06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)

19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

12
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com