22
feb/2011

Vissza a jövőbe - a magyar jövőkutatás meetupról

 

Vissza a jövőbe - a magyar jövőkutatás meetupról
Harmadik alkalommal rendezte meg a BME a „magyar jövőkutatás meetup” -ot, ahol szakembereket arra kértek fel, hogy területükkel kapcsolatban beszéljenek azokról a kihívásokról, amelyekkel a világ és Magyarország szembesülhet.
Fekete Zsombor a virtualitás és a valóság mezsgyéjén mozgó számítógépes videojátékokról beszélt, amely előtt három milliárd órát tölt hetente a világ népessége. Felmerül a kérdés, hogy egy, a világot leképező játék révén átszoktathatóak lehetnének így az emberek egy szabálykövetőbb, optimistább világra, ahol a folytonos jutalmazás révén mindenki elégedett és örömmel végzi a dolgát. A színház, a sport, a tőzsde mind a játék köré épültek fel. Ugyanakkor felvetődik egy másik fontos kérdés egy ilyen játék kapcsán: ki írná a szabályokat?
S ezeket ki tartatná be? - adja meg az alaphangot Bodó Balázs előadása, aki a Wikileaks hatásáról beszélt. Ha a CIA-nek, a Mastercardnak nem sikerült, mégis ki fogja ezt a kutató számára is nehezen definiálható jelenséget ellenőrizni? A Wikileaks módszere, hogy tömegesen, hatékonyan és olcsón szállítja a tartalmat, amit ráadásul neves sajtótermékek szerkesztőségei ellenőriznek – hangzik az érvelés. Bodó a Jeremy Bentham által megalkotott kubai börtönnel szemlélteti a kialakult helyzetet, amely a társadalmakat atomizálja és transzparenssé teszi miközben az ellenőrző (közösségi oldalak, megfigyelő kamerák révén) nem látszik, de mindig figyel.
A filozófiából visszaestünk a kőkemény gazdasági realitásokba Dombi Ákos révén, aki Magyarország financiális problémáit ecsetelte. A problémák a duális gazdaság, a nagyarányú állam- és külsőadósság körül vannak. Utóbbi éves kamatterhe alig marad el az ország egészségügyi kiadásaitól. Az érthetően felmerült kérdés kapcsán szerinte a nyugdíjkérdés függetlenül annak finanszírozási rendszerétől az öregedő népesség miatt nem fenntartható, így a probléma nem csak nálunk, hanem más országokban is létezik.
Mink András szerint egy történész kissé szégyenlősen beszél a jövőről, de John Lukacs szavaival élve arra „a múlt eseményeit vetítheti előre”. Szót ejt a liberális demokráciák, a jóléti államok felé vetett bizalom megrendüléséről és arról, hogy egy új filozófiai iskola megszületése szükségeltetik. Végül Kánai András beszélt a sci-fi irodalom kialakulásáról, arról hogy a kezdeti nők körüli történetekből miként lett egy széles körben elterjedt irodalmi szegmens.
Gál Krisztián
http://www.digitalcrossrhodes.com/2009/10/panopticon/

Harmadjára rendezte meg a BME-n működő Jövőobszervatórium Kutatócsoport a „magyar jövőkutatás meetup”-ot, ahol szakembereket arra kértek fel, hogy területükkel kapcsolatban beszéljenek azokról a kihívásokról, amelyekkel a világ és Magyarország szembesülhet.

 

p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 13.0px 'Lucida Grande'}

Fekete Zsombor a virtualitás és a valóság mezsgyéjén mozgó számítógépes videojátékokról beszélt, amely előtt hárommilliárd órát tölt hetente a világ népessége. Felmerül a kérdés, hogy egy, a világot leképező játék révén átszoktathatóak lehetnének így az emberek egy szabálykövetőbb, optimistább világra, ahol a folytonos jutalmazás révén mindenki elégedett és örömmel végzi a dolgát. A színház, a sport, a tőzsde mind a játék, mint alapvető emberi jellemző köré épültek fel. Ugyanakkor felvetődik egy másik fontos kérdés egy ilyen játék kapcsán: ki írná a szabályokat?

Futurológia (Centralasian munkája, melyet a Flickr-en osztott meg)

S ezeket ki tartatná be? - adja meg az alaphangot Bodó Balázs előadása, aki a WikiLeaks hatásáról beszélt. Ha a CIA-nek nem sikerült, mégis ki fogja ezt a kutató számára is nehezen definiálható jelenséget ellenőrizni? A WikiLeaks módszere, hogy tömegesen, hatékonyan és olcsón szállítja a tartalmat, amit ráadásul neves sajtótermékek szerkesztőségei ellenőriznek – hangzik az érvelés. Bodó a Jeremy Bentham modellje alapján megalkotott kubai börtönnel szemlélteti a kialakult helyzetet, amely a társadalmakat atomizálja és transzparenssé teszi, miközben az ellenőrző (közösségi oldalak, megfigyelőkamerák révén) nem látszik, de mindig figyel.

A filozófiából visszaestünk a kőkemény gazdasági realitásokba Dombi Ákos révén, aki Magyarország financiális problémáit ecsetelte. A problémák a duális gazdaság, a nagyarányú állam- és küladósság körül vannak. Utóbbi éves kamatterhe alig marad el az ország egészségügyi kiadásaitól. Az érthetően felmerült kérdés kapcsán szerinte a nyugdíjkérdés - függetlenül annak finanszírozási rendszerétől - nem fenntartható az elöregedő népesség miatt, így a probléma nem csak nálunk, hanem más országokban is létezik.

Mink András szerint egy történész kissé szégyenlősen beszél a jövőről, de John Lukacs szavaival élve arra „a múlt eseményeit vetítheti előre”. Az előadó szót ejtett a liberális demokráciákba, a jóléti államokba vetett bizalom megrendüléséről. Végül Kánai András beszélt a sci-fi irodalom kialakulásáról.

Kötelező kérdés, de nem hagyhatjuk ki: önök szerint mi lesz Magyarország legsúlyosabb problémája húsz év múlva?

Gál Krisztián

22
feb/2011

Nem tartanak a magyarok a klímaváltozás miatti vízhiánytól

Természeti veszélynek - többek között a jégtakarók olvadásának, környezeti katasztrófáknak és szélsőséges időjárási viszonyoknak - tartja a klímaváltozást a lakosság többsége. Közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.

 

Az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét is vizsgáló reprezentatív kutatást a felnőtt, többségében középkorú budapesti és Pest megyei lakosság körében végezték. A felmérés világosan rámutat arra, hogy a polgárok nagy része tart attól (42 százalék nagyon tart, további 40 százalék eléggé tart tőle), hogy a klímaváltozásnak már a közeljövőben lesz valamilyen negatív hatása. A megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel összefüggésben az energiahordozók ára jelentősen növekedni fog.

 

Az éghajlatváltozás lehetséges veszélyei kapcsán a legtöbben a természeti katasztrófák gyakoribbá válását, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a jég-és hótakaró olvadását jelölték meg. Jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a klímaváltozás olyan társadalmi, gazdasági veszélyeket is magában hordoz, mint a szegények és a gazdagok közti különbségek növekedése, háborús konfliktusok vagy akár egy új népvándorlási hullám elindulása. Éhínségtől, vízhiánytól, új betegségek megjelenésétől, illetve a gazdaság teljesítőképességének csökkenésétől is alacsony számban tartanak az emberek.

 

A kutatás arra is kitér, hogy a lakosság milyen környezettudatos lépéseket tesz saját életmódjának javítása érdekében. A megkérdezettek 39 százaléka anyagi megfontolásból választ energiatakarékos háztartási gépeket és 35 százalékuk áramtalanítja háztartási készülékeit. Budapesten és Pest megyében a válaszadók 65 százaléka cserélte le hagyományos izzóját egy energiatakarékos változatra, mely hűen tükrözi, hogy a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő változtatások a népszerűek.

 

"A vizsgálat jól mutatja, hogy a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő (ugyanakkor hosszútávon nagyobb megtakarítással kecsegtető) változtatások tömegesebb megvalósulása esetén elvárás, hogy a finanszírozásban az érintettek támogatást is igényelhessenek" – mondta Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak, hogy mit várnak egy környezetvédő szervezettől. Legfontosabbnak a politikusokra gyakorolt hatást jelölték meg, vélhetően annak reményében is, hogy így akár magasabb energiatámogatást lehet elérni. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42 százaléka alapvetően, további 17 százalékuk feltételekkel hajlandó lenne energiatakarékos beruházásokra jelentős összeget fordítani, ebből 37 százalék akár havi 16 ezer Forintnál többet is áldozna ezért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és kiadása.

 

"A lakosság jogosan jelölte meg, hogy fontos a politikusokra gyakorolt hatás és az energiatakarékos beruházások megfelelő ösztönzése. Éppen ezért dolgoztuk ki az MTVSZ-ben a Klímatörvény a fenntartható társadalomért című javaslatunkat, mely javítaná a hazai életminőséget, mindenki számára hozzáférhetővé tenné az energiatakarékos beruházásokat és az éghajlatvédelmet is erősítené" – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

 

A kutatás rövidített változata az MTVSZ oldalán érhető el.

17
feb/2011

Legyeket eszik a falióra - az első autonóm háztartási robotok egyike

Egyáltalán nem igényel áramot az a digitális falióra, mely egy forgó légypapír segítségével ejti csapdába a rovarokat, és azok kvázi megemésztéséből nyer a működéséhez elegendő energiát. A két fiatal és kissé talán provokatőr angol feltalálót - név szerint James Auger és Jimmy Loizeau - a húsevő növények ihlették.

 

Az önműködő falióra a légypapírral befogott rovarokat futószalagszerűen egy baktériumokkal teli tartályba juttatja, ahol a legyek lebomlanak. A kémiai reakció során energia szabadul fel, ezt hasznosítja az LCD óra világításkor. Ahhoz, hogy a prototípus tizenkét órán át folyamatosan működjön, állítólag összesen nyolc darab halott légyre van szüksége. A prototípust működés közben ezen a videón lehet megnézni:

 

15
feb/2011

Az év szemetelője

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

15
feb/2011

Mini madárvédelmi központ az ablakpárkányon

Könnyű madarakat védeni: etetni, itatni, odúkkal segíteni az idős fákkal is tarkított kertvárosi vagy falusi környezetben, ahol amúgy is nagy számban vannak jelen, de mit lehet tenni egy panel- vagy társasház, irodaépület emeletén?

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

10
feb/2011

Hetente egy-két italos kartont gyűjtünk csak szelektíven

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

Hulladék Munkaszövetség hulladékhasznosítás műanyag italos karton PET-palack újrahasznosítás szelektív hulladékgyűjtés

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com