30
jún/2011

Gorillagyilkosság Afrikában - ínyencfalatként végzik a védett állatok

Három embert tartóztattak le a múlt héten Ugandában, amiért azok megöltek egy különösen veszélyeztetett fajba tartozó hegyi gorillát a Bwindi Nemzeti Park területén. A WWF információi szerint a hím gorilla holttestét június 17-én fedezték fel a parkban járőröző vadőrök. A gorilla nyakát és hátát lándzsával szúrták át az elkövetők, akik - mint utóbb kiderült - éppen illegális antilopvadászatot folytattak a nemzeti park területén. 

A hivatalos források szerint valószínűleg az orvvadászok szabadon kószáló kutyái kerülhettek összetűzésbe a gorillával, és ennek következménye volt a tragikus mészárlás. Az orvvadászokat egy közeli városban fogták el szinte azonnal, rendőrségi kutyák ugyanis kiszimatolták a nyomukat. A gyanúsítottak otthonaiban később bizonyítékokra is bukkantak, megtalálták többek között azokat a sérült vadászkutyákat is, akik a gorillával való veszekedésből menekültek meg. 

Forrás: FlickR

A WWF afrikai gorillákkal foglalkozó programkoordinátora szerint ez a viszonylag kicsi, mindössze háromszáz fős gorillapopuláció több mint tizenöt éve éli életét a Bwindi Nemzeti Parkban, ilyen kis populáció esetében pedig egyetlen hím elvesztése is komoly gondokat okozhat. 

A most életét vesztett gorilla egyébként egy olyan kisebb csoporthoz tartozott, akiket már hozzászoktattak az emberek jelenlétéhez, egyrészt a turisták, másrészt a különféle természetkutatók miatt. A szoktatás ellenére a vadon élő gorilláknál néha mégis előfordulhat, hogy konfliktusba keverednek az emberekkel, de persze csak akkor, ha fenyegetve érzik magukat.

A hegyi gorillák egyébként igen fontos szerepet játszanak az ugandai turizmusban. Minden egyes emberekhez szoktatott gorilla nagyjából évi egy millió amerikai dollárnak (nagyjából kétszázmillió forintnak) megfelelő bevételt generál az ugandai gazdaságnak. A WWF adatai szerint jelenleg mindössze 786 hegyi gorilla él már csak Ugandában, Ruandában és Kongóban együttvéve.

Azon a területen, ahol az incidens történt, az ugandai kormány, a nemzeti park, a helyi vezetők és a közösség tagjai egy ideje közösen küzdenek az orvvadászat, és egyéb illegális tevékenységek ellen. Annak ellenére, hogy több olyan program is aktívan folyik az országban, melyeknek keretein belül a gorilla-turizmus bevételeit a védett területek közelében élő falvakkal és közösségekkel is megosztják, a kisebb antilopok elleni rendszeres orvvadászat továbbra is folytatódik a nemzeti parkban.

A hegyi gorillákat egyébként még sokkal több törvény és hivatalos szerv védi, mint sík vidékeken élő rokonaikat, pedig a nyugatabbra fekvő alacsonyabb területek gorillái is kritikusan veszélyeztetett fajnak számítanak. Számuk folyamatosan és gyorsan csökken, természetesen elsősorban szintén az orvvadászok miatt.

Közép-Afrika országainak gazdag elitje számára ráadásul a gorillahús egyre népszerűbb csemegének számít. A WWF információi szerint míg hivatalosan akár egyetlen hegyi gorilla megöléséért is komoly büntetésre kell számítani Ugandában, a közép-afrikai országokban az orvvadászok gyakran egész gorillacsaládok kiírtását is szabadon megúszhatják némi megvesztegetésért cserébe.  

A helyi természetvédők szerint Kamerunban, Kongóban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban például az ilyen esetek nem hogy kivételesnek, de kifejezetten mindennaposnak számítanak, ezekben az országokban ugyanis egyelőre nem létezik szigorú törvényi szabályozás a gorillavadászat ellen, és főleg nincsenek olyan büntetések, amik kellőképpen megfélemlíthetnék az orvvadászokat. 

29
jún/2011

Nőiesíti a hím egereket a sokat vitatott vegyszer - a BPA árthat az embereknek is

Az egyik legelterjedtebb műanyagokban található szintetikus vegyszer, a Biszfenol A, vagy BPA a hím kísérleti egereket nőies viselkedésre készteti - derül ki az amerikai Missouri Egyetemen végzett tanulmányból. A BPA-t már jó ideje heves viták övezik, mégis a mai napig rengeteg műanyagban megtalálható, köztük időnként például csecsemőknek szánt cumisüvegekben is. 

Forrás: FlickR

Az élelmiszerekkel közvetlen kapcsolatban lévő edényekről kioldódhat, és az ételekkel vagy italokkal együtt kis mennyiségben ugyan, de bekerülhet az emberi szervezetbe is. Időnként nyomtatók tintáiban, vagy fogtömítésre használt anyagokban is megtalálható, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2008-as állásfoglalása szerint a Biszfenol A még a csecsemők szervezetében is igen hamar lebomlik, majd kiürül. Ugyanebben az évben az amerikai élelmiszerügyi hivatal, az FDA is azt nyilatkozta, a vegyszer nincs jelen a piacon akkora mennyiségben, hogy veszélyes lehetne. Jelenleg azonban már kilenc amerikai államban betiltották a BPA-t, és további kettőben tervezik tiltani a vegyszer használatát a bébiételekkel érintkező edényekben.

A Missouri Egyetem tanulmánya most arra is fényt derített, hogy a BPA nem pusztán férfiatlanítja a hímnemű egereket, de kifejezetten gátolja is őket a szaporodásban. A tanulmányban szereplő egerek az Észak-Amerikában igen elterjedt úgynevezett őzegerek voltak (Peromyscus maniculatus). A BPA-val kezeltek látszólag semmiben nem különböztek társaiktól, vagyis kinézetre teljesen normálisak voltak, a nőstény egerek mégsem akartak párosodni velük. Egészséges társaikhoz képest ráadásul a vegyszernek kitett egerek tájékozódási képessége erősen megromlott, amire pedig nagy szükségük van a vadonban ahhoz, hogy nőstény partnereiket megtalálják. 

Azok a hímek, akik még az anyjuk méhében megkapták a BPA-t, felnőtt korukban nehezen találtak ki a labirintusokból, vagy a feladat egyáltalán nem érdekelte őket - ezek a viselkedésformák a kutatók szerint kifejezetten a nőstény egerekre jellemzők. A nőstények a hasonlóság ellenére nem találták vonzónak ezeket a hímeket, közös ketrecbe zárva sokkal kevesebb időt töltöttek velük, mint egészséges társaikkal. A kutatók szerint a viselkedésükben, esetleg feromontermelésükben beállt változások miatt lettek a BPA-nak kitett egerek kevésbé vonzóak, de az is lehet, hogy mindkettő. 

Forrás: FlickR

Az embereken végzett kísérletek eddig még sosem találtak bizonyítékot arra, hogy a BPA esetleg olyan hatással lenne a kisfiúkra vagy férfiakra, mint a hím őzegerekre volt. Szakértők szerint a legújabb eredmények fényében mégis további, részletes kutatásokra van szükség a vegyszer emberekre gyakorolt hatásáról. A kísérletben szereplő egerek tesztoszteron-szintje például teljesen normális maradt, ami azt jelenti, hogy a BPA anélkül is képes lehet befolyásolni a viselkedést, hogy a hormonszinteken változtatna. Egy CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint az embereken végzett kísérletek során gyakran pont az olyan jelekre hagyatkoznak, mint a hormonszintek változásai, ezért akár az is elképzelhető, hogy a Biszfenol A az emberi szaporodásra is hatással van, csak ez az eddigi kutatásokból még nem derült ki. 

29
jún/2011

Szintetikus agyagréteggel tüntették el a hulladéklerakót Gyulán

Elkészült az egykori gyulai hulladéklerakó rekultivációja. A város szemetét ötven éven át az egyik külterületi részre szállították, majd a 2000-es évek elején a lerakó bezárt. A rekultiváció azóta megoldásra várt. 2005-ben terveztették meg a projektet, majd 2010-ben megkezdődtek a munkálatok.

Ilyen volt előtte a lerakó (Geohidroterv Kft./Gyulai Hírlap)

A rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően szintetikus agyagréteget terítettek a területre 105 ezer négyzetméteren, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd befüvesítették. A létesítményt véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést, így egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, huszonhat biogázkúttal, amelyek kivezetik a rendszerből egy biofilteren keresztül a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz monitoring kutat is építeni kellett a szennyezettség nyomon követésére. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet. A beruházás egy év alatt fejeződött be, és mintegy 430 millió forintba került, kizárólag pályázati pénzből.

Forrás: MTI

28
jún/2011

Használt sütőolajat a repülőkbe - zöld remények a jövő légi közlekedésében

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.

28
jún/2011

Nem engedik el Új-Zélandról a világjáró pingvint

Nem engedik vissza az Antarktiszra azt a császárpingvint, amely több mint háromezer kilométert tett meg Új-Zélandig, ahol több mint négy évtizede nem fordult meg egyetlen fajtársa sem. A pingvin a Déli-sark vizeiből indulva 3200 kilométerrel arrébb, a szigetország festői Peka Peka nevű partján kötött ki. Megjelenése bejárta a világsajtót, mert Új-Zélandon 44 éve nem járt császárpingvin. A madár valószínűleg élelemre vadászva tévedt el.

A váratlan látogató vizes homokot evett, szakemberek szerint bizonyára hóval tévesztette össze. A pingvin eleinte egészségesnek tűnt. Várhatóan éhsége napokon, heteken belül visszavezeti a vízbe, bízzuk a természetre, mi lesz vele - mondták a vadvédelmi szakemberek. Idejét a homokban fekve töltötte, esténként megmártózott a vízben. A homokevés miatt végül be kellett szállítani a körülbelül tíz hónapos állatot a Wellingtoni Állatkertbe, ahol infúzióra kötötték, kimosták a torkát és a gyomrát.

Röntgenfelvétel az eltévedt pingvinről

A pingvin valószínűleg az állatkert lakója marad, nem viszik vissza eredeti élőhelyére. Ennek több oka van: betegséget kaphatott el a melegebb áramlatokban, a vadvédők pedig nem akarják, hogy kórt hurcoljon be az elszigetelt antarktiszi kolóniára. Visszaszállítása egyébként is nehéz feladat, a Déli-sarkon az évnek ebben a szakaszában szinte teljes sötétség honol, nem indulnak hajóutak. Ha mégis meg lehetne oldani a szállítást, nehéz lenne a fedélzeten hidegben tartani a bőséges zsírréteggel bíró, közel egy méter magas pingvint. A császárpingvin a legnagyobb pingvinfajta, a súlya meg is haladhatja a 30 kg-ot.

Forrás: mti

22
jún/2011

Nem szeretik külön gyűjteni az italos kartonokat a magyarok

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

21
jún/2011

Teveirtással járulna hozzá a klímavédelemhez Ausztrália

A tevék kilövésével venné ki részét a klímaváltozás elleni küzdelemből Ausztrália. Ezen a héten kerül a parlament elé az a javaslat, amely szerint a megölt tevékért szén-dioxid kibocsátási jogokra szóló tanúsítványt kellene kiadni. A javaslatot a pártok is támogatják. "A tanúsítványokat bel- és külföldi cégek vásárolhatnák meg, amelyeknek úgynevezett szennyezési jogokra van szükségük" - mondta el Mark Dreyfus illetékes államtitkár.

Fájl:07. Camel Profile, near Silverton, NSW, 07.07.2007.jpg

Egy megölt teve a becslések szerint hetven ausztrál dollárt (13500 forintot) jelenthet. Az Ausztráliában nem őshonos tevék puszta létezésükkel károsítják a klímát, mivel egy évben 45 tonnányi metánt bocsátanak ki - a metán huszonegyszer klímakárosítóbb gáz, mint a szén-dioxid. Ausztráliában a becslések szerint 1,2 millió teve él szabadon, nagy károkat okozva: felfalják a szegényes növényzetet, kiürítik a vízforrásokat. Két évvel ezelőtt egy tevecsorda a Rocker River nevű falut fenyegette, amikor kétségbeesetten víz után kutatva a házakról leszaggatták az ereszcsatornákat és a légkondicionáló berendezések hűtőcsöveit.

John Cobb, az agrárügyek ellenzéki képviselője szerint, ha minden tevét kilőnének, annyi klímakárosító gázt spórolnának meg egy évben, amennyi háromszázezer autó károsanyag-kibocsátásának felel meg. A tevéket több mint 150 éve vitték Ausztráliába, a szállításban alkalmazták őket. 

Forrás: MTI

20
jún/2011

Ha az emberiség mind egy városban élne...

Lazán elférne az egész emberiség Texas állam területén, sőt párizsi mértékben összezsúfolódva már Louisiana, Arkansas és Mississippi is elég lenne – ez látható Tim De Chant amerikai környezettudományi és urbanisztikai szakértő infografikáján. De Chant azt számolta ki, hogy különböző világvárosok népsűrűségét alapul véve mekkora területen lenne képes lakni az egész emberiség az USA államaihoz képest.

A grafika nagy méretben itt látható

Különben Manila a világ legsűrűbben lakott városa, ahol több mint 43 ezer ember zsúfolódik össze egy négyzetkilométeren a Wikipedia toplistája szerint. A grafika szerzője blogjában egy kommentelőnek azt válaszolta: a Fülöp-szigetek fővárosát azért nem helyezte el a térképen, mert a bádogvárosok kiterjedése miatt igen nehéz pontos adatokat kapni arról, ténylegesen hányan élnek a területén. (De Chant a Berkeley Egyetemen szerzett környezettudományi doktori címet, az Ars Technica szakírója.)

16
jún/2011

Újrahasznosított könyvek: asztali lámpa vagy ékszer is lehet belőlük

Egy letűnt kor mementói lehetnek hamarosan a régi könyvek újrahasznosításával készült lámpák, vagy például ékszerek. A nyomtatott könyvek ideje nemsokára talán visszafordíthatatlanul lejár. A digitális olvasók és az elektronikus könyvtárak korában egyre kevesebben vesznek és tárolnak otthon hagyományos, papírra nyomtatott könyvet. 

Forrás: Erdem Designs

Az új trendet környezettudatos váltásnak is minősíthetjük, hiszen a papírgyártáshoz fákat kell kivágni, és bár folynak kísérletek olyan papír előállítására, amihez erre már nem lesz szükség, egyelőre ez a helyzet. A már kinyomtatott könyvek nagy része pedig lassan, de biztosan szintén feleslegessé válik a digitális olvasógépek egyre szaporodó tulajdonosai számára. A török származású, jelenleg New Yorkban élő és dolgozó dizájner, Ragip Erdem éppen az ilyen feleslegessé vált keménykötésű könyveket használja különleges lámpái készítéséhez.

Az újrahasznosított könyborítókból készült egyedi lámpák nem csupán használati tárgyak: a tervező a könyvek és az olvasás iránt tanúsított hódolatát is hivatottak jelképezni - olvasható az Erdem Designs honlapján. Erdem ezekkel a lámpákkal a könyvek által sugárzott hangulatot szeretné megteremteni a jövő otthonaiban; azokon a helyeken, ahol egyébként már nem lennének jelen.

A legelegánsabb darabok művészeti témájú könyvekből készülnek, de a dizájner előszeretettel nyúl az utazással kapcsolatos könyvekhez és albumokhoz is. Nem csak az asztalra állítva, de a mennyezetről lógatva is használhatók a teljes mértékben kézzel készülő, egyedi lámpák. 

Forrás: Erdem Designs

A könyv tehát még jó darabig része lehet a mindennapi életünknek, csak esetleg más formában, mint ahogyan eddig gondoltuk. A lámpákon kívül időnként ruhák, vagy például ékszerek is készülnek már régi könyvekből.

Forrás: Littlefly

A brit Littlefly nevű cégnél például - egy speciális laminálási eljárás segítségével - gyűrűket, nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, és a legkülönfélébb kiegészítőket készítik szintén régi, eldobott könyvekből, melyek egyébként a szeméttelepen végeznék. Az, hogy a nyomtatott papírból újra tiszta, nyomtatható papírt készítsenek, szinte teljesen lehetetlen, az efféle újrahasznosítást ráadásul gátolja a könyvekhez használt ragasztó is. Ékszerek alapanyagának viszont kiválóan megfelel egy megsárgult lapú, régi könyv is.

Forrás: Littlefly

A tervező, Jeremy May ötlete alapján egyszerre több száz papírlapból vágják ki a mintát egy-egy ékszerhez, majd a megfelelő formára préselt ékszert fényes lakkal látják el, és már el is készült. Mivel minden egyes darabot egy adott könyv egy adott részéből készítenek, az ékszerek teljesen egyediek, némelyiken még az eredeti szövegrészletek is elolvashatók.

16
jún/2011

Egymilliós fenntarthatósági sajtódíj a Telekomtól

Díjat hozott létre a magyar sajtó munkatársai részére a Magyar Telekom. A Hello holnap! Sajtódíj célja a fenntarthatósági témákra nyitott és azokat rendszeresen feldolgozó újságírók, riporterek motiválása. Az újságírók a fenntartható fogyasztás, esélyegyenlőség, szegénység, környezetvédelem, önkéntesség és klímaváltozás témáiban küldhetnek pályaműveket.

A nyertes pályázatot tíztagú zsűri – a Magyar Telekom (MT) és a Fenntarthatósági Médiaklub képviselői – választja ki. Készítője veheti át a nettó egymillió forintos díjat és az elismerő oklevelet a 4. Fenntarthatósági Napon, szeptember 24-én a budapesti Millenáris parkban. A pályázatra 2010. szeptember 1.  és 2011. augusztus 1. között a nyomtatott és az online sajtóban, valamint blogfelületen megjelent cikkel, vagy televízióban, rádióban elhangzott adással lehet jelentkezni.

Középen Novák Péter színész, énekes, szövegíró, a hello holnap! arca

A díj létrehozását elsősorban az indokolta, hogy sokak fejében élnek kérdések a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő, milyen lépésekre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Sok múlik a médián, az újságírók felelősségvállalásán - közölte a kezdeményezésről a MT. A pályázati kiírás és további információ a díjjal kapcsolatban a helloholnap.hu www.helloholnap.hu weboldalon olvasható.

"A magyar lakosság alig 5 százaléka hallott a fenntartható fejlődés fogalmáról egy országos felmérés szerint. Ha ez az arány megnő a hello holnap! kezdeményezés révén, akkor már eredményes a munkánk" - mondta a díj létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón Liptai Gabriella, a MT leköszönő marketingkommunikációs ágazatvezetője. A vállalat 2010 végén indította el ezt a kezdeményezést, amely a cég társadalmi felelősségvállalási, gyakornoki és esélyegyenlőségi programját, adományozási tevékenységét, továbbá különböző innovációit fogja át. A fenntarthatósági program része az is, hogy 2015-re 20 százalékkal tervezi mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a cégcsoport 2004-hez viszonyítva - mondta el Szomolányi Katalin, a MT fenntarthatósági osztályvezetője.

E program része a Fenntarthatósági Médiaklub is, melynek tagja a kezdeményező vállalaton kívül az Axel Springer, a CEMP csoport (Index, Portfolio, InfoRádió), a Class FM, az Est Media, a Metropol, az [origo], az RTL Klub, a Sanoma és a TV2. A klubtag médiacégek vállalták, hogy minél szélesebb körben beszámolnak felületeiken a fenntarthatóságról egyszerű, közérthető formában, konkrét, gyakorlati példákon keresztül.

A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagvállalata.

15
jún/2011

Több embert öl meg a légszennyezés Afganisztánban, mint a háború

A háború civilek ezreit öli meg Afganisztánban, de a főváros, Kabul légszennyezettsége még az öldöklésnél is nagyobb gyilkos - állítják szakértők. A "csöndes gyilkosnak" is nevezett kabuli légszennyezettséget főként az öreg autók kipufogógázai, a gyönge minőségű üzemanyag és az elégetett szemét füstje okozza. A számok sokkolóak. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint évente körülbelül háromezer ember halálát okozza a rossz levegő. A jelentésben összehasonlításképp közlik az ENSZ felméréseit is: a szervezet szerint 2777 afganisztáni lakos vesztette életét 2010-ben a háborús cselekményekben.

A légszennyezettség számos oka ismert, de mindegyiket tovább súlyosbítja Kabul gyorsan növekvő lélekszáma; a vidéket dúló harcok elől ugyanis sokan a fővárosban keresnek viszonylagos nyugalmat.

Fájl:Kabul TV Hill view.jpg

Kabul körülbelül egymillió ember számára épült, de most mintegy ötmillióan lakják, a számok a populáció megduplázódását mutatják az elmúlt hat évben a kabuli városvezetés szerint. Az újonnan érkezők többsége illegális nyomornegyedekben talál lakóhelyet, a kabuli infrastruktúra pedig épphogy bírja.

Az utak többsége túlzsúfolt, az öreg, Kanadából, Németországból vagy az Egyesült Államokból illegálisan behozott autók okádják magukból a rossz minőségű üzemanyag füstjét. A kövezetlen utakon ráadásul az autók felverik a port, ami tovább rontja a levegő minőségét. A háztartásokat főleg dízelgenerátorok látják el árammal, de ez a technológia üzemekben is felfedezhető, például téglagyárakban, közfürdőkben. A keservesen hideg telek ellen a lakosság azzal védekezik, amivel tud; eléget mindent, ami mozdítható, kidobott autógumikat, műanyagot is.

Az egészségügyi minisztérium becslései szerint a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők száma megháromszorozódott az elmúlt hat évben, mintegy 480 ezer afgánnak lehetnek légúti bántalmai. A helyi hivatalok elismerték, hogy nehezen birkóznak meg a problémával tekintettel arra, hogy Afganisztán egy három évtizedig tartó háborún van túl és már közel tíz év telt el a tálib rezsimet elűző amerikai bevonulás óta.

Múlt évben munkaszüneti nappá nyilvánították a csütörtököt - a péntek mellett -, hogy így csökkentsék a légszennyezettséget. Megtiltották továbbá az öreg autók behozatalát is. A polgármesteri hivatal leszögezte, az intézkedések "nagyon hatásosnak" bizonyultak abban, hogy a helyzet ne romoljon tovább, de a légszennyezettség csökkentésére nem sok reményt látnak. "A kormányzat gépjárműveinek megtiltottuk a közlekedést a munkaszüneti napokon, ez akadályozza a többi jármű mozgását is. Mindez nagy segítséget nyújt a légszennyezettség csökkentésében" - mondta Mohammad Isak Szamadi szóvivő.

Az orvosok szerint Kabul komoly problémákkal néz szembe. Erfanullah Sifa, a Dzsamhuriát kórház orvosa szerint naponta több mint húszan jelentkeznek a intézményben légúti problémákkal. "Ha a levegő ilyen mértékben romlik tovább, az afgán embereknek egy egészségügyi katasztrófával kell szembe nézniük " - nyilatkozta Sifa. (mti)

14
jún/2011

Őrült terv - Zöld Nagy Fallal a sivatagosodás ellen

Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az afrikai sivatagosodás megállítására kidolgozott Zöld Nagy Fal atyja maga is elismerte, hogy őrült tervről van szó, mindazonáltal az észak-szenegáli Tessékérében francia és afrikai tudósok gondosan vizsgálják a hatásait.

A különböző növényekkel beültetett 15 kilométer széles földsáv, a Zöld Nagy Fal 7775 kilométer hosszan kötné össze Afrika nyugati és keleti részét, Szenegáltól Mauritánián, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Szudánon, Eritreán és Etiópián át Dzsibutiig. A terv szenegáli része előrehaladott állapotban van: 2008 óta 35 kilométer készült el, főként akácültetvények tarkítják, a felülete mintegy 15 ezer hektár. A beültetett parcellákat 5000 kilométer hosszan irtás védi az erdőtüzektől.

Összesen 11,66 millió hektárt kéne erdősíteni a terv szerint

"Őrült terv, de egy parányi őrültség nem fölösleges, ha olyat akar az ember megtervezni, amilyen korábban nem létezett" – mondta a terv elindításakor Wade elnök 2005-ben. A tervet kormánya szinte kizárólagosan finanszírozza évi 1,4 millió dollár értékben, de más források is várhatók, például az Európai Unió hozzájárulása. A klímaváltozás, a szárazság és a szegénység elleni programról van szó - magyarázza a fejlesztés fontosságát a Zöld Nagy Falat kezelő hivatal igazgatóhelyettese, Pape Sarr.

A Zöld Nagy Falnak köszönhetően megjelentek a faiskolák, ahol a földsávba ültetendő növényeket termesztik, valamint többhektáros többfunkciós gyümölcsösök és zöldségeskertek. Gilles Boëtsch francia antropobiológus, a CNRS nemzeti kutatási központ munkatársa szerint a létesítmény egyaránt hatásal lesza környezetre, az emberi tevékenységekre, de az egészségre és a táplálkozásra is.

10
jún/2011

Rejtett kamerás kuka a környezettudatosságért

Különleges módját találták egy brit egyetemen annak, hogy a hallgatók tudatosabban óvják környezetüket.

A Newcastle-i Egyetem néhány hallgatójának szemetesébe érzékelő és kamera került abban a programban, melyet végzős hallgatók szerdán indítottak el. A kamera a kukába hajított, szemétnek minősített dologról készít felvételt, nem arról a személyről, aki megválik éppen a hulladéktól. A tesztprogramban folyamatosan értékelik az öt diák háztartásának "reciklálási" teljesítményét.

A kísérletbe bevont hallgatók tudatosságát azzal is növelik, hogy a kukakamerák felvételeit kiposztolják a Facebookon. A projekt szándékai szerint a még formálható hozzáállású fiatalokat célozza meg, és a fenntarthatóságra hívja fel a figyelmet.

Forrás: mti

10
jún/2011

Finom laskagomba nő az eldobható pelenkákon

Az eldobható pelenkák annyira stabil anyagokból készülnek, hogy hagyományos módon akár évszázadokig is tarthat a lebomlásuk. Alethia Vázquez-Morillas, a mexikói Autonomous Metropolitan Egyetem kutatója úgy gondolja, a folyamat felgyorsítható a laskagomba segítségével - számolt be a Gombafórum a Waste Management tudományos folyóiratban megjelent tanulmány és a The Economist hírmagazin alapján. A mexikói kutatók azt állítják: két hónap alatt a megfelelő gombafajjal a használt pelenkák anyagának 90%-át képesek lebontani, négy hónap alatt pedig teljes az újrahasznosítás.

A laskagomba kiválóan bontja a fa elemi rostjait, azaz a cellulózt (a fotón: kései laskagomba, azaz pleurotus ostreatus; forrás: Wikimedia Commons)

Az eldobható pelenkát nem a szennyezés miatt nehéz lebontani: fő alkotóeleme, a cellulóz roppant tartós, viszont az elpusztult fákon élősködő laskagomba enzimei tökéletesen lebontják. Mivel csak Mexikóban ötmilliárdpelenkát dobnak a szemétbe évente, bőven van alapanyag a gomba micéliumának. Magyarországon a pelenkák miatt 100 ezer tonna hulladék keletkezik évente. Ez a mennyiség egy gyerek pelenkázási időszaka alatt (2,5 év) körülbelül 1,8-2 tonnára rúg.

A bizarr alapanyag ellenére az így letermett laskagomba alkalmas az emberi fogyasztásra - sőt, éppen az étkezési felhasználás volt az oka annak, hogy a kísérletek alapjául ezt a gombafajt választották, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban nagy mennyiségben fogyasztják. A laskagombát már széles körben használják mikroremedációra, különböző hulladékok lebontására szerte a világon - például búza, árpaszalma, kávézacc vagy a tequilagyártás hulladékának lebontására.

Tény viszont, hogy a kutatásban felhasznált pelenkák csak vizelettel voltak szennyezettek. Dr. Vázquez-Morillas elmondása szerint az emberi vizelet steril, ennek ellenére a becsírázás előtt a biztonság kedvéért gőzzel hőkezelték a pelenkákat. Ezt a sterilizálást a széklettel szennyezett pelenkák esetében is hatékonyan lehet alkalmazni a fertőtlenítésre. További részletek a Gombafórumon

09
jún/2011

Otthoni elektromos kísérletekre buzdítja a gyerekeket az Energia Suli

Mire jó egy tábla étcsokoládé, egy sajtreszelő, egy műanyag tányér és egy nejlonzacskó? Lehet csinálni például egy száraz csokiszökőkutat elektromos töltésű csokireszelékből – és akár nyerni egy biciklit vagy egy elektromos rollert. Az Energia Suli általános iskolás korúaknak kiírt pályázatán ehhez hasonló érdekes, könnyen kivitelezhető kísérletekről várják a rövid videókat, a zsűri szokatlan módon nem csak a legeredményesebb, hanem a legviccesebb és a „legjobban nem sikerült” alkotásokat is értékes ajándékokkal díjazza.

A kedvcsináló videón a villanyrollerrel érkező Härtlein Károly, a BME Fizika Intézetének mérnöktanára mutatja be, hogy egy asztalon vergődő kurblis szerkezettel, egy lufival vagy vízfröcsköléssel is lehet pályázni.

A videókhoz az Energia Suli honlapjáról ingyenesen letölthető Kísérletezz velünk! kiadványból kell kísérletet választani, majd a kész művet a Youtube-ra feltölteni és elküldeni. A beküldési határidő június 20-a.

Az alsósok (6-10 éves korig) három legjobbja egy-egy Schwinn-Csepel gyerekkerékpárt, a felsősök díjazottjai elektromos rollert kapnak, ezen kívül mp4-lejátszót, az Aquarénába és a Planetáriumba szóló családi belépőket és Bookline ajándékutalványokat is kiosztanak a nevezők között.

További részletek a pályázatról, a jelentkezés módjáról és a kiadványról az alábbi oldalon találhatók.

09
jún/2011

Hűt, véd és elnyeli az esőt: ezért hasznos a tetőkert

Már számszerű bizonyítékok is alátámasztják a növényekkel beültetett háztetők jótékony hatását a környezetre, és a pénztárcákra nézve is. Egy amerikai tanulmány azt taglalja, hogy a zöld tetők jelentősen csökkentik a téli fűtésre és nyári hűtésre fordított energiaköltséget, és még akkor is kapóra jönnek, ha egy vihar miatt hirtelen túl sok csapadék zúdul a városra. A Columbia Egyetem kutatói egy New York-i épületen létrehozott zöld tetőt vizsgáltak.

A Columbia Egyetem vizsgálatainak helyszíne New Yorkban

A szóban forgó épület tetején 21 ezer növény él, melyek télen segítenek bent, nyáron pedig kint tartani a meleget, emiatt kevesebbet kell fűteni, vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Nyáron 84 százalékkal kevesebb meleg jut be így az épület belsejébe, télen pedig 37 százalékkal kevesebb szökik meg. A tanulmány azonban arra is rámutatott, hogy ha a zöld tetőre eső esik, annak mintegy 30 százalékát a növények nyelik el, vagyis az már biztosan nem fog a csatornákba folyni.

A hirtelen lezúduló csapadék időnként ugyanis túlcsordul a csatornákból, ami nagy viharok után a közeli folyókra nézve akár komoly szennyezést is jelenthet. Az az esővíz pedig, melyet a növények nyelnek el, később ártalmatlan pára formájában kerül vissza a levegőbe. A tudósok szerint, ha a New Yorkban található mind a százmillió négyzetméternyi tetőt beültetnék növényekkel, évente akár 37 milliárd liter viztől is meg lehetne kímélni a metropolisz csatornarendszerét.

Fotó: FlickR

Kiderült, hogy figyelembe véve a zöld tetőkert létrehozásának és fenntartásának költségeit az Egyesült Államokban, tíz liter vizet befogni évente mindössze öt centbe (alig tíz forintba) kerülne. Az új adatok ismeretében a zöld tetők jó eséllyel sokkal komolyabb szerepet játszhatnak a jövő várostervezésében, mint azt eddig gondolták. A tetőkert az eddigi legolcsóbb módszernek bizonyult a viharokban lezúduló túl sok víz kezelésére, ráadásul az épülettulajdonosok olcsón és viszonylag könnyen hozzájárulhatnak vele egy fenntarthatóbb város kialakításához.

A zöld tető mellett ugyanebben a tanulmányban a fehérre festett felületek jelentőségét is vizsgálták. A fehér tetők ugyanis kevesebb meleget nyelnek el, ezzel szintén energiát spórolnak a hagyományos, általában sötét színű tetőkkel szemben, bár elsősorban persze nyáron. Ráadásul a leginkább elterjedt sötét tetők a napközben elnyelt napfény melegét az éjszaka folyamán visszasugározzák a levegőbe, ezzel pedig hozzájárulnak a városi hőmérséklet emelkedéséhez is.

08
jún/2011

Együtt gyűjtik a fémet és műanyagot a kukaborogatás miatt Budapesten

Fokozatosan Budapest összes kerületében együtt gyűjti a műanyag- és fémhulladékot a  Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. június 9-től. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken továbbra is megmarad az öt darab hulladékgyűjtő tartály - annyi a változás, hogy a sárga színű műanyag- és a szürke színű fémkonténerbe egyaránt be lehet dobni a műanyag- és a fémhulladékot. A kétféle hulladékot az ürítést követően különválogatják és újrahasznosítják. Az FKF Zrt. ezzel az intézkedéssel azt szeretné elérni, hogy ne borítsák fel a tartályokat a visszaváltható alumíniumdobozok megszerzése érdekében, és – ahogy a cég közleménye fogalmaz – „ezáltal nagyobb tisztaság és nyugalom uralkodjék a fővárosban”.

Ez azt ábrát helyezi ki a gyűjtőszigeteken a FKF

Kísérleti jelleggel a X. és XXI. kerületben már 2011 januárjától már együtt gyűjti a fémet a cég. A megoldás sikeres volt – közölte a vállalat. Az új begyűjtési rendszer azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre több lakossági panasz érkezett az FKF Zrt.-hez arról, miszerint sokan felborítják a fémhulladék-gyűjtő tartályokat, hogy összegyűjtsék a visszaváltható alumíniumdobozokat.

Az együttgyűjtés azért megoldás, mert a műanyagot a hulladékszállító járművek naponta szállítják el, ezért nagymértékben csökken az esély arra, hogy felborítsák a konténereket. A fémet korábban kéthetente szállították el. Az intézkedés további előnye a vállalat szerint az, hogy a műanyag- és a fémhulladék együttgyűjtésére két konténer áll rendelkezésre, ezáltal jelentősen csökken a túltelített tartályok száma.

A tartályokat a költséghatékonyság miatt nem cserélik ki. A változásról a konténerekre kihelyezett figyelemfelhívó táblák tájékoztatnak, és jelzik, hogy pontosan hova lehet bedobni a fém- és műanyaghulladékot. Az FKF az újrahasznosítást évek óta a közbeszerzési eljárások során kiválasztott partnercégével valósítja meg. A konténerek tartalmát a kukásautó a partner telephelyére szállítja, ahol a dolgozók a szalagra helyezett fém- és műanyaghulladékból kiválogatják az előbbit kiválogatják és külön helyen gyűjtik. A cél az, hogy a szelektált hulladék másodnyersanyagként visszakerüljön az ipari termelésbe.

A FKF számít a lakosság véleményére, benyomásaira és tapasztalataira. A cég kék számon itt hívható: 06-40-353-353 (FKF-FKF), e-mail: fkfzrt@fkf.hu, levélcím: 1439 Budapest, Pf. 637.

08
jún/2011

Telefont tölt és sört hűt a parton a szolárbikini

Újabb környezettudatos New York-i divattervező álmodott futurisztikus ruhát - ezúttal a strandra. A brooklyni illetőségű Andrew Schneider saját weboldalán már árulja is a nyár legnagyobb szenzációját: az úgynevezett szolárbikinit. A kifejezetten divatos vonalvezetésű fürdőruha segítségével kisebb elektronikai termékekeket lehet akár egy szál semmiben, napozás közben feltölteni. A bikini anyagát ugyanis - melyet egyébként elektromosan vezető szálakból szőttek - vékony film formájában teljes felületén napelemek, itt-ott elszórva pedig USB-csatlakozók díszítik.  A nap sugarait befogva a bikini árammal láthatja el a rácsatlakoztatott mp3-lejátszót, fényképezőgépet, vagy akár mobiltelefont.

A napelembikini, bár elsőre meglepően hangzik, de tökéletesen megfelelő viselet úszáshoz is. Egyetlen óvintézkedést kell csak megtenni: a rákötött eszközöket érdemes a parton hagyni, és újabb használat előtt mindenképpen meg kell várni, hogy az USB-csatlakozók teljesen kiszáradjanak. Egyik érdekessége ugyanis, hogy mivel egyenesen a rákapcsolt kütyü akkumulátorába tölti, egyáltalán nem tárolja az áramot. Tervezője szerint éppen ezért tökéletesen biztonságos.

A fürdőruha funkcióinak bővítése gyanánt a tervező most egy csatolható tartályt szeretne kivitelezni, melyet egyáltalán nem elhanyagolható módon a parton elfogyasztandó sörök hűtésére lehet majd használni.

A napelemfürdőruha egyik legnagyobb előnye egyben talán egyetlen hátulütője is. Az ultramodern ruhadarabot ugyanis - melyet kizárólag kézzel, a tervező állításai szerint egyenként nyolcvan órányi munkával lehet előállítani - alig kétszáz dollárért árulják, ami kevesebb, mint negyvenezer forint.

Egy dolgozó egy órányi munkájára így a bikini árából mindössze kétszáz forint jutna, de ebből még a tervező munkadíját, vagy például az alapanyagok, a szállítás, vagy a csomagolás költségét is le kell vonni. Más kérdés, hogy ha a fejlett országokban is elfogadhatónak tartott fizetést biztosítanák azoknak az embereknek, akik a bikiniket varrják, a termék valószínűleg végül olyan sokba kerülne, amennyit a vevők legnagyobb része már biztosan nem tudna érte kifizetni.

Schneider egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó divattervező, aki miniatűr napelemeket használ ruházati termékein. A dán Diffus nevű cég nemrég egy olyan luxuskivitelű női táskát tervezett, melyen egyenesen dizájnelemként helyeztek el összesen száz darab, apró napelemet.

A táska belsejében szintén kisebb kütyüket, telefonokat, lejátszókat, vagy fényképezőgépeket lehet a sétálás közben szerzett tiszta, ingyen energiával könnyedén feltölteni. Sőt, a Diffus táskájának belsejében különleges optikai szálakat is elhelyeztek, hogy gazdája sötétben is azonnal megtalálhasson benne mindent.

07
jún/2011

Már az ókorban is ölt a szennyezett levegő

Már az ókori egyiptomiak is szenvedtek a légszennyezettségtől - derítette ki egy brit kutató, aki a múmiák tüdőszövetét vizsgálta. Roger Montgomerie egyiptológus, a Manchesteri Egyetem doktoranduszhallgatója tizenöt múmia szövetmintáit elemezte. A múmiák a legkülönfélébb társadalmi rétegeket képviselték - akadtak közöttük egyszerű munkások, akik a Líbiai-sivatagban lévő Dakhla oázisban éltek, ahogy nemesemberek, papok és papnők is.

Mind a tizenöt preparált holttest tüdőszövetében - társadalmi hovatartozásától függetlenül - sikerült kimutatni a szálló por mikroszkopikus szemcséit. "Valamivel kevesebb volt bennük, mint amennyi a modernkori népesség tüdejére jellemző, de a különbség nem túl jelentős" - hangsúlyozta Montgomerie, aki szerint a magas légszennyezettség az ókori Egyiptomban egyrészt a gyakori homokviharokkal magyarázható, másrészt a főzés, a fémolvasztás és a bányászat következtében a levegőbe kerülő korom, valamint szálló por nagy mennyiségével.

Az egyik vizsgált múmia mintegy 1800 éve élt, amikor a Római Birodalom Egyiptomot is elfoglalta.
A férfi 20-25 éves korában hunyt el. Noha a preparált holttest károsodott,
a tüdőszövet viszonylag épen maradt

A tudós a kutatások következő szakaszában az óegyiptomiak által használt "energiahordozókat" tüzeli el, hogy begyűjtse az égéskor keletkező mikroszkopikus szemcséket, majd összehasonlítja ezeket a múmiák tüdejében talált korommal. Másrészt egyiptomi régészeti helyszíneken gyűjt homokmintát, hogy összevesse a tüdőszövetben találtakkal. A sivatagi homokszemcsék ugyanis lekerekítettek, míg a bányászat következtében a levegőbe kerülők élesek, szögletesek.

Ókori egyiptomiak tüdőbetegségét már korábban is sikerült kimutatni. Eddie Tapp - szintén a Manchesteri Egyetem kutatója - az 1970-es években vizsgálta Nekht-ankh, egy 3800 éve élt férfi múmiáját. Az illető 60 éves kora körül távozott az élők sorából, ám tüdeje igen rossz állapotban volt, és nagy valószínűséggel nehézlégzéstől szenvedett.

A szálló por a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros, mikroszkopikus szemcséi izgatják a nyálkahártyát, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést kiváltva. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthatnak el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés alakulhat ki (ez trombózishoz vezethet).

A légszennyezettséget ennél fogva szív- és tüdőbetegségek, valamint daganatok okozójaként tartják számon. Noha a természetben, vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél is keletkeznek ilyen apró részecskék, a légszennyezettséget alapvetően az emberi tevékenységgel, mindenekelőtt a szén, a kőolaj és a fölgáz az iparosodás óta tartó felhasználásával társítják. (mti)

06
jún/2011

Hasznosítandó terek: napelem-alagút szupergyors vonatok fölött

Egy belgiumi alagút tetejét - melyet azért építettek annak idején, hogy az Amszterdamot Párizzsal összekötő szupergyors vonatot megóvják az esetleg rádőlő fáktól - most összesen 16 ezer napelemmel borították be.

A két mérföldes, azaz több mint három kilométer hosszú alagút eredetileg azért épült fel, hogy ne kelljen kivágni az útvonal mentén lévő, Antwerpenhez közeli ősi erdő fáit. A műtárgy mostantól viszont nem csak a vonatokat és az erdőt védi, de a teljes belga vasúti hálózat és az antwerpeni állomás áramellátásához is nagyban hozzájárul. A telepek által termelt elektromos áram elég ahhoz, hogy évente egyszer egy napig fedezni tudja a belga vonathálózat és az antwerpeni állomás teljes áramfogyasztását. 



Nézd meg a belga napelem-alagutat bemutató videót!

A napelemeket felszerelő cég a belga Enfinity nevű, megújuló energiával foglalkozó vállalat, mely elsősorban napelemekkel és szélerőművekkel lát el magánszemélyeket és cégeket, és Európa több országa mellett már az USA-ban, vagy épp Brazíliában is van irodája. Hatalmas kiterjedésű napelem-telepeket hoztak már létre Kínában, Olaszországban, Csehországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban - és persze Belgiumban is - az elmúlt évek során.

A vonatalagút napelemekkel való felszerelése viszonylag gyors és egyszerű folyamat volt - írják a cég weboldalán - mivel senkinek nem állt érdekében, hogy akadályozza a munkát, mert mondjuk igényt tart a beépítendő területre, és tiltakozásokkal se kellett számolni, mint sok más, például lakott területekre telepítendő szélerőmű-projektjükkel kapcsolatban. A teljes kivitelezés így alig egy év alatt lezajlott. Reményeik szerint még sokkal több hasonló követi majd szerte a világon, azaz egyre több eddig kihasználatlan területre kerül majd valamilyen tiszta energiát termelő telep.

Az Enfinity állítólag több London-közeli projektet is szeretne megvalósítani, de ezek egyelőre csak a tárgyalások szintjén járnak. A britek állítólag ugyanis még mindig túlságosan drágának találják a napelemeket, bár a vállalat szerint az árak szinte megfeleződtek az elmúlt néhány év alatt.

A Hongqiao állomás Sanghajban (fotó: FlickR)

A szupergyors vonatokat és a napenergiát összekötő projekt egyébként létezik már a világ egyik legnagyobb légszennyezőjének számító Kínában is egy ideje. A Sanghajban található Hongqiao vasútállomás épületének teljes, 61 ezer négyzetméternyi alapterületű tetejét tavaly összesen 20 ezer darab napelemmel borították be. A hatalmas telep 6,3 millió kilowattórányi áramot képes termelni évente, mely elegendő lenne arra, hogy akár 12 ezer sanghaji háztartás teljes elektromos áramszükségletét fedezze. A projekt ebben az esetben sem igényelt külön területet, ami a túlnépesedés problémáival kűzdő Kínában különösen nagy előny.

Bár ez legnagyobb, nem ez az első hasonló elven létrejött napelemtelep Kínában: egy másik nagy sebességű vonathálózat, a Vuhan-Kuangcsou vonal vuhani állomásának tetején is díszeleg egy, a sanghajihoz képest nagyjából harmadekkora, de még mindig hatalmasnak számító napelemtelep.

06
jún/2011

Zuckerberg maga vágja le a vacsorának valót

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.

 

03
jún/2011

Az se jó, ha túl gyorsan bomlik le: mégis káros a biodegradálható műanyag

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.

01
jún/2011

Üveges professzor az üveg újrahasznosításáról a Millenárison

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Mindent az üvegről az ÖKO-Pannonnal

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com