Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
09
okt/2014

Csikket szed és parkot takarít 8000 önkéntes

Lefestik a Feneketlen-tó padjait, Szolnok főterén nárciszültetés lesz.

Hetedszerre rendezik meg a 72 óra kompromisszum nélkül nevű országos önkéntes ifjúsági akciót október 9-12. között. Számos településen középiskolások és egyetemisták végeznek önkéntes közhasznú munkát hetvenkét órán át, többek között környezetvédő projektek keretében. Az akció a katolikus, a református és az evangélikus egyház közös kezdeményezése; részletes program itt.

Budapesten például lecsiszolják és lefestik a Feneketlen-tó körüli padokat, ugyanerre kerül sok a IV. kerületi Elem utcában, a Szent István parkban, a Bem rakparton, a Vérmezőn, Margitszigeten és a Városligetben. A III., az IX., a XIII. és XXI. kerületben parkolókat tisztítanak meg.

Kecskeméten az egymilliomodik hektár erdő parkban szedik fel a szemetet, söprik a leveleket, festik a kerítést. Sopronban parkrendezés is lesz a templom- és plébániatakarítás mellett. A pécsi Tettye parkban lombot gyűjtenek, gyomlálnak, felássák és takarítják a játszótereket. Szolnok főterén nárciszhagymákat ültetnek.

Az önkéntesek számára kiemelt feladat felszedni cigarettacsikkeket a kisgyermekesek látogatta parkokban, játszótereken. „Ezt a munkát a közmunkások és az úttakarítók nem végzik el. A feladatnak preventív célja is van. Két éve vettük be a projektek közé, mondván, hogy nincs méltó, vagy méltatlan munka” – írják erről a szervezők.


0
Tovább
02
júl/2013

Felejtse el legalább egy napra a nejlonszatyrokat!

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.


0
Tovább
28
szept/2012

Kövesse a hulladék útját a kukakultúra napján!

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.


1
Tovább
31
júl/2012

Elkapja a szemetet a meghekkelt kuka

A szemetet elkapó szemétkosarat barkácsolt egy japán fejlesztő. Az egyedi eszköz azokon tudna segíteni, akik lusták felállni a kukáig, de sosem találják el az irodai szemetest. A kerekeken guruló eszköz érzékeli a levegőbe feldobott szemét röppályáját, majd a saját pozícióját gyorsan úgy igazítja, hogy az eldobott papírgombóc vagy almacsutka belehulljon.

A FRP nevű fejlesztő egypár alkatrész felhasználásával, de gyakorlatilag a nulláról indulva készítette el az eszközt. Először a kuka alját gyártotta le, amelyre három, elektromotor hajtotta kereket szerelt. A kerekeket egy nyomtatott áramkörhöz kapcsolta, majd távirányítóval tesztelte a működésüket. A kukát a Microsoft játékkonzolaihoz árult Kinect egység irányítja, amelyet FRP feltört.

A Kinect minden mozgást három dimenzióban érzékel az apró részletekig videokamera, infravörös mélységérzékelők és térmikrofon összekapcsolásával, így lehet például a Microsoft Xboxával táncverseny szervezni több játékos között. FRP olyan szoftvert írt hozzá, amivel a Kinect a levegőben repülő tárgyakat figyeli, és oda irányítja a kukát, ahol a szemét földet érne.

A trükkös kuka megtervezéséről és működéséről szóló videót tíz nap alatt szinte 2,3 millióan nézték meg a YouTube-on – az egyik legutóbbi hozzászóló azonnal meg is vásárolná, ha sorozatgyártásba kerülne. (Londonban az olimpia alkalmával olyan szelektív hulladékgyűjtőket állítottak üzembe, amelyek egyben drótnélküli internetelérést biztosítanak, és vészhelyzet esetén menekülési útvonalak láthatók a tőzsdei hírek helyett az LCD-képernyőjükön.)

A Wired technológiai magazin a házilag barkácsolt robotok korszakát jósolta a Kinect 2010. októberi megjelenése után, és főleg annak hatására, hogy a Microsoft hivatalos fejlesztői környezetet (SDK) biztosít 2011 tavaszától hozzá. Hasonló kapacitású térérzékelő-távirányító rendszerek körábban csak több ezer dollárért voltak elérhetők, jellemzően egyetemi vagy céges kutatócsoportok számára.


0
Tovább
15
júl/2012

Búvárdrón takaríthatja el az óceáni szemétszigetet

A világóceánokban becslések szerint százmillió tonna hulladék lebeg, amelynek begyűjtésében segédkezhet a fiatal francia formatervezők által tervezett szűrőrobot.

Nemcsak a működtetése környezetbarát, hiszen villanymotorok hajtják, hanem a tengeri élővilágra is tekintettel van a Marine Drone, amely infrahang kibocsátásával riasztja el a halrajokat és vízi emlősöket. A nagy távolságra terjedő, rendkívül alacsony frekvenciájú, 16-20 hertzes hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, de több kísérlet kimutatta, hogy menekülési reakciót váltanak ki az állatokból (állítólag az emberekre is hatnak, szorongást okoznak).

Marine Drone

Képek forrása: Elie Ahovi Industrial Design

A Veolia környezetgazdálkodási vállalat felhívására tervezett távirányítású robot egy feltöltéssel két hétig gyűjtheti a szemetet. A hulladéklerakóként szolgáló teherhajóval szonár segítségével tartja a kapcsolatot, de ezzel egyeztetheti a vizet pásztázó többi robottal a föllelt hulladék mennyiségét. Van mit eltakarítani: a világóceánokban sodródó hulladék tömege becslések szerint legalább százmillió tonna, és a lebegő szemétszigetek összesített kiterjedése kétszer akkora, mint Franciaország. 

Marine Drone Recovery

Nemcsak az óceánokban tapasztalható szennyezettség. Az arab térségben máig élő gyakorlat, hogy a szennyvizet és az ipari hulladékot a tengerbe eresztik, de nagy veszélyt jelentenek a part mentén kialakított hulladéklerakók is, amelyekből a vízbe sodorja a szemetet egy nagyobb áradás. A Mediterráneumban sem jobb a helyzet: a Cousteau Társaság 2011-ben publikált vizsgálata szerint a Földközi-tenger vizében helyenként hatszor annyi műanyag hulladékszemcse van, mint plankton. 

Marine Drone Planning


5
Tovább
14
nov/2011

Komposztálható sportszereket tervez a Puma

Lebomló vagy újrahasznosítható edzőcipő, sportruházat és táska tervein dolgozik a német sportszergyártó óriás, amelyet nemrég még azzal vádolt meg a Greenpeace, hogy gyáraiban mérgező tisztítószert használ a termelési folyamat során.

A póló mehet a krumplihéj mellé a kerti komposztálóba, a cipő és a táska minden része újrahasznosítható – a Puma arra törekszik, hogy termékei megvalósítsák a teljes életciklust, nyilatkozta a sportfelszerelés és -ruházatgyártó cég vezérigazgatója, Franz Koch.

Komposztálással humuszszerű anyaggá alakul a hulladék

Ennek jegyében az újonnan tervezendő termékeknek két elvárásnak, a biológiai és a technológiai újrahasznosítás elvének kell megfelelniük. Előbbi esetében a póló önmagában komposztálható, mert eleve lebomló anyagból készül, utóbbi pedig például az edzőcipők talpára vonatkozik, amely a termék életútja végén az autógumi-gyártás alapanyaga lehet. Az efféle gondolat nem újdonság: Anke Domaske német divattervező-mikrobiológus tejsavó-fehérjéből szőtt ruhákat, Linda Loudermilk amerikai tervező pedig komposztálható bikinit dobott piacra. 

A sportszergyártó tavaly állt elő az Okos Kistáska (Clever Little Bag) ötletével: a többször is használható csomagolóanyag a cipősdobozokat hivatott kiváltani, 65 százalékkal kevesebb papírból készül, továbbá előállítása során lényegesen csekélyebb a víz-, az áram- és az üzemanyag-fogyasztás.

A komposztálási terv már csak annak fényében is érdekes, hogy a Puma kilenc vizsgált termékéből hétben volt kimutatható NPE (nonilfenol-epoxilát) a Greenpeace augusztusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Ez az ipari tisztítószer a szennyvízrendszerben mérgező nonilfenol vegyületekre bomlik, amely károsíthatja mind az emberek, mind az állatok szaporítószerveit. A Puma vállalta, hogy 2020-ig teljesen NPE-mentessé teszi a gyártási folyamatokat.


0
Tovább
07
nov/2011

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég Ami nem üveg, műanyag és humusz, abból építkezési alapanyag lesz a Pavia közeli Lomello mintaüzemében - számolt be az olasz média az országban szokatlan hulladékhasznosításról. Miközben Nápolyban évek óta az utcákon tornyosul a szemét, és csak idén szeptemberben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés, Észak-Olaszországban a legkisebb szemétkupac sem vész kárba, mert a Pó-alföld égetőiben termelt hamu a gyárba kerül.

Az üzemben naponta ezer tonna háztartási hulladékból nyert hamut tudnak feldolgozni. "Heterogén összetétele miatt ideális alapanyagnak számít a téglagyártáshoz" - nyilatkozta a gyárat négy társával vezető Luigi Radice, hozzátéve, hogy vegyi kötőanyag felhasználása nélkül állítják elő a szeméthamuból préselt téglát az általuk fejlesztett Matrix nevű eljárással. A téglagyár minden tekintetben környezetvédő: napelemmel működik és víztisztító rendszere európai uniós elismerésben részesült.

Hasonló fejlesztés létezik Magyarországon is: a háztartási szemétből fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat állít elő egy vállalkozás. A lapokból készült hordozható épület prototípusa májusban készült el, a cégvezető szerint akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.


2
Tovább
31
aug/2011

Nincs szemét a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák hulladékégetőhöz

Burgenlandban a sajtó legtöbbször inkább kerülte magyar határra tervezett szemétégető  a témáját. A Burgenländische Volkszeitung (BVZ) most megtörte a csendet, s írásában körbejárja, milyen esélyei vannak az égető megvalósulásának.

Már több mint öt éve, hogy a burgenlandi BEGAS bejelentette: egy nagy teljesítményű hulladékégetőt kíván felépíteni az ausztriai Heiligenkreuzban, néhány száz méterrel az osztrák-magyar határtól, illetve Szentgotthárdtól. A tervet Magyarországon valamennyi illetékes szakhatóság, a helyi lakosság és számos civil szervezet is elutasította és kezdetektől fogva erélyesen tiltakozik ellene. Sokan emelték fel a szavukat Ausztriában és Szlovéniában is.

Jégbe fagyott hulladékégető

Hónapok óta csend van a tervezett projekt körül, a korábban első és másodfokon kiadott építési engedély és a megfellebbezése után mindenki a legutolsó fellebbezési hatóság, az osztrák Közigazgatási Bíróság határozatára vár. Ennek járt utána a Burgenländische Volkszeitung (BVZ), amely az augusztus 24-i kiadásának címlapján „Jégbe fagyott BEGAS-tervek” címmel közöl néhány friss információt.

Ezek szerint az osztrák közigazgatósági bíróság végleges döntése (legkorábban) csak 2012 év végén várható. Ezzel számol Rudolf Simandl, a BEGAS kereskedelmi igazgatója is: „Megvárjuk a végleges döntést, mivel nem kívánunk semmilyen rizikóba belemenni.” Az eredeti terv szerint már üzemelnie kellene a hulladékégetőnek, de a tiltakozások és a fellebbezési lehetőségek maximális kihasználása miatt már óriási a csúszás. Az üzemeltetőnek még mindig nincs szerződése hulladékbeszállító vállalatokkal.

„Az Ausztriában jelenleg üzemelő hulladékégetők sincsenek teljesen kihasználva, hogyan lenne akkor egy új kapacitás lekötve” – érvel Christiane Brunner, az osztrák Zöld Párt országgyűlési képviselője. Majd hozzáfűzi: „A Greenpeace információja szerint Heiligenkreuz sem Ausztriából, sem Magyarországról, sem Szlovéniából nem kap hulladékot. Amennyiben a BEGAS hallgatott volna a zöldekre, a civil szervezetekre, akkor nem költött volna ennyi pénzt erre az értelmetlen projektre.”

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
08
aug/2011

Cigarettacsikkekkel teszik tönkre az olasz partokat

Harmadik egymás utáni évben rendezték meg a cigarettacsikkek gyűjtését az olasz tengerpartokon. Most hétvégén százezer darab zsebméretű hamutartót osztott szét háromszáz olasz strandon az akciót kezdeményező Marevivo (Élő tenger) nevű környezetvédelmi egyesület. Videók az eseményről az ezen az oldalon láthatók. 

A Tenger egy csikket sem ér? című kampány arra kívánja felhívni az olasz dohányosok figyelmét, hogy a homokban eldobott cigarettacsikk a Földközi-tengernek ártó első tíz szennyezőforrás között van. Az olasz tengerpartokat ellepő hulladék negyven százaléka cigarettacsikk, miközben a műanyag palackok aránya csak kilenc és fél százalék.

Ha minden kiosztott zsebhamutartóba csak hat csikk kerül, az is már hatszázezer darabnak felel meg - olvasható a Marevivo honlapján. A kampány célja között szerepel a dohányzás csökkentése is - legalább a friss tengerparti levegőben.

Forrás: mti


1
Tovább
10
jún/2011

Rejtett kamerás kuka a környezettudatosságért

Különleges módját találták egy brit egyetemen annak, hogy a hallgatók tudatosabban óvják környezetüket.

A Newcastle-i Egyetem néhány hallgatójának szemetesébe érzékelő és kamera került abban a programban, melyet végzős hallgatók szerdán indítottak el. A kamera a kukába hajított, szemétnek minősített dologról készít felvételt, nem arról a személyről, aki megválik éppen a hulladéktól. A tesztprogramban folyamatosan értékelik az öt diák háztartásának "reciklálási" teljesítményét.

A kísérletbe bevont hallgatók tudatosságát azzal is növelik, hogy a kukakamerák felvételeit kiposztolják a Facebookon. A projekt szándékai szerint a még formálható hozzáállású fiatalokat célozza meg, és a fenntarthatóságra hívja fel a figyelmet.

Forrás: mti


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum