A rotterdami Mothership művészeti produceriroda azon munkálkodik, hogy március 16-át, a fák napját a Rijnhaven negyed kikötőjébe telepített, 20 fából álló "úszó erdővel" ünnepelje.

Mivel Rotterdam 80%-a tengerszint alatt van, a városfejlesztők és a környezetük szépítésére, építésére fogékony művészek folyamatosan keresik a város zöldítési lehetőségeit. 

Az úszó erdő ötletét Jorge Bakker szobrász In Search Habitus című munkája ihlette: a szobrász egy akváriumba helyezett műanyag bójákba kis fácskákat ültetett. A Mothership rotterdami művészei ezt az ötletet viszik ki a kikötőbe, felhívva a figyelmet a kikötő és az öböl tiszteletre méltó kapcsolatára.

A program megvalósításához a holland kőrisfa passzolt leginkább, ez az a fafaj, ami jól reagál a tengeri sós és szeles környezetre. Az úszóerdő-projekt egy szép pilotprojektje lehet egy nagyobb úszóerdő-telepítési hálózatnak.

Magyarországon nincs könnyű helyzetben az ember, ha előre gondolkodva valamilyen környezetbarát, egyben humánus temetkezési formát keres.

 Ennek több oka is van, de talán a legkomolyabb probléma a lakosság és a szakma egyöntetű tájékozatlansága és felkészületlensége. Miközben Magyarországon környezetbarát temetkezési törvény van hatályban – vagyis csak olyan „koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet" –, a dráguló temetkezési költségek, a 25 évenkénti sírhelyújraváltás költsége miatt a környezettudatos temetkezési forma nem jellemző, holott a mobilizáltabb társadalmi életformák már egyre inkább a környezetbarát megoldásokat igénylik.

A megvalósítható környezetbarát lehetőségek közé tartozik Magyarországon a már korábbi írásunkban bemutatott biournás temetés.

A környezetbarát urna egy itthon nem ismert változata az "Earth Vessel", amely 100%-ban kézzel készített, különböző természetes anyagokból álló urna.

A biournás temetések továbbgondolt, kifinomult lehetősége az emlékerdő, amely Magyarországon a Tata melletti Agostyán területén található. Az emlékerdő olyan kegyeleti hely, ahol egyrészt kizárólag biournával lehet temetkezni, másrészt erdészek segítenek kiválasztani azt a fát, ahová a hozzátartozók elhelyezhetik az elhunyt hamvait.

Kínában ezt a nálunk egyelőre csak egy helyen megvalósuló kegyeleti formát nem alternatív vagy környezettudatos megoldásként kínálják, hanem törvényileg írják elő. Náluk szabály, hogy a sírhelyeket ültetett fákkal kell jelölni. Korunkban, amelyre oly jellemzőek az erdőirtások és erdőpusztulások, ez igen hasznos módszer.

 A harmadik lehetőség leginkább a sírhely kiváltásától és a sír gondozásától mentesíti a hozzátartozókat. A hamvak folyóba szórása egyre elterjedtebb Magyarországon is, de még ez sem tartozik a népszerű kategóriába. Ebben az esetben a hamvak természetes anyagból készült urnában kerülnek a vízbe.

 A negyedik forma a környezetbarát anyagokból készült koporsó. Atudatosvasarlo.hu cikkében a Lélekhajó Temetkezési Iroda kegyeleti szakértője azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek során csak egyetlen alkalommal esett meg, hogy egy család nyers fából készült koporsót kért.

Pedig a környezetbarát anyagokból készült koporsók egyre szélesebb választékát találjuk a világ különböző tájain. A biokoporsók lebomlási ideje 6 hónap és két év között van. A biokoporsós, tiszta, környezetbarát eljárás során a testet nem balzsamozzák be, és ha öltöztetik, akkor is természetes anyagból készült ruhába, a holttest hűtését pedig jéggel biztosítják.

Colorado államban az Ecoffins USA vállalat választékában biobanánlevél és bambuszkoporsók közül lehet választani.

A dán DanCof cég hosszú szálú, újrahasznosított papírból készít elegáns koporsókat és urnákat. 2 in 1 környezetbarát, újrahasznosított papírmasé koporsót kínál a Soul Ash Solace cég is. Míg a koporsó könnyen elég, és nem bocsájt káros anyagot a levegőbe, a rozsdamentes acélból készült urna megmarad.

Angliában a Stockport krematórium és temetkezési vállalat 14-féle természetes anyagból, elsősorban különféle nyers fából készült koporsót kínál, de a kínálatukban találunk 100%-ban gyapjúból és fűzből készült koporsókat is. A biológiailag lebomló kartonkoporsók anyaga 70%-ban a brit malmok hulladékából származik.

Az óceán- és tengerparti országokban egyre jobban terjed a mélytengeri biokoporsó. Jack Hokansen koporsója, a Genesis Biopod designtárgyként is kellő figyelmet vívott ki magának, de funkcióját tekintve is nyertes lett. A lebomló anyagokból készült koporsó tartalmaz egy szintén lebomló zsákot is, amelybe a hamvak kerülnek. A Genesis Biopod lesüllyed a tenger vagy az óceán mélyére, ahol a zsák lebomlása után a hamvak a tenger részévé válnak. A homokszínű Genezis Biopod tengeri szerves anyagokból készül, épp ezért a lebomlás után nem szennyezi a tengert. A koporsó alján van két nyílás, amely lehetővé teszik a halak számára a jövés-menést.

Az egyik kedvencem, ha lehet ilyet mondani ebben a témában, a nemezelt, kézzel készített koporsó. A koporsók a norvég születésű Yuli Sømme és a skót Iah Michel gyönyörű munkái.

Az USA Erdészeti Szolgálat (Forest Service, USFS) kutatói szerint a Sierra Nevada és Dél-Kalifornia 8,2 hektár területű erdőiben mintegy 12 millió fát pusztított el az aszályos időszak.

A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű erdőkben, a Tehachapi-hegységben, a Stanislaus, a Sierra és a Sequoia Nemzeti Erdő területén, valamint a Yosemite és a Sequoia-Kings nemzeti parkokban 990 000 hektárnyi területen láthatók elszáradt fák. A Stanislaus erdő területén július óta kétszeresére nőtt a kiszáradt fák száma. A Los Angelesi Nemzeti Erdő területén hektáronként 8–12 tölgyfa pusztul el évente.

Az aszályos időszaknak láthatóan nincs vége.

A merev szárnyú repülőgépekkel, akár 300 méter magasságból folytatott vizsgálatok eredményei szerint az érintett területeken a száraz időszak és a fakiszáradás folytatódik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy száraz erdőkben a szúfélék annál komfortosabban érzik magukat, minél több kiszáradt vagy ökológiai rendszerében megbomlott faegyedet találnak.

A fenyők normál esetben, megfelelő klimatikus viszonyok között, a felhasznált vízmennyiséggel biztosítják azt, hogy a saját maguk által termelt gyantát kitolják a fakéregre. A gyanta megvédi a fenyőket a szúbogaraktól. Abban az esetben, ha a fenyők kevesebb vízhez jutnak, elvesztik természetes védekezőképességüket, a „védelmező” gyantát nem tudják kitolni, és a szúbogarak szabad utat kapnak a lakmározásra, meggyengítve így a fák erősségét. A szúbogarak gyors terjedése miatt viszont egyre nagyobb az erdők érzékeny, veszélyeztetett része.

A kiszáradó fák és növényzet potenciális táptalajai az erdőtüzeknek. Idén a Pinnacles Nemzeti Parkban a szokásosnál 6-8 héttel korábbra datálták a tűzrakási rendeletet.

Az ilyen a tűzvédelmi beavatkozásoknak viszont az a következményük, mondta Scott Stephens, szakértő, a Berkeley Egyetem professzora, hogy az erdőkben a fák sűrűbben nőnek, ennek köszönhetően pedig a szúbogarak is gyorsabban és könnyebben terjeszkednek. A becslések szerint csak tavaly 800 000 hektárnyi fát leptek el ezek az apró kis kártevők az Államban.

1975 és 1979 között volt már hasonló helyzet az érintett területeken. Ebben az időszakban közel 14 millió fa pusztult el.

A jelenlegi kutatások sajnos azt jelzik előre, hogy a fák védekezőképességének sérülékenysége, a szúbogarak elterjedésének gyorsasága, a tűzvédelmi szabályozások és a három-négy éve tartós aszály miatt a magasabb a fák „elhalálozási” aránya, és a helyzet súlyosabb, mint a hetvenes években.

Forrás: Los Angeles Times

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.

Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak. 

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Országosan egyedülálló kezdeményezés nyitóeseményére került sor Zánka határában, a Balaton-felvidéken. A zánkai „vadon” létrehozásában a gyerekek is segítettek, a megfestett fák vonalán belül otthonra lelhet számos énekesmadár, denevér, ritka erdei növény, és különleges gomba faj.

A Hercegerdő magán erdőtulajdonosainak közössége a WWF Magyarország támogatásával gazdálkodástól mentes erdőrezervátum kijelölését határozta el. A háborítatlan erdő a WWF támogatásával tizenhat futballpálya nagyságú területen őrzi a természetes tölgyes értékeit.

Magyarországon mindössze 4000 hektár (0,02%) olyan erdőterület található – az állami erdőrezervátumok ún. magterületei –, amelyben nem folyik semmilyen erdőgazdálkodás. Mind az állatvilág, mind a növényzet számára ugyanakkor a magára hagyott, holtfával is tarkított természetes erdők biztosítanak igazán értékes élőhelyet. Számos faj csak a háborítatlan erdőkben tud tartósan fennmaradni. Ezért elengedhetetlen az emberi tevékenységtől mentes „vadonok” létrehozása, ahol ritka madarak, denevérek, gombák lelnek otthonra. Magyarországon az összes erdőrezervátum állami tulajdonban van, még nem volt példa arra, hogy magánkézben ehhez hasonló jöjjön létre.

A 160 hektáros Hercegerdő kezelői azonban a WWF segítségével a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva kijelöltek a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőségben egy háborítatlan állományt. Zánka határában összesen 8 hektár erdőterületet engedtek át a természetnek, ahol a jövőben itt bárki megcsodálhatja a Balaton-felvidék természetes tölgyes erdeit.

Forrás: greenfo

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

• Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
• A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
• Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
• Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
• A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
• A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
• A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
• A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
• Árvácska - Budapest
• Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
• Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.

A hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban lehet lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni a főváros környéki erdőkben. Az erdei munkásokat szinte naponta megcsípik a rovarok, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri az erdei túrára indulókat, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezeléséről, különösen azok, akik érzékenyek a csípésre.

Az erdészet ajánlása szerint csak a kijelölt turistautakon érdemes közlekedni, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre. Arra kérik a túrázókat: ne másszanak magaslesekre,  a kilátókat is fokozott óvatossággal közelítsék meg. Az erdészet ezeket rendszeresen ellenőrzi, de mivel egy-egy újabb darázsfészek nagyon gyorsan elkészül, nem garantált, hogy a mentesítés már megtörtént. Mielőtt a földre letelepednének, mindenképpen vizsgálják meg, hogy a fűben, földi üregben nem találhatóak-e darazsak. Mindezek betartásával minimálisra csökkenthető a darázscsípés kockázata.

 Ha meg is jelenik egy-egy darázs a közelben, nem érdemes hadonászni, mert az ingerli az állatokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (menedékházban) fogyasszák el. A kellő mennyiségű ivóvíz csípés esetén is rendkívül fontos; a viszketés csillapítására a zselés jégakku is jól használható.

Lehetőleg senki nem menjen egyedül kirándulni, és mindig legyen mobiltelefon a táskában, ha segítséget kell hívni. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, inkább halassza őszre a kirándulását. Emellett érdemes a hátizsákban tartani gyógyszertárban beszerezhető orvosságokat, melyekkel a darázscsípés hatásai csökkenthetők (például kalciumtablettát). A darázsveszélyes időszak valószínűleg addig tart, amíg hűvösebbre, csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ugyanis ősszel már nem olyan aktívak a rovarok. Gyakorlatilag nem lehet szelektíven irtania csak időszakosan megjelenő darazsakat, és nem is lenne érdemes, hiszen természetes jelenségről van szó - közölte az erdészet.

A fogyatkozó erdők miatt olyan súlyos evőpálcika-hiány alakult ki Kínában, hogy az ország immár importál hagyományos evőeszközéből, ráadásul az Egyesült Államokból "Made in USA" felirattal.

Georgia államban van a cég, amely naponta 2 millió pár pálcikát termel. Az üzem teljes gőzzel dolgozik, éjt nappallá téve ontja az evőpálcikákat. Hosszú távú kínai exportot remél és nagyon nagy volumenűt, mivel a világ legnépesebb országában fogy a fa, Georgia államban viszont van bőven, ráadásul a helyi nyárfák ideálisak evőpálcikának - "elaprózva" persze. Az önköltség még a 2 forintot sem éri el pálcikánként, az export pedig kínai szupermarketekbe kerül.

Bár tengernyivel több a "made in China" termék amerikai áruházakban, immár akad "made in USA" kínaiakban. Az evőpálcika-export mindazonáltal nem valószínű, hogy többletbe fordítaná az amerikai-kínai kereskedelmi mérleget, amely évtizedek óta rendkívül passzív.

Kína naponta 63 milliárd pár evőpálcikát gyárt, azaz rengeteget, mégsem eleget.

Forrás: greenfo.hu

Elkészült az egykori gyulai hulladéklerakó rekultivációja. A város szemetét ötven éven át az egyik külterületi részre szállították, majd a 2000-es évek elején a lerakó bezárt. A rekultiváció azóta megoldásra várt. 2005-ben terveztették meg a projektet, majd 2010-ben megkezdődtek a munkálatok.

Ilyen volt előtte a lerakó (Geohidroterv Kft./Gyulai Hírlap)

A rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően szintetikus agyagréteget terítettek a területre 105 ezer négyzetméteren, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd befüvesítették. A létesítményt véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést, így egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, huszonhat biogázkúttal, amelyek kivezetik a rendszerből egy biofilteren keresztül a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz monitoring kutat is építeni kellett a szennyezettség nyomon követésére. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet. A beruházás egy év alatt fejeződött be, és mintegy 430 millió forintba került, kizárólag pályázati pénzből.

Forrás: MTI