12
júl/2016

Lezárhatják a Machu Picchut a turisták elől!

Ha turista vagy, ne szemetelj, főleg, ha olyan helyre mész, ahová nehéz eljutni. Gondold végig, ahová nehéz eljutni, ott nehéz a szemetet összegyűjteni és onnan a nagy gyűjtőkbe eljuttatni is. 

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

2014-ben exhibicionista, nudista turisták okoztak felháborodást a Machu Picchun a helyszín kezelőinél azzal, hogy a helyszínt háttérként használva meztelen fotókat készítettek a helyszínen. Később a sziklarajzok festékszóróval való átrajzolása és a graffitizés jelentett komoly problémát, mára a szemétügy és a fenntarthatóság a legfontosabb megoldandó feladat.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség
fotó: Bruce Tuten/ Flickr

Dél-Amerika leglátványosabb és leglátogatottabb turisztikai attrakciója évente 40 millió dollár bevételt eredményez az ország gazdaságának. 

A baj ott kezdődik, hogy mint minden népszerű turisztikai attrakció körül, a tömegturizmus olyan negatív hatásokat generál, ami miatt, a világ egyik legegyedülállóbb kulturális örökségi helyszínének az élettartamát a kutatók még vagy 100 évre becsülik abban az esetben, ha nem változnak a turisztikai szokások, és a turizmussal járó problémákat nem tudja felszámolni a kormányzat.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A 15. században épült Machu Picchut kb. 700-800 állandó lakosra tervezték, jelenleg 2500 turista látogatja naponta. A Cuzcói Egyetem kutatói, geológusai szerint ez a nagymértékű mozgás, igaz lassú ütemben, de a hegy életében gyorsnak mondható változást okoz. A gyalogló turisták folyamatosan koptatják a hegy felszínét, gyorsabb pusztítást okozva, mint az természetes formájában végbemenne. A turisták által okozott "erózió" akár a hegy elmozdulását is eredményezheti.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A világörökségi helyszín másik megoldatlan ügye a turisták által felhalmozott szemét kezelése. A mintegy 1 millió turista évente 14 millió tonna szemetet hagyott maga mögött, aminek az elszállítása egyelőre megoldatlan problémaként nyomasztja a kulturális örökségi helyszín felelőseit. A turisták akár 2-3 kg szemetet hagynak a helyszínen távozáskor. A hegy tetején maradt hulladék többsége nem komposztálható, az in situ újrahasznosítás nem megoldott, és 2400 méter magasból a hulladék elszállítása a jelenlegi feltételek mellett nagyon lassú. Jelenleg gyorsabban termelődik a szemét, mint ahogy el tudják szállítani. 

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A helyzetet nehezíti az is, hogy a vállalkozások, amelyeknek be kellett építeniük a szemét elszállítását a működési költségeikbe, a legkönnyebben a szemétszállító futárok fizetését csökkentik. Napjainkra az alacsony fizetés miatt a szemétszállító hordárok száma nagyon lecsökkent.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy csökkentsék a hulladékfelhalmozást, a vízhasználat csökkentésével, megújuló energiaforrások használatával, az alkalmazottaknak járó tisztességes fizetéssel, a helyben vásárlás alkalmazásával és népszerűsítésével. 

Az UNESCO a turizmus negatív hatásaiból származó megoldatlan helyzet és a helyszín erodálódása miatt felvette a legveszélyeztetettebb örökségi helyszínek listájára a Machu Picchut.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A fenntartható Machu Picchu megőrzése nem egyedül a helyiek feladata. A helyszínt a kormány, az utazásszervezők, a vállalkozók és a turisták együttes figyelemmel, kidolgozott cselekvési tervvel tudják megőrizni. Ehhez az érintett szereplők összefogására van szükség.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

Az UNESCO egy évet adott a kormánynak a helyszínen gondok kezelésére, ha nem sikerül túl lépni a problémán, a Machu Picchut a bizottság lezárja a turisták elől.

30
dec/2015

Mr. Forgó Kuka - a vízi szemétgyűjtő 

Vajon mennyi szemetet gyűjthetne össze a Felső-Tiszán az a baltimore-i vízimalom, amely a folyóba dobott szemetet halássza ki.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A 30 napelemmel felszerelt, napenergiával működő tutajszerűség kerekét egy vízi pumpa forgatja. Az üzembe, vagyis vízre állítása óta két év alatt több mint 350 tonnányi (1600 köbméter) szeméttől mentesítette a baltimore-i öblöt, többek között több mint 200 000 műanyag palacktól, 116 000 nejlonzacskótól, 176 000 csomagolóanyagtól, 250 000 hungarocell-származéktól, 6 500 000 cigarettacsikktől, 4000 üvegpalacktól és 1300 sportlabdától.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A kerék 22 500 kg szemetet gyűjt össze, és 2500 watt áramot termel naponta, ami egy amerikai családi ház napi energiaszükségletének elegendő mennyiség is lehetne.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A vízimalom működése viszonylag egyszerű. A  tutajra szerelt két tölcsérszerű kar segíti a vízfelszínén úszó szemetet a kerék felé irányítani, amit egy rugós gereblye kap el és tol rá egy mozgó szállítószalagra, ahonnan egy kukába sodródik a hulladék. Amikor a kuka megtelik, egy úszódokkra helyezik át a hulladékot, ahonnan pedig egy RESCO hulladékból energiát termelő üzembe viszik át feldolgozásra, itt választják le az újrahasznosítás szempontjából értékes szerves hulladékot is a többitől.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A folyamatosan forgó kerék a folyamatos mozgással oxigént juttat a vízbe, így javítja a halrajok élőhely- és a vízminőségét is. A vízimalom népszerűsége töretlen, a két év alatt a vízimalom lett az Egészséges öböl program egyik legfőbb turisztikai látványossága. 

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

Az Egészséges öböl programnak az öböl megtisztítása csak az egyik állomása, a végső cél az, hogy 2020-ra az öböl halászhatóvá és fürdőzésre alkalmassá váljon. 

Fotók: http://baltimorewaterfront.com/

16
okt/2015

A PET-kalózok egyedülálló régészeti lelete, a tiszai szemétfal

Javában zajlik az Ökoindustria kiállítás, ahol a tiszai PET-kalózok tökéletesen szembesítik az embereket a folyóba sodródott, elhagyott tárgyaikkal. 

Az Ökoindustria szakkiállításon innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására van lehetőség. Többek között környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, ökoépítészettel és megújuló energiával foglalkozó szervezetek, vállalkozások számára teremt bemutatkozási lehetőséget. 

PET-kalózok, akik nyaranta önkéntesen gyűjtik a Tiszába került PET-palackokat, az idei szakkiállításra hulladékrégészeti expedícióval érkeztek. Az évek alatt a földbe rétegződött szemétfalat Zsurk község közelében találták.

Ennek a szemétfalnak egy részletét és más a folyóban talált tárgyakat – cipőket, babákat és egyéb használati tárgyakat – lehet megnézni a PET-kalózok által összeállított remek kiállításon. 

17
aug/2015

Virágzó városi szemetesek

Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Fotó: Design Crave

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

 

 

04
aug/2015

A PET-kalózok rekordmennyiségű hulladékot gyűjtöttek a Tiszán

A PET hajók és kalózai immáron harmadik éve hajóznak PET palackokból készített hajóikon a Tiszán, és gyűjtik fáradhatatlanul a folyóban és a partszakaszán található műanyag palackokat. 

A folyami hulladékgyűjtő kezdeményezés gondolata a Tiszát áradáskor elöntő hatalmas szennyezés láttán született meg. Az első sikeres akciók a PET-vadászatok voltak, az önkéntesek ladikokba ülve gyűjtötték a rengeteg műanyag hulladékot, és juttatták el a hulladékgyűjtőkbe. A többnyire határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából érkező hulladék a folyó áradáskor először a Felső-Tisza vidékén, és később az alsóbb szakaszokon az ártéri erdőkben és a homokszigeteken halmozódik fel. 

Az első alkalommal több ezer palackot és más hulladékot is összegyűjtő kalózok később a PET palackokból hajókat építettek, olyanokat, amelyek teljes biztonsággal használhatók a folyami szemétvadászat hatékonyabbá tételére. Erre az összetett tevékenységre szerveződött rá a PET-kupa, ami egész évben zajló, több részből álló tevékenységet foglal magába. 

A folyami szemétvadászat abban is különbözik más szemétgyűjtési akcióktól, hogy a szemétgyűjtés után nem marad abba a közösségi tevékenység. 

Az év során összegyűjtött palackokból az aktivisták megépítik újrahasznosított hajóikat, majd az évad zárásaként folyami hajós versenyre kelnek velük.  

Az idei kalózverseny Vásárosnaményból indult, és Cigándon a hajók bezúzásával fejeződött be. Az aktivisták mintegy 2,5 tonna válogatott hulladékot, összesen 35 000 műanyag palackot, alumíniumdobozt és üveget gyűjtöttek össze. A fölhalmozott szemetet az önkéntesek szétválogatták, így a szemét nagy része újrahasznosító telepekre, műhelyekbe került. 

Így az összegyűjtött műanyagból még készülhet cérna, esőkabát, táska de polárpulóver is.

Fotók: 

21
júl/2015

Adidas cipő óceáni szemétből

Az Adidas a Parley For The Oceans platformmal közösen újrahasznosított óceáni szemétből készített edzőcipőt.

A Parley For The Oceans egy olyan szerveződés, ahol mindenféle vezetők, gondolkodók azért lépnek fel, hogy felhívják a figyelmet az óceáni ökoszisztéma törékenységére, az óceánok szépségére, az óceánokat érintő egyre több veszélyre.  

A gumitalpú cipőnek a felső része újrahasznosított óceáni műanyag szemétből, hátrahagyott halászhálókból és a Sea Shepherds aktivistacsoport által begyűjtött, az illegális orvhalászok által hátrahagyott mélytengeri eresztőhálókból készült.

A prototípus felső részét alkotó műanyag külső részére szőtték rá az óceáni hullámzás érzetét keltő mintázatban a zöldes hálót.

A Greenpeace által környezetszennyezéssel vádolt Adidas az Adidas Ultra környezetbarát termékkel cáfolni próbálja a környezetvédő szervezet állítását. Az óceánokat védő civil szervezettel közösen készített cipőjükre meg egyenesen büszkék, hogy bebizonyíthatják, hogy az óceánokat terhelő műanyag szemétből hasznos dolgokat is lehet készíteni.

A sneaker várhatólag majd a jövő évtől kerülhet a polcokra.

Fotók: ecouterre

09
okt/2014

Csikket szed és parkot takarít 8000 önkéntes

Lefestik a Feneketlen-tó padjait, Szolnok főterén nárciszültetés lesz.

Hetedszerre rendezik meg a 72 óra kompromisszum nélkül nevű országos önkéntes ifjúsági akciót október 9-12. között. Számos településen középiskolások és egyetemisták végeznek önkéntes közhasznú munkát hetvenkét órán át, többek között környezetvédő projektek keretében. Az akció a katolikus, a református és az evangélikus egyház közös kezdeményezése; részletes program itt.

Budapesten például lecsiszolják és lefestik a Feneketlen-tó körüli padokat, ugyanerre kerül sok a IV. kerületi Elem utcában, a Szent István parkban, a Bem rakparton, a Vérmezőn, Margitszigeten és a Városligetben. A III., az IX., a XIII. és XXI. kerületben parkolókat tisztítanak meg.

Kecskeméten az egymilliomodik hektár erdő parkban szedik fel a szemetet, söprik a leveleket, festik a kerítést. Sopronban parkrendezés is lesz a templom- és plébániatakarítás mellett. A pécsi Tettye parkban lombot gyűjtenek, gyomlálnak, felássák és takarítják a játszótereket. Szolnok főterén nárciszhagymákat ültetnek.

Az önkéntesek számára kiemelt feladat felszedni cigarettacsikkeket a kisgyermekesek látogatta parkokban, játszótereken. „Ezt a munkát a közmunkások és az úttakarítók nem végzik el. A feladatnak preventív célja is van. Két éve vettük be a projektek közé, mondván, hogy nincs méltó, vagy méltatlan munka” – írják erről a szervezők.

02
júl/2013

Felejtse el legalább egy napra a nejlonszatyrokat!

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.

28
szept/2012

Kövesse a hulladék útját a kukakultúra napján!

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

31
júl/2012

Elkapja a szemetet a meghekkelt kuka

A szemetet elkapó szemétkosarat barkácsolt egy japán fejlesztő. Az egyedi eszköz azokon tudna segíteni, akik lusták felállni a kukáig, de sosem találják el az irodai szemetest. A kerekeken guruló eszköz érzékeli a levegőbe feldobott szemét röppályáját, majd a saját pozícióját gyorsan úgy igazítja, hogy az eldobott papírgombóc vagy almacsutka belehulljon.

A FRP nevű fejlesztő egypár alkatrész felhasználásával, de gyakorlatilag a nulláról indulva készítette el az eszközt. Először a kuka alját gyártotta le, amelyre három, elektromotor hajtotta kereket szerelt. A kerekeket egy nyomtatott áramkörhöz kapcsolta, majd távirányítóval tesztelte a működésüket. A kukát a Microsoft játékkonzolaihoz árult Kinect egység irányítja, amelyet FRP feltört.

A Kinect minden mozgást három dimenzióban érzékel az apró részletekig videokamera, infravörös mélységérzékelők és térmikrofon összekapcsolásával, így lehet például a Microsoft Xboxával táncverseny szervezni több játékos között. FRP olyan szoftvert írt hozzá, amivel a Kinect a levegőben repülő tárgyakat figyeli, és oda irányítja a kukát, ahol a szemét földet érne.

A trükkös kuka megtervezéséről és működéséről szóló videót tíz nap alatt szinte 2,3 millióan nézték meg a YouTube-on – az egyik legutóbbi hozzászóló azonnal meg is vásárolná, ha sorozatgyártásba kerülne. (Londonban az olimpia alkalmával olyan szelektív hulladékgyűjtőket állítottak üzembe, amelyek egyben drótnélküli internetelérést biztosítanak, és vészhelyzet esetén menekülési útvonalak láthatók a tőzsdei hírek helyett az LCD-képernyőjükön.)

A Wired technológiai magazin a házilag barkácsolt robotok korszakát jósolta a Kinect 2010. októberi megjelenése után, és főleg annak hatására, hogy a Microsoft hivatalos fejlesztői környezetet (SDK) biztosít 2011 tavaszától hozzá. Hasonló kapacitású térérzékelő-távirányító rendszerek körábban csak több ezer dollárért voltak elérhetők, jellemzően egyetemi vagy céges kutatócsoportok számára.

«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.