Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
14
márc/2014

Mire jó és milyen a jó hőkamerázás?

A családi házunk fűtésére fordított energia akár 40 százalékát is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a szigetelés és a nyílászáró-rendszer. Hőkamerával bonyolult számítások nélkül, pár termofelvétellel kiderül, hol szökik a meleg, mitől penészedik a plafon sarka télen. Érdemes megismételtetni a műveletet szigetelés után, és úgy szerződni a kivitelezővel, hogy a fizetés csak azután következik, ha láthatóan javult a helyzet.

Egy szigetelés nélküli ház minden részén szökik a meleg (Kép: GreenTEA)

Először is tisztázzuk: a hőkamerás vizsgálat nem egyenlő az energetikai tanúsítással (ingatlan zöldkártya). A hőkamerás vizsgálat hőmérséklet-különbség alapján végezhető mérési folyamat, amelyhez minimum 10-15 Celsius-fok hőmérsékletkülönbség szükséges a külső és belső terek között. Emiatt a mérés csak korlátozottan végezhető, és a legjobban télen. A tanúsítás a kormányrendelet alapján számításos eljárással készül, értelemszerűen bármely évszakban elkészíthető. 

A mesterségesen színezett hőképeken legtöbb esetben a világos színek jelzik a mért objektum melegebb részeit, a sötétek a hidegebbet. Vagyis minél világosabb egy bizonyos terület, azon a részen annál rosszabb a szigetelés. Egy hőkamerás (hőtérképes) vizsgálat segítségével megismerhetjük otthonunk hőszigetelésének gyenge pontjait, pontos képet kapunk az épület olyan részeiről, amelyen át elillan a meleg. A hőkamerás vizsgálat gyorsan elvégezhető, és a kapott hőtérkép alapján kiderül, hogy hol kell lakásunk szigetelésén javítanunk.

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)

A vizsgálatot végző személynek rendelkeznie kell a megfelelő ismeretekkel, továbbá nem árt tudnunk, hogy bizonyos alapfeltételek ismeretének hiánya vagy figyelembe nem vétele pontatlan és teljesen félrevezető mérési eredményt produkálhat. Ilyen alapfeltétel például a fizikai hozzáférhetőség (a vizsgálandó felület nem lehet el- vagy letakarva), a megfelelő rálátási szög (a kamerát merőlegesen kell tartani a vizsgálandó felületre), a minimális hőmérsékletkülönbség a vizsgálandó tárgy és környezete között, és a megfelelő időjárási feltételek (ne érje napsugárzás vagy csapadék a vizsgálandó objektumot, ne legyen erős légmozgás stb.). 

Milyen építészeti problémák esetén használható eredményesen a hőkamera?

  • Szigetelési hiányosságok és hibák
  • Páralecsapódás, penészesedés okának felderítése (építészeti vagy gépészeti ok?)
  • A fal nedvesedésének, a beázás okának felderítése (kapilláris felszívódás vagy beázás?)
  • Hőhidak feltérképezése (pl. áthidalók, falsarok, lábazat, erkélylemezek vizsgálata)
  • Tömítetlen szerkezetek, elégtelen légzárás felderítése (pl. nyílászárók vagy tetőtéri szerkezetek esetén)
  • Panelszerkezetek fugáinak és hőszigetelésének ellenőrzése

Erre a homlokzatra elkelne egy legalább tízcentis szigetelés (Kép: YHMP.org)

Elszökhet a meleg, ha például szigeteltük ugyan a házunk falát, de az erkélylemez oldalát nem, amely valósággal kiszívja a meleget a szobából. Ha a termoképen a szigetelt épületlábazat melletti járda melegebbnek látszik, az arra utal, hogy a lábazati szigetelést csak a talajszintig csinálták meg, ekkor érdemes a szigetelést utólagosan folytatni a talajban a hőhíd megszüntetése érdekében.

A szobafalak belső vizsgálatánál a felső betonkoszorúról szokott kiderülni, hogy nincs szigetelve, és viszi a hőt. A falsarokban kialakuló hőhídat (és emiatti penészesedést) a könnyűszerkezetes tetőtéri szerkezet elégtelen légzárása okozza. A nem megfelelően beépített tetőtéri ablak is hőhíd kialakulásához vezet, amely a sarokban erősödik fel a leginkább. 

Jól látszik az ablakcsere hatékonysága (Kép: Anglian Home)

Milyen a megbízható hőkamera?
Hőszigetelési hibák keresése során egy 30 mK termikus felbontású hőkamera már értékelhető hőképeket készít, ha alig 10 fok a különbség a beltér és a kültér hőmérséklete között. Beázás és páralecsapódás esetén létrejövő felületi lehűlések pedig 50 mK-nél rosszabb (nagyobb) termikus felbontású hőkamerákkal gyakorlatilag nem ismerhetők föl. (Termikus felbontás: minél kisebb a hőérzékenység értéke, annál jobb minőségű hőképet kapunk.)

Korszerű hőszigeteléssel rendelkező épületek ellenőrzéséhez csak olyan képességű hőkamerák alkalmazhatók, amelyek akár az olyan felületről is képesek hőképeket készíteni, amelyek mínusz 40 fokra hűltek el. 


0
Tovább
08
aug/2013

Húsz centis szigetelést kapott az energiahatékonysági összehasonlítás egyik háza

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.


0
Tovább
12
júl/2013

Ki mondta, hogy a sátortető nem lehet zöld?

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design


Hiver't-Klokner Zsuzsanna


1
Tovább
11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.


4
Tovább
08
nov/2012

Két évig látható az Odoo napház Budapesten

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében


0
Tovább
06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.


0
Tovább
18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)


7
Tovább
19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.


0
Tovább
12
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum