Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
02
feb/2021

Változik a folyók színe, az ember tehet róla

1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
27
jan/2021

Kapjon mindenki ingyen elektromos robogót

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 


0
Tovább
06
jan/2021

A Bitcoin-bányászat energiaigénye súlyosbíthatja a klímaválságot

"Tiltsák be a Bitcoint!" címmel jelent meg egy írás a Treehugger ökomagazinban, amely szerint a kriptovaluta bányászása évente 36,5 megatonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, annyival, mint egész Új-Zéland. A cikkben idézett Digiconomist szerint a Bitcoin-bányászat energiaigénye évente 77,78 terawattóra, egyenlő Chile fogyasztásával.

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

A Cambridge Bitcoin Áramfogyasztási Index még nagyobbra, 108 terawattórára teszi a fogyasztást. Ezzel pedig az a baj, hogy a világ jelentős részén az elektromos áramot óriási szén-dioxid-kibocsátás mellett állítják elő. A globális felmelegedés mérsékléséhez minden CO2-kibocsátó folyamatot mérlegelni kéne, vajon megéri-e, írja a Treehuggerben a szerző, Lloyd Alter. 

Egyes Bitcoin-barátok azzal érvelnek a kriptovaluta mellett, hogy sok helyütt megújuló vagy máskülönben kárba vesző, hulladékenergiát használnak fel, mint például a kőolaj-kitermelés közben kiszabaduló földgáz elégetésével. Ez a földgáz valóban nevezhető "hulladék"-nak, csakhogy az elégetése során szén-dioxid kerül a levegőbe. A Treehugger cikke szerint a Bitcoin-bányászat kétharmadát Kínában végzik, ahol az áramtermelés felét szénerőművek végzik. 

bitcoin energia légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés

Unsplash

Ami pedig az állítólagos megújuló energiával történő kriptovalutázást illeti, ebbe is könnyen bele lehet kötni: a Bitcoinos számítógépeknek állandóan üzemelniük kell, vagyis nemcsak akkor csapolják meg az elektromos hálózatot, amikor a megújuló energiából származó felesleget lehet elhasználni, hanem -- mivel megemelik az alapfogyasztást -- csúcsidőszakokban is terhelik a hálózatot, amikor a megnövekedett energiaigény fedezésére fosszilis energiahordozókat (pl. szén) is be kell vetni. 

Érdekes a Treehugger-cikk kommentjeit is olvasgatni. Az egyik szerint a Bitcoin még mindig sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos bankrendszer, amelynek helyébe kíván lépni. 

A Bitcoin mibenlétéről ide kattintva olvasható egy alapcikk. 


0
Tovább
30
okt/2020

Más lesz a gitárok hangja a klímaválság miatt

A Mississippi-folyó elhúzódó áradása és a smaragd kőris kéregrontó bogár terjedése miatt a legendás Fender gitárgyártó cég a jövőben kizárólag a muzeális értékű gitárok javításához használja fel meglévő amerikai kőrisfa készleteit. Az új hangszerek készítéséhez új fafajtákat fognak keresni. A Music Man gitárgyártó már 2019 végén erre a döntésre kényszerült. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Fender-gitártest csiszolása. KÉP: Fender

A klímaválság (mert ez már rég nem "klímaváltozás") következtében a Mississippi áradásai egyre súlyosabbak, és bár az amerikai kőrisfa elviseli akár a hetekig tartó vízben állást, azt már nehezen éli túl, ha hónapokig tart az áradás. A magas vízszint nemcsak a fa növekedését gátolja meg, hanem a favágók sem jutnak el a mocsaras vidéken a kivágandó fákig immár két és fél éve. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Csak a neve és a színe gyönyörű ennek a bogárnak. KÉP: Wikipedia

És itt van a smaragd kőris kéregrontó bogár (Agrilus planipennis), amely Ázsia északkeleti részén őshonos, onnan került át Észak-Amerikába 2002-ben és kezdett megfékezhetetlenül terjedni. Állítólag a lárváival fertőzött tűzifát kempingezők hordták szét az országban.

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Így terjed a smaragd kőris kéregrontó bogár Észak-Amerikában.
KÉP: Wikipedia

Eredeti élőhelyén nem jelent veszélyt, azonban Észak-Amerikában és Európában már több tízmillió kőrisfát pusztított el, és ez a sors vár még több milliárd fára: a bogár megrágja a fiatal fák kérgét, ettől a fák kiszáradnak, pedig az amerikai kőris csak átlagosan tízéves kora után hoz termést. Így viszont utódlás nélkül kipusztul. 

Ott tartunk, írja a Treehugger természetvédelmi magazin, hogy a favágó cégek pusztán azért próbálják kivágni a még ép kőrisfákat, hogy megmentsék az értékes faanyagot a szétrágástól. Így viszont tényleg nem marad semmi az utókorra.

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

A Squier amerikai gitárgyártót 1965-ben vásárolta fel a Fender,
és azóta is készít e márkanév alatt gitárokat. KÉP: Fender

Az amerikai kőris keresett gitárfa, mert könnyű a súlya és szép a belőle készült hangszer hangja. Ráadásul az elmúlt évtizedekben széles körben elérhető anyag volt, megfizethető áron. Ennek most vége. A kőrist helyettesíteni lehet esetleg ezüstjuharral, mondta egy hangszerkészítő a fent idézett TH-cikkben, mert a juhar szintén könnyű faanyag. Ám más a hangja, és a gitártest lakkozása is nehezebb, mert a juharnak szivacsos a szerkezete, nagyobbak a pórusai. Az ezüstjuhart a Fender is használja, a gitárnyakat készítik ebből az erős fából. Szóba jöhet még a vörös éger, mint a kőris olcsó alternatívája. A különféle gitárfák hangzásáról ezen az oldalon olvashatsz többet. 

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

Adam Levine is Music Man gitáron játszik. KÉP: Music Man

Lehet reménykedni abban, hogy hátha sikerül kinemesíteni egy olyan amerikai kőrisfajtát, ami ellenáll a kéregrontó bogárnak. De ez évtizedes feladat. Addig pedig a zenészeknek és a közönségnek is hozzá kell szoknia, hogy a gitároknak már más lesz a hangjuk, ami sokaknak biztos nagy sokk lesz. Így rúgja be a klímaválság a koncerttermek ajtaját.

Frissítés: Azért lehet a Fender olcsó almárkája a Squier, mert nem kőrisből, hanem nyárfából készül többnyire, mondta Kincses Attila előadóművész-gitártanár. "Mondom a különbséget: a nyárfa gitár 200€ környéke, kőris gitár 2500€-tól felfelé, a két hangzás csak ég és föld", tette hozzá.

A végére hadd tegyek be egy lenyűgöző Fender Stratocaster portrét:

klímaváltozás klímaválság hangszer inváziós faj

KÉP: Fender

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum