Innovatív mosószerek hideg vízben is tökéletesen mosnak, állítják a gyártók. Itthon viszont alig kapni ilyen szert, környezetvédők szerint pedig a klasszikus mosószóda még úgy is olcsóbb, ha meleg víz kell hozzá.

Hideg vízben mosni a legegyszerűbb módszer a mosás energiaigényének csökkentésére - olvasható az USA energiaügyi minisztériumának támogatásával készült jelentésben. Az Egyesült Államokban a fogyasztók, a hatóságok nyomásgyakorlása és ennek nyomán a legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc, a Wal-Mart egyaránt arra készteti a mosószergyártókat, hogy olyan termékekkel álljanak elő, amelyek hideg vízben is eltávolítják a szennyeződéseket és kevesebb víz kell a használatukhoz.

A multinacionális háztartási vegyiáru-gyártók – ilyen például a Procter & Gamble vagy a Henkel – már mind árusítanak hideg vízben is működőképes mosószereket az USA-ban. A meleg víz viszont valóban növeli a mosás hatékonyságát, tehát ha a hőenergia hiányzik, akkor a mosószer vegyi összetételén és/vagy a mosógép programjain, vagyis a ruhákra ható mechanikai energián kell változtatni. "Ezért változtattunk a mosószerben használt enzimeken és felületaktív anyagokon" – mondta a New York Timesnak James Danziger, a Procter & Gamble vezető kutatója, aki részt vett a Tide mosószer Coldwater (Hidegvíz) névre keresztelt változatának kifejlesztésében. Dr. Mueller-Kirschbaum, a német Henkel kutatójának elmondása szerint az új összetevők egyszerűen mások, mint amelyeket tíz évvel ezelőtt használtak az iparágban, és nem is kerülnek többe, illetve olyan adalékanyagokat is használnak, amelyek elősegítik, hogy a ruha szövetszálai kevésbé piszkolódjanak.

Magyarországon még nem kifizetődő

De mennyit lehet megtakarítani azzal, ha soha nem használjuk a mosógép hőfokválasztó tárcsáját? Egy átlagos mosás alatt a mosógépek négy-öt kilós ruhatöltettel és negyven fokos vízzel 0,3-0,8 kilowattóra áramot fogyasztanak el az EON áramszolgáltató számítása szerint. A legnagyobb energiafelhasználással az előmosással kombinált főzőprogram használata jár, ez 1,8-3 kWh áramot jelent mosásonként.

Az USA energiaügyi minisztériumának adatai szerint a mosás leginkább energiafaló szakasza a hideg csapvíz felmelegítése, de ha erre nincs szükség, akkor a mosásra fordított energia kétharmadát meg lehet spórolni. (A Procter & Gamble például azzal hirdeti a termékét, hogy ha New Yorkban egy napig minden háztartásban hideg vízzel mosnának, akkor a megtakarított árammal egy hónapig ki lehetne világítani az Empire State Buildinget).

Hideg vizes mosószerek Magyarországon is kaphatók, tehát ha valaki ilyent tölt a mosógépbe, akkor mosásonként 9-24 forintot takaríthat meg. A nagy különbség az Egyesült Államokhoz képest az, hogy ott egyrészt már a nagy gyártók költséghatékonyan előállított, tömegterméknek számító hideg vizes szerei is elérhetők, másrészt ezek a termékek nem drágábbak, mint a hagyományosak. Itthon viszont csak két kisebb márkának kaphatók hideg vizes mosószerei. Egy ilyen termék ára 1500 forint körül mozog, és a háromnegyed liter folyékony szer a gyártók közlése szerint tizenkét-tizenhárom mosásra elég.

Kiszámoltuk, hogy tíz mosás mennyibe kerül a melegítőprogram kikapcsolásával és hideg vizes mosószer használatával. Az eredmény szerint az itthon újdonságnak számító mosószer magasabb árát nem teljesen kompenzálja a villanyszámlában elért megtakarítás. Tíz mosás ezzel a módszerrel körülbelül 1200-1350 forintba kerül, míg hagyományos szerrel és a negyven fokos mosóprogram használatával ugyanennyi mosásért 750-950 forintot fizet az ember attól függően, hogy milyen vegyszert választ a kínálatból.

A pénzbeli megtakarítás tehát Magyarországra nézve nem igaz, de az tény: ha valaki hideg vízben mos és ezzel elektromos áramot takarít meg, akkor közvetve hozzájárul ahhoz, hogy az erőművek kevesebb üvegházhatású szén-dioxidot engedjenek a levegőbe. A hideg vizes mosás előnyei közé számít az is az USA energiaügyi minisztériuma szerint, hogy a ruhák alig fakulnak, továbbá a vér- és tojásfoltokat (általában véve a proteinek maradványait) amúgy is csak hideg vízben lehetne foltmentesen eltávolítani.

Klasszikus mosószóda a hideg vizes csodaszer helyett

Még nem próbált ki ilyen mosószert Szabó Gyula, a lakossági környezeti tanácsadással foglalkozó Ökoszolgálat igazgatója, akinek elmondása szerint ilyen termék nem is kapható az ő környezetbarát árukat forgalmazó boltjukban, a Zöld Zugban. "Elméletileg csak úgy lehet egy mosószer hatékony hideg vízben is, ha erősebb vegyszerek vannak benne. A szennyeződést valaminek el kell távolítania, vagy a hőenergiának, vagy az enzimeknek" – mondta kérdésünkre. "Amúgy a mosógépeknek még az energiatakarékos modelljei is a súlyosabb áramfogyasztók közé tartoznak egy háztartásban, tehát érdemes csökkenteni a mosás hőfokát. A Magyarországon kapható növényi alapú tisztítószerek vagy a mosószóda viszont 30-40 fokon is jól mos, tehát nem annyira látványos a hideg vízzel elérhető energiatakarékosság" – mondta Szabó Gyula.

Így néz ki a világ egyik legrégebbi tisztítószere, a mosószóda

Az Ökoszolgálat vezetője a hideg vizes mosószer helyett a klasszikus mosószódát ajánlja. Az általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószerből igen kis mennyiség is elég. Színes mosásra fél adag mosószóda és fél adag mosószappanpehely vagy mosószer keverékét javasolja, hogy a ruhák ne fakuljanak. Fehér holmikhoz tiszta mosószóda is jó.

A vegyszer a csatornába kerülve teljesen ártalmatlan, a foszfát- és enzimtartalmú mosószerekkel ellentétben (ahol nincs csatornázás, ott viszont elszikesítheti a talajt). Öblítőként 1:2 arányban vízzel hígított ecetet javasol, az illatosításra pár csepp illóolajat lehet alkalmazni. Egy kiló mosószóda 300-320 forintba kerül, aki tehát ezt a nagyanyáink korában is használt vegyszerrel tisztít, az még jobban jár, mintha a vízmelegítésen takarékoskodna.

Nem lehet teljesen kiváltani a hagyományos mosószert

Egyébként a hideg vizes mosószereknek kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Nem bomlanak le természetes úton, és kőolajszármazékokat tartalmaznak. A szerek egy részéhez optikai fehérítőanyagokat adagolnak, amely szintén kockázatos környezetvédelmi szempontból. Továbbá a forró víz elpusztítja a baktériumokat és vírusokat, így aki csak hideggel mos, annak esetenként külön fertőtlenítőszert kell alkalmaznia. A hideg vízre optimalizált szerek ráadásul nem oldódnak jól meleg vagy forró vízben, tehát a mosógép melegítős programjaihoz hagyományos mosószerekből is be kell vásárolni.

Az is szempont, hogy egyes régebbi mosógépeken nem lehet teljesen felülbírálni a mosás szakaszait szabályozó programválasztó beállításait, tehát például a hatvan fokos, előmosással kombinált programot át lehet állítani harmincra, de a vízmelegítő modult nem lehet teljesen kikapcsolni. Az utóbbi években gyártott, A vagy AA energiaosztályba tartozó, leginkább energiatakarékos mosógépeken viszont mindig lehet hideg vizet választani.

A Tide Coldwatert 2005-ben vezette be a Procter & Gamble, majd a konkurencia sorra dobta piacra a maga hideg vizes mosószereit. A P&G azt közölte a New York Times-szal, hogy a kutatási programot azután indították el, miután 2003-ban felmérték a cégcsoport össz-energialábnyomát. A vállalat célkitűzése az, hogy a mosógépekbe kerülő ruhamennyiség 70 százalékát hideg vízzel mossák 2020-ra. A P&G becslése szerint világszerte a ruhamennyiség 38 százalékát mossák hideg vízben. Ez részben kulturális kérdés is: Japánban például jóval elterjedtebb a hideg mosás, mint az Egyesült Államokban.

A konkurens Henkel nyilvánosságra hozott forgalmi adataiból viszont az látszik, hogy a fogyasztók meglehetősen ragaszkodnak az anyai bölcsességhez, amely szerint csak a meleg víz a hatékony. A Henkel hideg vizes mosószereiből, például a Purexből 16 százalékkal kevesebb fogyott 2010-en az USA-ban, mint egy évvel korábban. A P&G 5 százalékkal többet adott el hasonló termékéből, de a cég illetékesei elismerték a New York Times-nak, hogy az eladások nem a várt nagyságrenddel nőttek. Az eladások felpörgetése érdekében a Henkel Németországban vásárlói felvilágosító kampányt indított, a P&G pedig a szintén amerikai Whirlpool háztartásigép-gyártóval közösen dobott szeptemberben piacra egy hideg vizes szerekre optimalizált mosógépet.

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI