Ha a jövőben tényleg megint szóba jöhet a szélenergia-termelés, érdemes elgondolkodni egy alternatíván.

KÉP: AeroleafHybrid

Tíz évvel ezelőtt hóvihar dúlt a Dunántúlon márius közepén, most homokvihar - ez olyan nyarakat vetít előre, hogy lassan nem kérdés, a szántóföldi növénytermesztést a napelemek alatt érdemes végezni.

KÉP: Unsplash

Nagyot villantana Róma, ha elnyeri a 2030-as világkiállítást: az EXPO területén sok érdekes létesítmény mellett a világ legnagyobb városi napelemparkját hoznák létre - nem is akármilyen módon!

KÉP: CRA

Ez lesz a világ első olyan települése, amely több energiát, ivóvizet és élelmiszert állít elő, mint amennyit elhasznál, ezért nevezik klímapozitívnak. Amikor megépül, az öko- és egészségturizmusból is számíthat bevételre az egyiptomi Nexgen.

KÉP: URB

A napelemes pergolában az a szép, hogy nemcsak tiszta energiát termel, és pihenőhelyet kínál a dolgozóknak, hanem emellett még legalább két másik funkciója is van.

Ha még csak most tervezed, hogy napelemet telepítesz a házadra, érdemes átgondolni az elhelyezését. Lehet, hogy egy melléképület lapos tetején több energiát tudsz megtermelni, pláne, ha zöldtetővé alakítod annak tetejét. Nyilván ennek vannak költségei, de a napelemnek mindenképpen jót tesz.

KÉP: ABC News

Az ausztráliai Sydney-ben igazán nem panaszkodhatnak: van bőven napsütés a napelemeknek. Olyannyira, hogy már kicsit túl sok is a jóból. A napelem ugyanis egy bizonyos hőmérséklet fölött veszít a hatékonyságából. A Sydney Műszaki Egyetem kutatói a helyi önkormányzat szponzorálával annak a "szakmai anekdotának" jártak utána, amely szerint a zöldtetőre telepített napelemmel több áramot lehet előállítani, tudósított az ABC News.

KÉP: ABC News

Két szomszédos épület tetején tesztelték a feltevést. A nyolc hónapig tartó tesztidőszak alatt a zöldtetős épületen lévő napelemek csúcsidőszakban 20 százalékkal, a teljes vizsgálat során átlagosan 3,6 százalékkal több elektromos energiát termeltek. A napelemek ugyanis jobban működnek hűvösebb környezetben. A beépítetlen tetőn forrós napokon a hőmérséklet elérte a 38,1 Celsius-fokot, míg a zöldtetőn ugyanekkor 24,3 Celsius-fokot mértek. Márpedig amennyiben a környezet hőmérséklete 25 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor a napelemek kisebb teljesítményt adnak le.

KÉP: ABC News

Az egy dolog, hogy a napelemeknek jobb a zöldtető, de az egész épület energiafelhasználását is mérsékli, ha nem forrósodik fel a felső szint. Kánikulai napokon akár 20 Celsius-fok különbséget is tapasztaltak a kétféle tető között. Ha nem melegszik át a tető, az éjszaka is kellemesebb környezetet biztosít, hiszen kevesebb hőt bocsát ki magából. A tető szerkezetének is jót tesz, ha kisebb a hőingadozás. 

Természetesen a zöldtető kialakításának vannak költségei, például lehet, hogy szerkezeti megerősítést ír elő a statikus. A megfelelő vízelvezetés kialakítása után kerülhet sor a növények termőrétegének elterítésére, majd az ültetésre. A szakszerűen kialakított zöldtetőt viszont elegendő évente egyszer gondozni, erről bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben ide kattintva.

365Zö

Az incineráló technológia lényege, hogy a vizeletet és székletet elégeti a vécékészülék aljában lévő minikohó. Vagyis nem kell hozzá sem bejövő vízvezeték, sem kimenő szennyvízvezeték. Ennek is köszönhető, hogy az égetős vécé nagyon kelendő például a skandináv országokban, Kanadában és Ausztráliában, ahol a mindentől távol lévő farmokon vagy hétvégi házakban alkalmazzák, de akár lakókocsiban is.

Ez csak egy illusztráció, a valóságban másképp működik
az égetős vécé, görgess egy kicsit lejjebb.

Van, ahol nem is lehet más módon megszabadulni a salakanyagtól környezetbarát módon, hiszen bizonyos helyeken még a komposztáló vécé sem megoldás. Az égetős vécét a norvég környezetvédelmi hatóság bevizsgálta, minimális a légszennyező kibocsátása. Na és persze azért is jó az égetős vécé, mert amihez nem kell víz, az nem is fagy be télen. Ezért (és az öko szemlélet miatt) alkalmazzák az égetős vécét például az antarktiszi kutatóbázison, mint a belinkelt videón meg lehet nézni.

Ez az elektromos égetős vécé (Cinderella márka) metszeti képe,
pirossal jelezve a fűtőszálakat a hőszigetelt minikohónál. 

Az incineráló vécé a salakanyag elégetéséhez szükséges energiát elektromos áramból vagy PB-gázból nyeri. Égetés után minimális hamu marad, fejenként hetente egy bögrényi. Ez az égetés miatt steril, úgyhogy vagy elássa az ember, vagy magával viszi az első kommunális hulladékgyűjtőig, és nyugodtan beledobja. Az elektromos égetős vécében fűtőszál fut körben az égetőedényben, 1800-2200 watt szükséges az égetéshez, elvileg napelemmel is megtermelhető a vécé energiaigénye.

Norvégiában az elmúlt 20 évben közel 70 ezer égetős vécét adtak el, ott azért is népszerű, mert a hegyi folyókból tiszta és olcsó elektromos energiájuk van. A gázos verzió palackos propángázzal működik, egy 9 literes palack (kb. 1,2 m3) mennyiségű gázzal akár 100 "lehúzást" el lehet égetni. Továbbá mindkét verziónál kell 12V egyenáram a ventilátornak. 

Lakókocsiban mosdó alól kihúzható égetős vécé.

A vécé használata a következő: használat előtt egy speciális papírtölcsérrel ki kell bélelni a csészét, víz nélkül ezzel lehet tisztán tartani. Amint elvégezte az ember a kis- és/vagy nagydolgát, lehajtja a vécé fedelét, megnyomja a start gombot, és onnantól a vécé automatikusan teszi a dolgát: kinyílik a minikohó teteje, beleesik a papírtölcsér a tartalmával együtt, felfűt a kohó és elégeti az ürüléket. A gyűjtőtálcába kerülő hamut néhány naponta ki kell üríteni, erre figyelmeztet a készülék. A ventilátor minden szagot kiszív a vécéből egy katalitikus szűrőn keresztül, és továbbítja a kéménybe. 

A gázpalackos változat akár tíz fő után is eltakarít.

Az égetős vécé ára modelltől és üzemeléstől függően 660 ezertől 1,4 millióig terjed forintra átszámolva (plusz aztán a papírtölcsér). Egy vécé átlagosan egy négyfős család kiszolgálására képes, óránként 3-4 használatot számolva. Az égetést számítógép vezérli, hogy optimális ideig tartson és 100% hatásfokú legyen. Az égetés nem jár szag- vagy zajhatással. A készülékek 2 vagy 3 év garanciával rendelkeznek. Ide kattintva egy összehasonlító táblázatot lehet megnézni angol nyelven a legismertebb elektromos égetős vécékről.

Aki viszont továbbra is a komposztáló vécék iránt érdeklődik, olvassa el korábbi cikkünket ezen a linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nem pusztán védelmet nyújt az eső vagy a napsütés ellen az új buszmegálló építménye, hanem egyúttal a levegőt is tisztítja és fertőtleníti. Az utas biztos lehet abban, hogy a CAPS 2.0 nevű építmény alatt várakozás közben nem fertőződik meg és nem is kell a szennyezett városi levegőt beszívnia. (A CAPS jelentése City Air Purification System, azaz városi levegőtisztító rendszer.)

A Charis NG, a Sino Inno Lab és az Arup együttműködésében tervezett buszmegálló a tesztelések szerint képes a légszennyező anyagok mennyiségét a felére csökkenteni. Fertőtlenítő rendszere elpusztítja a levegőben szálló, PM0,1 méretű vírusok, baktériumok és gombaspórák 99,95 százalékát.

A légtisztító buszmegálló prototípusa 2015-ben készült, a második generációs állomást a legfejlettebb szűrő- és fertőtlenítő rendszerrel szerelték fel, szabadalmaztatták is a megoldást. Az ehhez hasonló buszmegállóktól azt remélik a fejlesztők, hogy bátorítják a városlakókat arra, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

A különleges buszmegállóban a tetőn elhelyezett napelemekből érkezik az energia az egész rendszer működtetéséhez. A falakon óriási LED-kijelző szolgál a szokásos reklámok megjelenítésére, de mellette a két szélen önálló információs LED-képernyők mutatják az aktuális időjárási és légszennyezettségi adatokat, illetve a járművek várható beérkezését. 

A tetőszerkezet alatt körben légfüggöny védi az utasokat az utcai forgalom légszennyezésétől. A buszmegállóban a készülékek által beszívott levegőt multi-HEPA-szűrők tisztítják meg a legkisebb méretű szennyeződésektől. A levegő fertőtlenítését Plascide plazmagenerátor végzi. A levegőt keringető ventilátorokat az oszlopokban helyezték el.

Az utasok a legnagyobb biztonságban várakozhatnak a CAPs 2.0 buszmegállóban, amely láthatatlan pajzzsal védi őket a nagyvárosi forgatagban. Az új buszmegálló tesztjét Hong Kongban végzik.

HKZs

Egyrészt a napenergia az elektromos áram legolcsóbb forrása a Nemzetközi Energiaügynökség 2020-as jelentése szerint, másrészt a címben említett módon segítheti a természetes vizek védelmét a globális felmelegedés káros hatása ellen. Magyarán, a vízfelületre telepített napelempark csökkenti az adott tó vizének túlzott felmelegedését. 

Ez lehet a napenergia jövője? KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Világszerte egyre több úszó-lebegő napelemparkot telepítenek, és kutatások szerint ez a technológia több energiát képes termelni, mint a háztetőkre szerelt vagy talajra állított napelemek. Ez részben a víz hűtő hatásának köszönhető, aminek révén akár 12,5 százalékkal több áramot állíthat elő a napelem.

Jóllehet az édesvízű tavak csupán 1 százalékát teszik ki a Föld felszínének, otthont nyújtanak az állat- és növényfajok 6 százalékának, továbbá ivó- és öntözővizzel látnak el több milliárd embert. A klímaválság miatt a tavak felszíni hőmérséklete 1985 óta 0,34 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozza a mérgező algavirágzás kialakulását, hozzájárul a vízpárolgáshoz, és megakadályozhatja az adott tóban az eltérő hőmérsékletű vízrétegek keveredését, ami miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben.

Egy új kutatás szerint az értő módon megtervezett úszó napelemparkok jó megoldást nyújthatnak a fenti problémák ellen. A Windermere-tó a legnagyobb az Egyesült Királyságban, és egyike azon tavaknak, amelyeket a tudomány régóta vizsgál. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Lancaster Egyetem kutatói erre a tóra készítsenek számítógépes szimulációt az úszó napelempark hatását felmérendő. 

Úszó napelempark biztosítja a szükséges energiát egy szennyvíztisztító telepen az Egyesült Királyságban. KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Az úszó napelempark csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, emiatt számos természetes folyamat módosulhat. Mivel minden napelemparknak egyedi formája van, a kutatásban 10 ezer különböző alakzatot vizsgáltak, melyik hogyan hat a szélsebességre és a vízfelszínt elérő napsugárzásra.

A kutatás azt állapította meg, hogy egy úszó napelempark ugyanolyan mértékű hatással lehet egy tó vizére, mint a klímaválság, csak éppen ellentétes előjellel. Egy olyan úszó napelempark, amely nagyjából 10 százalékkal csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, a globális felmelegedés egy évtizednyi hatását tudja semlegesíteni.

Az olyan napelemparknak van a legnagyobb hűtő hatása, amely inkább árnyékolja a tavat, de a természetes légmozgásnak nem állja útját. Ezzel csökkent a párolgás mértéke, és jobban kedveredtek az eltérő hőmérsékletű vízrétegek, ami segítette a víztömeg oxigénellátottságát. Az úszó napelemparkok hatása természetesen az adott tó mélységétől, területétől és helyszínétől függ.

Az elmúlt öt évben százszorosára nőtt az úszó napelemparkok összterülete, jelenleg 35 országban mintegy 2.6 gigawatt kapacitást nyújtanak. A kutatók szerint a mesterséges víztározók ökológiai szempontból alkalmasabbak és könnyebben megközelíthetők, mint a természetes tavak. Ha ezen víztározók csupán 1 százalékára úszó napelemparkokat telepítenének, azzal évente 400 gigawatt energiát állíthatnának elő.

via The Conversation

HKZs

Képzeljük el, hogy az épületeket beborító üvegfelületek és ablakok mind-mind energiát termelnek. Ezzel az épületek maguk fedezhetik a bennük lévő lakások és irodák energiaszükségletét, tisztán, és függetlenül az elektromos hálózattól. Sci-finek hangzik, de egyre közelebb kerülünk hozzá. A legújabb fejlesztés a nanorészecskékkel működő szendvicsszerkezetű átlátszó napelem. Legfőbb előnye, hogy ezzel bármely ablak energiatermelő napelemmé válik, miközben megőrzi átlátszóságát. Ránézésre meg sem tudjuk különböztetni az olyan ablaküvegtől, amelyet enyhén színeztek vagy tükröződésgátló réteggel vontak be. 

KÉP: UbiQD

Az amerikai UbiQD cég által kifejlesztett technológia szerint két üveglapot olyan polimergyantával ragasztanak össze, amelybe 1,7 százaléknyi kvantumrészecskét kevertek. Ezek a nanoméretű részecskék olyan aprók, hogy 100 ezer darab egymás mellé téve éri át egy kézkörmünket. A parányi félvezetőkként működő kvantumrészecskék magja réz-indium-szulfid, cinkszulfid burokban. Különleges tulajdonságuk a hangolható fotolumineszcencia: amikor napsugarak érik ezeket a részecskéket, azok fotonokat bocsátanak ki, amelyek az üvegtábla mentén az ablak kerete felé indulnak. Az ablakkeretbe rejtett napelemek a fotonokat elektromos árammá alakítják. A rejtett napelemeknek köszönhetően akár régi, műemlék jellegű épületek energetikai korszerűsítése is lehetővé válna, hiszen nem kell napelem-táblákat vagy szerelvénydobozokat felszerelni az épületre.

KÉP: UbiQD

Jelenleg 1 négyzetméteres táblákkal folynak a kísérletek. Az UbiQD átlátszó napelemének hatékonysága 3,6%, vagyis a napsugarak 3,6 százalékát alakítja elektromos energiává. A hagyományos, szilíciumalapú napelemek hatékonysága 15-20 százalék közötti. Az UbiQD átlátszó napeleme polimer/organikus (szénalapú): kevésbé érzékeny a beesési szögre, olcsó a gyártása, nagy felületeket is be lehet vele vonni. 

KÉP: UbiQD

Az újfajta napelemek színe elsődlegesen barnás, de lehet szürkés vagy szürkéskék is. A színezettség árnyalata igény szerint módosítható: minél sötétebb az üvegtáblák színezése, annál több fényt nyelnek el, és annál nagyobb a nanorészecskés napelem hatékonysága. Jelenleg az Egyesült Államokban és Hollandiában folynak kísérletek az új átlátszó napelemmel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna