Egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta. A fővárosiak harmada sokkal többet autózik azóta, derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amely a Népszava megbízásából készült. 

Több nemzetközi kutatás is úgy véli, hogy a koronavírus-járvány idején sem veszélyes a tömegközlekedés használata. Azért volna viszont rendkívül hasznos, hogy ne autóval közlekedjünk, mert a légszennyezettség fogékonyabbá teszi az embereket a COVID-19-fertőzésre, olvasható Scientific American folyóiratban.

Pexels

A szakirodalom azokat a nyilvános helyszíneket vagy eseményeket nevezi gócpontnak, ahol egy időben legalább három megfertőződés történik. Egy májusi felmérésben Párizsban a 150 azonosított gócpont egyike sem volt a tömegközlekedéshez köthető. Július 15-én publikáltak egy újabb felmérést, amelyben összesen 386 gócpontot azonosítottak a francia fővárosban, és ebből 4 volt tömegközlekedési helyszín (nagyjából a gócpontok 1 százaléka) a francia közegészségügyi hatóság szerint. 

Japánban sem lehetett összefüggést kimutatni a tömegközlekedés használata és a járvány terjedése között, mondta Hitosi Ositani virológus az Energy&Environment News-nak. A megfertőződés kockázata sokkal valószínűbb edzőtermekben, bárokban, koncerteken, karaoke termekben és hasonló helyeken, tette hozzá. 

Amennyiben a tömegközlekedésben mindenki megfelelően viseli a maszkot, tehát nemcsak a száját, hanem az orrát is elfedi vele, akkor azzal komoly mértékben lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát, magyarázta Melissa Perry epidemiológus a Scientific Americanben.

A maszkviseléshez hasonló fontosságú a távolságtartás. Továbbá az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint a járművek folyamatosan fertőtlenített felületei kevésbé terjesztik a vírust, mint a levegőben szálló pára- és nyálcseppek. Persze nyilvánvaló, hogy mondjuk egy mozgólépcső gumikorlátja fokozott kockázatot jelent, de kesztyűviseléssel, kézfertőtlenítéssel sokat lehet ezen enyhíteni.

A tömegközlekedés sokkal kisebb légszennyezéssel jár, mint az egyéni autós közlekedés, például a metró esetében ez 76 százalékkal kisebb károsanyag-kibocsátást jelent, állapította meg az amerikai közlekedési hatóság. Ez már csak azért is fontos, mert a Harvard Egyetem kutatása összefüggést talált a légszennyezettség mértéke és a koronavírusos halálesetek száma között. A tömegközlekedés létfontosságú a közlekedési dugók megelőzéséhez, és így a levegőminőség romlásának megakadályozásához, összegzi a cikk, amelyet ide kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miközben sokan ódzkodnak a tömegközlekedési eszközök használatától a koronavírus-járvány miatt, az egyik brit turistabuszos cég a nyitott tetejű buszokkal szállítaná a dolgozókat munkába. A módszerrel biztos jó pár autóst is vissza lehetne terelni a közösségi közlekedéshez, ami csökkentené a légszennyezést.

Ez lehet a fertőzésmentes tömegközlekedés mintája. KÉP: Snap

Londonban a 233 darab nyitott tetejű városnéző busz többsége kihasználatlan a járvány miatt. Ezek ideálisak a hétköznapi közlekedéshez, csapott a homlokára a Snap turistabuszos cég egyik alkalmazottja. Ezek a buszok a turisták számára "hop on, hop off" útvonalakon jártak korábban, most biztonságos utazási lehetőséget jelenthetnek. A Snap jelenleg azt teszteli, hogy mekkora igény volna a nyitott tetejű emeletes buszokra a reggeli és délutáni forgalomban, írja a Bloomberg.

A cég közösségi finanszírozással indítaná be a projektet: a támogatók javasolhatnak útvonalakat a buszoknak. Az éles tesztelés ezen a héten zajlik a Victoria metróvonal nyomvonalát követve, amely északkeletről délnyugatra tartva szeli át London központját. Az open air buszra való jegy ugyanannyiba kerül, mint egy átlagos metrójegy (3,30 font). Az utasok lényegesen kevesebb ponton szállhatnak fel és le, mint egy átlagos buszút során.

A Snap úgy becsüli, hogy ilyen feltételekkel életképes volna a szolgáltatás, pedig a távolságtartás miatt a busz kapacitásának csak negyedét foglalhatják el az utasok. A cég vállalja, hogy a buszokat minden kör után fertőtleníti, így minimalizálva a fertőzésveszélyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Aki egész nap maszkot visel, annak az arcbőre nem jut elég friss levegőhöz, befülled a maszk alatt, és emiatt hajlamossá válhat a pattanásokra.

Unsplash

A problémát enyhítheted házilag készített arclemosó tonikkal, amit mindig a már megtisztított bőrre kell egy vattakoronggal felvinni. Ezeket a természetes eredetű, viszonylag semleges illatú arctonikokat férfiaknak is érdemes használniuk, hiszen a maszkviselés az ő arcbőrüket is kikezdheti.

1. Zöld tea + aloe gél

Pexels

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Merj ki belőle 2 evőkanállal, adj ahhoz 2 kiskanál aloe vera gélt, öntsd egy kis flakonba, rázd össze és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig  eláll. A kínai gyógyászat a zöld teával sokféle bőrproblémát kúrál, a benne lévő hatóanyagok védik a bőrt az UV-sugarak káros hatásai ellen is. Az antioxidáns hatású zöld tea feszesíti a bőrt és csökkenti a gyulladást. Az aloe vera nyugtató hatású, mérsékli a pirosságot, egyúttal hidratálja a bőrt.

2. Zöld tea + almaecet

Unsplash

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Ebből tölts 3 egységnyi mennyiséget egy permetezős flakonba, önts hozzá 1 egységnyi almaecetet, rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A zöld tea gyulladáscsökkentő hatású, feszesíti a bőrt és összehúzza a pórusokat. Az almaecet kiegyenlíti a bőr pH-értékét, tisztítja és mérsékli a zsírosságát. Zsíros bőrűek turbózhatják a keveréket még 1-2 csepp antibakteriális hatású teafaolajjal is. Száraz bőrűek 9/10 zöld teához adjanak 1/10 almaecetet, és teafa olaj helyett turbózzák 1-2 csepp gyulladáscsökkentő hatású levendula olajjal. 

3. Mentatea + citrom

Pixabay

Kb. 2 dl vízzel főzz egy erős mentateát, és hagyd kihűlni. Adj hozzá fél evőkanál frissen facsart citromlevet. Rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A mentatea a benne lévő mentolnak és antioxidáns hatóanyagoknak köszönhetően hűsíti és feszesíti a bőrt, csökkenti a gyulladást és a pirosságot. A citrom eltávolítja az elhalt hámsejteket, és mérsékli a faggyúmirigyek működését.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:

Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.

A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral. 

Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov

Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.

A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége. 

FORRÁS: Atlas Obscura

A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:

FORRÁS: WIKIMEDIA

Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.

FORRÁS: Gartenwelt IGA

A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.

A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát  kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:

FORRÁS: Liftblog

A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.

FORRÁS: Gobytram

A New York-i Roosevelt Island Tram az Irene és Sandy hurrikánok idején utolsóként zárt be, és elsőként nyitott. Bostonban is terveznek hasonlót.

FORRÁS: Ryyoo Obbaa / Flickr

Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyszerre vicces és informatív az a videó, amit Daniel Rotsztain kanadai művész/városi geográfus készített.

Nagyjából 45 percet tett ki a Social Distancing Machine (közösségi távolságtartási eszköz) összeeszkábálása, aztán elindult, hogy a szűk torontói utcákon demonstrálja: járványveszély idején érdemes volna ezeket a kis utcákat inkább lezárni az autóforgalom elől, hogy a gyalogosok kellő távolságtartással tudjanak haladni. Nyilván a videóban van egy kis túlzás, hiszen ha a művész bal oldalán egy épület van, akkor ott nem kellene 2 métert távtartani. De így is elég jól érzékelteti, mennyire jó volna átgondolnunk a térhasználatot a koronavírus idején. A teljes egy perces videó alább megtekinthető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Korábban már volt szó arról, hogy azért nem szabad kidobni a rézkilincseket, mert ez az egyszerre hétköznapi és különleges fém antibakteriális hatású, sőt, a koronavírus is akár 4 óra alatt elpusztul rajta. Most itt egy kapcsolódó hír: az amerikai Purdue Egyetemen kifejlesztettek egy olyan lézeres gravírozási megoldást, amellyel a fémfelület sokkal gyorsabban válik hatékonnyá. Lényegében a gravírozott rézkilincs azonnal képes volna elpusztítani a kórokozókat, írják a kutatók az Advanced Materials Interfaces szakmai folyóiratban. Állításuk szerint a hatékonysághoz nincs szükség a környezetre és emberre veszélyes fertőtlenítőszerekre vagy gyógyszerekre sem.

Gif: Purdue University/Erin Easterling

Az újfajta felületen eddig baktériumokkal kísérleteztek, és sikerült bizonyítani, hogy pusztán a gravírozott felületi struktúra pillanatokon belül megöli még az MRSA szuperbaktériumokat is: az érdesítés megnöveli a felület méretét, aminek révén nagyobb az esélye annak, hogy a felületre érő kórokozók megsérülnek és elpusztulnak. Persze a baktériumok óriási méretűek a koronavírushoz képest. 

A lézeres gravírozási technológiát eredetileg azért fejlesztették ki, hogy fokozzák a testbe ültetett fémimplantátumok (például térd- vagy csípőimplantátum) felületének hidrofil tulajdonságát. Ennek köszönhetően a fém és a csont közötti kapcsolat erősebb lehet.

Kép: Purdue University/Kayla Wiles

A Purdue Egyetem kutatói a koronavírus-járvány fényében többféle fémen és műanyagon is tesztelni kezdték a módszert. Az a céljuk, hogy így csökkentsék a baktériumok számát és a biofilm kialakulásának kockázatát nemcsak az ortopédiai implantátumokon, hanem például a krónikus sebekhez használt kötszereken is. 

Amennyiben egy felület a gravírozással antimikrobiálissá tehető, az megelőzi a fertőzések terjedését és az antibiotikum-rezisztanciát, hiszen nincs szükség kiegészítő antibiotikumokra a fertőzésveszély megelőzéséhez.

A gravírozási módszert kifejlesztő Rahim Rahimi anyagtudományi professzor szerint a gravírozás mintázata egyszerű, valamint tetszés szerint nagyítható vagy kicsinyíthető, tehát többféle kórokozó ellen lehet alkalmazni a gyógyászati eszközök előállítása során.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyetlen póló akár öt kontinensen is végigutazhat, mire célba ér, de akkor sem biztos, hogy hosszú életű lesz. Márpedig, ha eldobjuk vagy más módon hulladékká válik, az csak újabb bizonyítéka "a termék és a vásárló közötti elhibázott kapcsolatnak". Ezt állítja Gwen Cunningham ír designer, aki az Amszterdami Divatintézet fenntarthatósági koordinátora és az iparági körkörös gazdaság egyik szakértője.

Neked hány holmi van a szekrényedben? Kép: Pexels

Divataktivista kollégáival most arra kér mindenkit, hogy a karantént hasznosítva tartson egy olyan délutánt, amikor mindent felcímkéz a gardróbban. Ez lesz a Gardrób Tömeg Index (GTI) alapja, minden egyes darabot be kell sorolni négy kategóriába: ÚJ, TURKÁLÓS, AJÁNDÉK, SOSEM VISELT. Utána számoljuk össze a címkéket.

A tervező GTI-je szerint van 53 új ruhája, 47 turiból származó, 5 ajándékba kapott, azaz összesen 105 darab, amiből 31-et nem hord. Kép: Irish Times

Cunningham szerint a ruhatárunk 70 százaléka is lehet olyan, amit nem szeretünk, nem viselünk, érintetlenül lóg a vállfán. Az összeszámolással fény derülhet a vásárlási viselkedésünkre, illetve az Achilles-sarkunkra. Neki az összeíráskor derült ki, hogy 10 kabátja van, ami nyilvánvalóan túlzás. 

A szakember szerint a koronavírus-járvány idején újra kellene gondolnunk és fogalmaznunk a ruhákhoz és a divathoz való viszonyunkat. "Eddig a kiválogatás-termelés-fogyasztás-növekedés végtelen körhintáján ültünk, amelyről erőszakkal le kellett szállnunk – mondta a The Irish Times lapnak. – Remélem, most egy új materializmus kezdődik."

Ha elkezdődik ez az új materializmus, akkor értékelni fogjuk a ruháinkat. Újraértékeljük, mi számít, mi a fontos. "Érzelmileg tartós dizájnra" van szükség, idézte Cunnigham a kifejezés szülőatyját, Jonathan Chapmant.

A márkáknak meg kell tanulniuk, mi az a körkörös tervezés: tehát hogy a termék teljes életciklusát meg kell tervezni, az előállítástól a viselésen és tisztításon át a javításig és újrahasznosításig.

"A legtöbb divat szakirányos diák csak az esztétikumról tanul, de arról nem, hogy egy termék előállítása milyen hatással van az emberekre és a bolygóra. Azért vagyunk-e, hogy több terméket állítsunk elő, vagy pedig hogy a termék révén megoldásokat találjunk a problémákra? Ez egyre hangsúlyosabb az oktatásban, de a változás sok időbe telhet. Most [a koronavírus miatti lezárások idején – A szerk.] válnak mindenki számára láthatóvá a globális ellátóláncok, és az emberek ráébredhetnek, hogy a megrendelt póló akár öt kontinensen is átutazik, mire a  vásárlóhoz ér."

Sokan csak unaloműzésből vásárolnak,
és "annyira olcsó volt, hogy nem lehetett otthagyni". Kép: Pexels

Cunningham akkor ábrándult ki a divatiparból, amikor meglátta, hogy legnagyobb szeretettel megtervezett termék is 75 százalékos valószínűséggel a hulladéklerakóban végzi. Szerinte a másodkézből való (secondhand, turkálós) ruha nagyobb üzlet lesz 10 év múlva, mint a fast fashion. Feljöhetnek olyan új üzletágak, mint a globális online használtruha-kölcsönzés, amely 2017-ben még csak 1 millió dolláros forgalmat bonyolított, és 2023-ra is 1,8 millió dollárt becsülnek, de ez több mint tíz százalékos stabil növekedés. 

Az ír tervező reméli, hogy visszatér a kulturális örökségre alapuló helyi divat és termelés, amely elveszett a fast fashion és a globális ruhatermelés miatt. "A megszorításoktól szárnyra kaphat a kreativitás. Ha már be vagyunk zárva az otthonunkba, és megszűnt mindennapi figyelemelterelés, óriási löketet kaphat a képzeletünk a zenétől, a saját dolgok előállításától és a meglévők újraértékelésétől."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány miatt is egyre többen kerékpároznak, illetve a bezártságot enyhítendő kocognak, sétálnak a jó időben. A környékünkön több olyan kerékpárút is van, amely mellett nincs párhuzamos járda kiépítve, emiatt a KRESZ szerint is jogosan használhatják gyalogosok. Az elmúlt egy hónapban a kerékpárúton már nemcsak kerékpárosok haladnak, hanem futók, rolleresek és gyalogosok (kutyasétáltatók) is szép számban. Ahány ember, annyiféle sebesség, de értelemszerűen a kerékpárosok a leggyorsabbak, ergo állandóan beérik a gyalogosokat, futókat.

Pexels

Ebből adódik az első konfliktus: hogyan viselkedjen egymással a kerékpáros és a nem kerékpáros ember? A sétálók és futók ugyanis nem rendelkeznek visszapillantó tükörrel, nem is szoktak hátrnézegetni, fogalmuk sincs, mikor éri be őket egy nesztelenül suhanó cangás. Akkor viszont van nagy ijedtség! A kerékpárosok nem mindig használják a csengőt (pedig jó volna), de ha igen, arra sincs garancia, hogy a gyalogos vagy futó hallja a távoli csingilingit, amennyiben tele van a füle zenehallgató eszközzel. A kerékpárosokat igen zavarja, hogy nem tudnak rendesen haladni, nem érdekli őket a megosztott jogviszony. 

A második konfliktus a futók és a sétálók között keletkezhet. A probléma hasonlít a kerékpáros-gyalogos konfliktusra, amennyiben a futó gyorsabb a sétálónál, beéri és megelőzné, viszont neki nincs eszköze a jelzésre, amikor szeretne elhaladni egy gyalogos mellett. Pedig muszáj volna jeleznie, nehogy a sétálónak pont akkor jusson eszébe óvatlanul a futó elé lépni, illetve ha kutya is van nála, akkor azt érdemes  volna visszafogni, amíg elhalad a futó.

Hogyan kéne ezeket a konfliktusokat feloldani? Hogyan lehet ezt a három (négy, öt, x) csoportot békés együtthaladásra bírni a közös flaszteren?

Nagy segítség lenne, ha a kerékpárúton mindenki úgy haladna, mintha nemcsak úgy odatévedt volna az aszfaltcsíkra, hanem tudatos közlekedő volna egy járműfolyamban, még akkor is, ha az ő járműve a lába. Vagyis folyamatosan észlelje, mi zajlik a környezetében, és ennek megfelelően viselkedjen. Minden szereplő csak olyan hangosan hallgasson zenét vagy mobilozzon, ami még nem csökkenti a közlekedés (észlelés) biztonságát. A sétálók és futók gyakran nézzenek hátra. A kerékpárosok csengessenek. A lassabb engedje el a gyorsabbat, cserébe a gyorsabb köszönje meg ezt az előzékenységet. 

És hát azon is el kellene gondolkodnunk, hogy ha most tényleg több ember közlekedik a kerékpárutakon, mint ahány autó a mellettük futó többsávos utakon, akkor miért nem győz sok lúd disznót a külső sávban? Legalább ezeken a szakaszokon, ahol vagy nincs a kerékpárúttal párhuzamos járda, vagy nincs kijelölt kerékpárút...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna