Ha megtörtént a baj, de nincs allergiás reakció, a csípés fájdalmát tudjuk enyhíteni egyszerű módszerekkel.

KÉP: Unsplash

Április 30-án ünnepeljük a méhek napját Magyarországon, nézzük, mely méhekkel találkozhatunk leggyakrabban a kertben, és melyiknek milyen jellegzetessége van. Egy közös bennük: mind kiváló beporzó!

KÉP: Pixabay

Nem kell tízezreket elköltened a faiskolában, ha a szomszédaidtól tudsz kérni egy-egy levágott ágat a legszebben virágzó bokraikról.

KÉP: Pixabay

Általában szarvasra, vaddisznóra vagy borzra gondolunk, ha szóba kerül, milyen akadályt jelent az élővilág számára a közúthálózat. Pedig az előbbieknél sokkal apróbb élőlények, a beporzó rovarok, köztük a méhek sem tudják leküzdeni a végtelen aszfaltkígyót. Amennyiben viszont nem képesek bejárni a teljes területüket, csökken a beporzott növények száma, vagyis azok termése. Mindennapi élelmiszereink 70-75 százaléka múlik a beporzó rovarokon, óriási tehát a tét.

Nektárt gyűjtő méh. KÉP: Unsplash

A világ közútjainak hossza jelenleg mintegy 32 millió kilométer, ez a szám becslések szerint 2050-ig további 24 millió kilométerrel nőhet. Magyarország rendelkezik Európában az egyik legsűrűbb úthálózattal, tanulságos lehet az a friss kutatás, amellyel a Michigan Egyetem biológusai próbálták meghatározni, milyen mértékben szab gátat a beporzást végző rovarok munkájának egy átlagos közút.

Virágzó cserepes növényeket helyeztek el az út egyik oldalán (A), aztán a túloldalon (B), majd ahhoz hasonló távolságban az A-helyszín oldalán (C). Az A-helyszínen elhelyezett virágokra a pollent helyettesítő, fluoreszkáló pigmentport hintettek, és egy nap elteltével megszámolták, hogy a B és C helyszínen hány virág színeződött el.

A kutatók arra is odafigyeltek, hogy ne pusztán a befestékeződött szirmokat vegyék számításba, hanem csakis a festékessé vált bibéket, hiszen így összpontosíthattak a kifejezetten beporzást végző rovarokra (a szirmokat a szél is befestékezhette). Az eredmény szerint a B helyszínen 34-50 százalékkal kevesebb beporzás történt, mint az A és C helyszíneken. A beporzást 97 százalékban méhek végezték.

Poszméh repült az út mellett a kutatók által elhelyezett méhbalzsam (Monarda fistulosa) virágjára. KÉP: Chatura Vaidya U-M

A Michigan Egyetem kutatása azt is meghatározta, hogy minél szélesebb a burkolt útfelület, annál kisebb az esélye annak, hogy a beporzó rovarok képesek átjutni rajta. A három vagy több sávos utak még a nagytestű, erősebb rovarfajok számára is leküzdhetetlenek.

A kutatók azt javasolják, hogy az autópályák felett átívelő felüljárókra, legyenek azok vadátkelők, illetve gyalogos vagy közúti felüljárók, telepítsenek több virágzó növényt (akár virágládában is), amelyek segítenék a rovarok átkelését a túloldalra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az éjszakai lepkék sokkal fontosabb beporzók, mint eddig feltételeztük róluk, olvasható a University College London (UCL) kutatásában, amely a Royal Society Biology Letters szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a lepkék virágporszállító hálózata nagyobb és összetettebb, mint a nappali beporzóké. Ráadásul az éjszakai lepkék egy sor olyan növényt is beporoznak, amit a nappali beporzók (méhek, pillangók, zengőlegyek) nem. Azt sem tudtuk eddig, hogy a virágport a toruk hasi oldalán szállítják, így az könnyebben átjut más növényekre.

Szőlőszender virágporgyűjtés közben. Fotó: John Bebbington

A termesztett haszonnövények 60-70 százaléka esetében szükség van valamilyen állati közreműködésre a beporzáshoz, azt a szél nem képes elvégezni. A beporzókat azonban a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek mellett az intenzív mezőgazdaság is pusztítja. Kínában helyenként már emberek végzik a beporzást: a begyűjtött virágport ecsettel viszik fel a növényekre.

"Az éjszakai lepkék fontos ökológiai szerepére eddig nem sok figyelem jutott -- mondta Richard Walton kutatásvezető. -- Kiegészítik a nappali beporzók munkáját, segítenek abban, hogy a növénytársulások minél változatosabbak és dúsabbak legyenek. Támogatják a biodiverzitás fennmaradását, nélkülük eltűnhet több növényfaj, illetve az ezekkel táplálkozó más fajok, így egyes madarak, denevérek."

A bagolylepkefélékhez tartozik a vörös csipkésbagoly.
Fotó: Richard Walton UCL

Akárcsak más beporzók, az éjszakai lepkék száma is drasztikusan csökken világszerte. Az új kutatás rávilágít arra, hogy kritikus szintre csökkenhet a természetes beporzás mértéke, aminek fontos elemeit még alig ismerjük. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a jövendölést, hogy ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel élheti túl. A szólás eredetére nincs bizonyíték, de a méhpusztulásra annál több.

Az elmúlt évtizedekben egyébként több kutatás is foglalkozott a méhekkel és az általuk végzett beporzás mezőgazdasági hasznával. Pedig az éjszakai lepkéknek több faja van, mint a méheknek, és az új információk fényében szükséges is volna alaposabban tanulmányozni őket, megérteni a szerepüket, segíteni a túlélésüket.

A kutatás során a befogott beporzó rovarokról letisztogatták a virágport. A 838 éjszakai lepke (103 faj  egyedei) közül 381-en (45,5%) találtak virágport. A virágpor-keverék 47 különböző növényfajról származott, közte 7 olyanról, amelyet nappali beporzók nem szoktak látogatni. A befogott 632 méh, darázs, zengőlégy, pillangó 45 féle növényt keresett fel, az 1548 háziméh 46 féle növényt.

Így nézett ki a virágporelemzés eredménye.
The Royal Society Publishing

"A poszméhek és mézelő méhek rendkívül sikeres beporzók, de kiválogatják a legígéretesebb nektár- és pollenforrásokat. Ezzel szemben az éjszakai lepkék talán kevésbé hatékony beporzók, ám sokféleségük és nagy számuk olyan jelentőséggel bírhat a beporzásban, amiről még fogalmunk sincs. Kutatásunk rávilágított az éjszakai növény-rovar interakciók kevéssé ismert világára, amely létfontosságú lehet a vidéki táj látványa és illata, valamint az általunk termesztett növények szempontjából", mondta Richard Walton kutatásvezető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Világszerte tömegesen pusztulnak a méhek a túlzott mértékben használt és az idegrendszerükre károsan ható növényvédőszerek, betegségek, stressz és a klímaváltozás miatt. A növények beporzását más rovarok és madarak is végzik, de azok száma is rohamosan csökken: a nem háziasított beporzórovarok 40 százalékát kihalás fenyegeti. Márpedig a mezőgazdaságban termesztett növények 2/3-a beporzás nélkül nem hoz termést. Évi 46 000 milliárd forintra becsülik a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.

Nem csoda, hogy a beporzók pótlása rendkívüli fontosságú téma. Az amerikai Harvard Egyetem 2017-ben mutatta be repülő robotméhét, azaz méhdrónját, ám az még messze van a gyakorlati hasznosítástól. Például azért, mert a beporzási munkához szenzorok, számítógépes vezérlés és nem utolsó sorban akkumulátor szükséges. A szintén amerikai West Virginia Egyetem Interaktív Robotika Laboratóriumában viszont egy rover jellegű, kerekeken guruló önvezető robotot alkottak erre a célra. 

WVU IRL

A BrambleBee ("MálnaMéh") nevű beporzó robotot elsőként szeder- és málnabokrokon próbálták ki: a robot kamerájával megkeresi és felismeri a virágokat, kinyúl a karjával, és az ecsetjét finoman végighúzza a virágon. A beporzási műveletet úgy gyakoroltatják vele, hogy a szederbokor levelei közé QR-kódokat rejtettek, ezeket kell megtalálnia BrambleBee-nek és "beporoznia".

Yu Gu, az amerikai egyetem fejlesztőmérnöke eredetileg egy NASA-pályázatot nyert meg egy olyan robot tervével, amely bármely bolygó felszínén képes mintagyűjtésre. Otthoni szomszédja viszont egy rovarkutató, aki meggyőzte, hogy alakítsa át robotját beporzáshoz, mert arra nagyobb szükség van. Azért választottak málnát és szedert, mert azokat üvegházban is lehet termeszteni, tehát ellenőrizhető a környezet a kísérlethez. 

WVU IRL

A BrambleBee a munkához először készít magának egy 3D-térképet, amelyen bejelöli az észlelt virágokat, és megtervezi a beporzáshoz szükséges leghatékonyabb útvonalat. Már a virágok észlelése sem könnyű feladat, sokkal nehezebb, mint az emberi arcok azonosítása. A virágok ugyanis csoportosan is állhatnak, egymással átfedésben, és a hatékonysághoz minél többet meg kell érinteni az ecsettel. Ugyancsak nehéz az ecsetet odamanőverezni a virágokhoz, amelyek akármilyen szögben nőhetnek. A robot képes meghatározni, mely virág van beporzásra alkalmas állapotban (teljesen kinyílva), illetve emlékszik a már beporzott virágokra is.

A tesztek során nem sikerült minden virágot beporozni, de Gu szerint "elfogadható az eredmény". Szerinte az ilyen precíziós robot arra is használható, hogy a szántóföldeken és gyümölcsösökben járőrözve észlelje a kórokozók és betegségek megjelenését, segítsen az öntözési és műtrágyaigény meghatározásában, illetve a betakarításban. Még valamire képes: adatgyűjtésre. "A BrambleBee-vel a bimbóállapottól az érett gyümölcsig figyelemmel kísérhetjük a termést, mennyiségi és minőségi előrejelzést adhatunk."

Ha kipusztulnak az élő beporzók, akkor robotok millióira-milliárdjaira lenne szükség a mezőgazdaságban, és ez egyelőre megoldhatatlannak látszik anyagi és gyártástechnológiai szempontból is. Úgyhogy inkább vigyáznunk kellene a méhekre és a többi beporzóra.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ételeink háromnegyede nem kerülhetne az asztalunkra, ha a termő növény virágát nem porozná be egy méh, pillangó, darázs vagy gerinces állat. Munkájuk ünneplésére és segítésére hív egy új természetvédelmi kezdeményezés, amelynek keretében március 10-én több helyszínen várják az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket országszerte és Erdélyben.

A budapesti Természettudományi Múzeum programja itt

Nemzetközi felmérések szerint a beporzó állatok tevékenysége kulcsfontosságú a gyümölcsök, gabona- és mogyorófélék, a kávé és a kakaó, de még a pamutot adó gyapot megtermelése szempontjából is. Az elmúlt években olyan mennyiségű méh pusztult vagy tűnt el a termőterületekről, hogy például Kínában egyes helyeken már kézzel porozzák be a gyümölcsfákat, de az Egyesült Államokban is dollármilliárdokat költenek a termesztett növények beporzására. Ha forintosítani akarnánk azt a munkát, amelyet a beporzó állatok végeznek el, évente nagyjából 46 ezer milliárd forintra lenne szükség hozzá.

A beporzókat három tényező fenyegeti (külön-külön, illetve együttesen): a mezőgazdaságban használt tengernyi vegyszer, a monokultúrás ültetvényrendszer (amikor egyféle növényt termesztenek óriási területeken), illetve a globális felmelegedés. Az ELTE természettudományi karáról indult új kezdeményezés, a Beporzók napjának az a célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok. A beporzó rovarok tömeges pusztulása az egész emberiséget érintő probléma. 

A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh nem pótolja őket.

A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az egyes ember a globális problémákkal szemben, ám lokálisan tud segíteni a helyzeten. Például ha a saját kertjét rovarbaráttá alakítja rovarhotel ("darázsgarázs"), méhecskebölcső építésével.

Az első Beporzók Napjának megünneplésére számos magyarországi és határontúli felsőoktatási intézmény, kollégium, iskola, óvoda jelentette be, hogy saját intézményén belül szervez a mozgalomhoz kapcsolódó programot. A szélesebb közönséget vendégül látó rendezvényeken minden érdeklődőt, kicsit, nagyot, fiatalt, időset szívesen látnak a szervezők. Az eseménynaptár folyamatosan bővül, ide kattintva látható.

Néhány ízelítő:
- Budapest: Tavaszköszöntő beporzó ünnep a Magyar Természettudományi múzeumban, március 10-én 10-14 óráig
- Kolozsvár: Beporzók napja – Ziua polenizatorilor, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Az ezerarcú természet csodái – interaktív játszóház közös rendezvénye: március 10; 10:00-15:00, Mikó kert, BBTE Biológia és Geológia kar
- Pécs: „Környezeti Nevelési Módszerek a Terepen és Teremben”, műhelymunka pedagógusok számára a Beporzók Napja keretén belül. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület rendezvénye, március 10-én 9:00-10:00 között.
- Őriszentpéter: Őri Alapítvány rendezvénye
- Verőce: a Civil Verőce mozgalom kerek programja

A projekt kezdeményezői magánemberek: Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója. Ökológus diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Olyan kommunikációs csatorna megteremtését tűzte ki céljául, mely a természetvédelmi szakemberek és a mindennapi emberek közti szakadék áthidalására szolgál, egy közös cél elérésének reményében.
Dr. Vásárhelyi Tamás – biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. Évtizedek óta környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő. Januárban közreadott kezdeményezésüket az államigazgatás, a tudományos élet és a civil szervezetek, valamint közoktatási intérmények és magánszemélyek részéről sokan támogatják.

Oslóban megépítik a világ első méhautópályáját. 

A furcsa elképzelés a városi méhészettel, városi méhekkel és környezetvédelemmel foglalkozó oslói Biby csoport szerint igencsak megalapozott. A gyors urbanizáció  következtében vészesen csökkenő méhpopuláció egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az önkényesen, saját szükségleteink számra kialakított tereinkkel folyamatosan pusztítjuk más fajok életterét. Ugyanez történik a méhek életterével is. A mindössze 60 napot élő méhek egyre kisebb összefüggő zöld, virágos felületet találnak "munkájukhoz", életfeltételeik biztosításához.

A városi méhészettel foglalkozó oslói csoport a "méhautópályával" a méhek életfeltételeinek romlását próbálja orvosolni. 

A méhautópálya azt jelentené, hogy a városban kelet-nyugati irányban egymástól 250 méterenként pollen- és pihenőszigeteket, kerteket és tetőteraszokat alakítanának ki, azért, hogy a méhek folyamatosan tudjanak tevékenykedni, lehetőségük legyen eljutni a város egyik végéből a másikba. 

A projekt megvalósítását magánszemélyekkel, vállalkozókkal és nagyobb cégekkel és állami szervekkel közösen tervezik megvalósítani. 

Létrehoztak egy interaktív térképet, ahol nyomon lehet követni, hogy hol találhatók a programhoz kapcsolódó pollenszigetek és pihenőhelyek. 

A már megvalósult jó példák közé tartozik az Abel-garden, ahol addig, amíg a helyiek és kisiskolások nem vették a kezükbe a helyet, csak fű lepte el, mostanra viszont napraforgótól és körömvirágoktól burjánzó kis kert a méhek egy új pihenőállomása.

Az Oslo-fjordi üzleti negyed egy 12 emeletes irodaházának tetején egy teraszt varjúhájjal  ültettek be, plusz két méhkaptárt is telepítettek. Itt most 45 000 méh szorgoskodik. Az iroda méhészetkedvelő könyvelője kiszámolta, hogy a méhek hatvannapos életük során kb. 1 kanál mézet termelnek, és ha minimálbérben dolgoznának, akkor 1 bödön mézért 182 ezer dollárt kapnának.   

Bár Norvégiában nem olyan súlyos a helyzet, mint az USA-ban vagy akár Magyarországon, ahol vagy a betegségek,  vagy az intenzív mezőgazdaság is veszélyezteti a méheket, az itt élő mintegy 200 dongó- és méhfaj harmada mégis valamilyen formában veszélyeztetett. Ami elsősorban az élelmiszer-termelés területén okoz egyre nagyobb nehézséget. A lakosság által fogyasztott élelmiszerek 30-40%-a "beporzásfüggő". Ezért is szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sokszínű bioszférát minden élőlény számára élhetővé tehetjük. 

Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztésű méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.

A használati meleg víz készítésre ma jellemzően síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsző szigetelőréteggel rendelkezik, amelynek köszönhetően ötször több energiát lehet vele előállítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.

A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a hőfokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkező napsugarakat ugyanis a méhsejt-szerű cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori hőveszteséget.

További kedvező tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített hőfokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevüléstől.

A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliertől származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).

A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz előállítására, azaz fűtéshez vagy mosdáshoz, főzéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen hőforrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.

A méhsejtszerkezetű napkollektor alkalmazása a hűvösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi hőingadozású vidékeken is előnyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevező közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezendő Global Cleantech Gala döntősei közé.

Méhhel és mézzel fogja mérni a levegő szennyezettségét Berlinben a schönefeldi nemzetközi repülőtér.

A méhek, lépek és a méz elemzése révén remél egészen "kifinomult" adatokhoz jutni a légminőségről és annak változásáról a légikikötő. A tervről a reptér környezetvédelmi felelőse, Jochen Heimberg számolt be a sajtónak. A repülőtér a vizsgálódás végett nem szerez be és nem telepít saját portáján méheket, hanem a helyi méhészekkel fognak tudósai szorosan együttműködni.

A schönefeldi repülőtér 1934-ben épület Berlin délkeleti peremén. Jelenleg jelentősen bővítik, hogy idővel bírja egyedül is a légi forgalmat, ha majd bezár Berlin másik repülőtere, a tegeli.