A veteményeskertben úgy szemre is elszórhatjuk a magokat, de sokkal jobban járunk, ha rászánunk egy délutánt a házi magszalag készítésre. Sok előnye van!

KÉP: Seed-Developments

Tíz évvel ezelőtt hóvihar dúlt a Dunántúlon márius közepén, most homokvihar - ez olyan nyarakat vetít előre, hogy lassan nem kérdés, a szántóföldi növénytermesztést a napelemek alatt érdemes végezni.

KÉP: Unsplash

Jóllehet búzát és rizst fogyasztunk legnagyobb mennyiségben, ám a klímaváltozás miatt más gabonafélék iránt egyre nő az érdeklődés.

KÉP: Unsplash

Olyan ötlettel álltak elő a napsütötte Kaliforniában, amellyel egyszerre termelhetnének megújuló energiát és közben megóvnák a felszíni csatornák vízkészletét.

Így nézne ki egy befedett öntözőcsatorna. KÉP: Project Nexus

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

KÉP: Pexels

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö

Az Egyesült Királyságbeli Toast Ale kimaxolta a fenntarthatóságot: díjnyertes söre részben maradék kenyérből készül. A kenyérveknik végét, a két serclit a szendvicsbárok gyakran a kukába dobják, a Toast Ale fejlesztői viszont meglátták benne a kincset.

Felhasználásával 30 százalékkal csökkenthették a serfőzéshez szükséges árpa mennyiségét, ráadásul jól is mutat a céges honlapon, hogy ezidáig közel 2,1 millió szelet kenyeret használtak fel üzemükben – azaz ennyivel mérsékelték a világon mindenütt komoly problémát okozó élelmiszerpazarlást. 

Annak révén pedig eddig már 42 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mintegy 172 ezer négyzetméter szántóföldet tehermentesítettek, 252 ezer liter vizet takarítottak meg. A Toast Ale a teljes profitot az élelmiszerpazarlás ellen küzdő jótékonysági szervezeteknek ajánlja fel, forintra átszámolva mindjárt elérik a húszmilliót. 

De ez még mind nem elég nekik: 2030-ra szeretnék elérni a zéró karbonkibocsátást. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, a hatékonyság növelése, a hulladékgazdálkodás fejlesztése mellett elkezdtek befektetni a regeneratív mezőgazdaságba. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az ilyen művelést gyakorló gazdák arra törekszenek, hogy növeljék a talaj széntartalmát a levegőben lévő szén-dioxid megkötésével. Ennek köszönhetően bizonyos mértékig ellensúlyozhatják mások CO2-kibocsátását, és ezzel lassíthatják a klímaváltozást.

Mivel a cég környezetvédelmi és észszerűségi okokból nem szállít sört a szigetországon kívülre, így értékesítők helyett inkább partnereket keres, akik a weboldalon szabad felhasználásra megosztott Toast sör receptet elkészítik. Akinek van kedve és felszerelése hozzá, maga is megfőzheti a Toast Ale sört az alábbi módon.

Hozzávalók 25 literhez:
A cefrézéshez 3,5 kg búzamaláta, 1,5 kg száraz kenyér, 150 g karamell maláta, 150 g Munich alap maláta. A komlóforraláshoz 5 g German Hallertau Tradition komló, 37 g Cascade komló, 20 g Centennial komló, 25 g Bramling komló, 1 kiskanál Protofloc (karragén derítőszer). Az erjesztéshez 60 g Cascade komló, 35 g Bramling Cross komló, 11,5 g Safale US-05 szárított sörélesztő.
Elkészítés:
A kenyérszeleteket 1 órán át 90 Celsius-fokon szárítjuk a sütőben, majd darabokra törjük. A cefre hozzávalóit 15,7 liter, 67 Celsius-fokos vízben elkeverjük, majd letakarva egy órát állni hagyjuk. A malátában lévő természetes enzimek a keményítőt egyszerű cukrokká bontják. Szűrjük át a keveréket annyi 78 Celsius-fokos vízzel, hogy a végeredmény 25 liter legyen. Forraljuk fel a sörcefrét, 90 percnél adjuk hozzá az 5 g Hallertau komlót, 15 percnél a Protoflocot, 5 percnél 12 g Cascade komlót és 10 g Centennial komlót. Amikor a levesszük a tűzről, adjuk hozzá a maradék 25 g Cascade komlót, 10 g Centennial komlót és 25 g Bramling Cross komlót.
Hagyjuk lehűlni a cefrét 20 Celsius-fokra, ekkor adjuk hozzá az élesztőt. A következő 7 napban tartsuk 18 Celsius-fokon a keveréket. Öt nap után adjunk hozzá még 60 g Cascade komlót és 35 g Bramling Cross komlót. Töltsük át sterilizált üvegekbe, zárjuk le azokat, és egy hűvös (kb. 12 Celsius-fokos), sötét helyen érleljük a sört két hétig. Utána már csak meg kell kóstolni!
(A fenti elkészítési mód csupán egyszerűsített kivonat, részletes leírás angol nyelven a Toast Ale oldalán található, illetve a magyar nyelvű, sernevelésről szóló weboldalakon. A hozzávalók neten megrendelhetők.)

HKZs

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger

A Föld termőterületei végesek, mégis egyre több ember számára kellene megfelelő minőségű élelmiszert termelni rajtuk. Ez a mezőgazdasági módszerek átfogó modernizációja nélkül nem fog menni. Nemrég egy amerikai startup 400 millió dollárt nyert el egy olyan vertikális farm továbbfejlesztésére, amely a szabadföldi termesztéshez képest ugyanannyi élelmiszert 99 százalékkal kevesebb területen és 95 százalékkal kevesebb vízzel képes megtermelni.

A függőleges termőoszlopokon ideális a körülmények
a növények számára. KÉP: Plenty

A Plenty nevű San Francisco-i vállalkozás mesterséges intelligencia vezérléssel működteti a termesztőcsarnokot, robotok szabályozzák, mennyi LED-fényt, vizet és hőt kapjanak a függőleges falain növő zöldségek. A vízzel különösen takarékosak: a növények által elpárologtatott vizet is képesek visszanyerni a levegőből és újrahasznosítani. 

Az AI-technológia a nap 24 órájában mindig az optimális körülményeket biztosítja a növényeknek, amelyek 400-szor többet teremnek, mint szabadföldi társaik. A vertikális farmban 1 hektár terület több mint 360 hektár szabadföldi terület termőképességével egyenlő. Ráadásul robotvezérléssel GMO-mentesen, növényvédő- és rovarölőszerek használata nélkül lehet a zöldségeket és gyümölcsöket megtermelni. Vagyis ezeket a zöldségeket fogyasztás előtt sem szükséges megmosni.

Érdekes működés közben látni a robotokat. 

A Plenty alapítói szerint a vertikális farmok forradalmasítják az élelmiszertermelést, mert felszabadítják a gazdálkodást az időjárás, az évszakok, az idő, a távolság, a kórokozók, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás terhe alól. 

Kaliforniában nemsokára több száz szupermarketben és online lehet majd a Plenty terményeit megvásárolni. A cég olyan csomagolást fog használni, amelyben tovább marad friss a termény, továbbá újrahasznosítható.