A krokodilos klumpa és hamisítványai elárasztották a világot: csak az eredetiből eladtak több mint 300 millió párat, és ehhez jön biztos legalább ugyanennyi, ha nem több másolat. A nagy számok nagy környezetszennyezést is sejtetnek, mivel a tervezők nem gondolkodtak előre a lehetséges újrahasznosításon. Ha elvásik a plasztik pata (így csúfolták Amerikában), megy a kukába – márpedig ez a mai világban nem túl pozitív üzenet.

Na de itt van a HODEI papucscipő, amely nem pusztán egy termék, hanem komplett rendszer, figyelembe veszi a lábbeli teljes életciklusát. Két francia fivér, Benjamin és Thomas Camy tervezte a cipőt, amelynek neve baszk eredetű: a hodeï jelentése felhő, utal arra, hogy a cipő pillekönnyű és online kapható.

A cipő üzleti modellje a fenntarthatóságra épül. Kizárólag rendelésre készül Franciaországban, azaz nem halmoznak fel raktárkészleteket és üzletük sem lesz.

Világszerte nagyban gátolja a műanyag termékek újrahasznosítását, hogy a termékek általában többféle műanyagból állnak, amelyeket rendszerint nem lehet szétszedni és külön-külön hasznosítani.

Ezzel szemben a Hodei fehér színű Silent Runner alapmodellje egyféle anyagból, EVM-habból van. Az alapmodell önmagában is viselhető, de a KIT változatban kiegészíthető cipőfűzővel és oldalpánttal. Ezek az elemek befűzhetők-bepattinthatók, nincs szükség ragasztóra vagy varrásra – az elhasználódott cipőt  könnyű szétszedni az újrahasznosításhoz.

És az újrahasznosítás itt nem "termikus hasznosítást" jelent, vagyis hogy elégetik a hulladékot, hanem valódi anyagfelhasználást.

A tervezők úgy vélik, nem halogatható az átállás a termékcentrikus szemlélettől az alapanyag-centrikus irányba, el kell választani egy adott termék életciklusát az alkotóelemei életciklusától.

Amikor elhasználódott a cipő, ingyen vissza lehet küldeni a gyártónak, és a vásárló vagy visszakapja a cipő árának egy részét (ez az úgynevezett Eco-Deposit), vagy a következő vásárlásából kap 10 euró kedvezményt. A Hodei-csapat a visszaérkezett EVM-cipőket újrahasznosítja, azaz ismét nyersanyaggá alakítja, amiből új cipőket készít.

Jelenleg még tart a közösségi adománygyűjtés az interneten, de az érdeklődők már összedobták az indulótőkét a fiúknak, úgyhogy indulhat a fehér színű, de tényleg zöld lábbelik gyártása. És ami plusz bónusz: a Hodei-cipőt olyan emberek is viselhetik, akiknek nem a nagylábujjuk a legnagyobb lábujjuk...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A kenyai Nairobiban élő, 29 éves Nzambi Matee adatelemzőként és olajipari mérnökként dolgozott korábban, de látva a szülővárosa utcáit elborító műanyaghulladékot, úgy érezte, ez ellen tennie kell valamit. Az anyukája sufnijában kialakított házi laborjában kísérletezni kezdett a műanyag újrahasznosításával. 

Az volt a célja, hogy homok hozzákeverésével a megolvasztott műanyagból térkövet állítson elő, ami tartósabb a betonnál. A témával még egy pályázatot is elnyert, aminek révén az amerikai Colorado Egyetem anyagtudományi laborjában tanulmányozhatta a folyamatot. Itt sikerült tökéletesítenie a keveréket, és kifejlesztette annak a gépnek a prototípusát, amely a térkövet gyártja.

A strukturált felületű téglák olvadáspontja 350 Celsius-fok felett van, tehát nem fordulhat elő, hogy a direkt napsütéstől vagy valamely háztartási berendezéstől, kifröccsenő forró folyadéktől megolvadjanak. Matee az alapanyagok a helyi hulladékgyűjtőből szerzi be, gyakran ingyen, aminek köszönhetően terméke elérhető árú az iskolák és magánszemény ingatlantulajdonosok számára is. 

"Abszurd, hogy mindmáig küzdünk azzal a problémával, hogy az embereknek tisztes hajlékot nyújthassunk, holott ez alapvető szükséglet. A műanyag olyan anyag, amelyet gyakran nem megfelelően használnak, illetve félreértelmezik a célját. A benne rejlő lehetőség óriási, de az utóélete katasztrofális lehet", nyilatkozta Matee az ENSZ közleményében.

Eddig több mint 200 tonna műanyagból készítettek téglát, a Gjenge Makers nevű vállalkozás már 112 alkalmazottnak tud kenyeret adni, közte nőknek és fiataloknak. Naponta 1000-1500 térkövet állítanak elő, Matee egész Afrikában szeretne terjeszkedni. Hát igen, ettől az ötletes újrahasznosítástól mindenki padlót fog majd.

VIA designboom

Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen

Újrakitalálni, újraépíteni, megújítani – ez a címe Andrew Cuomo, New York állam kormányzója 2021-es programjának. A tervezetcsomag egyik eleme, hogy alakítsák New York város üresen álló irodáit, szállodáit megfizethető lakásokká.

KÉP: Unsplash

Akárcsak más városokban, New York City esetében is hatalmas visszaesést okozott a koronavírus-járvány a kereskedelmi hasznosítású ingatlanpiacon. A hónapok óta üresen álló irodák számos kérdést vetnek fel a munkahelyek jövőjéről, a városok jövőjéről és arról, hogy vajon az irodák céljára felhúzott épületeknek van-e létjogosultságuk a világjárvány árnyékában. 

Cuomo szerint ezek az üres irodák új életre kelhetnének, és egy sor problémát megoldhatnának a New Yorkhoz hasonló nagyvárosokban. Jóllehet a kormányzó nem bocsátkozott részletekbe, elkötelezte magát egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amely az irodaházak és szállodák tulajdonosainak ötéves ablakot nyitna az átalakításra. 

"Városainkban egyre rosszabbak a lakhatási feltételek. Mind több kereskedelmi célú ingatlannak nincs bérlője. Ez a krízis ugyanakkor lehetőséget teremt – idézi a kormányzót a Fast Company. – Az üresen álló kereskedelmi tereket támogató és megfizethető lakásokká kellene alakítanunk, és ezt most kellene megtennünk."

A New York-i Ingatlantanács (Real Estate Board of New York, REBNY) hónapok óta hangoztatja az átalakítás szükségességét, mivel a járvány sok céget rákényszerített arra, hogy újragondolják, mekkora irodára is lesz szükségük a közeljövőben. A régebbi, alacsonyabb színvonalú irodákat viszonylag könnyen át lehetne alakítani. Ilyenből egyedül Manhattanben közel 14 millió négyzetméter van. Ha ezeknek a 10 százalékát át lehetne alakítani, az legalább 14 ezer lakást jelent, mondta Paimaan Lodhi, a REBNY alelnöke. Az átalakítással élettel telnének meg a jelenleg csak 9-től 5-ig üzemelő irodanegyedek, hiszen a beköltöző lakók után megjelennének az őket ellátó szolgáltatók is. 

Lodhi elmondta, hogy hasonló átalakításra már volt példa az 1990-es évek elején Lower Manhattanben. Az a környék akkoriban szinte kizárólag irodaházakból állt, közülük sokban elérte a 25 százalékot a kiadatlan helyiségek aránya. Ezt megfordítandó, az állam és a város adókönnyítési csomaggal segítette a régebbi irodaépületek lakásokká alakítását. Azon a viszonylag kicsi területen nagyjából 25 ezer lakást lehetett létrehozni – persze kellett hozzá két évtized. 

KÉP: Unsplash

A REBNY alelnöke szerint a most meghirdetett tervet nem úgy kellene tekinteni, mint a koronavírusra adott direkt válasz, hanem inkább a pandémia által kiváltott reakció, amely segíthet a város irodanegyedeit átalakítani. "Lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk New York Cityt, méghozzá izgalmas lehetőséget, hogy áttervezzük ezeket a speciális övezeteket. Lower Manhattanben már megcsináltuk, óriási sikerrel. A kérdés az, hogy most mekkora az étvágy arra, hogy valami hasonlót csináljunk", tette hozzá.

Cuomo kormányzó törvényjavaslata azt jelzi, hogy legalábbis a kormányzat oldaláról nagy az étvágy erre a fajta átalakításra, összegzi a Fast Company cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egy éve alatt korábban nem látott mértékben megugrott a csomagküldések száma. Ezzel együtt a csomagoláshoz használt kartonpapír dobozoké is. És az elégedetlen ügyfeleké is: iparági becslések szerint az emberek 85 százalékának volt már rossz tapasztalata valamilyen csomagrendeléssel.

KÉP: Unsplash

Ahol nincs lehetőség a használt dobozok begyűjtésére az újrahasznosításhoz, ott a rengeteg kartondoboz a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét gyarapítja vagy eltüzelik. És akkor még nem beszéltünk a küldemény védelmére szolgáló buborékfóliáról (én a múltkor szó szerint 3 méternyit kaptam egy nagy papírdobozban egy parányi áru mellé), vagy a térkitöltésre használt polisztirolcsipszről, ami szintén a hulladék mennyiségét szaporítja. 

A német-francia LivingPackets cég négyéves munkával kifejlesztett egy olyan áruküldő dobozt, amelyet akár ezer alkalommal újrahasználhatunk, és utána egy felújítást követően még ezerszer. Ezzel valóban minimálisra csökkenne a netes rendeléseket kísérő hulladék mennyisége. 

A nemes egyszerűséggel "The Box" (A doboz) névre keresztelt eszközt a 2021-es Las Vegas-i innovációs kiállításon, a CES-en is bemutatták a legújabb fejlesztésekkel.

A nagyjából két cipősdoboznyi méretű dobozban sok minden elfér, de akár felére össze is nyomható, ha mondjuk egy laptopot vagy iratokat szeretnénk küldeni. A beépített biztonsági egységeknek köszönhetően a The Box ellophatatlan és fokozott biztonságot nyújt a küldeményeknek. 

Az eszközben lesz internetkapcsolat, nyomkövető GPS, amellyel a küldő és a fogadó valósidőben ellenőrizheti a csomag hollétét egy applikáció segítségével. Helyet kap a dobozban hőmérséklet-, páratartalom és rázkódásérzékelő szenzor is. Arra is lehetőség lesz, hogy kamerát helyezzenek a dobozba, amivel bárki rápillanthat, vajon menet közben minden rendben van-e a küldeménnyel. 

A doboz oldalán e-ink kijelző helyettesíti a hagyományos felragasztandó címkéket, további anyagtakarékosságot lehetővé téve. A doboz belső rögzítőlapjának köszönhetően nincs szükség se buborékfóliára, se polisztirolcsipszre. A LivingPackets az ezerszer használható doboz árát szeretné a kartondobozokéhoz hasonló összeg körülire kihozni.

Jelenleg a béta tesztelés folyik a partnercégekkel, amelyek között e-kereskedelmi, logisztikai és biztosítási vállalatok vannak. A The Box tömegtermelése 2021 májusában kezdődhet. 

KÉP: Unsplash

Az észak-amerikai indiánoknál hétköznapi étel volt a fenyőtű, Európában sok helyütt gyógyteaként fogyasztották. A legtöbb fenyőféle ugyanis ehető, és ha valakinek van egy kis bátorsága, ki is próbálhatja.

Fenyőtűvel és céklával pácolt lazac. KÉP: Modern Farmer

Julia Georgallis brit kézműves pék és séf karácsony előtt jelentette meg How to eat your Christmas tree, azaz Hogyan edd meg a karácsonyfádat című könyvét, amelyben több mint 30 receptet kínál a vállalkozó kedvűeknek. Georgallis 2015 óta karácsonyi vacsoraesteket szervezett a téma köré, és szerette volna a fenyős ételkülönlegességek évek alatt kikristályosodott elkészítési módját mindenkivel megosztani.

Persze tudja, hogy a karácsonyfa elfogyasztásával még nem mentjük meg a bolygót, ám a szakácskönyvével szerette volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy a jelenleginél sokkal több mindent tudnánk újra használni, újrahasznosítani vagy feldolgozni, és ezzel közelebb kerülnénk a fenntartható életmódhoz. 

Fenyővel ízesített savanyúság céklából, uborkából és répából.
KÉP: Modern Farmer

A karácsonyfának amúgy meglehetősen nagy a környezetterhelési lábnyoma. Évente több tízmillió fát vágnak ki világszerte pusztán azért, hogy néhány hétig száradjanak egy lakásban, majd a szemétbe kerüljenek. Az Egyesült Királyságban évente átlagosan 8 millió fenyőt adnak el karácsonyfának, ha ezek a természetben maradhatnának, akkor ezek közel 180 millió tonna szén-dioxidot volnának képesek megkötni a levegőből, ami állítólag egyenértékű a brit autóforgalom által egy teljes évben kibocsátott károsanyaggal. 

Gyömbéres-vaníliás fenyőfagyi KÉP: Modern Farmer

Julia Georgallis szerint a lucfenyő íze inkább pikáns, jól illik a savanyúságokhoz, míg a nordmannfenyő narancsosabb zamatú, egy vaníliafagyi tökéletes kiegészítője. A fenyőtűket éles ollóval érdemes levágni a faágról, majd folyó víz alatt tisztára mosni. Utána késsel apróra darabolhatjuk, ha a recept úgy kívánja. A Modern Farmer weboldalán angol nyelven olvasható a fenti három finomság részletes elkészítési módja.

További recepteket lehet találni az interneten, de kizárólag olyan fenyőt egyél meg, amelyik vegyszermentes, nem volt permetezve. Egyébként is legyél óvatos: a fenyőre nagyon hasonlít a tiszafa, az viszont mérgező! 

A korábban ideálisnak vélt macskaalmokról egyre-másra derül ki, hogy ártalmasak lehetnek a cicára, a gazdira és a környezetre is. Szerencsére a zölden gondolkodó macskabarátok előtt több választási lehetőség is van. 

KÉP: Unsplash

A kereskedelemben széles körben kapható macskaalmok szilikát-(szilícium-dioxid-)kristályokból vagy természetes agyagból (bentonit) készülnek. Előbbiek jól megkötik a nedvességet és szagokat, utóbbiak olcsóbbak, illetve porózusságuknak köszönhetően gyorsan csomósodnak. A szilikátalom a fenti okból hetekig a macskavécében maradhat, míg a másikból naponta akár többször is ki kell szedni a csomókat, és visszatölteni az alom mennyiségét az eredeti szintre. Igen ám, csakhogy akármennyire is pormentesnek hirdetik ezeket a macskaalmokat, mégiscsak kijuthat belőlük némi veszélyes por, amely emberben és állatban is esetleg felső légúti problémákat okozhat. 

És hová dobd a használt macskaalmot? Egy műanyagzacskóban a kukába? Amennyiben a kuka tartalma nem hulladékégetőbe, hanem hulladéklerakóba kerül, akkor kétszeresen is szennyezi a környezetet: a műanyagzacskóval és az abban lévő salakanyaggal együtt. Ha azt gondolnád, hogy akkor majd lehúzod a vécében, az még nagyobb kárt okozhat. Még ha úgy is reklámozzák, hogy lehúzhatod a vécén, nem tudni, hogy egyáltalán lejut-e a cucc a csatornába, vagy esetleg útközben dugulást okoz. Másik gond, hogy kérdés, a szennyvíztelep képes-e ártalmatlanítani a macskaürülékkel szennyezet szilikátos vagy bentonitos almot. 

Amennyiben környezettudatosan gondolkodsz, érdemes megfontolnod a zöld macskaalomra való áttérést. Ez a valóban biológiai úton lebomló alom készülhet növényi rostból (búza, kukorica, árpa), faforgácsból, mogyoróhéjból, de akár újrahasznosított papírból is. Ezt ráadásul tényleg szabad lehúzni a vécén. A cica átszoktatását fokozatosan végezd, először csak egy alomtálcában legyen kicserélve az alom az új fajtára, aztán lehet a többiben is. 

Amennyiben kerted van, nagyon óvatos legyél, ha komposztálni szeretnéd a 100 százalékban lebomló zöld almot. Feltétlenül elkülönítve komposztáld, ne keverd olyan komposzthalomba, amit a konyhakerti (zöldség-, gyümölcs-, fűszer-) növényeknek szánsz. A macskaalom komposztálása legalább 2 évig tartson, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak, és utána kizárólag dísznövényekhez használd ezt a komposztot. Toxoplazmózisos cicától származó használt macskaalmot (még ha lebomló is) nem szabad sem a vécébe dobni, sem pedig komposztálni. 

Még valami: a legtöbb alomtálca műanyagból készül, amely nem zöld termék, illetve magába szívhatja a szagokat. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes megfontolnia, hogy rozsdamentes acélból készült alomtálcát (vagy például erre a célra is használható nagyméretű GN-edényt) vásárol kedvence számára. Ilyenből akár használt darabot is lehet találni a neten. A rozsdamentes acél ráadásul forró vízzel tökéletesen fertőtleníthető. Így aztán mind a gazdi, mind a cicatartás igazán környezetbarát lehet.

Ha unatkoznánk, akár egy zseblámpával is feliratozhatjuk magunkat a Vollebak új dzsekijében:

A Solar Charged Puffer vízálló, nem engedi át a szelet és melegen tart mínusz 40 fokig -- de ha ez még nem elég, akkor azzal tényleg lenyűgöz, hogy képes világítani. Pontosabban a külső és belső textilréteg között egy ultravékony foszforeszkáló membrán van, amely akár 12 órán át engedi ki a gyorsan elnyelt fényt. A membrán működése a növényeket utánozza. A Vollebak 2017-ben állt elő a napfényt tárolni képes széldzsekivel, azt a terméket a TIME és a WIRED magazinok az év fejlesztésének, illetve az év sporttermékének minősítették. Három év további munkával elkészült a dzseki viharkabát változata.

A foszforeszkáló membrán bírja a mosást is, nem veszíti el fényelnyelő és -kibocsátó képességét. A kabát annyiban is zöld, hogy bélése újrahasznosított műanyagból készült, amelynek a cég szerint jobb a hőtartó képessége, mint a libatollnak. Egyszóval ez a dzseki kerékpárosoknak ideális volna, csak egyelőre átlagemberek számára megfizethetetlen, több mint ezer euró.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A korábbi években sikerült gyűjtenem először 60 tippet, aztán még 40 ötletet azoknak, akik fenyőfa vásárlása nélkül szeretnék megoldani a karácsonyi dekorációt, ráadásul lehetőleg újrahasznosított alapanyagokból. Most újabb fantasztikus ideákban osztozhatunk, hátha ott lesz közöttük az igazi!

Élő pozsgásokból (Living Bunch)

Felfűzött fagolyókból (Handmade Charlotte)

Kartonpapírból (Madame Citron, francia nyelvű szabásmintával)

Örökzöld ágakból, bogyókból (FreePeople)

Az ikeás dekorfüggöny egyedi díszítésével (OhHappyDay)

Néhány műfenyő-girlandból (AlmostMakesPerfect)

Furnérozott (vagy OSB-) lapra festve (DansleLakehouse)

Szeretteink fotóiból (StyleByEmilyHenderson)

Makraméra függesztett polcokból (LiaGriffith)

Rézcsövekből drótozva, kivilágítva (LiaGiffith)

Felfűzött papírszalagokból (LiaGriffith)

Jó sok pomponból (AwwSam)

Vagy jó sok kesztyűből (CountryLiving)

Néhány szalagból (TheCelebrationShoppe)

Lámpaernyő drótvázakból (PillarBoxBlue, részletes angol nyelvű leírással)

Milliónyi flitterből (AtCharlotte'sHouse)

Lufikból (SugarAndCloth)

Örökzöld ágakból és bogyókból II. (OleanderAndPalm)

Táblafestékkel lekent falapból (JaymeSRP)

Fotónyomott dekortextilt S.K. megdíszítve (AlmostMakesPerfect)

Kidobni szándékozott műanyag kanalakból (OneProjectCloser)

Fényfüzérekből (OhMeOhMy)

Csipkefüggönyből (BedBathAndBeyond)

Sütőformákból (OldRavenCreates)

Békés, boldog karácsonyt kívánok!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány előtti időkben az új-zélandi Christchurch lakosai 99 százalékban megfelelően szortírozták a hulladékukat. Ám a home office alatt ez a morál annyira megromlott, hogy a szelektív kukásautók által a gyűjtőtelepre behordott hulladéknak csak a 48 százaléka volt megfelelően szétválogatva. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a karanténba zárt emberek jelentős része nekiállt lomtalanítani a háztartását, nem törődve a szelektálással. Az országos átlag szerint Új-Zélandon a háztartási hulladék 40 százaléka, amit újra lehetne hasznosítani, a vegyes hulladékos (kommunális) kukában végzi.

Szelektív kukák a Christchurch északi részén, Northwoodban.
KÉP: Bernard Spragg/Flickr

Christchurch városvezetése ezért új módszert vezetett be: az óvodákban alkalmazott jutalmazással a helyesen szelektáló lakos kap a kukájára egy nagy arany csillagot. Az pedig, aki sokadjára is képtelen megérteni, hogy például a zsíros pizzásdobozt nem szabad a papírhulladékba tenni, búcsút inthet a kukájának, amit elkoboz a hatóság. Természetesen nem azonnal: aki háromszor is rosszul szelektál, kap egy figyelmeztetést, és ha továbbra is semmibe veszi a szabályokat, akkor jön az elkobzás, írja a Guardian.

Az elmúlt hónapokban közel 1500 figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság, és a nyilvános megszégyenítés kockázata legtöbbször elegendő volt ahhoz, hogy a renitensek visszatérjenek a helyes útra. A rosszul szelektált hulladék ugyanis tönkreteheti, összekoszolhatja a tiszta szelektív hulladékot, emiatt pedig az egész kukásautónyi szemetet a hulladéklerakóban kell elhelyezni, kárba vész mások fáradozása, nő a természet terhelése. 

A kukaellenőrök idén több mint 155 ezer kukába kukkoltak bele (bocsánat), a lakosok 26 százaléka részesült arany csillag elismerésben "kiváló hulladékválogatása" okán. A másik oldalon 61 százalék kapott oktatási célzatú figyelmeztetést, 246 kukát koboztak el átmenetileg. Tulajdonosaiknak be kell menniük az önkormányzatra, ahol aláíratnak velük egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ezentúl rendesen fognak szelektálni. De meg is van a hatása: az elkobzott kukás lakosok közül eddig 56-an annyira felfejlődtek, hogy aranycsillagosak lettek. Christchurch-ben a helyes szelektálás aránya már közelít a 80 százalékhoz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna