29
szept/2011

Az őszi madárvonulás a sztárja az október 1-i madármegfigyelő napnak

Minden év október első hétvégéjén rendezi meg az Európai Madármegfigyelő Napokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International. Az akció egyben verseny is az európai államok között. A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik az országokat és határozzák meg a rangsort. Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt. A rendezvény amellett, hogy európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, ezreket csábít ki a szabadba évek óta. Az MME országszerte közel 60 helyszínen várja az érdeklődőket - a lista itt található. A budapesti rendezvényt október 1-én (szombaton) 9 és 14 óra között rendezi a MME a cinkotai Naplás-tó mellett. Az érdeklődők számára az egyesület távcsövet, teleszkópot, madárhatározót biztosít, tehát csak az időjárásnak és egyéni szükségleteinek megfelelő ruházatot, ivóvizet, élelmet kell magukkal vinniük.

A vörösbegyet gyakran befogják az Európai Madármegfigyelő Napok
bemutató gyűrűzésein (Fotó: Bajor Zoltán)

27
szept/2011

Hitelbe fogyasztja a Földet az emberiség szeptember 27-től

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN). A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és elnyelni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Esőerdő Peruban, a Manu National Parkban

2011 hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a szén-dioxidot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a maradék időszakban a megtakarításainkat élnénk fel évről évre. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének” – mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg tovább mélyülni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

7 milliárd ember szükségleteit kell fedezni

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. A fordulópont az 1980-as években következett be: az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani. Ezt az állapotot nevezik ökológiai túllövésnek. A GFN 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már két Föld kapacitását követelnék meg.

Az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma nagyjából most éri a 7 milliárd főt. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit? Támogassuk-e a fejlődő gazdaságú országokban a középosztályba feltörekvő milliók megnövekedett fogyasztását? Hogyan gondoskodjunk arról a kétmilliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá?

Elhagyatott bauxitbánya Iharkúton (Fotó: zivatar.hu/Felhőtár)

“A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást, valamint azt is, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, nem pedig leamortizálni a gyors pénzszerzés érdekében.”

 Csökkent-e világszerte az ökológiai túllövés mértéke?

A GFN ökológiai lábnyomra és biokapacitásra vonatkozó számításai az előző évben az Ökológiai Túllövés Napját néhány héttel korábbra becsülték, mint az idei évben. Ebből adódhat a kérdés, hogy ezek szerint globális szinten némileg sikerült csökkenteni a túllövés mértékét? A válasz: nem. Jelenleg a GFN azon dolgozik, hogy felülvizsgálja a különböző földrajzi és földhasználati módok termékenységének meghatározási módszertanát. A cél közös nevezőre hozni például egy oroszországi erdő hozamát egy chilei halászterület hozamaival. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az Ökológiai Túllövés Napja mikorra esett volna a tesztelés alatt álló számítások szerint, akkor azt láthatnánk, hogy a túllövés mértéke évről-évre növekszik. Ezzel együtt nem lehetséges minden fűszálat vagy halat megszámolni, emiatt az Ökológiai Túllövés Napja inkább becslésként értelmezendő, mintsem egy egzakt dátumként.

A mikor kevésbé fontos, mint a mennyi: a felhalmozott ökológiai adósságot a "kamatot" élelmiszerhiányok, csökkenő állatpopulációk, csökkenő területű őserdők, degradált termőföldek, és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció formájában fizeti meg az emberiség, beleérve ezekkel járó emberi áldozatokat és pluszköltségeket.

A túllövés és a világggazdaság

A világméretű gazdasági visszaesés ellenére az erőforrás tendenciák azt mutatják 2008 októbere óta, hogy az emberiség által felhasznált erőforrásigények növekednek, bár lassabban, mint az évezred első nyolc évében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszeripar és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg a döntéshozók munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával próbálják megfordítani a recessziót, de ez stabil erőforrás-ellátást igényel.

„Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “A hosszú távú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”

26
szept/2011

Nem örülnek Guy Ritchie zöld ötleteinek az angolok

Guy Ritchie környezetbarát törekvései egyelőre úgy tűnik, nem arattak osztatlan sikert az angol természetvédők körében. Pedig valószínűleg maga sem számított bíztató elismeréseken kívül más reakciókra, amikor engedélyt kért angol vidéki birtokának napelemekkel való ellátására. A hollywoodi sikereket elért rendező, aki annó 2001-ben még első gyermekének anyjával, Madonnával közösen vásárolta az idilli környezetben lévő házat - vagyis kisebb kastélyt - nem csak a Föld levegőjét, de a saját pénztárcáját is jelentősen óvná a napelemekkel, melyek állítólag egyébként csupán egy részét képezik annak a tervnek, mely szép lassan a ház teljesen önellátóvá válásához vezetne. 


 Guy Ritchie Wiltshire-i birtokának zöld területei szinte teljesen értintetlenek (fotó: The Daily Mail)

Az áramszámlák megszűnése mellett, és amellett, hogy az áramszolgáltató természetesen kénytelen lenne fizetni neki az esetleges túltermelésért, Guy Ritchie még mintegy tíz százaléknyi adókedvezményt is kapna a brit kormánytól, ha a napelemek végülis felkerülnek háza tetejére. Ez viszont egyelőre egyáltalán nem biztos. Egy aggódó környezetvédő, bizonyos Louisa Kilgallen ugyanis jelentést küldött a helyi (Wiltshire-i) önkormányzatnak, melyben kifejti, hogy a sztár háza gazdag növény- és állatvilággal bíró természetvédelmi területen helyezkedik el, a napelemek felszerelésének pedig szinte minden fázisa ártana a helyi biodiverzitásnak. 

Az építkezés a környezetvédő szerint komoly zavart okozna a vadállomány körében is, csökkentené a különféle növények rendelkezésére álló területeket, és néhány helyen hosszú távon a gyep, illetve a rendkívül érzékeny talajmenti növényzet egyes fajainak teljes kihalásához vezetne. Az aktivista arra hivatkozik, hogy a Guy Ritchie birtokán elterülő gyönyörű, buja füves területet a kivitelezés minden fázisa jelentősen csökkentené, ezért az esetleges engedélyezés tökéletesen ellentmondana a helyi és a nemzeti környezetvédelmi stratégiának. 

A sztár tehát egyelőre várni kényszerül zöld ötleteinek megvalósításával, nagyjából október közepéig mindenképp, amíg a hivatalnokok meghozzák döntésüket. A Sherlock Holmes rendezője egyébként a napelemek mellett speciális üvegházat is tervezett már a birtokára, ahol egész évben gyümölcsöket és zöldségeket termelne esővíz és egy speciális környezetbarát földalatti fűtési rendszer segítségével.

23
szept/2011

Film készül a legendás Kon-Tiki tutajexpedícióról

„Expedicioot eloekeesziteni.
Kell 5 kalandvaagyoo feerfi.
Forradalmi elmeelet.
Aatsodroodni a Csendes-ooceaanon
9 oesszekoetoett balsafaan.
Akarsz joenni?
- Thor”
 

Thor Heyerdahl 1946 karácsonyán küldött táviratával kezdődik az előzetese annak a Kon-Tiki című filmnek, amely nemsokára föleleveníti a legendás utazó vakmerő vállalkozását. A műfajteremtő dokumentumfilm moziváltozata az eddigi legnagyobb költségvetésű norvég alkotás lesz. A mozi  javában készül brit-dán-norvég-svéd koprodukcióban. A külső jeleneteket Norvégiában, Máltán, Bulgáriában és Thaiföldön forgatták ez elmúlt hetekben, ma kezdődnek az utómunkálatok Oslóban, a bemutató egy év múlva, 2012. szeptemberében várható.

„Filmünk lényege maga a világraszóló kaland. Hányan álmodoztak már hasonlóról, hogy megmásszák a Kilimandzsárót, körülhajózzák Kubát vagy végigautóznak a 66-os úton! Heyerdahlnak is volt egy álma, és megküzdött azért, hogy valóra váltsa” - nyilatkozta a norvég Verdens Gang napilapnak a film egyik rendezője, Joachim Rønning, aki Espen Sandberggel idén nyáron viszi vászonra az 1951-ben Oscar-díjat nyert dokumentumfilm alapján készülő alkotást. A rendezőpáros nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Max Manus című háborús dráma vagy a Las Bandidas akció-vígjáték.

A forgatócsoport a Maldív-szigeteken

A film producere pedig az a Jeremy Thomas, aki sok más mellett az Utolsó császár és a tavalyi velencei filmfesztiválon különdíjat nyert Ölésre ítélve producere is volt. A film szerepeit a legjobb fiatal norvég színészek alakítják, élükön a Heyerdahlt megformáló Pål Sverre Valheim Hagennel. Egyetlen svéd van a csapatban (akárcsak az eredeti legénységben), a világhírű filmszínész, Stellan Skarsgård fia, Gustaf. A rendezők elmondása szerint a színészek rendkívül jól bírták a kilenchetes tengeri forgatást, csak néhányszor lettek tengeribetegek. Annál nagyobb megpróbáltatás volt számukra az állandó fogyókúra, elvégre az 1947-es expedíció tagjai sem bővelkedtek az élelemben.

Évszázadokig az volt az általános nézet, hogy a polinéz szigetekre Ázsia, azaz nyugat felől érkeztek az első telepesek. Heyerdahl azonban a motívumkincs hasonlósága alapján azt feltételezte, sokkal valószínűbb a dél-amerikai eredet. Onnan a dél-keleti passzátszelek állandóan nyugati irányba fújnak, a feltételezett hajósok dolgát pedig a széliránnyal párhuzamos óceáni áramlatok is segítik. Legendák szóltak arról, hogy a helyiek ősei egykor balsafa-tutajokon hatalmas tengeri utakra indultak. Lehetséges, hogy Dél-Amerika valamely letűnt kultúrája népesítette be a polinéz szigetvilágot?


Ez az eredeti egyórás Kon-Tiki dokumentumfilm (angol hangalámondással)

Igen ám, de a perui indiánok balsafából összerótt vízi alkalmatosságai nem tűntek elég masszívnak ehhez a megerőltető utazáshoz. Sőt, az a hír járta, hogy a tengeri tutajépítéshez szükséges nagyobb balsafa törzsek annyira merevek, hogy a nyílt vízi hullámzásban fogpiszkálóként törnek majd ketté. Thor Heyerdahl egyetlen módon bizonyíthatta elméletét: ha maga is épít egy tutajt, majd a szelekre és az óceánra bízza magát.

A tutajhoz Ecuadorból hozatta a balsafát. Kilenc nagy törzsből készült a hajó alapja, kilenc kisebb alkotta a fedélzetet, amelyen egy bambuszból szőtt kalyiba és a vitorla kapott helyet. Híven az elődök módszeréhez, a tutaj elemeit vasszög, csavar vagy szegecs nélkül, pusztán liánokból sodort kötelekkel rögzítették össze. Névadóul Kon-Tiki inka Napistent választotta Heyerdahl.

A 101 napos út során a perui Callaóból indulva 4300 tengeri mérföldön, azaz közel nyolcezer kilométeren keresztül hánykolódott a vízen a csapat, míg végre partot értek Raroia szigetén. Az 1947-es expedíció során készült forgattak színes filmre is (itt látható néhány perc belőle), ám a tekercsek egy részét tönkretette a sós pára, zömét pedig ellopták. A kalandos utazást elmesélő, Tutajjal a Csendes-óceánon című könyvet 67 nyelvre fordították le, és 70 millió példányban kelt el. A hírneves vízi járművet Raroiáról átvontatták Tahitire, onnan egy norvég tengerjáró hajó vitte haza. Ma az oslói Kon-Tiki múzeumban tekinthető meg.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

23
szept/2011

Több mint egy zöld fesztivál - ez a 4. Fenntarthatósági Nap

Meg akarod érteni, mit takar a misztikusnak tűnő fenntarthatóság szó? Érdekel, mit mond a témáról egy ökológus, egy aktivista, egy pénzügyi szakember és egy médiaszereplő? Ha igen, szeptember 24-én ott a helyed a budapesti Millenáris Parkban, az ingyenes, 4. Fenntarthatósági Napon. Az esemény moderátora Novák Péter.

A különleges fesztiválkonferencia jóval több, mint egy zöld fesztivál: a beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére – társadalom, gazdaság, környezet – épülnek, ahol Novák Péter moderátor mellett többek közt Azurák Csaba, dr. Juhász Árpád, Váczi Gergő és Winkler Nóra is kifejti véleményét egy-egy téma kapcsán. A komoly témák szórakoztató megértéséről a Momentán Társulat gondoskodik: az improvizáció mesterei a hallottak alapján rövid színpadi szituációkat adnak elő. Ők egyébként ráhangolódásképpen egy interaktív online színházi előadást tartanak szeptember 21-én este, a hello holnap! Facebook oldalán fenntarthatósági témában. A nézők egyben a szituáció alakítói is lehetnek: az oldalon futó chat-en bárki küldhet linkeket, képeket, szavakat, amelyeket a színészek beleépítenek játékukba.

A beszélgetések közti szünetben a belépésnél kapott matricákkal lájkolhatják a résztvevők az általuk legjobbnak ítélt pályaműveket és kiállítókat; a lájkok alapján a szervezők közönségdíjat osztanak ki. A műsorok közti szünetben arra is fény derül, hogyan készül sörösdobozból fényképezőgép, de akár egy flashmob résztvevőivé is válhatnak a látogatók.

A fesztivál keretein belül, a beszélgetések során egy asztalnál kap helyet egy aktivista és pénzügyi, gazdasági szakemberek: ők a szegénységről beszélgetnek; a víz témáját geológus, akadémikus, civil szereplő közösen boncolgatja a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosával; a felelős kommunikáció kérdéskörét pedig a médiaszereplőkön túl egy újságíró, egy fogyasztóvédő és egy pszichológus járja körül. 2011 az Európai Önkéntesség Éve, így az önkéntesség témájában is elmélyülhetnek a jelenlévők a legek díjátadó (legjobb kiállítók, legjobb sörösdobozból készült képek) előtt. Este két pályázat – a hello holnap! Sajtódíj és az FN4 kreatív pályázat – díjait is átadják, közben és utána pedig az Anselmo Crew és a Brains zenekarok gondoskodnak a hangulatról hajnalig az afterpartyn.

Sokszínű fenntarthatósági programjai összefogására 2010 végén a Magyar Telekom elindította a hello holnap! kezdeményezést, amely a vállalat munkatársai mellett önkénteseket, beszállítókat is elér. A kezdeményezés keretei között hirdette meg a Telekom a hello holnap! Sajtódíjat, és rendezi meg a Fenntarthatósági Napot is. A negyedszerre megrendezett fesztiválkonferenciához együttműködő partnerként csatlakozott a Kultúrpart és a Millenáris is.

22
szept/2011

Elszennyezi a folyókat, tavakat a vissza nem sajtolt termálvíz

A Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában futó Transenergy projekt első eredményei szerint jelenleg összesen 20 szlovén, 28 osztrák, 20 szlovák és 104 magyar felhasználó hasznosítja a régió geotermikus energiáját, vagyis a termálvizet. A teljes éves termálvíz-kivétel meghaladja a 30 millió köbmétert (ez a szám nem tartalmazza az ausztriai kitermelési adatok titkosított részét). A kitermelt termálvizet az országok elsősorban balneológiai célokra hasznosítják, vagyis fürdőket működtetnek vele. Magyarországon a 30°C alatti vizeket széles körben használják ivóvízként is.

Bár mind a négy országnak ambiciózus tervei vannak arra, hogy a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig jelentősen növelik az EU stratégiáival összhangban, elektromos áram előállítását geotermikus energia segítségével csak Ausztriában tervezik jelenleg, kísérleti jelleggel. A geotermikus fűtésnek a felmérés szerint alárendelt szerepe van mind a négy országban.

A Transenergy tanulmány hangsúlyozza a jelenlegi felhasználás hátrányait is: megmutatja, hogy a termálvíz 85%-át szivattyúzással termelik ki, amely kis rétegnyomásra utal; a szennyvízkezelés elégtelen – a felhasznált termálvíz döntő hányada a felszíni vizekbe kerül, amely az ökoszisztémákat kémiai- és hőszennyezéssel fenyegeti; csupán egy-két visszasajtoló kút működik minden országban. A monitoring eltérő az egyes országokban, de a legtöbb esetben speciális monitoring rendszert a termálvizeket tartalmazó rétegekre eddig még nem építettek ki. Ezek a vizsgált problémák tovább ösztönzik az együttműködést a közös és harmonizált felszín alatti (termál)víz menedzsment stratégiák kidolgozására a szomszédos országok között.

A Transenergy projekt célja a Pannon-medence nyugati részének, Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásainak közös felmérése. A programban részt vevő szakemberek szeptember 13-án, Ljubljanában, a Szlovén Földtani Intézetben tartották félidei értékelő ülésüket. A tanácskozáson külföldi szakértők és a közreműködő országok fő érintettjei is részt vettek. Az ülésen mutatták be a geotermikus energia jelenlegi felhasználását célzó részletes felmérés eredményei. 

A hasznosítási tanulmány eredményeit 12 térkép és egy jelentés foglalja össze, amely mindenki számára elérhető a projekt honlapján. A további cél a terület további geológiai, hidrogeológiai és geotermális modelljeinek kidolgozása, amelyek alapjául szolgálnak a geotermikus erőforrások fenntartható használatához kapcsolódó kutatások eredményeinek értékeléséhez és ajánlásaihoz.

A Transenergy projekt - Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai a Közép-Európai Program (2010–2013) keretében valósul meg, az ERDF társfinanszírozásában. Célkitűzése, hogy a geotermikus potenciálról, készletekről, azok fenntartható hasznosításáról szilárd geotudományos alapokon nyugvó információt szolgáltasson. A projektben Magyarország vezetésével Ausztria, Szlovákia és Szlovénia földtani intézetei vesznek részt.

Forrás: greenfo.hu

15
szept/2011

Buszpróba, elektromos versenyautók és Critical Mass a mobilitási héten

Tizedszerre lesz autómentes nap Budapesten az pénteken induló Európai Mobilitási Hét keretében. A hétvégén az Andrássy utat lezárják a forgalom elől, és kiállítják a 86-os vonalon közlekedő MAN csuklós buszt, az 5-ös vonalon szolgálatot teljesítő, felújított 263-as Ikarust. Egy 180-as veterán Ikarusban busztörténeti kiállítást nyílik, négy oktatóbusszal pedig azt is kipróbálhatják a látogatók, hogy milyen egy buszt vezetni.

Buszteszt a 2010-es mobilitási héten is volt

Az Andrássyn szombaton és vasárnap számos rendezvény lesz. Itt fognak versenyezni a nem hagyományos üzemanyaggal hajtott járművek is. Az MVM Energia 2.0 Futamon Napelemes autók, különleges prototípusok, átalakított szériaautók, elektromos versenyautók és motorok mutatkoznak be a Bajcsy-Zsilinszky út és az Opera közötti szakaszon. A TeARTrum program keretében számos független színház, kisebb társulat mutatkozik be, illetve jelen lesz öt fővárosi fenntartású intézmény is.

A  mobilitási héten hétfőn a parkolási megoldásokról, kedden pedig a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban rendeznek konferenciát. Szerdán a II. kerületi Lövőház utcában tartják meg a gyalogosutcák napját, és csütörtökön lesz a nemzetközi autómentes nap, amikor lezárják az Alkotmány utcát, este pedig a Critical Mass kerékpáros felvonulást tartják meg. A 22-éig tartó rendezvénysorozat alatt ingyenesen lehet kerékpárt szállítani a MÁV vonatain. A kedvezmény akkor lehet igénybe venni, ha az utas az érvényes vasúti menetjegy vagy bérlet mellé az utazás megkezdése előtt díjmentes kerékpárjegyet kérnek a pénztárban.

14
szept/2011

Élő falak: a modern városok kis oázisai

A jövő városaiban már nem csak növényekkel beültetett tetőkertekben, de függőleges zöld falakban is érdemes gondolkozni. Az élő fal szigetelésnek, a levegő tisztítására, sőt dizájnelemként sem utolsó. 

Az élő növényekkel borított falakra specializálódott kanadai cég, a Green Over Grey legutóbb megalkotta Észak-Amerika legnagyobb szabadtéri lélegző falát. A kanadai Vancouver külvárosában található zöld fal majdnem háromszázezer négyzetméteren terül el a városi könyvtár épületének utcafrontján. Több mint tízezer növénypalánta kellett az elkészítéséhez, melyek összesen százhúsz különféle fajhoz tartoznak: vannak köztük nagyobb évelő növények, cserjék, sőt még kisebb fák is.

  Fotó: Green Over Grey

Az úgynevezett zöld, vagy élő fal gyakorlatilag nem más, mint egy önellátó függőleges felületekre telepített kert, ami az épületek belső vagy külső falain is kivitelezhető. A technológia segítségével az új kertekhez ráadásul hasznos termőföldet sem kell, hogy elfoglaljanak, a növények a talaj helyett a függőleges falból nyerik a vizet és a tápanyagokat. A módszer valójában csupán azt másolja le, ami a természetben is megtalálható, hiszen tény, hogy függőleges falakon - sziklákon, faágakon, vagy vízesések mellett - is remekül megélnek egyes növények.

  Fotó: Green Over Grey

A különleges módszer lehetővé teszi, hogy bármelyik falat buja zöld dzungellé alakítsák, legyen az kültéren, vagy beltéren. A zöld falban ugyanis nem található termőföld sem, egy szuperkönnyű porózus anyaggal helyettesítik azt. Speciális keretbe és vízálló panelekbe ültetik a növényeket, egyes beltéri falak esetében, ha szükséges, világításról is gondoskodnak. A keretet az eredeti falhoz rögzítik, de a vízálló panelek és az épület fala között rendszerint rést is hagynak, hogy az épület "lélegezhessen": emiatt a zöld fal hatékony szigetelésnek is számít, sőt, még az esőtől is megóvja a falakat. Az automatikus öntözőrendszernek köszönhetően a kanadai cég szerint egy-egy ilyen lélegző utcafront csak nagyon kevés karbantartást igényel, és lényegesen kevesebb vízre van szüksége, mint a hagyományos kerteknek, vagy városi parkok növényzetének.

 Fotó: Green Over Grey

Az első függőleges kertet egyébként állítólag egy francia botanikus, Patrick Blanc hozta létre több mint harminc évvel ezelőtt, az úttörő óta pedig folyamatosan tökéletesítik az élő falak kivitelezését. A növények sokfélesége változatos ökoszisztémát alakít ki a városok közepén, egy kis oázissal felérő helyet biztosít a méhek, pillangók, vagy kisebb madarak számára. Az élő fal ezenkívül természetesen tisztítja a környékbeli levegőt, és nem utolsósorban a zöld legkülönbözőbb árnyalataival üdítő változatosságot hoz a nagyvárosok unalmas szürke betonfalainak dzsungelébe.

13
szept/2011

Biobusszal a Föld körül

Egy huszonkét éves Mercedes iskolai buszon indult Föld körüli útra 2009 szeptemberében egy brit környezetvédelmi aktivista. Andy Pag - teljes nevén Andrea Pagnacco egy roncstelepről bányászta elő a buszt, és úgy alakította át, hogy a dízelmotor használt étolajjal működjön. A buszba használt alkatrészekből szűrőberendezést szerelt, és ezerkétszáz literesre cserélte az üzemanyagtankot. A busz lakóterét szintén újrahasznosított anyagokból alakította ki - a járművet Pag "biobusznak" nevezi, tudósít a Daily Telegraph brit napilap.

Így zajlott a busz átalakítása

Az olajhajtás bevált, Pag jó ütemben haladt kelet felé Törökországon és Iránon át, míg 2010 januárjában le nem tartóztatták Indiában, Radzsasztán városában. A férfi ugyanis nem tudta, hogy műholdas telefon behozatalához és használatához külön engedély szükséges Indiában, így a hatóságok a készülék miatt a nemzetbiztonsági törvény megsértésével vádolták. 2010 őszén Indonéziában csatlakozott hozzá egy amerikai újságíró, Christina Ammon, aki eredetileg csupán a vállalkozásról akart beszámolni. Az utazás alatt egymásba szerettek, és azóta is együtt vannak. A két évig tartó expedíció után Nagy-Britanniába visszatérve a pár azt tervezi, hogy 2012 elején a szigetországot járja végig a biobusszal, iskolákban népszerűsítve az újrahasznosítást. Az étolajos expedíció blogja itt olvasható.

A busz a Kentucky állambeli London előtt - Andy Pug és a tetőre szerelt napelemtáblák

09
szept/2011

Fertőzött napraforgótáblák miatt szenvednek a parlagfű-allergiások

A parlagfű pollenjének koncentrációja ezekben a hetekben gyakorlatilag mindenütt sokszorosa, gyakran több mint harmincszorosa az egészségügyileg még tolerálható 30 pollen/köbméteres szintnek. A statisztikák szerint ennek a pollenterhelésnek a 90 százaléka fertőzött mezőgazdasági területekről, leginkább a napraforgótáblákból származik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) adatai szerint. A parlagfű-allergia a lakosság egyötödét érinti: "Magyarország Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa, az emberek milliárdokat költenek gyógyszerre, olykor a lakóhelyüket is elhagyni kényszerülnek a parlagfű miatt, és a nemzetgazdaságot is milliárdos kár éri" az egyesület közleménye szerint.

Közmunkások parlagfüvet irtanak (MTI/Rosta Tibor)

A veszélyes gyomnövény ellen küldő szervezet szerint elfogadhatatlan az a szabályozás, amely szerint a kiszabható bírság töredéke az adott földterületen megtermelhető napraforgó értékének. Így a gazdák nagy része inkább megfizeti a jelentéktelen mértékű bírságot, a parlagfüvet pedig nőni hagyja, mivel a mentesítés jóval költségesebb lenne. A parlagfűvel fertőzött napraforgótáblák tipikus mérete 10-20 hektár, ezek a földek néhány tízezer gazdálkodó birtokában vannak, állítja az egyesület.

A Mezőgazdasági Szakigazdatási Hivatal (MGSZH) feladata lenne olyan napraforgó-művelési technológiák kidolgozni, amelyek egyszerre gazdaságosak, de a parlagfű-fertőzést is megakadályozzák, mondja a PMME. A szervezet Jordán László, a szakigazgatási hivatal elnökhelyettesének nyilatkozatára reagált. Jordánazt nyilatkozta a TV2 Napló című műsorában a parlagfűről, hogy mivel Magyarország agrárország, "nem lehet ellehetetleníteni a mezőgazdasági termelést (.,.) tehát hogyha kétmillió embernek az életkörülményeit megkönnyítem azzal, hogy hárommilliót ellehetetlenítek, akkor meg negatív a mérleg".

09
szept/2011

Ingyen belépőt ér a gyerekeknek az italos doboz a budapesti állatkertben

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

07
szept/2011

Látványos találmány védi a sötétben biciklizőket

Oldalról is jobban érzékelhető a kerékpárosok tömege az újfajta megvilágítással, amelynek köszönhetően a gépjárművek vezetői idejekorán észlelhetik és biztonságosabban előzhetik meg a kétkerekűeket. A LED-es ívfény tökéletesen bevilágítja az útfelületet is, de egyelőre nem helyettesíti a magyar KRESZ-nek megfelelő felszerelést.

 Látni és láttatni – bármely kerékpár-világítással szemben ez a két alapvető követelmény. Az elöl a kormányra, hátul a nyereg alá szerelt világítóeszközök azonban ritkán teljesítik mindkét feltételt. Hiába vélnénk figyelemfelkeltőbbnek az egyenletes fénynél a villogót, a jelenleg hatályos KRESZ szerint nem szabad az utóbbit használni. További előírás, hogy a kerékpár első és hátsó világítását egyetlen kapcsolóval lehessen bekapcsolni (részletek itt olvashatók).

Kent Frankovich, a kaliforniai Stanford Egyetem mérnökhallgatója és két társa a magyar szabályoknak is megfelelő találmánnyal állt elő. A Revolights lényege az abroncs mellé szerelt alumínium karima, amelyhez a kültéri fényfüzérekhez hasonló LED-sorokat rögzítettek. Egyszerre mindig csak négy LED-szakasz világít, ám a kerék forgásával a különálló szakaszok egyetlen erős fényívvé állnak össze. A kerék forgásának aktuális sebességéről a villára szerelt apró mágnes szolgáltat információt a vezérlő elektronikának, amely ez alapján számítja ki, melyik négy LED-et kell bekapcsolnia. A vezérlés szintén a karimán kapott helyet, a számítógépes USB-csatolón keresztül tölthető mini tápegységgel együtt.

Az Egyesült Államokban a közúti kerékpáros balesetek közel hetven százalékáért az elégtelen világítás okolható. A Revolights azáltal fokozza a kerékpáros biztonságát, hogy a kerekek megvilágításával minden irányból tökéletes képet ad a kerékpár valós méretéről, jobban láttatja a kerékpárost. A találmány egyetlen gyenge pontja az elem, amely egyelőre négy órát bír egy töltéssel, ám a feltalálók már dolgoznak azon, hogy a kerék forgásából nyert kinetikus energiával üzemeltessék a világítóeszközt.

„Hiába szuper a találmány, egyelőre nem helyettesíti a hazai szabályok által előírt felszerelést – véleményezi az eszközt László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Most dolgozunk azon, hogy a törvényalkotók megváltoztassák a szabályokat. Ami pedig a magyarországi statisztikákat illeti, a rendőrség jegyzőkönyvezési gyakorlata nem teszi lehetővé, hogy a kerékpáros balesetek valódi okait megtudjuk.”

06
szept/2011

Star Trek öko-élménypark épül Jordániában

A 23. századot kívánja megidézni II. Abdullah jordán király, aki Star Trek élményparkot álmodott az akabai kikötő mellé. A másfél milliárd dolláros beruházás nem csupán a szórakozást szolgálná, hanem felvonultatná a környezetvédelem újdonságait is.

A Vörös-tengeri Csillagda (Red Sea Astrarium) építése 2011-ben kezdődik. A létesítmény 74 hektáron négy szállodát, tizenhét szórakoztató létesítményt - köztük mozikat, éttermeket és bevásárlóközpontot - foglal majd magába, és ötszáz munkahelyet teremt. A Csillagda egyik oktatópavilonja a környezetvédelem vívmányait is bemutatja: a szürkevíznek nevezett használt csapvíz újrahasznosításától a nap- és szélenergia alapú áramtermelésen át az egyéb megújuló energiaforrásokig, amelyek egyébként mind szerepet kapnak a létesítmény üzemeltetésében. A terv kritikusai szerint viszont egyelőre senki nem számolta ki, milyen hatással lesz az élménypark az érzékeny helyi ökoszférára.

Így fest az élménypark a látványterven

Jordánia megszenvedte a régióban, főleg Egyiptomban és Szíriában zajló politikai megmozdulásokat, az országba irányuló turizmus 14 százalékkal esett vissza. Szükség van tehát a vendégcsalogató attrakciókra. Az élménypark a „Jordánia, a kultúrák útkereszteződése” szlogen köré épül, fő motívuma a Star Trek sci-fi filmsorozat lesz. Nem véletlenül: Abdullah király közismerten maga is nagy trekkie, azaz ST-rajongó, még herceg korában statisztált a Voyager epizódban (ám mivel nem tagja az amerikai színész szakszervezetnek, szöveget nem kaphatott). Az új park legnagyobb durranásának ezért a csúcstechnikás űrhajó-szimulátor ígérkezik.

A beruházáshoz szükséges másfél milliárd dollárt amerikai és arab pénzügyi vállalkozások adják össze, jordániai részről maga a király a fő befektető. A Disney vagy Universal szórakoztató parkokhoz képest ez nem is nagy összeg, azok esetében legfeljebb a licencdíjat fedezné. Jordániában nem is számolnak egetverő haszonkulccsal: a nagy élményparkok milliós látogatóforgalmához képest itt már évi 48 ezer turista hozná a nullszaldót.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com