Novemberben ideje eltenni télire a kerti bútorokat. Ha a kertben vagy a teraszon fognál hozzá a tisztításukhoz, nem dolgozhatsz akármilyen vegyszerekkel, nehogy árts növényeidnek vagy a házi kedvenceknek.

KÉP: Unsplash

Ez lesz a világ első olyan települése, amely több energiát, ivóvizet és élelmiszert állít elő, mint amennyit elhasznál, ezért nevezik klímapozitívnak. Amikor megépül, az öko- és egészségturizmusból is számíthat bevételre az egyiptomi Nexgen.

KÉP: URB

A zöld karácsonyhoz már sok tippet adtam, például hogy milyen szuper karácsonyfád lehet fenyő nélkül, erről ebben a posztban több tucat ötletet találsz. Igen ám, de mivel díszítsd a fát, ha öko és bio szeretnél lenni? A házilag készült modellezőagyag-díszek legfőbb előnye, hogy nem műanyag bigyók a világ másik feléről környezetszennyező módon ideszállítva, illetve mivel ételfestékkel is megfestheted őket, semmilyen káros anyagot nem tartalmaznak.

KÉP: APieceOfRainbow

Érdemes belevágni a karácsonyi modellezőagyag-díszek készítésébe, mert ha az ünnep előtt egy-két nappal sikerül megcsinálni az alapokat, akkor a 23-i, 24-i fennforgásban nem lesznek láb alatt a gyerekek, mert éppen díszeket festenek.  Ami jól sikerül, mehet a fára, ami pedig nem tökéletes, az apróra törve komposztálható biohulladék. Lássuk, milyen egyszerű és olcsó alapanyagokra van szükség!

A. változat: finomliszt, kukoricakeményítő, nagyon finomszemű só és víz egyenlő mennyiségben
A hozzávalókat alaposan összedolgozod egy gombóccá, folpackba tekered, és legalább 12 órára beteszed a hűtőszekrénybe, hogy összeérjenek az alapanyagok. Utána kinyújtod, kivágod a formákat, és hagyod levegőn lassan megszáradni (például a szekrény tetején). Amikor már szikkad, érdemes 2-3 óránként megforgatni, hogy egyenletesen száradjon. A 24-48 óra után teljesen száraz díszeket lehet festeni.

B. változat: 30 g kukoricakeményítő, 140 g szódabikarbóna és 60 ml víz
A hozzávalókat egy tapadásmentes serpenyőbe öntjük, alaposan összekeverjük, és kis lángon elkezdjük melegíteni. Amikor a keverék már massza lesz és elválik az edény falától, azonnal levesszük a tűzről. A masszát gombóc alakúra formáljuk, betekerjük egy nedves konyharuhába, és ebben hagyjuk kihűlni. Utána átgyúrjuk, megint gombócot formálunk belőle, folpackba tekerjük és 12-24 órára a hűtőbe tesszük pihentetni. Aztán már nyújtható, 4-5 milliméternél ne legyen se vékonyabb, se vastagabb. A kiszaggatott formákat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és a sütőben legalacsonyabb hűfokon (résnyire nyitott sütőajtóval, hogy a pára távozni tudjon!) készre szárítjuk. Utána lehet díszíteni. Ha többre van szükség, akkor fel lehet szorozni a mennyiségeket.

+1. tipp: Amíg még nedves massza, anyagában is lehet színezni egy-két csepp ételfestékkel, alaposan össze kell gyúrni vele. 
+2. tipp: Nemcsak festéssel lehet díszíteni a házilag készült öko-bio fadíszeket, hanem ragaszthatsz rájuk fenyőágat, díszbogyót, tobozt is. Mivel a komposztálás a cél, a ragasztáshoz ne ragasztópisztolyt használj, hanem főzz egy jó erős csirízt.

365Zö

Jelentős mértékben sikerült visszaszorítani Afrika legritkább főemlősállományának csökkenését, amióta négy fekvőrendőrt helyeztek el azon az autóúton, amelyen rendszeresen átkelnek a vöröskolobuszok (Piliocolobus kirkii). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján szereplő főemlősök kizárólag Zanzibáron élnek: a két kis sziget Afrika keleti partjainál húzódik, területük összesen kisebb, mint Vas megye fele. A turizmus azonban egyre komolyabb forgalmat generál, és ez végzetes hatással van az itt élő  ritka állatfajokra.

KÉP: Tim R. B. Davenport

Az autóutak ugyanis kisebb részekre szabdalják fel a vöröskolobuszoknak otthont adó nemzeti park területét, és az állatok kénytelenek a járművek között átkelni az úton, ha például a másik oldalon lévő fákon érik a gyümölcs vagy más hívogató eseményt észlelnek. A vadőrök statisztikája szerint az autók 2-3 hetente gázoltak halálra egy-egy kolobuszt, és ez a veszteség populációjuk éves fogyásának 12-17 százalékát tette ki.

A természetes ragadozókkal szemben az autók annyival veszélyesebbek, hogy előbbiek jellemzően a gyengébb egyedeket, a kölyköket vagy a idős példányokat ejtik el zsákmányul, ám az autóforgalom nem válogat, és éppúgy esik áldozatául élete virágában lévő, szaporodásra képes felnőtt állat, mint az előbbi két csoportba tartozó. Emiatt viszont az állatállomány fogyása hatványozott lehet.

A walesi Bangor Egyetem főemlőskutatói a zanzibári Jozani-Chwaka Bay Nemzeti Park és a Bronxi Állatkert Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) munkatársaival együtt indították különleges útökológiai kísérletüket, amelynek eredményeit összegző tanulmányukat az Oryx—The International Journal of Conservation nevű nemzetközi természetvédelmi szakfolyóiratban publikálták.

A négy fekvőrendőr (magyarul sebességcsökkentő küszöb) kihelyezése után a korábbi halálozási statisztika lényegesen mérséklődött: 2-3 hét helyett 6 hetente találtak gázolás miatt elpusztult kolobuszt az érintett útszakaszon. A kutatók szerint még több fekvőrendőrrel annyira lehetne lassítani a forgalmat, hogy tovább csökkenne a járművek által elgázolt főemlősök száma. Ez különösen fontos lenne a közeljövőben, amikor a nemzetközi turizmus újraindulásával Zanzibáron is megnő a forgalom. 

"A természetvédelmi területeken áthaladó forgalom hatása kedvező irányba befolyásolható a fekvőrendőrökhoz hasonló praktikus és egyszerű megoldásokkal, márpedig éppen ez az, ami nekünk, természetvédőknek a feladatunk lenne", összegezte a WCS szakértője, Dr. Tim Davenport, a tanulmány társszerzője.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A kínai Szecsuán tartomány fővárosa Csengtu, amelyet a tervek szerint körbe fognak építeni kisebb ökovárosokkal. Ezek közös jellemzője a környezettudatos működés és az autómentesség lesz. A települések tervei közül most a holland OMA stúdió által tervezett Future City (Jövőváros) látványtervei váltak publikussá.

A 4,6 négyzetkilométer területű negyed a Csengtutól keletre fekvő dombvidéken épül, kifejezetten a helyi geológiai és topográfiai jellegzetességek figyelembe vételével. A hat klaszternek nevezett városrész a hagyományos településszerkezetet imitálja. Minden klasztert (vagy zónát) úgy terveztek, hogy beolvadjon a környezetbe, továbbá rendelkezzen olyan terekkel, amelyek az oktatást és az innovációt szolgálják.

A lakások külön zónába tömörülnek, akárcsak a közigazgatási hivatalok, a kereskedelmi és szórakoztató létesítmények. A hatalmas kör alakú épület az ökováros közlekedési központja lesz a beérkező és induló utasok számára.

Future City autómentes lesz, kivéve az önvezető elektromos járműveket. Máskülönben az épületek tízperces sétával elérhetők mindenhonnan a tervezők ígérete szerint.

Az OMA célja az tervvel volt, hogy megkérdőjelezze a hagyományos várostervezési elképzeléseket, amelyek az úthálózatot veszik alapul, és az alapterület maximális kihasználtságára törekszenek. Future City ezzel szemben a térség földrajzi adottságaival próbál összhangba kerülni, az épített környezet szerves része lesz a természetesnek. 

VIA dezeen

A Csengtu körül tervezett új települések és létesítmények látványterveit az e-architect oldalon lehet böngészni. 
 

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A nagyvárosokban a szükségesnél sokkal kevesebb a nyilvános vécé, de szerencsére született pár öko megoldás arra, hogy az utcai vizelést ne csak visszaszorítsák, hanem a lehetőségekhez képest még környezetbarátabbá is tegyék. A probléma rendkívül súlyos: a világ legmagasabb temploma, a 162 méteres ulmi székesegyház mészkő alapzatát is tönkretette már a vizelet.

A címben említett visszapisilős módszer se nem zöld, se nem nevelő hatású, mindenesetre elrettentő: 2015-ben a világon először Hamburgban alkalmazták azt a falbevonatot, amely annyira folyadéktaszító hatású, hogy a ráeresztett vizeletet visszafröcsköli a sugár irányába, beterítve a delikvens lábát.

A város St. Pauli negyedében évente 20 millióan buliznak, ami kevésbé zavarja az ott lakókat, mint az, hogy a vendégek ott könnyítenek magukon, ahol rájuk jön a szükség. A legbüdösebb falszakaszok mentesítéséhez a tudósoktól kértek segítséget, akik kifejlesztették a szilícium-dioxid-tartalmú szuperhidrofób védőlakkot. A rendszerető helyiek külön táblákat is felszereltek szemmagasságban, amelyeken a visszapisilő falra figyelmeztetik a renitenseket, de annyi német humort megengedtek maguknak, hogy nem mindenhová tettek ki feliratot. 

Bár elég drága, hiszen négyzetméterenként kb. 100 euróba kerül,  a hamburgi módszerrel több európai városban kísérleteznek, hiszen a vizelet eltakarítása is nagy költség, nem beszélve a korrozív hatásáról: tönkreteszi a falat, járdát, fákat, mindent. És büdös is.

A középkori épületeiről is nevezetes északnyugat-angliai Chesterben két választása van a közterületisek kamerájával (CCTV) rajtakapott kalózvizelőnek: vagy vállalja a bírósági tárgyalást és a tetemes bírságot, vagy részt vesz egy "kulturális örökségi figyelemfelkeltő kurzuson". Ennek keretében fizet 75 fontot, amiért 1. megnézheti magáról a videófelvételt,
2. egy szakértő vezetésével körbesétál a város történelmi központjában, miközben közösen elemzik, milyen károkat okoz az illegális vizelés a műemlékekben. Igazán brit megoldás, real understatement.

Az indiai Kalkuttában nem udvariaskodnak ennyit, egy mozdulattal intézik el a vizelőket és a takarítást, de ezt jobb nem megtapasztalni: egy speciális egység sárgára festett tartálykocsival járja a várost, és a vétkezőket magasnyomású vízsugárral eltakarítja, mint az alábbi videón látható. Mottójuk: You stop, we stop. Ez is egyfajta nyilvános vizelés, csak más előjellel.

Persze Indiában is akad más megközelítés. Víz nélkül üzemeltethető az Ekam Zerodor piszoár-kioszkja, amelyhez nincs szükség infrastruktúrára, és a vizelettel a környező városi növényzet trágyázzák.

Írtam már korábban, hogy bárki kipróbálhatja a módszert odahaza, a vizelet gyeptrágyának is kiváló.  

Ha már begyűjtés: a dán Peefence egy olyan felfüggeszthető műanyag lap, amely a tölcsérjébe érkező vizeletet egy csőbe vezeti, onnan pedig egy tárolóba. Aztán lehet a vizeletet folyékony trágyaként hasznosítani, vagy a csatornába vezetni. Az eszköz használható fesztiválokon, építkezéseken, sporteseményeken.

San Francisco vezetése szintén próbát tett a hidrofób bevonattal, miután egy lámpaoszlop töve annyira elrozsdált a sok húgytól, hogy az oszlop eltört és rádőlt egy autóra.

Sokan ugyanakkor kritizálják a programot, mondván, a folyadéktaszító festék árát inkább fordítsák nyilvános vécék állítására. A városvezetés egyébként ezen a téren is fejlesztett, a Pit Stopnak nevezett nyilvános és ingyenes vécéket már 25 helyen vehetik igénybe a lakosok reggel 9 és este 8-10 óra között. Ezeken a helyeken le lehet adni a használt fecskendőket és ingyenes kutyaürülékes zacskó is van. A biztonságról és a tisztaságról állandó alkalmazott gondoskodik. Készült telepített és kerekeken guruló Pit Stop is, utóbbi egy rámpával kerekesszékesek számára is használható. A guruló illemhelyek egyikét viktoriánus stílusban alakították ki. 

"Különféle designokat próbálgatunk, amelyek hívogatóak, és arra bátorítják az embereket, hogy használják ezeket a létesítményeket -- mondta Mohammed Nuru, a San Francisco-i köztisztasági és városkarbantartási hivatal igazgatója. -- A Pit Stop lehetővé teszi az emberek számára, hogy normális körülmények között végezhessék a dolgukat, emellett növeli a környék élhetőségét."
Így áttételesen térül meg az illemhelyenként mintegy százezer dolláros éves fenntartási költség.

Ennél sokkal olcsóbb és zöldebb volt az a nyilvános illemhely, amelyet szintén San Franciscóban 2013-ban kísérleti jelleggel készítettek civilek: kell hozzá legalább két fémkeretes IBC ballon (akár újrahasznosított is), amelyek közül az egyik a kézmosóvíz tartálya, a másikba megy a vizelet, amelyet a ballonba ültetett bambusz gyökerei hasznosítanak a kézmosóvízzel együtt.

A 21. században vagyunk, tehát lehet hozzácsatlakoztatni szenzort, webes alkalmazást, online térképet stb. A P Planter projektet a Hyphae Design Laboratory tervezte a non-profit Urban Biofilterrel együttműködésben. Részletes leírás, a rendszer elkészítésének útmutatója erre linkre kattintva elérhető, hogy mások is kipróbálhassák, akár tanóra keretében.

Több városban kísérleteznek a komposztálással. Párizsban úgy nevezik:
"a vadvizelők civilizálása".

Az Uritrottoir fémdobozok tetején virágágyás van, a bejutó vizelet egyrészt ezt trágyázza, másrészt a tároló aljában elhelyezett széna, fűrészpor, fapellet felszívja a nedvességet. Egy szenzor figyeli a szárazanyag telítettségét, és jelez a kezelőnek, aki frissre cseréli az anyagot, a használtat pedig elszállítja egy Párizs környéki területre, ahol egy év alatt komposzttá érlelik, amellyel a városi parkok talaját javítják.

A 218-240 liter űrtartalmú piszoár víz- és szagmentesen üzemel, ám annyira dekoratív, hogy sokan nem fogják fel, mire való. Mindenesetre már más francia városban is van ilyen, például 2019 júliusában Nantes-ban négyet adtak át. 

A belgiumi Mechelenben a nyilvános vizelés bírsága 350 euró, úgyhogy tíz bünticetliből összejön egy GreenPee nevű ökopiszoár ára. Ennek működési elve hasonló a franciáéhoz. A "bírságból nyilvános vécét" koncepciót még tesztelik, ha bejön, többet is rendelnek. 

A dobozos ökopiszoároknál hatékonyabb lehet a Pinkelbeete, amelyet a müncheni műszaki egyetem tanára, Natalie Eßig fejlesztett ki. A "pisiágyás" voltaképpen egy szagmegkötő hatású szerves anyaggal, például fakéreggel megtöltött műanyag láda, amelybe bárki belevizelhet. A folyadék a tartályból lassan lejut egy földbe süllyesztett tartályba. 

Ez félig vízzel van teli, ami hígítja és tovább szagtalanítja a keveréket. Eßig precízen kiszámolta, hogy ha egy futballdrukker a sörözés hatására 450 mililiter vizeletet ereszt a mulcságyásba, akkor akár 550-en is követhetik, hiszen a tartály 250 liter vizelet fogadására alkalmas. A hígított vizeletet a környező virágágyások trágyázására lehet használni, illetve bevezetni a csatornába. A helyi focidrukkerekkel folytatott interjúiból az is kiderült, hogy szerintük a nyilvános vécék koszosak, és a parkokban eleresztett vizelésről azt gondolják, hogy "na most igazán öko vagyok". 

És mi lesz a nőkkel?

A kínai Shaanxi Normal Egyetemen kiszámolták, hogy naponta 160 tonna vizet lehetne megtakarítani, ha a lányok is állva pisilnének egy eldobható kartonpapír pisitölcsér (intim kehely) alkalmazásával.

Merthogy a vécétartály ürítésével a nők háromszor több vizet használnak. Úgyhogy ha már kiszámolták, be is vezették. Állítólag ez sokkal higiénikusabb is, mint a hagyományos mód. A női (gendersemleges) piszoár alacsonyabban van, mint a férfi, hogy könnyebb legyen beletalálni. 

Berlinben 2017-ben egy 99 oldalas tanulmányt szenteltek a neutrális vécékoncepciónak, amellyel a város innovativitását kívánják demonstrálni. A jövőbeni "berlini toalett" elvárásai közé tartozik a bejárat jó láthatósága, a megfelelően kivilágított belső tér, a vészjelző, illetve a diszkriminációmentes piktogramok. A rendszer kiépítését valószínűleg sok vita fogja megelőzni.

Egyébként a neten és zöld boltokban kapható kétrészes műanyag kehely is, amely fertőtleníthető, többször használható, és egy diszkrét dobozban mindig magánál tarthatja a gazdája.

Ezzel már ma is lehet használhatni a férfi piszoárokat, mert közismert, hogy a női vécék előtt mindig hosszabb a sor.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A tavaszi napsütésben jól látszik, hogy milyen koszossá vált télen az autó belseje: foltot hagyott a kárpiton a gyerek szendvicse, az edzés után elmajszolt csoki, a sáros lábbal beugró kutya, a sós latyakos csizmánk. Az utasteret azért érdemes öko szerekkel megtisztítani, mert egyrészt nehezen szellőznek ki belőle az illékony káros vegyületek (VOC), másrészt összezsúfolodva sok időt töltünk benne, bőrünk állandóan érintkezik a kárpittal, műanyag borítású elemekkel: a durva gyári vegyszerekből túl sokat kapnánk vissza. 

Pixabay

1. Kezdd teljes kipakolással
A tél folyamán tenger kacat felhalmozódott az utastérben, a tárolókban ülések alatt és a csomagtartóban. A takarítás kezdődjön lomtalanítással: ürítsd ki az autót belülről. Miután mindent kipakoltál, kiderül, hogy 80 százaléka lényegében szemét, mehet a szelektív kukába.

2. Folytasd porszívózással
Sajnos nem mindegyik porszívóhoz adnak kis körkefe-fejet, pedig azzal lehet igazán hatékonyan kiporszívózni az autó alját takaró filcszőnyeget. Ha nincs ilyen kefefejed, akkor egy nagyobb körömkefével tudod a porszívó csöve felé irányítani a száraz morzsákat és szöszmöszöket, az ülések melletti-alatti résekhez használj egy kiszuperált fogkefét és a résszívó fejet. Ne feledkezz meg a szellőző rendszer mindkét végének kitakarításáról sem. 

Pixabay

3. Jön a folttisztítás
Először baktass el a legközelebbi illatszerboltba, ahol 200 forintért vegyél egy marhaepe szappant. Ebből reszelj le kis lyukú reszelőn 2 evőkanálnyit, szórd 1 liter vízbe, és kevergetve melegítsd addig, amíg fel nem oldódik a szappanreszelék: ez lesz a te öko folyékony tisztítószered a zsíros foltokhoz, mint amilyen a csokoládé, margarin/vaj, étolaj (csipszekről). A csoki és más darabos zsíradék nagyját egy kés fokával távolítsd el a kárpitról, utána a folyékony tisztítószerbe mártott mikroszálas törlőkendővel ütögesd meg a foltot, amíg a zsíradék fel nem oldódik. Nem kell padlóig átáztatni az ülést, inkább kis foltokban haladj. Ezután langyos tiszta vízbe mártogatott konyharuhával vagy törlőkendővel nyomogatással öblítsd ki a kárpitból a tisztítószert, egyúttal itasd is fel a vizet.
A tej fehérjét tartalmaz (és némi zsiradékot), tehát fontos, hogy a foltját hideg vízbe mártott kendővel itasd fel a kárpitról és a műanyag felületekről.  A meleg víztől a fehérje megköt. Érdemes többször is végigmenni a felületen, hogy ne legyen másnapra savanyú szag a kocsiban: a tej a napon átmelegedő utastérben gyorsan megalvad.
Gyümölcsjoghurt, fagylalt, jégkrém: ezekben van fehérje, zsiradék és ételszínezék is, tehát fontos, hogy mielőbb feltakarítsd a kárpitról a nagyját egy kés fokával (vagy egy életlen késsel, vékony peremű fémkanállal). Utána használd az öko tisztítószeredet hidegen a zsíroldáshoz, és hideg vízzel öblítsd át, majd papírtörlővel vagy száraz mikroszálas törlőkendővel itasd fel a vizet.
Csipsz, keksz, pattogatott kukorica, süti maradványait először a porszívóval szedd össze, majd a foltokat szórd be kukoricakeményítővel, ami magába szívja a zsiradékot. Hagyd rajta egy fél órát, aztán óvatosan söpörd össze egy körömkefével, és porszívózd ki. Ha még mindig látsz foltot, vesd be az öko tisztítószeredet.
A világos színű banán száradás = oxidálódás közben csúnya sötétbarna foltot hagy a kárpiton, azonnal fel kell takarítani folyékony tisztítószerbe mártott kendővel és utána hideg vizes öblítéssel, papír törlőkendős szárítással.
A gyerekülést érdemes kivenni az autóból, és aprólékosan végigmenni rajta a folyékony öko tisztítószerrel, hideg vízzel, száraz papír törlőkendővel. Meg is lehet napoztatni: az UV-sugarak antibakteriális hatásúak, bár némileg fakítják a szövetet. A fejtámlák is megérdemelnek egy zsíroldó tisztítást.
Az első ülések hátulja a gyerekcsizmáktól sáros, koszos lehet. A sáros foltokat enyhén sós vízbe mártott kendővel érdemes áttupfolni, majd tiszta vizessel öblíteni, száraz kendővel felitatni.
Ha már teljesen száraz az üléskárpit, hintsd be vékonyan szódabikarbónával, hagyd azt rajta egy órát, majd porszívózd össze: így tüntetheted el az áporodott bakancs- és ázottkutya-szagot a kocsiból. 
Ha marad az öko tisztítószeredből, ne ijedj meg, ha másnapra azt látod, hogy némileg zselés állagú lett, mert ez a besűrűsödés normális. Rázd fel, és megint használhatod.

Pexels

4. Láss ki az ablakon
Az éles napsütésben látszik igazán, milyen koszos belülről az ablak. Egy üres műanyag flakonba tölts 2 deciliter desztillált vizet, ami nem hagy nyomot az üvegen, tegyél hozzá egy evőkanál 10 százalékos ecetet, rázd össze és kész az ablaktisztító. Ebből önts egy tiszta mikroszálas kendőre, és töröld át vele az üveget belülről. Nem javaslom, hogy az utastérben permetezős flakont használj, mert többet fogsz belélegezni az ecetes vízből, mint amennyi az üvegre kerül. 
Ha már ablak: ne felejtsd el az ajtók alján a vízkieresztő nyílást megtisztítani, mert eldugulhat a téli szmötyitől, amit az eső és hólé bemosott az ablak gumiszigetelése mellett -- ha nem tisztítod rendszeresen, előfordulhat, hogy egyszer csak azt hallod, hogy nyitás-csukás közben lötyög a víz az ajtóban.

Pixabay

5. Ragyogjon a műanyag
Az erős felülettisztító vegyszerekkel az a baj, hogy marad belőlük a műszerfalon, aztán amikor azt megsüti a nap, a hő és az UV-sugarak hatására elkezd a kemikália bomlani, párologni, és mi azt belélegezzük. Ezért az ilyen vegyszerek helyett tisztítsd kíméletes anyagokkal az autó műanyagfelületeit. Először egy ecetes-vizes kendővel távolítsd el a port és a zsíros szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Utána jön a fényesítés: egy nedves kendőre önts pár csepp paraffinolajat, és töröld át vele a műanyagot. Utána egy száraz kendővel töröld át még egyszer, és kész. (Az internetes videókban ajánlják még az olíva- és a babaolajat, ki lehet próbálni ezeket a növényi eredetű olajokat is, ha gondolod.)
SOHA ne kend át az olajjal a kormányt, a sebváltót és a pedálokat, mert csúszósak lesznek, ami életveszélyes lehet vezetés közben. Az üvegfelületeket se kend be olajjal.
 

A legtöbbünknek több farmerja is csücsül a szekrényben, ezzel szemben ha végre sikerül szereznünk egyet, ami igazán passzol és jó a színe is, akkor hetekig csak azt egyet hordjuk. A mindennapos viselés viszont koszolódással jár, pláne, hogy jön a tavasz, lekerül a nagykabát, amely bizonyos védelmet nyújtott eddig. Akár plázában vetted sok pénzért, akár turkálóban bukkantál rá fillérekért, megéri vigyázni a kedvenc farmerodra. Majd a végén leírom, hogy miért.

1. Ha újonnan vetted és sötét színű
Az új holmikat első viselés előtt ki kell mosni, mert ki tudja, hányan próbálták fel előtted a boltban, meg különben is, esetleg a csomagolást a gyártás helyén égésgátló vegyszerekkel kezelték. Viszont nem szeretnéd, ha a vadiúj sötét farmered már az első mosástól megkopna. Tehát először fixáld a színét: egy farmerre számítva kell egy vödörnyi langyos víz, abban oldj fel 3-4 evőkanálnyi konyhasót, és óvatosan nyomkodd bele a kifordított farmert. Hagyd a sós vízben ázni egy órát, utána hideg vízzel alaposan öblítsd ki kézi mossásal, és mindenféle kicsavarás nélkül csiptesd fel, hogy kicsöpögjön és megszáradjon. Macerásnak tűnik, de egy jó farmer megéri a gondoskodást.

2. Válaszd a megfelelő mosószert
Ha sötét a farmer, vegyél hozzá fekete és sötét színű ruhákhoz való mosószert, méghozzá folyékonyat. Abban ugyanis nem zeolitos vízlágyító adalék van: a zeolit hajlamos kiülepedni a szálak között, fehéres-szürkés foltosodást okozva. A folyékony mosószerrel moshatsz hideg vízben is. Világos színű farmert se moss fehér mosószerrel, hanem inkább színes mosószerrel, hogy ne fakuljon ki a nadrág idő előtt.

3. Válaszd a megfelelő programot
Ha van a mosógépeden farmermosó program, akkor használd azt: ez a program bővebb vízzel mos, mint a normál, pont a fenti kiülepedés megelőzésére. Ha nincs ilyen a gépeden, akkor válaszd a finommosást (delicate) vagy a kézimosás (hand wash) programot. Ezek inkább áztatnak, és csak néhányszor forgatják meg a ruhát a dobban, így nem veszít a színéből. Maximum 30 fokon mosd a farmert, a legtöbb színes mosószer 20 foktól fejti ki a hatását. A hideg vizes mosással akár 90 százalék energiát megtakarítasz.

4. Ne tegyél be túl sok cuccot a dobba
Egyszerre legfeljebb két farmert moss, mert ha nincs helyük mozogni a mosógép forgó dobjában, akkor a a kelmének nekinyomódó gombok és szegecsek kidörzsölik az anyagot. 

5. Mosás előtt mindig fordítsd ki a nadrágot
Valamint húzd fel a cipzárt, fordítsd lefelé a cipzárkocsi nyelvét stop állásba, és gombold össze a nadrág derékpántját. Egyúttal ellenőrizd, hogy nem maradt-e papírzsebkendő vagy más a zsebekben. 

6. Bevonatos farmert ne tegyél a gépbe
A kicsit csillogós felületű, speciális bevonattal kezelt farmerokat nem ajánlott gépben mosni, mert 2-3 mosás után csúnya kopottasak lesznek. A bevonatos farmert kifordítva és kézzel kell átlötykölni hideg vízben, amibe legfeljebb egy kiskanálnyi folyékony mosószert tettél. Öblítés után tilos kicsavarni, mert attól megtörhet a bevonat. A bevonatos farmerra a gyártók a vegytisztítást szokták ajánlani. Ha ezt választod, kérj a tisztítóban zöld mosást, azaz ne használjanak magas hőmérsékletet!

7. Strasszos vagy hímzett farmert csak kézzel moss
A bevonatos farmerra vonatkozó rész passzol ezekre is. Az ilyen különleges darab megérdemli a kézi mosást, mert a gépi leszedné a felragasztott strasszokat és szőrösre koptatná a hímzést. Kézzel is csak kifordítva mosd, enyhe és alacsony hőfokú hideg vízben. A ragasztott díszek nem bírják se az áztatást, se a centrifugázást, lepotyognak tőlük.

8. Ne mosd túl gyakran a farmert
Egy kis divattörténelem: a múlt századi hippik és csövesek körében az volt a mondás, hogy egy farmer akkor jó, ha megáll a saját lábán. Mármint a kosztól. Vagyis félévente elég kimosni. A 21. század antibaci őrületében elképzelhetetlen ez a gondolkodás, ma mindent túl gyakran mosunk. A farmernak viszont ez árt. A normál viselésű farmert elég 2-3 hetente mosni, de van aki szerint havi egy mosás kell csak.
Egy kísérletben 15 hónapig nem mostak ki egy majdnem mindennap viselt farmert, majd mikroszkóp alatt megnézték, mennyi baktérium van a felületén. Nos, ugyanannyi volt, mint egy 13 napig viselt farmeron.

9. Öblítsd ecettel a farmert
Az ecet segít fixálni az indigót, azaz tovább megőrzi a színét a nadrág. Nem, nem lesz ecetszagú száradás után. 

10. Ne használd a szokásos öblítőt
Az öblítő károsíthatja a farmer rugalmasságát adó Lycra-szálakat, illetve a nadrág színét is, mert némelyik öblítőben is van optikai fehérítő adalék. Ha mindenáron akarsz öblítőt használni, keress az illatszerboltokban olyat, ami növényi alapanyagokból, természetes illóolaj hozzáadásával készül, és nem tartalmaz színezékanyagot, optikai fehérítőt és mesterséges illatanyagot.

Flickr

11. Ne várd meg a mosási program végét
Amint meghallod a centrifugázás elindulását, azonnal állítsd le a mosógépet, és vedd ki a farmert. (A többi holmi maradhat, azoknak visszakapcsolhatod a centrit.) Láttál már olyan farmert, amin olyan fura halvány csíkok, ráncok voltak, és biztos, hogy nem így lett koptatva? Na azt a centrifugázás csinálja. Ha vigyázni akarsz a farmerodra, akkor ne centrifugázd, hanem hagy kicsöpögve megszáradni. Ha gyorsítani szeretnéd a folyamatot, egy sötét színű frottír fürdőlepedőre fektesd a kifordított nadrágot, óvatosan tekerd fel az egészet, és finoman nyomkodd meg, hogy a törülköző kiszívja a nadrágból a víz nagyját. Utána kirázod a nadrágot, és az övbújtatóknál fogva felakasztod lógatva száradni.

12. Passzold a szárítógépet
A szárítóban ugyanúgy csíkosra fakulhat a nadrág, ráadásul a hőtől tönkremennek benne a rugalmasságát adó elasztikus szálak. Akkor viszont számíthatsz arra, hogy már egy felvétel után is a buggyossá válik a nadrág térde és ülepe. Ha nagyon gyorsan kéne megszárítani a farmert, akkor egy nagy párnahuzatba betéve tedd a szárítóba, csak alacsony hőfokra, aztán még nyirkosan vedd ki a nadrágot és hagyd szobahőmérsékleten megszáradni.

13. Mindig a lakásban szárítsd a farmert
Csábító lenne kitenni a napra a csöpögő farmert, hogy minél gyorsabban megszáradjon, de az UV-sugarak erős fehérítő hatással bírnak. Még a kifordítva kiakasztott nadrág is fakulni fog a napfényben.

14. Ne dobd ki, fesd újra
A kifakult farmert könnyen újrafestheted mosógépben, viszont mivel ezt forró hőmérsékletű vízben kell végezni, elasztikus nadrággal ne próbáld. Ha elég sót és ecetet használsz, akkor az újrafestett nadrág nem fogja ereszteni a színét. Az ilyen művelethez hasznos a felültöltős mosógép, mert abba menet közben is lehet adagolni a hozzávalókat. Viszont a feloldott festéket még azelőtt öntsd bele a dobba, hogy teljesen felforrósodna a víz, mert az újabb mosógépeket ilyenkor már nem lehet kinyitni biztonsági okból. 

15. Ne dobd ki, szaggasd tovább vagy varrd meg
Ha elszakadt a farmered, tedd divatossá pár további vágással: ollóval vagdosd meg, és egy hajkefével vagy szemöldölcsipesszel rojtozd ki a vágásokat. Ha ez nem a stílusod, akkor varrd meg a nadrágot, jó lesz az még otthonra!

Na és hogy a blog nevéhez méltóan a végén zöldek is legyünk, a farmert azért nem szabad kidobni, mert a alapanyagának rendkívül nagy az ökolábnyoma. A pamut alapanyagául szolgáló gyapot termesztése sok növényvédőszert igényel. Egy nadrág előállításához mintegy 20 ezer liter víz kell, kezdve a gyapottermesztéstől, a pamutszál előállításán át a kész nadrág gyári beavatásáig. S mindezért a gyártást végző emberek általában csak filléreket kapnak. Az általában távol-keleti országokban gyártott nadrágokhoz az alapanyagot és maguk a késztermékeket is rendkívül nagy távolságokra szállítják, több távon is környezetszennyező dízelmotoros teherautókkal. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb ágazat. 

Ide kattintva találsz 25 remek tippet a régi pólóid újrahasznosítására is!