Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
29
júl/2011

Autóvezetés alkohollal - nem inni, csak tölteni kell

A tequila és az autós közlekedés első hallásra semmiképp nem tűnik nyerő kombinációnak, pedig valójában az: feltéve, ha az alkoholt nem a sofőr, hanem az autó kapja. A sivatagokban is gyakran megtalálható agávé növény - a mexikói röviditalok hagyományos alapanyaga - felhasználásával kiváló bioüzemanyag készíthető a legújabb tanulmányok szerint.

Ehhez ráadásul még arra sincs szükség, hogy olyan termőföldeket foglaljanak le, amik egyébként élelmiszertermelésre is megfelelők lennének, az agávé ugyanis még azokon a zord helyeken is megél, ahol rajta kívül talán csak kaktuszok élnék túl. Akár a sivatagokban is termeszthető, ez az agávé egyik legnagyobb előnye - számol be az Oxfordban készült tanulmányról a Guardian.  

 Forrás: FlickR

A jelenlegi bioüzemanyagokat általában elsősorban kukoricából, illetve Brazíliában főleg cukornádból készítik, ezért szó szerint az élelmiszeriparral kell versenyezniük a termöföldekért, vízért és tápanyagokért. Az Egyesült Államokban és az EU-ban felmerült már korábban is, hogy a kukoricából készülő bioetanol gyártása is felelős lehet az élelmiszerárak növekedéséért. A bioüzemanyag-ipar kezdeti lendülete ezért kissé megtört, főként az állami támogatások, vagy a kedvező törvényi szabályozás hiánya miatt. Az agávé növénnyel azonban elképzelhető, hogy új erőre kap az iparág. 

Az agávé forró, száraz környezetben is megél, olyan körülmények között is, melyek más növények számára gyakorlatilag teljesen élhetetlenek lennének, így legalább biztos, hogy sehol nem kell majd választani az agávé és az élelmiszeripar számára termelt növények ültetvényei között.  Az agávé ráadásul vizből sem igényel annyit, mint a cukornád vagy a kukorica, ezzel is tovább csökkentve az agávé-üzemanyag környezetre gyakorolt esetleges káros hatásait. A növény egyébként többféle formában és méretben létezik - akár embernagyságúra is megnőhet - hatalmas lédús levelei pedig rengeteg cukrot tartalmaznak. 

 Forrás: FlickR

A tanulmány készítői szerint ez az első összefüggő vizsgálat az agávéből készült bioetanol teljes életciklusára nézve, beleértve a gyártással és az üzemanyag használatával kapcsolatos kibocsátást és a leadott energiát is. A számítások során figyelembe vették a termesztés és gyártás minden lépésének esetleges környezetkárosító hatásait, a rovarirtó vegyszerek használatától kezdve egészen addig az elektromos áramig, ami a gyártás során fel nem használt felesleges növényi részek elégetéséhez kell. 

Az új üzemanyag mindössze 35 gramm szén-dioxiddal szennyezi a légkört annyi idő alatt, amíg 1 MJ (megazsúl) energiát megtermel - a kukoricából készülő etanol 85 grammot, a hagyományos benzin 100 grammot produkál ugyanennyi energia termelése közben. A cukornádból készülő üzemanyag jobban teljesít ugyan - 20 gramm széndioxid-kibocsátásért felelős - de ezt a fajta bioüzemanyagot a kutatók szerint Brazílián kívül máshol nem igazán éri meg gyártani, mert csak a hatalmas trópusi országban van ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű víz és termőföld, illetve alacsony széndioxid-kibocsátású vízerőmű, mely viszonylag tiszta energiát szolgáltathatna a gyártáshoz. 

A kutatók szerint az agávé növény tulajdonságai miatt tökéletes alapanyaga lehet a bioüzemanyagoknak a jövőben, és mivel meglehetősen igénytelen, a közelgő klímaváltozáshoz is képes lehet alkalmazkodni. Ausztráliában már évek óta tesztelik a növényt, és próbálkoznak az agávéból készülő bioetanol gyártásával, de egyes szakértők Mexikóban és Afrikában található elhagyatott agávé-ültetvényeket is csatasorba állítanának az új bioüzemanyag gyártása érdekében.  

A tanulmány készítői szerint tény, hogy a bioüzemanyagok fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben, de ez csak egy kis lépés a zöldebb közlekedés felé vezető úton. Szerintük olyan új technológiákra van szükség az autógyártásban, melyek gyakorlati használatával lényegesen kevesebb üzemanyagra van szükség, akár hagyományos benzinről, akár bioüzemanyagról beszélünk. Az élelmiszeripar és az üzemanyaggyártás ugyanis szerintük előbb vagy utóbb már biztosan nem lesz képes osztozni a bolygó termőföldjein. A tudósok szerint az igazi áttörést hosszú távon talán az algából készülő bioüzemanyagok jelenthetik majd.


0
Tovább
25
júl/2011

Környezettudatos új generációt nevelnek - a világ egyik legzöldebb iskolája Indiában

A világ egyik legszegényebb és legnagyobb levegőszennyező országaként számontartott Indiában a lehető legjobb módszerrel küzdenek a jövő klímaváltozása ellen. Azon dolgoznak, hogy a most felnövő gyerekek számára már magától értetődő legyen a környezettudatos életmód. 

A jelenlegi generáció hozzáállását gyökeresen megváltoztatni hosszú és nehézkes folyamat, ezt mutatja az elmúlt néhány év, egy sor sikertelen klímakonferencia és megvalósulatlan terv is. Ezért is különösen fontos, hogy a mai gyerekek felnőttkorukban már összhangban éljenek a természettel. Az öko-iskolák persze a fejlett és felvilágosult európai országokban és az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebbek, a kis indiai iskola elkötelezettsége talán mégis egyedülálló.

Forrás: Reuters

A Pune városában, Mumbaitól mindössze 190 kilométerre található Aman Setu iskola teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült, a tetőket régi plakáttáblákból, a falakat használt műanyagflakonokból, cementes zsákokból és persze sárból építették. Az alapozáshoz és a padlóhoz tehéntrágyát is használtak. 

Az Aman Setu (jelentése: a béke hídja) iskolát 2008-ban alapította egy indiai tanárnő, Madhavi Kapur. Összesen négy tanítványa volt akkor, ma már száznegyvenen vannak, elsősöktől egészen ötödikesekig. Eleinte persze nem volt túl sok pénzük az építkezésre, a tanárnő egyik korábbi tanítványa - aki időközben építész lett - ezért is javasolta, hogy lehetőleg elsősorban újrahasznosított anyagokban gondolkozzanak.

A földterületet az iskola vezetője a saját bátyjától bérli, az épületeket mindössze nagyjából két és fél millió forintból húzták fel. Az Aman Setu iskola két egyszintes házból áll, melyek összesen négy tanteremnek adnak helyet. A tanítványok rattanból készült matracokon ülnek az osztálytermekben, idősebb diákok régi könyveiből tanulnak, amiket ők is továbbadnak. Saját zöldségeiket termesztik az iskola kis konyhakertjében, és egy tartályban halakat is tenyésztenek. 

 Forrás: Reuters

A gyerekek tömegközlekedéssel járnak az iskolába, ahova egyébként a helyi közlekedési vállalattól egy leselejtezett buszt is szereztek. Kicsit átalakítva és felújítva a busz most szintén osztályteremként üzemel. Az iskola egyenruháját kézzel varrják, az eredetileg is kézzel sodrott és szőtt, hagyományos indiai anyagból, az úgynevezett Khádi-ból.

A tanárok ebben az iskolában nem bánják, ha a gyerekek kisétálnak a matekóráról, hogy megetessék a kedvenc halukat. Nem kapnak büntetést, ha sétálgatnak egy kicsit mezítláb a füvön, mielőtt visszaülnek az osztályterembe. Sőt, még bátorítják is őket, mert ahogy ők mondják, azt szeretnék, ha éreznék, eggyé válnának a környezetükkel. 

 Forrás: Reuters

A mesébe illő történetnek persze megvoltak a kezdeti nehézségei: a szülők eleinte nem igazán akarták a gyerekeiket olyan iskolába küldeni, ahol egy leselejtezett buszban tartják az órákat, sok időbe telt meggyőzni őket. Mostanra viszont annyira népszerű lett a környéken az iskola, hogy hamarosan bővülniük kell, mert még busszal együtt sem férnek el az eredeti épületekben. 


0
Tovább
20
júl/2011

Galambok kopogtatnak az ablakon - környezetbarát házhozszállítás idomított állatokkal

Az új cipőmárkát megalkotó kis brüsszeli cégnél hamar felismerték, hogy ha vásárlóikat el akarják érni, ma már internetes rendelési lehetőségre is szükségük van. A szállítási költségek viszont általában olyan drágák, hogy a legtöbb webáruházból egész egyszerűen nem éri meg kisebb dolgokat, mint például egyetlen pár 80 eurós (nagyjából húszezer forintos) cipőt rendelni. A fiatal tervezők ráadásul maguk is környezetvédők, ezért nem csak az volt fontos szempont, hogy ne fizessenek rá, de az is, hogy közben minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Addig törték a fejüket olcsó és környezetbarát megoldáson, míg végül az egyik legősibb módszerhez jutottak el: a postagalambokhoz.

Bár nagyjából a világháborúk óta nem számít különösebben hatékony módszernek, a Jojo cipőmárka tulajdonosai állítólag mégis megoldották, hogy házhozszállításra használhassák az idomított galambokat. Olcsók, nem szennyezik a környezetet és a cég szerint teljesen megbízhatók, igaz, először fel kellett őket kicsit hízlalniuk ahhoz, hogy elbírják a cipősdobozok súlyát. 

A tájékozódással viszont állítólag egyáltalán nincsenek gondok. A galambok idomára szerint ezek az állatok rendkívül jól megjegyzik a formákat, hiszen így tájékozódnak általában is. A vevőket ezért arra kérik, küldjenek képeket a környékükről, a házukról, esetleg saját magukról is, a galambok pedig a digitális képek után a valóságban is felismerik, hová kell menniük. 

A videón elégedett vásárlók számolnak be a galambok látogatásáról (angol és francia nyelven).

A természetes pamutból készülő, könnyű és kényelmesnek tűnő cipők minden vásárlója választhat, hogy a cég által segített két környezetvédő, illetve humanitárius program közül melyiket akarja támogatni. Az afrikai Nigerben a Jojo a Tree-Nation nevű projekt keretein belül fákat ültet a kivágottak helyére, a Water Project nevű alapítvánnyal együttműködve pedig tiszta, biztonságos ivóvizet adó szivattyúkat építenek és javítanak a szintén afrikai Sierra Leone elmaradott körülmények között élő közösségei számára. 

A cég ígéretei szerint minden egyes pár cipő megvásárlása egy új fa ültetését fedezi Nigerben, vagy egy ember egy évre elegendő ivóvízellátását Sierra Leonéban.


0
Tovább
14
júl/2011

Lélegző óriásplakát - szén-dioxidot eszik a Coca-Cola zöld hirdetése

Az utóbbi években az óriásplakátos hirdetések rohamos tempóban fejlődtek, még a kevésbé fejlett országokban is hamar eljutottak a plakáttól a háromdimenziós, villogó, vagy éppen mozgó táblákig. Sok ilyen hirdetést napelemekkel vagy kisebb szélturbinákkal is ellátnak, hiszen ez nem csak az adott terméket, de a cég környezetvédelmi elkötelezettségét is hirdeti, ami pedig szerencsére egyre népszerűbb téma a vásárlók körében is. Alapvetően ezt az ötletet fejlesztették tovább a Fülöp-szigeteken, amikor megalkották az első igazán zöld, élő, lélegző és levegőtisztító óriásplakátot.

A WWF és a Coca-Cola közös projektje, a hatalmas, mintegy tizennyolcszor tizennyolc méteres óriásplakát növényekből készült, ezért képes elnyelni a levegőben lévő szén-dioxidot. Az óriási szagelszívóként funkcionáló hirdetés úgynevezett Fukien teanövényekkel van beültetve, melyek különösen hatékonyan nyelik el a levegőben lévő szennyeződéseket. Minden egyes növény évi közel hat kilogramm szén-dioxidtól képes megszabadítani a légkört, a teljes óriásplakát pedig összesen 21 ezer kilogrammtól - derül ki a Coca-Cola sajtóközleményéből.

 Fotó: WWF

A Fukien teanövény egyébként tulajdonképpen fa, az egyik legapróbb méretű természetben is előforduló fafajta, mellyel a leggyakrabban bonszaiként lehet találkozni. Eredetileg Kína és Dél-kelet Ázsia déli részeiről származik, és elsősorban a kínaiak körében népszerű bonszaiként, Japánban nem hagyományos kedvenc. A melegebb éghajlatokon szabadtéren is könnyen nő, de beltéri bonszaiként is gyakran lehet találkozni vele.

A WWF Fülöp-szigeteki irodája és a helyi Coca-Cola közösen dolgozták ki idén a lélegző óriásplakát terveit, és a jövőben is terveznek még hasonló, közös környezettudatos akciókat. A hirdetés minden egyes részlete zöld: az egyes palántákat újrahasznosított, egykori kólásüvegekbe ültették. Az összesen 3600 darab flakont organikus trágyával is ellátták, és kifejezetten úgy alakították ki, hogy pillekönnyű, de igen stabil tartója legyen a növényeknek.

A Coca-Cola "Live Positively" című kampánya egyébként tavaly született - ennek a kampánynak a része a lélegző óriásplakát is - azzal a céllal, hogy a jövőben a cég minél nagyobb hangsúlyt fektessen a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra is. A Coca-Cola és a WWF közötti együttműködés szintén nem újkeletű dolog: az üdítőóriás már 2007 óta segíti pénzadományokkal a WWF munkáját abban, hogy a világ hét legfontosabb édesvízi vízgyűjtőjét minél inkább megóvják. 

A tiszta vizek védelme, illetve a vízzel való takarékoskodás az óriásplakát tervezése közben is fontos szempont volt, ezért egy úgynevezett csöpögtető öntözőrendszert dolgoztak ki: a víz különféle szelepek és csövek hálózatán keresztül lassan, kis cseppekben jut el a növények gyökeréhez. A lélegző óriásplakát talán egyetlen szépséghibája, hogy az éjszakai megvilágításához szükség van elektromos áramra, ennek ellenére a zöld hirdetés követendő útirány lehet a világ nagyvállalatai és a reklámipar számára.


0
Tovább
13
júl/2011

Hogyan hűtsük a lakást légkondi nélkül?

Csütörtökön várható a legnagyobb meleg a héten, 38 fokig melegedik a levegő. A kánikulában az esetben olcsó hűteni (és télen fűteni) a házat, ha eleve energiatakarékossági elvek szerint épült. A passzív házak esetében az építész és az épületgépész tervező a jelenlegi szabványokhoz képest túlméretezett – a külső falakon12 cm, a födémben 20-25 cm – hőszigeteléssel éri el, hogy a lakóknak ne is kelljen légkondicionáló vásárlásán gondolkozniuk.

A jól épített ház a környezet adta előnyöket használja ki. A hagyományos parasztházakat például a jó hőszigetelő vályogból falazták, nem takarékoskodva a vastagságával sem. A tornác a ház déli oldalán árnyékolta a szobákat, a melegnek a viszonylag kis méretű ablakok is útját állták.

Mit lehet viszont tenni a hagyományos társas- vagy panelházban kánikula idején a légkondicionáló beszerelésén kívül? Lehetőleg csak éjszaka szellőztessünk, hajnalban a déli, keleti tájolású ablakokat zárjuk be. Már reggeltől árnyékoljuk a lakást; e célra a kibillenthető redőny a legjobb megoldás, mert beengedi a levegőt. Maga a redőny kevésbé melegszik át a napsugárzás hatására, ha csillogó fehérre van festve. Ha ilyen eszköz nincs a lakásban, vagy túl bonyolult lenne beépíteni, szereltessünk ponyvatetőt, napellenzőt az lakás napsugárzásnak leginkább kitett oldalára. Ha ez sem megvalósítható, árnyékolási célból megteszi a reluxa is, vagy a világos, természetes anyagú függöny.


Jégkockákat a ventilátor elé

Jó megoldás a szubjektív hőérzet csökkentése is - a mozdulatlan levegőt forróbbnak érezzük. Ha valaki nem érzékeny rá, próbáljon kereszthuzatot csinálni, és használjon ventilátort. Ezzel a szoba vagy a lakás hőmérséklete cseppet sem csökken, de a mozgó levegő jótékonyan befolyásolja a hőérzetet. A ventilátor hatását fokozza a készülék elé elhelyezett nagy tál jég, de az is, ha megnedvesítjük a csuklónkat.

A ventilátor folyamatos zúgása viszont zavaró lehet - a zajhatás forrása az, hogy a szerkezet forgólapátjai mintegy feldarabolják a levegőt. A légáramlatok eltérülnek egy ívelt felület mentén (ez a Coanda-hatás, amit az aerodinamika egyik korai kutatója, a román Henri Coanda fedezett fel). Egy amerikai vállalat ezt a fizikai jelenséget kihasználva tervezett olyan készüléket, amely forgólapát helyett egy gyűrű alakú modullal kelt légáramlatot:


Így áramlik a levegő a rotor nélküli ventilátor gyűrűje körül

A gyűrű keresztmetszete egy repülőgép szárnyához hasonlít, melynek egyik oldalán felgyorsul a légáramlás. A berendezés forgólapát helyett a talpába épített terelőlapáttal tartja fent a folyamatot, így a nagy méretű rotor kiiktatásával jóval halkabb működésű, mint a hagyományos ventilátor. A hátránya viszont az ára: klasszikus légkeverőt már öt-hatezer forintért is lehet vásárolni, a rotor nélküli változatnak viszont dollárról átszámolva 60-95 ezer forint az ára, ennyiért viszont már légkondicionálót is lehet venni.
 

Jó szolgálatot tesznek a falra felfuttatott kúszónövények

Érdemes takarékoskodni a rejtett hőforrásokkal is. Egy irodában például folyamatosan melegítenek a számítógépek, fénymásolók, nyomtatók - ezek közül érdemes kikapcsolni azokat, amelyekre nincs feltétlenül szükség. Otthon a sütést-főzést érdemes este lebonyolítani.

Kánikulában tartósabban hűvösen marad a lakás, ha nem csak a fenti, ideiglenes megoldásokkal próbálkozunk. A korszerű, hőszigetelő nyílászárók beszerelése abban segít, hogy az éjszakai szellőztetéssel lehűlt lakás hűvös is maradjon. Az épület zöld növénnyel való befuttatása nyáron védi a falakat az átmelegedéstől, télen pedig akár 30 százalékkal is csökkenhet emiatt a fűtésszámla (ezen túl az ép vakolatra felfuttatott növények védik a falfelületet). A tetőterek, közvetlenül a födém alatt elhelyezkedő lakások átmelegedését a burkolat fehérre festésével lehet csökkenteni - ezt a legkönnyebben a lapos tetejű épületeknél lehet kivitelezni. Nem véletlen, hogy a mediterrán térségben a házfalakat is igyekeznek fehérre festeni. Ha a ház tartószerkezete bírja, érdemes tetőkertet kialakítani, de ez előtt mindenképp kérjük ki statikai mérnökök és kertészek tanácsát.

Ha még így is megterhelő a hőség, nem marad más megoldás, mint beépíteni a légkondicionálót. Ebben az esetben kevesebbet fog fogyasztani a készülék, ha egyébként is árnyékoljuk a hűtött helyiségeket. Nem pörgetjük fölöslegesen a villanyórát, ha 25-28 fokra állítjuk a klímát, amikor a szabadban 30-35 Celsius-fokos meleg van. Ez abban is segít, hogy ne terhelje a szervezetet a hirtelen hőmérsékletváltozás, ha túlhűtött helyiségből lépünk ki a forróságba.


1
Tovább
12
júl/2011

Alig van természetes összetevő a fényvédő krémekben

Tartalmaznak-e kritikus kozmetikai összetevőket, például kőolajszármazékokat és kémiai adalékanyagokat (PEG-eket) a fényvédő krémek? A Tudatos Vásárlók Egyesülete kilenc, Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható, közepes erősségű védőkrémet vizsgált meg összetevők alapján. Az egészségtudatosként hirdetett termékek mellett kommerszebb készítményeket is beválogattak az értékelt krémek közé. A termékeket a csomagoláson elhelyezett összetevőlisták alapján értékelték; az is szempont volt, hogy tartalmaz-e szintetikus illatanyagot, alumíniumot, növényi alapanyagot, illetve bio minősítésű összetevőt.


Az első helyezett krémekben van csak bio minősítésű növénykivonat

Az elérhető maximális 12 pontot a vizsgáltak közül egy termék sem teljesítette, de jól szerepelt a 11 ponttal az első helyen végzett Biola (tartósítószer miatt veszített pontot), és a 10 pontos Lavera, amelyben szintén egy tartósítószert és az alumíniumot kifogásolták a tesztelők. A dobogó harmadik helyére 9 ponttal az Ilcsi napozója került (itt szintetikus illatanyag és alumínium meglétéért vontak le pontot).

A krémek önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az erős UV sugárzás ellen. Fontos, hogy a déli órákban ne menjünk a napra, és hordjunk kart és lábat elfedő, vékony anyagú öltözéket és kalapot

Mivel a fizikai fényszűrők a bőr felszínén, és nem a mélyebb rétegekben hatnak, kevésbé károsak, mint a kémiai szűrők. Az összes tesztelt napvédő közül ez a három termék tartalmaz kizárólag fizikai szűrőt, és alapját növényi olajok adják. A Biola és az Ilcsi napozójában nagy mennyiségben találhatók további antioxidáns és nyugtató hatású növényi kivonatok és préslevek. Bio minősítésű összetevőkkel csak az első két helyen végzett termék rendelkezik.

A középmezőnyben végeztek két drogérialánc – a Drogerie Markt és a Rossmann - saját márkás, érzékeny bőrűeknek szánt termékei egyenlő pontszámmal (8 pont). Mindkettő a kémiai fényvédők és a bennük található szilikon miatt veszített pontot, további káros összetevőket azonban nem találtak.

A közismert márkák lemaradtak

Nagy csalódás volt a szakértőknek az Annemarie Börlind terméke (6 pont), amelyet professzionális natúrkozmetikumként hirdetnek, ennek ellenére több kérdéses összetevőt is tartalmaz. A napvédelmet kizárólag kémiai szűrőkkel oldja meg, és található benne szintetikus tartósítószer, illatanyag, továbbá alumínium is.

A lista végén közismert, márkás termékek kerültek. A Nivea napozónál (5 pont) a kémiai szűrők, kritikus kozmetikai összetevők, szintetikus tartósítószerek és illatanyagok jelenthetik a problémát. A Hawaiian Tropic terméke (4,5 pont) az utolsó helyen végzett Garniernél annyival jobb, hogy ebben nincs alumínium, illetve tartalmaz néhány növényi összetevőt (aloe vera, mangó, papaja). Ezek nem a krém alapját képezik, csak kis mennyiségben szerepelnek benne. A Garnier napozójában (3,5 pont) gyakorlatilag az összes kritikusnak ítélt vegyületcsoport megtalálható, tele van szintetikus illatanyagokkal. (A részletes teszteredmények itt találhatók.)


0
Tovább
12
júl/2011

Fotókiállítás a klímavédelemért

A Bayer-UNEP Klímavédelmi Fotópályázatra érkezett válogatott alkotásokat bemutató kiállítás látható péntektől a Magyar Újságírók Szövetségének Székházában Budapesten. A július 28-ig látogatható tárlat képein az érdeklődők a többi között a vadvédelmi kerítésen átszökellő gímszarvast, az éjszaka sötétjében bóklászó rókát és bálakötöző fonalat vonszoló szarvasbikát láthatnak. A fotók megörökítették a vörösiszap katasztrófa nyomait a fákon, dróton elpusztult seregélyt, az iszap rajzolatát az árvíz után és ágon kuksoló mókust is.

A Bayer és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás. A kiírásra  - melynek célja a témával kapcsolatban való ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés volt - idén háromdimenziós és mobiltelefonos képeket is küldhettek a vállalkozó szelleműek. Az Élet az erdőben című pályázatra csaknem 1900 fotó érkezett.

A képeket Juhász Árpád geológus, Máté Bence fotográfus, Radisics Milán, a "naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Zsila Sándor fotográfus és Kudász Gábor Arion fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója zsűrizte. Számos alkotást részesítettek elismerésben.


0
Tovább
11
júl/2011

Betiltották a cápahalászatot a Bahamákon

Tilos lesz ezentúl a Bahama-szigeteket övező vizekben a cápák kereskedelmi célú halászata, mivel a tengeri csúcsragadozók populációjára egyre nagyobb fenyegetést jelent a kínai konyha cápauszony igénye. A szigetcsoportot övező 630 ezer négyzetkilométernyi vízterületen tilos a cápák kereskedelmi célú halászata, valamint az állatok értékesítése, illetve a belőlük készült termékek importja és exportja is. 

Az amerikai székhelyű Pew Environment természetvédelmi szervezet világkörüli kampányt indított a cápák megvédéséért. A Bahamák előtt már Honduras, a Maldív-szigetek és Palau is csatlakozott a csúcsragadozók védelmezőinek táborához.

A természetvédők szerint évente nagyjából 73 millió cápát gyilkolnak le világszerte. Többségüket megcsonkítva visszadobják a vízbe, míg a levágott uszonyokat drága ínyenc fogásnak számító levesben tálalva szolgálják fel a kínai konyha kedvelőinek. A Nagy-Kajmán-szigetnél a maratoni úszórekord megdöntése is veszélyeztette a kihalás szélére került fehérfoltú szirtcápákat.

A Bahama-szigetek számára a turizmus jelenti a legjövedelmezőbb iparágat, és egy közelmúltban készített tanulmány szerint a cápafigyelő merülések már most 80 millió dollár bevételt jelentenek. A helyi kormány reményei szerint ez az összeg tovább növekszik majd a halászati tilalom életbe lépésével.

"A Bahamák egyike azoknak a kevés területeknek, ahol még ma is viszonylag egészséges cápapopuláció és sokszínű állatvilág él. Ez pedig a terület élővilágának megőrzése és az egyéb régiók újra-benépesítésének szempontjából is nagyon fontos" - hangoztatta Neil McKinney, az Atlanti-óceánon elterülő szigetvilág természetes erőforrásainak kezelésével foglalkozó Bahamas National Trust elnöke. Hozzátette: a cápák meghatározó szerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájának fenntartásában.

Kalifornia is tervbe vette a cápauszony értékesítésének betiltását, amelyhez a természetvédők nagy reményeket fűznek, tekintve az állam hatalmas kínai népességét.


0
Tovább
06
júl/2011

"Világnépszámlálás": milyen lesz a Föld 2050-ben?

"Világnépszámlálásba" fogott az amerikai népesség-nyilvántartó iroda, amely szerint 2050-re India lesz a legnépesebb állam, már 2025-ben lehagyva Kínát.

A Time magazin cikke szerint Kína mögött az Egyesült Államok marad jelenlegi, azaz harmadik helyén, a 2010-es 308 millióról 423 milliósra dagadó lakossággal. A csökkenő születési ráta a világ gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb országaihoz tartozó Japán és Oroszország esetében azt jelenti, hogy a két nagyhatalom jelenlegi kilencedik, illetve 10. helyéről a 16. és a 17. helyre csúszik vissza. Magyarországon várhatóan továbbra is a népesség természetes fogyása lesz a jellemző.

ForrA!s: AFP

A legnagyobb változás, amit látunk, a születési ráta csökkenése olyan országokban, mint Kína - fogalmazott Loraine West, az amerikai iroda nemzetközi adatbázisával foglalkozó szakembere. Amellett, hogy a kínai népességrobbanás végre lelassul, Nyugat-Európában növekedni kezd a régóta hanyatló születésszám; legalábbis ez várható Olaszországban és Spanyolországban. Az olasz statisztikai hivatal szerint a lakosság növekedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető.

Jelentős népességnövekedésre számíthat Nigéria és Etiópia. Előbbi országban jelenleg 166 millióan élnek, de 2050-re 402 milliós népességre lehet számítani. Etiópia népessége 91 millióról 278 milliósra duzzadhat, ezzel bekerül a bolygó tíz legnépesebb országa közé.

Az ENSZ szerint bár csak a Föld lakosságának 18 százaléka él úgynevezett magas termékenységi rátájú országokban, azaz olyan helyeken, ahol a nőknek több mint 1,5 lánygyerekük van az átlag szerint, a legtöbb ilyen ország Afrikában van. Szakemberek ezért arra számítanak, hogy a kontinens jelentős népességnövekedésre számíthat az elkövetkező évtizedekben, ez azonban gondot okozhat az ellátásban.

Bár az Egyesült Államok a számokat tekintve kiegyensúlyozott évtizedekre számíthat 2050-ig, az ország képe nagy változásokon mehet keresztül. A hivatal épp a múlt héten közölte, hogy a két év alatti amerikai gyerekek több mint fele etnikai kisebbségekhez tartozik.

A legkedvezőtlenebb változásokra az orosz társadalom számíthat. Oroszország 1992 óta küzd demográfiai nehézségekkel, az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal a lakosság további fogyatkozására számít, a jelenlegi 139 millióról az évszázad közepére 109 millióra apadhat a világ egyik legnagyobb területű országának lélekszáma. Ez 21 százalékos csökkenés, nagyobb mint, amit a II. világháborúban el kellett szenvednie. Sok országhoz hasonlóan alacsony a születési ráta, de az országot az alacsony várható élettartam is sújtja. A férfiaknak mindössze 62 évet jósol jelenleg az Egészségügyi Világszervezet. Japánban ezzel szemben 80 éves korra számíthatnak a férfiak, 86 évesre a nők. A hivatal becslései szerint 2050-re 9,4 milliárd ember lesz a földön.

Forrás: mti


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum