1. Érdemes ásványvíz helyett csapvizet inni. A PET-palackok előállítása és újrahasznosítása is károsítja a környezetet, ráadásul amíg van iható csapvíz, inkább azt kéne inni, a felszín alatti vizeket pedig a nehezebb időkre kéne tartogatni. Ez a pénztárcának is jó, mert 1,5 liter csapvíz ára 0,36 forint, vagyis 36 fillér, míg 1,5 l ásványvíz a legolcsóbb fajtából 53 forint.

2. Tészta vagy burgonya főzővizével húslevest vagy krémlevest lehet főzni, de főzeléket is készítettem már vele.

3. Társasházi lakásban az első emeleten lakunk Budapesten, nincs a hagyományos értelemben vett kertünk. A lakáshoz tartozik egy 4 m2-es terasz, ami sok fényt kap nyáron, így lehetőségünk van növénytermesztéssel próbálkozni. Mi ezt egy nagy agyagcserépben oldottuk meg, amibe virágföldet tettünk, majd több részre osztottuk el a felszínét, ahol különböző fűszernövényeket ültettünk el tövével (snidling, bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta). Végül maradt még ki egy hely, ahol magok elvetésével próbálkoztunk (petrezselyem).

Vegyszert nem használtunk, csak sima vízzel öntöztünk. A növények nagyon jól érezték magukat egész nyáron, folyamatosan hozták az új leveleket. A petrezselyem elég szép gyökeret is növesztett. A friss fűszernövényeknél pedig nincs jobb és zamatosabb, ráadásul vegyszermentesen! Jövőre a koktélparadicsom-termesztést is célba vesszük, mert nagyon szeretem az apró paradicsomokat, amelyek ráadásul szépen mutatnak majd a teraszon.

Műanyag palacknak nem jó születni. Rövid élet, hosszú enyészet vár a legtöbbükre. Néhány ezer szerencsésnek azonban a PET-puff Team előzőnél talán hasznosabb életet adhat. Az építési módszer lényege, hogy újabb nagy energia (mosás, aprítás, újrafeldolgozás) bevetése nélkül hasznosítunk újra üdítős flakonokat helyi közösségek bevonásával. Az eredmény egy egészen egyedi, színes, vidám, funkcionális építmény lesz.

A PET-projekt csökkenti a pillepalack hulladékot és az építkezés során minimalizálja a cement, a vas és fa alapanyagok használatát, ezáltal enyhíti a szén-dioxid-kibocsátást. Egyúttal felhívja a figyelmet az újrahasznosításra, amely Magyarországon európai szinten is gyerekcipőben jár. Az évi 5 millió PET-palacknak csak 15 százaléka kerül szelektív gyűjtőbe és annak is csak 7-8 százalékát dolgozzák fel újra, vagyis milliószámra jutnak a szemétlerakóba a számos egyéb célra is felhasználható nyersanyagok.

A PET-puff alkotások megszületésének lépései egyszerűek. PET-palackokat homokkal, földdel keményre töltjük, így kapjuk meg épületünk alapanyagát, a „téglát”. Ez a munkafolyamat a közösség aktív részvételét igényli. Mivel különösebb képességet, képzettséget nem igényel ez a feladat, kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül bevonható bárki. A palackok nem kerülnek pénzbe, a környéken összegyűjthetők, akár kisebb helyi csoportok révén, akár a helyi nagy cégektől, intézményektől (boltok, hivatalok, iskolák...).

Egy nagyon egyszerű betonalappal kezdődik az építkezés. Kötőanyagként vízzel kevert földet használunk. A sárrétegre kerül egy sor palack, majd újra sár- és palack-réteg következik. Legfelső szintként újabb beton-, majd a vakolóréteg következik. Ez utóbbi is a hagyományosnál kevesebb cementet igényel. Ekkor bukkannak elő a fal fő díszítőelemei a palackok virágformájú aljzata és a színes kupakok.

A szelektíven gyűjtött hulladék többféleképpen is felhasználható. A PET-palackokból például szuper puffokat lehet készíteni: csak össze kell őket ragasztani, beborítani egy réteg kartonnal, majd egy réteg tetszőleges puha valamivel, és rászerkeszteni egy huzatot.

Én tavaly a kupakokból gyártottam karácsonyi díszeket. Tetszőleges mennyiségű kupakot összeragasztottam, töltöttem bele cukrot, hogy súlya is legyen. és csomagolópapírral borítottam. Azt még nem próbáltam, de azt gondolom, a papírból is lehet bútort gyártani. Sok papírhulladékot összegyűrve vagy összevagdosva, jó sűrűn, ugyanúgy huzattal borítva jó kis babzsákhoz jutunk.

Ne kérj szatyrot vásárlásnál! Vásárolni persze csak vászonszatyrot viszek, és nem teszem zacskóba például a zöldségeket, de azért így is csak akad mindig új. Ezeket pedig újrahasználat alapján szelektálom: a tiszták az "ételes" csoportba mennek, akikbe később tudok szendvicset vagy almákat rakni.

Az átlagos állapotúak mennek a „vegyes“-be, az enyhén koszosakra ráírom, hogy „cipő“, és kiránduláskor abba mehet a bakancs. A megmásíthatatlanul koszosaktól pedig elbúcsúzom és mennek a szelektív gyűjtőbe. A feldolgozás helyén úgyis át fogják őket mosni, nem pazarlok rájuk vizet. Még sosem kellett szemeteszsákot vagy uzsonnás-zacskót vennem, és mindig van kéznél megfelelő méretű és rendeltetésű nejlonzacskó. Ha nem tudtad elkerülni, használd egészséggel!

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Az újrahasznosításon kívül lehet-e értelmes dologra fordítani a szanaszét dobált műanyag üdítős palackokat? Talán. A Fülöp-szigetekiek életét könnyíti az a “könnyűszerkezetes technológia”, mellyel épületet emelnek a vissza-visszatérő földrengés, tájfun és cunami által sújtott régióban.

Gyorsnak gyors, könnyűnek könnyű. Ha szkeptikusak lennénk, megkérdezhetnénk: ugyan statikalilag terhelhető-e, mennyire állékony. Erről nem szólnak a külföldi cikkek, de azért fogadjuk el, hogy amilyen célt szolgál a gyorsépítésű palackiskola, arra ez éppen megfelel.

További részletek az építkezésről a greenfo.hu oldalán olvashatóak!