Hányszor lehet látni Budapesten, hogy reggel tömve még van a csuklós busz, délelőtt meg már csak három utassal közlekedik, ugyanannyi kipufogófüstöt eregetve. Erre kínál megoldást a "Trambus" fantázianevű jármű, amely moduláris szerkezetű, azaz annyit kapcsolunk össze, amennyire szükség van a pillanatnyi közlekedési helyzetben. 

A Trambust a szöuli közlekedésimérnök-hallgató Junghyun Kim tervezte, aki ezzel a projekttel vett részt a 2021-es Polestar design versenyen, amelyen a környezetbarát elektromos közlekedés, a fejlődés volt a fókuszban (maga a cég is a prémium elektromos autóiról híres).

A Trambus lényege, hogy nem több busz kell a forgalomba, hanem igény szerint változtatható méretű. Annyi modult kapcsolunk össze, amennyi kell, ezzel amolyan busz-vasút hibridet lehet létrehozni. 

A legmenőbb az egészben, hogy ha önvezető vezérlést kapnak a modulok, akkor az összekapcsolódást önjáró módon is meg tudják valósítani: a központban a diszpécser elküldi a felhívást a moduloknak, azok pedig megkeresik egymást és kapcsolódnak, aztán mennek a forgalomba. 

Minden modul végére egy harmonikaszerű kapcsolódóelemet tervezett a mérnökhallgató, hogy megkönnyítse a hosszú járművek kanyarodását. A modulok belső elrendezése többféle lehet: a szokásos ülőhelyekkel a tömegközlekedőknek, asztalos elrendezéssel a hosszú távra utazóknak, részben vagy teljesen bútorozatlanul a kerekesszékkel és kerékpárral közlekedőknek. Bárcsak mielőbb valósággá válna!

via YankoDesign

HKZs

Nem pusztán védelmet nyújt az eső vagy a napsütés ellen az új buszmegálló építménye, hanem egyúttal a levegőt is tisztítja és fertőtleníti. Az utas biztos lehet abban, hogy a CAPS 2.0 nevű építmény alatt várakozás közben nem fertőződik meg és nem is kell a szennyezett városi levegőt beszívnia. (A CAPS jelentése City Air Purification System, azaz városi levegőtisztító rendszer.)

A Charis NG, a Sino Inno Lab és az Arup együttműködésében tervezett buszmegálló a tesztelések szerint képes a légszennyező anyagok mennyiségét a felére csökkenteni. Fertőtlenítő rendszere elpusztítja a levegőben szálló, PM0,1 méretű vírusok, baktériumok és gombaspórák 99,95 százalékát.

A légtisztító buszmegálló prototípusa 2015-ben készült, a második generációs állomást a legfejlettebb szűrő- és fertőtlenítő rendszerrel szerelték fel, szabadalmaztatták is a megoldást. Az ehhez hasonló buszmegállóktól azt remélik a fejlesztők, hogy bátorítják a városlakókat arra, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

A különleges buszmegállóban a tetőn elhelyezett napelemekből érkezik az energia az egész rendszer működtetéséhez. A falakon óriási LED-kijelző szolgál a szokásos reklámok megjelenítésére, de mellette a két szélen önálló információs LED-képernyők mutatják az aktuális időjárási és légszennyezettségi adatokat, illetve a járművek várható beérkezését. 

A tetőszerkezet alatt körben légfüggöny védi az utasokat az utcai forgalom légszennyezésétől. A buszmegállóban a készülékek által beszívott levegőt multi-HEPA-szűrők tisztítják meg a legkisebb méretű szennyeződésektől. A levegő fertőtlenítését Plascide plazmagenerátor végzi. A levegőt keringető ventilátorokat az oszlopokban helyezték el.

Az utasok a legnagyobb biztonságban várakozhatnak a CAPs 2.0 buszmegállóban, amely láthatatlan pajzzsal védi őket a nagyvárosi forgatagban. Az új buszmegálló tesztjét Hong Kongban végzik.

HKZs

2018. július 1-től a balti államban díjmentessé válik a távolsági buszközlekedés. A témában egyszer már a címlapokra kerültek, amikor 2013-ban a fővárosban, Tallinnban törölték el a tömegközlekedési díjakat a helyi lakosok számára. A szisztéma olyan sikeresnek bizonyult, hogy most kiterjesztik az egész országra.

TTS

Míg az Európai Unióban másutt is találkozhatunk ingyenes távolsági közlekedéssel (Walesben például hétvégente lehet díjmentesen buszozni), addig nincs még egy olyan ország, amely ekkora területre a hét minden napjára 0-24-ben elengedné a viteldíjat. 

Az ingyen buszozástól azt várják az észtek, hogy demokratizálja a közlekedést: nem kell a havi rezsi jelentős részét utazásra fordítani, és talán mérséklődik a járműforgalom okozta levegőszennyezés. Egy felmérés szerint az észtek 33 százaléka lemondana a saját autóról, ha a tömegközlekedés olcsóbb lenne az autózásnál vagy ingyenes lenne.

Ráadásul az egész nem is lesz olyan drága a kormányzat számára. A távolsági közlekedés fenntartásának 80 százalékát eddig is állami támogatásból fedezték. Az ingyenesség az első évben körülbelül 13 millió eurós plusz költséget jelent, olvasható az ERR (észt közszolgálati média) cikkében, ami még egy ilyen kis ország (1,3 millió lakos, 45 ezer km2) esetén sem túl vészes.

OnTheWorldMap

Amúgy is a tömegközlekedés viteldíjának beszedése jelentős költséggel jár: jegyeket kell előállítani, jegyárusító- és kezelő készülékeket beszerezni és fenntartani, továbbá ellenőröket alkalmazni. Összehasonlításul: ez a New York-i közlekedés hatóság (MTA) éves költségvetésének 6 százalékát viszi el. A jegyváltással kapcsolatos sorbanállás, érvényesítés és más hercehurca fokozza a késés kockázatát, (szintén New Yorkban) úgy mérték, hogy az utazási időnek akár a negyedét is felemésztheti.

Az észtek a vidék elnéptelenedése ellen (is) találták ki az ingyenes távolsági buszozást, olvasható a CityLab szakmai fórum cikkében. Ez afféle költségvetési újraelosztás. Észtországban a népesség 32,5 százaléka él vidéki kistelepüléseken, zömmel idősebb, alacsonyabban képzett emberek. A jól képzett fiatalokat felszívja a főváros és a külföldi munkavállalás lehetősége. A kormányzat azt reméli, hogy az ingyenes távolsági közlekedéssel ösztönzi az ingázást, és mérsékelni tudja az elvándorlást.

Az intézkedésre azért is nagy szükség van, mert Észtországban rohamtempóban zajlik a bürokrácia karcsúsítása: a korábbi 220 közigazgatási övezetet összevonták 79-be. S bár az országban a teljes közigazgatás elérhető az internet segítségével, az idősebb polgárok jobb szeretik hivatalos ügyeiket személyesen intézni. Július elsejétől ezt is megkönnyíti az ingyenes buszutazás.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Egyre több önkormányzat dönt az ingyenes tömegközlekedés mellett, hogy így csökkentse az autóforgalmat (s vele a környezetszennyezést is) az adott településen. Elsőként Compiègne vezette be 1975-ben, mára az ottaniaknak olyan természetessé vált, hogy nyáron a compiègne-i alpolgármestert majdnem megbüntették Párizsban, amikor lazán felszállt egy fővárosi buszra, és leült az első szabad helyre – jegy nélkül. 

Compiègne-ben az akkori polgármester, Jean Legendre vezette be az ingyenes tömegközlekedést: azt gondolta ugyanis, hogy ezzel javíthat a saját autóval nem rendelkező polgárok, főleg nők városi közlekedési, munkába járási lehetőségein, illetve a helyi vállalkozások forgalmát is fellendítheti. Manapság a 90 ezer lakosú környéken évi 5 millió utast regisztrálnak a helyi járatokon.

2017 szeptemberétől pedig az agglomerációjával együtt 150 ezer lakosú Niort-ban vált jegymentessé a helyi busz használata.  Jérôme Baloge polgármester nemcsak a túlzásba vitt autóhasználatról szeretné leszoktatni az helyieket, hanem arra ösztönzi őket, hogy próbálják ki a kerékpárt is, illetve az autómegosztást (car sharing). A helyi buszvállalat két év alatt 30 százalékos forgalomnövekedéssel számol.

KÉP

Niort előtt 2015-ben a 90 ezer lakosú Dunkerque vezetése jelentette be, hogy hétvégenként ingyenes lesz a buszozás. A frissen megválasztott polgármester, Patrice Vergriete polgármester azzal indokolta döntését, hogy "vissza akarja adni a családoknak a vásárlóerejüket". Azóta szombatonként 30 százalékkal, vasárnaponként 80 százalékkal többen használják a tömegközlekedést. 

Vergriete azt nyilatkozta, hogy korábban a jegyárbevétel csak a buszhálózat fenntartási költségeinek 10 százalékát fedezte, nem tűnt nagy veszteségnek lemondani róla. Pláne úgy, hogy elődje fél százalékkal megemelte a helyi vállalkozásokra kivetett közlekedési adót, mondván, szükség van az extra bevételre a sportstadion megnagyobbításához. Vergriete a pluszpénzt inkább a buszok jegybevételének pótlására fordítja, szerinte "ez volt a prioritás". A mindennapos díjmentességet 2018 szeptemberétől tervezik bevezetni.

Nem mindenki örül az ingyenes buszoknak, mondván, semmi nincs ingyen: ha nem az utasok fizetnek, akkor végső soron az adófizetők állják a buszjegyek árát. Yves Crozet, a lyoni egyetem közlekedési közgazdásza szerint az ingyenbusz pusztán politikai demagógia, "nem feltétlenül butaság a kisebb településeken, de Dunkerque-ben vagy Niort-ban túlmegy a gazdaságilag ésszerű határon", mondta a Le  Monde lapnak. 

A francia nemzeti tömegközlekedési szövetség (GART) is háborog, szerintük az ingyenesség tönkreteszi a tömegközlekedés imidzsét, és adott esetben lehetetlen a szolgáltatást újra fizetőssé tenni.

"Nem mondom, hogy minden városban bevezethető az ingyenesség, de nekünk lehetőségünk volt arra, hogy adóemelés nélkül kezdjünk egy olyan projektbe, amiből az egész lakosság profitálhat", reagált a kritikákra Baloge polgármester Niort-ban.

A Penda, a pekingi és bécsi székhelyű építészeti cég legújabb építészeti installációja azt vizsgálja, hogy milyen építészeti megoldásokkal lehetne könnyíteni a túlzsúfolt és szennyezett városokon. 

Ígéretesnek tűnő víziójában egy betondzsungel közepére fenntartható és környezetbarát bambusz lakóházat koncepcionált. A még kísérleti fázisban lévő modell prototípusát, a "Rising Canes"-t, a pekingi designhéten már be is mutatták.

Az építészek víziója szerint a bambuszelemeket a világ legnagyobb bambusztermőhelyén Kínában, Ancsi megyében gyártanák. 

Az elképzelések szerint a rendszer első élőhelye, kilenc hónap építési idővel 20 család számára biztosítana lakhatást. Mivel a modulok bővíthetők és szervesen kapcsolódnak egymáshoz, 2023-ra egy 250 hektáros területet foglalna el 200 000 lakossal. 

A bambuszmodulok előnye az is, hogy könnyen szétszerelhetőek, ezért feleslegessé válva leszerelhetőek az egyes életterek. 

A Penda ezzel az öko-futurisztikus modellel a felelőtlen várostervezés, a légszennyezettség és a gazdasági válság fokozódó negatív hatásaira hívja fel az építészszakma figyelmét és a természetes anyagok újragondolását az építészetben. 

Több mint nyolcezer aláírt, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett képeslapot és egy levelet nyújtott át szerdán a Levegő Munkacsoport a kormány képviselőjének. Az aláírók támogatják a kormány programját a súlyosan egészségkárosító részecskeszennyezés csökkentésére, és sürgetik az elavult autóbuszok mielőbbi lecserélését korszerű, lehetőleg nulla emissziós járművekre.

Az államnak és az önkormányzatoknak példát kell mutatniuk a dízeljárművek okozta légszennyezés csökkentésében a Levegő Munkacsoport szerint. A környezetvédő szervezet örömmel fogadta, hogy Budapesten nemrég 150 korszerű autóbuszt állítottak forgalomba. Ugyanakkor ennél sokkal többre van szükség, hiszen a BKV-nál további mintegy 1000, a Volánbusznál és a vidéki tömegközlekedési vállalatoknál pedig összesen csaknem 8000 elavult autóbusz cseréjére lenne szükség.

Erre kiváló lehetőséget nyújt most az, hogy az Európai Unió 85 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt állami és önkormányzati tulajdonba kerülő nulla emissziós, illetve hibrid buszok beszerzésére. Egyes önkormányzatok már éltek a lehetőséggel. Magyarországon az elmúlt időszakban sikerrel mutatkozott be cseh, kínai és lengyel nulla emissziós busz, de hamarosan elkészül a számos technikai újdonságot tartalmazó magyar fejlesztésű elektromos autóbusz is.

Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint Magyarország lakosságának 75 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt tíz évben romlott a levegő minősége, és 65 százaléka úgy véli, hogy az államnak többet kellene tennie a légszennyezés csökkentése érdekében. Ugyanakkor mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a dízeljárművek a leginkább környezetbarát gépjármű-közlekedési eszközök.

A dízeljárművek jelentős kibocsátói annak a szennyezésnek, amely Magyarországon évente mintegy 16 000 ember tíz évvel hamarabb hal meg ahhoz képest, mintha tiszta levegője lett volna. A részecskeszennyezés súlyos légúti, valamit szív- és érrendszeri betegségeket idézhet elő. A szennyezés gyorsítja az éghajlatváltozást is azáltal, hogy a sarkvidékre jutva felgyorsítja a hó és jég olvadását.

Még az erőmű energiaveszteségét beszámítva is szinte negyedannyi energiát fogyaszt egy elektromos busz, mint egy dízelüzemű. Ez az eredménye annak a próbaüzemnek, amelyet a kínai Byd cég eBUS-12 típusú villanybuszával végzett a fővárosban és Törökbálinton a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Közlekedési Központ és a törökbálinti önkormányzat.

A buszt három héten át tesztelték a budapesti és a főváros környéki menetrendszerű forgalomban. Az energiatakarékos futás részben annak köszönhető, hogy a villanymotor hatásfoka eleve jóval nagyobb, mint a dízelmotoré. A busz fékezéskor és lejtmenetkor energiát táplál vissza az akkumulátorokba, a dízel ilyenkor is fogyaszt. További különbség, hogy az e-busz üresjáratban nem fogyaszt energiát, míg a BKV hagyományos buszai gyakran az üzemanyag több mint 30 százalékát a megállókban, a végállomásokon, a piros lámpáknál, a zebrák és egyes útkereszteződések előtt, valamint a dugókban fogyasztják el.

A busz annak ellenére bizonyult ilyen takarékosnak, hogy klímaberendezését szinte folyamatosan üzemeltetni kellett a nagy meleg miatt. A járművel a következő napokban Szegeden és Kecskeméten lehet közlekedni, majd Bécs következik. Az Európai Bizottság 85 százalékos támogatást biztosít e-buszokra. A Levegő Munkacsoport információi szerint a kínai fél egymilliárd eurós hitelkerettel serkenti a busz népszerűségét.

Rendszámot kapott az az energiatakarékos szuperbusz a holland közlekedési hatóságtól, amelyikkel nagyjából harminc perc alatt lehet eljutni Dubajból a 130 kilométerre levő Abu Dabiba. Az elektromos hajtású busz egyszerre emlékeztet limuzinra és Batman valamelyik szolgálati járművére.

A világ leggyorsabb, 250 kilométer/órás végsebességű buszát 300 kilowatt összteljesítményű elektromotorok hajtják, amelyek egy percig 600 kW-ot is leadhatnak. A járműben huszonhárom utas foglalhat helyet két elkülönülő egységben. Az energiát lítium-polimer akkumulátorok biztosítják, a fékezés pedig áramtermeléssel jár. A jármű hatótávolsága 210 kilométer.

A Delfti Műszaki Egyetem (Hollandia) fejlesztése volt a 2011-es autóshow szenzációja volt Dubajban. A fejlesztők tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Arab Emirátusok hatóságaival az üzembe helyezéséről; áprilisban már tesztelték Masdar Cityben. A busz csúcssebességgel a szokványos közútról leválasztott pályán képes haladni (ott viszont akár robotpilótával is), azonban az egyetem munkatársai szerint ez viszonylag olcsón kiépíthető betonból. A jármű 15 méter hosszú, 2,5 méter széles és 1,65 méter magas. Nyolc-nyolc ajtaja felfele nyílik. Az energiatakarékosság miatt alumínium, szén- és üvegszál felhasználásával épült, összsúlya 9,5 tonna utasokkal együtt.

A busz orra...

...és belső tere

Hat hetes próbaüzemre Magyarországra érkezett egy kínai gyártású elektromos busz (eBUS-12). A jármű Budapesten és környékén, valamint Szegeden és Székesfehérváron fog közlekedni. Július 2-ától kezdve utasok is igénybe vehetik majd a BKV különböző vonalain.

A villanymeghajtású autóbuszok a troliktól eltérően menet közben akkumulátorokból kapják az áramot. Ilyen buszokat ma sorozatban csak a kínai BYD cég gyárt. A kilencmillió lakosú Sencsen városában már ötszáz közlekedik belőlük, és további 1500-at rendeltek meg 2012–2013. évi szállításra. A BYD nyerte meg ez év júniusában az első, tisztán villamos hajtásra kiírt EU-s közbeszerzést, és így hamarosan hat eBUS-12 típusú járműve fog közlekedni a hollandiai Schiermonnikoog-szigeten.

A jármű tizenkét méter hosszú, tehát nagyjából akkora, mint egy Ikarus szólóbusz. Hatótávolsága az akkumulátorok egyszeri feltöltésével 250 kilométer, legnagyobb sebessége óránként 70 kilométer. Ülőhelyeinek száma 25, az állóhelyeké 55. A legkorszerűbb típusú, lítium-vasfoszfát akkumulátorait négy óra alatt lehet feltölteni. Hatékony energiafelhasználását áram-visszatápláló fékrendszer is segíti. A jármű félannyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló méretű dízel busz.

Évente mintegy 16 ezer ember idő előtti halálát okozzák a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek következtében a levegőbe kerülő apró részecskék Magyarországon. A légszennyezés áldozatai élete átlagosan több mint tíz évvel csökken. A veszélyes részecskék egyik legnagyobb kibocsátói a dízelmotorok. Számos bevált módszerrel csökkenthető e szennyezés: ilyen a dízelmotorok felszerelése részecskeszűrőkkel vagy az úgynevezett nulla emissziós járművek forgalomba állítása. Ez utóbbiak közé tartozik az e-busz is. A BYD próbaüzeme a Törökbálinti Önkormányzat anyagi, technikai támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével valósul meg.

Bemutatták az első, Angliában készült bambuszbiciklit egy brit kerékpár-kiállításon. Az Oxford Brookes Egyetemen megtervezett bambuszbicikli természetes anyaga olyan erős, mint az acél, ugyanakkor olyan könnyű vele dolgozni, akár a szénszállal. Mint a tervezők elmondták: inkább e tulajdonságok miatt gondoltak a bambuszra, mintsem környezetvédelmi szempontokból. A kerékpárt a yorkshire-i Raw Bikes cég gyártja. A tervezett 1750 fontos (közel 600 ezer forintos) ár alapján viszont nem tömegterméknek szánják a kétkerekűt.

A mountain bike elkészítéséhez a megfelelő bambusz kiválasztása volt a legnehezebb feladat, mivel igazán jó minőségben viszonylag kevés bambuszféle áll rendelkezésre Angliában - mondta James Broughton, az egyik tervező, az egyetem technológiai kutatóközpontjának vezetője. Az anyag különleges edzésére is szükség volt, mivel a bambusz a nedvesség hatására lágyul, nyúlik, a szárazságtól viszont zsugorodik. Tulajdonságai egyébként is változóbbak, mint a rendszerint biciklik vázának használt acélé. A cég egyébként nyolcféle bicajt gyárt a növényből, többek között egy városi gépet három vagy nyolcsebességű agyváltós kivitelben, hidraulikus fékkel és bambusz sárvédőkkel. (A témáról lásd korábbi hírünket: Termesszen bambuszbiciklit!)

A prototípus elkészítésében a kutatóintézet diákjai is részt vettek. A gépet a másik tervező, Shpend Gerguri tesztelte a nyáron egy hegyikerékpár-versenyben. Beszámolója szerint a bambuszbicikli tökéletesen vizsgázott a 620 kilométeres alpesi túrán.