30
okt/2018

Akkor leszel takarékos, ha nem lemondásként éled meg

Október 31-e a Takarékosság Világnapja, ebből az alkalomból összeírtam pár takarékossági ötletet. Szándékosan nem írtam "spórolást", mert az számomra mást jelent: inkább a külső hatások nyomására végezzük, és negatívumként, kényszerű korlátozásként éljük meg. Ezzel szemben a takarékosságot belső indíttatásból, másokra (is) tekintettel folytatjuk. Az alábbi ötletek legyenek gondolatébresztőek!

1. A több gyakran nem ésszerű
Sokféle termékből kapható összecsomagolt változat, azaz ha mondjuk fél tucat termék van egy csomagban, azt kedvezményes áron veheted meg. Sajnos ez gyakran vezet túlfogyasztáshoz, mert legtöbben élelmiszert vesznek így, pl. nyolcas csomag túrórudit, amit aztán "Nehogy megromoljon, egyél még egyet!" felkiáltással két nap alatt el is tüntetnek. Ugyanez vonatkozik a hatoscsomag sörre is. Lehet, hogy eszükbe sem jutott volna annyit megenni, meginni. 
Sőt, lehet, hogy tényleg eszükbe sem jut, és a fele túrórudi a hűtő hátuljába csúszva feledésbe merül, közben megpenészedik, és ki kell dobni. 

2. Ami pazarlásnak tűnik, az pazarlás is
Marika néni, a szomszéd pedikűrös kérdezte minap a következőt: "Abból a mosókapszulából akkor is egyet kell a mosáshoz dobni, ha tele van a mosógép, és akkor is, ha csak pár pólót mosok benne? Tehát ugyanannyi mosószerrel kell mosnom a harmadannyi ruhát is?" Bizony, a takarékos ember gondolkodik, és ha kételyei vannak, akkor a józan eszére hallgat. 

3. Azért, mert reklámozzák, még nem kell megvenni
Ide tartozik például a zuhanyozás közbeni testápoló. Tehát lezuhanyoztál, utána még vizesen bekened magad a testápolóval, aztán újra zuhanyozol és lemosod magadról a drága krém java részét, illetve a maradékát a törülközővel letörlöd a bőrödről. Ennek mi értelme? Tovább tart a tusolás, amit pont azért szeretünk, mert gyors, közben minimum kétszer több vizet fogyasztasz. Ráadásul a kádat vagy zuhanytálcát is többet kell sikálni, hogy ne maradjon csúszós a testápolótól. 

4. Ha javítható, akkor javítsd meg
Hogy egyetlen példát említsek: mit csinálsz a lyukas zoknival? Megstoppolod vagy kidobod? Amennyiben az utóbbi megoldást választod, az hosszú távon többe kerül – s nemcsak anyagilag –, mint rászánni egy félórát a stoppolásra. A zokni pamutból készül, amihez gyapot kell: ennek a növénynek a termesztése rendkívül sok napfényt, meleg hőmérsékletet és vizet igényel, vagyis félsivatagos területeket kell öntözéses művelésbe fogni, az ottani gyenge talajt mindenféle kemikáliákkal feljavítani, növényvédőzni az ültetvényt. Azt tudtad, hogy világ 3. legnagyobb gyapotexportáló országában, Üzbegisztánban a gyerekeket az iskolai nyári szünidőben kötelező jelleggel kivezénylik a gyapotföldekre betakarítási munkákat végezni? A kikényszerített gyermekmunka miatt több nyugati civil szervezet évek óta tiltakozik az üzbég gyapot importja ellen. Az üzbég vezetés mindent megígért a jelenség felszámolására, de még mindig előfordulnak ilyen esetek



5. Csomagolásban ne a méret legyen a lényeg
Egyes gyártók a pöttöm terméküket óriási dobozba csomagolják, hogy feltűnőbb legyen az üzletek polcain. Aki szokott a neten terméket rendelni, biztos bosszankodott már azon, mennyi csomagolóanyagot ki kell dobnia minden alkalommal. Ez számszerűsítve is két embernyi mennyiség: évente átlag 166 kilogramm csomagolási hulladékot vásárol minden EU-lakos Fizet érte, majd utána kidobja. Az Európai Unióban évente közel 66 millió tonna csomagolóanyag kerül a szemétbe: ebből közel 35 millió tonna papír és karton, nagyjából 16-16 millió tonna pedig műanyag és üveg. Magyarország a csomagolási hulladék visszagyűjtésében nem éri el az EU-szintet.
A műanyag élelmiszercsomagolás az Európában évente felhasznált 49 millió tonna műanyag 40 százalékát teszi ki, ez tehát a műanyag leggyakoribb felhasználási módja. A műanyag élelmiszercsomagolás nagy része nem újrafelhasználható és nem újrahasznosítható, illetve többféle vegyszert is tartalmazhat, köztük biszfenol A-t (BPA-t) és ftalátokat, amelyek a többi között egyes daganatos betegségek és a meddőség kialakulásáért is felelősek lehetnek. A rosszul megtervezett műanyag csomagolás miatt évente 75-112 milliárd euró értékű csomagolóanyag megy kárba – ez az összeg megegyezik Szlovákia és Magyarország együttes GDP-jével.

6. Miért nincs mindenből utántöltő?
Folyékony szappanból, mosogatószerből, légfrissítőből, ablaktisztítóból láttam eddig utántöltőt, de érthetetlen módon másból nem nagyon. Pedig a legtöbb testápolási, kozmetikai és háztartási készítményből lehetne. Persze az utántöltőnek is van csomagolása, de lényegesen kisebb, egyszerűbb, könnyebb, mint az eredeti terméké, tehát ezzel fajlagosan sok alapanyagot lehetne megtakarítani.  
"A gyártók nem érdekeltek ebben, mert a műanyag gyártása nagyon olcsó. Ezzel küzdünk mi is, pedig volnának sokkal inkább környezetbarát csomagolási megoldások", mondja kérdésemre Merza Péter, a HUMUSZ Szövetség alelnöke, oktatási vezetője. Összességében nehéz megbecsülni, hogy milyen módszerrel mennyit tudnánk megtakarítani.
"A tudatosságnak olyan szintje volna kívánatos, hogy le tudjunk mondani bizonyos kényelmi dolgokról, és alkalmanként lépjünk ki a komfortzónánkból. Például tusfürdő helyett szappant használjunk, mert annak nem műanyag a csomagolása, mint a tusfürdőnek. Ezzel a rendszeres utántöltést is kiváltjuk, és az egyszerű összetételű szappannak köszönhetően sokkal kevesebb vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba."
A megelőzés ott kezdődik, hogy a tényleges szükségleteinkre tudjunk hallgatni, tanácsolja Merza Péter. S vajon miképp lehetne nem lemondásnak megélni a takarékosságot? "Ha érzékenyek leszünk a körülöttünk lévő világra és annak problémáira; ha fel tudjuk azt fogni, hogy cselekedeteinkkel hozzájárulunk a fenntarthatósághoz; ha saját magunkat jobban érezzük a bőrünkben, mert tudjuk, hogy jót teszünk, akkor már nem lemondásként, hanem tudatos elkerülésként, pozitív előrelépésként értékelhetjük a takarékosságot."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

26
okt/2018

Mit tehetsz a munkahelyi beltéri légszennyezés ellen?

Nemrég egyik Olvasónk küldte az alábbi sorokat:
"Pár hetes terhesen az irodánkban sajnos kicserélték  a szőnyeget, ami nagyon büdös. Itt kell benne ülnöm, ami rémisztő. (...) Van valami ötletük, hogy hogyan lehetne mihamarabb ezt a párolgást megszüntetni, csökkenteni, mert egyszerűen kaparja a torkom, fáj a fejem már 1 nap után. És nagyon féltem a legsérülékenyebb időben lévő babát."

Az eset rendkívül összetett: például elvárható-e a munkáltatótól, hogy felvilágosítsa dolgozóit bármilyen olyan felújítási-átalakítási munkálatról, amelynek egészségügyi kockázata lehet? Végeztek-e bármilyen levegőminőségi vizsgálatot a szőnyegcsere után? Van-e munkavédelmi képviselő a cégnél, és ha igen, akkor  miért nem lépett a dolgozók tájékoztatása-védelme érdekében? 

VOC illékony szerves vegyületek légszennyezés szőnyeg

Pixabay

Mit tehet a dolgozó ilyen esetben, kérdeztem Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjét, természetvédelmi mérnököt.

A padlószőnyeg-ragasztóban lévő illékony szerves vegyületek (VOC) a lerakás után még hónapokig párolognak a légtérbe, bár egyre csökkenő intenzitással. Az Olvasó által említett panaszokat valóban okozhatják a levegőbe került illékony vegyületek. Rendkívül fontos, hogy a kismama haladéktalanul menjen el az orvosához, és írassa ki magát betegszabadságra, hogy ne kockáztassa a születendő gyermek egészségét.

Mennyi időre írassa ki magát? 

Legalább egy hónapra!

Hogyan kellett volna helyesen kezelni a szőnyegcserét? 

A munkáltató cég helyében előre nyilatkoztattam volna egyrészt a padlószőnyeg gyártóját, hogy nem tartalmaz brómozott égésgátló vegyszereket a termék, másrészt pedig a cserét végző vállalkozótól olyan ragasztót használatát követeltem volna meg, amely mentes illékony szerves vegyületekről (a vizes bázisú ragasztó nem feltétlenül jó a padlószőnyeg rögzítéséhez).

Mi a teendő céges szinten hasonló esetben?

A munkahelyi levegőminőséget szabályzó jogszabály alapján a munkáltatónak a dolgozókat is előzetesen tájékoztatnia kell egy várható felújításról (például szőnyegcseréről), mérlegelni annak egészségügyi kockázatait, illetve utólagosan kihívni akkreditált levegőminőség-vizsgáló szakértőt. Amennyiben a nemzetközi szakirodalom által biztonságosnak vélt szint feletti értéket mutat a mérés, a munkavégzést fel kell függeszteni a helyzet rendeződéséig. Ez a jelek szerint eszébe sem jutott ennek a vezetőségnek. Egy kényszerszabadság több milliós veszteséget okozhat egy nagyvállalatnak.

Lehet kérni a céges munkavédelmi képviselő segítségét?

Minden 20 főnél nagyobb cégnél kötelező munkavédelmi képviselőt választani a Munkavédelmi Törvény szerint. Az Olvasó kérdezze meg őt, hogy birtokába jutott-e a szükséges dokumentáció. A levele arra utal, hogy a céges munkavédelmi képviselő nem lépett.

Mit tehet még Olvasónk?

Először is írásban jelezze panaszát a munkáltatónak, leveléhez mellékelje néhány tanú beszámolóját. Elutasító válasz esetén forduljon a területileg illetékes Kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, és levelében részletesen írja le a történetet. Azért tartjuk fenn adóforintjainkból a hatóságot, hogy ilyen esetben segítsenek. Az Olvasónak azért is ki kellene állnia a jogaiért, mert ha például a panaszt követően a munkáltató felmond neki, ilyen esetben szinte 100 százalékban a dolgozó javára ítél a munkaügyi bíróság.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Kapcsolódó cikkünk a címre kattintva olvasható:

Ha új szaga van valaminek, tekintse figyelmeztetésnek!

20
okt/2018

Természetes tippek a csonttömeg növelésére

Október 20-án van a csontritkulás elleni világnap, amelyet azért jelöltek ki, hogy legalább évente egyszer figyelmeztessenek arra: a "néma kór"-nak is nevezett csontrikulásnak nincs különösebb tünete, nem fáj, viszont a miatta bekövetkezett csonttörések szövődményei súlyosak, végzetesek lehetnek. A világnap egyetlen nap az évből, a csontritkulás ellen azonban mindennap legalább 20 percet mozognunk kellene. Ez azonban egy kis rutinnal beépíthető a legfeszítettebb napi menetrendbe is, mindjárt kiderül, hogyan.

Balra az egészséges, jobbra a csontritkulásos csont

Magyarországon mintegy 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved a csontritkulás enyhébb vagy súlyosabb formájában, de számuk nagyobb is lehet, mert életmódunk mozgásszegény, táplálkozásunk nem kiegyenlített. A nőket a menopauza után, a férfiakat 55 éves kor fölött kezdi fenyegetni a betegség. 

Azt mondják, a csontritkulás elleni küzdelem a születéssel kezdődik, és ebben van igazság. A testünk vázát alkotó csontokra sokan olyan anyagra tekintenek, ami "megvan", és nem kell törődni vele. Ezzel szemben a csontszövet élő anyag, szervezetünk folyamatosan lebontja és újraépíti a csontsejtek állományát. Átlagosan 30-as éveinkig pozitív a mérleg: több csontsejt keletkezik, mint amennyi elpusztul. Utána viszont mindkét nemnél átbillen a mérleg nyelve, és felgyorsul a csontszövet leépülése.

A csontritkulás folyamatát leginkább csak lassítani lehet, sokszor már az is eredmény, ha a kezelés hatására nem romlik tovább a beteg állapota. A csontritkulás miatt kialakult csonttörésen átesett betegek fele nem is akarja kivizsgáltatni, kezeltetni magát, és mindössze 10-20 százalékuk kap megfelelő kezelést.
Létezik olyan új típusú gyógyszer, amely hatékonyan támogatja a csontépítést, ám ennek havi adagja még támogatással is 10 ezer forint, és élethosszig kell szedni. Így aztán a betegek többsége egy év után elhagyja a gyógyszerszedést, nem törődve a kockázattal.

A csonttörés megakadályozására napi szinten érdemes a természetes módszereket előnyben részesíteni, mert olcsóbbak és mindenki számára elérhetők.

Ott sűrű a csont, ahol dolgozik az izom: ha valaki naponta 10 kilométert kerékpározik, annak a felsőtestében, gerincében olyan gyenge lehet a csontállománya, mint aki egész nap a tévé előtt heverészik.  A mozgásnak nemcsak az erősítés miatt van jelentősége, hanem az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció fejlesztéséhez is fontos, hiszen ezek segítenek abban, hogy ne essünk el. Akkor igazán csonterősítő a mozgás, ha nem megterhelően erősíti az izmokat és ellentétes irányú a gravitációval. Legjobb a teljes testet átmozgató tánc, a nordic walking, a lépcsőjárás, túrázás, az óvatos súlyemelés, az ellipszis tréner, az úszás, a jóga, a tai chi és a pilates.

Konyhai fitnesszel a csontritkulás ellen

Dr.Bri

Tökéletesen alkalmas a konyhai fitnesz is: miközben vársz arra, hogy felforrjon a teavíz, miért nem fekvőtámaszozol a konyhapult szélének támaszkodva? Vagy miért nem jársz néhány percig helyben, magasra húzva a térdedet? Vagy miért nem használod súlyzónak a 1,5 literes ásványvizes palackot? Vagy miért nem fogod meg a konyharuhát, és húzogatod a két végét két irányba, amivel feljeszted a felsőtested izmait? Bontsd 3-5 perces részegységekre a napi 20 perces mozgást, amivel nem is izzadsz le, mégis megvan a kellő mennyiség. A neten számos egyszerű tornagyakorlatot találsz. Egyik kedvencem az, amelyikben a két kezedet úgy teszed össze, mintha imádkoznál, könyöködet vízszintesig emeled, és 5 másodpercig tiszta erőből összenyomod a tenyereidet. Egyszerű és hatásos, ki lehet próbálni!

Ami a táplálkozást illeti, a csontépítéshez fontos a kalcium fogyasztása: napi 2,5 dl tej fedezi a napi kalciumszükségletünk harmadát. Mondanám, hogy ez két tejeskávé, de a kávé pont nem ajánlott csontrikulásos betegeknek, mert fokozza a csontvesztést. Ők választhatják a cikóriát is, ami napjainkban már korántsem olyan ízű, mint nagymamáink korában. Egyes hipermarketekben kapható olyan instant Mischung (keverék), amely 80 százalék cikóriából és 20 százalék rendes kávéból van, teljesen elfogadható íze van. 

Természetes kalciumforrás tejtermékeken kívül a teljes kiőrlésű gabona, a hüvelyesek, csonthéjasok (ide értendők a növényi tejek is) és a sötét leveles zöldségek, de szezámmag, a mák és a gomba is. Kimutatták, hogy aki nem fogyaszt elég kalciumot, annak testében nagyobb a zsírszövetarány is, mint másoknál, tehát a kalcium természetes zsírégető. Érdemes napi szinten D-vitamint és magnéziumot is fogyasztani a kalcium beépítéséhez.

Pixabay

Hogy minimálisra csökkentsd a megbotlás és elesés kockázatát, tarts rendet a lakásodban. A műszaki eszközök kábeleit és az egyéb vezetékeket kötegeld össze vagy húzd rájuk kábelcsatornacsövet. Tegyél csúszásgátló alátétet a szőnyeg alá, szüntesd meg a küszöböket, és ha lehet, a fürdőszobában cseréltesd le a kádat zuhanyfülkére, amelybe könnyű beállni, és az ajtajának köszönhetően nem fröcsköl ki belőle a víz, amitől csúszóssá válna a járólap. A sötét sarkokban szereltess föl világítást, lehetőleg energiatakarékos mozgásérzékelőset. Otthon ne papucsot, hanem textil felsőrészű tornacipőt viselj. És lépcsőzés közben mindig, de mindig fogd meg a korlátot!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

18
okt/2018

Áram nélkül oldották meg a hollandiai Afsluitdijk-gát kivilágítását

Nemrég jelent meg egy kisfilm a hollandiai Afsluitdijk-gát zsiliprendszerének kivilágításáról, amelynek az a lényege, hogy csak akkor villan fel, ha egy áthaladó autó reflektora megvilágítja. Igen, speciális prizmás fényvisszaverő csíkokból áll. Értelme pedig kettős: a fényszennyezés mérséklése és az energiatakarékosság.

Egy városi épülettel kapcsolatban másképp gondolkodunk, azt folyamatosan látni és láttatni szeretnénk. De egy természeti környezetben épített objektumnak nem kell állandóan fényárban úsznia: az megzavarja például a vonuló madarak és jelen esetben a tengeri állatok életét, akár a pusztulásukat is okozhatja. Ráadásul az energiaigénye is óriási, hacsak nem megújuló energiaforrás táplálja. 

Az Afsluitdijk (ejtsd: afszlaötdejk, „zárógát”) 1927 és 1933 között épült 32 kilométer hosszan és 90 méter szélességben, a tengerszint felett 7,25 méterrel. A gát választja el a Zuiderzeet („déli tenger”), Hollandia egykori beltengerét (a mai IJssel-tavat) az Északi-tengertől.

Waterbriefingglobal

A gáton 60 zsilipkapu áll, amelyek felújítása erősen esedékes volt, ám a holland nemzeti útalapkezelő célja, hogy a létesítmény energiasemleges legyen, azaz messzemenően vegye figyelembe a természetes környezet igényeit, és törekedjen a minimális energiafelhasználásra, illetve azt kizárólagosan a környezetéből szerezze megújuló forrásból. Ekkor jött a képbe Daan Roosegaarde holland művész: az ő Studio Roosegaarde nevű innovációs csapata urbánus környezetbe tervez olyan projekteket, amelyekben egybeolvad a művészet és a technika.

Roosegaarde terve a Gates of Light (Fénykapuk) nevet kapta. Azt találta ki, hogy prizmacsíkokat rögzít a zsilipkapukra, amelyek csak akkor bocsátanak szórt fényt a környezetbe, ha megvilágítja őket egy autó. Ez inkább csak jelzésszerű fény, többre áthaladás közben nincs is szükség. A projektről készült angol-holland nyelvű hosszabb film megtekinthető alább. 

Természetesen biztonsági okból felszereltek hagyományos lámpákat is a zsilipekre. Ezek energiaellátását a zsilipekbe szerelt árapály-erőmű szolgáltatja, illetve a Blue Energy pilot projekt keretében azt vizsgálják, mennyi energia állítható elő a gát egyik oldalát mosó sós víz és a másik oldalon hullámzó édesvíz sókoncentrációs különbségéből. Egy 6,5 MW-os naperőmű építése is szóba került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

12
okt/2018

Városban is lehet erdőfürdőzni – és érdemes is!

290 millió ember nem tévedhet: 20 országban végzett 140 kutatásban ennyien válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként hat rájuk a Természet. A felmérésben vizsgált emberek egészségi állapota jelentősen javult azzal, ha akár csak heti fél órát töltöttek zöld környezetben. Csökkent a II-es típusú cukorbetegség, a krónikus keringési betegségek, az idő előtti halálozás, a koraszülés, a stressz és a magasvérnyomás-betegség aránya körükben, állapították meg a kutatási adatokat összesítő Kelet-Angliai Egyetem szakemberei.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Mindez pedig az erdőfürdőnek köszönhető. A szabadidős tevékenység Japánból ered, ott sinrin-jokunak nevezik. Az erdőfürdő során a túrázók úgymond "megmerítkeznek" a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek eredetileg a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, hasonló hatást váltanak ki az emberi szervezetben is. 

A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még 7 napig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek (Natural Killer, azaz NK-limfociták) aránya. E fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezetünk immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen.

Kiderült, hogy ugyanezt a kedvező hatást nemcsak az erdők, hanem a városi parkok is képesek nyújtani. Mérések szerint a parkban töltött idő hatására ugyanúgy csökkent a nyálból kimutatható kortizol nevű stresszhormon mértéke, mintha az illető vidékre utazott volna. "A természetben olyan baktériumokkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek erősítik az immunrendszerünket és mérséklik a gyulladásokat a szervezetünkben", mondta Caoimhe Twohig-Bennett kutatásvezető.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Így végezd a sinrin-jokut városi parkban:
1. Keress egy hívogató helyet a parkban, ahol jólesne leülni akár a fűben, akár egy padon. Nem kell eldugott helynek lennie, az is jó, ha nyüzsgés van körülötted. Vagy ha rálátsz ilyen helyre.
2. Kapcsold ki a mobilodat, nem lesz szükséged háttérzenére és fotózni sem kell közben. Jó lenne, ha tényleg kikapcsolnád a mobilt, nem csak lenémítanád.
3. Összpontosíts arra, amit magad körül látsz és hallasz. Hallod-e még az autókat, vagy már csak a madarak csicsergését, a fák lombjának susogását, a szalagdáló gyerekeket és csaholó kutyákat? Utoljára mikor számoltad meg, hogy hány vadkacsa repül egy V-alakú költöző alakzatban?
4. Tudatosítsd magadban a jelen pillanatot, azokat az érzelmeket, érzéseket, amelyek átfutnak rajtad. Lesznek köztük jók, például hogy milyen finoman melegíti a napsütés a bőrödet, illetve még benned dolgozó stressz által kiváltottak, mint hogy sürgősen vissza kéne kapcsolni a mobilt – ne tedd.
5. Próbálj lelassítani, ne gondolj a hétköznapok elvárásaira, a feletted tornyosuló feladatokra. A körülötted zajló eseményeket figyeld, azokra koncentrálj.
6. Ha lehet, tölts ott legalább két órát – de már 20 perc után érezni fogod az erdőfürdő jótékony hatását. Nem is kell elmondanod senkinek, hogy hol voltál, ez a taposómalomból elcsent két óra legyen csak a tiéd.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

A növényi illóolajok antibakteriális, gombaölő, rovarriasztó hatását elsőként Borisz Tokin orosz biokémikus írta le 1928-ban. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka.

Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt elpusztította a kórokozókat, a lucfenyő illóolaja hatvan perc alatt. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában.

A városi erdőfürdőt egészen lombhullás utánig végezheted, amíg még langyos az idő: az enyhe hőmérséklet elősegíti az immunerősítő hatású fitoncidok párologtatását. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

09
okt/2018

A legjobb prebiotikum ott van a spájzodban

Erősítenéd az immunrendszeredet? Lecsendesítenéd a túlpörgetett idegrendszeredet? Fogyni szeretnél? Ezek a kívánságok is gyorsan teljesülhetnek akkor, ha segíted a bélflórád működését. Ehhez pedig nem kell ezrekért mindenféle kapszulákat venni, mert a mindenki számára hozzáférhető alma és körte tökéletes tápanyag a bélflóra számára. Az almában és a körtében ugyanis nagy mennyiségű prebiotikum van: így nevezzük a vízben oldódó rostokat, mint az inulin vagy a pektin, de ebbe a kategóriába tartozik a tejcukor, más néven laktóz is. (A probiotikum más: azok a bélflóra működését segítő élő mikroorganizmusok. A prebiotikumok serkentik a probiotikumok szaporodását.

Pixabay

Vízoldékony rostokból naponta 4-6 grammot ajánlott fogyasztanunk. Napi egy alma és egy körte összesen 9-10 gramm rostot jelent, ennek körülbelül fele prebiotikum. Vagyis két szem gyümölccsel eléred az ajánlott mennyiséget. Ráadásul a gyümölcsök tartalmazzák a szükséges vizet is, ami ahhoz kell, hogy a rostok megpuhuljanak, feloldódjanak.

Bélflórának nevezzük a belek falán belül lévő védőréteget, amely átlagosan 500 különféle fajhoz tartozó mikroorganizmus milliárdjainak összessége. Vannak köztük baktériumok, gombák és állati jellegű egysejtűek. Születésünkkor még steril a bélrendszerünk, aztán az anyatejjel, a szájba vett játékokkal, a lélegzéssel, táplálkozással az évek során benépesül a rendszer. A baktériumok teszik ki a vastagbél flórájának nagy részét. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a vastagbél a bolygóidegen keresztül kapcsolatban van az aggyal, illetve útközben a mell- és hasüregi szervekkel. Vagyis ha odalent minden rendben, akkor az kedvezően hat a belső szerveink működésére. Sőt, az új felfedezések szerint egyes bélbaktériumok (illetve a hiányuk) felelős a szívinfarktusért, az ízületi gyulladás kialakulásáért, a kalciumfelszívódásért, az alvásminőségért, a hangulatingadozásokért és a depresszióért is, és még sok mindenért, amiről egyelőre nem is tudunk. Ezért mondják, hogy a bélflórára érdemes volna önálló szervként tekintenünk, és ennek megfelelően foglalkoznunk vele.

Pixabay

Tehát a táplálkozásodat úgy kellene alakítanod, hogy gátold a káros bélbaktériumok működését, és serkentsd a jó mikrobákét. A növényekben lévő rostok az ember számára nem tekinthetők tápanyagforrásként. Így érintetlenül haladnak át a vékonybélen egészen a vastagbélig, ahol viszont a vízben oldódó rostok tápanyagforrásként szolgálnak a baktériumok számára. Amikor a baktériumok megkezdik a prebiotikumok lebontását, akkor a vastagbél kémhatása (pH-érték) savas irányba tolódik el, ami kedvez a jó baktériumok szaporodásának. A baktériumok működésük közben olyan anyagokat is termelnek, ami csökkenti az LDL, azaz a "rossz" koleszterin szintjét. A rostok képesek megkötni a táplálékkal elfogyasztott cukor bizonyos részét is, ami így lassabban szívódik fel az emésztőrendszerben, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, késleltetve a következő éhségérzet megjelenését.

Egy átlagos alma 95 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 25 gramm szénhidrátot, 19 gramm természetes cukrot és 3 gramm rostot tartalmaz, aminek a fele pektin, vagyis prebiotikum. Emellett antioxidáns hatású fitokemikáliákat (kvercetin, katekin, klorogénsav, antocianin), A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat is tartalmaz. Az alma 86 százaléka víz. Az alma glikémiás indexe alacsony, átlagosan 39 (az édesebb fajtáknak kicsit magasabb). A GI azt mutatja, milyen mértékben növeli a vércukorszintet egy étel, tehát minél alacsonyabb az index száma, annál kedvezőbb az étel.

Egy átlagos körte 100 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 26 gramm szénhidrátot, 16 gramm természetes cukrot és 6 gramm rostot tartalmaz, aminek több mint a fele vízoldékony rost. Emellett szintén tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat. A körte 84 százaléka víz. A körte glikémiás indexe átlagosan 38, szintén alacsony.

Ide kattintva elolvashatod, hogyan kell megtisztítani az almát és a körtét a növényvédőszer-maradéktól.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

07
okt/2018

Köhög a robotmackó, ha veszélyes a légszennyezés mértéke

Londonban évente 44-szer többen, 9400-an halnak meg a légszennyezés miatt, mint közlekedési balesetben (211-en). A tiszta levegőhöz való jog nem szerepel az alapvető emberi jogok között, ezért most egy figyelemfelhívó akcióval próbálják a politikusokat is arra bírni, hogy tegyenek lépéseket ebben az irányban.

légszennyezés London Toxic Toby

A Toxic Tobynak nevezett robotmackóval a legforgalmasabb kereszteződésekben találkozhatnak a londoniak. A mackó a beépített valósidejű légminőség-figyelő vezérlésére mindannyiszor elkezd köhögni, valahányszor a kereszteződésben a levegőminősége kritikussá válik. Az adatokat a BreezoMeter nevű levegőminőség-figyelő szolgáltatás alkalmazása továbbítja Toxic Tobynak.

A robotmackó teste 3D-nyomtatással készült, és képes bizonyos mozdulatokra is (felhúzza a szemöldökét, forgatja a fejét, a szájához emeli a mancsát). A mackó a köhögéssel egy időben egy rövid figyelmeztető üzenetet is küld az adott kerület képviselőjének közösségimédia-fiókjába a levegőminőség aktuális állapotáról.

légszennyezés London Toxic Toby

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke szerint "Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz (...)". De ebben szerepelnie kéne annak is, hogy jogunk van az egészséges környezethez is. 

A londoni akciót a McCann reklámügynökség helyi irodája szervezte. "A légszennyezés láthatatlan, ezért valami igazán szokatlan módon akartuk megjeleníteni. Márpedig nem mindennap látni robotmackót az utcán", mondta James Crosby, az ügynökség kreatív munkatársa. Úgy tervezi, Toxic Toby először angliai körútra indul, majd más országokba is ellátogat, hogy másutt is segítsen felhívni a figyelmet erre a mindenkit fenyegető problémára.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com