Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
03
márc/2015

Főmenü: ehető gomba műanyagból

Újabb fantasztikus ötlet látott napvilágot a hulladékhasznosítási piacon, amely még az élelmezési piacra is pozitívan hat. Az Utrechti Egyetem és a Livin Studio egy olyan edényt, inkubátort fejlesztett ki, amelyben lehetőség van műanyag hulladék feldolgozására, másrészt ehető gombák termesztésére.

A mechanizmus nem tűnik nagyon bonyolultnak. Léteznek azok a gombafajok, mint a Fungi mutarium, amelyek képesek a mérgező anyagok lebontására. A lebontás alatt ezek a gombák ehetővé válnak. Így amíg azon munkálkodnak, hogy az ember által termelt felesleges műanyag hulladékot lebontsák,azalatt a steril gombából egy ízletes gomba lesz.

A rendszer úgy működne, hogy a feleslegessé vált műanyagot először sterilizálják. Majd a megtisztított műanyagot (leginkább nejlonzacskót) egy FU elnevezésű pohárba teszik. A FU alján egy kis folyadékban a lebontást végző gombaspórák vannak, a többi részében pedig agaragarból, vagyis tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék, keményítő és cukor egyvelegéből álló táptalaj.

A FU akkora edény, hogy bőven van helye a lebontásra váró műanyagnak is és a gombának is a növekedéshez. Ahogy a gomba szaporodásnak indul, elkezdi mind a műanyag zacskó, mind a pohár lebontását. Pár hét alatt a gomba „elvégzi” a munkáját, vagyis lebontja a műanyagot, és ehetővé is válik ez a komplex egyveleg.


0
Tovább
20
dec/2011

Béreljen bioparcellát Bécsben!

Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

Béreljen bioparcellát Bécsben!

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
12
dec/2011

6,5 milliónyi madártetem az M7-esen

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

6,5 milliónyi madártetem az M7-en

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.


0
Tovább
09
szept/2011

Fertőzött napraforgótáblák miatt szenvednek a parlagfű-allergiások

A parlagfű pollenjének koncentrációja ezekben a hetekben gyakorlatilag mindenütt sokszorosa, gyakran több mint harmincszorosa az egészségügyileg még tolerálható 30 pollen/köbméteres szintnek. A statisztikák szerint ennek a pollenterhelésnek a 90 százaléka fertőzött mezőgazdasági területekről, leginkább a napraforgótáblákból származik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) adatai szerint. A parlagfű-allergia a lakosság egyötödét érinti: "Magyarország Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa, az emberek milliárdokat költenek gyógyszerre, olykor a lakóhelyüket is elhagyni kényszerülnek a parlagfű miatt, és a nemzetgazdaságot is milliárdos kár éri" az egyesület közleménye szerint.

Közmunkások parlagfüvet irtanak (MTI/Rosta Tibor)

A veszélyes gyomnövény ellen küldő szervezet szerint elfogadhatatlan az a szabályozás, amely szerint a kiszabható bírság töredéke az adott földterületen megtermelhető napraforgó értékének. Így a gazdák nagy része inkább megfizeti a jelentéktelen mértékű bírságot, a parlagfüvet pedig nőni hagyja, mivel a mentesítés jóval költségesebb lenne. A parlagfűvel fertőzött napraforgótáblák tipikus mérete 10-20 hektár, ezek a földek néhány tízezer gazdálkodó birtokában vannak, állítja az egyesület.

A Mezőgazdasági Szakigazdatási Hivatal (MGSZH) feladata lenne olyan napraforgó-művelési technológiák kidolgozni, amelyek egyszerre gazdaságosak, de a parlagfű-fertőzést is megakadályozzák, mondja a PMME. A szervezet Jordán László, a szakigazgatási hivatal elnökhelyettesének nyilatkozatára reagált. Jordánazt nyilatkozta a TV2 Napló című műsorában a parlagfűről, hogy mivel Magyarország agrárország, "nem lehet ellehetetleníteni a mezőgazdasági termelést (.,.) tehát hogyha kétmillió embernek az életkörülményeit megkönnyítem azzal, hogy hárommilliót ellehetetlenítek, akkor meg negatív a mérleg".


0
Tovább
06
jún/2011

Zuckerberg maga vágja le a vacsorának valót

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.

 


0
Tovább
1234
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (182),kert (116),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (53),hulladék (50),légszennyezés (49),növény (43),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),karácsony (34),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (23),konyha (22),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),hőszigetelés (20),barkácsolás (19),komposzt (18),ecet (18),természet (18),építészet (18),gyerek (18),ősz (18),takarítás (17),zöldség (17),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),szódabikarbóna (16),kutya (16),gyümölcs (16),virág (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),ajándék (13),víztakarékosság (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),tavasz (12),élelmiszerpazarlás (12),Ozone zöld díj (11),papír (11),raklap (11),víz (11),lakásfelújítás (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),elektromos autó (11),illóolaj (11),CO2 (11),szélturbina (10),háztartás (10),ruha (10),allergia (10),vegán (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),talaj (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),lakás (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),alga (7),Hollandia (7),zajszennyezés (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),beporzás (6),ökolábnyom (6),szmog (6),New York (6),városi élet (6),fenyőfa (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),gyom (6),erdő (6),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),környezetbarát (6),kukoricakeményítő (6),biodiverzitás (6),méz (6),gyógynövény (6),Budapest (6),urbanizáció (5),zöld energia (5),aszály (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),Greenfo (5),öntözés (5),mulcs (5),pályázat (5),levendula (5),rovar (5),város (5),városi hősziget (5),busz (5),Japán (5),elektromos kerékpár (5),banán (5),mosás (5),cipő (5),szelektív hulladék (5),lomtalanítás (5),térkép (5),Föld órája (5),tárolás (5),szélerőmű (5),turizmus (5),karácsonyfa (5)

Archívum