31
júl/2018

Egyetlen fa annyival hűti a környezetét, mint két klímaberendezés

Képzeld a fákat párakapuknak! Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi. A fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Párás erdő az észak-brazíliai Pico da Neblina Nemzeti Parkban.
Fotó: Peter Van Der Sleen, Leeds Egyetem

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként. 

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka. Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget. 

Az iskolában azt tanultuk, hogy bolygónkon a csapadék az óceánok párolgásával képződik. Kezd kiderülni, hogy ez csak részben, főleg a tengerparti területeken igaz: erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis "újrahasznosított" csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott -- ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara. 

Az Amazonas vidékén lehulló csapadék harmada a fák párologtatásából származik. Sőt, az amazonasi erdők párakibocsátása az amerikai Középnyugaton hulló csapadék 50 százalékát teszi ki! De lehet, hogy az erdőirtás miatt megváltoznak a nagy légáramlatok, és a felszálló pára nem Amerika, hanem Európa felé indul, és Nagy-Britanniában okoz özönvízszerű esőzést, mint néhány éve.

Még egy érdekesség a Yale-tanulmányból: kétszer annyi eső esik egy olyan légtömegből, amely az előző napokban dús növénytakaró fölött haladt át, szemben az olyan levegővel, amelyet gyér növényzet fölött fújt át a szél. 

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Így néz ki a tarvágás Szumátrán, ahol a világon a legnagyobb ütemben zajlik az erőirtás. Fotó: Aulia Erlangga / Flickr

Az erdőirtás évente 10 százalékkal növeli a globális felmelegedés ütemét, mert annyival kevesebb széndioxidot kötnek meg a fák. De a fák kivágásának van "nem-CO2" klímahatása is, amelyek nemcsak lokálisan, hanem globálisan is intenzíven befolyásolják az időjárási viszonyok alakulását. Például a fák olyan illékony anyagokat is kibocsátanak, amelyek a levegőben lebegve visszatükrözik a napsugarakat, ezáltal hűvösebbé teszik a környezetet. A kivágott erdők területét leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe veszik, ami önmagában is óriási légszennyezéssel jár. 

1850 óta a klímaváltozás mértékének 40 százalékáért a tömeges erdőirtás okolható. Még ha most azonnal beszüntetnénk a kőolaj, szén és földgáz felhasználását, a trópusi vidékek erdőirtása miatt 2100-ig 1,5 Celsius-fokkal nőhet a globális felmelegedés. Szumátrán például a pálmaolajhoz tarra vágott területeken 2000 óta az átlaghőmérséklet 1,05 Celsius-fokkal nőtt, míg az eredeti növényzettel borított területeken "csak" 0,45 fokkal.

Minden fa számít. Közeledik az ősz, a faültetés ideje, már most kezdd el tervezgetni, hogy a kertedben mit tudnál ültetni, hogy hűvösebbé tedd a környezedet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

12
nov/2017

Diszkófénnyel semlegesítik a klímaváltozást okozó gázokat

Aki még nem járt sertéshizlalda vagy szarvasmarhatelep környékén, az is el tudja képzelni, milyen büdös tud lenni arrafelé. A probléma nem csupán kellemetlen, hanem környezetvédelmi szempontból is kockázatos: a haszonállatok által kibocsátott szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid az üvegházhatású gázok közé tartoznak, vagyis fokozzák a globális felmelegedést. Világszinten az állattenyésztés gázkibocsátása nagyságrendileg hasonló, mint a gépjárművek kibocsátása, és egyre nő.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

KÉP

Az amerikai Iowa Állami Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új módszert, amellyel a haszonállatok (elsősorban a sertés és a baromfi) gázkibocsátása mérsékelhető. Ehhez pont olyan UV-lámpa kell, mint amilyentől a diszkóban vakítóan világít a fehér ruházat és a fogsor. Az új eljárás elsőként az olyan létesítményekben vethető be, amelyek falvak, városok közelében állnak, és a lakosokat zavarja az állattartó telepről származó szag.

A módszer lényege a fotokatalízis: ehhez egy titánium-dioxiddal bevont felületet világítanak meg kékeslilás színű, hosszú hullámosszú ultraibolya fényforrással. A titánium-dioxid széles körben fehér színezékként  használt vegyület, a fogkrémtől kezdve a babapopsikrémen és naptejen át a kenyérig egy sor termékben megtalálható, az élelmiszeriparban E171-ként ismert. A vegyülettel kapcsolatban egyre több az egészségügyi aggály, hogy kifejezetten a nanoméretű titánium-dioxid a sérült bőrön bejutva DNS-károsító hatású lehet -- ugyanakkor épp ez a képessége hasznosítható az öntisztuló felületek kialakításához.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

Koziel (balra) és kollégája szagmintát elemez

Az amerikai kutatók arra jöttek rá, hogy ha a disznóól falát egy vékony réteg titánium-dioxiddal bevonják, majd megvilágítják UV-lámpával, a fény hatására beinduló kémiai reakció a nagyobb gázmolekulákat kisebbekre bontja, amelyeknek sokkal gyengébb a szaguk. Jacel Koziel kutatásvezető egy iowai sertéstelepen próbálta ki a módszert, és 16 százalékkal enyhébb szagot mért. Az üvegházhatású nitrogén-oxidok mennyiségét 9 százalékkal csökkentette. A metán 23-28-szor károsabb a légkörre, mint a szén-dioxid, mert ugyan hamarabb elbomlik az utóbbinál, de addig több napsugarat ver vissza. Más szaganyagok, mint a rothadó káposzta vagy a genny bűzét okozó dimetil-triszulfid, illetve az erjedés közben képződő vajsav 40-100 százalékkal semlegesíthető az új módszerrel. 

Koziel most nagyobb léptékben akarja tesztelni  módszert, hogy kiderüljön, például az ólak szellőztetése mennyiben befolyásolja a fotokatalitikus reakció hatásfokát. Kezdhetjük irigyelni az iowai gyerekeket, akik farmlátogatásra mennek, de közben diszkózó disznókat is láthatnak :)

08
aug/2017

Megdöbbentő minivideó a Föld felmelegedéséről

Antti Lipponen finn meteorológus hobbija, hogy a nagyközönség számára is minél érthetőbben jelenítse meg a bonyolult mérési számsorokat. Leg-újabb alkotása ez a 35 másodperces animáció, amelyben szokatlan módon egy kördiagramon összesítette az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA égisze alá tartozó Goddard Űrtudományi Intézet (GISS) 191 ország-ból 117 év leforgása során begyűjtött, felszíni hőmérsékleti éves anomáliáit (átlagtól való eltéréseit). A szabadon hozzáférhető GISS adatokat havonta frissítik.

globális felmelegedés Antti Lipponen meteorológia klímaváltozás

FORRÁS: ANTTI LIPPONEN

A minivideó annyira jól sikerült, hogy a Twitteren már az első nap 180 ezren tekintették meg. Ez egy popslágernél nem is volna nagy szám, na de adatvizualizációnál! Lipponen mobilja azóta egyfolytában csilingel, szinte percenként megosztja valaki a videóját.

"Azt volt a célom, hogy könnyen átláthatóvá tegyem a hőmérsékleti válto-zókat", mondta a szakember. A témában mások által készített korábbi ábrázolások földrajzi térképen mutatták a hőmérsékleti adatokat, Lipponen szerint viszont úgy bizonyos országok nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezért választotta a kördiagramot, mert így az egyes országok jobban érté-kelhetők. Diagramjában az átlagostól való eltérést egyre vörösebb színnel mutatja. A videón szembetűnő, hogy az anomáliák mind jelentősebbek, illetve hogy az összes kontinensen egyre gyakoribbak.

Magyarország a bal alsó cikkelyben található. Az évek előre haladtával szaporodó és hosszabbodó sok-sok vörös vonal pontosan megjeleníti azt, amit a saját bőrünkön tapasztalunk: a klímaváltozás következményeként mindannyiunkat sújtó globális felmelegedést, az egyre kegyetlenebbé váló forróságot, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását.

Antti Lipponen Flickr-oldalán nagyítható is az ábra.

04
okt/2016

Zenélve mesélnek a fák a fagyhalálról

Éppen a globális fölmelegedés miatt fagynak el a sekély gyökerű fák, mint például az alaszkai Alexander-szigetek ikonikus fafajtája, az alaszkai cédrus (nutka hamisciprus, Callitropsis nootkatensis). A klímaváltozás miatt télen egyre vékonyabb vagy hiányzik a hótakaró, de időnként még ropogós hideg tör be a tájra. Ilyenkor a vizes talaj átfagy, ami tönkreteszi a fák gyökereit, ettől kihalnak az őshonos cédrusok. Helyükre igénytelenebb fajok települnek, ez mind gazdasági, mind környezeti szempontból veszteség.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Lauren Oakes természetfotós évekig fotózta a korábban vadregényes táj pusztulását, és a téma annyira megragadta, hogy a Stanford Egyetemen ökológussá továbbképezve magát az ember és természet egymásra hatásából írta PhD-dolgozatát. 

Ehhez 2000 fa sorsának nyomon követésével évekig gyűjtött környezeti adatokat. Úgy gondolta, jó lenne a rengeteg számsort mindenki számára fogyaszthatóvá tenni, ezért felkérte egyetemi társát, Nik Sawe környezeti közgazdászt és amatőr zenészt, hogy a grafikonokat alakítsa kottává. 

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Ezt a folyamatot hívják adat-szonifikációnak: óriási adathalmazban is egyszerű módon segít észrevenni valamely változást vagy eltérést, mivel fülünk nagyon érzékeny a zenei mintázatok felismerésére.  Készült már ilyen zenemű New York népességének jövedelmi különbségeiből, Louisiana állam termőföld-vesztéséből, a pekingi levegőminőségből és a Föld éves átlaghőmérsékletének változásából.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Az Alexander-szigetcsoport faállományában történő változás bemutatásához Sawe a különféle fafajtákra vonatkozó adatokat eltérő hangszereken szólaltatta meg. A cédrus lett a zongora, a nyugati hemlokfenyő a fuvola, a szitka luc a cselló és a bőgő (bár ennek fáját inkább zongoraépítéshez használják), a szirti hemlokfenyő a hegedű és a brácsa, a csavarttűjű fenyő pedig a klarinét.

Az alábbi zenei klipben minden hangjegy egy fát reprezentál, az adott hangmagasság és a hang kitartása pedig a fa magasságára és törzsátmérőjére utal. (A mélyebb, rövidebb hangok a fiatal fákat jelzik, a magasabb, hosszabb hangok az idősebb fákat.) A halott fákat hanghiány mutatja, ezek a szünetek egyre hosszabbá válnak ahogy az északabbra fekvő, hűvösebb klímájú erdőségben gyűjtött adatsorok átadják helyüket az átlagnál gyorsabb ütemben enyhülő déli szigetek adatainak.

Ahogy az idős cédrusok kipusztulnak a melegedő időjárás miatt, és helyüket elfoglalja a nyugati hemlokfenyő és a szitka luc, a zongorát felváltja a hegedű és a fuvola, az eleinte csengő-bongó dallam melankolikussá válik. Oakes szerint a környék őslakosainak hangulatára ugyanaz jellemző, mint amit a fák pusztulását dokumentáló adatsorok megzenésítésével hallhatunk. "A cédrus nemcsak gazdasági okból értékes, hanem kulturális tekintetben is, hiszen kenuépítéstől fafaragásig számtalan célra használták az elmúlt 9 ezer évben", mondta Oakes.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

17
szept/2015

7 művészeti alkotás a klímaváltozásról

A klímaváltozás művészeti ábrázolása nem ismeretlen dolog, sőt a művészek egyre gyakrabban reflektálnak az éghajlatváltozásra. A klímaváltozás művészete az aktuális környezeti állapot, a kultúra és a művészet kereszteződése, ami véleményt formálóan segít a környezeti problémák kibontásában, megértésében. Megmutatja, hol vagyunk most, hol voltunk, és merre tarthatunk. 

BuzzFeed készített egy kiváló válogatást az elmúlt évek legfontosabb munkáiból.

A dagály

Az éghajlati változások apokaliptikus hangulatát Jason de Caires Taylor a Temzében álló négy lovassal próbálja érzékeltetni. A szobrok a dagály miatt kétszer is víz alá kerülnek. A művész a lovakkal a benzinkutak töltőfejére és az olajtól való függőségünkre utal, amit a dagály jelenséghez hasonlít.

A jegesmedve

A 2009-es Klímakonferencia helyszínén, a koppenhágai Bella Center oldalában állította fel a lassan elolvadó jegesmedvéjét Mark Coreth szobrász. A művész az észak-kanadai Baffin-szigeten szembesült először a felmelegedés hatásával. Alkotásával a globális felmelegedést és a törékeny ökoszisztémát próbálja érzékeltetni.

© The Ice Bear Project Ltd.

Az Észak-Londonban, Camdenben, a Reagens csatorna oldalában található falra vörös festékkel írta fel Banksy, hogy "nem hiszek a globális felmelegedésben", mintegy érzékeltetve a víz alatt eltűnő szavakban a koppenhágai klímacsúcs találkozó sikertelenségét, felesleges szócséplését.

Az ajándék

Az ajándék című guerilla alkotást a Liberate Tate aktivistákból álló csoport ajándékozta a múzeumnak. A 16 és fél méteres szélturbina "élete jobb idejében" a walesi dombok tetején szélenergiát termelt. Az aktivisták az egykor megújuló energiát termelő szélturbinalapát egy ma már használaton kívüli olajtüzelésű erőmű épületébe való betelepítésével  a világban zajló folyamatok átmeneti jellegére utaltak.  Politikai oldalról a Tate galéria és a galériát szponzoráló BP olajcég együttműködésének átláthatóságát, annak megszüntetését szerették volna elérni.  

Olajvízesés

Ian Wolter díjnyertes művén, egy 2,2 méter "ne felejtsük azokat, akik megtagadják a klímaváltozást" feliratú kőtáblán folyamatosan olaj fut le. Ezzel az alkotással a művész arra hívja fel a szemlélő figyelmét, hogy ne feledjük az éghajlatváltozást tagadókat, mert ők azok, akik hátráltatják a hatékony lépéseket. 

Fotó: Anglia Ruskin

Isaac Cordal berlini szobra a "Politikusok beszélgetnek a globális felmelegedésről" címmel eredetileg „Kövesd a leadert” címet kapta, ami egy vírus, amit egyszer valaki átnevezett.

Fotó: Isaac Cordal

A jégemberek 

Az olvadó jégembereket Nelo Azevedo több országban installálta. Eredetileg a műemlékek városokban való szerepét kritizálta, viszont a környezetvédők átkonvertálták a művet az éghajlatváltozás „művészeti ágba". A képen látható installációhoz 1000 jeges figurát használtak fel Berlinben.

Fotók: homesthetics

16
dec/2013

Magyar építészeti projekt nyert nagydíjat Párizsban

A budapesti Szövetség’39 alkotócsoport nyerte el a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti pályázatának fődíját a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában. A fiatal magyar tervezők CALTROPe nevű projektje természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés által okozott kihívásra.


A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országból. A zsűri döntése értelmében a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategória fődíját és az azzal járó 10 000 eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el.

A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A betonelemekbe mangrove facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egyidőben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe.


A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését. A CALTROPe koncepciójáért Baróthy Anna, a Szövetség’39 tervezője és projektvezetője mellett Balázs Gergő biológus, búvár, Csernák Janka tervező, Dr. Grónás Viktor, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, búvár, Kovacsics Péter grafikus-animációtervező, Pucsek Viktor és Vető Péter ipari formatervező-3D tervező felel. A projekt munkatársa volt Bozsó Melinda, a Szövetség’39 tervezője, Csomor Dániel építész, Kerekes Kata grafikus, Krauth Vera építészhallgató, Kurta Ábel és Szabó Veronika terméktervező hallgatók, valamint Lajkó Nóra festőművész hallgató.

A Szövetség’39 alkotócsoport elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik. A tervezés tárgya jellemzően kapcsolódik a téralkotás valamely formájához, vagyis installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók egyaránt szerepelnek a csoport munkái között. A Szövetség ’39 jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge tervezők. A nyitott műhely befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére, és számos újító szellemű rendezvénynek, workshopnak ad helyet. A Szövetség ’39-ben tevékenykedő alkotók az építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció és üvegtervezés terütetén.

A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze. A tenger és az űr iránt érzett vonzalmát rendhagyó munkáiban is viszontláthatjuk. Ezek közül az egyik az Egyiptomba tervezett vízalatti múzeum, valamint a már épülő, SeaOrbiter nevű, ötcsillagos úszó óceánkutató központ.

30
márc/2012

Jelképes sötétség a Föld óráján

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

23
aug/2011

Meglepően gyorsan reagál a vadvilág a klímaváltozásra

Az előzetes becslésekhez képest sokkal gyorsabban reagálnak a vadon élő állatok és növények a globális felmelegedés következményeire, mind inkább hűvösebb éghajlatú területek, illetve magaslatok felé véve az irányt - állapították meg a szakemberek. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány készítői összesen kétezer növény- és állatfajra terjesztették ki vizsgálatukat. Az eredmények szerint a vadon élő fajok évtizedekként átlagosan 12,2 méterrel költöztek magasabbra, illetve 16,6 kilométerrel közelebb a hűsítő sarkpontok felé.

A 2003-as előzetes becslésekhez képest a vadvilág kétszer nagyobb átlagsebességgel vonult a magasabban fekvő területek és háromszor gyorsabban a sarkvidékek irányában - mondta a tanulmányt vezető Chris Thomas, a brit York Egyetem természetvédelmi biológiával foglalkozó részlegének munkatársa.

Forrás: EPA

A szakember tájékoztatása szerint azok a fajok távolodtak el legmesszebbre eddigi körzeteiktől, amelyek korábbi természetes élőhelyei a leginkább felmelegedtek a negyven évvel ezelőtt kezdődött klímaváltozás hatására. Thomas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különböző állatok és növények korántsem egyformán, hanem nagyon is eltérő módon reagálnak az éghajlatváltozásra. "A klímaváltozás más és más kihatással van az egyes fajokra, amelyeknek ennél fogva eltérő lehetőségeik adódnak az új élőhelyen való megtelepedésre" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy nem minden állat és növény tud hidegebb éghajlatú területekre költözni, mert a felmelegedés mellett olyan tényezők is befolyásolják őket, mint az esőzések, az emberi fejlesztések és élőhelyeik elvesztése.

"Nehéz megjósolni, mi fog történni az egyes fajokkal. Sajnos úgy tűnik, hogy rengeteg részletes információra lesz szükség a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételéhez" - jelentette ki.

Forrás: mti

02
aug/2011

Sokkal drágább a légkondi hűvöse, mint a kályha melege

Legnagyobb részben a légkondicionálók használata miatt magas nyáron is a villanyszámla. Egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni. A klímaberendezéseket viszont kiválthatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelést alkalmazunk az épületen, -7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete az erőművek generálta fölösleges szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

„Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, amely az áramszámlákat is jelentősen csökkenti– mondja erről Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek azt ígérik, ehhez képest a szigeteléses beruházás az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül. Az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék. (Alternatív hűtési megoldásokról lásd még ezt a bejegyzést is.)

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett - és egyre gyorsulva nő - az átlaghőmérséklet. 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátással járhat Magyarországon.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence fokozottan sérülékeny területnek számít a klímaváltozás szempontjából, hiszen ami világszerte átlagosan 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 fokban realizálódhat a következő századfordulóra. A klímaváltozás hatásait a folyamatosan megdőlő melegrekordok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek illusztrálják.

21
jún/2011

Teveirtással járulna hozzá a klímavédelemhez Ausztrália

A tevék kilövésével venné ki részét a klímaváltozás elleni küzdelemből Ausztrália. Ezen a héten kerül a parlament elé az a javaslat, amely szerint a megölt tevékért szén-dioxid kibocsátási jogokra szóló tanúsítványt kellene kiadni. A javaslatot a pártok is támogatják. "A tanúsítványokat bel- és külföldi cégek vásárolhatnák meg, amelyeknek úgynevezett szennyezési jogokra van szükségük" - mondta el Mark Dreyfus illetékes államtitkár.

Fájl:07. Camel Profile, near Silverton, NSW, 07.07.2007.jpg

Egy megölt teve a becslések szerint hetven ausztrál dollárt (13500 forintot) jelenthet. Az Ausztráliában nem őshonos tevék puszta létezésükkel károsítják a klímát, mivel egy évben 45 tonnányi metánt bocsátanak ki - a metán huszonegyszer klímakárosítóbb gáz, mint a szén-dioxid. Ausztráliában a becslések szerint 1,2 millió teve él szabadon, nagy károkat okozva: felfalják a szegényes növényzetet, kiürítik a vízforrásokat. Két évvel ezelőtt egy tevecsorda a Rocker River nevű falut fenyegette, amikor kétségbeesetten víz után kutatva a házakról leszaggatták az ereszcsatornákat és a légkondicionáló berendezések hűtőcsöveit.

John Cobb, az agrárügyek ellenzéki képviselője szerint, ha minden tevét kilőnének, annyi klímakárosító gázt spórolnának meg egy évben, amennyi háromszázezer autó károsanyag-kibocsátásának felel meg. A tevéket több mint 150 éve vitték Ausztráliába, a szállításban alkalmazták őket. 

Forrás: MTI

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com