Ahogy egyre melegebbé válik az éghajlat, megnő az árnyékolás jelentősége. Ebben a futónövények is segítségünkre lehetnek, amelyek jelentősen képesek befolyásolni az épületünk körül mikroklímát. A futónövények nemcsak a falak túlzott átmelegedését gátolják meg, de bizonyos fagykárokat is megelőznek. Más fajták nagy lombjuknak köszönhetően a kerítés vagy pergola befuttatására alkalmasak. Nézzük a leggyakoribbakat!

KÉP: Wikipedia

A klímaválság miatt emelkedő tengerszint és az egyre gyakoribb folyami áradások 36 nagyvárost veszélyeztetnek szerte a világon. Ezek között a turisták által is kedvelt kilenc helyszínt már a közeljövőben elönthet a víz: közte a Velencében álló Szent Márk bazilika, Honoluluban a Waikiki Beach, Floridában Miami Beach, a Húsvét-szigetek és a Maldív-szigetek.

KÉP: Pexels

A brit Morrison's szupermarketlánc úgy akarja csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, hogy megszünteti a boltjaiban kapható tej csomagolásán a lejárati idő jelölését. Cikkünk a kép alatt folytatódik!

KÉP: Pixabay

A londoni Nomint animációs stúdió készített a WWF természetvédelmi civil szervezet Sarkvidéki Programja számára egy egyszerre megható és elgondolkodtató animációt, amelyben egy jégből faragott jegesmedve útját kísérhetjük figyelemmel - az elkerülhetetlen végzetig. A kisfilm alább megtekinthető:

WWF - We Can't Negotiate with Ice from NOMINT on Vimeo.

Az animáció üzenete, hogy nem tudjuk visszafordítani a klímaválságot. Címe: We Can't Negotiate with Ice (Nem tudunk tárgyalni a jéggel) is erre utal. Ahogy vándorol a jegesmedve, a háttérben képek sorjáznak a sok klímakatasztrófáról (erdőtüzek, heves viharok stb.). A film felszólítja a 2021 novemberében a skóciai Glasgow-ban rendezett COP26 konferencián megjelent vezetőket, tegyenek hathatós lépéseket annak érdekében, hogy a globális felmelegedés átlagértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

Az animáció érdekessége, hogy egy év alatt készült el stop motion technikával (fázisonként lefotózva), a jegesmedve figurákból 500 darab készült több mint ezer liter víz felhasználásával.

365Zö

Bebizonyosodott az a feltevés, hogy a növényzet által kibocsátott illékony szerves vegyületek hatására olyan légköri pára (aeroszol) keletkezik, amitől ragyogóbbá válnak a felhők. Márpedig ennek köszönhetően több napfényt vernek vissza, vagyis hűvösebben tartják a földfelszínt, írja a Kelet-Finnországi Egyetem tanulmánya, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

KÉP: UEF.fi

Ráadásul a növényzet annál több illékony szerves vegyületet bocsát ki, minél magasabb a hőmérséklet, ezzel pedig a jelenség hozzájárul a globális felmelegedés lassításához. Az atmoszférikus aeroszolok szórják és elnyelik a napfényt, valamint befolyásolják a felhőképződést. Ám ezeket a folyamatokat még nem 100 százalékban érti a tudomány, ami miatt egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy milyen szerepet játszanak az aeroszolok a klímakrízisben, írják a finn kutatók. Márpedig annak érdekében, hogy hitelesen megbecsülhessük az emberek hatását a klímaváltozásra, képesnek kell lennünk külön-külön értékelni a természetes és a mesteséges aeroszolok hatását.

A finn kutatók a tajga övezet jellemzően tűlevelűekből álló boreális erdeit, azok aeroszol-koncentrációját  vizsgálták a helyszínen, illetve a NASA MODIS űreszközének adatai alapján elemezték a Finnország déli része fölötti felhők jellemzőit. Az eredmények azt mutatták, hogy az illékony szerves vegyületekből képződő természetes eredetű aeroszolok nagyobb mértékben szórják a fényt, ezért kevesebb napsugár éri el a földfelszínt. Továbbá az aeroszolok megnövelték a felhőket alkotó vízcseppek méretét és fokozták a felhők fényvisszaverő képességét. 

A megfigyelések szerint mindkét folymatot fölerősítette a hőmérséklet emelkedése, ami arra utal, hogy ezek a természetes aeroszolok lassíthatják a klímaválság hatását. E folyamatok nagyságrendje hasonló egymáshoz, és összesített hatásuk jelentős a boreális övezetben mért emberi eredetű aeroszolok hatásához képest. Vagyis ennek a természetes mechanizmusnak nagyobb szerepet kell tulajdonítani a klímamodell-előrejelzésekben, javasolják a finn kutatók.

HKZs

A klímaváltozás miatt új, magasabban fekvő területekre kell költözniük az évszázados szőlőbirtokoknak Spanyolország egyes vidékein. Katalóniában például annyira tikkasztóvá váltak a nyarak, hogy egyes gazdák a Pireneusok hegyvidékének akár 1200 méter magasságban fekvő lejtőin létesítenek új szőlőültetvényeket, ahol kissé hűvösebb az éghajlat, írja a Phys.org tudományos portál.

A spanyol bortermelőknek alkalmazkodniuk kell, ha akarják, ha nem. Az egyre melegebbé váló klíma miatt például a Barcelonától 40 kilométerre fekvő Penedesben, a Torre del Veguer szőlészetben akár 10-15 nappal korábban kell elkezdeni a szüretet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb augusztusi kánikulában végzik a munkát, a fürtök kézi szüretelését.

Spanyolországban 961 ezer hektáron művelnek szőlőt, ez a világon az egy országra jutó legnagyobb terület. Az olasz és a francia gazdák után a spanyolok állítják elő a legtöbb bort. Ám az utóbbi 60 évben az éves átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de a gazdák szerint tönkreteszi a szüretet.

A magasabb átlaghőmérséklet miatt túl gyorsan érnek a szemek, amitől kisebb lesz a gyümölcs savassága, de nagyobb a cukortartalma. Előbbitől megváltozik a bor zamata és karaktere, utóbbitől magasabb lesz az ital alkoholfoka. Ezt megelőzendő rohammunkában kell végezni a szüretet, ami nyilván kaotikussá változtatja az egész folyamatot.

A spanyol gazdák olyan helyeken létesítenek szőlészeteket, ahol a helyi lakosok korábban abszurd gondolatnak vélték a bortermelést, mert azt gondolták, 1000 méter körüli magasságon egyszerűen nem fog beérni a termés. Hát, a klímaváltozás miatt mégis így lett. A mintegy 10 Celsius-fokkal hűvösebb hegyvidéki területeken lehetőség nyílik megfelelő savtartalmú fehérborok előállítására. Sőt, kihalófélben lévő fajtákat is újra lehet honosítani.

De mindennek nagy ára van. A gazdák ezért folyamodtak segítségért a spanyol kormányhoz és az Európai Unióhoz. A spanyol borkultúra a gazdák szerint csak úgy tartható életben, ha a magasabban fekvő vidékeken alakítanak ki ültetvényeket, olyan fajtájú szőlőből, ami később érik. Mert nemsokára az ország déli részén egyes hagyományos borvidékeken az egyre forróbb klímát már nem fogja elviselni a szőlő.

HKZs

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 

Egyrészt a napenergia az elektromos áram legolcsóbb forrása a Nemzetközi Energiaügynökség 2020-as jelentése szerint, másrészt a címben említett módon segítheti a természetes vizek védelmét a globális felmelegedés káros hatása ellen. Magyarán, a vízfelületre telepített napelempark csökkenti az adott tó vizének túlzott felmelegedését. 

Ez lehet a napenergia jövője? KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Világszerte egyre több úszó-lebegő napelemparkot telepítenek, és kutatások szerint ez a technológia több energiát képes termelni, mint a háztetőkre szerelt vagy talajra állított napelemek. Ez részben a víz hűtő hatásának köszönhető, aminek révén akár 12,5 százalékkal több áramot állíthat elő a napelem.

Jóllehet az édesvízű tavak csupán 1 százalékát teszik ki a Föld felszínének, otthont nyújtanak az állat- és növényfajok 6 százalékának, továbbá ivó- és öntözővizzel látnak el több milliárd embert. A klímaválság miatt a tavak felszíni hőmérséklete 1985 óta 0,34 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozza a mérgező algavirágzás kialakulását, hozzájárul a vízpárolgáshoz, és megakadályozhatja az adott tóban az eltérő hőmérsékletű vízrétegek keveredését, ami miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben.

Egy új kutatás szerint az értő módon megtervezett úszó napelemparkok jó megoldást nyújthatnak a fenti problémák ellen. A Windermere-tó a legnagyobb az Egyesült Királyságban, és egyike azon tavaknak, amelyeket a tudomány régóta vizsgál. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Lancaster Egyetem kutatói erre a tóra készítsenek számítógépes szimulációt az úszó napelempark hatását felmérendő. 

Úszó napelempark biztosítja a szükséges energiát egy szennyvíztisztító telepen az Egyesült Királyságban. KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Az úszó napelempark csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, emiatt számos természetes folyamat módosulhat. Mivel minden napelemparknak egyedi formája van, a kutatásban 10 ezer különböző alakzatot vizsgáltak, melyik hogyan hat a szélsebességre és a vízfelszínt elérő napsugárzásra.

A kutatás azt állapította meg, hogy egy úszó napelempark ugyanolyan mértékű hatással lehet egy tó vizére, mint a klímaválság, csak éppen ellentétes előjellel. Egy olyan úszó napelempark, amely nagyjából 10 százalékkal csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, a globális felmelegedés egy évtizednyi hatását tudja semlegesíteni.

Az olyan napelemparknak van a legnagyobb hűtő hatása, amely inkább árnyékolja a tavat, de a természetes légmozgásnak nem állja útját. Ezzel csökkent a párolgás mértéke, és jobban kedveredtek az eltérő hőmérsékletű vízrétegek, ami segítette a víztömeg oxigénellátottságát. Az úszó napelemparkok hatása természetesen az adott tó mélységétől, területétől és helyszínétől függ.

Az elmúlt öt évben százszorosára nőtt az úszó napelemparkok összterülete, jelenleg 35 országban mintegy 2.6 gigawatt kapacitást nyújtanak. A kutatók szerint a mesterséges víztározók ökológiai szempontból alkalmasabbak és könnyebben megközelíthetők, mint a természetes tavak. Ha ezen víztározók csupán 1 százalékára úszó napelemparkokat telepítenének, azzal évente 400 gigawatt energiát állíthatnának elő.

via The Conversation

HKZs