A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Ekkora felületet igényel egy 3 kilowattos rendszer (Fotó: SolarWindApplications)

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája - igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

"Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret", olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy "a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak".

A terv úgy becsüli, hogy a magyarországi napenergia-hasznosítás a 2010-es 1 százalékról 2020-ra elérheti a 4 százalékot is, azaz évi 2 GWh-ról 81 GWh-ra nő. Ez azért is örvendetes volna, mert "hosszú távon a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok), tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók), továbbá bizonyos alkatrészek (pl. turbinalapátok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal".

Internetes fogyasztói fórumok azt tanácsolják, hogy nem szabad nagyobb rendszert építeni, mint amennyi a család szükséglete, mert annak a megtérülése bizonytalan. Jelenleg az éves szaldó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy ha többet termelünk (tavasztól őszig), mint amennyit elhasználunk, akkkor a felesleget visszatáplálhatjuk a hálózatba. Évente egyszer elszámolunk a szolgáltatóval, és ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor azt a szolgáltató számla ellenében visszafizeti. Akinek elektromos autója van, az gyakorlatilag az energiatárolás kérdését is megoldja, hiszen az autó akkumulátorát a napelemmel töltheti. 

Mások szerint az évek előrahaladtával a hatásfok romlása miatt óvatosabban kell számolni egy rendszer megtérülését, amelyet jelenleg a rezsicsökkentés is ront. Ha valaki állampapírt vásárol a napelemre szánt kétmillió forintból, és azt tartós befektetési számlán helyezi el, 5 százalék hozamot generálhat, tehát évente százezer forintot kamatadó mentesen. Tíz év alatt elérheti az egymillió forintot - csak az a nagy kérdés, hogy tíz év múlva milyen lesz a villamos energia árszínvonala és az ezzel kapcsolatos stratégia.

Kínai napelemekkel bővíti kínálatát nagy-britanniai áruházaiban az IKEA. A pekingi Hanergy cég Németországban gyártott moduljait kínálják, közölte a bútor-kiskereskedelmi vállalat.

Egy átlagos méretű családi házra való, 3,36 kilowatt teljesítményű, 18 cellából álló napelemrendszer ára 5700 font (2 millió forint). Ebben benne foglaltatik a tanácsadás, a beszerelés és a karbantartás díja is.

A cég számításai szerint így egy délre néző tetővel rendelkező háztartás összesen évi 770 fontot (275 ezer forint) takaríthat meg, mert a megújuló energia használata miatt állami támogatást kap és a villanyszámlája is alacsonyabb lesz. Így számolva a megtérülés körülbelül hét év.

Hétfőn a dél-angliai southamptoni üzletben kezdődött meg a napelemek teljes körű árusítása. A tervek szerint a napelemeket 2014 július végén már mind a tizenhét nagy-britanniai IKEA-áruházban árusítják. A mostani bejelentés egy kísérleti projekt eredménye: a forgalmazást a Lakeside áruházban, Kelet-Londonban próbálták ki, ahol szinte minden nap eladnak egy napelemrendszert.

A brit napelempiac elég kicsi a némethez vagy a spanyolhoz képest, de ígéretes ütemben fejlődik. Évente egynegyedével nő a beépített napelemek száma az előző évhez képest, a kapacitás idén szeptemberre elérte a 1,7 gigawattot.

Arról, hogy más országokban is bevezeti-e a napelemek árusítását, a nagy-britanniai tapasztalatok alapján dönt az IKEA. A cég tervei szerint 2015-ben energiafogyasztásának 70 százalékát akarja szél- és napenergiából fedezni, és 2020-ra teljes átállást tervez.

Csupán egy kiürült stiftes dezodor és egy napelemes izzókészlet kell az energiatakarékos kerékpárlámpához, amelyet egy óra alatt össze lehet dobni, és mindenkinek hasznos, aki nem fedett helyen tárolja napközben a bringáját.

Forrás: Instructables

Műanyag dezodorosdoboz a legtöbb háztartásban akad, a napelemes izzóhoz elég egyszer megbillenni a talicskával a kerti munka közben, hogy pont félbetörjük az ösvényt szegélyező éjszakai lámpák egyikét.

Az Instructables csináld-magad gyűjtőoldalon a Sudhu Tewari nevű felhasználóval is előfordult a fenti baleset, aki azonnal összekombinálta a felszabadult alapanyagokat. Öt lépésben elmagyarázza a mikéntjét. Meg lehet csinálni fehér dobozból is első lámpának.

1. Vegyük ki a dezodormaradékot a csavarós szerkezettel együtt a műanyag házból. Szereljük ki a napelemes szettet a kerti lámpából, ügyelve arra, hogy kábel és a fényérzékelő szenzor ne sérüljön. A szenzor végzi a ki- és bekapcsolást, általában egy kis kadmiumelem.

2. Akkus csavarhúzóhoz csatlakoztatott miniflexszel vágjunk egy akkora nyílást a dezodorház egyik oldalára, amelyen be tudjuk tenni a dobozba a napelemes szettet. A repedések és szilánkok megelőzése érdekében vágás előtt erős ragasztószalaggal tekerjük körbe a házat.

3. Illesszük a napelemes szett áramkörét és elemét a műanyag házba, rögzítsük ragasztópisztollyal. Az izzókat óvatosan húzzuk a kupak pereménél feljebb, hogy kilátsszanak a dobozból. Ha minden a helyén van, szilikonnal nyomjuk tele a dezodor műanyagházát, és hagyjuk megszilárdulni. Ezzel remélhetőleg vízállóvá tettük a lámpát. Ha belül megszilárdult, a kupak peremére is nyomjunk egy kis szilikont, és tegyük vissza a házra. Elvileg kész a lámpa.

4. Fúrjunk és csavarozzunk egy bilincset a ház hátuljára, ennek segítségével fogatjuk oda a kormányhoz vagy az ülés aljához. De lehet erős gumiszalagot is használni a célra-

5. Próbáljuk ki az új lámpát, és ha munkába indulunk, parkoljuk le a kerékpárt az épület napos oldalán, hogy mire hazaindulnánk, feltöltse a napelemet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Évek óta az idén volt a legszorosabb a napelemes autók világhírű versenye, az ausztráliai World Solar Challenge finise. Végül a japán Tokai csapat nyerte meg az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartó, 3021 kilométeres futamot. A távot harminchét autó tette meg. A harmadik helyen végző michigani csapat arra panaszkodott, hogy az egyik, az ausztráliai utakon megszokott óriáskamion kavarta szél letörte a járművük egyik légterelőjét; de volt olyan csapat is, amelyiknek haladását kenguruk és bozóttüzek akadályozták. A Solar Challenge-en főleg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, a versenyt a Veolia támogatta.

Guy Ritchie környezetbarát törekvései egyelőre úgy tűnik, nem arattak osztatlan sikert az angol természetvédők körében. Pedig valószínűleg maga sem számított bíztató elismeréseken kívül más reakciókra, amikor engedélyt kért angol vidéki birtokának napelemekkel való ellátására. A hollywoodi sikereket elért rendező, aki annó 2001-ben még első gyermekének anyjával, Madonnával közösen vásárolta az idilli környezetben lévő házat - vagyis kisebb kastélyt - nem csak a Föld levegőjét, de a saját pénztárcáját is jelentősen óvná a napelemekkel, melyek állítólag egyébként csupán egy részét képezik annak a tervnek, mely szép lassan a ház teljesen önellátóvá válásához vezetne. 

 Guy Ritchie Wiltshire-i birtokának zöld területei szinte teljesen értintetlenek (fotó: The Daily Mail)

Az áramszámlák megszűnése mellett, és amellett, hogy az áramszolgáltató természetesen kénytelen lenne fizetni neki az esetleges túltermelésért, Guy Ritchie még mintegy tíz százaléknyi adókedvezményt is kapna a brit kormánytól, ha a napelemek végülis felkerülnek háza tetejére. Ez viszont egyelőre egyáltalán nem biztos. Egy aggódó környezetvédő, bizonyos Louisa Kilgallen ugyanis jelentést küldött a helyi (Wiltshire-i) önkormányzatnak, melyben kifejti, hogy a sztár háza gazdag növény- és állatvilággal bíró természetvédelmi területen helyezkedik el, a napelemek felszerelésének pedig szinte minden fázisa ártana a helyi biodiverzitásnak. 

Az építkezés a környezetvédő szerint komoly zavart okozna a vadállomány körében is, csökkentené a különféle növények rendelkezésére álló területeket, és néhány helyen hosszú távon a gyep, illetve a rendkívül érzékeny talajmenti növényzet egyes fajainak teljes kihalásához vezetne. Az aktivista arra hivatkozik, hogy a Guy Ritchie birtokán elterülő gyönyörű, buja füves területet a kivitelezés minden fázisa jelentősen csökkentené, ezért az esetleges engedélyezés tökéletesen ellentmondana a helyi és a nemzeti környezetvédelmi stratégiának. 

A sztár tehát egyelőre várni kényszerül zöld ötleteinek megvalósításával, nagyjából október közepéig mindenképp, amíg a hivatalnokok meghozzák döntésüket. A Sherlock Holmes rendezője egyébként a napelemek mellett speciális üvegházat is tervezett már a birtokára, ahol egész évben gyümölcsöket és zöldségeket termelne esővíz és egy speciális környezetbarát földalatti fűtési rendszer segítségével.

Újabb környezettudatos New York-i divattervező álmodott futurisztikus ruhát - ezúttal a strandra. A brooklyni illetőségű Andrew Schneider saját weboldalán már árulja is a nyár legnagyobb szenzációját: az úgynevezett szolárbikinit. A kifejezetten divatos vonalvezetésű fürdőruha segítségével kisebb elektronikai termékekeket lehet akár egy szál semmiben, napozás közben feltölteni. A bikini anyagát ugyanis - melyet egyébként elektromosan vezető szálakból szőttek - vékony film formájában teljes felületén napelemek, itt-ott elszórva pedig USB-csatlakozók díszítik.  A nap sugarait befogva a bikini árammal láthatja el a rácsatlakoztatott mp3-lejátszót, fényképezőgépet, vagy akár mobiltelefont.

A napelembikini, bár elsőre meglepően hangzik, de tökéletesen megfelelő viselet úszáshoz is. Egyetlen óvintézkedést kell csak megtenni: a rákötött eszközöket érdemes a parton hagyni, és újabb használat előtt mindenképpen meg kell várni, hogy az USB-csatlakozók teljesen kiszáradjanak. Egyik érdekessége ugyanis, hogy mivel egyenesen a rákapcsolt kütyü akkumulátorába tölti, egyáltalán nem tárolja az áramot. Tervezője szerint éppen ezért tökéletesen biztonságos.

A fürdőruha funkcióinak bővítése gyanánt a tervező most egy csatolható tartályt szeretne kivitelezni, melyet egyáltalán nem elhanyagolható módon a parton elfogyasztandó sörök hűtésére lehet majd használni.

A napelemfürdőruha egyik legnagyobb előnye egyben talán egyetlen hátulütője is. Az ultramodern ruhadarabot ugyanis - melyet kizárólag kézzel, a tervező állításai szerint egyenként nyolcvan órányi munkával lehet előállítani - alig kétszáz dollárért árulják, ami kevesebb, mint negyvenezer forint.

Egy dolgozó egy órányi munkájára így a bikini árából mindössze kétszáz forint jutna, de ebből még a tervező munkadíját, vagy például az alapanyagok, a szállítás, vagy a csomagolás költségét is le kell vonni. Más kérdés, hogy ha a fejlett országokban is elfogadhatónak tartott fizetést biztosítanák azoknak az embereknek, akik a bikiniket varrják, a termék valószínűleg végül olyan sokba kerülne, amennyit a vevők legnagyobb része már biztosan nem tudna érte kifizetni.

Schneider egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó divattervező, aki miniatűr napelemeket használ ruházati termékein. A dán Diffus nevű cég nemrég egy olyan luxuskivitelű női táskát tervezett, melyen egyenesen dizájnelemként helyeztek el összesen száz darab, apró napelemet.

A táska belsejében szintén kisebb kütyüket, telefonokat, lejátszókat, vagy fényképezőgépeket lehet a sétálás közben szerzett tiszta, ingyen energiával könnyedén feltölteni. Sőt, a Diffus táskájának belsejében különleges optikai szálakat is elhelyeztek, hogy gazdája sötétben is azonnal megtalálhasson benne mindent.

Egy belgiumi alagút tetejét - melyet azért építettek annak idején, hogy az Amszterdamot Párizzsal összekötő szupergyors vonatot megóvják az esetleg rádőlő fáktól - most összesen 16 ezer napelemmel borították be.

A két mérföldes, azaz több mint három kilométer hosszú alagút eredetileg azért épült fel, hogy ne kelljen kivágni az útvonal mentén lévő, Antwerpenhez közeli ősi erdő fáit. A műtárgy mostantól viszont nem csak a vonatokat és az erdőt védi, de a teljes belga vasúti hálózat és az antwerpeni állomás áramellátásához is nagyban hozzájárul. A telepek által termelt elektromos áram elég ahhoz, hogy évente egyszer egy napig fedezni tudja a belga vonathálózat és az antwerpeni állomás teljes áramfogyasztását. 

Nézd meg a belga napelem-alagutat bemutató videót!

A napelemeket felszerelő cég a belga Enfinity nevű, megújuló energiával foglalkozó vállalat, mely elsősorban napelemekkel és szélerőművekkel lát el magánszemélyeket és cégeket, és Európa több országa mellett már az USA-ban, vagy épp Brazíliában is van irodája. Hatalmas kiterjedésű napelem-telepeket hoztak már létre Kínában, Olaszországban, Csehországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban - és persze Belgiumban is - az elmúlt évek során.

A vonatalagút napelemekkel való felszerelése viszonylag gyors és egyszerű folyamat volt - írják a cég weboldalán - mivel senkinek nem állt érdekében, hogy akadályozza a munkát, mert mondjuk igényt tart a beépítendő területre, és tiltakozásokkal se kellett számolni, mint sok más, például lakott területekre telepítendő szélerőmű-projektjükkel kapcsolatban. A teljes kivitelezés így alig egy év alatt lezajlott. Reményeik szerint még sokkal több hasonló követi majd szerte a világon, azaz egyre több eddig kihasználatlan területre kerül majd valamilyen tiszta energiát termelő telep.

Az Enfinity állítólag több London-közeli projektet is szeretne megvalósítani, de ezek egyelőre csak a tárgyalások szintjén járnak. A britek állítólag ugyanis még mindig túlságosan drágának találják a napelemeket, bár a vállalat szerint az árak szinte megfeleződtek az elmúlt néhány év alatt.

A Hongqiao állomás Sanghajban (fotó: FlickR)

A szupergyors vonatokat és a napenergiát összekötő projekt egyébként létezik már a világ egyik legnagyobb légszennyezőjének számító Kínában is egy ideje. A Sanghajban található Hongqiao vasútállomás épületének teljes, 61 ezer négyzetméternyi alapterületű tetejét tavaly összesen 20 ezer darab napelemmel borították be. A hatalmas telep 6,3 millió kilowattórányi áramot képes termelni évente, mely elegendő lenne arra, hogy akár 12 ezer sanghaji háztartás teljes elektromos áramszükségletét fedezze. A projekt ebben az esetben sem igényelt külön területet, ami a túlnépesedés problémáival kűzdő Kínában különösen nagy előny.

Bár ez legnagyobb, nem ez az első hasonló elven létrejött napelemtelep Kínában: egy másik nagy sebességű vonathálózat, a Vuhan-Kuangcsou vonal vuhani állomásának tetején is díszeleg egy, a sanghajihoz képest nagyjából harmadekkora, de még mindig hatalmasnak számító napelemtelep.

Motoros hajókázás üzemanyagtartály, olaj, levegő-, víz-, vagy zajszennyezés nélkül? Már lehetséges. A hibridautók sikere után lassan egyre többen figyelnek fel a napenergiát is hasznosító elektromos vízi járművekre. Ilyen hajókat gyárt az a kanadai cég is, aki a teljesen elektromos, könnyű és csendes Infinyte-ot árulja. A katamarán egy egyszerű joystick-kal irányítható igazi játékhajó, ráadásul az eddig használt motoros vízi játékszerekkel ellentétben, egyáltalán nem bocsát káros gázokat a levegőbe vagy olajcseppeket a vizekbe, és még zajt sem csap működés közben.

Az elem típusától függően átlagosan tíz órát képes egyhuzamban menni, de bármilyen hagyományos 240 Voltos áramforrásról feltölthető. Hogy közvetetten se legyen káros hatása, a szuperkönnyű szerkezetet újrahasznosított anyagokból, környezetbarát gyártási folyamatok során készítik. Kis súlyának köszönhetően az Infinyte könnyedén lebeg, siklik, vagy fordul akár 360 fokos szögben is a víz felszínén, írják a honlapján. A kanadai gyártócég szerint az elektromos hajó irányítása gyerekjáték, és Észak-Amerika után már Európa több országában is adtak el belőle, darabját körülbelül 13 ezer dollárért (2,3 millió forint).

A cég következő modellje egy nagyobb, napenergiát is hasznosító hajó lesz, amire tetőt is szerelnek a beépített napelemek számára, és amin akár tíz ember is kényelmesen elférhet. Mivel ezeket a hajókat leginkább szórakozásra használják, azt pedig egyébként is napos időben szokás, igencsak logikus választásnak tűnik a napenergia. Igaz, a napelemmel működő hajókat egyelőre borsos áron adják, egy másik kanadai gyártó Loon nevű nyolc személyes, napelemes tetővel ellátott kishajójáért 32 ezer dollárt (5,7 millió forintot) is elkérnek.

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, milyen lehet a szárazföld helyett inkább egy puhán ringatózó hajón élni? A holland fővárosban például kifejezetten elterjedtnek is számítanak a híres kanálisokon lebegő hajólakások. Ha pedig a túlnépesedés problémájára gondolunk, különösen előrelátó dolognak tűnik, hogy a jövőben akár a vízfelületekre is lakóövezetként nézzünk.

A lebegő hajó-otthonok legújabb generációja a brit Shepperton "Eco-floating Homes" projekt, melynek során olyan lebegő környezetbarát házakat építenek, melyek fenntartható energiaforrásokat hasznosítanak, kellemes környezetbe telepíthetők és teljesen összerakva érkeznek meg a kívánt helyre.

A legkisebb, egy hálószobás úszó házat márciusban mutatták be Londonban. Teljesen berendezve és felszerelve 99 ezer angol fontért (közel 30 millió forintért) lehet megvásárolni, de a tervezőktől rendelhető nagyobb, több hálószobás, vagy akár kétemeletes ház is, melyet a megrendelő kérésére bármelyik tóra vagy folyóra leszállítanak.

A brit tervezők állítólag maguk egy a Temzén lebegő hajón éltek, mielőtt belefogtak a vállalkozásba. Céljuk, hogy egészséges és környezetbarát otthonokat hozzanak létre, melyek nem csak jól mutatnak a vizek felszínén lebegve, de a legmagasabb fokú kényelmet biztosítják lakóiknak, miközben a lehető legkisebb energiaköltséget és CO2-lábnyomot hagyják maguk után. Napelemes fűtés, szélturbinák, saját szennyvízkezelés, és olyan passzív energiarendszerek segítenek ebben, mint amilyen például a zöld, növényekkel borított tető.

A hajótest majdnem fél méterrel lebeg a vízfelszín fölött, és mivel acélból készül, ezért sem a viharos időjárás, sem a nagy hullámok nem tudják felborítani. A lebegő otthonok egyetlen hátránya talán, hogy állóhajók, vagyis közlekedni maguktól nem tudnak: az esetleges költözést vontatóhajóval kell megoldani.

Még több külső-belső kép a lebegő házakról itt.

Mesterséges szuperbőr is lehet abból a rugalmas anyagból, amit a Stanford Egyetem kutatócsoportja fejlesztett ki és mutatott be nemrég Washingtonban. Zhenan Bao előzőleg egy szuperérzékeny szenzoron dolgozott, azt a koncepciót fejlesztette tovább, amikor létrehozta a rugalmas anyagot, mely önmagát látja el energiával, méghozzá napelemek segítségével. A kutató és csapata polimerből és szén alapú anyagokból hozott létre napelemcellákat, melyek szintén rugalmasak lettek, bárhogyan nyújthatók és formázhatók, ezért képesek árammal ellátni az új anyagot is, és az így akár robotok bőre is lehet a jövőben.

Zhenan Bao előző projektje, a rendkívül érzékeny szenzor is teljesen rugalmas, ráadásul a legkisebb nyomásra reagál: szó szerint megérzi azt is, ha apró lábaival rászáll egy légy. A szenzor akármilyen vékony, akár csupán 1-2 nanométer vastagságú anyagra is felvihető (nanométer: a milliméter egymilliomod része). Nem csak érzékeli, képes különbséget is tenni a hozzá érő anyagok között, tudja, hogy vegyi vagy biológiai anyagról van szó. Megérzi a kemikáliák jelenlétét a vízben vagy a vízpermetben, de az olyan biológiai anyagokat is felismeri, mint a például az egyes betegségek jelenlétét jelző, úgynevezett biomarker fehérjék. Az elképzelések alapján a jövőben robotokat fednének be vele, így azok érintéssel képesek lennének meghatározni egy-egy betegség jelenlétét az emberben, esetleg izzadtságból megállapíthatják valakiről, hogy részeg-e.

A szenzorok működéséhez szükséges áramot nem csak, hogy napelemek segítségével szerzi be a szuperbőr, de mivel a gyakorlati hasznosítás során biológiailag lebomló műanyagra tervezik felvinni, az új technológia teljesen környezetbarát is. A rugalmas napelemek előnye, hogy mint minden rugalmas anyag, sokkal erősebbnek számítanak, és rengeteg szituációban nagyon jól jöhetnek. Ha nem csak egyenes felületeket tudunk bevonni napelemmel, akár ruhán is viselhetjük a jövőben, és ruházatra csatlakoztatott kisebb elektronikai eszközöket, például mobiltelefont is feltölthetünk majd így. A kutatók elképzelései szerint első körben egyenruhák készítői vehetik hasznát a találmánynak, de a rugalmas napelemcellák olyan egyenetlen felületekre is felvihetők lesznek, mint a különféle lencsék, az épületek boltívei, vagy az autók karosszériája.