Az óceánokban felgyülemlett hulladék összegyűjtésén és újrahasznosítási formáján számos kreatív cég dolgozik. 

Az amerikai ByFusion startup cég egy új konstrukcióval jelent meg a piacon. A technológia feltalálója az új-zélandi Peter Lewis, aki a különböző sűrűségű műanyagok tömörítésével foglalkozik.

A műanyagokat egyéni beállítások szerint lehet osztályozni és egységes blokkokká, Replast műanyag építőanyaggá tömöríteni. A Replast majdnem 100 százalékban szén-dioxid-semleges, nem mérgező gyártási folyamattal előállítható, így nagymértékben hozzájárul az építkezések környezetbarát megvalósításához.
Ez idáig a műanyag tömböket többnyire pop-up falak és közúti akadályok építéséhez használták.

Az új, sűrítésen alapuló technológia nem igényel ragasztóanyagot, és kivétel nélkül mindenféle műanyagot fel lehet használni a gyártáshoz.

A kiváló hő- és hangszigetelés mellett az építési elemek 95 százalékkal kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos beton. A blokkok a színes műanyagok miatt vidám kivitelezési lehetőségeket kínálnak.

A Replast gyártásának előnye más technológiákhoz képest az is, hogy nem helyhez kötött, nem kell az összegyűjtött műanyagot egy távolabbi gyűjtőbe szállítani, hanem a gyártási egységet ki lehet telepíteni a műanyaggal szennyezett helyekre, és ott legyártani az építőanyagokat.

Az ananásztextil (Pinatex) Dr. Carmen Hijos spanyol designer nevéhez fűződik. Sokévnyi kutatás és kísérletezgetés után jutott el az ananászlevelekig, aminek erős szálú rostjait feldolgozva tökéletes, állatbarát bőrutánzatot tudott előállítani. Az ananászleveleket több éven keresztül a Fülöp-szigeteken tesztelte.

A hosszú rostokból álló ananászlevelekből készült Pinatex egy rugalmas, jól szellőző, erős, ellenálló, puha természetes anyag. Meglepően jó a szakítószilárdsága, a kopásállósága, és kiválóan hajlik.

A Pinatex gyártása a hatalmas ananászültetvények nagy mennyiségű ananászleveleinek újrahasznosítására épül. Az ananászültetvényeken évente 40 000 tonna növényi melléktermék, természetes hulladék keletkezik. A felesleges ananászleveleket a termelők vagy elégetik, vagy elrohasztják.

Az ananászlevelekből még az ültetvényen hántolással kivonják a szálakat. A hántolásból keletkező mellékterméket szerves trágyaként vagy biogáz előállítására lehet használni.

A levelek megmunkálásából születő, bőrszerű anyag kiválóan alkalmas arra, hogy cipők, üléshuzatok, bútorszövetek készüljenek belőle. A Puma már piacra is dobta az első, Pinatexből készített cipőjét.

Az anyagot egyelőre egy biológiailag nem lebomló felső réteggel teszik tartóssá. A cég folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt az anyagot valamilyen természetes forrással helyettesíthessék, hogy a Pinatex 100%-ban lebomló termék legyen.

A kutatások az ananászlevelek felhasználásának új lehetőségeit is keresik. Nagy valószínűséggel jó szellőzése miatt kötszereket is lehetne belőle készíteni, vagy házak szigetelésénél is szóba jöhet.

Jelenleg a cég központja Londonban van, az ananászlevelek gyűjtése a Fülöp-szigeteken zajlik, míg a szövetet magát Spanyolországban gyártják.

A jó minőségű anyagot már felfedezte magának a divatipar is, olyan divatmárkák kezdték el használni, mint a Po-Zu, a Naiv és Vegatar.

A Kamikatz Public House, egy pub nyerte a WAN fenntartható épületek díját a világ legnagyobb építészeti versenyén. 

Kamikatsu egy olyan kis japán falu, ahol a lakosság eltervezte, hogy 0%-ra csökkenti a hulladéktermelést, amit a hulladékok szétcsoportosításával és újrahasznosításával érnek el. A szemét fajtáit 34 típusra osztották. Az átdolgozott hulladékot az osztályozás és az újrahasznosítás után a települési 0 Hulladék Központ boltjaiban újra eladásra kínálják. A falu 2015-re elérte, hogy hulladéktermelésének 80%-át újrahasznosította. A faluról egy korábbi cikkünkben itt olvashat.

A Kamikatz pub egy olyan magánvállalkozás, amely azonosult  a város lakosainak elképzeléseivel. Az  eredeti koncepció szerint több szolgáltatást integrálnak. Itt kap helyet a hulladékközpont boltja, a söröző, egy sörfőzde, és egy étterem is. Mivel a pub szó a public house szóból származtatható, Hirosi Nakamura és a NAP úgy döntöttek, hogy a public house-nak fogják nevezni a vendéglátó egységet, amelynek az ereje a helyi közösség bölcsességéből, tapasztalatából merítkezik.

A public house tele van improvizációkkal: újra felhasznált anyagokból, üres üvegekből készített lámpák, csillárok, újságpapír tapéták, újraértelmezett bútorok, mezőgazdaságigép-alkatrészek, mérkőzéskijelzők díszítik az épület belső tereit. 

A projekt teljes egészében a közösségi alapon működik, eltekintve egy kis üzlettől, ami elengedhetetlen a ház finanszírozásának biztosításához. 

Az elhagyatott házak ablakaiból épített 8 méter magas oldalfalú épület rövid idő alatt a város helyi szimbólumává vált.

Az egykoron házak mécseseként is működő ablakok ma egy nagy lámpaként világítják meg a csökkenő népességű települést.

A megemelt plafon hatékonyan szellőzteti a felső részben megrekedő meleg levegőt. A kétrétegű ablakszerelvények hatékonyan szigetelik az épületet. 

A levegőt és a hőt mennyezeti ventilátor keringeti, és hatékonyan közvetíti a közeli erdő fáinak friss levegőjét.

A Kamikatz Public Houses egy egyszerű, de nagyszerű építészeti projekt, amely tökéletesen épül be egy fenntartható társadalmi rendszer működésébe.

A New York-i illetőségű Lampada cég az újrahasznosítás újabb egyedi formáját dobta piacra, elhasznált kávéfilterekből készít lámpabúrákat.

Vilma Farell, a lámpabúrák tervezője összegyűjti, megtisztítja a filtereket. Az egyedi mintázattal vagy természetes anyagokkal színezett filterek végül egy drótszövetre kerülnek, ez biztosítja a lámpabúra alakját és tartását.

Végül a lámpabúrákat lakkal keni be, így éri el, hogy a tartósak és kemények maradjanak.  

A néhol kávéfoltokat őrző lámpabúrák energiatakarékos izzóval kombinálva hangulatos, lágy fényt adnak egy esti vacsorához, beszélgetéshez.

A Békés megyei Mezőberényben megépült Magyarország első műanyag palackokból épített PET faluja.

A PET falut és egyben ökotábort abból a célból építették, hogy népszerűsítsék az ökotudatos életformát és gondolkodást. A négy házból és egy templomból álló minifalu 20 ezer palackból épült.

A Piknik parkba épített épületek nem lesznek lakhatók, mint a guatemalai, ecoladrillóból (újrahasznosított PET-palackokból) épített házak. Oktatási, bemutatási anyag és élményszerzés céljából építették őket. 

A PET-településhez tartozó táborban a gyerekek ökoprogramokon keresztül, játékos formában ismerkedhetnek meg a különböző újrahasznosítási lehetőségekkel.

Fotó: behir.hu

A felhalmozás, a túltermelés, a gyors fogyasztás időszakában egyre nagyobb szerepet kap a növényi hulladék felhasználása, hasznosítása. 

David Hepworth és Eric Whale skót tudósok már jó ideje megoldásokat keresnek arra, hogy miként lehetne az élelmiszer-hulladékot hasznosítani. 

A tudósok a nanocellulózban gazdag répák és más gyökérzöldségek pépesített formájából készítették el a Curran nevet viselő anyagot. A Curran majdnem kétszer olyan erős szilárdságú és könnyebb, mint a bukósisakok mostani alapanyagai, az üveg- és szénszálak.

Az első eszköz, amit Curranból fejlesztettek, egy díjnyertes horgászbot lett. Ezt követően európai uniós támogatásoknak köszönhetően újabb teszteléseket végezhettek. 

A svájci székhelyű EMPA (Swiss Federal Laboratories for Materials Science and Technology) anyagtudományi és technológiai intézetben végzett kutatások mindinkább bebizonyítani látszanak, hogy a növényekből származó nanocellóz szálak alkalmazása környezetbarát termékek létrehozását, gyártását teszi lehetővé.  
Az EMPA-ban végzett tesztelések eredményeként fejlesztették ki a könnyű és nagy szilárdságú „zöld” bukósisakot és más védőöltözeteket.

A kutatók jelenleg is folytatják az anyag felhasználására vonatkozó kutatásokat, többek között a tömeggyártás feltételeinek megteremtésére, illetve más használati tárgyak, sporteszközök, bútorok kialakítására.
Vegán Awowcado

Forradalmi előrelépést jelenthet a szúnyogok által terjesztett zika-, dengue- és chikungunya-vírusok elleni harcban egy kanadai kutatócsoport szúnyogcsapdája.

A tudósok szerint a szúnyogok igencsak kedvelik a régi autógumikat. Nem sikerült pontosan megfejteniük, hogy miért, de az tapasztalják, hogy a meleg gumi kémiai vegyületei ideális körülményeket teremtenek a szúnyogok petézési időszakában.

A szúnyogok „gumikedvelő” tulajdonságára építve, a kutatócsoport gumiabroncscsapdákat készített. Azt remélik, hogy ezek az egyszerű kis szerkezetek hozzájárulhatnak, a zika és más szúnyogok által terjesztett betegségek megfékezéséhez.

A szúnyogcsapda ötletgazdája, Gérard Ulibarri, az Ontariói Egyetem kémiaprofesszora már régebb óta foglalkozott szúnyogcsapdák telepítésével, Elsősorban a veszélyes vírusokat terjesztő szúnyogokkal szemben. A 2000-es években a nyugat-nílusi vírus, súlyos betegségeket okozott az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A kanadai kormányzat támogatásának köszönhetően az Ulibarri vezette csoport lehetőséget kapott arra, hogy komplex egészségügyi kutatást folytasson, és új szúnyogcsapdákat fejlesszen Közép-Amerikai veszélyeztetett helyeire.
A kutatásokat Guatemalában kezdték, ahol megállapították, hogy a régebbi csapdák, az ovitrapsek, amelyek a szúnyogtojások elpusztítására alkalmasak, már nem működnek.
 Ekkor jött a gumiabroncscsapda ötlete, amit ovillantasnak neveztek el. A szó az „ovi” (tojás) és a spanyol eredetű „llanta” (gumiabroncs) szóból ered.

A vízzel feltöltött és vízelvezető szeleppel ellátott gumiabroncs tetején papírból készített „leszállópályák” fogadják a szúnyogokat.A szúnyogok a tojásaikat a víz tetejére rakják, a tojásokban gazdag vizet hetente egyszer-kétszer érdemes leszűrni

A vízben található egy tiszta szövet, amely magába szívja a szúnyogok feromonjának szagát, és azt jelzi a többi szúnyog számára, hogy ez egy jó hely a tojásrakásra.

A kutatócsapat nemrég fejezte be az egyéves programot, amelynek az eredményei hétszeresen hatékonyabbak, mint a hagyományos szúnyogcsapdák. Az ovillantas mintegy 18 000 lárvát pusztít el havonta.
Ulibarri szerint az lenne az ideális és hatékony, ha a veszélyeztetett területeken minden lakáshoz tartozna egy ilyen szúnyogcsapda.
A csoport bízik abban, hogy a kanadai kormány továbbra is biztosítja a kutatás folytatását, és így a csapdatelepítést ki tudják terjeszteni egész Észak-Guatemalára, hozzájárulva a zika-, dengue- és chikungunya-vírusok terjedésének megakadályozásához.

Milyen menő cuccok készülhetnek használt papírból, kávékapszulákból, autógumiból vagy PET palackból? Miként teszi hasznossá a kreatív és a művészeti ipar a használhatatlannak tűnő tárgyakat? 

A hulladék- és már nem használati tárgyaikból készült újrahasznosított termékekkel, készítőkkel, az újrahasznosítással foglalkozó szervezetekkel ismerkedhetünk meg a  ReProduct - recycling és ökodesign vásáron vasárnap.

Sokféle oldalát megismerhetjük ezen a napon az újrahasznosításnak. Lesznek a vásáron mindenféle vásznakból, fémkupakból, cipzárakból készített egyedi ékszerek, bolhapiacon beszerzett lábasokból egyedi világítótestek , kézműves és etikus papucsok,táskák, és újragondolt farmeralkotások.

A vásár mellett lesz recycling és ökodesign művészeti kiállítás, illetve workshop is, ahol bárki alkothat újrahasznosítható anyagokból. 

Olvassa el ezt is!: PET ART – Veronika Richterová pet kaktuszai

A Chile–Los Angeles tengelyen tevékenykedő Bureo cég elsődlegesen a fenntartható, újrahasznosítható anyagokból készült gördeszkáiról híres.

A mapuche eredetű szóból származó Bureo eredetileg hullámokat  jelent. A vállalkozást elindító tulajdonosok célja, hogy az óceán felszínén úszó és a halászathoz köthető hulladékokból minél több és jobb minőségű újrahasznosított terméket állítsanak elő. 

A vállalkozás 2013-ban Chilében indította el Net Pozitíva programját, amelynek az egyik célja a halászok által már nem használt halászhálók újrahasznosítása a helyi munkaerő bevonásával. Ennek a programnak lett az eredménye a 100%-ban újrahasznosított halászhálókból készült napszemüvegcsalád. 

A program keretében eddig több mint 10 000 kg elhagyott halászhálót gyűjtöttek össze és hasznosítottak újra.

A szemüveget egy chilei bázisú napszemüveggyártó céggel együtt készítették. Az „Óceáni Kollekció” 100%-ban újrahasznosított hálókból készült.

A szűz műanyagból készült szemüvegekhez képest az újrahasznosított keretek között készült szemüvegek gyártása során 70%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Egyrészt a gyártáskor nem használnak vegyszereket, és minimális vízmennyiség szükséges a háló apró gömbökké olvasztásához. Ez az eljárás, amely nagyban különbözik a kémiai újrahasznosítási folyamattól, az újraképzett nejlont sokkal lágyabbá, képezhetőbbé teszi, és így az anyag alkalmassá válik egyéb ruhák, fürdőruhák és cipők készítésére is. 

Madárbarátok számára nem kérdés, hogy a tél közepe felé élelemmel teli madáretetőt és -itatót kell kirakni a madarak számára. Még mielőtt elhessegetnénk magunktól e nemes kreatív tevékenységet, mondván, hogy társasházban, panellakásban lakunk, nézzük meg ezt a pár kreatív, több esetben a lakásunkban fellelhető hulladékból készített madáretető-ötletet. A választásnál vegyük figyelembe, hogy mennyi és milyen madarakat csábítunk magunkhoz, mert másfajta magvakra buknak éhes madaraink. Egy városi etetőre 3-4 madár jár, de ha jól érzik magukat, akkor egyre több jár majd az ablakunkhoz, párkányunkhoz vagy a gangra.

A madarak az eleségtől függően választják ki a maguknak megfelelő madáretetőt, mivel csőrük adottságaiból fakadóan másként fogyasztják őket. A verebek, a zöldike és a pintyek hántolják, a cinegék és harkályok kopácsolva feltörik, míg a fekete rigók, gerlék és a vörösbegy egészben lenyelik a magvakat. 

Egyszerű és közösségi formája lehet egy-egy városrész nap mint nap találkozó baráti társaságainak, ha a környékükben lévő parkba vagy játszótérre közösen készítenek madárodút, és a téli időszakban felváltva helyeznek a családok élelmet és vizet a madaraknak a családok. 

A gangos házak korlátjain kifüggesztett balkonládák kiváló tárolóhelyei a madáretetés kellékeinek. Ide is lehet készíteni kis madáretetőt, ahová a magocskákat szórjuk, külön itatót, ahová vizet öntünk, és egyéb magtárolókat, amelyekbe a magféleségeket külön helyezzük. 

Kidobásra szánt motorkerékpár-gumi, csillár, cipő, fedős lábos, kinőtt cipő, teakaspó, vécépapír-guriga, műanyag flakon és a kiüresedett tejesdoboz is mind újraértelmezhető, és kiváló madáretető készíthető belőle.