A téli vitaminhiányos időszakban mindannyiunknak elgyengült a haja: veszített a tartásából, ritkulni kezdett, a hajszálak egyre vékonyabbak. Ha most egész nyáron friss gyümölcsöt és zöldséget eszünk, őszre talán jobb állapotba kerül a hajkoronánk. Vagy attól is, ha illóolajos bedörzsöléssel serkentjük a hajhagymák működését.
KÉP: Pexels
Újabb kutatás igazolja, hogy városi környezetben minden négyzetméternyi növényzetnek jótékony hatása lehet az emberekre: egy több mint 8 ezer fős vizsgálat szerint 10-12 százalékkal többen tették le azok közül a cigit, akik zöld környezetben (zöldövezetben vagy városi park szomszédságában) élnek. Sőt, a zöldövezetiek közül 20 százalékkal eleve kevesebben dohányoznak, mint a város közepén, a sokemeletes bérházak dzsungelében élők.
KÉP: Unsplash
Itt a 365 Zöld ötlet blogon is volt már téma, hogy az erdőfürdő milyen jót tesz, és hogy a bioakusztikának milyen jelentősége van, illetve milyen fafajták bocsátják ki az egészségünket fokozó vegyületeket.
A brit Plymouth Egyetem és Exeter Egyetem, illetve a Bécsi Egyetem pszichológus és élettani kutatói a fenti eredményeiket azzal indokolják, hogy a zöld környezet hatására alacsonyabb a sóvárgás mértéke, márpedig ezt azzal rokonítják, hogy javítani szeretnénk a kedélyállapotunkon, és abban bízunk, hogy ebben segíthet egy cigi, pohár ital, kocka csoki – legalábbis rövid távon.
Csakhogy számtalan tudományos vizsgálat támasztja alá, hogy a hangulatunk jobbításában a természeti környezetnek hasonló hatása lehet. Azt a bizonyos sóvárgást a közeli parkban tett sétával is mérsékelhetjük, miközben a növények látványa, az ott élő állatok hangja javítja a kedélyünket. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, a legközelebbi feszült helyzetben nem a cigi után nyúlunk enyhülésért, hanem becélozzuk a legközelebbi parkot.
KÉP: Unsplash
A megkérdezett 8059 brit felnőtt közül 19% a vizsgálat idején is dohányzott, 45% a múltban dohányzott. A zöldövezetben élők 20%-kal kisebb arányban voltak dohányosok, mint azok, akik nem ilyen környezetben élnek. A kutatók azt találták, hogy a nemdohányzók és leszokottak aránya minden szocioökonómiai státusban azonos, magyarán nem függ a jövedelmi vagy társadalmi helyzettől. A zöld környezetnek tulajdonított kedvező eredmény pontos okait további kutatásokkal szeretnék tisztázni.
"Ha azzal vissza tudjuk szorítani az emberek egészségére és a társadalomra is óriási terhet róvó káros szenvedélyt, hogy nagyobb rendben tartjuk a parkokat és támogatjuk a lakosokat, hogy minél több időt töltsenek el ott, akkor ez jó dolog, nem igaz?", foglalta össze Matthew P. White az Exeteri Egyetem kutató pszichológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.
KÉP: Outcast Foods
Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.
KÉP: Outcast Foods
Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.
KÉP: Outcast Foods
A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást.
VIA Treehugger
Ha tél közepén is szénanátha-szerű panaszoktól szenvedsz, húzd el az ablak mellett álló szekrényt! Nálunk kiderült, hogy óriási kiterjedésű penészfolt van mögötte.
Írtam már a penész elleni védekezésről korábban is, a múltkor ajánlott szerekhez képest most olyan módszereket kerestem, amelyek szagtalanok. Az alábbi szerek általában gombaölő hatásúak, de nem feltétlenül próbálták őket a falon vagy bútorokon megjelenő penész ellen. Úgyhogy egyhónapos kísérletbe kezdtem, amelynek eredménye az alábbi fotó. Látszik, hogy a mintákban egy hónap elteltével nem jelent meg újra a penész.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Valami olyan jelölés kellene a különféle fogkefékre, mint a hűtőszekrényekre, hogy lássuk, melyik mennyire terheli meg a környezetet. Erre azért volna szükség, mert a manuális fogkefékből évente több milliárd darab készül, majd pár hónapos használat után mennek is a kukába. Az elektromos fogkefe pedig a működéséhez szükséges áram és a gyártása során felhasznált alapanyagok miatt nem környezetbarát - tegyük hozzá, az extrém drágán cserélhető fejek miatt nem is pénztárcabarát. Viszont olyan reklámkampánnyal támogatják meg világszerte, hogy elhisszük, ez az igazi.
A dublini Trinity College és a University College London Eastman fogászati intézetének kutatói nem hitték el, hanem megvizsgálták a kérdést. A világon elsőként összehasonlítottak négyféle fogkefét, hogy a teljes életciklusuk (gyártás, használat, hulladékfeldolgozás) elemzése alapján kiderüljön, melyik a legzöldebb. Egész pontosan azt vizsgálták, melyiknek legkisebb a szén-dioxid-lábnyoma (azaz melyik gyártása során került a legkevesebb üvegházhatású gáz a levegőbe), illetve melyiknek a legkisebb a betegségterhe (a DALY-szám azt jelenti, hány a gyártás következtében hány olyan évet veszítünk el, amelyet máskülönben egészségben tölthettünk volna el).
A kutatás során elektromos fogkefét, hagyományos műanyag fogkefét, cserélhető fejű újrahasznosított műanyag fogkefét és bambuszfogkefét teszteltek. Az elektromos fogkefe 10 órányi DALY-veszteséget okoz, ami 5-ször annyi, mint amennyi a hagyományos fogkefe gyártásával jár. (Az ugyanis műanyagból van, amit pedig kőolajból állítanak elő.)
A teljes életciklus elemzés alapján a cserélhető fejes fogkefe és a bambuszfogkefe minden szempontból zöldebb, mint az előbbiek. Legzöldebb mégis a cserélhető fejes, ha újrahasznosított műanyagból készül. A kutatók azt javasolják, hogy a fogkefékre is legyen olyan begyűjtési rendszer, mint amilyen az elemekre van, hogy egyszerűbb és célzottabb legyen a begyűjtésük és újrahasznosításuk.
S hogy miért nem a bambuszfogkefe lett a legzöldebb? Hát mert ugyan szerves anyagból készült, tehát használat után képes teljes mértékben lebomlani, nem lesz belőle hulladék, de a kutatók szerint az nem zöld, ahogy a fogkefének való bambuszt termesztik. Ezeken a földterületeken inkább helyre kellene állítani az eredeti erdőket, természeti környezetet, amivel segíteni lehet a természeti sokféleség (biodiverzitás) megmentését, illetve a légkörben lévő szén-dioxid megkötését.
Ami pedig a nagy vitát illeti, hogy az elektromos fogkefe vagy a manuális fogkefe hatékonyabb-e, "nem támasztja alá túl sok bizonyíték az elektromos fogkefék hatékonyságát, hacsak valamilyen okból valaki képtelen hagyományos fogkefével megtisztítani a fogait", mondta Drett Duane kutatásvezető, a Trinity College professzora. "A költségek és az egészségre gyakorolt hatás mellett mind a gyártóknak, mind az egészségügyi szakembereknek, törvényalkotóknak és fogyasztóknak is figyelembe kellene venniük a környezeti fenntarthatóságot, amikor használatra javasolnak egy-egy terméket. A kormányzati és iparági vezetőknek pedig azt kellene megfontolniuk, miképpen tudnák támogatni az újrahasznosítási programokat", tette hozzá.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
65 éven felülieket vizsgálva arra jutottak a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem kutatói, hogy kerékpározással hatékonyabban őrizhető meg a fiatalság, mint futással. A kutatást Daniel Aslan és Justus Ortega kineziológusok végezték, utóbbi professzor hat évvel ezelőtt vált világhírűvé. Akkor megállapította, hogy azoknál, akik rendszeresen futnak, kevésbé észlelhető az időskorral általában együtt járó fizikai gyengülés a gyaloglásban.
A friss kutatásban ezt az eredményt sikerült megfejelni. Olyan 65 éven felülieket vizsgáltak, akik fittségük megőrzése érdekében vagy gyalogolnak, vagy kerékpároznak. Kiderült, hogy a rendszeresen kerékpározó időseknél kevésbé mutatható ki a gyaloglási képesség életkorhoz köthető csökkenése, mint azoknál, akik pusztán távgyaloglással próbálják megőrizni egészségüket. Az idősebb kerékpárosok 9-17 százalékkal hatékonyabban gyalogolnak, mint azok, akik nem kerékpároznak.
Ezt az urat már 1910-ben is fitten tartotta a kerékpározás. KÉP: Fortepan
"Azt találtuk, hogy azoknak az időseknek, akik rendszeresen végeznek magas intenzitású aerobik tevékenységet, mint a kerékpározás, kevesebb energiabefektetéssel képesek gyalogolni -- mondta Ortega. -- Nem túlzás azt mondani, hogy energiabefektetésük megegyezik a huszonévesekével."
Az energiabefektetés (más kifejezéssel anyagcsere-ráfordítás, metabolic cost) arra az energiára utal, amely a mozgáshoz szükséges, és az életkor előre haladtával természetes módon növekszik. A nagy energiabefektetés miatt érzik az idősek a gyaloglást nehéznek és kimerítőnek. Az időskori gyaloglási képesség csökkenése a morbiditás talán legfontosabb előrejelzője, olvasható a kutatási beszámolóban, amely a Journal of Aging and Physical Activity folyóiratban jelent meg.
A kutatásban vizsgált 65 éven felüliek legalább hetente háromszor 30 percet kerékpároznak, míg a gyaloglók is legalább ugyanennyit gyalogolnak. A kísérleti alanyok anyagcsere-ráfordítását úgy vizsgálták, hogy egy futópadon kellett gyalogolniuk négy eltérő (óránként 2,7 vagy 4,5 vagy 5,8 vagy 6,3 kilométeres)sebességgel, a kutatók pedig mérték az oxigénfogyasztásukat és a kilélegzett szén-dioxidot. A méréseket összevetették fiatal felnőttek eredményeivel.
A kutatók nem tudják pontosan megmondani, miért hatékonyabb gyaloglók az idős kerékpárosok, de úgy vélik, a sejtekben lévő mitokondriummal lehet összefüggésben. A mitokondrium az energia előállításában és elraktározásában szerepet kátszó sejtszervecske. Bizonyított, hogy az intenzív sportnak köszönhetően egészségesebb lesz az izomszövetsejtekben lévő mitokondrium.
"Az a lényeg, hogy a kerékpározás fiatalon tart, legalábbis a hatékonyság tekintetében", foglalta össze Aslan. Azt tervezik, hogy legközelebb azt vizsgálják meg, az úszás vajon mennyire ellensúlyozza az életkor miatti fizikai teljesítményromlást.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Itt a nyár, óhatatlan, hogy izzadjon a lábunk, hiszen ezen a testtájon van a legtöbb izzadságmirigyünk: lábfejenként 125 ezer! A túlságosan izzadékony lábbal már csak azért is muszáj foglalkozni, mert más probléma forrásává is válhat, mint a lábszag, a lábgomba vagy a körömgomba. Az emberek 5 százalékára jellemző a fokozott izzadás, ezt hiperhidrózisnak nevezi a szakirodalom. A lábizzadás mérséklésére számos módszer létezik, de a józan észnek nincs párja.
MEGELŐZÉS
1. Naplózás
Nem kell ahhoz okostelefon, elég egy papír és ceruza, hogy rögzítsd, mikor észlelsz túlzott lábizzadást. Dokumentáld, mit ettél előtte, mit viseltél, mit éreztél, milyen helyzetben voltál. Nem ritka, hogy valamilyen étel, ital vált ki extrém lábizzadást, vagy hogy a stressz mutatkozik meg ilyen módon. Ha sikerül leszűkíteni a kockázati tényezők körét, elkerülni is könnyebb őket.
2. Megfelelő zokni
Manapság valósággal vadászni kell a tiszta pamut zoknira, mert még amire a csommagolás elején azt is írják, hogy "bio", "natúr", "bambusz", annak a hátoldalán is megtalálhatod az apró betűs feliraton, hogy 15-25 százalék poliésztert tartalmaz. És sajnos, attól mert végre találsz egy tiszta pamut zoknit, még nem biztos, hogy kellemes viselet: némelyik olyan erős gumírozással készült, hogy virslit csinál a lábból. Én úgy szoktam ez ellen védekezni, hogy kisollóval minden második gumiszálat elvágok a zokni bokarészénél. Nem mondom, hogy nem macerás, de megéri.
Van, akinek pont a tapadós pamutzokni csinál vízhólyagot, és nekik jobban beválik a speciális műszálas anyagból készült sportzokni, amely képes az izzadság elvezetésére.
3. Lábgomba elleni hintőpor
Ha a zokni felvétele előtt behintőporozod a lábadat, tovább marad száraz és jószagú. Amennyiben nem szeretnél spéci lábhintőport használni, kipróbálhatod a teljesen kíméletes kukoricakeményítőt is, amely ugyanúgy szárazon tartja a lábadat, viszont a lábgomba ellen már nem hatékony.
4. Izzadásgátló spray vagy stift
Nem a dezodorra gondolunk itt, hanem az izzadásgátlóra. Ez másképp működik, mint a dezodor: átmenetileg gátolja az izzadságmirigyek működését. Az Amerikai Dermatológusok Akadémiája azt javasolja, hogy éjszakai lábizzadás esetén este lefekvés előtt fújd vagy kend be a lábadat, aztán reggel mosd le. Ezt ismételd 3-4 éjszaka, utána térj át a heti egyszeri-kétszeri alkalmazásra. Éjszaka egyébként is kevésbé izzad a lábunk, az izzadásgátló hosszabban képes kifejteni a hatását másnap.
Személyes tapasztalat, hogy a pántos szandál kisebb valószínűséggel fogja feltörni a lábadat, ha előtte izzadásgátlóval befújtad a lábadat. Amennyiben azonban bepirosodik vagy égni kezd az izzadásgátlótól a bőröd, inkább ne használd.
5. Megfelelő cipő
Erről is regényt lehetne írni, mert lábizzadás ellen legjobb a vászon- vagy bőrcipő, de manapság nehéz olyat találni, amelyik legalább az orr-résznél nincs egy kis műbőrrel vagy szintetikus anyaggal kibélelve. Márpedig ha bélelt, akkor sokkal jobban beizzad a láb. Tuti megoldás a szandál+pamutzokni kombó volna, de valljuk be őszintén, az nem túl esztétikus.
Az sem mindegy, hogy mekkora a cipő: lehet, hogy a fél számmal nagyobb sokkal komfortosabb volna, több helyük lenne a lábujjaknak, nem izzadnának be.
Érdemes kipróbálni a különféle nyári talpbetéteket, amelyik pamutból vagy cellulózból van, attól remélhető, hogy képes felszívni az extra nedvességet. Viszont hogy éppen a talpbetét miatt ne legyen túl szűk a cipő, tényleg szerencsés, ha fél számmal nagyobb a lábadnál.
6. Hidratálás
Kánikulában vagy sportolás közben azért is érdemes odafigyelni a kellő vízivásra, mert a hidratált szervezet könnyebben megbirkózik a hőmérsékletszabályozással, ennél fogva kevesebbet izzad.
KEZELÉS
1. Lábmosás
Minél gyakrabban, annál üdvösebb. Senki nem fog megróni azért, ha néhány óránként a mosdóban megmosod, vagy ha erre nincs lehetőség, legalább egy nedves törlőkendővel áttörlöd a lábadat. Ezzel letisztítod bőrödről az izzadságot és a baktériumokat, továbbá lehűtöd és felfrissíted a lábadat. A lábmosáshoz használhatsz antibakteriális vagy gombásodás elleni gyógynövényes szappant, illetve tehetsz a lábmosó vízbe 2-3 csepp antimikrobiális illóolajat, mint a teafa vagy az eukaliptusz. Lábmosás után rendkívül fontos, hogy alaposan megtöröld, teljesen megszárítsd a lábadat, mielőtt visszaveszed a zoknit és a cipőt. A száraz lábujjak közé szórhatsz egy kis lábgomba elleni hintőport vagy kukoricakeményítőt.
2. Lábáztatás
Főzz egy erős fekete teát két filterből, öntsd egy lavórba és hígítsd annyi vízzel, hogy kellemes hőmérsékletű legyen. Ebben áztasd a lábadat 20 percig. A teában lévő tannin kicsapja a fehérjéket, azaz képes elpusztítani a mikróbákat. Továbbá jellegzetes tulajdonsága az összehúzó képessége: összehúzza a pórusokat, kevésbé fog izzadni a lábad. A teás lábáztatást akár minden este megismételheted, ha jólesik.
Variálhatod szódabikarbónával is: egy lavór langyos vízben oldj fel 3-4 evőkanál szódabikarbónát, ebben áztasd a lábadat 20 percig.
Sőt, egy lavór langyos vízhez adhatsz 4-5 evőkanál almaecetet is, amely ugyanúgy összehúzó hatású, mint a tea, csak még inkább gomba- és baktériumölő hatású.
3. Cserezokni
Tuti tipp a cserezokni: délben kimész a mosdóba, lecseréled tisztára a zoknidat, a használtat pedig egy garantáltan szagmentesen záródó zacskóba vagy edénybe teszed és hazaviszed. Ha nem akarsz emiatt mindennap kidobni egy műanyagzacskót, használj forró vízben fertőtleníthető műanyagdobozt vagy kis befőttesüveget.
4. Váltócipő
A boldogult szocializmusban talán nem is volt olyan irodista, akinek az íróasztala alatt, az újságpapírkötegből összetákolt lábelemelő mellett ne lett volna egy "benti" papucsa. Ezzel az illető megelőzte, hogy a lába egész nap főjön a fényes fekete szkáj műbőr csizmában. De a lényeg: az átmelegedett cipőben fokozottan izzad a láb, még akkor is, ha a cipő felsőrésze légáteresztő anyagból van. Amikor úgy érzed, túlságosan meleg van odalent, cseréld le a lábbelidet a váltócipőre. Az is nagyon fontos, hogy egymás után két napon ne viseld ugyanazt a cipőt. Bármiből is legyen, legalább 48 óra szükséges ahhoz, hogy teljesen kiszáradjon. Esetleg rásegíthetsz erre azzal, ha kiteszed az erkélyre, gangra, jól szellőző szabad téri területre száradni.
5. Alkohol
Kizárólag eseti használatra ajánlják, egyébként is az alkohol miatt a legdrágább gyógymód, ha a nagyon izzadt, bebüdösödött lábadat finoman áttörölgeted egy alkohollal benedvesített vattalabdaccsal. Ez azonnal leszárítja a bőrt és megszünteti a szagokat. Ám nem szabad mindennap használni, mert az alkohol annyira szárító hatású, hogy bőrirritációt, gyulladást okozhat.
6. Szódabikarbóna a cipőbe
Miután otthon levetted a cipődet, hints bele egy kiskanál szódabikarbónát, amely felszívja a nedvességet, ezzel elpusztítja a szagot okozó baktériumokat. Utána fejjel lefelé tartod a cipőt, és kirázod belőle.
7. Citromlé
Indulás előtt egy kiskanálnyi frissen facsart citromlevet egy vattapamaccsal oszlass el a lábadon, hagyd megszáradni, és ezután húzd fel a zoknit, harisnyát. Összehúzó hatásánál fogva lezárja a pórusokat, kevésbé fog izzadni a lábad, továbbá természetes dezodoráló hatású.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Aki egész nap maszkot visel, annak az arcbőre nem jut elég friss levegőhöz, befülled a maszk alatt, és emiatt hajlamossá válhat a pattanásokra.
A problémát enyhítheted házilag készített arclemosó tonikkal, amit mindig a már megtisztított bőrre kell egy vattakoronggal felvinni. Ezeket a természetes eredetű, viszonylag semleges illatú arctonikokat férfiaknak is érdemes használniuk, hiszen a maszkviselés az ő arcbőrüket is kikezdheti.
1. Zöld tea + aloe gél
Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Merj ki belőle 2 evőkanállal, adj ahhoz 2 kiskanál aloe vera gélt, öntsd egy kis flakonba, rázd össze és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A kínai gyógyászat a zöld teával sokféle bőrproblémát kúrál, a benne lévő hatóanyagok védik a bőrt az UV-sugarak káros hatásai ellen is. Az antioxidáns hatású zöld tea feszesíti a bőrt és csökkenti a gyulladást. Az aloe vera nyugtató hatású, mérsékli a pirosságot, egyúttal hidratálja a bőrt.
2. Zöld tea + almaecet
Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Ebből tölts 3 egységnyi mennyiséget egy permetezős flakonba, önts hozzá 1 egységnyi almaecetet, rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A zöld tea gyulladáscsökkentő hatású, feszesíti a bőrt és összehúzza a pórusokat. Az almaecet kiegyenlíti a bőr pH-értékét, tisztítja és mérsékli a zsírosságát. Zsíros bőrűek turbózhatják a keveréket még 1-2 csepp antibakteriális hatású teafaolajjal is. Száraz bőrűek 9/10 zöld teához adjanak 1/10 almaecetet, és teafa olaj helyett turbózzák 1-2 csepp gyulladáscsökkentő hatású levendula olajjal.
3. Mentatea + citrom
Kb. 2 dl vízzel főzz egy erős mentateát, és hagyd kihűlni. Adj hozzá fél evőkanál frissen facsart citromlevet. Rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A mentatea a benne lévő mentolnak és antioxidáns hatóanyagoknak köszönhetően hűsíti és feszesíti a bőrt, csökkenti a gyulladást és a pirosságot. A citrom eltávolítja az elhalt hámsejteket, és mérsékli a faggyúmirigyek működését.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Ősszel tobzódunk a különféle zöldségekben, amelyekből érdemes most minél többet fogyasztani. Kérdés csak az, hogy nyersen vagy hőkezelve? Nos, egyes fajtáikat jobban tudja hasznosítani a szervezetünk, ha megpároljuk vagy megsütjük őket.
Mert nem feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő, hanem hogy mennyi tápanyagot tud abból emésztőrendszerünk felszívni. Egy amerikai kutatásban többféle étrendet hasonlítottak össze, és kiderült, hogy ugyan a nyerskoszton élők fogyasztották a legtöbb béta-karotint, ám a teljeskörűen táplálkozó alanyok szervezetében mutatták ki a legtöbbet ebből a létfontosságú antioxidánsból.
A főzés-sütés során képződő hő ugyanis olyan változásokat indít be a zöldségekben, amelyektől bizonyos tápanyagaik könnyebben hasznosíthatóvá válnak szervezetünk számára. A hőkezelés semlegesíti a káros anyagokat, például azokat az enzimeket, amelyek emésztési problémákat okozhatnak. A főzés ráadásul megsemmisíti a nyers zöldségekben vagy a felületükön lévő veszélyes baktériumokat is.
A zöldség elkészítése egészen változatos lehet, a kis lángon, kevés vízben főzéstől a gőzben történő pároláson, bundában sütésen vagy grillezésen át a tűzforró serpenyőben (wokban) végzett villámgyors áthevítésig. Törekedjünk a “szükséges, de elégséges” hőkezelési műveletre, hogy minél több vitamin és nyomelem megmaradjon az ételben. Az elkészített zöldségeket le is fagyaszthatjuk, ezzel is megelőzve az élelmiszerpazarlást, hiszen nem romlik ránk a zöldség.
Keresztesvirágúak
Ebbe a csoportba tartozik a káposzta, kel, brokkoli, karfiol, retek, karalábé, amelyeket érdemes nyersen is fogyasztani, például egy amerikai káposztasaláta formájában. A keresztesvirágúakban lévő szulforafán vegyület rákellenes hatású, hő hatására gyorsan elbomlik. A brokkolit legfeljebb 2-3 percig pároljuk (magas nyomású kuktában sokkal gyorsabban lesz kész), a karfiolt pedig inkább mikrózzuk vagy gőzöljük a jótékony hatás megőrzése érdekében.
Egyeseknek a káposztafélékről azonnal a gázképződés, felfúvódás jut az eszükbe -- számukra a főzés, sütés segíti a keresztesvirágú növények szénhidrátjainak feldolgozását. Amúgy viszont az ételhez adott késhegynyi szódabikarbóna segít a felfúvódás megelőzésében. Jódhiányos pajzsmirigy-betegségben szenvedők semmiképpen ne fogyasszák ezeket a zöldségeket nyersen, mert nagy mennyiségű glükozinátot tartalmaznak, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon termelődését.
A keresztesvirágúakra nagyon igaz, hogy érdemes újszerű elkészítési módokat is kipróbálni: például az unalmas főtt kelbimbó izgalmas és ízletes étellé válik, ha apróra kockázott baconnel tűzforró serpenyőben körbepirítjuk.
Paradicsom
Mindenki kedveli a karikára vágott paradicsomot a vajas kenyéren, és ajánlatos ugyanilyen gyakran párolva vagy sütve is fogyasztani. Annak révén ugyanis 35 százalékkal több lesz a likopén nevű antioxidáns a paradicsomszószban, mert a hő hatására felbomlanak a növényi sejtek. Márpedig kutatások szerint a likopén csökkenti a daganatos- és a szívbetegségek kockázatát. A hőkezelés miatt a paradicsomban lévő C-vitamin elbomlik ugyan, de szerencsére annak pótlására más források is rendelkezésünkre állnak.
Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a likopén rákellenes hatását felére csökkenti az étel más hozzávalóiban lévő vas, tehát paradicsomos ételbe ne tegyünk vasban gazdag spenótot, hüvelyeseket (pápá, paradicsomos zöldbab!), kelt, burgonyát, gombát.
Gyökérzöldségek
A párolt vagy sült répában több a béta-karotin: ez vegyület nemcsak színező hatású, hanem hatékony antioxidáns is, védi sejtjeinket a szabad gyökök károsítása ellen. Szervezetünk a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, ennek kiemelt szerepe van a látás, nemzőképesség, csontnövekedés és immunrendszer működése terén. A főzés sajnos elbontja a répában található, a súlycsökkentéshez hozzájáruló polifenol vegyületeket, ezért érdemes a főtt répához egy kis nyers, reszelt répát keverni, azzal megszórni. A roston sült vagy tepsiben olajjal és sóval meghintve grillezett gyökérzöldségek (répa, cékla, paszternák, zeller, édesburgonya) antioxidánsai is jobban hasznosíthatók szervezetünk számára.
Tökfélék
A tökfélékből hőkezelés hatására sokkal könnyebben felvehetővé válik a béta-karotin és más értékes tápanyagok. Sütőtökből előre elkészíthetünk egy nagyobb adagot, mert porciózva remekül fagyasztható, és hozzákeverhetjük a muffintésztától kezdve az egybesült fasírton át a zöldségkrémlevesig számos édes és sós ételhez.
TIPP: A megfelelő rostbevitelhez időnként érdemes egy kis nyers tököt fogyasztani a következőképpen: a krumplihámozóval szalagokra, majd hosszú csíkokra vágott cukkinit forró, fűszeres vajon 1-2 perc alatt átforgatjuk, amitől nem fő szét, viszont elképesztő finom al dente pasta íze és jellege lesz. Bármelyik spagettirajongó gyereket (és felnőttet) simán meg lehet téveszteni vele, és örömmel befalják egy kis paradicsomszósszal.
Gomba
Amennyire finom a nyersen hajszálvékonyra szeletelt gomba, annyira emészthetetlen. Márpedig ennek hiányában nem tudjuk hasznosítani a benne lévő B-vitaminokat és olyan tápanyagokat, amelyeket nem találunk meg más növényekben. A hagyományos távol-keleti gyógyászat a gombát egyszerre tekinti ételnek és gyógyszernek, mert képes erősíteni immunrendszerünk működését. Érdemes rendszeresen fogyasztani, persze most már tudjuk, hogy csakis hőkezelés után, aminek köszönhetően megnő a gomba antioxidáns- és polifenoltartalma.
Spenót
Ez a növényi fehérjében és rostanyagokban gazdag zöldség egyaránt értékes nyers és hőkezelt formában. Nyers spenót fogyasztásával hasznosíthatjuk a zöld levelekben lévő folsavat (vérképzés, idegműködés), C-vitamint, niacint (más néven B3-vitamin, DNS-javító és koleszterinszabályozó), magnéziumot (idegrendszer) és káliumot (sejtműködés). A főzés következtében viszont hozzáférhetővé válik az A- és E-vitamin, cink (vércukorszint-szabályozó), tiamin (szívizom és idegsejtek működése), kalcium és vas, akárcsak a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin (látás). Egy adag főtt spenótban 245 mg kalcium van, míg egy adag nyers spenótban csak 30 mg! A hőkezelésnek köszönhetően a nagy mennyiségben jelen lévő, vesekőképző oxálsav jelentős része is távozik a spenótból.
Burgonya
Jóllehet a nyers krumplilevet sokan ajánlják fekélyes nyálkahártya-sérülések gyógyítására, és hajdanán a hosszú tengeri utakon a skorbut gyógyszereként alkalmazták, a burgonyát ajánlatos inkább hőkezelés után fogyasztani, ha nem vagyunk biztosak a minőségében. A zöld héjú vagy öreg és csírázó gumókban ugyanis sok a szolanin, ez a vegyület mérgező, megtámadja a központi idegrendszert. Az ilyen krumplit vastagon meg kell hámozni, és bő vízben megfőzni, hogy a szolanin kioldódjon belőle.
Hogyan főzd meg a zöldségeket, hogy minél több tápanyagot megőrizz?
Véletlenül se főzd a zöldségeket sok vízben, inkább gőzöld őket. Ezt a legegyszerűbb egy párolókosárban végezni, amelynek lapjai virágszirmokként nyílnak szét, ezért többféle átmérőjű fazékban is lehet használni. (Kapható lakberendezési áruházakban, de láttam már hipermarket konyhai osztályán is. A csomagoláshoz összecsukják félgömb alakúra, de ez ne tévesszen meg.)
A párolókosárnak kb. 1,5 centis lábai vannak, ennek az a szerepe, hogy ne érje el a víz a zöldséget. Tehát a kosár aljáig töltsd fel sós vízzel a lábost, majd amikor elkezd gyöngyözni a víz, fedd le, hogy minél gyorsabban megpuhuljon a zöldség, de a gőzzel együtt ne távozzon az értékes zamat.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Legyen bár 100 százalékos egy gyümölcslé, akkor is hozzájárul a hosszú távú súlygyarapodáshoz, míg ha gyümölcsöt eszik valaki, akkor fogyni fog, állapította meg egy új kutatás, amely közel 50 ezer, 50-79 év közötti nő adatait elemezte ki. "Egy átlagos amerikai évente fél kilót hízik, és a közegészségügy fontos feladata, hogy megállapítsa, milyen ételek és italok okozzák a fokozatos súlygyarapodást", olvasható a Virginia Mason Medical Center tanulmányában, amely az amerikai Preventive Medicine (Megelőző Orvostudomány) folyóirat 2018 januári számában jelent meg.
Az alapadatok abból a nagyszabású felmérésből (Women's Health Initiative) származnak, amelyet az 1990-es években indított az amerikai szövetségi kormányzat, hogy feltárja, milyen kockázatot jelent a posztmenopauzában lévő nők egészségére a hormonpótlásos kezelés. A felmérésben részt vevő nőknek a táplálkozási szokásaikról is éveken át be kellett számolniuk, és a testsúlyuk változását is nyomon követték a statisztikusok.
Az eredmények újraanalizásából kiderült, hogy napi egy adag (kb. 180 ml) 100 százalékos gyümölcslé szerény, de biztos hízást okoz: az átlagos többlet nagyjából 20 dekagramm volt három év alatt. A mennyiség senkit ne tévesszen meg: ez csak egyetlen tétel a naponta elfogyasztott sokféle ételből. A hasonló mennyiségben fogyasztott cukros üdítőital három év leforgása során plusz 30 dekát jelent mérlegeléskor.
Ezzel szemben már napi egy adag gyümölcs fogyasztása is ugyanennyi idő alatt 40 dekával karcsúsította a felmérésben résztvevő hölgyeket. A különbség oka a kutatók szerint abban van, hogy a 100 százalékos gyümölcslevek adagja 15-30 gramm cukrot és 60-120 kalóriát tartalmaz. Továbbá még a gyümölcshússal dúsított 100 százalékos narancslének sem jelentős az élelmi rosttartalma. [Arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsök elrágása is telítő hatású, és mérsékli az utánuk fogyasztott ételek mennyiségét, illetve a rostos anyag jót tesz a béműködésnek -- A szerk.]
Az Egyesült Államokban jelenleg érvényben lévő országos táplálkozási ajánlás naponta legalább két adag gyümölcs fogyasztását javasolja felnőtteknek, és azt, hogy minimalizálják a gyümölcslé fogyasztásukat. "Még ha magas is a vitamin-, ásványi- és tápanyagtartalma, például gazdag antioxidánsokban az adott gyümölcslé, akkor sem barátja azoknak, akik szeretnének leadni a testsúlyukból", mondta a tanulmány vezető szerzője, Brandon Auerbach.
Összehasonlításul: az említett 180 ml-es mennyiséget legalább 8 perc kocogással, 9 perc kerékpározással vagy 20 perc gyaloglással lehet ledolgozni. Továbbá a narancsban lévő C-vitamin legalább 50 százaléka a gyümölcslé pasztörizálásakor elbomlik.
A gyümölcslé környezettudatossági szempontból sem barátunk: a csomagolásához használt, több rétegű italoskarton lebomlási ideje a természetben legalább 3 hónap. Igaz, hogy szelektíven begyűjthető, ám csak a budapestiek kartonjait hasznosítják Magyarországon, az országosan begyűjtött kartonok mennek Lengyelországba, és ez a szállítás környezetszennyező folyamat. Az újrahasznosítás csak részleges: a begyűjtött italoskartonokból áztatással kinyerik a papírt, ezt fel lehet használni például kartonpapír gyártásakor, azonban a műanyag- és fémfólia bélést általában elégetik a hulladékégetőben.
Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com
0