21
aug/2018

Ősi technika újítja meg az épületek klimatizálását

A mai igények szerint minél több üvegfelületet terveznek a lakások és irodák építésekor. Csakhogy még a többrétegű thermoüveg sem véd meg az épület túlmelegedésétől nyáron (illetve gyors lehűléséhez télen), pláne légkondi nélkül. A napsugárzás 47 százaléka infravörös tartományba tartozik, azaz hősugárzás, vagyis leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni a felmelegítő hatását, ha még azelőtt megállítjuk ezeket a sugarakat, hogy elérnék az üvegfelületet. 

Már egy nagyobb fa is 4,7 százalékkal csökkenti egy épület klimatizálási igényeit, míg külső árnyékolással ez akár elérheti a 62 százalékot, és a légkondi energiafelhasználásából fakadó szén-dioxid-kibocsátást is 20 százalékkal csökkenti. A belső terek félhomálya legtöbbször nem okoz gondot: ahol mindenki számítógépen dolgozik, ott még jól is jöhet.  

Az árnyékolástechnika már régen többet jelent, mint nagyanyáink zsalugátere és rolója. Modern változata egyre gyakrabban dinamikus is: számítógép vezérli a sötétítés mértékét, amely a pillanatnyi időjárásnak és a Nap járásának megfelelően változik.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

ArchDaily

Jó példája látható ennek Abu Dhabiban, ahol nyáron akár 48 Celsius-fok is lehet, és az épületeket muszáj védeni a könyörtelenül tűző sivatagi napsütéstől.

Az Al Bahr ikertornyokat 1049 darab hatszögletű panel fedi, amelyek virágként nyílnak ki az árnyékoláshoz, majd naplemente után összecsukódnak. Ennek eredménye kívül látható: folyamatosan változik a homlokzat mintája -- belülről pedig érezhető: sokkal hűvösebb van, mint pusztán légkondival.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Az Al Bahr Towers ikertornyok árnyékoló burkolatát a pálmafák törzse és az ősi keleti árnyékoló, a masrabija ihlette. Eredetileg ez fából készült árnyékoló panel, amelynek iszlám geometrikus mintázat szerint vágott nyílásai csak szórt fényt engednek az épületbe.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Behance

Szintén Abu Dhabiban áll a Hyatt Capital Gate hotel. A küllönleges épületre felkúszó acélháló a napsugarak 30 százalékát megállítja.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Misfitsarchitecture

Ausztrália legzöldebb épülete a Melbourne-i Önkormányzaté (CH2), amely 2006-os átadásakor megkapta a hatcsillagos, legmagasabb fokú energiatakarékossági minősítést. Ezen fa árnyékolók vannak.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Inhabitat

A kinetikus árnyékolók egyik szép példája Ausztriában látható, a Kiefer Technic cég bemutatótermét az Ernst Gieselbrecht & Partners tervezte.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

A működését bemutató videó nagyon szuper!

Az isztambuli Suryapi vállalat épületét a Tago építésziroda tervezte. Az épület egy domb tetején áll, tehát rendkívül erős napsugárzás éri, ezért a déli és a nyugati oldalát fa árnyékolók borítják.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Tagomimarlik

A párizsi Necker gyermekkórház korábban jellegtelen téglaépület volt, 

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

KUMC

de a 2018-ban befejeződött felújítás során kívülről különleges árnyékoló szalagokat (is) kapott Philippe Gazeau építész jóvoltából.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Aeccafe

Cardiffban egy parkolóházat árnyékolt vízszintes szalagokkal a Scott Brownrigg építészstúdió.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

IAAC

Hasonló ehhez a chicagói Aqua Tower, amelyet a Studio Gang tervezett.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Ecofriend

Parametrikus építészetnek nevezik az algoritmikus gondolkodás térbeli, építészeti megjelenítését, amelyben az elemek közötti összefüggések komplex geometriai struktúrákhoz, "paraméterek kapcsolati hálójához" vezetnek. Ezt az árnyékolót 3D-nyomtatással is el lehet készíteni.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Ha már korábban a masrabiját említettem, annak 21. századi utófantáziái is lenyűgözőek: San Franciscóban a Watson Élményközpont válaszfalához az IBM szuperszámítógépe a mobiltelefonok havi adattömegét alakította áttört mintázattá.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

Archdaily

És lássunk még egy szép példát a modern masrabijára: a spanyolországi Cordobában a város mór öröksége előtt tiszteleg a Bíróság épülete, amely a holland Mecanoo stúdió terve.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

MEA

Indiában a Punjab Kesari HQ homlokzata érdekes fúziója a hagyományos és a modern építészeti elveknek.

fenntartható építészet árnyékolás energiatakarékosság klimatizálás masrabija

CtoC

A globális felmelegedésnek jobban ellenálló épületeken tehát másfajta homlokzatokat fogunk látni, mindinkább háttérbe szorul a csillogó üveg -- de ez nemcsak nekünk lesz jobb, hanem például a városi madaraknak is, amelyek tömegesen pusztulnak amiatt, mert nekirepülnek az óriási kiterjedésű, tükröződő üvegfalaknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

30
máj/2018

Mennyi idő alatt térül meg a komposztáló vécé?

Évek óta elérhető Magyarországon (is), de kevesen tudnak a komposztáló vécé létezéséről, pedig számos területen érdemes alkalmazni: 
- ahol nincs kiépített csatornahálózat, vagy nem éri meg rácsatlakozni (ide sorolható a tanya is); 
- ahol csak időszakosan van szükség vécére (víkendház, kemping, alkalmi rendezvény, fesztivál, építkezés);
- ahol drága a szippantóskocsi rendelése; 
- ahol a környezetvédelmi előírások szigorúak (pl. természetvédelmi terület közelében) stb. 
A régi elv modernizált változata környezet- és pénztárcakímélő megoldás lehet sokak számára.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

ClivusMultrum

"A második háború előtt a kor technológiai szintjének megfelelő, tőzegszórásos módszert még széles körben ismerték, az akkori idők mérnöki szakkönyveiben is szerepelt, aztán ez a tudás feledésbe merült", mondja Ertsey Attila építészmérnök, az Autonómház weboldal alapítója. Nyilván ehhez hozzájárult a technikai fejlődés, a bővülő csatornahálózatra rákötött lakások gyarapodó száma is. Azóta a kerti budik (árnyékszék) gyakorlata terjedt el, amelyek büdösek, táptalajt adnak a kórokozóknak, tisztításuk problémás, nem higiénikusak, és szennyezhetik a talajvizet és az ivóvízbázist is.
"Aki ezt ismeri, nem tudja elképzelni, hogy ennek modern változata olyan színvonalú, hogy beépíthető a házba. Németországban és Svédországban viszont széles körben elterjedt a komposztáló vécé, mert ott a hagyományos paraszti kultúrában ismert volt a technológia, és nem szakadt meg a történelmi-technológiai fejlődés, mint nálunk a kommunizmus miatt."

A modern komposztálós vécé szabadalma Rikard Lindström svéd mérnöktől származik 1939-ből, ő aztán 1962-ben alapította meg cégét. A Balti-tenger melletti szigetvilágban volt hétvégi háza, ahová kulturált és nem környezetszennyező toalettre volt szüksége, így kezdett foglalkozni a témával. Mára a fia által vezetett családi cég már olyan komposztálós vécét is tud készíteni, amelynek gyűjtőtartályát nem kell üríteni akár 30-50 évig.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

Így néz ki a komposztált végtermék,
a steril és szagtalan humusz KÉP: ZO2

"A svéd változat kétszintes építészeti megoldás: a földszinti fürdőszobában van egy pottyantós ülőke, míg a 15-18 Celsius-fokos pinceszinten egy gyűjtőtartály, amibe a konyhai hulladék is bekerülhet. A vegyes nyersanyag 2-2,5  év alatt komposztálódik szagtalan, steril humusszá. A munkát a komposztáló tartály alján elterített vékony földrétegben élő talajbaktériumok végzik el. Az anyaghoz használat során alkalmanként cellulóztartalmú adalékot kell szórni, például szalmatöreket, hogy a komposztálást végző baktériumok számára legyen tápanyag. A tartálynak van egy szellőzőkürtője, hogy a fölösleges nedvesség el tudjon párologni.
A holland változat viszont kompaktabb, kisebb, elfér egy arrafelé gyakori lakóhajón vagy normál fürdőszobában. Ennek tartálya többkamrás, és félévente el kell fordítani, hogy a komposztálandó anyag keveredjen, homogénabbá váljon. Ennél a kompakt komposzternél 1,5 év alatt lezajlik a folyamat, ilyet építünk be mi is", magyarázza a szakember. A forgatást elektromotorral is lehet végeztetni.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

MotherEarthNews

A komposztáló vécét úgy is ki lehet alakítani, hogy a vizelet nem keveredik a szárazanyaggal, hanem vagy külön tartályba kerül, és onnan vízzel hígítva fel lehet használni nitrogénben gazdag folyékony trágyaként (erről írtam korábban Kerted van és még a vécébe pisilsz? címmel), vagy pedig megy egy csövön át a szikkasztóba. Amennyiben közös tartályba kerül a vizelet, akkor a tartály alján van egy dréncső, amely elvezeti a szikkasztóba. Mindezek ellenére megfelelő szellőztetés mellett a komposztáló vécé nem büdösebb, mint egy vízöblítéses vécé.

Egy személy egy év alatti ürülékmennyiségéből 1,5 év múltán két vödörnyi, kb. 20-25 kg humusz képződik. Ezt a trágyát kizárólag és maximum dísznövények talajjavításához szabad felhasználni, mert élelmiszer célú növénytermesztési felhasználásra csakis a szarvasmarhatrágya alkalmas. A komposztáló vécéből származó humuszt kis mértékben hozzá lehet keverni szarvasmarhatrágyához, illetve önmagában kijuttatni olyan területekre, például erdőbe, ahol nincs mezőgazdasági növénytermesztés. "Régen minden faluban minden kertben volt trágyadomb. Az állati trágya felhasználását még a kelták fejlesztették ki, ők jöttek rá arra, hogy a talaj minőségének megőrzéséhez minimum háromévente trágyázni kell a szántóföldeket", teszi hozzá Ertsey Attila.

"Manapság mindenki törekszik az energiahatékonyságra, és amikor valaki kiszámolja a házával kapcsolatos költségeket, rájön, hogy az elektromos áram és fűtés után következő legnagyobb költség a szennyvízelvezetésé." Ezt lehet jelentős mértékben, akár 50 százalékkal csökkenteni a komposztáló vécével. Aminek másik nagy előnye, hogy nem romlik el, szemben egy vízöblítéses vécével.

Clivus Multrum komposztáló vécé fekália komposzt Autonómház Ertsey Attila fenntartható építészet ökotudatosság

A kétszintes változat "fogadóállomása" nem nagyobb,
mint egy hagyományos vécé KÉP: Compostera

"Egy négyfős családra számított kis komposztáló toalett 100 ezer forinttól már elérhető, a víz- és csatornadíj csökkenése miatt nagyjából 2 év alatt megtérül az ára. A nagyobb méretű, 6 fős család számára alkalmas változat kb. 300 ezer forintba kerül, 3-4 év alatt megtérül. A profi német vagy svéd gyártmány 1,5 millióba kerül, de még az is megéri, pláne annak, aki a családjával havi 30 köbméter szennyvizet megtermel. Annak elszállítása szippantós autóval köbméterenként áfa nélkül akár 1000-3000 ezer forint is lehet", összegzi Ertsey Attila.

A komposztáló vécé átlagosan 35 százalékkal csökkenti az ivóvízigényt, szintén 35 százalékkal a szennyvíz mennyiségét, és a komposztálás révén 40 százalékkal a háztartási hulladék mennyiségét. Külön engedély nem szükséges hozzá, mert a komposztáló toalettre jelenleg nincs építési szakhatósági szabályozás magántulajdonú lakóház esetében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk. 
 

21
márc/2018

Több százezer új lakás épülhet régi házak tetejére

Angliában is elfogadhatja a parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az "upfilling" nevű térkitöltést: amennyiben két magasabb ház között egy alacsonyabb áll, annak tetejét legfeljebb további két emelet ráépítésével egy szintbe lehet hozni a szomszédokkal, írja a brit The Micro Life blog. Ezzel a lehetőséggel becslések szerint csak Londonban 200 ezer új lakás épülhetne, harmaduk önkormányzati tulajdonban álló épületek tetején. Ezekkel az olcsóbb kialakítású lakásokkal pont azt a réteget céloznák meg, amely jelenleg nem képes önerőből saját otthonhoz jutni: az első önálló lakásukat tervezőket. A meglévő épületek vertikális bővítése igazán környezetbarát megoldás lehet, nézzük, szerte a világban milyen ötletek születtek a tetők hasznosítására!

Londonban a Clere Streeten tervezte a Tonkin Liu építészstúdió ezt az épületmagasítást (Growing House), amely télikertre emlékeztet. 

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

A finneket régi panelházak felső bővítése is foglalkoztatja, az alábbi tervek egy angol nyelvű tanulmányból származnak, amely ide kattintva olvasható.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

New York-ban egy régi bérház tetejére álmodtak szokatlan kiegészítést. A WORKac stúdió weboldalán látható, hogy a szomszédos tetők is be vannak már építve, vagy lakóegységgel, vagy úszómedencés kerttel.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Szintén New York-ban a meglévő hatszintes ház tetejére úgy építenének még 9 emeletet, hogy azok alja nem érinti a meglévő tetőt. A 711 West End Avenue-re tervezett komplexumot ugyanis acéllábak tartanák, amelyek a meglévő épület falai mentén emelkednek a magasba, és burkolva lesznek. A két épület közötti "rést" körben lezárják, hogy ne keltsen süvítő légáramlatokat. Az építkezés 18-24 hónapig fog tartani. Mármint ha megvalósul a merész terv, ugyanis a lakók egyelőre tiltakoznak ellene.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Az észtországi Tallinnban egy régi papírgyár tetejére került ötemeletes lakáskomplexum (Fahle House), míg a lenti szinteken irodák és szolgáltatóhelyiségek (pl. fodrász) kaptak helyet. A KOKO építészstúdió rekonstrukciós terve több nemzetközi díjat nyert.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Bécsben a Josef Weichenberger Architects építészstúdió tervezett a Margaretenstraße és Operngasse sarkán álló, 19. századi épületre egy jópofa háromszintes magasítást, amelyben 1290 négyzetméteren négy lakás található.  

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Ezen a klasszikus milánói épületen a De Amicis Architetti építészei egy stíluselemeiben rokon, mégis újszerű bővítményt alakítottak ki plusz lakásoknak. Érdemes megnézni a honlapjukat, mert még arra is ügyeltek, hogy a falakat a jellegében harmonizáló majolikacsempével borítsák.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Barcelonában az LCT (La casa por el tejado, Ház a tetőn) nevű vállalkozás előre gyártott (prefab) minilakásokat helyez fel daruval lapostetős épületek tetejére. Ezek a minilakások az LCT-n keresztül bérelhetők vagy megvásárolhatók, a díjakból a cég szép summát fizet az épülettulajdonosnak, amely az extra bevételből felújíthatja az épületet.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon



Leedsben az Indigo Planning ingatlanfejlesztő cég a pangó forgalmú Zicon House nevű irodaházat (vörös alsó épület) alakítja 65 lakásos komplexummá úgy, hogy a tetejére még ráhúz két emeletet (sötétszürke bővítmény) további 14 lakásnak.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Az új-zélandi Wellingtonban egy régi raktár tetejére épültek luxusminőségű lakások. Az országban még több ilyet terveznek, mert költséghatékony megoldásnak tartják: az eredeti épület elbontása és új építése 6,8 millió új-zélandi dollárba, a felújítatlan épület tetejére épített kiegészítés 3 millióba került volna, míg az egész épületet felújítani és a tetejére építeni 4,1 millióba került. (Building Urban Resilience through Change of Use, Sarah J. Wilkinson, Hilde Remøy szerk.)

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Párizs a manzárdokról, azaz tetőtéri lakásokról ismert, amelyek nevüket egy francia építész, a 17. századi François Mansart után kapták, aki előszeretettel tervezett ilyeneket. Mostanság a "parazita építészet" kifejezés kezd meghonosodni a francia fővárosban, ahol még vannak apróbb épületek a nagy házak között. Az ilyeneket érintetlenül hagyva jogszerűen lehet előre gyártott elemekből építkezni a fölöttük lévő üres térbe: az ALUR jogszabály 70 ezer lakás építését teszi lehetővé a meglévő épületek renoválása közben, és megszabja a bérlés törvényes kereteit is. 

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Kisebb magánházak tetejére is épülhet bővítmény, mint Rotterdamban az MVRDV tervezésében:

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Kakukktojás, de szuperül néz ki ez a kulipintyó Manhattan közepén, amely toldás, nem önálló lakás. Az 1906-ban épület hatemeletes épület régen raktár volt, David Puchkoff ingatlanfejlesztő 14 lakásos lakóházzá alakíttatta, és beköltözött a legfelső emeleti lakások egyikébe. Egy ihletadó vidéki kirándulás hatására Puchkoff 2006-ban áttörette a mennyezetet, hogy ezt a kis hétvégi házat kialakíthassa a családjának. A vityilló körül zöld tetőt alakított ki saját kezűleg, amivel hűti az alatta lévő lakását.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

A jellemzően lapostetős épületekben működő hipermarketek is beszálltak a versenybe. Berlinben az Aldi összesen 2000 bérlakást tervez kialakítani áruházai tetején, míg Írországban egy másik cég is hasonlóra készül: a sokkoló albérletárakról hírhedt Dublin Blackrock negyedében a Frascati bevásárlóközpont tetejére 45 lakást terveznek.

urbánus életmód fenntartható építészet városi élet otthon

Szerkesztette: Hiver't-Klokner Zsuzsanna

13
jún/2017

Télen fűt, nyáron hűt, évente egyszer elég gondozni: ez a zöldtető

Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett

A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter. 

2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.

A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.

"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét.
 

A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése. 

Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.

“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.

Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék

A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is.  Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).

Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.

Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között

Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.

"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését

A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."

Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.

"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet. 

Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.

A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.

Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.

Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.

A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani. 

Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható. 

Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.

07
okt/2016

Tengerparti ködvitorla nyerte a 2016-os LAGI-díjat

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

17
feb/2016

A toronyház, aminek örökzöld kertjében a lakók összes zöldsége megterem

A várostervezésben egyre nagyobb szerepet kapnak a lakók élelmiszer-önellátását biztosító toronyépületek.

A D+DS építésziroda URBAN PLANT névre hallgató, jelenleg épp megvalósítás alatt lévő projektjében, a toronyházban kiépített örökzöld kertben a ház lakói maguk termelhetik meg a számukra szükséges összes zöldséget és gyümölcsöt.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

New Yorkban, a Manhattan hídtól északra található East River városrészben épülő 50 emeletes toronyházban egy olyan teljes körforgású, fenntartható struktúrát szeretnének kialakítani, ami nemcsak az épület lakói, hanem a helyi közösség számára is pozitív környezetet hoz létre.

A 400 apartmanból álló, hatalmas zöld felületekkel rendelkező ház közepére közösségi teret, míg a tetejére egy hidroponikus rendszerű télikertet építenek. A toronyházban lesznek üzletek, egy gyümölcsös és több sportlétesítmény is.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

Az épületet úgy tervezték, hogy minden irányból maximális napfényt kapjon. Minden apartmanhoz tartozik egy nagy üvegfalú terasz is, amelyen keresztül kapcsolódhatnak a hidroponikus kerthez, ahol 4 tagú család részére elegendő zöldséget termeszthetnek.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

A fenntartható energetikai és vízrendszerrel működő épület és a zöld felületek segítenek alacsonyan tartani a ház szén-dioxid-kibocsátását más hagyományos rendszerrel épült házakkal összehasonlítva.

hidroponia hidroponikus rendszer építészet fenntartható építészet zöld építészet

Az épület tervezőinek nem titkolt célja, hogy ez az épület mintapéldája legyen annak, hogy a rohamosan változó, egyre sűrűbben beépített városi övezetekben hogyan lehet a lakókat szorosabb kapcsolatba hozni a természettel, egészségesebb és minőségibb életet kínálva nekik.

 

23
ápr/2015

Ecoladrillo - Házak PET-palackokból

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet
Caption

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

újrahasznosítás fenntartható építészet PET-palack fenntarthatóság építészet

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.

11
márc/2015

Az első ház, amely több energiát termel, mint fogyaszt

Ausztráliában elkészült az első karbonpozitív ház, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt.

A ház építése során az építtető a napsugárzás és a passzív tervezési stratégiák maximalizálására törekedett. A 800 négyzetláb (kb. 74 m2) alapterületű épületben a mechanikai fűtésrendszer kiépítése helyett földcsövekkel biztosítják a természetes energiaellátást és szellőzést, az északi és déli oldal közötti napi hőmérséklet-különbség kiegyenlítését.

Az épület tetején zöldtetővel szigetelnek, és ugyanitt a napelemes rendszer kiépítésével segítenek rá az épület energiaellátására. A ház hűtéséhez a ház falán kialakított függőleges kertek is hozzájárulnak, vízellátását az esővíz újrahasznosításával próbálják biztosítani.

Az északi tájolású épület két fő részből és egy pufferzónából áll. Az északi oldalon található a sunroom, a napfényszoba, amelynek homlokzata a padlótól a mennyezetig dupla üvegezésű ablak, mintegy lezárja a mögötte található lakóteret.

A kompakt lakótér egy nyitott terű étkezőből, konyhából, fürdőszobából és hálószobából álló egységet alkot. A privát szférát sugalló hálószobát egy moduláris szekrényfal választja el a közös terektől.

A lakóegységek mögött, a déli oldalon, a pufferzónában télikertet alakítottak ki. A ház berendezéseit fenntartható forrásból származó, újrafelhasznált, környezetbarát anyagok alkotják, és környezetbarát technológiával üzemelnek.

Fotók: ArchiBlox

27
feb/2015

Exbury Egg, a fenntartható tojásház

Több mint egy éve indult a PAD stúdió, a SPUD Group és Stephen Turner képzőművész közös pilotprojektje. A program célja az volt, hogy egy olyan tojás alakú, önellátó, ökológiailag fenntartható lebegő alkotóházat hozzanak létre, az Exbury fatojást Dél-Angliában, a Beaulieu folyón, amely a legkisebb mértékben terheli lokális környezetét, a környék és a víz ökoszféráját.

Az alkotóműhely, vagyis a tojásház kialakítását a folyóparton fészkelő madarak tojásairól formázták. A 6 méter hosszú és 2,8 méter széles, mintegy 17 m2alapterületű ház megépítéséhez helyi anyagokat használtak fel. A tojásház elkészítéséhez a helyi Paul Baker hajóépítőt kérték fel, aki tradicionális technológiával a közeli cédrusokból Douglas-fenyőkkel vegyítve készítette el a fa építőanyagokat, amiatt, hogy a vízre állított építmény ne ázzon be.

A fatojás berendezésének kialakításánál a minimalizmusra törekedtek, olyan céllal, hogy a program befejezése után az egész tojásházat teljes egészében újra lehessen hasznosítani. A házban kizárólag egy asztalt, egy függőágyat és egy konyhapultot alakítottak ki.

Az áramot napenergiával biztosították, a külső helyszínről hordott és az egyéb vízgyűjtőkből összegyűjtött víz melegítéséhez is. Az így megépített, nulla hulladéktermelésre specializált „ház” architektúrája tökéletesen beleolvad a folyó, a torkolat természetes közegébe.

Stephen Turner a házat egyaránt használta alkotó- és kutatóműhelyként is. A program célja egyrészt az volt, hogy megfigyelje a saját művészeti tevékenységének változásait a természeti környezet folyamatos változásában, mint például a folyó folyamatos árapály-tevékenységben. Másrészt a természeti környezet változásait vizsgálva megfigyelni, hogy a környezet szenzitivitása miként hat az ő alkotói tevékenységére és a helyiek életére. Nem utolsósorban pedig a program megvalósításával az érzékeny, változó természeti környezet ökoszisztémájának törékenységére, megőrzésére és védelmére hívják fel a figyelmet.

A program lezárulása után a művész itt készített és korábbi szobrászati munkáiból kiállítást rendeznek a közeli Exbury Gardensben, és lehetővé teszi, az egyéves tapasztalati eredményeit felhasználják az oktatásban.

Fotó: Nigel Ridge

A prpjekt weboldala: http://www.exburyegg.org/

28
jan/2014

Ön meddig bírná a picike Független Utazótérben?

Elég egy átlagos autó a guruló ház elvontatásához. Olyan, mint egy dióhéj, csak kicsit nagyobb, amerikai egyetemisták építették. A kontraszt akkor érvényesül igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai átlaglakás 240 négyzetméteren terül el:


Tudna élni egy mindössze 6,5 négyzetméteres házban, cserébe nem kellene fizetnie sem az áramért, sem a fűtésért, sem a csatornázásért? A kérdésre igennel válaszolnak a vermonti (Egyesült Államok) Green Mountain College ökológiai designt hallgató diákjai. Tizenhat hallgató olyan autonóm házat épített, amely utánfutóként egy átlagos autóval is vontatható. A félbevágott dióra emlékeztető, áramvonalas házra 120 wattos napelemrendszert telepítettek. Mosdani a saját esővízgyűjtő rendszer segítségével, vécézni pedig komposztáló toaletten lehet.

A szerkezetet nem is háznak, hanem Optimális Független Utazótérnek (Optimal Traveling Independent Space) hívják. Lucas Brown, az ökodesing szak tanára szerint a huszonéves diákok számára kevésbé vonzó kilátás lakáshitelt felvenni rögtön az egyetemi éveik után, és nem ragaszkodnak szüleik belvárosban dolgozom-kertvárosban lakom életstílusához. Saját lakásra vágynak, még ha az nagyon is kicsi, olyanra, amelyre alig kell költeni, és nem akarnak sok tárgyat maguk körül. Vagyis változóban vannak az ingatlannal kapcsolatos elvárások – mondta Brown a Treehugger blognak.

Korábbi posztunkat itt olvashatja a guruló miniházakról.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com