Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
12
júl/2020

Akad jobb takarmány is, mint a kukorica

A világnépesség növekedése miatt a következő 50 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint a megelőző 10 ezer évben összesen. A kukorica a világ legnagyobb volumenben termesztett növénye, így a fenntartható kukoricatermesztés kulcsszerepet kap a takarmányozásban, élelmiszeriparban és bioüzemanyag iparban is, olvasható a szegedi Gabonakutató elemzésében. Fenntartható termesztésről írnak, és ez nagyon fontos: 1 kg kukorica szárazanyag előállításához 300-400, más források szerint 950 liter vízre van szükség! Ezt sok helyütt öntözéses műveléssel kénytelenek megoldani, mivel a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban sújtja a termőterületeket aszály.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

Pexels

Ironikus, hogy éppen a kukorica őshazájában, Amerikában, Texasban kezdtek azon gondolkodni, hogy mást kellene takarmánynak termeszteni a kukorica helyett. Texas egyike azon 8 amerikai államnak, amelyek az Ogallala vízgyűjtőből nyerik az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges vizet.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

Így néznek ki a texasi öntözött táblák a magasból. KÉP: Civileats

Igen ám, de a föld mélyén 1300 kilométer hosszan húzódó, hajdan óriási vízkészlet rohamosan fogy, és ha kiszáradna, mintegy 6000 évbe telne a visszapótlása. Ráadásul Texasban a víz nem számít köztulajdonnak, ennélfogva mindenki annyit szivattyúz ki a birtoka ellátásához, amennyit akar.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

A fenti légifotón látható hatalmas zöld körök úgy keletkeznek, hogy
a mélyből felszivattyúzott vizet egy lassan körbeforgó
öntözőkar teríti szét a növényeken. KÉP: Civileats

Lényeg a lényeg, a félsivatagos High Plains terület marhatenyésztői és tejgazdaságai számára létfontosságú a takarmány, ami jelenleg zömmel öntözéssel termesztett kukorica. Ez azonban egyre kevésbé termeszthető fenntartható módon. A Texas Tech Egyetem (TTU) kutató az elmúlt két évben a cirok és a köles termesztését tanulmányozták, hátha azokkal kiváltható volna a kukorica. 

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

A Texas Tech Egyetem egyik hallgatója a kukorica
hőmérsékletét szondázza. KÉP: TTU

A vízhiányos termesztés stresszt okoz a növénynek. Erre a stresszre a cirok jobban reagált, mint a köles és a kukorica. Jóllehet tápértéke alacsonyabb, mint a kukoricáé, de több biomasszát ad aszály esetén is. A takarmány minősége és a haszon növelése érdekében a TTU kutatói szerint megfontolandó, hogy a kukorica egy részét kiváltsák cirokkal vagy más aszálytűrő szemestakarmánnyal, áll a Crop Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A texasi fenntartható gazdálkodásról, az Ogallala aquifer megmentéséről a CivilEats amerikai online folyóiratban olvasható cikk angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
30
máj/2020

Három haszna is van a kacsaseregnek egy bioszőlészetben

Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk. 

A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.

A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.

Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)

A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
máj/2020

Hálával tartozunk az éjszakai lepkéknek, csak nem tudunk róla

Az éjszakai lepkék sokkal fontosabb beporzók, mint eddig feltételeztük róluk, olvasható a University College London (UCL) kutatásában, amely a Royal Society Biology Letters szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a lepkék virágporszállító hálózata nagyobb és összetettebb, mint a nappali beporzóké. Ráadásul az éjszakai lepkék egy sor olyan növényt is beporoznak, amit a nappali beporzók (méhek, pillangók, zengőlegyek) nem. Azt sem tudtuk eddig, hogy a virágport a toruk hasi oldalán szállítják, így az könnyebben átjut más növényekre.

beporzás méh rovar mezőgazdaság

Szőlőszender virágporgyűjtés közben. Fotó: John Bebbington

A termesztett haszonnövények 60-70 százaléka esetében szükség van valamilyen állati közreműködésre a beporzáshoz, azt a szél nem képes elvégezni. A beporzókat azonban a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek mellett az intenzív mezőgazdaság is pusztítja. Kínában helyenként már emberek végzik a beporzást: a begyűjtött virágport ecsettel viszik fel a növényekre.

"Az éjszakai lepkék fontos ökológiai szerepére eddig nem sok figyelem jutott -- mondta Richard Walton kutatásvezető. -- Kiegészítik a nappali beporzók munkáját, segítenek abban, hogy a növénytársulások minél változatosabbak és dúsabbak legyenek. Támogatják a biodiverzitás fennmaradását, nélkülük eltűnhet több növényfaj, illetve az ezekkel táplálkozó más fajok, így egyes madarak, denevérek."

beporzás méh rovar mezőgazdaság

A bagolylepkefélékhez tartozik a vörös csipkésbagoly.
Fotó: Richard Walton UCL

Akárcsak más beporzók, az éjszakai lepkék száma is drasztikusan csökken világszerte. Az új kutatás rávilágít arra, hogy kritikus szintre csökkenhet a természetes beporzás mértéke, aminek fontos elemeit még alig ismerjük. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a jövendölést, hogy ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel élheti túl. A szólás eredetére nincs bizonyíték, de a méhpusztulásra annál több.

Az elmúlt évtizedekben egyébként több kutatás is foglalkozott a méhekkel és az általuk végzett beporzás mezőgazdasági hasznával. Pedig az éjszakai lepkéknek több faja van, mint a méheknek, és az új információk fényében szükséges is volna alaposabban tanulmányozni őket, megérteni a szerepüket, segíteni a túlélésüket.

A kutatás során a befogott beporzó rovarokról letisztogatták a virágport. A 838 éjszakai lepke (103 faj  egyedei) közül 381-en (45,5%) találtak virágport. A virágpor-keverék 47 különböző növényfajról származott, közte 7 olyanról, amelyet nappali beporzók nem szoktak látogatni. A befogott 632 méh, darázs, zengőlégy, pillangó 45 féle növényt keresett fel, az 1548 háziméh 46 féle növényt.

beporzás méh rovar mezőgazdaság

Így nézett ki a virágporelemzés eredménye.
The Royal Society Publishing

"A poszméhek és mézelő méhek rendkívül sikeres beporzók, de kiválogatják a legígéretesebb nektár- és pollenforrásokat. Ezzel szemben az éjszakai lepkék talán kevésbé hatékony beporzók, ám sokféleségük és nagy számuk olyan jelentőséggel bírhat a beporzásban, amiről még fogalmunk sincs. Kutatásunk rávilágított az éjszakai növény-rovar interakciók kevéssé ismert világára, amely létfontosságú lehet a vidéki táj látványa és illata, valamint az általunk termesztett növények szempontjából", mondta Richard Walton kutatásvezető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
jan/2020

A húsevők tisztelik a vegákat

Még egy hétig zajlik a Veganuárnak nevezett kezdeményezés, amelynek támogatói azt fogadták meg, hogy január hónapban megpróbálnak tartózkodni a húsevéstől. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pexels

A brit Bath Egyetem pszichológia tanszékének vezetésével nemrég készült online felmérés szerint a húsevők erkölcsi és fenntarthatósági szempontból támogatják a vegetariánizmust és vegánizmust. Az online megkérdezett 1000 fő átlagéletkora 34 év volt, 73%-uk mondta "etikus"-nak a vegánizmust, 70%-uk szerint jó a környezetnek. Pontosan a felük szerint egészséges, és 60%-uk szerint "elfogadható".

Ezzel szemben a megkérdezettek 80%-a azt is mondta, hogy a vegánizmus nem könnyű, 77%-uk szerint "kényelmetlen", 60%-uk szerint nem élvezetes. Az inkább növényevő válaszolók kedvezőbben nyilatkoztak.
A Veganuár kezdeményezés is rávilágít arra, hogy "az emberek már most is egyetértenek a vegán életmóddal, és tisztában vannak azzal, milyen jó hatást gyakorol a környezetre", mondta Chris Bryant, a Bath Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a körkérdés szervezője.

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pixabay

Vajon mi történne, ha egész Amerika vegánná változna, teszi föl a kérdést az a 2017-es gondolatkísérlet. Az USA-ban alapélelmiszernek számító hamburgerpogácsához például 6 kg takarmány, 6 m2 terület és kb. 36 liter víz kell -- darabonként! Óriási megtakarítás lenne ezt kiváltani, de vajon megéri-e?

A kérdést vizsgáló tanulmány szerint, ha 320 millió amerikai átállna a növényalapú táplálkozásra, azzal 28%-kal csökkenne a mezőgazdaság üvegházhatású (ÜHG) gázkibocsátása. Na persze érdemes ezt a másik oldalról is megvizsgálni: milyen hatása volna, ha a ma állattartásra is használt területeket szántókká-veteményesekké alakítanák, és az állatállományt felszámolnák. 

Először is mindenhol hegyekben állna a növényi hulladék (kukoricacsutka, burgonyaszár, stb.), amit most takarmányként hasznosítanak. Ha ezt a növényi hulladékot elégetnék, azzal 2 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe a szerzők becslése szerint. S mivel állattartás híján nincs trágya, azt műtrágyával kellene pótolni, aminek gyártása további 23 millió tonna szén-dioxidot küld a levegőbe minden évben. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Bulbfish

A jelenlegi állatállomány az amerikai mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának 49%-áért felelős. Egy vegán nemzet sokkal kevesebbet bocsátana ki, 623 millió helyett csak 446 millió tonnát évente. Sőt, ha a húsmentes Amerika leállítja a húsimportot például Brazíliából, az abban az országban is csökkentené a CO2-kibocsátást. 

Ami a tápértéket illeti, a kizárólag növényi étrend nem érné el az USA-ban jelenleg hatályos ajánlott mennyiséget kalcium, A-vitamin, B12 és néhány fontos zsírsav tekintetében. De a tanulmányhoz a Science magazinban hozzászóló szakemberek szerint újragondolt területhasználattal tápanyagban dúsabbá tehetők a zöldségek és gyümölcsök.

A Virginia Műszaki Egyetem és az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatóinak tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján olvasható el.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
aug/2019

Több ételt elpazarolunk túlevéssel, mint amennyit a kukába dobunk

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pixabay

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
jan/2019

Térkép: így változtatta meg a Föld arcát 300 év urbanizáció és mezőgazdaság

"Három évszázaddal ezelőtt az emberiség még csak a szárazföldek 5 százalékát használta intenzíven. Ma közel a felét", írja új tanulmányában Erle Ellis környezetkutató, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával. Az ipari forradalom óta az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás révén alakítja át a bolygót, előtte pedig a mezőgazdaságot (legeltetés, szántás) használta erre, bár ezek jóval ksiebb hatásúak.

térkép urbanizáció mezőgazdaság

A Maryland Egyetem professzoraként Ellis csapatával térképsorozatot készített arról, hogy miként nézhetett ki a Föld jó 300 évvel ezelőtt: akkoriban még a szárazföldek fele igazi vadon volt, s a másik felének 5 százalékát vonták csak intenzív művelés alá. Ma a Föld szárazulatainak több mint felén vagy gazdálkodás folyik, vagy valamilyen települést találunk.

"A klímaváltozás csak nemrég óta vált jelentős tényezővé – mondja Ellis. – Ha a mostanihoz hasonló ütemben fokozódik, akkor ez lesz a szárazföldi élővilág domináns alakítója, de egyelőre a területhasználat vezet e téren."

Számos forrást elemezve Ellis és kutatótársai ennek alapján készítették el az elmúlt 300 év térképanimációját, jelezve, hogy az adott területen hányan éltek, és miként használták a területet.  A legintenzívebben használt területek a városok, utánuk a mezőgazdasággal foglalkozó falvak. A ritkán lakott területeket a jellemző használatuk (szántóföld, legelő, erdő) alapján sorolták be, és a lakatlan területeket is jelölték. Az alábbi animáció Ellis egyszerűsített adatsoraiból készült:

térkép urbanizáció mezőgazdaság

Jelmagyarázat: Urban = város, Villages = falu, Cropland = szántóföld, Rangeland = legelő, Woodland = erdőség, Wild = érintetlen 

Jóllehet százévente van egy képkocka, mégis láthatók a trendek. Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas pusztaságait a 19. században mezőgazdasági műveléssel törték fel. Afrika és Ázsia korábban félvadon területein kiterjedt állattenyésztést kezdtek folytatni.

"Ázsia átalakítása kezdődött először, és arányaiban ez a leginkább megváltoztatott természeti környezet – mondja Ellis. – Európa is alig emlékeztet hajdani képére a nagy népsűrűség és intenzív területhasználat miatt. A világ többi részén ez az átalakulás lassabb és csekélyebb mértékű."

Az új térképek persze sok tekintetben becsléseken és feltételezéseken alapulnak, ezért is elnagyolt a területi lépték és idősáv. A fent belinkelt tanulmányban még számos látványos grafikon található.


0
Tovább
11
ápr/2018

10 szép virág, amely növényvédőként is beválik a zöldségek mellett

Sokan szeretnének egy kis konyhakertet létrehozni, ugyanúgy, mint nagyszüleik. Például azért, hogy gyerekeikkel megszerettessék a zöldségek-gyümölcsök fogyasztását: tudományosan bizonyított, hogy azok a kisgyerekek, akik testközelből ismerkedhetnek meg a tányérra kerülő növényekkel, könnyebben rászoktathatók az egészséges táplálkozásra. A kertészkedéshez nem kell nagy terület, elég egy napsütötte erkély, az a lényeg, hogy ültetni, gondozni és szüretelni lehessen pár növényt. (Ezért hála minden óvónőnek, aki az óvoda udvarán kialakít egy kis ágyást, és abban akár csak pár szem babot vagy paradicsompalántát elültet.)

KÉP: Harvest To Table

Visszatérve nagyszüleinkre, ha felidézzük a kertjüket, mindenkinek beugrik, hogy a zöldségágyások között mennyi virág virított. Nagymamámnál egy sor rézvirággal kezdődött a veteményes, utána jött két sor földieper, aztán törökszegfű, büdöske, mézvirág váltakozva a különféle zöldségekkel, az ösvényt pedig kapor szegélyezte. Az ő generációja még tudta, hogy virágokat nemcsak a szépségükért ültetjük, hanem mert bevonzzák a kertbe a hasznos rovarokat, amelyek például a beporzáshoz szükségesek, illetve elriasztják a káros rovarokat, férgeket. 

Az ősi tudásból a modern mezőgazdaság is profitálhat: az utóbbi években olyan svájci és brit kísérletek zajlanak, amelyek a műholdas helymeghatározást párosítják a virágültetéssel. Nevezetesen úgy, hogy a traktor GPS-szel van felszerelve, amely programozott vetésre képes: bizonyos távolságonként nem haszonnövényt, hanem virágmagot vet. Korábban legfeljebb a táblák szélén ültettek rovarhívogató virágágyásokat, ám a hasznos rovarok nem voltak képesek bejutni a tábla közepéig -- egy néhány milliméteres rovarnak az beláthatatlan távolság.

KÉP: Agroscope

A virágültetés révén például a téli búza levélkártevőinek károkozása 61 százalékkal mérséklődött egy 2015-ös svájci mezőgazdasági kísérletben. Az elültetett pipacs, koriander, kapor, napraforgó és más virág ugyanis bevonzotta a katicákat, amelyek tizedelni kezdték a kártevőket -- összességében 10 százalékkal nagyobb lett a terméshozam, és csökkenteni lehetett a vegyszerhasználatot. A megnövekedett terméshozamból származó bevételből pedig nemcsak a virágültetés költsége térült meg, hanem még egy kis haszon is kerekedett.

A brit Centre for Ecology and Hydrology (CEH, Ökológiai és Hidrológiai Központ) Kelet-Angliában végzett szabadföldi kísérletein az adott táblák 2 százalékát margitvirágból, réti heréből, réti imolából és vadmurokból álló keverékkel ültetik be: 100 méterenként elég egy 6 méteres sáv ahhoz, hogy a hasznos rovarok képesek legyenek az egész táblán kifejteni áldásos hatásukat, olvasható a brit Guardian napilap interjújában, amelyet Richard Pywellel, a CEH tudományos igazgatójával készítettek.

Visszatérve a konyhakertünkre, az alábbi virágokkal érdemes próbát tenni a hasznos rovarok becsalogatása, a károsak elriasztása és így a termés védelme érdekében:

1. BÍBOR KASVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Latin nevéről jobban ismerjük: echinacea. Gyógyászati célra a gyökerét használják. Mivel 1 méteresre is megnőhet, ültesd magas fűszernövények mellé, mint a kapor, zsálya, édeskömény, lestyán. (Utóbbi a karalábé tökéletes zöldfűszere, kihozza az édeskés ízét.)

2. BÜDÖSKE (más néven bársonyvirág)

KÉP: Wikipedia

Tavasztól őszig virágzik, többféle színű és magasságú változata kapható. A kicsit kellemetlen szagú virágot messzire elkerüli többféle kártevő, így a fonálférgek és a tökbogarak is. Ültesd tök, uborka, paradicsom, paprika, padlizsán és burgonya mellé.

3. HAMVAS ZSÁLYA (más néven lisztes zsálya)

KÉP: Australian Seed

A magasra növő változatok (például a sötétkék Victoria) ugyan többnyire nem ehetők, viszont temérdek virágukkal vonzzák a méheket. Mivel némelyik fajta 50 cm-re is megnő, ültesd paradicsom vagy paprika mellé. 

4. KÖRÖMVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Amilyen igénytelen, annyira értékes gyógynövény (mi is írtunk erről és még itt is, illetve állatgyógyászati alkalmazásáról is). Ültesd cékla, brokkoli, borsó, káposztafélék, sárgarépa és salátafélék mellé.

5. MÉZVIRÁG (más néven fülesternye)

KÉP: Hobbikert

Kerti ösvények illatos szegélyeként ismerjük. Egynyári (de önvető), virága lehet fehér, rózsaszín vagy lila. Ültesd bokorbab, salátafélék, brokkoli, padlizsán, bazsalikom, káposztafélék és hagymafélék mellé.

6. NAPRAFORGÓ

KÉP: Wikipedia

Méretes virágzata mindenféle rovart behív a kertbe. Észak-Amerikából származik, az indiánok kukoricával vagy tökkel párosítva ültették. A törpe változatot ültesd cukkini vagy bokorbab mellé.

7. PILLANGÓVIRÁG

KÉP: Wikipedia

80-10 cm magas, meleg- és fényigényes egynyári növény, virágai egész nyáron nyílnak, kiválóan alkalmas növénytársulásokhoz. Ültesd paradicsom, bab vagy uborka mellé.

8. RÉZVIRÁG (más néven cínia vagy zinnia)

KÉP: Wikipedia

A lepkék odavannak ezért a virágért, amely egynyári, tehát évente gondoskodni kell az ültetéséről. Többféle színben és méretben kapható, tehát bármilyen zöldség mellé párosítható. A kisebbeket ültesd paprika, édeskömény vagy bimbós kel mellé, a magasabbakat kombináld zöldfűszerekkel, például bazsalikommal.

9. TÖRÖK SZEGFŰ

KÉP: Wikipedia

Szereti a napos helyet, a jó vízelvezetésű talajt, a rendszeres öntözést, cserébe tucatjával vonzza a beporzást végző rovarokat. Ültesd alacsony termetű  zöldleveles növények mellé (káposzta, saláta) ágyásszegélynek, illetve tearózsa tövéhez illatos talajtakarónak.

10. SZÉPECSKE (más néven menyecskeszem)

KÉP: Wikipedia

Észak-Amerikában őshonos, az indiánok vörös italt főztek belőle, a kávé behozatala előtt azt itták, olvasható a fenntartható életmóddal foglalkozó amerikai Mother Earth News weboldal növénytársításról szóló cikkében. A magasabbra növő változatokat ültesd karóra felfuttatott növények mellé, mint amilyen a paradicsom, bab, uborka. Az alacsonyabbak mehetnek a padlizsán, kelkáposzta vagy paprika mellé.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

EZ IS ÉRDEKELHET:

Mennyi ideig kell megőrizni a sárga csekkeket, áfás számlákat?


0
Tovább
13
okt/2016

Mi a közös a napelemben és a paradicsomban?

Egy szóval: az élettér, több szóval: a gazdáknak megadják a lehetőséget, hogy a megújuló energiatermelésre szövetségesként tekintsenek, ne ellenségként. 

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A szolárfarmok lényege, hogy egy területre nagy számban helyezik ki a napelemeket. A mezőgazdaságban dolgozók viszont azért tiltakoznak ez ellen, mert a napelemtáblák alatt parlagon kell hagyni a földet, sőt, a gyomosodás megelőzése végett szükséges vegyszerekkel permetezni.

Szerencsére a világ több országában is feltalálták már a spanyolviaszt: a napelemtáblákat magas lábakra, illetve a szokásosnál nagyobb közökkel telepítik, így alattuk és közöttük a legkülönfélébb zöldségek, takarmánynövények termeszthetők, és akár gépekkel is betakaríthatók.

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A Kalifornia Egyetemen (UC Davis, ld. fent) 2010 óta tesztelik, milyen növények termesztéséhez ideális környezet a napelem alatti terület. Jelenleg paradicsommal és paprikával folynak a kísérletek.

Japánban 2013 óta engedélyezi az agrárminisztérium, hogy a gazdák "gólyalábas" napelemeket telepítsenek. Az acélcsövekből álló rendszer könnyű, de stabil, nincs szükség arra, hogy betonalapzatot készítsenek neki, tehát nem teszik tönkre a talajt. A szerkezetek kibírták az elmúlt évek földrengéseit és viharait. A számítások szerint a terület maximum 32 százalékát fedhetik be, hogy még mindig elég fény jusson a növényeknek. A Japánban Solar Sharing néven futó módszer egy sor haszonnövény termesztésére ad lehetőséget: a napelemek alatt megél a földimogyoró, padlizsán, uborka, paradicsom, káposzta, sőt, egyes citrusfélék. A 3-5 méter magas szerkezet alatt jár a levegő, nem fülled be a terület. 

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

Az egyik farm kísérleti, 750 négyzetméteres területén egymástól 5 méteres sorokban összesen 348 napelempanelt szereltek fel. A 35 ezer kWh energiát termelő rendszer kiépítése 12,6 millió jenbe került, a húsz évre rögzített felvásárlási árral a gazda évi 1,6 millió jent kap az áramszolgáltatótól a rendszerbe betáplált áramért. Ugyanezen a területen növénytermesztéssel csak évi 100 ezer jen bevételt ér el.

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A kínai Ningxia régióban most épül a világ legnagyobb szolárfarmja, amelynek 4607 hektáron elhelyezett 6 millió napelempanelje 2 GW energiát szolgáltat majd. A félsivatagos területen éppen a napelemtáblák árnyéka csökkenti a talajnedvesség túl gyors párolgását, ezzel lehetővé teszi a megosztott gazdálkodást. A szolár- és agrárfarm gondozása 2000 ember számára teremt munkahelyet, ami a terület lakosságának 12 százaléka. Korábbi kísérletek alapján a megemelt napelemek között haszonállatok (itt jakok) legeltetése is biztonságos.


4
Tovább
28
szept/2016

Veteményessé alakították a főiskolai focipályát

A focicsapatuk több meccset veszített, mint amennyit képes volt megnyerni még hazai pályán is, a főiskola a csőd szélén állt, a beiratkozók közül alig 1 százalék jutott el a diplomáig -- az új dékán ezért feltörette és veteményessé alakíttatta a texasi Dallasban lévő Paul Quinn Főiskola focipályáját.

organikus mezőgazdaság

A kilenc évvel ezelőtt kezdett változások mára sikeressé tették a főiskolát, mind anyagi, mind eszmei szempontból. “Megmentettük az intézményt azzal, hogy átalakítottuk a profilját, a szellemiségét”, mondta Michael Sorrel dékán. A főiskolai farm neve ez lett: WE over me, azaz MI az én fölött.

Ha a diákok számára nincs pénz sportösztöndíjra, megkereshetik a tandíjra valót más módon, mondta a dékán. Így lett a Paul Quinn az Egyesült Államokban az első városi munkáltató főiskola (emellett még 7 munkáltató főiskola, work college van az USA-ban, de agrár környezetben). 

organikus mezőgazdaság

A diákok a kötelező munkával megtanulják, hogyan lehet hatékonyan elvégezni egy feladatot. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem a kapcsolódó tevékenységekben is gyakorlatot szereznek, amit akkor is kamatoztathatnak, ha a mezőgazdaságtól távol álló területen fognak elhelyezkedni. Megtanulják, hogyan kell egy üzleti tervet elkészíteni, megfelelni a vevők igényeinek, kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozni, hosszú távú pénzügyi stratégiát kialakítani.

A félévi tandíjért 150 órát kell dolgozniuk, a work college elv szerint a főiskola és a kampusz egész területén minden munkát a diákok végeznek (takarítás, konyha, üzemeltetés, biztonsági őrzés, rendszergazda stb.). A tanév első napján letöltenek egy alkalmazást a telefonjukra, onnantól kezdve azon keresztül szignálják ki rájuk az elvégzendő feladatokat.

organikus mezőgazdaság

A veteményeskert ötlete onnan jött, hogy a főiskola Dallas egyik lepusztult negyedében van, a legközelebbi szupermarket 6 kilométernyire található. A környék “food desert”, azaz élelmiszer-sivatag. A Paul Quinn főiskola diákjainak 83 százaléka anyagilag hátrányos helyzetű családból jön, amelyben vagy munkanélküliek a családtagok, vagy nem a képzettségüknek, szakmájuknak megfelelő munkát végeznek. “Ha nem olyan közegben nőttél fel, ahol elsajátíthattad volna, hogyan kell elhelyezkedni, dolgozni, életpályát kialakítani, ugyan hol tanulhatnád ezt meg?”, teszi fel a kérdést Michael Sorrel dékán. Vezetésével a főiskola mostanra minden adósságát visszafizette.

A diákok az első két évben az iskola falai között dolgoznak, a második két évben pedig a választott szakjuknak megfelelő dallasi cégeknél gyakornokként kereshetik meg az ösztöndíjukat. “Miért éri meg a cégeknek a diákjainkat alkalmazni? Mert a tanáraik úgy felkészítik őket, hogy képesek legyenek minőségi munkát végezni”, mondta a dékán. 

organikus mezőgazdaság

A felkészítés egyik eleme, hogy a kötelező munkán kívüli iskolai időben a diákoknak formális jellegű öltözéket (öltöny, kosztüm) kell viselniük, aki ezt megszegi, annak 400 guggolás vagy 200 dollár a bírsága. Az episzkopális keresztény vallási tanokat követő magánfőiskolának jelenleg 500 diákja van, 2020-ig szeretnék 2000-re növelni ezt a számot.

Az organikus módon, vegyszermentesen termelt zöldségek és gyümölcsök iránt nagy a kereslet, a legjobb dallasi éttermekbe szállítanak. Emellett a termény 10 százalékát felajánlják a környék rászoruló családjainak. “Ha összeveti az ember, hogy milyen forrásai vannak, és milyen igényeket lát maga körül, akkor rájön, hogy rendelkezésére álló területen megtermelheti a közösség szükségletét. Ahol más reménytelenséget lát, mi lehetőséget látunk”, mondta az egyik diák, Vincent Owoseni az amerikai közszolgálati televízió, a PBS riportjában. 


3
Tovább
07
márc/2016

Egy fenntartható étterem, amit nagyon lehet szeretni

A Dánia első tetőtéri farmjához tartozó étterem egy olyan hely, ahol a be- és fel-, majd lejutásért is meg kell dolgozni. Koppenhága belvárosától nem messze található étteremhez egy csiga-tűzlépcsőn keresztül lehet feljutni. Persze az idősebbek és tériszonnyal küzdők számára van lehetőség lift használatára is. A szezonálisan működő étterembe már a sikeres foglaláshoz is szerencse kell, gyakorlatilag szezonnyitástól zárásig foglalt.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A tetőtéri farmot 2014-ben Kristian Skaarup és Sofie Brincker tájépítészek és Kristian Skaarup kertész alapították. 
A tetőtér tulajdonosa egy helyi autókölcsönző vállalat, amely egyes aukciókon használja is a teret.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

közösség által támogatott mezőgazdaság formájában működtetett 600 m2-es tetőfarm a környék 40 családját látja el a környéken. 
A közösség által támogatott mezőgazdaság azt jelenti, hogy a tagok a szezon elején fizetnek a zöldségekért, és minden héten kapnak egy kosár idényzöldséget.
A betakarítási szezon júniustól novemberig tart. A farm a zöldségeken kívül 12 csirke, 4 méhcsalád és két nyúl otthona is.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A gazdaságban található zöldség, gyümölcs, baromfi és a melegház mellett üzemel a pop-up étterem.
A pop-up étteremben nem csak a tetőről származó zöldségeket, hanem, a helyi piac termékeit is felhasználják az ételekhez. 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A bambuszedényekben párolt, öt-hat fogásból álló menü olyan ételekből áll, amelyeket a készítők is szívesen fogyasztanak. Az ételkínálat mellett nagy hangsúlyt fektetnek az ételhez kiválasztott jó bor párosítására! 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A gazdaság tulajdonosa és az étterem séfje, Flemming Schiøtt Hansen büszke arra, hogy az étterem mögött és környékén gyakorlatilag nem lehet hulladékot találni.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás
 Photo by Irina Boersma

Mivel a feldolgozott anyagok a kertből valók, nincsenek magukra hagyott konzerv- és fémdobozok. A konyháról származó élelmiszer-hulladékot a komposzt mögött boldogan összecsipegetik a farmon nevelt baromfik.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A mosogatógéphez és egyéb tisztító tevékenységekhez probiotikus vizet használnak. A mosdó, amely különálló Separett komposztálóvécével is rendelkezett, nem vált be, mert az emberek többsége nem tudta használni, így toalettügyben még akad feladat. 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

Fotók: http://www.cleansimplelocal.com/press/


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum