Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
13
jún/2020

Melyik a legkevésbé környezetszennyező grillezési módszer?

Szuper időtöltés a kertben vacsorát készíteni a családnak, barátoknak, de vajon melyik grillezővel leszünk a legzöldebbek?

környezetszennyezés fenntarthatóság otthon

Pexels

1. Faszén
Ettől lesz talán legjobb íze az ételnek, ám egy négyfős vacsora elkészítése során annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mintha autóval mentünk volna 130 kilométert. Egy grillezés 5,8kg CO2e kibocsátást jelent fejenként. A kibocsátást lehet csökkenteni azzal, ha marhahús helyett csirkére váltunk, amivel máris 3,2kg CO2e-re mérséklődik a kibocsátásunk. Legtutibb, ha elhagyjuk a húsokat. Egy vegán grillvacsora, amelyben a húst vega kolbászra cseréljük, a sajtot hagymára, a vajat margarinra, fejenként alig 2kg CO2e károsanyag-kibocsátást von magával a Sheffield Egyetem kutatása szerint. A kibocsátást csökkenthetjük, ha a sütögetéshez pelletet használunk, amely fahulladékból készül.

2. Gáz
A gázgrill öko választás lehet, pláne, ha újratölthető palackból vagy vezetékből jön a gáz. Sőt, ennek a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, 2,5kg, kevesebb, mint a fele a faszénnek, tehát kevesebb égésterméket lélegez be a család. Gyorsan felforrósodik, rövidebb idő alatt kész az étel. Hátránya viszont, hogy a földgáz nem megújuló energiaforrás.

3. Villany
Az elektromos grill kiváló lehet, feltéve, ha napelemből származik az energia. Máskülönben ez a legkevésbé zöld megoldás, mert akár háromszor annyi károsanyag-kibocsátást is okozhat a grillezéshez szükséges energia megtermelése, mintha gázon készítettük volna el az ételeket, a Mother Earth News szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
jan/2020

Ennyivel boldogabbak a zöldek

Fordított arányosság van a szén-dioxid-lábnyom és a jóllét (well-being) között, olvasható egy új kutatásban. Az alulról szerveződő zöld közösségek, civil szervezetek, ökofalvak, amelyek a fenntartható életstílus megvalósítására törekszenek, jobb életminőséget teremthetnek maguk számára, ami megnyilvánul a tagok világlátásában, pozitív életfelfogásában. 

Pexels

Egy nemzetközi kutatócsoport összehasonlította egyes zöld közösségek, illetve hozzájuk hasonló társadalmi- és életkorcsoportba tartozó, de nem zöld életvitelt folytató emberek CO2-lábnyomát az élelmiszerfogyasztás, ruházkodás, lakhatás és közlekedés terén. 

A zöldeknek 16%-kal kisebb a teljes CO2-lábnyoma a nem zöldekéhez képest. Külön nézve a zöldek élelmiszerfogyasztási CO2-lábnyoma 43%-kal, a ruházkodás miatti CO2-lábnyoma 86%-kal kisebb. (Az élelmiszerfogyasztási szén-dioxid-lábnyomot jelentősen csökkenti a vegetariánus életmód, a kevesebb tejtermék- és készételfogyasztás.)

A zöldek emellett az energiatakarékosságra is nagyobb figyelmet fordítanak, például gyakrabban közlekednek kerékpárral vagy gyalog, és alacsonyabb hőmérsékletűre fűtik lakásukat. Érdekes megfigyelése volt a kutatásnak, hogy a zöldek egyéni jövedelmének növekedése nem feltétlenül járt együtt a CO2-lábnyomuk növekedésével. A fenntartható életstílus követőire általánosan jellemző, hogy 11-13%-kal elégedettebbek az életükkel, mint a nem zöldek. 

A norvég, holland, német, brit, olasz és amerikai kutatók tanulmánya  Happier with less? Members of European environmental grassroots initiatives reconcile lower carbon footprints with higher life satisfaction and income increases címmel az Energy Research & Social Science folyóirat 2020 februári számában jelent meg. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
nov/2015

Hamarosan Párizsba érkezik a világ legnagyobb napenergia-meghajtású hajója

A párizsi klímakonferenciára tart a világ legnagyobb napenergia-meghajtású hajója. A Vízügyi Alap (Race For Water) által a maga nevére keresztelt hajó november 23-án két hétre horgonyoz le a Szajnán. 

A konferencia nagykövetének is nevezett vitorlással az óceáni műanyag hulladékra és az óceáni közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátásra hívják fel a figyelmet. 

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A nagy hajó a klímakonferenciához kapcsolódó hat, az óceáni műanyagszennyezésről szóló környezetvédelmi konferenciák és a rendezvények helyszíne lesz. Itt fogják bemutatni azokat az innovatív megoldásokat, amelyeket hatékonyabban kell hasznosítani az óceánokban, ahol a globális szén-dioxid-kibocsátás 2050-re akár 250%-kal is megnőhet. 

Az óceán hangjának is becézett zéró kibocsátású hajó a konferencia után az óceán megőrzéséért működő expedícióhajóként fog működni. 

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A napenergia meghajtású hajót a PlanetSolar ajánlotta fel a tárgyalások időszakára. A PlanetSolar az egyik fő hirdetője a fosszilis energia nélkül is működő világnak. Tevékenységének alapja bebizonyítani, hogy az emberiség birtokában van olyan forrásoknak, know-how-knak és technológiáknak, amelyek kiküszöbölik a fosszilis energia használatát. Megépített MS Tűranor PlanetSolar hajója az első napenergiával működő hajó, amely körbehajózta a földet, és mintegy 585 napot töltött vízen. A hajó 512 m2 napelemből és 8,5 tonna lítium-ion elemből áll.  

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A PlanetSolar hatékony kampányának köszönhetően újabb és újabb partnerségek köttetnek meg a tengeri emisszió csökkentése érdekében. A Statoil norvég olajvállalat, amely olajtársaságként mostanság épp szélmalmokat állít fel a skót partoknál, megállapodott a Corvus Energy tengeri energiatároló céggel 35 kereskedelmi és hibridalapú hajó gyártásáról.


0
Tovább
11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.


4
Tovább
20
ápr/2013

Húsmentes hétfőt javasol a Föld Napja Alapítvány

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.


1
Tovább
11
ápr/2012

Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


3
Tovább
13
márc/2012

A bárányhús a legkevésbé zöld

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonyarizsparadicsombrokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)


0
Tovább
18
nov/2011

Kiszámolja az útvonalad szén-dioxid-lábnyomát a Google térképe

Aki a Google Chrome böngészőjét használja a keresőcég térképes-útvonaltervezős szolgáltatásához, olyan bővítményt tölthet le a szoftverhez, amely automatikusan kiszámolja: az adott útvonal bejárása mennyi szén-dioxid kibocsátásával jár. A becslés a Google Térkép (Maps) kezelőfelületén, a választott útvonal hossza után jelenik meg. A bővítmény azt is megmutatja, hogy mennyi fát kell elültetni ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az üvegházhatású gáz kibocsátását, és ehhez mennyi időre van szükség. A bővítmény itt letölthető

 A kis szoftver fejlesztői szerint a becslés pontosítására érdemes megadni az autó szén-dioxid-kibocsátását. Ezt a bővítmény Bállítások oldalán lehet megtenni. Telepítés után egy kis földgömb ikon jelenik meg a böngésző címsorában, a beállításokat arra kattintva lehet elérni.

Hogy mennyi CO2-t bocsát ki a jármű, azt szinte minden gyártó megadja a típusleírásban, érdemes viszont felszorozni az ott megadott adatokat. Ennek oka, hogy az autók átlagfogyasztását (és így a kibocsátást) laboratóriumban mérik, kikapcsolt légkondicionálóval, rádióval, mozdulatlan kormánnyal, a légellenállást is elhagyva. Ezért a valóságban a fogyasztás akár 20-30 százalékkal is nagyobb a katalógusadatoknál. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy városi útvonalról van-e szó vagy sem. Egyébként a bővítés fejlesztői azt ajánlják: aki teheti, járjon tömegközlekedéssel, biciklizzen vagy gyalogoljon, illetve ossza meg az autóját az azonos útvonalon közlekedő ismerősökkel.


0
Tovább
27
szept/2011

Hitelbe fogyasztja a Földet az emberiség szeptember 27-től

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN). A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és elnyelni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Esőerdő Peruban, a Manu National Parkban

2011 hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a szén-dioxidot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a maradék időszakban a megtakarításainkat élnénk fel évről évre. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének” – mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg tovább mélyülni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

7 milliárd ember szükségleteit kell fedezni

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. A fordulópont az 1980-as években következett be: az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani. Ezt az állapotot nevezik ökológiai túllövésnek. A GFN 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már két Föld kapacitását követelnék meg.

Az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma nagyjából most éri a 7 milliárd főt. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit? Támogassuk-e a fejlődő gazdaságú országokban a középosztályba feltörekvő milliók megnövekedett fogyasztását? Hogyan gondoskodjunk arról a kétmilliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá?

Elhagyatott bauxitbánya Iharkúton (Fotó: zivatar.hu/Felhőtár)

“A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást, valamint azt is, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, nem pedig leamortizálni a gyors pénzszerzés érdekében.”

 Csökkent-e világszerte az ökológiai túllövés mértéke?

A GFN ökológiai lábnyomra és biokapacitásra vonatkozó számításai az előző évben az Ökológiai Túllövés Napját néhány héttel korábbra becsülték, mint az idei évben. Ebből adódhat a kérdés, hogy ezek szerint globális szinten némileg sikerült csökkenteni a túllövés mértékét? A válasz: nem. Jelenleg a GFN azon dolgozik, hogy felülvizsgálja a különböző földrajzi és földhasználati módok termékenységének meghatározási módszertanát. A cél közös nevezőre hozni például egy oroszországi erdő hozamát egy chilei halászterület hozamaival. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az Ökológiai Túllövés Napja mikorra esett volna a tesztelés alatt álló számítások szerint, akkor azt láthatnánk, hogy a túllövés mértéke évről-évre növekszik. Ezzel együtt nem lehetséges minden fűszálat vagy halat megszámolni, emiatt az Ökológiai Túllövés Napja inkább becslésként értelmezendő, mintsem egy egzakt dátumként.

A mikor kevésbé fontos, mint a mennyi: a felhalmozott ökológiai adósságot a "kamatot" élelmiszerhiányok, csökkenő állatpopulációk, csökkenő területű őserdők, degradált termőföldek, és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció formájában fizeti meg az emberiség, beleérve ezekkel járó emberi áldozatokat és pluszköltségeket.

A túllövés és a világggazdaság

A világméretű gazdasági visszaesés ellenére az erőforrás tendenciák azt mutatják 2008 októbere óta, hogy az emberiség által felhasznált erőforrásigények növekednek, bár lassabban, mint az évezred első nyolc évében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszeripar és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg a döntéshozók munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával próbálják megfordítani a recessziót, de ez stabil erőforrás-ellátást igényel.

„Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “A hosszú távú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”


0
Tovább
19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum