Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
03
jún/2011

Az se jó, ha túl gyorsan bomlik le: mégis káros a biodegradálható műanyag

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.


0
Tovább
01
jún/2011

Üveges professzor az üveg újrahasznosításáról a Millenárison

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Mindent az üvegről az ÖKO-Pannonnal

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo


0
Tovább
26
máj/2011

Szemétből gyárt házat egy magyar cég

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)


3
Tovább
04
márc/2011

Szemét-kiállítás Stockholmban

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti


0
Tovább
10
feb/2011

Hetente egy-két italos kartont gyűjtünk csak szelektíven

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

Hulladék Munkaszövetség hulladékhasznosítás műanyag italos karton PET-palack újrahasznosítás szelektív hulladékgyűjtés

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség


0
Tovább
20
jan/2011

Iskola PET palackból

Az újrahasznosításon kívül lehet-e értelmes dologra fordítani a szanaszét dobált műanyag üdítős palackokat? Talán. A Fülöp-szigetekiek életét könnyíti az a “könnyűszerkezetes technológia”, mellyel épületet emelnek a vissza-visszatérő földrengés, tájfun és cunami által sújtott régióban.

hulladékhasznosítás Greenfo Manila iskolaépítés Fülöp-szigetek üdítős üveg PET-palack újrahasznosítás szelektív hulladékgyűjtés

Gyorsnak gyors, könnyűnek könnyű. Ha szkeptikusak lennénk, megkérdezhetnénk: ugyan statikalilag terhelhető-e, mennyire állékony. Erről nem szólnak a külföldi cikkek, de azért fogadjuk el, hogy amilyen célt szolgál a gyorsépítésű palackiskola, arra ez éppen megfelel.

További részletek az építkezésről a greenfo.hu oldalán olvashatóak!


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (203),otthon (152),fenntarthatóság (105),kert (70),energiatakarékosság (69),közlekedés (64),környezetvédelem (61),műanyag (51),hulladék (47),légszennyezés (46),természetvédelem (45),napelem (39),kerékpár (37),környezetszennyezés (36),városi életmód (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),karácsony (29),koronavírus (26),urbanisztika (26),PET-palack (25),tél (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),fűtés (20),hőszigetelés (19),mezőgazdaság (19),természet (18),gyerek (18),építészet (18),komposzt (17),növény (17),városi közlekedés (16),divat (16),autó (16),nyár (15),kutya (15),konyha (14),LED (14),szemét (14),klímaválság (14),élelmiszer (14),tömegközlekedés (13),ecet (13),takarékosság (13),egészség (13),hulladékhasznosítás (13),szódabikarbóna (12),ajándék (12),barkácsolás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarítás (11),papír (10),művészet (10),Kína (9),hulladékgyűjtés (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),WWF (9),természetes gyógymód (9),szélturbina (9),urbánus életmód (9),illóolaj (8),szén-dioxid (8),mobiltelefon (8),levegőszennyezés (8),allergia (8),lakásfelújítás (8),Párizs (8),raklap (8),csomagolás (8),VOC (7),ételpazarlás (7),biogáz (7),Hollandia (7),lakberendezés (7),játék (7),étel (7),komposztálás (7),vásárlás (7),ősz (7),vegán (7),alga (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),stressz (7),virág (7),háztartás (7),almaecet (7),városi élet (6),növényvédelem (6),macska (6),zajszennyezés (6),sport (6),gyümölcs (6),New York (6),víz (6),erdő (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),szúnyog (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),Föld napja (6),Magyar Telekom (6),szmog (6),bútor (6),lakás (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (5),urbanizáció (5),város (5),fa (5),ruha (5),testről és lélekről (5),karácsonyfa (5),Greenfo (5),városi hősziget (5),faültetés (5),pazarlás (5),kukoricakeményítő (5),Föld órája (5),Japán (5),Ökoszolgálat (5),méh (5),szélerőmű (5),busz (5),térkép (5),pályázat (5),ünnep (5),szelektív hulladék (5),világítás (5),beporzás (5)

Archívum