Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
13
szept/2011

Biobusszal a Föld körül

Egy huszonkét éves Mercedes iskolai buszon indult Föld körüli útra 2009 szeptemberében egy brit környezetvédelmi aktivista. Andy Pag - teljes nevén Andrea Pagnacco egy roncstelepről bányászta elő a buszt, és úgy alakította át, hogy a dízelmotor használt étolajjal működjön. A buszba használt alkatrészekből szűrőberendezést szerelt, és ezerkétszáz literesre cserélte az üzemanyagtankot. A busz lakóterét szintén újrahasznosított anyagokból alakította ki - a járművet Pag "biobusznak" nevezi, tudósít a Daily Telegraph brit napilap.

Így zajlott a busz átalakítása

Az olajhajtás bevált, Pag jó ütemben haladt kelet felé Törökországon és Iránon át, míg 2010 januárjában le nem tartóztatták Indiában, Radzsasztán városában. A férfi ugyanis nem tudta, hogy műholdas telefon behozatalához és használatához külön engedély szükséges Indiában, így a hatóságok a készülék miatt a nemzetbiztonsági törvény megsértésével vádolták. 2010 őszén Indonéziában csatlakozott hozzá egy amerikai újságíró, Christina Ammon, aki eredetileg csupán a vállalkozásról akart beszámolni. Az utazás alatt egymásba szerettek, és azóta is együtt vannak. A két évig tartó expedíció után Nagy-Britanniába visszatérve a pár azt tervezi, hogy 2012 elején a szigetországot járja végig a biobusszal, iskolákban népszerűsítve az újrahasznosítást. Az étolajos expedíció blogja itt olvasható.

A busz a Kentucky állambeli London előtt - Andy Pug és a tetőre szerelt napelemtáblák


1
Tovább
09
szept/2011

Ingyen belépőt ér a gyerekeknek az italos doboz a budapesti állatkertben

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.


0
Tovább
29
aug/2011

Zsebkertek a parkolásgátló oszlopokon Párizsban

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)


0
Tovább
25
júl/2011

Környezettudatos új generációt nevelnek - a világ egyik legzöldebb iskolája Indiában

A világ egyik legszegényebb és legnagyobb levegőszennyező országaként számontartott Indiában a lehető legjobb módszerrel küzdenek a jövő klímaváltozása ellen. Azon dolgoznak, hogy a most felnövő gyerekek számára már magától értetődő legyen a környezettudatos életmód. 

A jelenlegi generáció hozzáállását gyökeresen megváltoztatni hosszú és nehézkes folyamat, ezt mutatja az elmúlt néhány év, egy sor sikertelen klímakonferencia és megvalósulatlan terv is. Ezért is különösen fontos, hogy a mai gyerekek felnőttkorukban már összhangban éljenek a természettel. Az öko-iskolák persze a fejlett és felvilágosult európai országokban és az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebbek, a kis indiai iskola elkötelezettsége talán mégis egyedülálló.

Forrás: Reuters

A Pune városában, Mumbaitól mindössze 190 kilométerre található Aman Setu iskola teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült, a tetőket régi plakáttáblákból, a falakat használt műanyagflakonokból, cementes zsákokból és persze sárból építették. Az alapozáshoz és a padlóhoz tehéntrágyát is használtak. 

Az Aman Setu (jelentése: a béke hídja) iskolát 2008-ban alapította egy indiai tanárnő, Madhavi Kapur. Összesen négy tanítványa volt akkor, ma már száznegyvenen vannak, elsősöktől egészen ötödikesekig. Eleinte persze nem volt túl sok pénzük az építkezésre, a tanárnő egyik korábbi tanítványa - aki időközben építész lett - ezért is javasolta, hogy lehetőleg elsősorban újrahasznosított anyagokban gondolkozzanak.

A földterületet az iskola vezetője a saját bátyjától bérli, az épületeket mindössze nagyjából két és fél millió forintból húzták fel. Az Aman Setu iskola két egyszintes házból áll, melyek összesen négy tanteremnek adnak helyet. A tanítványok rattanból készült matracokon ülnek az osztálytermekben, idősebb diákok régi könyveiből tanulnak, amiket ők is továbbadnak. Saját zöldségeiket termesztik az iskola kis konyhakertjében, és egy tartályban halakat is tenyésztenek. 

 Forrás: Reuters

A gyerekek tömegközlekedéssel járnak az iskolába, ahova egyébként a helyi közlekedési vállalattól egy leselejtezett buszt is szereztek. Kicsit átalakítva és felújítva a busz most szintén osztályteremként üzemel. Az iskola egyenruháját kézzel varrják, az eredetileg is kézzel sodrott és szőtt, hagyományos indiai anyagból, az úgynevezett Khádi-ból.

A tanárok ebben az iskolában nem bánják, ha a gyerekek kisétálnak a matekóráról, hogy megetessék a kedvenc halukat. Nem kapnak büntetést, ha sétálgatnak egy kicsit mezítláb a füvön, mielőtt visszaülnek az osztályterembe. Sőt, még bátorítják is őket, mert ahogy ők mondják, azt szeretnék, ha éreznék, eggyé válnának a környezetükkel. 

 Forrás: Reuters

A mesébe illő történetnek persze megvoltak a kezdeti nehézségei: a szülők eleinte nem igazán akarták a gyerekeiket olyan iskolába küldeni, ahol egy leselejtezett buszban tartják az órákat, sok időbe telt meggyőzni őket. Mostanra viszont annyira népszerű lett a környéken az iskola, hogy hamarosan bővülniük kell, mert még busszal együtt sem férnek el az eredeti épületekben. 


0
Tovább
22
jún/2011

Nem szeretik külön gyűjteni az italos kartonokat a magyarok

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.


0
Tovább
16
jún/2011

Újrahasznosított könyvek: asztali lámpa vagy ékszer is lehet belőlük

Egy letűnt kor mementói lehetnek hamarosan a régi könyvek újrahasznosításával készült lámpák, vagy például ékszerek. A nyomtatott könyvek ideje nemsokára talán visszafordíthatatlanul lejár. A digitális olvasók és az elektronikus könyvtárak korában egyre kevesebben vesznek és tárolnak otthon hagyományos, papírra nyomtatott könyvet. 

Forrás: Erdem Designs

Az új trendet környezettudatos váltásnak is minősíthetjük, hiszen a papírgyártáshoz fákat kell kivágni, és bár folynak kísérletek olyan papír előállítására, amihez erre már nem lesz szükség, egyelőre ez a helyzet. A már kinyomtatott könyvek nagy része pedig lassan, de biztosan szintén feleslegessé válik a digitális olvasógépek egyre szaporodó tulajdonosai számára. A török származású, jelenleg New Yorkban élő és dolgozó dizájner, Ragip Erdem éppen az ilyen feleslegessé vált keménykötésű könyveket használja különleges lámpái készítéséhez.

Az újrahasznosított könyborítókból készült egyedi lámpák nem csupán használati tárgyak: a tervező a könyvek és az olvasás iránt tanúsított hódolatát is hivatottak jelképezni - olvasható az Erdem Designs honlapján. Erdem ezekkel a lámpákkal a könyvek által sugárzott hangulatot szeretné megteremteni a jövő otthonaiban; azokon a helyeken, ahol egyébként már nem lennének jelen.

A legelegánsabb darabok művészeti témájú könyvekből készülnek, de a dizájner előszeretettel nyúl az utazással kapcsolatos könyvekhez és albumokhoz is. Nem csak az asztalra állítva, de a mennyezetről lógatva is használhatók a teljes mértékben kézzel készülő, egyedi lámpák. 

Forrás: Erdem Designs

A könyv tehát még jó darabig része lehet a mindennapi életünknek, csak esetleg más formában, mint ahogyan eddig gondoltuk. A lámpákon kívül időnként ruhák, vagy például ékszerek is készülnek már régi könyvekből.

Forrás: Littlefly

A brit Littlefly nevű cégnél például - egy speciális laminálási eljárás segítségével - gyűrűket, nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, és a legkülönfélébb kiegészítőket készítik szintén régi, eldobott könyvekből, melyek egyébként a szeméttelepen végeznék. Az, hogy a nyomtatott papírból újra tiszta, nyomtatható papírt készítsenek, szinte teljesen lehetetlen, az efféle újrahasznosítást ráadásul gátolja a könyvekhez használt ragasztó is. Ékszerek alapanyagának viszont kiválóan megfelel egy megsárgult lapú, régi könyv is.

Forrás: Littlefly

A tervező, Jeremy May ötlete alapján egyszerre több száz papírlapból vágják ki a mintát egy-egy ékszerhez, majd a megfelelő formára préselt ékszert fényes lakkal látják el, és már el is készült. Mivel minden egyes darabot egy adott könyv egy adott részéből készítenek, az ékszerek teljesen egyediek, némelyiken még az eredeti szövegrészletek is elolvashatók.


0
Tovább
10
jún/2011

Finom laskagomba nő az eldobható pelenkákon

Az eldobható pelenkák annyira stabil anyagokból készülnek, hogy hagyományos módon akár évszázadokig is tarthat a lebomlásuk. Alethia Vázquez-Morillas, a mexikói Autonomous Metropolitan Egyetem kutatója úgy gondolja, a folyamat felgyorsítható a laskagomba segítségével - számolt be a Gombafórum a Waste Management tudományos folyóiratban megjelent tanulmány és a The Economist hírmagazin alapján. A mexikói kutatók azt állítják: két hónap alatt a megfelelő gombafajjal a használt pelenkák anyagának 90%-át képesek lebontani, négy hónap alatt pedig teljes az újrahasznosítás.

A laskagomba kiválóan bontja a fa elemi rostjait, azaz a cellulózt (a fotón: kései laskagomba, azaz pleurotus ostreatus; forrás: Wikimedia Commons)

Az eldobható pelenkát nem a szennyezés miatt nehéz lebontani: fő alkotóeleme, a cellulóz roppant tartós, viszont az elpusztult fákon élősködő laskagomba enzimei tökéletesen lebontják. Mivel csak Mexikóban ötmilliárdpelenkát dobnak a szemétbe évente, bőven van alapanyag a gomba micéliumának. Magyarországon a pelenkák miatt 100 ezer tonna hulladék keletkezik évente. Ez a mennyiség egy gyerek pelenkázási időszaka alatt (2,5 év) körülbelül 1,8-2 tonnára rúg.

A bizarr alapanyag ellenére az így letermett laskagomba alkalmas az emberi fogyasztásra - sőt, éppen az étkezési felhasználás volt az oka annak, hogy a kísérletek alapjául ezt a gombafajt választották, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban nagy mennyiségben fogyasztják. A laskagombát már széles körben használják mikroremedációra, különböző hulladékok lebontására szerte a világon - például búza, árpaszalma, kávézacc vagy a tequilagyártás hulladékának lebontására.

Tény viszont, hogy a kutatásban felhasznált pelenkák csak vizelettel voltak szennyezettek. Dr. Vázquez-Morillas elmondása szerint az emberi vizelet steril, ennek ellenére a becsírázás előtt a biztonság kedvéért gőzzel hőkezelték a pelenkákat. Ezt a sterilizálást a széklettel szennyezett pelenkák esetében is hatékonyan lehet alkalmazni a fertőtlenítésre. További részletek a Gombafórumon


0
Tovább
03
jún/2011

Az se jó, ha túl gyorsan bomlik le: mégis káros a biodegradálható műanyag

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.


0
Tovább
01
jún/2011

Üveges professzor az üveg újrahasznosításáról a Millenárison

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Mindent az üvegről az ÖKO-Pannonnal

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo


0
Tovább
26
máj/2011

Szemétből gyárt házat egy magyar cég

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)


3
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum