13
jún/2017

Télen fűt, nyáron hűt, évente egyszer elég gondozni: ez a zöldtető

Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett

A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter. 

2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.

A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.

"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét.
 

A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése. 

Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.

“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.

Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék

A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is.  Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).

Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.

Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között

Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.

"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését

A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."

Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.

"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet. 

Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.

A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.

Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.

Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.

A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani. 

Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható. 

Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.

07
okt/2016

Tengerparti ködvitorla nyerte a 2016-os LAGI-díjat

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

17
feb/2016

A toronyház, aminek örökzöld kertjében a lakók összes zöldsége megterem

A várostervezésben egyre nagyobb szerepet kapnak a lakók élelmiszer-önellátását biztosító toronyépületek.

A D+DS építésziroda URBAN PLANT névre hallgató, jelenleg épp megvalósítás alatt lévő projektjében, a toronyházban kiépített örökzöld kertben a ház lakói maguk termelhetik meg a számukra szükséges összes zöldséget és gyümölcsöt.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

New Yorkban, a Manhattan hídtól északra található East River városrészben épülő 50 emeletes toronyházban egy olyan teljes körforgású, fenntartható struktúrát szeretnének kialakítani, ami nemcsak az épület lakói, hanem a helyi közösség számára is pozitív környezetet hoz létre.

A 400 apartmanból álló, hatalmas zöld felületekkel rendelkező ház közepére közösségi teret, míg a tetejére egy hidroponikus rendszerű télikertet építenek. A toronyházban lesznek üzletek, egy gyümölcsös és több sportlétesítmény is.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

Az épületet úgy tervezték, hogy minden irányból maximális napfényt kapjon. Minden apartmanhoz tartozik egy nagy üvegfalú terasz is, amelyen keresztül kapcsolódhatnak a hidroponikus kerthez, ahol 4 tagú család részére elegendő zöldséget termeszthetnek.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

A fenntartható energetikai és vízrendszerrel működő épület és a zöld felületek segítenek alacsonyan tartani a ház szén-dioxid-kibocsátását más hagyományos rendszerrel épült házakkal összehasonlítva.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

Az épület tervezőinek nem titkolt célja, hogy ez az épület mintapéldája legyen annak, hogy a rohamosan változó, egyre sűrűbben beépített városi övezetekben hogyan lehet a lakókat szorosabb kapcsolatba hozni a természettel, egészségesebb és minőségibb életet kínálva nekik.

 

23
ápr/2015

Ecoladrillo - Házak PET-palackokból

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet
Caption

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.

11
márc/2015

Az első ház, amely több energiát termel, mint fogyaszt

Ausztráliában elkészült az első karbonpozitív ház, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt.

A ház építése során az építtető a napsugárzás és a passzív tervezési stratégiák maximalizálására törekedett. A 800 négyzetláb (kb. 74 m2) alapterületű épületben a mechanikai fűtésrendszer kiépítése helyett földcsövekkel biztosítják a természetes energiaellátást és szellőzést, az északi és déli oldal közötti napi hőmérséklet-különbség kiegyenlítését.

Az épület tetején zöldtetővel szigetelnek, és ugyanitt a napelemes rendszer kiépítésével segítenek rá az épület energiaellátására. A ház hűtéséhez a ház falán kialakított függőleges kertek is hozzájárulnak, vízellátását az esővíz újrahasznosításával próbálják biztosítani.

Az északi tájolású épület két fő részből és egy pufferzónából áll. Az északi oldalon található a sunroom, a napfényszoba, amelynek homlokzata a padlótól a mennyezetig dupla üvegezésű ablak, mintegy lezárja a mögötte található lakóteret.

A kompakt lakótér egy nyitott terű étkezőből, konyhából, fürdőszobából és hálószobából álló egységet alkot. A privát szférát sugalló hálószobát egy moduláris szekrényfal választja el a közös terektől.

A lakóegységek mögött, a déli oldalon, a pufferzónában télikertet alakítottak ki. A ház berendezéseit fenntartható forrásból származó, újrafelhasznált, környezetbarát anyagok alkotják, és környezetbarát technológiával üzemelnek.

Fotók: ArchiBlox

27
feb/2015

Exbury Egg, a fenntartható tojásház

Több mint egy éve indult a PAD stúdió, a SPUD Group és Stephen Turner képzőművész közös pilotprojektje. A program célja az volt, hogy egy olyan tojás alakú, önellátó, ökológiailag fenntartható lebegő alkotóházat hozzanak létre, az Exbury fatojást Dél-Angliában, a Beaulieu folyón, amely a legkisebb mértékben terheli lokális környezetét, a környék és a víz ökoszféráját.

Az alkotóműhely, vagyis a tojásház kialakítását a folyóparton fészkelő madarak tojásairól formázták. A 6 méter hosszú és 2,8 méter széles, mintegy 17 m2alapterületű ház megépítéséhez helyi anyagokat használtak fel. A tojásház elkészítéséhez a helyi Paul Baker hajóépítőt kérték fel, aki tradicionális technológiával a közeli cédrusokból Douglas-fenyőkkel vegyítve készítette el a fa építőanyagokat, amiatt, hogy a vízre állított építmény ne ázzon be.

A fatojás berendezésének kialakításánál a minimalizmusra törekedtek, olyan céllal, hogy a program befejezése után az egész tojásházat teljes egészében újra lehessen hasznosítani. A házban kizárólag egy asztalt, egy függőágyat és egy konyhapultot alakítottak ki.

Az áramot napenergiával biztosították, a külső helyszínről hordott és az egyéb vízgyűjtőkből összegyűjtött víz melegítéséhez is. Az így megépített, nulla hulladéktermelésre specializált „ház” architektúrája tökéletesen beleolvad a folyó, a torkolat természetes közegébe.

Stephen Turner a házat egyaránt használta alkotó- és kutatóműhelyként is. A program célja egyrészt az volt, hogy megfigyelje a saját művészeti tevékenységének változásait a természeti környezet folyamatos változásában, mint például a folyó folyamatos árapály-tevékenységben. Másrészt a természeti környezet változásait vizsgálva megfigyelni, hogy a környezet szenzitivitása miként hat az ő alkotói tevékenységére és a helyiek életére. Nem utolsósorban pedig a program megvalósításával az érzékeny, változó természeti környezet ökoszisztémájának törékenységére, megőrzésére és védelmére hívják fel a figyelmet.

A program lezárulása után a művész itt készített és korábbi szobrászati munkáiból kiállítást rendeznek a közeli Exbury Gardensben, és lehetővé teszi, az egyéves tapasztalati eredményeit felhasználják az oktatásban.

Fotó: Nigel Ridge

A prpjekt weboldala: http://www.exburyegg.org/

28
jan/2014

Ön meddig bírná a picike Független Utazótérben?

Elég egy átlagos autó a guruló ház elvontatásához. Olyan, mint egy dióhéj, csak kicsit nagyobb, amerikai egyetemisták építették. A kontraszt akkor érvényesül igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai átlaglakás 240 négyzetméteren terül el:


Tudna élni egy mindössze 6,5 négyzetméteres házban, cserébe nem kellene fizetnie sem az áramért, sem a fűtésért, sem a csatornázásért? A kérdésre igennel válaszolnak a vermonti (Egyesült Államok) Green Mountain College ökológiai designt hallgató diákjai. Tizenhat hallgató olyan autonóm házat épített, amely utánfutóként egy átlagos autóval is vontatható. A félbevágott dióra emlékeztető, áramvonalas házra 120 wattos napelemrendszert telepítettek. Mosdani a saját esővízgyűjtő rendszer segítségével, vécézni pedig komposztáló toaletten lehet.

A szerkezetet nem is háznak, hanem Optimális Független Utazótérnek (Optimal Traveling Independent Space) hívják. Lucas Brown, az ökodesing szak tanára szerint a huszonéves diákok számára kevésbé vonzó kilátás lakáshitelt felvenni rögtön az egyetemi éveik után, és nem ragaszkodnak szüleik belvárosban dolgozom-kertvárosban lakom életstílusához. Saját lakásra vágynak, még ha az nagyon is kicsi, olyanra, amelyre alig kell költeni, és nem akarnak sok tárgyat maguk körül. Vagyis változóban vannak az ingatlannal kapcsolatos elvárások – mondta Brown a Treehugger blognak.

Korábbi posztunkat itt olvashatja a guruló miniházakról.

16
dec/2013

Magyar építészeti projekt nyert nagydíjat Párizsban

A budapesti Szövetség’39 alkotócsoport nyerte el a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti pályázatának fődíját a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában. A fiatal magyar tervezők CALTROPe nevű projektje természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés által okozott kihívásra.


A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országból. A zsűri döntése értelmében a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategória fődíját és az azzal járó 10 000 eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el.

A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A betonelemekbe mangrove facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egyidőben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe.


A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését. A CALTROPe koncepciójáért Baróthy Anna, a Szövetség’39 tervezője és projektvezetője mellett Balázs Gergő biológus, búvár, Csernák Janka tervező, Dr. Grónás Viktor, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, búvár, Kovacsics Péter grafikus-animációtervező, Pucsek Viktor és Vető Péter ipari formatervező-3D tervező felel. A projekt munkatársa volt Bozsó Melinda, a Szövetség’39 tervezője, Csomor Dániel építész, Kerekes Kata grafikus, Krauth Vera építészhallgató, Kurta Ábel és Szabó Veronika terméktervező hallgatók, valamint Lajkó Nóra festőművész hallgató.

A Szövetség’39 alkotócsoport elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik. A tervezés tárgya jellemzően kapcsolódik a téralkotás valamely formájához, vagyis installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók egyaránt szerepelnek a csoport munkái között. A Szövetség ’39 jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge tervezők. A nyitott műhely befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére, és számos újító szellemű rendezvénynek, workshopnak ad helyet. A Szövetség ’39-ben tevékenykedő alkotók az építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció és üvegtervezés terütetén.

A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze. A tenger és az űr iránt érzett vonzalmát rendhagyó munkáiban is viszontláthatjuk. Ezek közül az egyik az Egyiptomba tervezett vízalatti múzeum, valamint a már épülő, SeaOrbiter nevű, ötcsillagos úszó óceánkutató központ.

02
okt/2012

Három kategóriában lett dobogós a magyar diákok Odoo-háza

Összesítésben a hatodik helyet szerezte meg az Odoo-házzal a Budapesti Műszaki Egyetem diákjaiból álló csapat a madridi Solar Decathlon Europe-on. Az épület három kategóriában nyert díjat.

A tízpróba során tíz különböző szempont alapján értékelték a szolárházakat, így a verseny ideje alatt minden nap más és más zsűri kereste fel a csapatokat és végeztek ellenőrző méréseket. Az Odoo második helyezett lett a mérnöki és szerkezeti megoldások kategóriában, akárcsak a komfort területén. Energiahatékonyságban harmadik lett az épület.

A BME csapata különdíjat kapott a fenntarthatóság és a belső design kategóriákban. Az internetes közönségszavazáson a negyedik legnépszerűbb lett az Odoo. Az összesített versenyben a francia Rhones-Alpes csapat végzett az élen Canopea nevű házával.

Az Odoo projekt előkészítésén közel hatvan diák dolgozott majdnem két évig, a verseny helyszínén pedig tizenkét nap alatt építették fel a házat. A magyar egyetemisták a következő napokban ismét elemeire bontják az épületet, október végén pedig a Budapesti Műszaki Egyetem területén építik fel, hogy különleges megoldásait a diákok a szakmai közönség is megismerhesse. A projekt fő támogatója a Siemens és az Új Széchenyi Terv volt.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.