Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
03
jún/2011

Az se jó, ha túl gyorsan bomlik le: mégis káros a biodegradálható műanyag

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.


0
Tovább
27
máj/2011

160 ezren az országos szemétgyűjtő akcióban

Országszerte 1500 helyszínen több mint 160 ezer ember több ezer tonna szemetet szedett össze tegnap a TeSzedd! elnevezésű kezdeményezés keretében - összegezte az akció tapasztalatait Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára.

A hagyományteremtőnek szánt szemétgyűjtő naphoz, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezett, környezetvédő és más civil és társadalmi szervezetek, cégek és magánszemélyek csatlakoztak.

Ahol veszélyes hulladékot, illetve mozdíthatatlan méretű tárgyakat találtak az önkéntesek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parkok távolítják majd el a hulladékot. A szakemberek még a jövő hét folyamán is takarítanak. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió több országában rendeztek már szemétgyűjtési akciókat, a kezdeményezés Észtországból ered. A megmozdulásnak ugyanakkor külön aktualitást ad, hogy az unió döntése szerint az idei esztendő az önkénesség éve.

Teszedd pécsi takarítás

Illés arról is szólt a teszedd kampány egri sajtóeseményén,  hogy a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerül és 2012 januárjában életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely az unió legfontosabb céljaival összhangban a hulladék újratermelődését akadályozó ösztönzőket tartalmaz majd, illetve a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást támogatja.

A hulladéklerakást és a hulladékégetést azonban nem támogatja majd a jogszabály. A lerakott hulladékot ugyanis értékes erőforrások mozgósításával kell összeszedni, az égetés pedig levegőszennyezést, ily módon egészségkárosodást okoz - hangsúlyozta Illés Zoltán.
A jogszabállyal együtt hatályba lépnek a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is - mondta Illés Zoltán. Habis László, Eger fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városból 300 önkéntes csatlakozott az akcióhoz. Nem csak öt konténernyi kommunális és építési hulladéktól szabadították meg a települést, hanem tisztították az Eger patak medrét is.

 

A Sajó mentén szedték az árvíz után ott maradt kommunális hulladékot

A Borsod megyei Szirmabesenyőtől egészen Felsőzsolcáig, a Kis-Sajó torkolatáig szedték az elmúlt évek árvizei után ott maradt kommunális hulladékot a Sajó folyó mentén, a jobb és bal parton szombaton. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai csak erről a területről mintegy 800 zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze. A felügyelőségtől 116-an, a vízügyi igazgatóságtól pedig másfélszázan vettek részt a TeSzedd! akcióban. Az igazgatóság más területein - például a Bodrog mentén - is dolgoztak. Motorcsónakokkal gyűjtötték a kommunális hulladékot, három vízi járművel szedték össze a főként PET palackokból álló halmokat.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség két helyszínt: a Csorba-telepi kavicsbánya tavat, mintegy 12 kilométeres hosszban, a Sajó jobb parti szakaszát pedig a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig (4 kilométer) "szabadították meg" a szeméttől. A vízügyesek a Sajó bal partját takarították a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig, továbbá a Sajó mindkét partját a közúti hídtól egészen az M30-as út hídjáig.

Baranya megyében több mint 7000 önkéntes regisztrált

Baranyában közel 40 helyszínen, Somogyban közel 70 helyszínen lett megszervezve az akció. Magyarország fővárosa és három megyei jogú város – Debrecen, Pécs és Székesfehérvár – az önkéntes akció kiemelt helyszíne volt. Szombaton  Pécsett mintegy 20 helyszínen gyűjtöttek önkéntes csapatok hulladékot a város különböző pontjain.

A hosszú távú cél a szemléletformálás

A TeSzedd! mozgalom nem csak egy nap közös szemétszedésről szól, hosszú távú célja a szemléletformálás annak érdekében, hogy a hétköznapokban kevesebbet szemeteljünk, és általában környezettudatosabban éljünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az országos önkéntes szemétgyűjtő akció megnyitóján Budapesten.

A kezdeményezéshez több mint 162 ezren csatlakoztak, magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhattak a www.teszedd.hu honlapon. Az egyes településeken szerveződő csapatok munkáját helyi koordinátorok segítik. Az akcióhoz csatlakozók nemcsak a szemétszedésben, hanem az illegális hulladéklerakó-helyek feltérképezésében is segíthetnek.

A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért a szervezők szerint az ország történetének legnagyobb önkéntes akciója.
"Felszedjük a szemetet a közparkokból, az utak széléről, a szántóföldekről, a vízpartokról, sőt a Balatonnál a víz fenekéről is" - sorolta a helyszíneket a nap elején a vidékfejlesztési miniszter. Balatonfüreden önkéntes búvárok a tóból gyűjtötték a hulladékot a Veszprém Megyei Búvárklub szervezésében. Az egész országból több mint negyven búvár vett részt a víz alatti szemétszedésben.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
26
máj/2011

Szemétből gyárt házat egy magyar cég

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)


3
Tovább
25
máj/2011

Kétszer csap le a szemétcunami

Az óceáni áramlat hullámain már félúton jár Japán és a Midway-szigetek között az a szemétáradat, amelyet a március 11-i japán földrengés után visszavonuló szökőár sodort magával. A tudósok attól félnek, a különösen veszélyesnek tartott törmelék kétszer is elárasztja Hawaii védett partjait.

Magyarországon egy teljes év alatt keletkezik annyi ipari és háztartási hulladék, mint amennyi törmeléket összehordott Japánban egyetlen nap alatt a március 11-i földrengést követő szökőár. A szigetország északkeleti partvidékét húszmillió tonna rom és roncs borítja, de megbecsülni is nehéz, hogy mennyit és mit sodort magával a visszavonuló cunami.

Így szennyezi a Csendes-óceánt a cunami által elsodort szemét (az első évet piros, a másodikat narancs, a harmadikat sárga, a negyediket világoskék és az ötödiket lila vonalak jelölik)

„A nagyméretű törmelék, mint a ház-, autó- és hajóroncsok, valamint a konténertartályok még a szárazföldhöz viszonylag közel lebegnek a tengerben, állandóan veszélyeztetik  a hajózási útvonalakat”, mondta el az [origo] kérdésére Nikolai Maximenko, a Hawaii Egyetem Nemzetközi Csendes-óceáni Kutatóközpontjának oceanográfus-fizikusprofesszora. Munkatársával, Jan Hafnerrel a csendes-óceáni áramlatok nyomkövetésére használt bóják jelei alapján modellezte a szemétáradat várható útját és érkezési időpontját.

Több ezer nyomjelző ringatózik a hullámokon: a SCUD-nak nevezett (Surface Current Diagnostic, azaz felszíni áramlatfigyelő) modellhez szolgáltatnak adatokat. Ezek alapján Maximenko azt feltételezi, hogy a szemét első hulláma az óramutató járásával megegyező irányú Észak-csendes-óceáni áramlattól sodorva egy év múlva érheti el Papahanaumokuakeát. Ez az észak-nyugat Hawaii mentén található, az UNESCO világörökségei közé tartozó tengeri rezervátum szigorúan védett terület. „A könnyebb fajsúlyú szemét, főleg, ha útközben felaprózódik, még hamarabb odaérhet”, figyelmeztet Maximenko.

Önkéntesek gyűjtik a szemetet a hawaii partokon (fotó: NOAA Marine Debris Program)

Két év múlva a japán törmelék Hawaii többi szigetén is megjelenik, három év múlva pedig a kanadai Brit Columbia, az USA-hoz tartozó Alaszka és a mexikói Baja California félsziget mentén - mint ahogy ezen az animáción látható. Utána a dél felé forduló áramlat visszasodorja a maradékot Hawaiira: ez a hulladékáradat ráadásul hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű lesz, mint az első. Lényegében beteríti a csendes-óceáni szigetek partjait.

Maximenko az idén márciusban Hawaiin rendezett 5. Tengeri Hulladék Konferencián is bemutatta első becsléseit. Évekkel ezelőtt ő hívta fel először a figyelmet a tengeri áramlatok hátán sodródó szemétszigetekre: az a tengerbe kerülő szemét, amely nem süllyed le, nem bomlik el, vagy nem válik a tengeri élővilág táplálékává, több ezer négyzetkilométeres szemétáradatokba sűrűsödik össze. Maximenko SCUD-modelljével bizonyította, hogy öt ilyen szemétáradat sodródik a nagy tengeri áramlatokban. Az észak-csendes-óceániról és az észak-atlantiról már több híradás beszámolt, ám azóta kiderült, hogy létezik dél-atlanti, dél-indiai-óceáni és dél-csendes-óceáni szemétsziget is.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
máj/2011

TeSzedd: önkéntesek takarítják Magyarországot ezen a szombaton

Ígéretük szerint legalább 162 ezren fognak szemetet szedni Magyarország-szerte ezen a hétvégén. Május 21-én, szombaton bonyolítják le a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akciót, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szervez az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve országos hulladékgyűjtő akciót szervez. Ez a rendezvény lesz hazánk eddigi legnagyobb szemétszedési kezdeményezése. A rendezvényre a regisztráció már lezárult, de a TeSzedd! Facebook-oldalán még lehet szervezkedni, csatlakozni valamelyik csapathoz. Az önkénteseken kívül 156 cég, 403 nemkormányzati szervezet és 551 közintézmény gyűjti a hulladékot ezen a szombaton.

Hasonló önkéntes akciót először Észtországban szerveztek meg 2008-ban. Ahogy a balti országban, idén Magyarországon is cél az illegális hulladéklerakók feltérképezése is. A résztvevők által feltöltött GPS-koordinátákból fog elkészülni az ország első szeméttérképe. 

A helyi közösségek hulladékgyűjtő munkájának óriási sikerét Európa számos országából vett példa igazolja. Az első alkalommal Észtországban 50 ezer önkéntes 10 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze 5 óra alatt, Szlovéniában 273 ezren több mint 20 ezer tonna szemetet szedtek össze. Tavaly Romániában mintegy 200 ezer, Portugáliában 100 ezer volt a résztvevők száma. Hasonló sikereket remélnek a szervezők a hazai akciótól is.

teszedd_logo

A teszedd.hu online regisztrációs felületen a gyűjtés helyszínének meghatározásával jelezték részvételüket az önkéntesként vagy támogatóként csatlakozók. Az egyes településeken szerveződő csoportok munkáját a megyei Önkéntes Centrumok helyi önkéntes koordinátorai segítik, akik felveszik a kapcsolatot a jelentkezőkkel, tájékoztatnak az akció részleteiről és május 21-én irányítják a résztvevők munkáját. Az akciót az Önkéntesség Európai Éve keretében szervezik.


0
Tovább
04
márc/2011

Szemét-kiállítás Stockholmban

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti


0
Tovább
15
feb/2011

Az év szemetelője

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség


0
Tovább
09
dec/2010

Ismét szeméthullám vonul a Tiszán

Kiterjedt hulladékgócok sodródnak az áradó Tisza magyarországi szakaszán. A jelenség a vízszint megemelkedésével együtt néhány napja észlelhető. Laza foltokban, körülbelül 200 kilométeres hosszon terül szét a zömmel a kárpátaljai vízgyűjtő területek ártereiről származó háztartási hulladék. Ez a folyó teljes, mintegy 600 kilométeres magyarországi szakaszának körülbelül egyharmada.

A helyenként több 100 négyzetméteres vízfelületet beborító szennyezés csúcsa már elhagyta a Felső-Tiszát. Jelenleg a Közép-Tisza alsóbb szakaszain jár, miközben egy része lerakódik a folyó hullámterein.

A felszínen sodródó kommunális hulladék összegyűjtése a magyar szakaszon szinte lehetetlen vállalkozás. Egy ilyen akció megvalósításához legalább ezer emberre, továbbá speciális eszközökre és technológiákra volna szükség. Ezek hiányában csak a lakosságot fokozottan veszélyeztető állati tetemeket emelik ki a vízből.

Forrás: greenfo; a fotókat Szolnoknál készítette Bugány János (MTI Fotó)


0
Tovább
123
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum