A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

Az jár a legkevesebb, elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával, ha hideg vízben, kézzel mosogatunk. Így gyakorlatilag nem kerül a művelet miatt üvegházhatású gáz a levegőbe, azonban az edények, evőeszközök jó eséllyel piszkosak maradnak. A víztakarékos kézi mosogatás és az 55 Celsius-fokon dolgozó mosogatógép miatti CO2-kibocsátás nagyjából hasonló: az előbbi miatt 540, az utóbbi miatt770 grammszén-dioxiddal terheljük a légkört. A kézi mosás akkor van előnyben, ha gázkazánnal melegítjük a vizet, ugyanis annak kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, mint a villanyáramot használó mosogatógépé.

A legtöbben viszont nem igazán törődnek a vízfogyasztással mosogatás közben, írja a témáról a brit The Guardian napilap egy, a brit kormány részére készült háttértanulmányra hivatkozva. Ha valaki meleg folyóvízben mosogat, akkor a művelet miatti szén-dioxid-kibocsátás sokkal nagyobb, mintha mosogatógépet használna. A kalkulációkba egyébként maga a víz és a mosogatószer nem tartozik bele, mert azok szén-dioxid-lábnyoma eltörpül a vízmelegítésé mellett.

További hátrány, hogy a kézi mosogatás után körülbelül négyszázszor több baktérium marad a tányérokon, mint mosogatógéppel, továbbá négyszer annyi ideig tart elmosogatni, mint megpakolni a gépet. (Ez utóbbi fontos szempont: a mosogatógép csak teljesen kihasználva hatékony.) A vízpazarló stílusú kézi mosogatás miatt körülbelül nyolc kilónyi szén-dioxid kerül a levegőbe.

A statisztikákból kiderül, hogy szinte minden téren a mosogatógépnek kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, még akkor is, ha beleszámítjuk a készülék legyártásával elhasznált energiát. Ha tehetjük, válasszuk a legenergiatakarékosabb és a legtartósabb berendezést, és működtessük éjszakai árammal. Fontos a mosóprogramhoz kiválasztott hőfok is – 65 fokon a mosogatógép működtetése miatt már 990 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe Mike Berners-Lee karbonlábnyomról szóló könyvének adatai alapján.