Fordított arányosság van a szén-dioxid-lábnyom és a jóllét (well-being) között, olvasható egy új kutatásban. Az alulról szerveződő zöld közösségek, civil szervezetek, ökofalvak, amelyek a fenntartható életstílus megvalósítására törekszenek, jobb életminőséget teremthetnek maguk számára, ami megnyilvánul a tagok világlátásában, pozitív életfelfogásában. 

Pexels

Egy nemzetközi kutatócsoport összehasonlította egyes zöld közösségek, illetve hozzájuk hasonló társadalmi- és életkorcsoportba tartozó, de nem zöld életvitelt folytató emberek CO2-lábnyomát az élelmiszerfogyasztás, ruházkodás, lakhatás és közlekedés terén. 

A zöldeknek 16%-kal kisebb a teljes CO2-lábnyoma a nem zöldekéhez képest. Külön nézve a zöldek élelmiszerfogyasztási CO2-lábnyoma 43%-kal, a ruházkodás miatti CO2-lábnyoma 86%-kal kisebb. (Az élelmiszerfogyasztási szén-dioxid-lábnyomot jelentősen csökkenti a vegetariánus életmód, a kevesebb tejtermék- és készételfogyasztás.)

A zöldek emellett az energiatakarékosságra is nagyobb figyelmet fordítanak, például gyakrabban közlekednek kerékpárral vagy gyalog, és alacsonyabb hőmérsékletűre fűtik lakásukat. Érdekes megfigyelése volt a kutatásnak, hogy a zöldek egyéni jövedelmének növekedése nem feltétlenül járt együtt a CO2-lábnyomuk növekedésével. A fenntartható életstílus követőire általánosan jellemző, hogy 11-13%-kal elégedettebbek az életükkel, mint a nem zöldek. 

A norvég, holland, német, brit, olasz és amerikai kutatók tanulmánya  Happier with less? Members of European environmental grassroots initiatives reconcile lower carbon footprints with higher life satisfaction and income increases címmel az Energy Research & Social Science folyóirat 2020 februári számában jelent meg. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

Pixabay

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

Pexels

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

Pexels

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha épp mostanában tervezgeted, hova utazz nyáron pihenni, válassz olyan úticélt és hozzá olyan légitársaságot, amelynek köszönhetően kevésbé terheled a környezetet. Bár a repülés a leginkább légszennyező utazási forma, néhány tippel mérsékelheted a gépek károsanyag-kibocsátását, és a saját szén-dioxid-lábnyomodat.

Atmosfair

1. Válassz takarékos légitársaságot!
Számos cégnél szempont, hogy a legkorszerűbb repülőgépeket vegyék meg vagy béreljék. Európában például a Norwegian Airlines 51 százalékkal hatékonyabb üzemanyagfelhasználású gépeket alkalmaz, mint a British Airways. Amerikában az Alaska Airlines a leghatékonyabb, míg a Virgin America a legkevésbé. Világviszonylatban az első három helyezett a brit TUI Airways, a kínai China West Air és a német TUIfly.

Ide kattintva találod az Atmosfair nevű német szervezet értékeléseit (angol nyelven) a légitársaságokról. Ez a környezetvédelmi szervezet azzal foglalkozik, miként lehet az utazás éghajlatra gyakorolt hatását mérsékelni. Az Atmosfair kalkulátorával kiszámíthatod, hogy milyen légszennyezést jelent a tervezett repülőutad, és hogy melyik légitársaságot válaszd. Az aktuális szén-dioxid mennyiség semlegesítésére szolgáló összeget is megadja a kalkulátor, ezt át is utalhatod környezetvédelmi célokra. Például egy Budapest-Dublin retúrút során 937 kilogramm CO2 kerül a légkörbe, amit 22 eurónyi ráfordítással (például faültetéssel) lehet semlegesíteni.

2. Repülj nappal!
A nappali repülés kedvezőbb hatású a környezetre, mert a gép kondenzcsíkja visszaver bizonyos mennyiségű napsugarat, amely így nem éri el a földfelszínt, és nem melegíti azt. Az éjszakai repülés ezzel szemben fokozottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, mert a kondenzcsíkok a lentről felfelé irányuló hősugarakat verik vissza a földfelszín felé. Ha azt hiszed, hogy egy kondenzcsík nem csinál nyarat, nézd meg, mekkora az átlagos légiforgalom: 2017-ben 4,1 milliárd ember utazott 23 600 géppel. Egy másik becslés szerint 39 ezer polgári és katonai gép van forgalomban, ebbe nem számolják bele a könnyű kisgépeket. Itt láthatod az Egyesült Királyság légiforgalmi irányító szolgáltatójának (NATS) videóját egyetlen nap forgalmáról:

Europe 24 from NATS on Vimeo.

3. Foglalj non-stop járatra!
A repülőgép a fel- és leszállás során annyi károsanyagot ereszt a levegőbe, mint aztán az egész út alatt (50-50%). Nem beszélve arról az üzemanyagról, amit a gép még a földön felhasznál a kifutópályán. Tehát ha ezt a tényezőt csökkented, máris hozzájárulsz a környezetterhelés mérsékléséhez.

4. Csomagold csak a felét a tervezettnek!
A könnyebb bőrönd nemcsak egyszerűbbé és kényelmesebbé teszi az egész utazást, hanem csökkenti a gép össztömegét, tehát mérsékli az üzemanyagfogyasztását.

5. Vonatozz!
Erurópán belül, ha lehetséges, menj inkább vonattal. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Budapesti fodrász barátnőm 16 éves lánya minden reggel másfél órát tölt a fürdőszobában az egész család bosszúságára. Ennyi időbe telik, amíg olyan külsőt varázsol magának, ami elfogadható a saját és az osztály-társai értékrendje szerint. A másfél órába a megfelelő ruházat kivá-lasztása is beleértendő, anya persze álljon haptákban és azonnal vasaljon, ha a tegnap este (és ébredéskor) kitalált outfit változik.

Magyar szülőként átkerülni olyan országba, ahol kötelező az iskolai egyenruha, azt is jelenti, hogy a reggeli rémálomnak vége – legalábbis a tanév idejére. És nemcsak időben mérhető a megtakarítás, hanem a pénztárca is megérzi, hogy nem kell hetente frissíteni a gardróbot.

Fodor Marcsi újságíró, a 3 gyerekkel irány Anglia blog szerzője anyagilag és más okból is egyértelműen előnynek érzi az iskolai egyenruhát. Általános iskolás fiának a szupermarketben is tud nagyon jó minőségű egyenruhát venni, két darab fehér pamuting 3-4 font (1200-1400 Ft) egy csomagban, és kell belőle minden hétköznapra egy. "Kitart, amíg a gyerek ki nem növi." 

Fotó

Az iskola logójával vagy címerével díszített pulóver drága (8 font, 2600 Ft), de nem kötelező, lehet feleannyiba kerülő, logó nélkülit is viselni. A lányok középiskolások, ott nagyon megszabott, mi fér bele a megengedett ruházatba, számukra speciális egyenruhaboltban kell vásárolni. 

"Év elején nagy kiadás volt az egyenruha beszerzése, fejenként kb. 200 font (65-70 ezer Ft) az ingek, tornaruha, pulóver, blézer. Mind logós, névre szólóan hímzett, pl. a tornapólón rajta van a nevük. Viszont év közben minden héten 5 napig ezekben a ruhákban vannak. Az iskolán kívüli időre kell 2-3 leggings, 2 farmer, maximum 10 póló, és már meg is van az éves ruhatár." Persze a télikabát és a lábbelik ezen felül értendők.

Mivel Marcsinak van magyarországi tapasztalata is, muszáj volt megkérdeznem, a nagylányok hogyan viszonyulnak az egyenruhásdihoz. "Otthon nem mehetett két nap ugyanabban, nézni kellett, mi a csinos, mi a menő. Itt ez nincs." De az egyenruha nem kínlódás a lányoknak, sőt, azt mondják olyan "smart looking", azaz intelligensen menő a külsejük. Emellett pedig a tinik számos weboldalról tájékozódhatnak, hogy a korlátok között hogyan tehetik mégis kicsit egyedivé az egyenruhájukat.

"Ez azért nem a formátlan iskolaköpeny, amiben mi jártunk."  A középiskolai egyenruha voltaképp kiskosztüm. "Szerintem tartást ad a gyereknek, hogy ingben, kosztümben van, nem pedig macinaciban, farmerban. A felnőtt angolok számára természetes, hogy ingben, nyakkendőben vannak, ezt szokják nagyjából 3 éves koruk óta." 

Fotó

Identitást is nyújt a gyereknek, büszkék rá, hogy összetartoznak, illetve egy múzeumlátogatásnál is rögtön látja a tanár, hogy ki tartozik hozzájuk, teszi hozzá az Angliában élő újságíró. Viszont elismeri, hogy ha a gyerek elveszíti a cuccát, akkor nehéz megtalálni a száz másik piros pulcsi között, vagy egy tornaórás átöltözésnél is figyelni kell, mit hová tesznek a gyerekek.

Szülőként hátrány, hogy heti 15 gyerekinget kell vasalni, mert a lányok számára előírt fazonban nincs vasalásmentes blúz, és a kisfiú galléros pólója is akkor szép, ha ki van vasalva. "Na ez utálatos. De az egyenruha összességében sokkal  olcsóbb. Hozzáteszem, az olcsósághoz hozzájárul, hogy az összes szupermarket árul mindenféle egyen-ruhát, és amikor akciós (ami itt igazi akció), akkor fillérekért lehet megvenni. És ezek nagyon tartós minőségűek, még lyukadni se szoktak, pedig a gyerekek abban ülnek a földön, játszanak az udvaron."

Marcsi szerint Magyarországon sokkolóan sok ruhájuk volt, nagyság-renddel többet kellett a három gyerek ruházkodására költeni, mint Angliában. "Otthon mindig szívtam a fogam, hogy egy fehér blúz milyen sokba kerül, és hány iskolai ünnep van, amire kell? Három? Közben simán kinövi a gyerek. Sokaktól hallottam, hogy az egyenruha a reggeli balhékat is lerövidíti – nincs az a feszkó, hogy mit vegyen fel a gyerek. Egyenruha van, oszt jónapot."

Másik interjúalanyom, Tuba Adrienne webfejlesztő Írországban él, családjukban 2 gyerek is egyenruhás iskolába jár(t), 12 évnyi tapasztalata van. Írországban az egyenruha 3 dologból áll: az iskola címerével díszített pulóver kb. 35 euró (10 ezer Ft), a nadrág/szoknya kb. 10-20 euró (3-6 ezer Ft, csak a szín meghatározott: sötétkék, szürke, fekete, továbbá sztreccs anyag nem lehet), ing kb. 10 euró a 3 db-os csomag (3 ezer Ft, lehet galléros, végig gombos, rövid és/vagy hosszú ujjú, fehér, szürke, kék vagy rózsaszín).

Fotó

A pulóverek csakis egyenruhaboltban kaphatók, de nagyon tartós anyag-ból vannak. Adrienne lánya harmadik éve hordja az övét, most kell neki újat venni. Mivel tartós darabok, az általános iskolában, ahol a gyerekek még gyorsan kinövik az egyenruhát, a szülők cserélik a méreteket egymás közt, vagy használtan adják-veszik. "Ha az inget és a nadrágot is kifejezetten egyenruhaboltban vesszük, az egy évet tuti kibír", mondja Adrienne.

Sajnos, az egyenruhák között sok a műszálas kevert anyag, igaz, épp emiatt tartósak. Viszont gyorsan is száradnak, még váltás sem kell belőlük, este kimossa az ember, reggel fel lehet venni tisztán. "Egyszer vásároltam a fiamnak egy márkás bordó gyapjúpulóvert, amire rávarrattam a sulicímert – egy mosást bírt ki." 

Náluk a gyerekek annyira hozzá vannak szokva az egyenruhához, hogy amikor hazajönnek iskola után, le sem veszik, abban játszanak estig. Vagyis nagyon kevés ruha elég a hétvégékre vagy speciális programokra, és az így jó minőségű és drágább is lehet, hiszen nem fogja öt perc alatt elnyűni a gyerek. Írországban a 11 éves kor alatti iskolások egyenruhájához évi 200 euró támogatást lehet kérni, a nagyobbaknak 305 eurót.

Környezetvédelem szempontjából tehát az egyenruha jó meg-oldásnak tűnik: egyrészt eleve a kevesebb ruha vásárlása okán, másrészt ha nem Kínából, Bangladesből vagy Marokkóból importálják a ruházati terméket, akkor nincs a több ezer kilométeres szállítás, vagyis az amiatti óriási károsanyag-kibocsátás (és CO2-lábnyom). Még a lelki tényező is lefordítható környezetvédelemre: a késés nélkül induló reggel azt jelenti, hogy normális tempóban közlekedünk, ezzel szintén sok károsanyag-kibocsátást előzünk meg. 

Ismert az a zöld elv, amely azt hangoztatja, hogy az alapvető és mindennapos fogyasztási cikkeinket jó volna legfeljebb 50 kilométeres körzetből beszerezni, mert ezzel terhelnénk legkisebb mértékben a környezetünket. Ennek további hozadéka, hogy a közelben előállított termékek vásárlásával helyi munkahelyeket is lehet teremteni.

Fotó

Ami az érem másik oldalát illeti, tény, hogy világszerte rengeteg szülő és gyerek ki nem állhatja az egyenruhát, mert úgy vélik, a ruházatban, arcfestésben, hajviseletben megjelenő önkifejezés korlátozásával csorbul a gyerek egyénisége. 

A tanárok ugyanakkor általában kedvelik: egy amerikai felmérés szerint azért, mert úgy látják, ha nincs divatozás az iskolában, a gyerekek több figyelmet fordítanak a tanulni valóra. Továbbá az egyenruha meggátolja, hogy a különféle bűnbandák jeleit vagy ruházatát viseljék magukon a tanulók, és az egyenruhás sokaságban az is jól látszik, ha idegen van közöttük. Az Egyesült Államokban az 1999-2000-ben mért 12 százalékhoz képest 2013-2014-ben már az iskolák 20 százalékában volt kötelező az egyenruha.

A képek csak illusztrációk.

Az utóbbi években az óriásplakátos hirdetések rohamos tempóban fejlődtek, még a kevésbé fejlett országokban is hamar eljutottak a plakáttól a háromdimenziós, villogó, vagy éppen mozgó táblákig. Sok ilyen hirdetést napelemekkel vagy kisebb szélturbinákkal is ellátnak, hiszen ez nem csak az adott terméket, de a cég környezetvédelmi elkötelezettségét is hirdeti, ami pedig szerencsére egyre népszerűbb téma a vásárlók körében is. Alapvetően ezt az ötletet fejlesztették tovább a Fülöp-szigeteken, amikor megalkották az első igazán zöld, élő, lélegző és levegőtisztító óriásplakátot.

A WWF és a Coca-Cola közös projektje, a hatalmas, mintegy tizennyolcszor tizennyolc méteres óriásplakát növényekből készült, ezért képes elnyelni a levegőben lévő szén-dioxidot. Az óriási szagelszívóként funkcionáló hirdetés úgynevezett Fukien teanövényekkel van beültetve, melyek különösen hatékonyan nyelik el a levegőben lévő szennyeződéseket. Minden egyes növény évi közel hat kilogramm szén-dioxidtól képes megszabadítani a légkört, a teljes óriásplakát pedig összesen 21 ezer kilogrammtól - derül ki a Coca-Cola sajtóközleményéből.

 Fotó: WWF

A Fukien teanövény egyébként tulajdonképpen fa, az egyik legapróbb méretű természetben is előforduló fafajta, mellyel a leggyakrabban bonszaiként lehet találkozni. Eredetileg Kína és Dél-kelet Ázsia déli részeiről származik, és elsősorban a kínaiak körében népszerű bonszaiként, Japánban nem hagyományos kedvenc. A melegebb éghajlatokon szabadtéren is könnyen nő, de beltéri bonszaiként is gyakran lehet találkozni vele.

A WWF Fülöp-szigeteki irodája és a helyi Coca-Cola közösen dolgozták ki idén a lélegző óriásplakát terveit, és a jövőben is terveznek még hasonló, közös környezettudatos akciókat. A hirdetés minden egyes részlete zöld: az egyes palántákat újrahasznosított, egykori kólásüvegekbe ültették. Az összesen 3600 darab flakont organikus trágyával is ellátták, és kifejezetten úgy alakították ki, hogy pillekönnyű, de igen stabil tartója legyen a növényeknek.

A Coca-Cola "Live Positively" című kampánya egyébként tavaly született - ennek a kampánynak a része a lélegző óriásplakát is - azzal a céllal, hogy a jövőben a cég minél nagyobb hangsúlyt fektessen a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra is. A Coca-Cola és a WWF közötti együttműködés szintén nem újkeletű dolog: az üdítőóriás már 2007 óta segíti pénzadományokkal a WWF munkáját abban, hogy a világ hét legfontosabb édesvízi vízgyűjtőjét minél inkább megóvják. 

A tiszta vizek védelme, illetve a vízzel való takarékoskodás az óriásplakát tervezése közben is fontos szempont volt, ezért egy úgynevezett csöpögtető öntözőrendszert dolgoztak ki: a víz különféle szelepek és csövek hálózatán keresztül lassan, kis cseppekben jut el a növények gyökeréhez. A lélegző óriásplakát talán egyetlen szépséghibája, hogy az éjszakai megvilágításához szükség van elektromos áramra, ennek ellenére a zöld hirdetés követendő útirány lehet a világ nagyvállalatai és a reklámipar számára.

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.

A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.

Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.

www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.