A koronavírus nagymértékben átalakította életünket, ideértve a munkát és a magánéletet. Teljesen világos, hogy a sok változás az otthonainkban is megjelenik. Nézzünk néhány fontos szempontot, amelyek befolyásolják a lakásunk kialakítását vagy átalakítását.

1. Beltéri zajszennyezés csökkentése

KÉP: Pexels

Amikor az embernek otthonról kell dolgoznia, de a szomszédságból minden behallatszik, akkor végül képtelen lesz a munkára. 2021 júniusának elején tartották az Amerikai Akusztikai Társaság 180. gyűlését. A rendezvényen Ayca Sentop Dümen és Konca Saher török kutatók előadásukban azt járták körül, mennyire befolyásolja az embereket a lakókörnyezeti zaj abban, hogy élvezni tudják az otthonlétet, illetve hogy ez miként befolyásolja a lakóépületek kialakítását. Nos, nem meglepő módon az derült ki kutatásukból, hogy ezzel a témával eddig alig foglalkoztak a szakértők. Pedig a környezeti zajszennyezés súlyos hatással lehet a testi és lelki egészségünkre. A beltéri zaj akusztikai jellemzőiről keveset tudunk, nem is igen veszik figyelembe a problémát a belsőépítészek, a kivitelezők, de még a vásárlók sem. Pedig a török kutatók azt állapították meg, hogy a lakókörnyezetből behallatszó zaj fokozza a stressz és a szorongás mértékét. Tenni kellene valamit ellene a jövőben.

2. Óriás erkélyek minden lakáshoz

KÉP: Dezeen

Számos történetet ismer mindenki arról, hogy a nagyvárosi emberek, akiknek még egy ablaknyitási lehetőség sem jutott a karantén alatt, sokkal rosszabbul viselték a bezártságot, mint azok, akik az erkélyükön ki tudtak alakítani egy kis szabadabb életteret. Amikor 2019-ben a franciaországi Montpellierben átadták a Sou Fujimoto által tervezett L'Arbre Blanc (Fehér Fa) nevet kapott 17 emeletes toronyházat (fenti képen), sokan csak hümmögtek a formája láttán: az épületben kialakított mind a 113 lakásnak önálló terasza van. Méghozzá olyan elrendezésben, hogy mindegyik teret hagy a másiknak, hiszen minden lakás más irányba néz. Némelyik terasz akár hét méter hosszú is lehet, és a belül kétszintes lakások erkélyeit lépcső köti össze. Fujimoto célja az volt, hogy a lakók egyszerre élhessenek kint is, bent is. Ráadásul az épület tetején panorámás tetőkert és bár is várja a lakókat (további képek a Dezeen névre kattintva nézhetők meg). A koronavírus miatt elrendelt home office biztosan kevésbé volt nyomasztó ezekben a lakásokban. Szóval, kedves építészek: társasházak esetén tervezzenek minden lakáshoz erkélyt!

3. Energiatakarékos berendezés

KÉP: Unsplash

Aki otthonról dolgozik, szomorúan tapasztalja, hogy a rezsije 30-50 százalékkal is megemelkedik. A járvány miatti kényszerű otthonlét idején megugrott a fűtésszámla, mint ahogy melegvízből és áramból is sokkal több fogyott. Ez sokakban megérlelte azt a gondolatot, hogy amint lehet, energiatakarékos berendezésekre cserélik le a régi készülékeket, illetve szerkezeti korszerűsítést is végeznek, például homlokzati hőszigetelést, nyílászárócserét. Érdemes igénybe venni a Magyar Mérnöki Kamara akár ingyenesen elérhető energetikai tanácsadását, amelyről abban a posztban írtam, ahol a függönyszigetelés kedvező hatásáról volt szó. Az energetikai tanácsadás abban segít, hogy ne vesztegess pénzt és időt olyan felújításra, ami kevesebbet hoz, mint amennyibe kerül. 

4. Kreatív belső elrendezés

Home office idején bármikor előfordulhat, hogy a következő egy órát online értekezleten töltöd, ahol jó lenne rendezett hátteret mutatnod a képernyőn. Ehhez hihetetlenül hasznos lehet egy hagyományos paraván, de a lapfüggöny is remekül leválasztja a teret. Amennyiben a következő években velünk marad az időszakosan vissza-visszatérő járvány és az emiatti bezárkózás, olyan lakberendezési ötletekre lesz szükségünk, amelyekkel a pillanatnyi igényeink szerint tudjuk átalakítani a lakóterünket. Ilyen például a fenti képen látható okospadló, amelyről korábban írtam.

A transzformer bútorok is nagy segítséget jelentenének a téralakításban, mint például a lenti falitükör, amely kihajtogatva ebédlőasztallá változik. Ilyen trükkökkel talán elodázhatod a lakáscserét is. 

De a konyhában is sokkal-sokkal több időt töltünk a karantén idején, érdemes ennek felújítására is bevetni minden használható elképzelést. Mint ahogy az sem mindegy, hogy járvány idején miből készüljön a munkapult, vagy az is érdekes lehet, hogy már az amerikaiak is kezdenek kiszeretni az amerikai konyhából.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nem pusztán védelmet nyújt az eső vagy a napsütés ellen az új buszmegálló építménye, hanem egyúttal a levegőt is tisztítja és fertőtleníti. Az utas biztos lehet abban, hogy a CAPS 2.0 nevű építmény alatt várakozás közben nem fertőződik meg és nem is kell a szennyezett városi levegőt beszívnia. (A CAPS jelentése City Air Purification System, azaz városi levegőtisztító rendszer.)

A Charis NG, a Sino Inno Lab és az Arup együttműködésében tervezett buszmegálló a tesztelések szerint képes a légszennyező anyagok mennyiségét a felére csökkenteni. Fertőtlenítő rendszere elpusztítja a levegőben szálló, PM0,1 méretű vírusok, baktériumok és gombaspórák 99,95 százalékát.

A légtisztító buszmegálló prototípusa 2015-ben készült, a második generációs állomást a legfejlettebb szűrő- és fertőtlenítő rendszerrel szerelték fel, szabadalmaztatták is a megoldást. Az ehhez hasonló buszmegállóktól azt remélik a fejlesztők, hogy bátorítják a városlakókat arra, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

A különleges buszmegállóban a tetőn elhelyezett napelemekből érkezik az energia az egész rendszer működtetéséhez. A falakon óriási LED-kijelző szolgál a szokásos reklámok megjelenítésére, de mellette a két szélen önálló információs LED-képernyők mutatják az aktuális időjárási és légszennyezettségi adatokat, illetve a járművek várható beérkezését. 

A tetőszerkezet alatt körben légfüggöny védi az utasokat az utcai forgalom légszennyezésétől. A buszmegállóban a készülékek által beszívott levegőt multi-HEPA-szűrők tisztítják meg a legkisebb méretű szennyeződésektől. A levegő fertőtlenítését Plascide plazmagenerátor végzi. A levegőt keringető ventilátorokat az oszlopokban helyezték el.

Az utasok a legnagyobb biztonságban várakozhatnak a CAPs 2.0 buszmegállóban, amely láthatatlan pajzzsal védi őket a nagyvárosi forgatagban. Az új buszmegálló tesztjét Hong Kongban végzik.

HKZs

A járvány miatt a korábbinál sokkal több időt töltünk otthon, pláne a konyhában. Ha már így alakult, és mivel sok család számára elérhető kedvezményes lakásfelúíjtási hitel, biztos sokan tervezik ennek a helyiségnek a felújítását. Érdemes figyelembe venni néhány gondolatot.

KÉP: Pexels

Hogyan rendezd el a funkciókat?

Rengeteg felesleges talpalástól kímélheted meg magad, ha logikusan rendezed el a konyhádat. A bejáratához közel legyen egy pakolófelület (munkapult, zsúrkocsi vagy asztal), amire érkezéskor leteheted a szatyrodat, hiszen a padlóra mégsem tennéd. Az ételkészítés műveleti sorrendjét figyelembe véve a spájz és a hűtő legyen közel egymáshoz. A hűtő után következzen egy kis pult (legyen hová letenni, amit kiveszel vagy beteszel), utána legyen lehetőség a spájzból vagy hűtőből kivett élelmiszer megtisztítására a mosogatóban. Ezután megint kellene egy kis munkapult a megtisztított alapanyagok felaprításához, majd következhet a tűzhely vagy főzőlap.  

Legyen-e konyhasziget? 

Amilyen divatos volt pár éve, most már sokan rájöttek, hogy túl sok helyet foglal el, nem mindig praktikus, viszont mindig kerülgetni kell. Ha már ilyesmiben gondolkodsz, vegyél inkább egy nagyméretű gördíthető zsúrkocsit, illetve még jobb, ha egy régi konyhaasztalra görgőket szerelsz, pár polcot becsavarozol a lábaihoz, és kész az újrahasznosított konyhasziget.

Hol legyen a hűtő?

A hűtő legyen a spájz és a mosogató között, de feltétlenül a leghidegebb sarokban, a faltól kb. 10 centiméterre, hogy járni tudjon körülötte a levegő. Sokan a konyha bejáratához teszik a hűtőt, mondván, ott akadályozza legkevésbé a forgalmat az ajtónyitogatás. Ez vagy igaz, vagy nem, viszont ha közel van a nappalihoz a hűtő, akkor fennáll a veszély, hogy folyton ki fogsz járni nassért a reklámszünetekben. Ha pedig a hálószobához van közel, akkor éjjel behallatszódhat oda a hűtő búgása. 

Milyen távol legyen a hűtő és a tűzhely?

Az egyik hűtőgyártó a hűtőszekrény és a gáztűzhely között legalább 50 cm távolságot ajánl, érdemes például egy fiókos kisszekrényt közbeiktatni. A villanytűzhely elvileg mehetne közvetlenül a hűtőszekrény mellé, de nyári hőségben ez is túl meleg lehet a hűtőnek. Úgyhogy bármilyen főzőlapod vagy sütőd legyen, minimum fél méter távolságot tarts a hűtőtől, hogy az ne túráztassa magát állandóan, ezzel is pazarolva az áramot -- valamint a hűtő élettartama is rövidülhet.

KÉP: Unsplash

Mit tegyél az ablak alá?

Mivel ez a legvilágosabb része a konyhának, érdemes ide tenni a mosogatót vagy az étkezőasztalt. Meg persze pár növényt is, például fűszereket, erről ide kattintva olvashatsz.

Mennyi munkapult kell?
Amennyi lehetséges! Az ételkészítésen túl ugyanis egy sor napi szinten használt konyhai eszközt tárolunk a pulton, például a kávéfőzőt, kenyérpirítót, grammos mérleget, turmixgépet, szódagépet, mikrót stb. Jó esetben is kell 2-3 méter munkapult, de a 4 méter sem lehet túlzás (60 cm szélességgel számítva). Az ételkészítéshez önmagában legalább 70-90 cm szükséges a kényelmes és biztonságos munka érdekében.

Lehet a mosogatógépet a tűzhely mellé tenni?

Szabadon álló kombitűzhely mellé 5-10 cm távolságot tartva érdemes elhelyezni szabadon álló vagy  pult alá beszerelt mosogatógépet. Amennyiben a mosogató és a sütő is pult alá van szerelve, a két berendezés között legyen 50-60 cm távolság (pl. egy fiókos alsószekrény). Érdemes ezt vásárláskor megkérdezni, mert lehetséges, hogy befolyásolja a berendezésre adott garanciát.

KÉP: Unsplash

Miből legyen a konyhaszekrény ajtaja?

Az alsószekrény könnyen tisztítható felületű legyen, mert bizony ételkészítés közben bármi lecsöppehet vagy kifolyhat. A felsőszekrény pedig legyen üvegajtós, hogy tényleg egyetlen pillantással tudni lehessen, hol is van az a piros bögre.

Milyen ajtó legyen a konyhán?

Egy korábbi cikkemben írtam, hogy már az amerikaiak is kezdenek kiszeretni az amerikai konyhából. Ez leginkább csak kisgyerekes szülőknek ideális, akik ételkészítés közben fél szemüket rajta tudják tartani a gyerekeken. Pár év elteltével azonban inkább már nyűg lesz az egybenyitott konyha és nappali, ahol mindig ételszag és edénycsörömpölés van. Ha a konyhád külön helyiség, akkor az ajtaja legyen átlátszó (biztonsági üveg vagy plexi), és lehetőleg nem kilincses, hanem lengőajtó, hogy amikor étellel a kezedben mész az étkező vagy a nappali felé, akkor ne kelljen a kilincs lenyomásval bajlódni.

Lehet a mosogatógépet a hűtő mellé tenni?

Egyesek szerint a túl közel lévő mosogatógép megakadályozhatja a hűtőszekrény kondenzációs folyamatát. Ezt meg kell kérdezni vásárláskor a műszaki áruházban.

Milyen magasan legyen a tűzhely vagy főzőlap feletti páraelszívó?

Az elszívó és a tűzhely távolsága ettól függ, milyen erős az elszívó. Az egyik gyártó villanytűzhelyek esetében 50 centimétert ajánl, gáztűzhelyek esetében 65 centimétert. Nálunk a gáztűzhely feletti elszívó 90 cm magasan van, és még így is optimálisan működik, viszont nem forrósodik fel nagyon. Még valami: amennyiben gáztűzhellyel szeretnél páraelszívót használni, gáztervet kell készíttetni, mert a két berendezés együttes használata depressziós tért alakíthat ki. Ez nem azt jelenti, hogy szomorú lesz a lakás, hanem a levegőutánpótlás csökken. A gázterv határozza meg, milyen szellőzőket, légbevezetőket kell beépíteni.

Mire figyelj a páraelszívó vásárlásakor?

Több fontos dolog van: cserélhető LED-fényforrás legyen a világítás, könnyen, egyszerűen és olcsón tisztítható legyen a szűrő, és hogy ne legyen túl hangos a berendezés működés közben. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Békabrekegés, madárcsicsergés, vízcsobogás – a természet hangjai nemcsak megihletnek, megnyugtatnak bennünket, hanem jót tesznek az egészségünknek is, mutatta ki egy új kutatás. Mérséklődik a fájdalom, enyhül a stressz, jobb lesz a kedélyállapot és élesednek a szellemi képességek, összegzik az amerikai Carleton Egyetem, Michigan Állami Egyetem, Colorado Állami Egyetem és a National Park Service (NPS, Nemzeti Park Szolgálat) bioakusztikus kutatói. 

KÉP: Unsplash

A pozitív érzelmeket leginkább a vízcsobogás hangja váltotta ki, míg a madárcsicsergés segít a stressz és a bosszúság enyhítésében. A kutatók az USA 66 nemzeti parkjában, 251 helyszínen rögzítettek természeti hangokat. "A Covid-járvány több módon is ráébresztett minket arra, milyen fontossággal bír a természet az egészségünk terén", mondta Rachel Buxton, a tanulmány egyik szerzője. Ahogy a lezárások alatt mérséklődött a járműforgalom zaja, sokan relaxáló hatásúként élték meg például az olyan élményeket, mint amikor egy madár csivitelt az ablakuk előtt, tette hozzá.

Az NPS törekszik arra, hogy egy-egy terület természetes hangjait is dokumentálják és lehetőség szerint megőrizzék: minden nemzeti parknak egyedi zenei panorámája, akusztikus környezete (soundscape) van. A ParkTracks oldalon bele lehet hallgatni ezekbe.

Egyre több nemzeti parkba szerveznek az akusztikus környezet megismertetésére újszerű programokat, amelyek fő célja a figyelés, hallgatás (hallgatózás). Sok esetben külön zajfelügyelő vigyáz arra, hogy a természetes hangokat megőrizzék. Sajnos a városokhoz közeli természetvédelmi területeken esetenként annyi lehet a látogató, hogy a csörtetésük miatt elnémulnak az ott élő állatok. Vagyis éppen azt a hatást nem kapja meg az ember, amiért a természetbe ment. 

Addig is, amíg lehetőségünk nyílik egy erdei sétára, az internet segítségével belehallgathatunk a világ számos tájegységének zenei panorámájába. Ilyen például a Nature Sound Map interaktív térkép vagy a hasonló, magyarországi felvételeket is bemutató Sounds of the Forest, illetve az Ecoacoustics Archive gyűjtemény. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen

Újrakitalálni, újraépíteni, megújítani – ez a címe Andrew Cuomo, New York állam kormányzója 2021-es programjának. A tervezetcsomag egyik eleme, hogy alakítsák New York város üresen álló irodáit, szállodáit megfizethető lakásokká.

KÉP: Unsplash

Akárcsak más városokban, New York City esetében is hatalmas visszaesést okozott a koronavírus-járvány a kereskedelmi hasznosítású ingatlanpiacon. A hónapok óta üresen álló irodák számos kérdést vetnek fel a munkahelyek jövőjéről, a városok jövőjéről és arról, hogy vajon az irodák céljára felhúzott épületeknek van-e létjogosultságuk a világjárvány árnyékában. 

Cuomo szerint ezek az üres irodák új életre kelhetnének, és egy sor problémát megoldhatnának a New Yorkhoz hasonló nagyvárosokban. Jóllehet a kormányzó nem bocsátkozott részletekbe, elkötelezte magát egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amely az irodaházak és szállodák tulajdonosainak ötéves ablakot nyitna az átalakításra. 

"Városainkban egyre rosszabbak a lakhatási feltételek. Mind több kereskedelmi célú ingatlannak nincs bérlője. Ez a krízis ugyanakkor lehetőséget teremt – idézi a kormányzót a Fast Company. – Az üresen álló kereskedelmi tereket támogató és megfizethető lakásokká kellene alakítanunk, és ezt most kellene megtennünk."

A New York-i Ingatlantanács (Real Estate Board of New York, REBNY) hónapok óta hangoztatja az átalakítás szükségességét, mivel a járvány sok céget rákényszerített arra, hogy újragondolják, mekkora irodára is lesz szükségük a közeljövőben. A régebbi, alacsonyabb színvonalú irodákat viszonylag könnyen át lehetne alakítani. Ilyenből egyedül Manhattanben közel 14 millió négyzetméter van. Ha ezeknek a 10 százalékát át lehetne alakítani, az legalább 14 ezer lakást jelent, mondta Paimaan Lodhi, a REBNY alelnöke. Az átalakítással élettel telnének meg a jelenleg csak 9-től 5-ig üzemelő irodanegyedek, hiszen a beköltöző lakók után megjelennének az őket ellátó szolgáltatók is. 

Lodhi elmondta, hogy hasonló átalakításra már volt példa az 1990-es évek elején Lower Manhattanben. Az a környék akkoriban szinte kizárólag irodaházakból állt, közülük sokban elérte a 25 százalékot a kiadatlan helyiségek aránya. Ezt megfordítandó, az állam és a város adókönnyítési csomaggal segítette a régebbi irodaépületek lakásokká alakítását. Azon a viszonylag kicsi területen nagyjából 25 ezer lakást lehetett létrehozni – persze kellett hozzá két évtized. 

KÉP: Unsplash

A REBNY alelnöke szerint a most meghirdetett tervet nem úgy kellene tekinteni, mint a koronavírusra adott direkt válasz, hanem inkább a pandémia által kiváltott reakció, amely segíthet a város irodanegyedeit átalakítani. "Lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk New York Cityt, méghozzá izgalmas lehetőséget, hogy áttervezzük ezeket a speciális övezeteket. Lower Manhattanben már megcsináltuk, óriási sikerrel. A kérdés az, hogy most mekkora az étvágy arra, hogy valami hasonlót csináljunk", tette hozzá.

Cuomo kormányzó törvényjavaslata azt jelzi, hogy legalábbis a kormányzat oldaláról nagy az étvágy erre a fajta átalakításra, összegzi a Fast Company cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egy éve alatt korábban nem látott mértékben megugrott a csomagküldések száma. Ezzel együtt a csomagoláshoz használt kartonpapír dobozoké is. És az elégedetlen ügyfeleké is: iparági becslések szerint az emberek 85 százalékának volt már rossz tapasztalata valamilyen csomagrendeléssel.

KÉP: Unsplash

Ahol nincs lehetőség a használt dobozok begyűjtésére az újrahasznosításhoz, ott a rengeteg kartondoboz a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét gyarapítja vagy eltüzelik. És akkor még nem beszéltünk a küldemény védelmére szolgáló buborékfóliáról (én a múltkor szó szerint 3 méternyit kaptam egy nagy papírdobozban egy parányi áru mellé), vagy a térkitöltésre használt polisztirolcsipszről, ami szintén a hulladék mennyiségét szaporítja. 

A német-francia LivingPackets cég négyéves munkával kifejlesztett egy olyan áruküldő dobozt, amelyet akár ezer alkalommal újrahasználhatunk, és utána egy felújítást követően még ezerszer. Ezzel valóban minimálisra csökkenne a netes rendeléseket kísérő hulladék mennyisége. 

A nemes egyszerűséggel "The Box" (A doboz) névre keresztelt eszközt a 2021-es Las Vegas-i innovációs kiállításon, a CES-en is bemutatták a legújabb fejlesztésekkel.

A nagyjából két cipősdoboznyi méretű dobozban sok minden elfér, de akár felére össze is nyomható, ha mondjuk egy laptopot vagy iratokat szeretnénk küldeni. A beépített biztonsági egységeknek köszönhetően a The Box ellophatatlan és fokozott biztonságot nyújt a küldeményeknek. 

Az eszközben lesz internetkapcsolat, nyomkövető GPS, amellyel a küldő és a fogadó valósidőben ellenőrizheti a csomag hollétét egy applikáció segítségével. Helyet kap a dobozban hőmérséklet-, páratartalom és rázkódásérzékelő szenzor is. Arra is lehetőség lesz, hogy kamerát helyezzenek a dobozba, amivel bárki rápillanthat, vajon menet közben minden rendben van-e a küldeménnyel. 

A doboz oldalán e-ink kijelző helyettesíti a hagyományos felragasztandó címkéket, további anyagtakarékosságot lehetővé téve. A doboz belső rögzítőlapjának köszönhetően nincs szükség se buborékfóliára, se polisztirolcsipszre. A LivingPackets az ezerszer használható doboz árát szeretné a kartondobozokéhoz hasonló összeg körülire kihozni.

Jelenleg a béta tesztelés folyik a partnercégekkel, amelyek között e-kereskedelmi, logisztikai és biztosítási vállalatok vannak. A The Box tömegtermelése 2021 májusában kezdődhet. 

KÉP: Unsplash

A Yale Egyetem kutatása szerint alacsony páratartalmú levegőben könnyebben terjednek a vírusok. A levegő ideális páratartalma 40-60 százalék között van. Télen a kinti hideg levegő is száraz, illetve a fűtéssel felmelegített benti levegő is, amelynek átlagosan 20 százalék lehet a páratartalma. Ezen egy szobai párologtatóval, vagy még inkább néhány cserepes növénnyel segíthetünk.

Pexels

Az alábbi növénynek kifejezetten jó párologtató képességűek, tisztítják a levegőt, ráadásul igazán nem igényelnek túl sok gondozást. 

Anyósnyelv (hivatalosan fácánlevél) / Sansevieria

Wikipedia

Kezdő szobakertészek legjobb barátja. Elviseli a rendszertelen öntözést, a száraz szobai levegőt, a félhomályt. Nevét talán onnan kapta, hogy lényegében elpusztíthatatlan, illetve az éles szélű levélről. 

Zöldike (hivatalosan csokrosinda) / Chlorophytum

Wikipedia

Nemcsak párásít, hanem a NASA kutatása szerint kiváló levegőtisztító növény. Szeret kilógni a cserépből, mármint az indáin, ezért érdemes magasra tenni egy ámpolnában, függőkosárban. A földjét nem kell túlöntözni, egy napfényes ablak mellett jól ellesz. 

Pozsgafa / Crassula

Wikipedia

Sok vizet tárol kerekded leveleiben, ezek pórusain keresztül sötétben fokozottabb mértékben párásítja a levegőt, mint világosban. Szereti a napfényt, ősszel és télen nem szükséges sokat locsolni. 

Vitorlavirág / Spathiphyllum

AireHealth

Dús levélzetével jelzi a vízigényét: ha kicsit lekonyulnak a levelek, szomjas a növény. Túlöntözni nem kell, szereti a meleget és a nem direkt napfényt. A NASA szerint a vitorlavirág nagy mennyiségben kiszűri a levegőből az illékony vegyi anyagokat (VOCs), amelyek például a műanyagokból, ragasztókból (bútorlap), égéskéslelkető vegyülettel kezelt kárpitokból szabadulnak fel.

Aranypálma (más néven Areca) / Dypsis

Wikipedia

Könnyen kezelhető szobanövény, kiemelkedő párásító képességgel. Világos helyre kell tenni, vízigénye közepes. 

TIPP: 10 négyzetméterenként 1 növény ajánlott. A párologtatást úgy is fokozhatjuk, hogy a cserépalátétbe kavicsot szórunk, majd erre a kavicságyra állítjuk a cserepet. A vizes kavicsok felületéről többlet nedvesség párolog a levegőbe.

A fertőzések elleni védelemhez a távolságtartás, a maszkviselés és a rendszeres kézmosás elengedhetetlen.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Annyira gyakran használjuk, hogy észre sem vesszük, pedig most különös fontossággal bír: a Covid-járvány idején megnő a fertőtlenítés igénye, és olyan felület kell, amely megfelel erre. A konyhai pultra tesszük ki a bevásárlásból hazahozott élelmiszereket, egyéb termékeket, ezen készül az étel, itt hűl a tea, a home office-ban egész nap használjuk. Ebből adódóan gyakran, legalább naponta egyszer fertőtleníteni is kellene. Bizonyos munkapultok nagyon dekoratívak, mások gyártása zöld, illetve vannak a praktikusak. De járvány idején melyik lesz a befutó?

Unsplash

GRÁNIT/MÉSZKŐ
A természetes kőzetből készült munkapult sokak szerint gyönyörű, ám drága, nehéz, valamint nem túl zöld a gyártás és szállítás miatt. Ráadásul a felülete tele lehet mikroszkopikus méretű résekkel és hasadékokkal, amelyekben sok-sok baktérium és vírus tenyészhet. A gránit felületét időről-időre kezelni kell, hogy szigetelve legyen. A felület tisztítására csak enyhe szereket lehet használni, vagyis a koronavírus elleni takarításhoz ajánlott tisztítószerek nem jöhetnek szóba. Esetleg lehet 50 százalékban vízzel hígított alkoholt használni, de annak manapság egekben van az ára a patikában. 

Unsplash

CORIAN (AKRIL)
Rendkívül ellenálló, szilárd anyag, amely 2/3 rész természetes ásványból és 1/3 rész műgyantából van. Vízálló felülete nem porózus, nem tudnak a mikrobák megtelepedni rajta. Nem mérgező, csekély mennyiségben enged ki illékony vegyületeket (VOC), könnyen felújítható egy polírozással. Vegyi anyagokkal szemben ellenálló, tehát nem kell aggódni fertőtlenítés közben. Viszont elég drága.

Pexels

TÖMÖRFA
Ide tartozik a tömörfa-funér felülettel rendelkező kompozit is. A természetes és natúr fafelület önmagában antimikrobiális felület, ám a koronavírus nem baktérium, másképp kell ellene védekezni. Érdemes lehet a hajdani mészárosok fertőtlenítési módszerét elővenni, ez pedig: nedvesítsük be a (vágódeszkát) munkalapot tiszta vagy enyhén mosogatószeres vízzel, majd szórjuk be sóval. A só ugyanis az ozmózis révén elpusztítja a mikrobákat. Viszont ha viaszolva vagy lakkozva van a munkapult, azt tönkretehetik az erős fertőtlenítőszerek. Hiába gazdaságos és zöld választás a fa munkapult (pláne fenntartható forrásból), járvány idején nem biztos, hogy a legelőnyösebb választás. 

Unsplash

ROZSDAMENTES ACÉL
Sokaknak tetszik az indusztriális jellege. Legfőbb tulajdonsága a higiénia, nyilván éttermekben, üzemi konyhákban is ezért használják. Gyorsan és egyszerűen tisztítható, de minél többször pucoljuk, annál karcosabb lesz, valamint nehéz foltmentesen tartani. És olcsónak sem nevezhető, valamint a gyártása miatt különösebben zöldnek sem.

Unsplash

BETON
Ezt bátrabbak házilag is megcsinálják, illetve akár 70 százaléka is újrahasznosított anyag lehet, vagyis összességében akár olcsónak és így zöldnek is mondhatjuk. De a felülete megrepedezhet, és ez melegágya lehet a vírusoknak. Ezért érdemes a munkalapot hozzáértőkkel csináltatni, és a vízhatlanítás érdekében vagy rendszeresen viaszolni, vagy pedig két rétegben lelakkozni. A lakk viszont érzékeny lehet a nagyon erős tisztítószerekre, úgyhogy nem biztos, hogy járvány idején praktikus.

Pexels

LAMINÁLT
Legfőbb előnye az olcsósága és az óriási mintaválaszték. Préselt faforgács-lapra felvitt impregnált papíralapú dekorlemezből készül, ebből adódóan viszonylag tartós. Ugyanezért viszont nem bírja a közvetlen hőt, vagyis gőztisztítóval ne akarj laminált lapot fertőtleníteni. Gyártása közepesen környezetterhelőnek mondható, gyártótól függ, mennyire, és az átlagos laminált lapot nem lehet újrahasznosítani. Viszont járvány idején megéri ezt választani, mert legalább nem kell kímélni.

Unsplash

KERÁMIA
Viszonylag új a konyhai munkapultok területén, ugyanolyan anyagból készül, mint a szaniterek. Karcálló, tartós, 18-60 mm vastagságban kapható. Mivel pórusmentes anyag, nem szívja magába a vizet vagy a zsíros folyadékokat, ezért könnyen és hatékonyan tisztítható. Ellenáll a vegyszereknek, higiénikus. Teljes mértékben újrahasznosítható, nem terheli a környezetet. Ám meglehetősen drága.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.

A sterilizáláshoz egy háztartási elektromos rizsfőző edényt használtak az Illinois Egyetem kutatói. Az N95-ös (Magyarországon FFP-2 vagy P2) maszkot 50 percre tették be a készülékbe, amely 100 Celsius-fokra fűtötte fel a belső edényt. Mivel ezen a hőmérsékleten megolvadna a maszk, ha érintkezne az edény falával, ezért a kutatók egy összehajtogatott törülközőt tettek az edény aljára, és erre helyezték a maszkot.

Egy óra elég a rizsfőzőben a maszk sterilizálásához. Fotó: Chamteut Oh, Illinois Egyetem, Urbana-Champaign

A hevítést követő laborteszt igazolta, hogy a maszknak mind a külső, mind a belső oldala 99,99 százalékosan sterillé vált. A legtöbb fertőtlenítési módszer tönkreteszi az egyszer használatos N95-ös maszkokat, és az érthető lakossági kereslet miatt olykor nem jut elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozóknak.

A rizsfőzőben vagy más elektromos gyorsfőző edényben úgy lehet sterilizálni a maszkot, hogy nem sérül a védőképessége, a légáteresztő képességét 95 százalékban megőrzi.

A maszk illeszkedése többszöri hevítés után sem csorbul.

Egyetlen 50 perces hevítési periódus fertőtleníti a maszkot, sokkal hatékonyabban pusztítja el a koronavírust, mint például az UV-lámpás megvilágítás. A koronavírus mellett a száraz hevítés elpusztítja a calici-, rota- és adenovírust is. Ráadásul a maszk formája, arcra való pontos illeszkedése még 20 hevítési ciklus után sem deformálódott.

Az Illinois Egyetem szakemberei készítettek egy oktatóvideót is, amelyben bemutatják a sterilizálási folyamatot. Hangsúlyozzák, hogy száraz hevítésről van szó, tehát nem kell vizet tenni az edénybe. Egyszerre több maszkot is fertőtleníteni lehet, amennyi befér az edénybe. 

Az elektromos főzőedényben történő sterilizálás akár kisebb egészségügyi intézményekben is használható, mondták a kutatók, Thanh "Helen" Nguyen és Vishal Verma. Kísérleti beszámolójuk az Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg, amely ide kattintva olvasható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna