Százezer utcai világítótestben az eddigi hagyományos izzót LED-fényforrásra cserélik, ezzel
50 százalékkal csökkentik a közvilágítás rezsijét.

Balra a hagyomános izzókkal világított utcakép, jobbra a LED-világítás.
Forrás: Philips

A 13 millió lakosú Buenos Aires Dél-Amerika második legnagyobb városa, amelynek közvilágítását 125 ezer lámpa szolgáltatja. A hagyományos égők rengeteg energiát fogyasztanak, és sokba kerül az kiégettek cseréje is. A városvezetés ezért a környezetbarát LED-fényforrásokra vált, így nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem a környezetet is óvják, hiszen az új lámpák csak fele annyit fogyasztanak, ezzel pedig a villamos energiát előállító erőművek károsanyag-kibocsátása is lefaragható. Az üzemeltetési költségek csökkenésével párhuzamosan pedig nő a közbiztonság.

A nyilvános pályázat győztese a Philips lett, amely a következő három év során 100 ezer világítótestbe szereli be új LED-fényforrását. Az új lámpákkal 50 százalékkal csökken a közvilágítás villanyszámlája, és ami ugyanilyen fontos, az új fényforrások élettartama ötszöröse a régiekének. A korábbi narancsos fény helyett a LED-ek fehéren világítanak, amely elsőre furcsának tűnik, de jobb látást tesz lehetővé, és ennek a lakosság mellett a bűnmegelőzés számára is komoly közbiztonsági haszna van: a pontosabb arcfelismés és színazonosítás révén a köztéri figyelőkamerák jobban értékelhető képeket adnak az utcai eseményekről.  

Az új világítótestek ráadásul egyesével távirányíthatók, tehát ha csak egy bizonyos környéken kell lekapcsolni őket vagy átmenetileg csökkenteni a fényerejüket (például tűzijátékos utcabál okán), az is energiatakarékosan megoldható. A cég számítása szerint, amit az ENSZ korábbi tanácskozásán is bemutattak, ha a világ összes városa LED-világításra váltana, azzal évente 130 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A csökkentett energiafelhasználásnak köszönhetően pedig 670 millió tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezné a levegőt, ami 640 közepes erőmű kibocsátásával egyenlő. És ez csak a közvilágításon elérhető megtakarítás! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Fluoreszkáló műanyag kavicsot keverve a betonhoz olyan autófeljáró vagy kerti ösvény alakítható ki, amelynek világítása a lehető legtakarékosabb az árammal, merthogy semmit sem fogyaszt, hiszen a napsugárzás „zöldenergiáját” aknázza ki.

A hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagoknál tízszer erősebb fényt ad a kanadai Core Glow cég termékcsaládja, amelyet számtalan helyen és módon lehet felhasználni.

Elég napi 10-20 perc napsugárzás vagy mesterséges fény ahhoz, hogy a kavicsok éjjel akár 12 órán át világítsanak. Mivel nem kell hozzájuk áram, ezért meg lehet takarítani a villanyvezeték-hálózat kiépítésének költségét is.

A fénylő kavicsok ellenállnak az időjárásnak, szemben azokkal a főleg távol-keleti importból származó termékekkel, amelyeket fluoreszkáló bevonattal (festékkel) utólagosan tesznek világítóvá. A Core Glow termékek nem radioaktívak, nem mérgezőek és környezetbarátok.

Hasonló tulajdonságokkal bír az amerikai Ambient Glow Technology fluoreszkáló termékcsaládja, amelyben megtalálható a világító homok is, amely különlegessé teszik a kerti játszósarkot. A felhasználók szerint egyúttal távol tartja a nem kívánatos látogatókat, legyenek bár két- vagy négylábúak.

Beltérben a fürdőszobához ajánlják a világító kavicsokat. A préselt betonból kialakított mosdópultba néhány maréknyi kavicsot süllyesztenek, amelyek enyhe fénye éppen elég ahhoz, hogy éjszaka ne kelljen felkapcsolni a világítást.

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

Energiatakarékos világításra vált a világ egyik legnevezetesebb múzeuma, a párizsi Louvre, amelynek híres piramisát mostantól LED-égők világítják meg. Az 1989-ben épült piramison kedd estétől égnek a LED-lámpák, amelyek a Louvre és a japán Toshiba cég összefogásának eredményeként váltották fel a hagyományos égőket. A múzeum számításai szerint a váltás évente 73 százalékos megtakarítást hozhat.

A Louvre még xenonégős megvilágításban

Az egykori palota építése, vagyis a 13. század óta császárok és királyok óhajainak megfelelően változott, most azonban másfajta átalakulás vár rá – mondta az új világítórendszer átadásán Henri Loyrette, a Louvre főigazgatója. Az energiatakarékosságot célzó átalakulás 2013-ra fejeződhet be, addigra 3200 LED-égőt helyeznek el a 4500 xenonégő helyett, és a fogyasztás 392 kilowattóáról 105 kWh-ra csökken. A Toshiba mérnökei hat sorozatban tízféle lámpatestet terveztek a múzeum részére. A legnagyobb fényerejű lámpatestek az üvegpiramist és a palota falait világítják meg. Az átadási ünnepségre 350 világítótestet cseréltek le.

A japán vállalat szerint a modernizáció nemcsak az energiatakarékosságot a és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálja, hanem esztétikailag is megállja helyét. A Toshiba 2010-től egyáltalán nem gyárt hagyományos volfrámszálas izzókat.

Oldalról is jobban érzékelhető a kerékpárosok tömege az újfajta megvilágítással, amelynek köszönhetően a gépjárművek vezetői idejekorán észlelhetik és biztonságosabban előzhetik meg a kétkerekűeket. A LED-es ívfény tökéletesen bevilágítja az útfelületet is, de egyelőre nem helyettesíti a magyar KRESZ-nek megfelelő felszerelést.

 Látni és láttatni – bármely kerékpár-világítással szemben ez a két alapvető követelmény. Az elöl a kormányra, hátul a nyereg alá szerelt világítóeszközök azonban ritkán teljesítik mindkét feltételt. Hiába vélnénk figyelemfelkeltőbbnek az egyenletes fénynél a villogót, a jelenleg hatályos KRESZ szerint nem szabad az utóbbit használni. További előírás, hogy a kerékpár első és hátsó világítását egyetlen kapcsolóval lehessen bekapcsolni (részletek itt olvashatók).

Kent Frankovich, a kaliforniai Stanford Egyetem mérnökhallgatója és két társa a magyar szabályoknak is megfelelő találmánnyal állt elő. A Revolights lényege az abroncs mellé szerelt alumínium karima, amelyhez a kültéri fényfüzérekhez hasonló LED-sorokat rögzítettek. Egyszerre mindig csak négy LED-szakasz világít, ám a kerék forgásával a különálló szakaszok egyetlen erős fényívvé állnak össze. A kerék forgásának aktuális sebességéről a villára szerelt apró mágnes szolgáltat információt a vezérlő elektronikának, amely ez alapján számítja ki, melyik négy LED-et kell bekapcsolnia. A vezérlés szintén a karimán kapott helyet, a számítógépes USB-csatolón keresztül tölthető mini tápegységgel együtt.

Az Egyesült Államokban a közúti kerékpáros balesetek közel hetven százalékáért az elégtelen világítás okolható. A Revolights azáltal fokozza a kerékpáros biztonságát, hogy a kerekek megvilágításával minden irányból tökéletes képet ad a kerékpár valós méretéről, jobban láttatja a kerékpárost. A találmány egyetlen gyenge pontja az elem, amely egyelőre négy órát bír egy töltéssel, ám a feltalálók már dolgoznak azon, hogy a kerék forgásából nyert kinetikus energiával üzemeltessék a világítóeszközt.

„Hiába szuper a találmány, egyelőre nem helyettesíti a hazai szabályok által előírt felszerelést – véleményezi az eszközt László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Most dolgozunk azon, hogy a törvényalkotók megváltoztassák a szabályokat. Ami pedig a magyarországi statisztikákat illeti, a rendőrség jegyzőkönyvezési gyakorlata nem teszi lehetővé, hogy a kerékpáros balesetek valódi okait megtudjuk.”