Olló, sniccer, vonalzó és speciális pizzadoboz. Ennyi szükséges a Kaja.hu szerint ahhoz, hogy tárolódoboz- éspolc, kisszék, kisasztal, képkeret vagy irattartó készüljön a használt pizzásdobozokból. Speciális sütőpapírral bélelve a doboz belülről is tiszta marad, és nem veszi át az ennivaló szagát.

A Budapesten fejlesztett megoldás, a Ne dobd el! doboz (NDE) a Cybergastro csapatának ötlete, és egyelőre saját termékeiket csomagolják így. Ha a pizzafogyasztók 15 százaléka újrahasznosítaná a kartoncsomagolást, körülbelül másfél millió doboz nem kerülne a szemétbe. A hajtogatási-szerelési útmutatót itt lehet letölteni.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

Egyetlen ív jószagú, gyógynövénykivonattal kezelt papírlap megóvja a gyümölcsöket, zöldségeket a penészedésről. A FreshPaper nevű biopapír egy amerikai vállalkozó, Kavita Shukla találmánya. A papírlap a gyümölcsöstálba, kamrapolcra vagy a hűtő zöldséges fiókjába helyezve megakadályozza a penészgombák növekedését és a baktériumok elszaporodását.

Shukla szerint a papír létrehozásával az élelmiszerpazarlásnak igyekszik elejét venni. Az amerikai Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) szerint az Egyesült Államokban fogyasztási szokásoktól függően az élelmiszerek 30-50 százaléka a szemétben végzi. Egy átlagamerikai körülbelül 15 kilogramm élelmiszert dob ki havonta.

A gyógynövénykivonat összetétele titkos, és szabadalom is védi. Shukla annyit közöl a termék oldalán, hogy többek között görögszénát (Trigonella foenum-graecum L.) tartalmaz. A belsőleg gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer népszerű fűszer és afrodiziákum a Közel-Keleten és Indiában. Kislányként Kavita Shukla is Indiában, a nagymamájánál tapasztalta, hogyan tarthatók frissen a termények egy bizonyos fűszerkeverékkel. A zöldségek rothadási folyamatait középiskolában kezdte tanulmányozni, majd kipróbálta, felszívja-e a papír a védő hatású növénykivonatot. Az ötlet bevált.

Egy 13-szor 13 centiméteres papírlappal kétszer-négyszer hosszabb ideig maradnak frissen a termények Shukla tapasztalatai szerint. Egy ív körülbelül három-négy hétig fejti ki hatását. Amint az illata gyengülni kezd, cserélni kell. A papír újrahasznosítható, lebomlik, sőt komposztálni is lehet. Az amerikai Whole Foods bioélelmiszer-boltokban kapható papírlap ára 0,62 dollár (136 forint). A 80 ívet tartalmazó csomag ára 52 dollár (mintegy 11 400 forint), postaköltséggel együtt – tény viszont, hogy itthon akkor számítana igazán zöld terméknek, ha helyben állítanák elő, vagy legalább nagy tételben importálnák.

Már sokat morfondíroztam, hogy az ember mennyire vízpazarló. Kertes házaknál és nagyobb méretekben is meg lehetne oldani, hogy a fürdővizet és más kevésbé mocskos vizeket a WC lehúzására használjunk. Egy kiegészítő puffertartályt kellene csak a csatornarendszerre rákötni, és azzal egy elektromos szivattyú segítségével megtölteni a WC-tartályt. A gyerek fürdővizével szerintem lehet locsolni.

Kiürült kenyereszacskóba gyűjtöm a papírfecniket, blokkokat stb. Ha megtelt eltüzelem a cserépkályhában. Ez bevált otthon, és a munkahelyen is. A papírzsepit is lehet ide gyűjteni.

Cukorkapapírokat le lehetne cserélni rizspapír csomagolásra, amit szintén el lehetne fogyasztani. így nem kellene feleslegesen gyártani papírt, illetve hulladék se keletkezne utánuk.

Papírbrikettet lehetne gyártani a háztartásból kikerülő újságokból, papírokból (felaprítva, beáztatva, formába nyomva, kiszárítva).

Műanyag palacknak nem jó születni. Rövid élet, hosszú enyészet vár a legtöbbükre. Néhány ezer szerencsésnek azonban a PET-puff Team előzőnél talán hasznosabb életet adhat. Az építési módszer lényege, hogy újabb nagy energia (mosás, aprítás, újrafeldolgozás) bevetése nélkül hasznosítunk újra üdítős flakonokat helyi közösségek bevonásával. Az eredmény egy egészen egyedi, színes, vidám, funkcionális építmény lesz.

A PET-projekt csökkenti a pillepalack hulladékot és az építkezés során minimalizálja a cement, a vas és fa alapanyagok használatát, ezáltal enyhíti a szén-dioxid-kibocsátást. Egyúttal felhívja a figyelmet az újrahasznosításra, amely Magyarországon európai szinten is gyerekcipőben jár. Az évi 5 millió PET-palacknak csak 15 százaléka kerül szelektív gyűjtőbe és annak is csak 7-8 százalékát dolgozzák fel újra, vagyis milliószámra jutnak a szemétlerakóba a számos egyéb célra is felhasználható nyersanyagok.

A PET-puff alkotások megszületésének lépései egyszerűek. PET-palackokat homokkal, földdel keményre töltjük, így kapjuk meg épületünk alapanyagát, a „téglát”. Ez a munkafolyamat a közösség aktív részvételét igényli. Mivel különösebb képességet, képzettséget nem igényel ez a feladat, kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül bevonható bárki. A palackok nem kerülnek pénzbe, a környéken összegyűjthetők, akár kisebb helyi csoportok révén, akár a helyi nagy cégektől, intézményektől (boltok, hivatalok, iskolák...).

Egy nagyon egyszerű betonalappal kezdődik az építkezés. Kötőanyagként vízzel kevert földet használunk. A sárrétegre kerül egy sor palack, majd újra sár- és palack-réteg következik. Legfelső szintként újabb beton-, majd a vakolóréteg következik. Ez utóbbi is a hagyományosnál kevesebb cementet igényel. Ekkor bukkannak elő a fal fő díszítőelemei a palackok virágformájú aljzata és a színes kupakok.

1. Villanyszerelő vagyok, és egy szobabicikli plusz egy akkumulátor segítségével összeállítottam egy áramfejlesztő "kondigépet". Így miközben tekerek, a saját erőmből nézem a tévét, de nemcsak a tévére lehet rákapcsolni.

2. A konyhai és fürdőszobai tisztítószerek színes flakonjait égősorra fűzve hangulatos, színkavalkádban úszó hangulatfényt (lampiont) készíthetünk bent és kint egyaránt.

3. Rezsicsökkentő berendezések:

• Gyűjts esővizet! Egyszerűen tegyél ki egy vödröt/hordót az erkélyre/teraszra/kertbe. Az összegyűjtött esővízzel öntözheted a növényeid, de felmosáshoz is kiváló. Tovább tiszta marad a kint hagyott víz, ha lefeded pl. szúnyoghálóval.
• Ablakaid szigeteld P-profilú gumi szigetelővel (barkácsáruházakban kapható).

4. Bio-rovarirtó gyümölcslegyek (muslincák) ellen: Egy pohárba önts össze gyümölcsös-alkoholos italt (én megromlott vörösbort használtam a hulladékhasznosítás jegyében). Önthetsz hozzá egy kevés mosogatószert, majd fedd le celofánnal, aminek a tetejét kilyuggatod. Így a gyümölcslegyek be tudnak mászni, de nem találnak ki. Előbb-utóbb lesüllyednek a pohár aljára.

5. Régi párnahuzatokból varrtam egy hurka formájú csövet, amit megtöltöttem további ruhamaradékokkal. Ebből lett szélfogó a dupla ajtók közé. Könnyen lehet mosni. A hideget nem engedi át, a meleget nem engedi ki, úgyhogy a fűtésszámlát is kíméli.

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

Élelmiszerrel és háztartási tárgyakkal fizethetik ki a számlát egy firenzei étterem vendégei, a gazdasági válságban ugyanis terjed a cserebere és a természetben való fizetés Olaszországban.

Sajtot, gyümölcsöt, zöldséget várnak eurók helyett a L'e Maiala! nevű vendéglő tulajdonosai. A vendégek dísztárggyal és maguk készítette kreációkkal is fizethetnek.

A helyfoglaláskor egyeztetik, mivel kívánnak fizetni. A legszebb "fizetési eszközöket" ki is állítjuk az étteremben. Nagy az érdeklődés, már hetekre előre lefoglalták az asztalokat - nyilatkozta az olasz sajtónak a szeptember végén nyíló L'e Maiala! tulajdonosa. A tipikus toszkán konyhát kínáló étterem neve egyébként idiomatikus kifejezés és a nehéz időkre utal.

Az adok-veszek lett a jelszó az észak-olasz Bolzanóban nyílt használt tárgyak boltjában is. A vásárlók az üzletbe elhozzák mindazt, amitől meg akarnak válni és tárgyaikat másra cserélik. Egyszerre legfeljebb öt tárgyat cserélhetnek. "Fizetni nem kell, aki akar, jelképes összeget adományozhat az üzlet fenntartására" - mondta az üzletvezető. Hozzátette, hogy leginkább ruhaneműt, könyveket és bútort cserélnek, de nagy a forgalma a bizsuknak, háztartási eszközöknek, játékoknak is.

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

A mexikói városi parkokban kiépítendő, vezeték nélküli internetelérés tervét népszerűsíti az a reklámfilm, amelyben a kutyapiszok gyűjtő konténer vezérli a wifi-kapcsolatot. A nagyobb kutya hosszabb időt nyer a gazdájának.

Újszerű hasznosítási lehetőséget lát a kutyasétáltatás közben keletkező ürülékben a Terra mexikói internetszolgáltató. Megbízásából készítette a DDB ügynökség a következő reklámfilmet, amelyből kiderül, hogyan működik a dolog. A gazda összeszedi kedvence potyadékát, és bedobja a konténerbe, amely a hulladék tömege alapján meghatározott percnyi wifi-kapcsolatot teremt a felhasználó számára a növényzetben elrejtett, kutyacsont alakú antennákkal.

A Terra a begyűjtött kutyakakát a legközelebbi metánerőműbe szállíttatja, ahonnan elektromos energiát kap cserébe a park esti kivilágításához. A figyelemfelkeltő akció elsődlegesen a Terra ügyfeleinek számát növelheti, ám egyúttal segít a környezet tisztántartásában, és maradéktalanul hasznosítja a keletkező „káros anyagot”. Ugyan a reklám spanyol nyelvű, de a lényegét összefoglaló utolsó két szót mindenki érti: internet gratis!