Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
27
jan/2021

Kapjon mindenki ingyen elektromos robogót

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 


0
Tovább
08
jan/2021

Az új svéd modellben mindenki megtervezheti az utcáját

De úgy is mondhatjuk: túllép a 15 perces városon az egyperces város. A 15 perces város koncepció lényege, hogy úgy alakítsuk át környezetünket, hogy 15 perces sétával minden szükséges szolgáltatót (orvos, bolt, iskola stb.) elérjünk. A koncepció szerint ezzel rengeteget javíthatunk a levegő- és életminőségen, hiszen ha ügyeink intézéséhez nincs szükségünk autóra, akkor gyalog és kerékpárral fogunk közlekedni. 

Svédországban ennél is szűkebbre húzták a határt: minden utcát át akarnak alakítani, ez lenne az egyperces város, írja a Bloomberg CityLab urbanisztikai webmagazin.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

A Vinnova (svéd nemzeti innovációs testület) és az ArkDes (svéd nemzeti építészeti és design központ) által fejlesztett, Street Moves-nak elnevezett kezdeményezés a helyi kisközösségek (szomszédságok) számára teszi lehetővé, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítják ki vagy át az utcájukat. A lakók workshopok és konzultációk során véleményezhetik, hogy például hány parkolóhely legyen a házuk előtt, vagy más nyilvános használatú egység.

Az egyperces város koncepciót jelenleg négy utcában tesztelik Stockholmban, még három városra (Göteborg, Malmö, Umeå) ki szeretnék terjeszteni 2021 folyamán. A végső cél szerint az elkövetkező évtizedben minden utcát át akarnak alakítani, hogy "Svédországban minden utca egészséges, fenntartható és életteli legyen 2030-ra", idézi a magazin a Street Moves honlapját.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: Utopia Arkitekter

A 15 perces város koncepcióval szemben a svéd egyperces város modell nem arról szól, miként elégítsék ki a lakók szükségleteit hiperlokális szinten. Az ugyanis nem venné figyelembe az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a tömegközlekedés, munkalehetőségek, egészségügyi specialisták. Ehelyett az új modell azt javasolja: a küszöbünk előtti terület az ideális hely arra, hogy a városvezetés újfajta, közvetlenebb módon teremtsen kapcsolatot az ott élőkkel.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

A fenti utca más berendezéssel. KÉP: Utopia Arkitekter

Az utca az alapegysége a jövő lehetséges társadalmi normájának, kultúrájának. Az újragondolt utca a közösség létfontosságú kapcsolódási tere, el kell vetni azt a nézetet, hogy az utca pusztán közlekedésre és autótárolásra való aszfaltcsík. 

A Vinnova a Lundberg Design formatervező céggel karöltve olyan utcabútorkészletet fejlesztett ki, amely akkora, mint egy-egy parkolóhely. A tömör fenyőtalapzaton álló egységek aszerint alakíthatók, amire igény van az adott szomszédságban: kerékpár- és rollertároló, pihenőpad, játszózug gyerekeknek vagy elektromosautó-töltő. Az egységek állhatnak önállóan vagy összekapcsolva az utca teljes hosszában. A tervezők nem titkolt ihletadói az Ikea, a Lego és a Minecraft voltak, amelyekben az egybefüggő rendszer elemeit átrendezhetjük, átalakíthatjuk, bővíthetjük vagy lebonthatjuk igény szerint.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

A tervek szerint a svéd városok a maguk ízlésére alakíthatják az utcabútor-rendszert, természetesen minden utcában egyeztetve a lakókkal, a gyerekeket is beleértve. Például egy metrómegálló szomszédságában inkább több kerékpártárolót szeretnének az emberek, míg ahol sok kávézó van, ott több padot. Egyes egységekbe növényeket is lehetne ültetni. Az a lényegük, hogy az ott lakók utcaszakaszról szakaszra maguk alakíthassák ki a környezetüket az aktuális igényeiknek megfelelően. Vagyis az utca berendezése időről-időre változhat, akár évszakonként is. 

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

Sőt, tévedni is szabad: az utcaberendezési egységek igazi célja, hogy lehetőséget adjanak egy jó beszélgetésre, amelynek során az utcában élők és a járókelők közösen megvitathatják az utcák jövőjét. Ennek köszönhetően a ma elérhetetlen hivatalok által végzett várostervezés kézzelfoghatóvá és közvetlenül érzékelhetővé válik. A Vinnova azt reméli, hogy Svédország utcái innovációs műhelyekké válnak, és sikeresen vehetik fel a harcot a klímaváltozás ellen, illetve a közegészségügy és a társadalmi igazságosság érdekében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
nov/2020

A dánok szerint a kanyarban sincs a Tesla, ha a hatékonyság a tét

A dán autóklub (FDM) magazinjában megjelent egy cikk, amely az egyes elektromos autókra megadott hatótávot veti össze a valós körülmények között mért fogyasztással (km/kWh). Mint írják, autóvásárláskor az emberek pusztán a megtehető távolságot nézik. Ám ez önmagában kevés.

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

KÉP: FDM

Az autók fogyasztásának mérésére szolgáló új nemzetközi szabvány, a WLTP (Worldwide Harmonized Light Duty Vehicles Test Procedure, világszerte összehangolt könnyű jármű vizsgálati eljárás) a valós élethez sokkal közelebb álló helyzeteket vesz figyelembe, szemben a korábbi normával. 

Mivel a dán átlagautós napi 40 kilométert tesz meg, nem igazán jelent számára problémát a távolság. A dánok által "hatótáv-szorongásnak" (rækkeviddeangst) nevezett idegesség azoknál tapasztalható, akik nagy lendülettel nekiindulnak az országútnak. Vajon meddig lesz elég a kakaó?

Az FDM szakértői a különféle modelleleket 110 km/h sebességen tesztelték. Az elektromos autó télen 20-30 százalékkal többet fogyaszt az utastér és az akkumulátor melegítése miatt, írják a cikkben. A tesztelések során nyáron használták a klímát, télen az ülésfűtést is, továbbá a médialejátszót is az átlagosnak megfelelő módon vették igénybe. 

Induláskor mindegyik jármű 100 százalékra volt feltöltve. Közvetlenül elindulás előtt az utasteret az évszaknak megfelelőre fűtötték-hűtötték, mivel a tesztek egész évben zajlottak, 5-25 Celsius-fok között. Elindulás után addig mentek, amíg csak bírta az akksi, vagyis amikor kiírta, hogy már csak 0-20 km van tartalékban. Ezt a távot hozzáadták az addig megtett kilométerek számához. A teljes tesztet a számsorokkal  ide kattintva lehet megtekinteni.

A dán tesztet két szempontnak megfelelően kimazsolázta a CleanTechnica magazin. Első körben az autópályán 110 kilométeres óránkénti sebességgel elért távolság szerinti sorrend látható, zárójelben az elméletinek számító WLTP-értékkel:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Második körben pedig szintén 110 kilométeres óránkénti sebességnél a kilowattóránként megtehető kilométerszám volt a rendező szempont:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Vagyis míg a megtehető távolság terén tényleg az amerikai Tesla arat, addig teljesítmény tekintetében már a koreai modellek vannak fölényben a dánok szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
nov/2020

Alzheimert és szellemi hanyatlást okoz a városi zaj

Mostanában sokan elsősorban azért járnak kocsival, mert attól tartanak, hogy a tömegközlekedési eszközökön nagyobb kockázattal kaphatják el a Covid-fertőzést. Magyarországon 2020. november 3-tól megint ingyenes a parkolás, ami azzal járhat, hogy tovább nő a forgalom és ezzel a városi zajszennyezés mértéke. Márpedig újabb kutatás igazolja, hogy a hosszan tartó városi zaj Alzheimer-demenciát és szellemi hanyatlást okozhat az idősebbeknek. A városi zajszennyezésbe beleszámít a közúti forgalom, a kötöttpályás járművek, a légiközlekedés, az ipari létesítmények és az építkezések zaja is.

Az Egyesült Államokban első alkalommal szervezett hosszú távú kutatás, az 1993-ban indult Chicago Health and Aging Project (Chicagói Egészségi és Idősödési Kutatás) felméréseiben Chicago déli részének tízezer lakosa vesz részt. A felmérések szerint a tartós zajterhelés nagyobb kockázatot jelent a fent említett kórok tekintetében, emellett az észlelés lassulását is okozhatja az idősebbeknél. Ezek a következmények egységesek voltak eltérő környezeti feltételek esetén is, továbbá függetlenek voltak a tesztalanyok társadalmi-gazdasági hátterétől.

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

KÉP: Pexels

A zajterhelés káros hatását egy korábbi, német kutatás is igazolta, amelyben 45-75 éveseket vizsgáltak, és hasonló eredményre jutottak. Egy angol kutatás 50-79 évesek alvás közbeni zajterhelését mérte, és 9 év elteltével szintén a demencia megjelenésének fokozódását állapította meg. 

Megelőző vizsgálatok elsősorban arra fókuszáltak, milyen hatással van a zajszennyezés a gyerekek fejlődésére. Nem meglepetés, hogy a városi zajban felnövő gyerekek körében fokozottan kell számítani arra, hogy lassabban fejlődnek, illetve nehézségeik lehetnek a tanulásban és a kognitív teljesítmény terén. 

Az evolúció során úgy lettünk programozva, hogy a hangos zajhatásokat veszélyként észleljük. Így például egy örömében sikítozó kisgyerek hallatán is összerezzenünk, veszélyérzetünk automatikusan élesedik. Míg természeti környezetben a zaj leggyakrabban pontszerű, hirtelen impulzus, a települési környezetben már ismétlődő vagy hosszan tartó jellegű. Az állandósuló zajterhelésre egyénenként eltérő módon reagálunk.  

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

KÉP: Pexels

A zaj akkor is zavarhat, ha ennek nem vagyunk tudatában: repülőtér mellett lakók vizsgálata során az derült ki, hogy még ha nem is ébredtek fel a fel- és leszálló gépek zúgására, sokuknál akkor is hirtelen vérnyomás-emelkedést, szaporává váló szívritmust, érösszeszűkülést és a stresszhormonok szintjének megugrását lehetett kimutatni az erős zaj hatására. Ráadásul ezek a veszélyes keringési problémák még órákkal később is fennálltak, illetve hosszú távon állandósultak, és ezzel egyeseknél hozzájárulhattak a 2-es típusú cukorbetegség, illetve stroke kialakulásához. 

A reptéri kutatás szerzője, Wolfgang Babisch, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal zajkutatója szerint a zajszennyezéshez nem igazán lehet "hozzászokni", az ugyanolyan zavaró akár évek múltán is. Úgy látja, a különböző élethelyzetben vagy környezetben észlelt zaj eltérően hat: 85 decibel zaj nappal a munkahelyünkön enyhébb mértékben zavarja meg szervezetünk működését, mint 65 decibel zaj figyelmet igénylő feladat vagy pihenés közben, illetve 50 decibel zaj alvás közben. A szakértő számításai szerint a 446 millió lakosú Európai Unióban 56 millióan élhetnek olyan környezetben, amelynek átlagos zajszintje meghaladja az 55 decibelt, és így az egészségre ártalmasnak számít.

A Herman Ottó Intézet weboldalán elérhető Magyarország stratégiai zajtérképe. "A stratégiai zajtérkép nem csak egyszerűen egy térkép, hanem egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Részleteiben nem tartalmaznak minden utcát, területet, ezért nem lokális, rövid idejű problémákra, hanem a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrálnak. A zajmutatók éves átlagértéket reprezentálnak", írják.

Budapest zajtérképe nappal:

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

És éjszaka:

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

Hát ezek eléggé hasonlítanak.

A közlekedési eredetű városi zajterhelés csökkentésére mindenki fel tudna sorolni legalább háromféle járművet, és akkor a méltatlanul mellőzött gyaloglást tényleg nem is említettem.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
08
ápr/2020

Használt autógumiből készülhet szuperszigetelő aerogél is

Világszerte évente 1 milliárd autógumit dobnak ki. Ez az anyag, épp mert rendkívül tartósnak tervezték, nem is bomlik le biológiai úton. Optimista becslések szerint az abroncsok 40 százalékát újrahasznosítják, de az így készült termék (például játszótéri gumiszőnyeg) értéke csökkent lesz az eredetihez képest. A használt gumiabroncsok 49 százaléka hulladékégető erőművekbe kerül, és legalább 11 százaléka hulladéklerakókba, útszélre, illegális telepekre. Pedig a természetben a gumiabroncs veszélyes hulladéknak számít, hiszen a csapadékkal kioldódnak belőle a méreganyagok. Sokan fűtenek a gumiabronccsal, amivel szintén rendkívül mérgező anyagok kerülnek a környezetbe.

újrahasznosítás aerogél autógumi

Patrick Mangan / Flickr

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (National University of Singapore, NUS), kutatói technológiai áttörést hajtottak végre azzal, hogy a kidobott autógumiból szuperkönnyű aerogélt készítettek, amelyet számtalan területen lehet felhasználni. Ez az első alkalom, amikor autógumiból készül aerogél, amely rendkívül könnyű, óriási mennyiségű folyadékot képes magába szívni, nagyon tartós és kiemelkedő a hő- és hangszigetelése. 

Az autógumik újrahasznosítása költséges és energiaigényes folyamat, amelyre kevés támogatás igényelhető, foglalta össze a kiinduló problémát Duong Hai-Minh professzor, aki a NUS gépészmérnöki tanszékének kutatócsoportját vezeti. Azért döntött a csapat amellett, hogy autógumiból próbáljanak aerogélt készíteni, mert az abroncs széles körben rendelkezésre álló, olcsó alapanyag. Azzal, hogy aerogéllé alakítják, a filléres másodnyersanyagból jó áron értékesíthető, minőségi terméket állítanak elő.

újrahasznosítás aerogél autógumi

Illusztráció: NASA JPL

Úgy készül autógumiból aerogél, hogy a használt abroncsot finomra őrlik, majd ezt (környezetbarát) oldószeres vízben áztatják és 20 percig keverik, amíg sűrű gél képződik belőle. A gélt mínusz 50 fokon 12 órán át fagyasztják, amíg az oldószer el nem párolog belőle, a maradék gél pedig lyukacsos szerkezetű szilárd anyaggá alakul [lényegében olyan, mint a törökméz, csak rugalmas -- A szerk.]. Az egyszerű gyártásnak köszönhetően az aerogél 12-13 óra alatt elkészül, és egy 1 négyzetméteres, 1 centiméter vastag lap előállítása csak 7 dollárba kerül. A kedvező ár megnyitja az utat egy sor kereskedelmi hasznosítási mód előtt.

Az új gumi-aerogél tulajdonságai:
- Extrakönnyű, mégis tartósabb, mint a kereskedelemben kapható hasonló habok
- Fokozottan porózus: a jelenleg abszorbensként használt polipropilén lapoknál kétszer több folyadékot képes magába szívni, vagyis kőolajkiömlések eltakarításához használható
- Kiváló hangszigetelő: a gumi aerogél 27 százalékkal hatékonyabban csillapítja a hangokat, mint a manapság használt habok, aminek nagy hasznát venné az autógyártás (és feltehetően az építőipar is)

- Kiváló hőszigetelő: az 1 hüvelyk (2,54 cm) vastagságú aerogél hőszigetelő képessége egyenértékű 25 standard ablaküvegével
- Nagyon tartós: a szilikát alapú aerogélek törékenyek és elporlanak, de a gumiból készült aerogél összenyomás után is visszanyeri eredeti formáját, vastagságát. Ennek köszönhetően a legszélesebb körben fel lehet használni, például ipari szigetelőanyagként, lakások és hűtőszekrények hőszigeteléséhez, de akár ruhabélésként vagy cipő talpbetétként is
- Ha szilánnal vonják be, akkor vízlepergetővé is válik. [A szilánt használják például a házfalak bevonására, mert nem tapad meg rajta a graffiti.]

További általános ismeretek az aerogélekről a Magyar Kémikusok Lapjában olvashatók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
feb/2020

Az amerikaiak 94%-ának megérné elektromos autót venni

Az Egyesült Államok legtöbb államában olyan kedvező a megújuló forrásból (szél, nap, víz, geo) származó zöldenergia és/vagy atomenergia részaránya a teljes energiamixben, hogy jobban megérné nekik elektromos autóval közlekedni, mint benzinessel vagy dízelessel, írja a Jalopnik.com cikke. Az elektromos és fosszilis eredetű meghajtás összehasonlításakor figyelembe vették a kőolaj kitermelés, finomítás és szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátását is, hozzáadva a kipufogófüsthöz.

Pexels

Egy Európában átlagos 4,5-5 liter/100 km fogyasztású új személyautó 52-47 mpg (miles per gallon, gallononkénti mérföld) fogyasztásnak felel meg Amerikában. Ehhez képest szembetűnő az alábbi térképen, hogy az amerikai átlag elektromos autó fogyasztása 88 mpg-nek feleltethető meg, azaz mintha 1 gallon (3,8 liter) üzemanyaggal 88 mérföldet (141,6 kilométert) tenne meg, ha benzines autó volna.

Forrás: Jalopnik.com

A térkép az amerikai regionális elektromos művek területi egységeit és az ott elérhető energiamixből származó elektromos áram átlag-mpg átváltását mutatja. A NYUP (Upstate New York állam) régióban egy átlag elektromos autó úgy érheti el a 231 mpg-t, hogy ott az energiamix majdnem 70 százaléka atom- (31,4%), víz- (31,6%), szél- (4,7%) és biomassza-energiából (2,1%) származik.

Magyarország energiamixe a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR ZRt. közös kiadványa alapján (megjelenés: 2019. okt. 31.)

HKZs


0
Tovább
11
feb/2020

Sokat ingázol? Akkor hetente kellene kitakarítanod az autót!

Az autóülésekben és egyéb beltéri műanyagokban lángkésleltetőként, égésgátlóként használt szerves klórvegyület [tri-(2,3-diklór-propil)-foszfát, TDCPP] nem kötődik a hordozóanyagokhoz, hanem rendkívüli illékonysága miatt folyamatosan párolog az utastérben. Ez a párolgás rendkívül finom por formájában kiülepszik a felületekre, például a műszerfalra vagy az üléskárpitra. Onnan viszont minden ajtónyitással vagy a fűtés bekapcsolásával felkavarodik a levegőben, és belélegezhetjük.  

KÉP: UCR

A TDCPP azonban rákkeltő hatású lehet. Tehát minél több időt tölt valaki utazással, annál nagyobb a kockázata, hogy bekerül a szervezetébe ez a veszélyes vegyület, írják a Kalifornia Egyetem kutatói most közzétett kutatásukban, amely az Environment International folyóiratban jelent meg.

A kutatók egyszerű módszerrel tesztelték a TDCPP-kitettséget: 90 egyetemi hallgatóra szilikonkarkötőt adtak, amelyet 5 napig folyamatosan viselniük kellett. A szilikon molekuláris szerkezete ideális ahhoz, hogy csapdába ejtse a légszennyező anyagokat. A diákok napi átlagban 15-120 percet autóztak az egyetemre és haza.

Ilyen kék szilikonkarkötőt használtak a teszthez.
Fotó: David Volz, UCR

"Először szkeptikus voltam, mert nem hittem volna, hogy jelentős értékeket fogunk mérni ilyen rövid idő után, nemhogy ezt összefüggésbe hozhatjuk az autózással," nyilatkozta David Volz környezeti toxikológiai professzor, a kutatócsoport tagja.

Volz az elmúlt évtizedben azt kutatta, hogy a különféle vegyi anyagok miként befolyásolják az embrionális fejlődést. A habosított anyagokban (autóülés párnázatában) égésgátlóként használt szerves foszfátvegyületek (mint a TDCPP) tanulmányozása során az derült ki, hogy nőknél csökkentheti a fogamzóképességet és felboríthatja a menstruációs ciklust, férfiaknál alacsony spermaszámot okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő magzatot is. (A vegyületet vizeletmintákban azonosították, bizonyítva, hogy bekerül a szervezetbe.)

A Kalifornia Egyetem mostani kutatása azt mutatta ki, hogy minél több időt tölt valaki az autóban, annál nagyobb TDCPP-terhelés éri. "Ha öt nap után egyértelmű volt az összefüggés, mit jelenthet ez hosszú távon ez azok számára, akik rendszeresen ingáznak, évtizedekig?" teszi fel a kérdést Volz. Azt javasolja, hogy aki sokat ingázik, az rendszeresen porszívózza ki az autóját, hogy csökkentse a mérgező hatású por lerakódását.

KÉP: Bennilover/Flickr

Hogyan takarítsd ki a TDCPP-t az autóból?
Az autóbelső takarításához ne használj morzsaporszívót, mert az abból kifújó légáramlat csak még jobban felkavarja az autóban a port. Használj rendes, hosszú csöves porszívót a művelethez, vagyis a porszívó maradjon az autón kívül.

Ne csak a műanyagfelületeket és a padlót porszívózd össze, hanem az üléseket is, kárpithoz való porszívókefével.

Porszívózás után a műanyag- és üvegfelületeket nedves törlőkendővel töröld át. A törlőkendőt gyakran öblítsd a művelet közben. 

A gyerekülést se hagyd ki a porszívózásból és a nedves törlésből!

Rendszeresen tisztítsd a ventilátorrácsokat, hogy az ott leülepedő port ne fújja szét a rendszer az autó belsejében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
16
júl/2019

Autósként is nyaralhatnál környezettudatosan

Képzeld el, hogy a következőképpen nyaralsz a családdal: csurig pakolod az autót a poggyásszal, rögzítesz a hátára még két biciklit, beszuszakolod a kutyát is, és nekiindultok a tengerpartnak. De nem ám az autópályán, hanem egy kényelmes vonaton, hálókocsiban! Mégpedig úgy, hogy kimész a pályaudvarra, először felteszed a vonatra az autódat, aztán a családdal elfoglaljátok a hálófülkéteket. Az óránként 160-as tempóval suhanó vonaton másnap ébredés után elfogyasztjátok a reggelit, és már meg is érkeztetek, leveszed az autót, beülsz a családdal, és odahajtasz az apartmanotokhoz. 

Ez létezik. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Wikimedia

Úgy hívják, hogy Motorail vagy Autotrain, és Európa számos országában elérhető. Tengerparti irányba Magyarországhoz legközelebb Bécsben és a dél-ausztriai (karintiai) Villachban. Utóbbi pontról például az Optima Express autósvonatjaival déli irányban az 1400 kilométerre fekvő törökországi Edirnébe juthatsz, ahol már csak rajtad múlik, hogy félóra autózás után Isztambulba érsz, vagy Bulgáriába mész át, illetve Görögországba.  

A Motorail az 1960-as évektől az 1990-es évekig élte virágkorát, akkortájt évente csak Nagy-Britanniából százezren indultak útnak (40 ezer autóval!), hogy a pihentető vonatút után saját autójukkal bebarangolják Európa déli vidékeit.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Ideális ez a közlekedés azoknak, akik nem szeretnek autópályán vezetni, vagy éppen az idősecske autójuk városban még elközlekedik, de több ezer kilométeres távolságra már nem mernének elindulni vele. Ráadásul az autódat is kíméled vele, hiszen megspórolod a több ezer kilométeres út által okozott kopást, elhasználódást. Azok is örülnének neki, akik évek óta nem jutottak el külföldre rokonokat látogatni, mert nem tudják addig hová tenni idős családtagjukat, kutyájukat, macskájukat. 

A szolgáltatáshoz a legtöbb vasúttársaságnál két sporteszköz (kerékpár, kajak, kenu) ingyenes fuvarozása is társul, és a hálófülkében veled utazhat a kutyád vagy macskád is. Télen síelni mehetsz ilyen módon. Gondolj bele: egy vonaton van mosdó, nem kell félóránként megállni az autópályán, ha a gyereknek pisilnie kell... A vonaton tusolhatsz is, és frissen-üdén érkezel másnap az úticélodhoz, nem telik az első két nap azzal, hogy az autóban való kucorgástól bedagadt lábadat áztatod hideg vízben.

A briteknél a vasút privatizációja, másutt a fapados repülőjáratok tehetnek arról, hogy az autósvonatok egy része elhalt, a többi nem ismert és kihasználtabb. Sokan úgy gondolják, hogy a fapados járatok olcsók, és micsoda szuper lehetőséget nyújtanak a nyaralásra. Ez szűklátókörű felfogás. Ma pár ember olcsón repül, holnap ezrek szenvednek a légszennyezés miatt, a klímaváltozás, a megvadult időjárás következményeitől. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

E-CSR

Éves szinten a világ légszennyezésének 4-5 százalékát teszik ki a repülők, míg a közúti közlekedés 15 százalékot. Csakhogy abba beleértendő az árufuvarozás és az olyan személyutak is, amikor az autóban csak 1-2 ember ül. Amikor viszont 4-5 főt kellene hosszabb távon fuvarozni, az autósvonat ideális megoldás volna. Egyetlen Motorail 100 autót képes egy éjszaka alatt 1000 kilométeres távolságra szállítani, amivel 16 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelőzni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint
- vonaton egy utas szállítása kilométerenként 14 gramm szén-dioxid-kibocsást okoz,
- átlagos autóval egy utas szállítása kilométerenként 55 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- busszal egy utas szállítása kilométerenként 68 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- motorkerékpárral egy utas szállítása kilométerenként 72 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- repülővel egy utas szállítása kilométerenként 285 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz.

Egy 500 kilométeres úton egy repülő 10-50-szer több károsanyagot bocsát ki, mint egy nagysebességű elektromos vonat, és 5-10-szer többet, mint egy távolsági autóbusz, az E-CSR fenntarthatósági médiaplatform szerint.

A francia Autotrain úgy kalkulál, hogy Párizsból leutazni a 930 kilométerre fekvő Nizzába autóval 8 órát tesz ki, kb. 80 euró az üzemanyagköltség és kb. ugyanennyi az autópályadíj, az út során a gépjármű szén-dioxid-kibocsátása 83 kilogramm. Ugyanez, ha az autódat felteszed vonatra: kb. 150 euró. Tény, hogy az Autotrain csak autókat szállít, embereket nem. Tehát a család egy másik vonattal megy, amit két felnőttnek, két diákigazolványos kamaszgyereknek és egy kutyának 466 euró a TGV gyorsvasúttal, amivel 5 óra alatt célba érnek, bőven az autó megérkezése előtt. Egy autó vonattal történő szállítása a franciák szerint ezen az úton 9,2 kilogramm CO2-kibocsátással jár. Töredéke a repülős útnak, ami Párizs és Nizza között 670 kilogramm CO2-kibocsátás lenne négy főnek, akik így értelemszerűen autó nélkül utaznak.  

Ha innen nézem, az autósvonat drágább és lassabb, mint a repülő vagy a saját vezetés, ha onnan nézem, akkor lényegesen zöldebb, és fényévekkel nyugisabb, biztonságosabb. Egy már most is létező, környezetbarát közlekedési hálózat, a vasút sokkal nagyobb arányú kihasználását tenné lehetővé.

Az osztrák vasúttal (ÖBB) ugyanazon a vonaton utazhat az autó és a család, annyi a "kényelmetlenség", hogy indulás előtt 2 órával kell megjelenni a pályaudvaron az autók felpakolása miatt. Esti indulással Bécsből a toszkán tengerparti Livornóba megy rendszeres éjszakai járat. De mehetsz Hamburgba, Insbruckba és Düsseldorfba osztrák autósvonattal.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Horvátországban Zágráb és Split között van ilyen járat, találó névvel: Hostel on Wheels, azaz Szálló kerekeken. Csehországban Prága-Poprád, Prága-Kassa között, Prága-Homonna, illetve Szlovákiában Pozsony-Homonna között működik éjszakai automobil vonat (Noční autovlak).

Találsz autósvonatot Szlovéniában is, Bohinjska Bistrica, Podbrdo és Most na Soči között. A német Urlaubs-Express szezonális retúr úticélokat kínál, így 2019 nyarára Düsseldorf-Verona-Düsseldorf vagy például Hamburg-Villach-Hamburg között,  2019 telére pedig például Münster-St. Anton-Münster útvonallal. 

Az autósvonatban óriási fejlesztési lehetőség volna, hiszen már most is létezik olyan útvonal, amikor a vonatozás után Edirnéből kis autózással egy komphajóra csekkol be az ember, és azzal halad tovább a török Riviéra valamelyik üdülőhelyére. Mindezt úgy, hogy a nyugodt nyaralás minden szükséges kelléke elérhető a saját autóban. 

Magyarországról például mehetne autósvonat a horvát vagy az olasz tengerpartra, de akár Törökországba is. Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Kelenföldi pályaudvaron felgurulunk a vonatra, és azzal megyünk a Balatonra, kikerülve az M7-esen uralkodó dugókat. Mondjuk Lepsénynél legurulunk, és aki akar, mehet jobbra az északi part felé, vagy balra vissza a sztrádára Siófok irányába. Egy ilyen vonatra még bérletet is vennék!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szavazatoddal mondd el a véleményedet!


0
Tovább
21
ápr/2019

Kiszámolták, milyen távolságon hatékony a repülő autó

Akik a húsvéti hétvége több óráját is valamelyik autópályán dugóban araszolva töltötték, biztos vevők lennének egy repülő autóra. Azzal aztán nincs ilyen probléma, ha torlódó autókat lát az ember, csak meghúzza a magassági kart, és pár pillanat múlva már felülről integet a kocsisornak. De vajon mennyire zöld repülni autózás helyett?

A VTOL (vertical takeoff and landing aircraft, magyarul függőleges felszálló és landoló légijármű) egyesíti a helyből felszállni képes helikoptert a kedvező aerodinamikai tulajdonságokkal bíró kisrepülővel, miközben a guruló földi egysége kényelmes autózást tesz lehetővé. Efféle járművek a várhatóan 2020-ban véglegesített szabályozás után gyorsan a piacra kerülhetnek, hiszen már ma is több komoly cég foglalkozik a fejlesztésükkel.

Így nézhet ki a közeljövő repülő taxija (Illusztráció: Dave Brenner/
University of Michigan School for Environment and Sustainability)

Környezetvédelmi szempontból viszont nem mindegy, hogyan fogjuk használni a VTOL-okat. Az amerikai Michigan Egyetem kutatói a Ford mérnökeivel együtt számolták ki, hogy eltérő távolságokon milyen energiafogyasztásra, károsanyag-kibocsátásra, illetve időmegtakarításra számíthatunk a hagyományos autókhoz képest. Ez a világ első olyan kutatása, amely a VTOL-ok fenntarthatóságát vizsgálja. Az eredményeket a Nature Communications folyóirat 2019 áprilisi számában tették közzé.

Jóllehet az elektromotoros VTOL a levegőben nem bocsát ki károsanyagot, az akkumulátorait rendszeresen tölteni kell, és nem mindegy, milyen forrásból származik az az elektromos energia. A kutatók úgy találták, hogy egy kb. 100 kilométeres távon a pilótát és három utast szállító, tehát teljes terhelésű négyszemélyes VTOL kevesebb környezetterhelést jelent, mint egy normál autó az (Amerikában) átlagos 1,54 fő utassal. A repülő autókhoz köthető károsanyag-kibocsátás 52 százalékkal kevesebb volt, mint egy benzinmotoros autóé, és 6 százalékkal kevesebb, mint egy elektromos autóé.

Az Audi az Airbussal közösen fejleszti repülő autóját
(Illusztráció: Audi)

A kutatás eredményei segíthetnek a rohamtempóban fejlesztett VTOL-ok fenntarthatósági szabályozásában még a piaci áttörés előtt, mondta Akshat Kasliwal, a kutatás vezető szerzője. "A repülő autók használata akkor jelent minimális környezetterhelést, egyúttal gazdaságos üzemeltetést, ha minél nagyobb a kihasználtságuk." A leendő utasokat azzal is lehet ösztönözni a férőhelyek megosztására, hogy mennyi időt takarítanak meg repüléssel a vezetés helyett.

A következő évtizedekben a globális áru- és személyfuvarozási ágazatnak ki kell találnia, hogyan feleljen meg a kényelmes közlekedésre vágyó utasok elvárásainak, miközben csökkenti a forgalmi dugókat, fokozza a biztonságot, és mérsékli a klímaváltozást gyorsító negatív tényezőket. Az elektromos és önvezető autók megfelelnek a zöld és kényelmi szempontoknak -- egészen az első dugóig. A VTOL-ok felülemelkedhetnek az ilyen korlátozásokon, hiszen taxijellegű, illetve regionális légi közlekedési személyszállítást tesznek lehetővé. 

A repülő egységhez kapcsolódik egy földi egység is,
de mindkettő képes más járművekkel csatlakozni (Illusztráció: Audi)

Számos repülőgépgyártó (Airbus, Boeing, Joby Aviation, Lilium stb. ) dolgozik prototípusokon, akárcsak az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA. A kutatók az eddig nyilvánosságra hozott terveket elemezve készítették el a hatékonyságra vonatkozó számításaikat, figyelembe véve a tervezett járművek tömegét, a felhajtóerő-ellenálláserő arányának alakulását, a leendő akkumulátorok energiatárolási kapacitását. 

Az energiafelhasználást és károsanyag-kibocsátást mind az öt VTOL-fázisban elemezték: a felszállási lebegés közben, emelkedéskor, repülés közben, leszálláskor, landolási lebegés közben. A VTOL-járművek rendkívül sok energiát igényelnek a fel- és leszálláshoz, de a repülés már viszonylag energiahatékony folyamat óránként nagyjából 240 kilométeres sebességgel.

Minél kevesebben ülnek benne, annál környezetszennyezőbb
-- a Delorean repülő autója (Illusztráció: Delorean Aerospace)

Emiatt a repülő autók használata hosszabb távokon lesz ésszerű, amikor a repülési fázis dominálja a többi fázist. Viszont 35 kilométeresnél rövidebb távon a belsőégésű motorral hajtott autó kevesebb energiát fogyaszt és kevesebb károsanyagot bocsát ki, pláne, ha mindkét járműben (VTOL és autó) csak egy-egy fő ül. Ez azért fontos számítás, mert egy átlagos autóút nagyjából 17 kilométer. Vagyis jelenleg az éves autóhasználatnak csak töredékét volna érdemes repüléssel kiváltani -- mármint a környezetszennyezési és fenntarthatósági szempontok szerint.

Pozsonyban fejlesztik az AeroMobil 5.0 VTOL-t (Illusztráció: AeroMobil)

A VTOL-ok fő előnye az időtakarékosság lesz, hiszen 80 százalékkal rövidebb idő alatt juttatják célba utasaikat. Az elektromotoros meghajtású kis repülőgépekről azt feltételezik, hogy alapjaiban meg fogják változtatni a légi közlekedést. A kutatók szerint azonban számos kérdés vár még megválaszolásra, és nem is az ár a legfontosabb ezek közül, hanem a VTOL-ok által keltett zajszennyezés, valamint a társadalmi és fogyasztói elfogadottságuk, vagyis hogy bebizonyosodik-e a hétköznapi hasznosságuk.

Forrás: University of Michigan
 


0
Tovább
26
márc/2019

Így takarítsd ki az autót 5 lépésben öko módon

A tavaszi napsütésben jól látszik, hogy milyen koszossá vált télen az autó belseje: foltot hagyott a kárpiton a gyerek szendvicse, az edzés után elmajszolt csoki, a sáros lábbal beugró kutya, a sós latyakos csizmánk. Az utasteret azért érdemes öko szerekkel megtisztítani, mert egyrészt nehezen szellőznek ki belőle az illékony káros vegyületek (VOC), másrészt összezsúfolodva sok időt töltünk benne, bőrünk állandóan érintkezik a kárpittal, műanyag borítású elemekkel: a durva gyári vegyszerekből túl sokat kapnánk vissza. 

autó öko tisztítás öko takarítás öko mosás ecet szódabikarbóna

Pixabay

1. Kezdd teljes kipakolással
A tél folyamán tenger kacat felhalmozódott az utastérben, a tárolókban ülések alatt és a csomagtartóban. A takarítás kezdődjön lomtalanítással: ürítsd ki az autót belülről. Miután mindent kipakoltál, kiderül, hogy 80 százaléka lényegében szemét, mehet a szelektív kukába.

2. Folytasd porszívózással
Sajnos nem mindegyik porszívóhoz adnak kis körkefe-fejet, pedig azzal lehet igazán hatékonyan kiporszívózni az autó alját takaró filcszőnyeget. Ha nincs ilyen kefefejed, akkor egy nagyobb körömkefével tudod a porszívó csöve felé irányítani a száraz morzsákat és szöszmöszöket, az ülések melletti-alatti résekhez használj egy kiszuperált fogkefét és a résszívó fejet. Ne feledkezz meg a szellőző rendszer mindkét végének kitakarításáról sem. 

autó öko tisztítás öko takarítás öko mosás ecet szódabikarbóna

Pixabay

3. Jön a folttisztítás
Először baktass el a legközelebbi illatszerboltba, ahol 200 forintért vegyél egy marhaepe szappant. Ebből reszelj le kis lyukú reszelőn 2 evőkanálnyit, szórd 1 liter vízbe, és kevergetve melegítsd addig, amíg fel nem oldódik a szappanreszelék: ez lesz a te öko folyékony tisztítószered a zsíros foltokhoz, mint amilyen a csokoládé, margarin/vaj, étolaj (csipszekről). A csoki és más darabos zsíradék nagyját egy kés fokával távolítsd el a kárpitról, utána a folyékony tisztítószerbe mártott mikroszálas törlőkendővel ütögesd meg a foltot, amíg a zsíradék fel nem oldódik. Nem kell padlóig átáztatni az ülést, inkább kis foltokban haladj. Ezután langyos tiszta vízbe mártogatott konyharuhával vagy törlőkendővel nyomogatással öblítsd ki a kárpitból a tisztítószert, egyúttal itasd is fel a vizet.
A tej fehérjét tartalmaz (és némi zsiradékot), tehát fontos, hogy a foltját hideg vízbe mártott kendővel itasd fel a kárpitról és a műanyag felületekről.  A meleg víztől a fehérje megköt. Érdemes többször is végigmenni a felületen, hogy ne legyen másnapra savanyú szag a kocsiban: a tej a napon átmelegedő utastérben gyorsan megalvad.
Gyümölcsjoghurt, fagylalt, jégkrém: ezekben van fehérje, zsiradék és ételszínezék is, tehát fontos, hogy mielőbb feltakarítsd a kárpitról a nagyját egy kés fokával (vagy egy életlen késsel, vékony peremű fémkanállal). Utána használd az öko tisztítószeredet hidegen a zsíroldáshoz, és hideg vízzel öblítsd át, majd papírtörlővel vagy száraz mikroszálas törlőkendővel itasd fel a vizet.
Csipsz, keksz, pattogatott kukorica, süti maradványait először a porszívóval szedd össze, majd a foltokat szórd be kukoricakeményítővel, ami magába szívja a zsiradékot. Hagyd rajta egy fél órát, aztán óvatosan söpörd össze egy körömkefével, és porszívózd ki. Ha még mindig látsz foltot, vesd be az öko tisztítószeredet.
A világos színű banán száradás = oxidálódás közben csúnya sötétbarna foltot hagy a kárpiton, azonnal fel kell takarítani folyékony tisztítószerbe mártott kendővel és utána hideg vizes öblítéssel, papír törlőkendős szárítással.
A gyerekülést érdemes kivenni az autóból, és aprólékosan végigmenni rajta a folyékony öko tisztítószerrel, hideg vízzel, száraz papír törlőkendővel. Meg is lehet napoztatni: az UV-sugarak antibakteriális hatásúak, bár némileg fakítják a szövetet. A fejtámlák is megérdemelnek egy zsíroldó tisztítást.
Az első ülések hátulja a gyerekcsizmáktól sáros, koszos lehet. A sáros foltokat enyhén sós vízbe mártott kendővel érdemes áttupfolni, majd tiszta vizessel öblíteni, száraz kendővel felitatni.
Ha már teljesen száraz az üléskárpit, hintsd be vékonyan szódabikarbónával, hagyd azt rajta egy órát, majd porszívózd össze: így tüntetheted el az áporodott bakancs- és ázottkutya-szagot a kocsiból. 
Ha marad az öko tisztítószeredből, ne ijedj meg, ha másnapra azt látod, hogy némileg zselés állagú lett, mert ez a besűrűsödés normális. Rázd fel, és megint használhatod.

autó öko tisztítás öko takarítás öko mosás ecet szódabikarbóna

Pexels

4. Láss ki az ablakon
Az éles napsütésben látszik igazán, milyen koszos belülről az ablak. Egy üres műanyag flakonba tölts 2 deciliter desztillált vizet, ami nem hagy nyomot az üvegen, tegyél hozzá egy evőkanál 10 százalékos ecetet, rázd össze és kész az ablaktisztító. Ebből önts egy tiszta mikroszálas kendőre, és töröld át vele az üveget belülről. Nem javaslom, hogy az utastérben permetezős flakont használj, mert többet fogsz belélegezni az ecetes vízből, mint amennyi az üvegre kerül. 
Ha már ablak: ne felejtsd el az ajtók alján a vízkieresztő nyílást megtisztítani, mert eldugulhat a téli szmötyitől, amit az eső és hólé bemosott az ablak gumiszigetelése mellett -- ha nem tisztítod rendszeresen, előfordulhat, hogy egyszer csak azt hallod, hogy nyitás-csukás közben lötyög a víz az ajtóban.

autó öko tisztítás öko takarítás öko mosás ecet szódabikarbóna

Pixabay

5. Ragyogjon a műanyag
Az erős felülettisztító vegyszerekkel az a baj, hogy marad belőlük a műszerfalon, aztán amikor azt megsüti a nap, a hő és az UV-sugarak hatására elkezd a kemikália bomlani, párologni, és mi azt belélegezzük. Ezért az ilyen vegyszerek helyett tisztítsd kíméletes anyagokkal az autó műanyagfelületeit. Először egy ecetes-vizes kendővel távolítsd el a port és a zsíros szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Utána jön a fényesítés: egy nedves kendőre önts pár csepp paraffinolajat, és töröld át vele a műanyagot. Utána egy száraz kendővel töröld át még egyszer, és kész. (Az internetes videókban ajánlják még az olíva- és a babaolajat, ki lehet próbálni ezeket a növényi eredetű olajokat is, ha gondolod.)
SOHA ne kend át az olajjal a kormányt, a sebváltót és a pedálokat, mert csúszósak lesznek, ami életveszélyes lehet vezetés közben. Az üvegfelületeket se kend be olajjal.
 


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum