Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
10
dec/2020

Indiában eldobható cseréppoharakra váltják le az eldobható műanyagpoharakat

Az indiai kormány bejelentette, hogy országszerte 7 ezer vasútállomáson ezentúl nem műanyagpohárban, hanem a kulhad nevű hagyományos cseréppohárban lesz kapható a tea. A váltással lényegesen csökken a hulladék mennyisége, ami hozzásegítheti Indiát ahhoz, hogy megszabaduljon az egyszer használatos műanyagoktól. Valamint ezzel munkát adnak az ország kétmillió fazekasának is. 

műanyag hulladék agyag cserép India

KÉP: Flickr

A Covid-járvány előtt Indiában naponta mintegy 23 millióan utaztak vonaton, és valamelyik állomáson biztosan elfogyasztottak egy édes, fűszeres, tejes teát, azaz chait. A kulhadokra való visszatérés a régi korokat idézi, amikor ez a fületlen cseréppohár még a hétköznapok kísérője volt. Használat után ez is eldobható, mint a műanyag pohár, bár valószínűleg érdemes inkább apróra törni: a kulhad mázatlan és festetlen, ezért nem minősül veszélyes hulladéknak (sőt, mivel az agyag szerves eredetű, biológiailag lebomlónak is minősíthetik). A törmeléket például útépítéshez lehet felhasználni.  

műanyag hulladék agyag cserép India

Így készülnek a kulhadok. KÉP: Flickr

Az új rendelkezés kenyeret ad annak a nagyszámú kézművesrétegnek, amelynek sem a modern ipar, sem az internetes világ nem kínált munkalehetőséget. A brit Guardian cikke szerint ők eddig havonta 2500 rúpiát (34 dollár, 9885 Ft) kerestek, ezentúl ennek a négyszeresére számíthatnak. 

A kormány elektromos korongozógépekkel látja el a mestereket, illetve támogatja a poharak kiégetéséhez szolgáló kemencék fatüzelésesről gázüzeműre való átállítását, ezzel mérsékelve a légszennyezést. A vízmenti agyaglelőhelyek állami védelmet kapnak, nehogy valamilyen építkezés ellehetetlenítse a fazekasok számára az anyagbeszerzést. A kormányzat továbbá elfogadja, hogy a kézzel készített kulhadok nem lehetnek szabványos méretűek és teljesen egyformák -- eddig ez a hozzájárulás gátolta, hogy a cseréppoharakat visszaemeljék a forgalomba. 

műanyag hulladék agyag cserép India

Utcai chai-árus Varanasiban, egy adag tea ára 1 rúpia.
KÉP: Flickr

India régóta küzd a mindent elborító műanyaghulladékkal, részben mert az 1,35 milliárd lakos hatalmas mennyiségű hulladékot termel, illetve mert az ország számos területén nem megoldott a hulladékkezelés. A kulhad-kezdeményezés azért lehet jó, mert a műanyagtengert a forrásánál szünteti meg, nem pedig utólagos eltakarítással próbálja csökkenteni.

Arra is rámutat, hogy az egyszerűbb, hagyományos módszerekhez való visszatérés lehet bizonyos problémák megoldása. Az átállást megkönnyítheti, hogy az indiaiak jelentős része még emlékszik arra, milyen volt egy-egy téli napon vonatra várni egy gőzölgő kulhaddal a kezében. Sokan esküsznek arra, hogy a mázatlan cseréppohárból finomabb is a chai, írja a Guardian. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
nov/2020

Nem szelektálod a szemetet? Akkor ugrik a kukád!

A koronavírus-járvány előtti időkben az új-zélandi Christchurch lakosai 99 százalékban megfelelően szortírozták a hulladékukat. Ám a home office alatt ez a morál annyira megromlott, hogy a szelektív kukásautók által a gyűjtőtelepre behordott hulladéknak csak a 48 százaléka volt megfelelően szétválogatva. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a karanténba zárt emberek jelentős része nekiállt lomtalanítani a háztartását, nem törődve a szelektálással. Az országos átlag szerint Új-Zélandon a háztartási hulladék 40 százaléka, amit újra lehetne hasznosítani, a vegyes hulladékos (kommunális) kukában végzi.

hulladék szelektív hulladék újrahasznosítás Új-Zéland

Szelektív kukák a Christchurch északi részén, Northwoodban.
KÉP: Bernard Spragg/Flickr

Christchurch városvezetése ezért új módszert vezetett be: az óvodákban alkalmazott jutalmazással a helyesen szelektáló lakos kap a kukájára egy nagy arany csillagot. Az pedig, aki sokadjára is képtelen megérteni, hogy például a zsíros pizzásdobozt nem szabad a papírhulladékba tenni, búcsút inthet a kukájának, amit elkoboz a hatóság. Természetesen nem azonnal: aki háromszor is rosszul szelektál, kap egy figyelmeztetést, és ha továbbra is semmibe veszi a szabályokat, akkor jön az elkobzás, írja a Guardian.

Az elmúlt hónapokban közel 1500 figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság, és a nyilvános megszégyenítés kockázata legtöbbször elegendő volt ahhoz, hogy a renitensek visszatérjenek a helyes útra. A rosszul szelektált hulladék ugyanis tönkreteheti, összekoszolhatja a tiszta szelektív hulladékot, emiatt pedig az egész kukásautónyi szemetet a hulladéklerakóban kell elhelyezni, kárba vész mások fáradozása, nő a természet terhelése. 

A kukaellenőrök idén több mint 155 ezer kukába kukkoltak bele (bocsánat), a lakosok 26 százaléka részesült arany csillag elismerésben "kiváló hulladékválogatása" okán. A másik oldalon 61 százalék kapott oktatási célzatú figyelmeztetést, 246 kukát koboztak el átmenetileg. Tulajdonosaiknak be kell menniük az önkormányzatra, ahol aláíratnak velük egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ezentúl rendesen fognak szelektálni. De meg is van a hatása: az elkobzott kukás lakosok közül eddig 56-an annyira felfejlődtek, hogy aranycsillagosak lettek. Christchurch-ben a helyes szelektálás aránya már közelít a 80 százalékhoz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
szept/2020

Ennyi a házhoz szállított étel csomagolásának CO2-lábnyoma

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
25
aug/2020

A szennyvíziszapot kátyújavításhoz is lehet használni, ráadásul környezetbarát módon

Napjaink láncreakciója: az időjárás vagy a túl nagy forgalom károkat okoz az útburkolatban, kátyú keletkezik. A kátyú károkat okoz az abba óvatlanul belehajtó járműveknek, tönkreteheti az abroncsot, felnit, felfüggesztést. A kátyú betöméséhez használt aszfalt pedig kijuthat a természetbe, és környezeti károkat okoz.

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

KÉP: Arlington DES / Flickr

Talán már a közeljövőben egy új módszer környezetbarát módon oldaná meg a kátyújavítást, mégpedig a mindenhol nagy mennyiségben rendelkezésre álló szennyvíziszap újrahasznosításával. Az eljárást az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) 2020 őszi virtuális találkozóján fogják ismertetni, de a beszámolója megjelent az ACS weboldalán

Szennyvíztisztítás után tiszta víz és szennyvíziszap keletkezik. Előbbi immár kockázat nélkül felhasználható, utóbbi viszont veszélyes hulladéknak minősül, amelyet kezelni kell. Ennek során a szennyvíziszapot legalább ötszörös mennyiségű háztartási hulladékkal keverve elégethetik hulladékégetőben (ez nagyon energiaigényes és ezért költséges megsemmisítési módszer), vagy pedig "valahol vidéken" egy felszíni lerakóban tárolják, majd földdel borítják le, de nem tudni, ez a módszer hosszú távon mennyire veszélyes a környezetre.

A Kalifornia Állami Egyetem kutatói azzal az ötlettel álltak elő, hogy a veszélyes vagy radioaktív hulladékok mentesítésére szolgáló CBPC-vel a szennyvíziszapot is semlegesíteni lehetne. A CBPC betűszó (chemically bonded phosphate ceramic) a kémiai kötésű foszfát kerámia vegyületet jelenti. Mivel a CBPC alkotóelemei inaktiválják a mikrobákat, a kutatók szerint szennyvíziszappal keverve biztonságosan használható útjavításra. 

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

A szennyvíziszapot semlegesített CBPC-habarccsá alakítva kátyújavításhoz lehet használni. KÉP: Zhongzhe Liu

Először a nedves szennyvíziszapot savmegkötő hatású kalcium-oxiddal és magnézium-oxiddal keverik, az ettől lúgos kémhatásúvá váló iszapban elpusztulnak a kórokozók. Utána enyhén savas kémhatású kálium-foszfátot adnak az elegyhez, így kapják meg a szennyvíziszapos-CBPC-habarcsot. (A kálium-foszfátot az élelmiszeripar is használja savanyúságot szabályozó anyagként.)

A hagyományos aszfaltban bitumen van, amely a kőolaj lepárlásánál visszamaradó anyag. A kátyúzáshoz használt bitumenes keverék policiklusos aromás szénhidrogéneket, PAH-vegyületeket tartalmaz, amelyek veszélyesek az egészségre, állatokban bizonyítottan rákkeltőek. A semlegesített szennyvíziszapból készült kátyújavító anyag nem egészségkárosító, mert a kalcium- és magnézium-oxid nem veszélyes az emberre.

A szennyvíziszapból készített keverék erőssége hasonló az aszfaltéhoz, de a tesztek szerint sokkal tartósabb annál. Már be is nyújtották a szabadalmi kérelmet az újfajta anyagra. Jelenleg a környezeti kísérletek zajlanak, ezek során a keverékkel meglévő úthibákat javítanak meg, és viszgálják a forgalmi terhelés és az időjárás hatását.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
júl/2020

Egy fehérje kizabálja a ritkaföldfémeket az elektronikai hulladékból

Egy lépésben vonná ki és tisztítaná meg a ritkaföldfémeket (angol nevükön rare earth elements, REE) egy természetben előforduló fehérje, a lanmodulin. Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL), a Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) és az Idaho Nemzeti Laboratórium (INL) kutatói szerint ezzel megnyílt az út az elektronikai hulladékok fenntartható újrahasznosításához az Egyesült Államokban. 

környezetszennyezés ritkaföldfémek újrahasznosítás e-hulladék elektronikai hulladék

Thomas Reason/LNLL

A 17 ritkaföldfémnek az elektronikai iparban van pótolhatatlan szerepe. Jóllehet a ritkaföldfémek nevükkel ellentétben nem mind ritkák, bányászatuk nem gazdaságos és környezetszennyező, ezért sok országban inkább nem végzik. Jelenleg a világ REE-kitermelésének több mint 60 százaléka Kínából származik (2019-es adat), de például tíz évvel ezelőtt még 90 százalék felett volt a kínai kitermelés aránya. Ez az egyenlőtlen kitermelés rendkívüli módon felhajthatja az árakat, és kockázatos piaci helyzetet eredményezhet, kiszolgáltatottá teszi a ritkaföldfémeket importáló országokat. 2019-ben a globális REE-kitermelés elérte a 213 ezer tonnát. Ehhez képes kutatók szerint csak Japánban a már nem használt elektronikai készülékekből legalább 300 ezer tonna REE volna kivonható. 

környezetszennyezés ritkaföldfémek újrahasznosítás e-hulladék elektronikai hulladék

Látható, mennyire súlyosan környezetkárosító egy külszíni REE-bánya.
KÉP: Ecomerge/Edgy

Erre találtak most reménykeltő megoldást az amerikai kutatók. A lanmodulin nemcsak az elektronikai hulladékokból, hanem a bányászati melléktermékekből is képes "kienni" a ritkaföldfémeket. Ráadásul elviseli az iparágra jellemző körülményeket, mint a savas környezet, nagy hőmérséklet, más ionok fokozott jelenléte. 

A ritkaföldfémek létfontosságúak az amerikai versenyképességhez a megújulóenergia-szektorban, mert a high-tech gazdaság és a nemzetbiztonság eszközeinek gyártásához szükségesek, mint a számítástechnikai alkatrészek, nagyerejű mágnesek, szélturbinák mobiltelefonok, napelemek, szupervezetők, hibrid- és elektromos járművek akkumulátorai, LCD-kijelzők, éjjellátó szemüvegek és a mágnesesen hangolható miktorhullámú rezonátorok (pl. rádiókban, radarokban).  

környezetszennyezés ritkaföldfémek újrahasznosítás e-hulladék elektronikai hulladék

NVSPROs

A ritkaföldfémeknek nemcsak a bányászatuk, hanem egyelőre az újrahasznosításuk (tehát kivonásuk és tisztításuk) is túlságosan bonyolult, energiaigényes és/vagy környezetszennyező. Ezért hatalmas jelentőségű egy olyan tiszta módszer kifejlesztése, mint a lanmodulin fehérje. A bizonyos baktériumok által termelt lanmodulin rendkívül stabil és vízben oldható vegyületeket hoz létre a ritkaföldfémekkel, míg más fémekkel nem lép reakcióba. Eddig ezt a folyamatot csak mesterségesen előállított molekulákkal (kelátorokkal) tudták előidézni. (A kelátorok erősen kapcsolódnak a fémionokhoz.)

környezetszennyezés ritkaföldfémek újrahasznosítás e-hulladék elektronikai hulladék

LNLL

A lanmodulin az egyetlen ismert makrokelátor, amely természetes úton képződik, és visszafordíthatóan képes elkülöníteni az REE-ionokat. Az eddig ismert makromolekulák például a vasat vagy a kalciumot voltak képesek elkülöníteni. A lanmodulin jelentősége, hogy egyetlen lépésben képes a mennyiségi és szelektív REE-különválasztásra az elektronikai hulladékből és a szénbányászati melléktermékből is, amire az eddig alkalmazott kémiai fémkinyerő módszerek nem képesek. 

Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentése szerint a világon 2019-ben rekordmennyisésű, 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, de ez 2030-ra 74 millió tonnára nőhet. A legtöbb, közel 25 millió tonna e-hulladékot Ázsia termelte (elsősorban Kína és Japán), Észak- és Dél-Amerika 13 millió tonnáért felelős, az Európai Unió 12 millió tonnáért. Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik - Európában fejenként 16 kg, Amerikában fejenként 13 kg -, Afrikában csak fejenként 2,5 kilogramm. Az éves e-hulladék értéke 62,5 milliárd dollár az ENSZ szerint. Az elektronikai hulladéknak csupán 17,4 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra 2019-ben.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
jún/2020

Napi 200 mikroműanyagot is megehetnek a vízimadarak

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

műanyag környezetvédelem mikroműanyag hulladék szemét környezetszennyezés

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
máj/2020

Újratervezéssel még egy fogkefe is jobb lehet

Karantén idején az olyan hétköznapi tárgyak is nagyobb figyelmet kaphatnak, amelyet máskor észre sem veszünk. Ilyen a fogkefe, amely átlag 19-20 cm hosszú, ebből 2,5-3 centit használunk aktívan, mégis az egészet kidobjuk. Ráadásul a fogkefe hírhedt arról, hogy jóformán lehetetlen az újrahasznosítása, mivel többféle műanyagból készül, amiket nem lehet szétszedni (márpedig csak úgy lehetne külön-külön hasznosítani). Persze nincs olyan, amit ne lehetne jobban, fenntartható és zöld módon is csinálni, és erre már több okos koncepció született, kérdés, melyikből lesz megfizethető áron kapható termék.

1. Andrea Mangone / 2°C 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A cserélhető fejes fogkefével a felhasznált műanyag 87 százaléka megtakarítható volna, hiszen a kefe nyelét akár évekig használhatjuk. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Sőt, ez a fogkefe számolni is tud: a nyél egy mágneses dokkkolóalapra csatlakozik, amely rögzíti a használat idejét, ebből kikalkulálja a fejcsere ajánlott idejét, és az adatokat egy mobilappnak továbbítja. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: Andrea Mangone

2. NOS / Everloop 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Egy fogkefét átlag 3-4 hónapig használunk, tehát évente több milliárd kerül a hulladéklerakókba (vagy hulladékégetőkbe). A NOS fogkeféjének nyele és feje újrahasznosított műanyagból van, legalább 2 évet kibír, a cserélhető sörték pedig 100% természetes bambuszból készülnek. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Ezzel a fogkefével kizárólag biohulladék keletkezik, a használt bambuszsörtéket akár a komposztba is dobhatjuk.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: NOS

3. Reswirl

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A műanyag feltalálása óta az emberiség 6,3 milliárd tonna műanyagot dobott el. Az 1950 után gyártott összes műanyag fele az utóbbi 14 évben készült. Évente 3,5 milliárd darab fogkefét veszünk, ezek 99 százaléka egyszerhasználatos műanyag, ami megy a szemétbe és a természetbe: a National Geographic szerint évente 8 millió műanyaghulladék kerül az óceánokba, ami olyan, mintha minden percben beleöntenénk a vízbe egy teherautónyi hulladékot.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A Reswirl Infinite Toothbrush végtelenített használatot biztosít: a nyél biológiai úton lebomló, kukorica és kasszava alapú műanyagból készül, a sörték pedig ricinusmag alapú bionylonból.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A cég vállalja, hogy háromhavonta küld egy új fogkefét, és amikor a felhasználónál 4 darab összegyűlt, akkor azokat ingyen visszaküldheti a gyártónak újrahasznosításra.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: Reswirl Kickstarter kampány

4. Alexandre Touguet 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Jóllehet a cserélhető fejes fogkefe tényleg nem új találmány, a francia tervező tudott csavarni egyet rajta azzal, hogy tényleg a minimumra csökkenti az eldobandó műanyag mértékét a kapszula formájú sörtefejjel. 

Forrás: Alexandre Touguet

5. Kevin Clarridge / Squeeze

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A Sqeeze fogkefe különleges képessége, hogy a csipesz alakú nyelével az utolsó cseppig ki tudjuk nyomni (squeeze) a fogkrémet a tubusból, tehát nem vész kárba semmi. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Természetesen ez is több darabból készülhet, vagyis elég csak a fejét cserélni.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Illetve a formának köszönhetően a fogkefe bárhova felcsíptethető.

Forrás: Kevin Clarridge

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
ápr/2020

Hová dobjuk a használt papír kéztörlő kendőket?

A koronavírus-járvány kezdete óta sokan átálltak a textil törülközőkről a papír kéztörlőkre. Ezeket lényegében az egész lakásban használjuk, nemcsak kéztörlésre, hanem minden más tisztítására, áttörlésére. Vagyis ezek a papír törlőkendők fertőzöttek lehetnek. Ugyanez vonatkozik a nedves törlőkendőkre is, mármint hogy a letörölt szennyeződéssel együtt esetleg vírus is kerül rájuk. Hová dobjuk ezeket a használt és esetleg fertőzött törlőkendőket? Elvileg ugyanis a papír törlőkendő mehetne a szelektív papírgyűjtőbe is, nem?

papír törlőkendő hulladék szelektív hulladék koronavírus otthon szemét hulladékgyűjtés

Pexels

Megkérdeztem erről a Fővárosi Közterület Fenntartó Nonprofit Zrt illetékesét, aki a következőket válaszolta:

Tájékoztatjuk, hogy a hulladékbegyűjtési és -szállítási, továbbá a köztisztasági munkavégzés Budapesten közegészségügyi szempontból is kiemelt közszolgáltatás, amelyet az FKF Nonprofit Zrt. jelenleg is folyamatosan biztosít.
A mostani helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy az FKF erőfeszítései mellett Budapest lakossága is segítse a társaság mindennapi munkáját.
Ennek egyik nagyon fontos eleme, hogy most a hulladék ne ömlesztve kerüljön a kukába, hanem zacskókban, illetve zsákokban. Az ilyen jellegű, tisztításra használt törlőket akár duplán is javasolt ”becsomagolni” (pl. kis zacskó és utána a nagyobb zsák), ezzel is jelentősen lehet csökkenteni a fertőzésveszélyt.
Ezt követően pedig a háztartási hulladékos gyűjtőtartályokba tegyék, NE a szelektív hulladékgyűjtőkbe!!!!

--------------------------------------

Tehát ezt úgy fordítottam le magamnak, hogy a mosogató alatt lévő három hulladékgyűjtő tartály (kommunális, papír, műanyag/fém) mellé egy negyediket is be kell állítanom, amelybe egy műanyag zacskót vagy szatyrot teszek, és ebben gyűjtöm a kéztörlőket, papírt és nedvest egyaránt (tehát nem dobok semmit a vécébe vagy simán a kommunális hulladék közé). Amikor megtelik a zacskó, akkor beteszem a kommunális hulladékos edénybe, illetve az abban lévő füles zsákba. Ez így egyben, bekötve-lezárva megy majd az utcai kukába. Emellett odafigyelek arra, hogy mind a szemétgyűjtő edényeket, mind az utcai kukát minél gyakrabban fertőtlenítsem.

A FKF Zrt további kérésekkel is fordult a lakossághoz, ezeket a fontos információkat erre a linkre kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
ápr/2020

Tanulj a világbajnoktól papírrepülőt hajtogatni

Ha otthonról dolgozol, biztos van egy csomó papírhulladék körülötted. Újrahasznosításként ezeket oda lehet adni a gyerekeknek, hogy rajzoljanak a hátoldalukra, de az is szuper megoldás, ha papírrepülőt hajtogattok belőlük. 

papírrepülő újrahasznosítás szelektív hulladék

John Collins olyan repülőt hajtogat, ami képes 69 méterre elrepülni, ezzel megdöntötte a korábbi világcsúcsot. Ehhez sokat tanulmányozta a japán papírhajtogatást, az origamit, illetve az aerodinamikát. 

papírrepülő újrahasznosítás szelektív hulladék

A feleségéről Susanne névre elnevezett modellt egészen egyszerű meghajtogatni.

papírrepülő újrahasznosítás szelektív hulladék

A Boomerang nevű modell már bonyolultabb, viszont -- mint a nevéből is kiderül -- képes arra, hogy visszakanyarodjon a kiindulóponthoz.

papírrepülő újrahasznosítás szelektív hulladék

Ennek meghajtogatását Collins részletesen megmutatja az alábbi videóban 3:42-től.

Az alábbi videóban 5 különféle modellt is megmutat.

Mielőtt azonban meghajtogatnátod és kipróbálnátok, csekkold le, nehogy valami fontos céges iratot indítsatok útnak. Illetve ne feledd, hogy ami az egyik embernek világrekorder papírrepülő, az még a másiknak lehet hulladék: a leesett repülőt szedd össze és ha már tönkrement, dobd a szelektív kukába!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
24
jan/2020

Még nézni is fájdalmas, ahogy ez a kobra visszaöklendezi az üdítőspalackot

A műanyag mindenhol ott van, elborítja az egész világot. Mint például ebben az indiai faluban, ahol egy kobra tápláléknak hitt egy PET-palackot, ezért lenyelte. Amikor a szervezete szabadulni próbál tőle, a kobra képes visszaöklendezni a műanyagflakont, de megszenved vele. És a kígyó még szerencsés: más fajok nem tudják kihányni a lenyelt műanyagot, hanem iszonyatos kínok között elpusztulnak tőle. Az alábbi Twitter-bejegyzést Praveen Kaswan, az indiai erdőfelügyelet munkatársa posztolta, aki annyit kér: senki ne dobja el a műanyaghulladékot a természetben, hanem vigye el a legközelebbi szelektív kukáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum