Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
13
szept/2012

Ökoháztartás-tréning Facebookon

Az Ökoszolgálat ökoháztartási tréningje Facebook-alkalmazás formájában is elérhető, ami napi tippekkel szolgál a háztartás zöldítésére (az app itt elérhető.) Az Ökoszolgálat minden héten közzétesz egy aktuális tennivalót háztartás, természet, vásárlás, hulladék, fogyasztás, közösségi aktivitás témában. A vállalásokért pontokat gyűjthetnek a felhasználók, akik folyamatosan nyomon követhetik, hol tartanak a zöldítésben a közösség többi tagjához képest.

„Csak az nem veszi észre, hogy jelen életmódunk fenntarthatatlan, aki a homokba dugja a fejét. A fogyasztásra ösztönző reklámok pont ezt erősítik, ezért kell megszólítanunk a Facebook közösséget és bevonnunk tanácsadói munkánkba, hogy minél többen kezdjék el a szükséges életmódváltoztatást” – mondta Szabó Gyula, az alapítvány igazgatója.

Az Ökoszolgálat Alapítvány az első magyar környezeti tanácsadó iroda. Több mint húsz éves tapasztalatai alapján abban hisz, hogy a környezettudatos életmódot nem tagadással, hanem praktikus tanácsokkal lehet népszerűsíteni. Az ökoháztartási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.


0
Tovább
12
jún/2012

Spórol a betonnal a focilabdás födém

Takarékos az anyaggal és az energiával, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint nagy fesztávolságot képes áthidalni az a könnyített vasbeton födémszerkezet, amely a tartógerendák közötti hézagokat nem tömör betonnal, hanem újrahasznosított műanyagból készült labdákkal tölti ki.

A szendvicsszerkezetű síklemez födém köztes rétege műanyag labdákból áll. Ezeknek az átmérője födémvastagságtól függően 18-36 centiméter. Az újrahasznosított, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült gömbök lehetnek üresek, illetve poliuretán habbal töltve is beválnak. A labdákat alulról és felülről vasháló rögzíti. A dán BubbleDeck (BD) innovációjával olyan betonlapot lehet gyártani, amelyek a vele megegyező vastagságú monolit vasbeton födémnél 35 százalékkal kisebb tömegű, mégis ugyanolyan szilárd.

Egy köbméter beton előállításakor közel 300 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe, és ezt a mennyiséget tetézi az alapanyagok kibányászásakor, szállításakor kibocsátott üvegházhatású gázmennyiség is. Mivel a BD-födémhez kevesebb beton kell, kisebb az energiafelhasználás, a CO2-kibocsátás csökkenése elérheti a négyzetméterenként 40 kilogrammot, tehát környezetbarát építési technológiáról van szó.

Óriási terek, támoszlopok nélkül

A labdafödém áthidaló képessége mindkét irányban a födémvastagság negyvenszerese, azaz a három méter széles panelek hosszúsága 9-14 méter is lehet. Ezért a BD tágas közösségi tereket igénylő épületekhez, például oktatási, egészségügyi vagy sportlétesítmények céljára ajánlja az új technológiát. Az elemek szabálytalan vagy íves alakzatúak, és akár 40 négyzetméter területűek is lehetnek, amihez kevesebb támasztóoszlop is elegendő.

Az izlandi Harpa hangversenyterem építése

Ha ennyire kedvező mutatókkal bír a technológia, miért nem terjed gyorsabban világszerte, kérdezte az [origo] a BD-technológiát feltaláló Jørgen Breuning dán mérnök fiát, a cég üzletpolitikai igazgatóját, Kim Breuninget. „Egyenként kell az országokat meghódítanunk. Hiába látják másutt, hogy sikerrel alkalmazható a labdafödém, nehéz rábírni őket a váltásra – megszokták a hagyományos építési gyakorlatot.”

Pedig az új technológia költségtakarékos: az előregyártással rövidül az építési idő, kevesebb munkaerő szükséges, aminek eredményeként az épület teljes építési költsége akár három százalékkal csökkenthető, tette hozzá Breuning. Ezért nyert el a BD Hollandiától Kanadán át Ausztráliáig több neves innovációs díjat. Már épül az első labdafödémes épület az Egyesült Államokban is: a kaliforniai Harvey Mudd Főiskola kampusza, ahol a diákok között kiváltsággá vált a labdák szignálása.

Energiatakarékos hűtőtestté válik a mennyezet

Az előregyártás további előnye, hogy akár termoaktív födém is kialakítható, amely az úgynevezett betonmag-aktiválás révén az épület szerkezetét is bevonja a fűtési-hűtési műveletbe. Magyarán: a labdákat rögzítő alsó és felső acélhálóra műanyag csőrendszer lefektetése is lehetséges, amelyben télen melegített, nyáron hűtött víz keringethető. Ennek révén az egész födémfelület részt vesz a helyiségek temperálásában (felfelé melegít, lefelé hűt). Az egyenletes sugárzásnak köszönhetően 2-3 Celsius-fokkal csökkenthető a fűtési hőmérséklet, ami 10-15 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé.

Műanyaglabdás födém a dániai közszolgálati tévé és rádió épületénél

Az új típusú betonozással az is megvalósítható, hogy a legfelső födémszint lapostetőként fűtő- és használati vízmelegítő gyanánt is működjön, mint egy napkollektor, ám a nagyobb alapterület miatt annál lényegesen jobb hatékonysággal. Az éjszakai olcsóbb árammal előállított hűtött víz pedig a mennyezetben keringetve nappal légkondicionálásra használható. Ebben az esetben a felület nagysága kedvezően ellensúlyozza a vízhűtési igényt, ami szintén mérsékli az energiafelhasználást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


5
Tovább
22
ápr/2012

Öt hétköznapi holmi, amit igazán érdemes újrahasznosítani

A Föld napját idén huszonkettedjére ünnepeljük április 22-én. Az Egyesült Államokból indult a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozó mozgalom, és itt születtek az alábbi tervek, amelyek hétköznapi holmik szokatlan újrahasznosítását javasolják. (A jeles nap történetéről itt olvashat bővebben.)

Zsírkréta
Minden kisgyerek használja, világszerte óriási mennyiségben készül. Csak a Crayola üzemeiből naponta 12 millió rudacska kerül az üzletekbe. Egy coloradói anyuka, LuAnn Foty 1993 óta foglalkozik a félig elhasznált vagy eltört zsírkréták begyűjtésével és feldolgozásával. Ma már Crazy Crayons néven céges formában, de ugyanúgy a Foty család kerti fészerében zajlik a munka: a gyerekektől postán érkező zsírkrétákat az önkéntesek szétválogatják, majd felolvasztják, és mókás formákba öntik. Az ötletgazda szerint azért érdemes a gyerekeket megismertetni a környezettudatosság alapjaival, mert ők utána megtaníthatják a szüleiket is erre.

Teniszlabda
Néhány ütős meccs után a teniszlabdák elveszítik keménységüket, és vagy kutyajátékként, vagy a szemétlerakóban végzik. Az évi háromszázmillió labda 18 750 tonna, biológiai úton nem lebomló hulladékká válik. Az arkansas-i reBounces cég által 2008-ban kifejlesztett Green Tennis Machine nevű készülék magasnyomású tartályába helyezve a labdák 15 perc alatt visszanyerik pattogóképességüket, és további két-három hétig meg is őrzik, ráadásul a művelet többször ismételhető. A cég eddig több mint 1,8 millió labdát juttatott vissza a teniszpályákra.

Farmerruházat
Egy átlagos amerikai évente 32 kilogramm ruhaneműt dob a kukába, holott a pamutszálból szőtt kék farmerek könnyen „zölddé” változtathatók. A Cotton Inc. vállalkozás a visszabontott szálakból környezetbarát szigetelőgyapotot készít: az UltraTouch hőszigetelési értéke az üveggyapotéhoz hasonló mértékű, de a hangszigetelés terén 30 százalékkal jobb a hatásfoka. 2006-os indulása óta a cég több mint félmillió, farmeranyagból készül ruházati terméket gyűjtött be, amiből 140 ezer négyzetméter szigetelőanyagot készített.

Parafadugó
Minden háztartásban fellelhető pár parafadugó. Hogy miért őrizgetjük őket? „Szoros a kapcsolatunk a parafával, jó érzés megérinteni” - mondja Patrick Spencer, a Parafaerdő Természetvédelmi Szövetség (Cork Forest Conservation Alliance) igazgatója. A szervezet 2008 óta rengeteg gyűjtőládát helyezett ki szupermarketekben, szállodákban, éttermekben, borászatokban Amerika-szerte. 2011-ben hatmillió darab, azaz 27 tonnányi dugót gyűjtöttek be. Ezeket újrahasznosító cégeknek továbbítják, amelyek padlóburkoló lemezt, poháralátétet, de akár formára préselt bútort is gyártanak a dugókból.

Edzőcipő
1993-ban indult a Nike sportszergyártó Reuse-A-Shoe cipővisszagyűjtő programja, amelyben eddig 25 millió pár használt edzőcipőnek találtak jobb véget, mint a hulladéklerakó. A cipőket háromfelé bontják, a felsőrészből a textilt, a talpbélésből a műanyaghabot, a talpból a gumit dolgozzák fel új termékekké: a talp gumiőrleményéből például atlétikai futószőnyeg vagy játszótéri burkolat készülhet. A műanyaghab tenisz-, kosárlabda- vagy teremfocipálya borításként nyer új életet, míg a textilből műlovar(gyakorló)pálya-burkolat lehet, vagy rugalmas alátét a kosárlabdapályák parkettaborítása alá.

Biztató hazai helyzet

Magyarország lakosai évente átlagosan 414 kilogramm háztartási hulladékot dobnak a kukába fejenként az európai statisztikai hivatal friss adatai szerint. Ebből a mennyiségből 284 kilogramm (közel 70 százalék) kerül hulladéklerakóba, 41 kilogramm hulladékégetőbe, 74 kilogrammot anyagában újrahasznosítanak, 15 kilogrammot pedig komposztálnak. Ezekkel a számokkal a középmezőnyben vagyunk az európai országok körében, mert például Svájcban sokkal több, 707 kilogramm az éves fejenkénti hulladékmennyiség, de abból semennyi nem kerül hulladéklerakóba, hanem feldolgozzák, illetve elégetik.

A fentiekhez hasonló újrahasznosítási programok Magyarországon is működnek, illetve ilyen termékek elérhetők. Használt járműabroncsokból készülhet játszótéri ütéscsillapító és egyéb csúszásmentes burkolat, textilhulladékból hangszigetelő préselt filclap. A borosüveg dugók újrahasznosítási célú begyűjtésére a tavalyi Budavári Borfesztiválon tettek kísérletet, de a parafaőrlemény akár az épület falhézagaiba öntve, akár gumival keverve lapokká préselve kiváló építési szigetelőanyag lehet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
feb/2012

Spórolni tanítanak a Tudatos Vásárlók

Több mint 280 háztartásban próbálta ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2010 és 2011 folyamán a környezettudatosságra biztató Eco Teams program hazai változatát. Az ökokörökben részt vevő háztartások a program végére átlagosan 24%-kal kevesebb élelmiszerhulladékot és 23%-kal kevesebb vegyes háztartási hulladékot termeltek; háztartásonként átlagosan közel 600 liter vizet, 7 kilowattóra villamos áramot és 18 köbméter földgázt spóroltak meg. Hetente fél kilóval kevesebb élelmiszert dobtak a kukába, másfél kilóval kevesebb vegyes hulladékot termeltek – közölte a TVE. A program keretében most új körök indulnak Egerben, Esztergomban, Kecskeméten, Szegeden és Tatabányán.

Az öt-nyolc fős ökokörök két-három hónapig járnak össze, kilenc alkalommal találkozva. A folyamat során a résztvevők különösebb anyagi áldozatot nem igénylő, heti szinten is látványos eredményeket produkáló vállalásokat tesznek hat kiemelt témában (fenntartható pénzhasználat, élelmiszerek, vegyi anyagok, energia, víz és hulladék). Életmódjuk legfontosabb jellemzőit (energia- és vízfogyasztás, az otthon tartott vegyi anyagok és a keletkező hulladékok mennyisége stb.) megmérik mind a program elején, mind a végén, így számszerűsíthetők a változások.

A különböző nevek alatt futó, leginkább EcoTeamsként ismert ökokör-program gondolata és elindítása a Global Action Plan International (GAP) nemzetközi civil szervezet nevéhez fűződik, amelynek 2009 óta a TVE is tagja. A programot 1990 óta világszerte több mint húsz országban vezették be és fejlesztették tovább a skandináv államoktól az Egyesült Államokon, vagy Fehéoroszországon át egészen Vietnámig bezárólag. Bővebb információ és jelentkezés: tudatosvasarlo.hu/okokorok


1
Tovább
02
jan/2012

Így készül az öko-pizzásdoboz

Az Egyesült Államokban hárommilliárd pizzás doboz van forgalomban, ám sokat nem lehet újrahasznosítani a rájuk ragadt maradékok miatt. Az amerikai Godd News Reuse megoldása egy rozsdamentes, igazoltan újrahasznosított acélból készített korong. A cég fenntartható eszközöket gyárt a gyorsétkeztetés számára, írja az energiacentrum.com.

A Pi Pang nevű korongot ezernél is több alkalommal lehet használni, és az ára már megtérül a harmincadik igénybevételkor. Kényelmesen szállítható, a pizzát melegen tartja. Ökologikus és komfortos, a korongot a szállító nem hagyja a megrendelőnél. Forgalomba még nem került, a feltalálók most gyűjtik a piaci bevezetéshez az anyagi forrást.

alternatív pizzásdoboz

Olaszországban és Nápolyban, a pizza hazájában is gondolkodnak hasonló megoldásokon. A múlt évben került forgalomba egy ökológiai szempontoknak jobban megfelelő kartondoboz, amelynek a teteje könnyen leszedhető, elválasztható a szennyezett résztől. A nápolyiaknak tetszik, az anyaga is garantáltan megfelel a célnak. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi szövetség időnként jelzi, hogy nem minden doboz felel meg annak az előírásnak, amely szerint nedves és zsíros élelmiszereket – ilyen a pizza is – tiszta cellulózból készült kartonba szabad csak csomagolni, vagyis a papír nem tartalmazhat makulatúrát.

A hatóságok találtak már a dobozok anyagában ólmot, telefax és fénymásoló hulladékaiból reciklált anyagokat és olyan oldószert, amelyet a reciklálási folyamatban használnak a nyomdafesték, a tinta és más színezék kiszedéséhez. Az is probléma, hogy nincs rendelet arra, hogy a gyártónak fel kell tüntetnie, hogy a doboz anyaga megfelel-e az előírásoknak.

Forrás: greenfo


0
Tovább
20
júl/2011

Galambok kopogtatnak az ablakon - környezetbarát házhozszállítás idomított állatokkal

Az új cipőmárkát megalkotó kis brüsszeli cégnél hamar felismerték, hogy ha vásárlóikat el akarják érni, ma már internetes rendelési lehetőségre is szükségük van. A szállítási költségek viszont általában olyan drágák, hogy a legtöbb webáruházból egész egyszerűen nem éri meg kisebb dolgokat, mint például egyetlen pár 80 eurós (nagyjából húszezer forintos) cipőt rendelni. A fiatal tervezők ráadásul maguk is környezetvédők, ezért nem csak az volt fontos szempont, hogy ne fizessenek rá, de az is, hogy közben minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Addig törték a fejüket olcsó és környezetbarát megoldáson, míg végül az egyik legősibb módszerhez jutottak el: a postagalambokhoz.

Bár nagyjából a világháborúk óta nem számít különösebben hatékony módszernek, a Jojo cipőmárka tulajdonosai állítólag mégis megoldották, hogy házhozszállításra használhassák az idomított galambokat. Olcsók, nem szennyezik a környezetet és a cég szerint teljesen megbízhatók, igaz, először fel kellett őket kicsit hízlalniuk ahhoz, hogy elbírják a cipősdobozok súlyát. 

A tájékozódással viszont állítólag egyáltalán nincsenek gondok. A galambok idomára szerint ezek az állatok rendkívül jól megjegyzik a formákat, hiszen így tájékozódnak általában is. A vevőket ezért arra kérik, küldjenek képeket a környékükről, a házukról, esetleg saját magukról is, a galambok pedig a digitális képek után a valóságban is felismerik, hová kell menniük. 

A videón elégedett vásárlók számolnak be a galambok látogatásáról (angol és francia nyelven).

A természetes pamutból készülő, könnyű és kényelmesnek tűnő cipők minden vásárlója választhat, hogy a cég által segített két környezetvédő, illetve humanitárius program közül melyiket akarja támogatni. Az afrikai Nigerben a Jojo a Tree-Nation nevű projekt keretein belül fákat ültet a kivágottak helyére, a Water Project nevű alapítvánnyal együttműködve pedig tiszta, biztonságos ivóvizet adó szivattyúkat építenek és javítanak a szintén afrikai Sierra Leone elmaradott körülmények között élő közösségei számára. 

A cég ígéretei szerint minden egyes pár cipő megvásárlása egy új fa ültetését fedezi Nigerben, vagy egy ember egy évre elegendő ivóvízellátását Sierra Leonéban.


0
Tovább
26
ápr/2011

Krumplihéj és fenyőtoboz lesz az új üdítőspalackok alapanyaga

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

pepsi növény műanyag ökolábnyom fosszilisenergia-függőség környezetbarát fenntarthatóság PET-palack

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.


0
Tovább
20
ápr/2011

Vízen lebegő otthonok: a jövő zöld hajólakásai

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, milyen lehet a szárazföld helyett inkább egy puhán ringatózó hajón élni? A holland fővárosban például kifejezetten elterjedtnek is számítanak a híres kanálisokon lebegő hajólakások. Ha pedig a túlnépesedés problémájára gondolunk, különösen előrelátó dolognak tűnik, hogy a jövőben akár a vízfelületekre is lakóövezetként nézzünk.

A lebegő hajó-otthonok legújabb generációja a brit Shepperton "Eco-floating Homes" projekt, melynek során olyan lebegő környezetbarát házakat építenek, melyek fenntartható energiaforrásokat hasznosítanak, kellemes környezetbe telepíthetők és teljesen összerakva érkeznek meg a kívánt helyre.

A legkisebb, egy hálószobás úszó házat márciusban mutatták be Londonban. Teljesen berendezve és felszerelve 99 ezer angol fontért (közel 30 millió forintért) lehet megvásárolni, de a tervezőktől rendelhető nagyobb, több hálószobás, vagy akár kétemeletes ház is, melyet a megrendelő kérésére bármelyik tóra vagy folyóra leszállítanak.

A brit tervezők állítólag maguk egy a Temzén lebegő hajón éltek, mielőtt belefogtak a vállalkozásba. Céljuk, hogy egészséges és környezetbarát otthonokat hozzanak létre, melyek nem csak jól mutatnak a vizek felszínén lebegve, de a legmagasabb fokú kényelmet biztosítják lakóiknak, miközben a lehető legkisebb energiaköltséget és CO2-lábnyomot hagyják maguk után. Napelemes fűtés, szélturbinák, saját szennyvízkezelés, és olyan passzív energiarendszerek segítenek ebben, mint amilyen például a zöld, növényekkel borított tető.

A hajótest majdnem fél méterrel lebeg a vízfelszín fölött, és mivel acélból készül, ezért sem a viharos időjárás, sem a nagy hullámok nem tudják felborítani. A lebegő otthonok egyetlen hátránya talán, hogy állóhajók, vagyis közlekedni maguktól nem tudnak: az esetleges költözést vontatóhajóval kell megoldani.

Még több külső-belső kép a lebegő házakról itt.


0
Tovább
12
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (182),kert (116),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (53),hulladék (50),légszennyezés (49),növény (43),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),karácsony (34),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (23),konyha (22),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),hőszigetelés (20),barkácsolás (19),komposzt (18),ecet (18),természet (18),építészet (18),gyerek (18),ősz (18),takarítás (17),zöldség (17),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),szódabikarbóna (16),kutya (16),gyümölcs (16),virág (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),ajándék (13),víztakarékosság (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),tavasz (12),élelmiszerpazarlás (12),Ozone zöld díj (11),papír (11),raklap (11),víz (11),lakásfelújítás (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),elektromos autó (11),illóolaj (11),CO2 (11),szélturbina (10),háztartás (10),ruha (10),allergia (10),vegán (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),talaj (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),lakás (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),alga (7),Hollandia (7),zajszennyezés (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),beporzás (6),ökolábnyom (6),szmog (6),New York (6),városi élet (6),fenyőfa (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),gyom (6),erdő (6),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),környezetbarát (6),kukoricakeményítő (6),biodiverzitás (6),méz (6),gyógynövény (6),Budapest (6),urbanizáció (5),zöld energia (5),aszály (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),Greenfo (5),öntözés (5),mulcs (5),pályázat (5),levendula (5),rovar (5),város (5),városi hősziget (5),busz (5),Japán (5),elektromos kerékpár (5),banán (5),mosás (5),cipő (5),szelektív hulladék (5),lomtalanítás (5),térkép (5),Föld órája (5),tárolás (5),szélerőmű (5),turizmus (5),karácsonyfa (5)

Archívum