Az utolsó roham előtt talán megspórolhatsz egy kis pénzt, időt, energiát.

KÉP: Pexels

Decemberben minden reklám- és marketingeszköz arra ösztönöz, hogy minél több pénzt szórjunk el a különféle akciókban és vissza nem térő kedvezményes lehetőségekben. A vásárlásösztönzés szakmai gurui most azt is kitalálták, hogy meg kellene változtatni a bevásárlókocsik fogórúdját, és helyette inkább két oldalra egy-egy fogantyút érdemes felszerelni: ezekkel ugyanis másképp toljuk a kocsit (ld. a képet lejjebb).

KÉP: Pixabay

Az áruházak most már egészen komoly pszichológiai hadviselést folytatnak a gyanútlan vásárlók ellen, kiváltképp az ünnepi időszakban. Egy friss vizsgálat szerint nem eléggé ösztönzi a vásárlást a tolórúddal felszerelt bevásárlókocsi, azzal ugyanis a tricepsz-izmokat mozgatjuk, amitől tudat alatt bekapcsol az "eltolás" érzet az agyukban, és ennek hatására képesek vagyunk nemet mondani a ránk tukmált árura is, pláne, ha már tele a kocsi. Alul a kép baloldalán a hagyományos bevásárló kocsi látható, jobb oldalon pedig  a vásárlásösztönző.

Amennyiben viszont a kocsi szélére teszik a fogantyúkat, azokat úgy fogjuk meg, mintha egy talicskát akarnánk megtolni, közben a bicepsz-karizmaink dolgoznak. Ennek hatására viszont akár 25 százalékkal többet pakolunk a bevásárlókocsiba a City University of London kutatói szerint. Érdekes belegondolni, hogy valóban ilyen egyszerűen működünk-e. Most már viszont, hogy ezt is tudjuk, úrrá tudunk lenni a fölösleges vásárláson. Legalábbis reméljük...

365Zö

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger

Amikor szeretnénk venni valamit, általában úgy hasonlítjuk össze az áruházban történő vásárlást és a webshopos rendelést, hogy megnézzük az árat, a minőséget, a kényelmet és az időtényezőt. Mostantól az globális felmelegegedést okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását is figyelembe vehetjük, erről ír az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ACS) környezettudomány folyóirata. A holland, brit és svéd szakemberekből álló kutatócsapat úgy becsüli, hogy személyes és háztartási termékeket gyakran kisebb környezetszennyezéssel jár hagyományos üzletben venni.

Pexels

Az úgynevezett FMCG fogyasztói termékeket, mint például tisztítószereket, csomagolt élelmiszereket, higiéniai termékeket sűrűn vásároljuk, ezek jellemzően alacsony árú termékek, amelyeket hagyományos (fizikailag létező) áruházakban, szaküzletekben szerzünk be. Sok országban azonban az ilyen termékek esetében is egyre fokozódik a netes rendelés, amely lehet létező áruházból házhozszállítás kérése, továbbá létező bolti egységgel nem rendelkező online ügyfélszolgálattól (webshopból) történő megrendelés, amelyet egy csomagszállító futár kézbesít.

A kutatók a háromféle vásárlási mód ÜHG-kibocsátásának megbecsülésekor számításba vették a szállításból, raktározásból és csomagolásból eredő károsanyag-kibocsátásokat. A vásárlások 63%-ában az áruházban történő vásárlás miatti ÜHG-kibocsátás magasabb volt, mint az áruházból történő házhozszállításé. A vásárlások 81 százalékában azonban az áruházi vásárlás környezetkímélőbbnek bizonyult a webshopos rendelésnél. 

Az áruházi vásárlás szén-dioxid-lábnyomát azzal lehet csökkenteni akár 40 százalékkal, ha a vásárlók gyalog vagy kerékpárral közelítik meg az üzletet. A webshopos cégek pedig úgy mérsékelhetik a CO2-kibocsátásukat 26 százalékkal, ha a dízelfurgonok helyett átállnának az elektromos tehertriciklikre az áru kiszállításnál.
A teljes tanulmány ide kattintva elérhető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a csizmája csak fél szezont bírt ki, mert a cipzárja felmondta a szolgálatot? Vagy hogy a mobiltelefon kijelzője alig másfél évig húzza, és utána kénytelenek vagyunk új készüléket venni? Vagy hogy a szemüveget havonta kell visszavinni az optikushoz, hogy itt-ott javítgasson rajta? Ha pedig nem akarunk így járni, vásárlás előtt hetekig kell bújnunk a különféle weboldalakat és vásárlói véleményfórumokat, hogy rátaláljuk azt a terméket, ami ár/érték arányban elfogadhatónak tűnik. De még így is csak remélhetjük, hogy nem mi esünk bele a hibaszázalékba, és a tárgy kihúzza az optimális ideig.

KÉP: ALLCHINA24

Tara Button amerikai reklámszövegíró is így volt vele: munkája révén olyan termékek vásárlására buzdított, amelyek ritkán voltak értékesnek mondhatók. Aztán a 30-ik születésnapjára kapott a nővérétől egy Le Creuset márkájú öntöttvas lábost, amiről elég annyit tudni, hogy forintban is 50 ezertől indul, viszont gyártója élethosszig tartó garanciát vállal rá. Onnantól kezdve, ha Tara abban a lábosban főzött, mindig eszébe jutott, hogy bárcsak minden holmija ilyen tartós lenne. 

KÉP: BUYMEONCE

Nem került sok időbe, hogy a gondolatot tett kövesse: elkezdett szisztematikusan úgy vásárolni, hogy csak olyan tárgyakra adjon ki pénzt, amelyek valóban tartós minőségűek. Ezzel első körben a "sopimániáról" szokott le villámgyorsan, második körben pedig (mindenféle számítástechnikai tudás nélkül) elkezdett építeni egy olyan weboldalt, ahol a föllelt szupercuccokat katalogizálni tudta: ez lett a BuyMeOnce, szabad fordításban "Csak egyszer vegyél meg". 

Az oldal ma már webáruházként is működik, ahol kizárólag olyan tárgyakat lehet kapni, amelyekre megfelelő garanciát ad a gyártójuk. Mondjuk egy fülhallgatóra 3 évet. Kertészkedéshez való térdeplőpárnára minimum 5 évet. Kenyérpirítóra 20 évet, bőrtáskára 100 évet. Bakancsra vagy plüssmackóra élethosszig tartót. Az kizárt dolog, hogy valamely gyártó megvesztegetéssel felkerülhessen BuyMeOnce oldalára. Van férfi, női, gyerek, konyhai, otthoni, szabadidős, műszaki és szépségápolási kategória.

KÉP: BUYMEONCE

Tarának az alábbi szempontok számítanak a válogatásnál:

1. Az alapanyag és az előállítási mód garantálja, hogy az adott termék tartósabb lesz más márkáknál.
2. A vásárlói vélemények és független fogyasztóvédelmi oldalak dicsérik a minőségét.
3. Etikusan készült, és lehetőleg fenntartható alapanyagokból.
4. A gyártó kiemelkedő garanciát vállal a termékre.
5. A termék formatervezése/stílusa időtálló.

Ha rákattintunk a weboldalra, először valóban pislogunk az árcédulákat látva, de aztán gyorsan jön a felismerés: mennyi pénzt elszórtunk már amiatt, hogy egy-egy használati tárgyunkat a kelleténél gyakrabban cserélnünk kell? Innen nézve már nem is olyan drága a jó minőségű termék, amit remélhetőleg tényleg csak egyszer kell megvennünk. Az igény megvan rá: egy 2014-es uniós felmérés szerint az európai fogyasztók 77 százaléka szeretné inkább megjavíttatni a tárgyait, mint újakat venni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ez is érdekelhet:

Elég 15 tárgy a boldogsághoz?

Az elmúlt hetekben mindenki az ajándékok beszerzésével volt elfoglalva. Mostanra talán már megvan a nagyja, erre beüt a ménkű: hát a Józsit (Katát, Ica nénit) nem elfelejtettük?! Dugipénz már nincs, de lehet, hogy egy kis átcsoportosítással megoldható a hiány: ha mondjuk a Marcinak szánt sálat odaadjuk Józsinak. De akkor mit kap Marci? És ha mégsem adjuk oda a sálat, akkor mit kap Józsi? Összeszedtünk pár ingyenes ötletet férfiaknak, nőknek, állatbarátoknak, hátha talál köztük hasznosat az olvasó.

1. Házi finomság
Ha még van a spájz egyik magas polcán a nagyitól származó szilvalekvár, az is lehet ajándék. Szépen le kell mosni, és az üvegre speciális filctollal karácsonyi mintát és jókívánságot rajzolhatunk, írhatunk, becsomagoljuk, és kész. Lehet egy tepsi kekszet is adni ajándékba, pláne ha tudjuk az illetőről, hogy nem tud vagy nem szeret sütni. Ha csinálunk magunknak egy nagy fazék csatnit, mondván, úgyis kell valami pikáns szósz a maradék húsok mellé a két ünnep között, akkor abból is adhatunk ajándékba. Nálunk a következő recept a nyerő (sajnos a forrására már nem emlékszem): 

A KÉP ILLUSZTRÁCIÓ

Hozzávalók: 90 dkg meghámozott, felnegyedelt paradicsom, 1 felkockázott padlizsán, 1 felkockázott zöld és 3 piros kaliforniai paprika (ez a három zöldség összesen max. 90 dkg legyen), 70 dkg finomra vágott vöröshagyma, 4 nagy gerezd fokhagyma aprítva, 35 dkg cukor, 300 ml fehérborecet (esetleg almaecet), 1 evőkanál só, 1 kiskanál tört koriandermag, 1 kiskanál őrölt fűszerpaprika, 2 kiskanál őrölt cayenne bors. Vastag aljú fazékban tegyük fel főni a zöldségeket, lefedve pároljuk őket kis lángon 1 órán át. Néha kevergessük meg. Adjuk hozzá a cukrot, sót, fűszereket, forraljuk össze 30 percig gyakran megkeverve. Fedő nélkül rotyogtassuk addig, amíg be nem sűrűsödik, de nehogy odakapjon az alja! Ha kész, forrón töltsük szét steril befőttesüvegekbe, tegyünk az üvegek szájára 1-1 lap celofánt, és csavarjuk rá a tetejét. Hideg helyen legalább 1 hónapig eláll.

2. Virág, zöldpalánta
A sufniban van pár virághagyma eltéve tavaszra, de ha valaki emlékszik a helyükre, a kertből is kiáshat egyet-kettőt. Földbe ültetve a következő napokban fokozatosan szoktassa a szobai meleghez, aztán karácsony este már csak egy szép szalagot kell körétekerni. A meglévő szobanövényekről is le lehet vágni hajtásokat, és gyökereztető porba tenni, hátha megerednek és cserépbe ültethetőek lesznek az ajándékozás időpontjáig. Ha nem erednek meg, akkor sincs pánik, akkor egy alkoholos filccel szépen kidekorált vizespalackba kell tenni őket, és folpackkal körbetekerni az üveg száját, hogy ne folyjon ki a víz szállítás közben. 

3. Zeneválogatás
Régen szuper ajándék volt egy válogatáskazetta vagy -CD, ma már ezek a zenehordozók sehol nincsenek. Attól még össze lehet állítani egy személyre szóló virtuális válogatást mondjuk a Spotify vagy a Youtube kínálatából. Az átadással sem lehet gond, ha van egy okostelefon kéznél :)

4. Felvigyázás
Kell csinálni egy szépen megtipózott "Ígérvény"-t, és bevállalni benne, hogy karácsonyi ajándékképpen vigyázunk az ünnepek alatt egy napot a megajándékozott gyerekére vagy házi kedvencére. Azt a napot pedig az illető úgy töltheti, ahogy régóta szeretné, például elmehet szaunázni, moziba, bármit csinálhat. A lényeg a tehermentesítés! Ugyanez fordítva is működik: elvisszük a gyerekeket egy délutánra, és a szülők végre jól kialudhatják magukat -- vagy csináljanak, amit szeretnének.

5. Macskajáték
Ági nénihez ragasztópisztollyal és spárgával érkezünk, hogy Lizi cica félig szétszaggatott kaparófáját ajándékképpen felújítsuk. Ági néni is örülni fog, és nekünk sem is kell kínosan feszengenünk a bejgli fölött, mert van téma, van tennivaló.

6. Kutyaidomítás
Jó és hasznos ajándék, ha felajánljuk rakoncátlan ebbel rendelkező barátunknak, hogy karácsonyi ajándékként rászánunk egy délutánt az ünnepek alatt, és megtanítunk a kutyájának egy vezényszót. A leghasznosabb talán a "Hozzám"  vagy a "Vissza", csak legyen nálunk elég jutalomfalat.

7. Ó az a polc!
Minden háztartásban van olyan polc, kerékpártartó falikampó vagy más holmi, ami azért áll még mindig a szekrénynek támasztva, mert nincs, aki fúrjon egy-két lyukat a falba a felszereléséhez. Nyilván ezt nem Szenteste kell végrehajtani, de hogy hihető legyen a felajánlásunk, a vendéglátónál leparkolhatjuk a céldátumig az ütvefúrót. Mi is mielőbb vissza akarjuk kapni a fúrót, ő is szeretne végre polcos gazda lenni, igazi win-win helyzet. Fel lehet ám ajánlani cserébe egy kiadós zoknistoppolást!

8. Fenyőállítás
Vannak, akik számára ez komoly segítség és ajándék egyben. Például mert már a fenyőtalppal sem boldogulnak, és különben sincs idejük a sütés-főzés-takarítás miatt a míves díszítgetésre. Mondjuk nekünk is alig, de ha Szenteste előtt valamelyik napon tudunk erre szakítani pár órát, akkor mindenki örülni fog.

9. Ünnepi forgatás
A karácsony vendégjárás során forgathatunk kis klipeket a telefonunkkal, majd a két ünnep között vágunk belőle egy videót. Ez is jó ajándék, de tényleg készüljön el szilveszterig... Mármint idén szilveszterig!

10. Digitális fotóalbum
A régi papírképek családon belüli megosztásának legjobb módja, ha egy tettrekész családtag digitalizálja őket, például a Google PhotoScan alkalmazás segítségével. De az is nagy öröm, ha az esküvői vagy más emlékezetes ezer éves VHS-kazettát digitalizáljuk, és létrehozunk egy felhő tárolót a rokonok számára.

11. Ingyenes program
Ünnepek között és januárban is lesz számos ingyenes program (korcsolyázás, múzeumi séta, templomi hangverseny), amire egyik-másik szerettünk csak azért nem jut el, mert esetleg messze van, vagy ami még valószínűbb, egyedül nem akar elmenni. Csináljunk egy ajándékkártyát, amelyre leírjuk, mikor és milyen programra hívjuk el, ez lesz a mi ajándékunk, még akkor is, ha magunktól nem mennénk el ilyesmire. (Hatvan fölöttieknek egyébként is már nem tárgyakat, hanem élményeket érdemes ajándékozni, legyen az színházjegy vagy gyógyfürdőbelépő.)

12. Autómosás
Míg ajándék lakástakarítást felajánlani sértő is lehet (már akinek), addig az autó külső-belső takarítása, pláne lepolírozása értékes ajándék. Fűtött garázsban nem vészes elfoglaltság, de ha nagyon jó szívűek vagyunk, kertben vagy utcán is meg lehet ejteni, persze nem mínuszban (természetesen a polírpaszta miatt). Arra azért készüljünk föl, hogy gyerekesek autójában elképesztő dolgokat fogunk találni az ülés alatt... :)

Kellemes ünnepeket kívánunk!

És ha már "mentes" a karácsony, ajánlunk összesen 100 tippet arra, ha a fenyőfa helyett is mást szeretnél:
Karácsonyfa fenyő nélkül -- 57+3 ötlet mindenkinek
Még 34+6 szuper ötlet, ha alternatív karácsonyfára vágysz

Budapesti fodrász barátnőm 16 éves lánya minden reggel másfél órát tölt a fürdőszobában az egész család bosszúságára. Ennyi időbe telik, amíg olyan külsőt varázsol magának, ami elfogadható a saját és az osztály-társai értékrendje szerint. A másfél órába a megfelelő ruházat kivá-lasztása is beleértendő, anya persze álljon haptákban és azonnal vasaljon, ha a tegnap este (és ébredéskor) kitalált outfit változik.

Magyar szülőként átkerülni olyan országba, ahol kötelező az iskolai egyenruha, azt is jelenti, hogy a reggeli rémálomnak vége – legalábbis a tanév idejére. És nemcsak időben mérhető a megtakarítás, hanem a pénztárca is megérzi, hogy nem kell hetente frissíteni a gardróbot.

Fodor Marcsi újságíró, a 3 gyerekkel irány Anglia blog szerzője anyagilag és más okból is egyértelműen előnynek érzi az iskolai egyenruhát. Általános iskolás fiának a szupermarketben is tud nagyon jó minőségű egyenruhát venni, két darab fehér pamuting 3-4 font (1200-1400 Ft) egy csomagban, és kell belőle minden hétköznapra egy. "Kitart, amíg a gyerek ki nem növi." 

Fotó

Az iskola logójával vagy címerével díszített pulóver drága (8 font, 2600 Ft), de nem kötelező, lehet feleannyiba kerülő, logó nélkülit is viselni. A lányok középiskolások, ott nagyon megszabott, mi fér bele a megengedett ruházatba, számukra speciális egyenruhaboltban kell vásárolni. 

"Év elején nagy kiadás volt az egyenruha beszerzése, fejenként kb. 200 font (65-70 ezer Ft) az ingek, tornaruha, pulóver, blézer. Mind logós, névre szólóan hímzett, pl. a tornapólón rajta van a nevük. Viszont év közben minden héten 5 napig ezekben a ruhákban vannak. Az iskolán kívüli időre kell 2-3 leggings, 2 farmer, maximum 10 póló, és már meg is van az éves ruhatár." Persze a télikabát és a lábbelik ezen felül értendők.

Mivel Marcsinak van magyarországi tapasztalata is, muszáj volt megkérdeznem, a nagylányok hogyan viszonyulnak az egyenruhásdihoz. "Otthon nem mehetett két nap ugyanabban, nézni kellett, mi a csinos, mi a menő. Itt ez nincs." De az egyenruha nem kínlódás a lányoknak, sőt, azt mondják olyan "smart looking", azaz intelligensen menő a külsejük. Emellett pedig a tinik számos weboldalról tájékozódhatnak, hogy a korlátok között hogyan tehetik mégis kicsit egyedivé az egyenruhájukat.

"Ez azért nem a formátlan iskolaköpeny, amiben mi jártunk."  A középiskolai egyenruha voltaképp kiskosztüm. "Szerintem tartást ad a gyereknek, hogy ingben, kosztümben van, nem pedig macinaciban, farmerban. A felnőtt angolok számára természetes, hogy ingben, nyakkendőben vannak, ezt szokják nagyjából 3 éves koruk óta." 

Fotó

Identitást is nyújt a gyereknek, büszkék rá, hogy összetartoznak, illetve egy múzeumlátogatásnál is rögtön látja a tanár, hogy ki tartozik hozzájuk, teszi hozzá az Angliában élő újságíró. Viszont elismeri, hogy ha a gyerek elveszíti a cuccát, akkor nehéz megtalálni a száz másik piros pulcsi között, vagy egy tornaórás átöltözésnél is figyelni kell, mit hová tesznek a gyerekek.

Szülőként hátrány, hogy heti 15 gyerekinget kell vasalni, mert a lányok számára előírt fazonban nincs vasalásmentes blúz, és a kisfiú galléros pólója is akkor szép, ha ki van vasalva. "Na ez utálatos. De az egyenruha összességében sokkal  olcsóbb. Hozzáteszem, az olcsósághoz hozzájárul, hogy az összes szupermarket árul mindenféle egyen-ruhát, és amikor akciós (ami itt igazi akció), akkor fillérekért lehet megvenni. És ezek nagyon tartós minőségűek, még lyukadni se szoktak, pedig a gyerekek abban ülnek a földön, játszanak az udvaron."

Marcsi szerint Magyarországon sokkolóan sok ruhájuk volt, nagyság-renddel többet kellett a három gyerek ruházkodására költeni, mint Angliában. "Otthon mindig szívtam a fogam, hogy egy fehér blúz milyen sokba kerül, és hány iskolai ünnep van, amire kell? Három? Közben simán kinövi a gyerek. Sokaktól hallottam, hogy az egyenruha a reggeli balhékat is lerövidíti – nincs az a feszkó, hogy mit vegyen fel a gyerek. Egyenruha van, oszt jónapot."

Másik interjúalanyom, Tuba Adrienne webfejlesztő Írországban él, családjukban 2 gyerek is egyenruhás iskolába jár(t), 12 évnyi tapasztalata van. Írországban az egyenruha 3 dologból áll: az iskola címerével díszített pulóver kb. 35 euró (10 ezer Ft), a nadrág/szoknya kb. 10-20 euró (3-6 ezer Ft, csak a szín meghatározott: sötétkék, szürke, fekete, továbbá sztreccs anyag nem lehet), ing kb. 10 euró a 3 db-os csomag (3 ezer Ft, lehet galléros, végig gombos, rövid és/vagy hosszú ujjú, fehér, szürke, kék vagy rózsaszín).

Fotó

A pulóverek csakis egyenruhaboltban kaphatók, de nagyon tartós anyag-ból vannak. Adrienne lánya harmadik éve hordja az övét, most kell neki újat venni. Mivel tartós darabok, az általános iskolában, ahol a gyerekek még gyorsan kinövik az egyenruhát, a szülők cserélik a méreteket egymás közt, vagy használtan adják-veszik. "Ha az inget és a nadrágot is kifejezetten egyenruhaboltban vesszük, az egy évet tuti kibír", mondja Adrienne.

Sajnos, az egyenruhák között sok a műszálas kevert anyag, igaz, épp emiatt tartósak. Viszont gyorsan is száradnak, még váltás sem kell belőlük, este kimossa az ember, reggel fel lehet venni tisztán. "Egyszer vásároltam a fiamnak egy márkás bordó gyapjúpulóvert, amire rávarrattam a sulicímert – egy mosást bírt ki." 

Náluk a gyerekek annyira hozzá vannak szokva az egyenruhához, hogy amikor hazajönnek iskola után, le sem veszik, abban játszanak estig. Vagyis nagyon kevés ruha elég a hétvégékre vagy speciális programokra, és az így jó minőségű és drágább is lehet, hiszen nem fogja öt perc alatt elnyűni a gyerek. Írországban a 11 éves kor alatti iskolások egyenruhájához évi 200 euró támogatást lehet kérni, a nagyobbaknak 305 eurót.

Környezetvédelem szempontjából tehát az egyenruha jó meg-oldásnak tűnik: egyrészt eleve a kevesebb ruha vásárlása okán, másrészt ha nem Kínából, Bangladesből vagy Marokkóból importálják a ruházati terméket, akkor nincs a több ezer kilométeres szállítás, vagyis az amiatti óriási károsanyag-kibocsátás (és CO2-lábnyom). Még a lelki tényező is lefordítható környezetvédelemre: a késés nélkül induló reggel azt jelenti, hogy normális tempóban közlekedünk, ezzel szintén sok károsanyag-kibocsátást előzünk meg. 

Ismert az a zöld elv, amely azt hangoztatja, hogy az alapvető és mindennapos fogyasztási cikkeinket jó volna legfeljebb 50 kilométeres körzetből beszerezni, mert ezzel terhelnénk legkisebb mértékben a környezetünket. Ennek további hozadéka, hogy a közelben előállított termékek vásárlásával helyi munkahelyeket is lehet teremteni.

Fotó

Ami az érem másik oldalát illeti, tény, hogy világszerte rengeteg szülő és gyerek ki nem állhatja az egyenruhát, mert úgy vélik, a ruházatban, arcfestésben, hajviseletben megjelenő önkifejezés korlátozásával csorbul a gyerek egyénisége. 

A tanárok ugyanakkor általában kedvelik: egy amerikai felmérés szerint azért, mert úgy látják, ha nincs divatozás az iskolában, a gyerekek több figyelmet fordítanak a tanulni valóra. Továbbá az egyenruha meggátolja, hogy a különféle bűnbandák jeleit vagy ruházatát viseljék magukon a tanulók, és az egyenruhás sokaságban az is jól látszik, ha idegen van közöttük. Az Egyesült Államokban az 1999-2000-ben mért 12 százalékhoz képest 2013-2014-ben már az iskolák 20 százalékában volt kötelező az egyenruha.

A képek csak illusztrációk.

Élettér legyen a lakás, ne raktár! Japánban egyre többen választják azt az életstílust, amelynek első lépéseként a létező legkevesebb tárgyra csökkentik a lakásuk felszerelését. Az extrém minimalisták nem pénzhiány miatt döntenek így: elegük van abból, hogy egyfolytában azon görcsöltek, mijük nincs még, mit kellene beszerezniük. 

Fotók forrása: Thomas Peters

Ha megszabadulnak a tárgyaik fogságából, kevesebb időt kell tölteniük vásárlással, rendcsinálással, takarítással. Több idő jut a családra, a barátokra, eljárni otthonról szórakozni, kirándulni a szabadnapokon. 

Mások azért lomtalanítják a lakásukat, hogy végre azon kiválasztott tárgyakkal élhessenek, amelyeket tényleg szeretnek és értékesnek tartanak. Ilyen ez a szép lámpa Saeko Kushibiki lakásában.

A nyugati felfogásban akkor lesz egy tér tökéletes, ha elhelyezünk benne egy szerintünk odaillő tárgyat. A japán zen buddhisták befejezetlenül hagyják a tereket és a tárgyakat, hogy képzeletünkkel tegyük őket teljessé. 

A fürdőszoba nincs tele mindenféle flakonokkal. Mindenből elég egy darab. Mindennek megvan a helye, ezért nem kell keresgélni. 

A minimalista lakásokat könnyű tisztán és rendben tartani. Ha nincs teletömve egy lakás cuccokkal, kisebb alapterületet sem érzünk nyomasztónak. 

A minimalisták egyik példaképe az amerikai Apple cég néhai vezetője, Steve Jobs, akinek letisztult ötletei illenek az irányzathoz.

Katsuya Toyoda online szerkesztőnek megvolt mindene, de úgy érezte, nem volt képes kellően értékelni a birtokában lévő holmikat. Ezért még az ágyától is megszabadult, jobban alszik nélküle.

Nemcsak az a cél, hogy kiürítsük az életterünket, hanem hogy újraértékeljük, mit jelent a tulajdon, a birtoklás, és inkább mást kezdünk gyűjteni: élményeket, barátokat. 

Mivel nem szórják a pénzt tárgyakra, olcsóbb minimalistának lenni, jut pénz az életet boldogító hobbikra, mint az utazás, zongoraóra, színházba járás.

Már korábban is írtunk egy minimalistáról: Andrew Hyde szerint elég nagyjából 15 jól megválasztott, minőségi tárgy az élethez. 

Ma van a nejlonzacskó nélküli világnap! Ha lehetséges, hagyja a műanyag zacskókat és műanyag táskákat a boltban, inkább nézzen utána, hogy milyen alternatív táskákkal lehet ma már ökotudatosan bevonulni a boltokba és a vasárnapi piacokra. Esetleg menjen el a Móricz Zsigmond körtérre egy banyatankos flashmob akcióra.

A hulladékként végző nejlonzacskók óriási környezeti problémát jelentenek a világban. Nagy részük a tengerbe, óceánokba kerülve hatalmas szigeteket alkot. 1970 óta 9 millió tonna műanyag hulladék halmozódott fel az óceánokban. Az úszó műanyagot az állatok nagy része élelemnek gondolja, a lenyelt műanyag pedig rövidebb-hosszabb távon az állatok halálát okozza.

A Föld felszínén a le nem bomló, vagy akár 450 évig is megmaradó műanyag zacskók a szeméttelepeken végzik, megsemmisítésük során mérgező anyagok jutnak a levegőbe.

Műanyag zacskók használatában Magyarország az élen jár. Az Európai Bizottság felmérése szerint 1 fő évente 514 műanyag zacskót használ fel, és ennek csak tizedét használja fel újra. A műanyag zacskókból Európában a németek használnak a legkevesebbet, évi 71 db zacskót fejenként, bár ebből csak 7 darabot használnak újra. Míg a finnek, akiknél semmiféle szabályozás nem korlátozza a műanyag zacskók használatát, évente 77-szeri használathoz 4 darab zacskót használnak fel, amit 73 alkalommal újrahasználnak.

A nejlonzacskók használatának korlátozására több lehetőség is van.

Az EU célkitűzése, hogy 2019-re fejenként 90 db, 2025-re 40 db plasztikzacskót használjon egy európai állampolgár évente. A radikálisabb megoldás szerint 2018-ig egy lépésben megtiltják az ingyenes nejlonzacskók használatát.

Az európai országok közül az utóbbi időben Franciaország tette meg a legdrasztikusabb lépést. Ez év július 1-jétől betiltotta a műanyag zacskók használatát. Csak olyan zacskókat lehet forgalomban tartani, amelyek vastagsága 50 mikronnál több, és újra felhasználható.

A műanyag zacskók használatának korlátozását egyre több ország próbálja tiltás vagy adózás formájában szabályozni.

Magyarországon jelen pillanatban a műanyag zacskók forgalmazását adózással próbálják korlátozni. A jelenlegi hatályos „díjszabás” szerint a vékony műanyag zacskókért kilónként 60 forintot fizet a kereskedelmi egység, míg a vastagabb bevásárlótáskákért 1800 forintot.

Megoldás-e a biológiailag lebomló műanyag táska?

A biológiailag lebomló táskákat a rájuk nyomtatott cédrus formájú logóról lehet megismerni. Sajnos itt igaz a mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik, ugyanis a biológiailag lebomló táskák között is van jobb meg rosszabb.

A kereskedők által kevésbé használt típus az, amelyet kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítanak elő. Ez a típusú táska komposztálás során vagy a szeméttelepen lebomlik.

A másik típus, az oxo-biodegradációs úton lebomló táskák viszont környezetszennyezőek a bomlás során is. Ez a kőolajszármazékokból származó termék úgynevezett bomlást megindító anyagot tartalmaz, vagyis nem mikrobiológiai úton indul meg a szétesése. A lebomlási ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat, így ha nem használják fel időben, akkor még raktáron széteshet, használhatatlanná válhat. Teljes lebomlásához víz és levegő szükséges. Ezért ezeket a zacskókat is hasonlóan külön gyűjtik, külön feldolgozást igényelnek.

Mit tehetünk?

1) A legegyszerűbb lépés: legyen nálunk mindig egy vászonszatyor, amit bevásárláshoz használhatunk.

2.) A pékáruk és egyéb termékek csomagolásához használjunk papírtasakokat.

3.) Ha nincs nálunk bevásárlószatyor, akkor vásároljunk a boltban kínált alternatív, környezettudatos termékekből.

4.) Ha nincs más választásunk, mint a plasztiktáska vásárlása, akkor válasszunk biológiai úton lebomló anyagból készült terméket.

5.) Használjunk gurulós bevásárló táskát, csúfnevén „banyatankot”. Ma már ennek a bevásárlótáskának is megtalálható a designváltozata.

6.) Vásároljunk csomagolásmentes boltokban.