01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

19
szept/2018

Milyen lett az élet a 18 milliós nagyvárosban, ahonnan kitiltották a műanyagot?

Friss hír, hogy Magyarországon már 2019-től szigoríthatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök használatát, és 2021-től a műanyag zacskókat teljesen betilthatják.

India legnagyobb városában, a 18,4 millió lakosú Mumbaiban alig pár hónapja, 2018 júniusában megtiltották a nejlonszatyrok és egyszer használatos műanyag eszközök használatát. A rendeletet követő óriási káosz jól mutatja, hogy milyen alapvető lett a modern társadalom életvitelében az egyszer használatos műanyag. Vajon mi is ilyen káoszra számíthatunk 3 év múlva?

Adamseo25

A környezetbarát csomagolóanyagokra való áttéréssel már többször próbálkozott a helyi vezetés, azonban az érintett vállalatok képviselői még a tárgyalásokon sem jelentek meg, nemhogy belementek volna valamilyen önkorlátozásba. Így aztán a kormányzat bekeményített, és a világ egyik legszigorúbb törvényével alig 3 hónapos bevezetési idővel megtiltották Mumbaiban az eldobhatós műanyag zacskók, tányérok, evőeszkötök, szívószálak és kis italospalackok gyártását, forgalmazását és használatát. A kereskedelemben használt műanyag és styrofoam csomagolóanyagokra is új szabályozást alkottak. Ha valaki megszegi a szabályt, akár 96 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal és három hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

A tiltás első hetét dráma és zűrzavar uralta, számolt be az amerikai Yale Egyetem Environment360 nevű online lapjában Vaisnavi Csandrasekar helyi riporter. Egyrészt azért, mert több mint 300 műanyagipari cég zárt be, ezrek veszítették el így a munkájukat. Az elviteles éttermeknek váltaniuk kellett az egyszerhasználatos alutálcákra. A helyi lakosok még a szemetüket sem merték műanyagszatyorban betenni a kukába.

A műanyagipari cégek, a tejüzemek, a kiskereskedőktől kezdve az olyan gigászokig, mint a Pepsi, a Coca-Cola és az e-kereskedő Amazon kérvényeket nyújtottak be a szabályozás enyhítéséért. Egy hét totális tiltás után a kormány belement: a kiskereskedőket felmentette a teljes műanyagtilalom alól, a nagy cégeknek pedig több időt adott megoldások kidolgozására. Így is tiltott maradt a vékony nejlonszatyor, az elviteles ételcsomagolás, a műanyag tányérok, valamint a styrofoam tányérok és poharak.

"Mintha visszautaztunk volna az időben", panaszkodott az újságírónak egy helyi lakos a Matunga-piacon, amikor a zöldséges papírzacskóban nyújtotta át neki a vásárolt dolgokat. Az emberek vászonszatyrokkal felszerelkezve nézegetik a terményeket, sehol egy nejlonzacskó. 

A szakértők szerint igenis a fogyasztóknál és a kereskedőknél kell kezdeni az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását, mivel tőlük származik a műanyaghulladék túlnyomó része. Ugyanakkor jelen esetben a legnagyobb teher is rájuk hárul, ugyanis nincs elérhetőés megfizethető alternatíva a műanyag eszközökre. 

Széles körű innovációra és vállalkozói kedvre volna szükség az alternatívák (lebomló anyagok, biopolimerek, mint a cellulóz) kidolgozásához és elterjesztéséhez. Csakhogy Indiában kisiparosok űzik a műanyagipart, akik nem tudnak változatatni a technológiájukon. Mumbai ételkereskedői is panaszkodnak, hogy a műanyagot nem tudják olcsó és higiénikus csomagolóeszközzel kiváltani.

A kormányzat ezért próbál tanulni az elmúlt hónapok tapasztalataiból, és engedélyezték vastagabb, újrahasznosítható műanyag zacskók használatát a szemestermények forgalmazásához, illetve visszaváltják az üvegeket és tejespalackokat. A tetrapak italosdobozokat a gyártóiknak kell letét ellenében visszagyűjteniük és újrahasznosítaniuk. 

DNAIndia

Indiában egyébként a rag-pickereknek nevezett műanyaghulladék-gyűjtőknek köszönhetően meglepően hatékony a szelektív hulladékgyűjtés. De ők csak a nehezebb, ezért nyereségesebb műanyagokat szedegetik ki a hulladékhegyekből, mert a könnyűből túl sokat kellene begyűjteni. Ám pont a könnyű, vékony műanyagok (zacskók, szívószálak, fülpiszkálók, italcsomagolás) szennyezik leginkább a környezetet, mert gyorsabban szétesnek mikroszemcsékké, ami bekerül a táplálékláncba.

A Matunga-piac eladói szkeptikusak a műanyagtilalom tartósságát illetően, mivel az év végén választási kampányidőszak kezdődik. Addig is újságpapírba tekerik a zöldségeket, és visszaváltható nejlonzacskóba a gabonaféléket. A háziasszonyok meg mérgelődhetnek, hogy ha nem hoznak magukkal elég vászonszatyrot, akkor kevesebb árut tudnak csak megvenni a kelleténél.

KIEGÉSZÍTÉS:
Sokan kérdezik, hogy melyik a legzöldebb szatyor? Nos, egy újabb, ezúttal dán kutatás mutatta ki, hogy a teljes életciklus elemzés alapján pont nem a zöldnek vélt vászonszatyor, mert az pamutból van, márpedig a gyapottermesztéshez rengeteg értékes vízre, termőföldre és munkaerőre van szükség, továbbá túl sok műtrágyát használnak fel közben. Gyakorlatilag a legjobb választás a többször használható, jól tisztítható erős műanyag szatyor. Csak legyen nálunk pont akkor is, amikor valamit vásárolni szeretnénk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

18
júl/2018

Így barkácsolj gyorsan napelemes vízmelegítőt a kerti pancsoláshoz

Amilyen változékony az idei nyár, kell egy kis rásegítés a kertben felállított medencének a megfelelő vízhőmérséklethez. Ezt persze jó lenne olcsón megúszni, minimális eszközigénnyel és áramfogyasztással. Itt jönnek képbe a házilag összebarkácsolható vízmelegítő rendszerek -- egy délután kell csak az összeállításukhoz, elkészítésükhöz. Három módszert ajánlunk, a harmadikat fogják legjobban szeretni a gyerekek!

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Yatmandu/Flickr

1. Öntözőcsőből
Mérések szerint minimum 4-5 fokkal emeli meg a medence vízhőfokát ez a műanyag csőrendszer. A fekete színű cső eredetileg kerti öntözőrendszerekhez használt lágy polietién cső, amely 10-30 méteres bundban kapható. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Kell hozzá egy búvárszivattyú, és már mehet is a keringetés. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

LiveDan330

Részletes leírás angol nyelven ide kattintva elérhető.

Az öntözőcsöves rendszert ennél szebben is el lehet rendezni a medence környezetében:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Mildevco

Ha van kapacitásod mindig a Nap járásának megfelelően állítani a szerkezetet, rögzítsd a csövet egy OSB-lapra:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

ClanMan

Sőt, ha van egy sufni, annak a tetejére is fel lehet kanyarítani a csőkígyót, csak legyen elég erős a tetőszerkezet. Így láthatatlan a melegítőrendszer, és nem is foglal helyet a kertben:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

MartinMakes

Na de ha már tetőre tetted a csöveket, lehet tartósabb és esztétikusabb rendszert is kialakítani kemény polietilén csőből:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

The Casual Traveler

2. PET-palackból
Az újrahasznosítás királya leszel ezzel a megoldással. Itt a kemény műanyag csövek köré üres ásványvizes palackokat húztak, és az egész rendszert egy OSB-lapból készült doboz tartja egyben. A PET-palackokban gyorsan felmelegszik a levegő, így duplán emeli a csőben keringő víz hőmérsékletét. Sőt, a palackokat is be lehet festeni feketére vagy fekete műanyagfóliával borítani a hatás fokozása érdekében. Ehhez a rendszerhez is kell búvárszivattyú.

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Paksc

3. Hulahopp-karikából
Ennél zöldebb nem lehetsz: ez a vízmelegítő áram nélkül működik, igaz, hatásfoka gyengébb. Viszont viccesen néz ki! A hulahopp-karikákhoz rögzítsd fekete műanyag kukazsákból vágott korongokat, és már dobhatod is a víz tetejére. Igazi 2in1 megoldás, ugyanis a víz melegítése mellett megakadályozza, hogy a vízbe falevelek hulljanak. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Insteading


Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

05
márc/2018

Betilthatják Kaliforniában az 50%-nál több poliésztert tartalmazó ruhákat

Ismert, hogy az amerikai állam progresszíven áll a környezetvédelmi témákhoz, és nagyon valószínű, hogy a címben jelzett javaslatot is elfogadja a helyi törvényhozás március 17-i ülésén. Az élővizek műanyagszennyezése nemcsak Kalifornia problémája: egy 2014-ben megjelent német tudományos kutatás a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszát vizsgálta, és kiderült, hogy 15 százalékkal több a vízben a műanyaghulladék, mint a halivadék.

ILLUSZTRÁCIÓ

Visszatérve a poliészterre, ezzel az a baj, hogy minden egyes poliészteres ruhaneműből minden gépi mosás alkalmával akár 1900 darab mikroszálacska (microfiber) válhat ki. A keletkező szennyvíz literenként 100 szálat tartalmazhat. Minél régebbi az adott holmi, annál többet. Mivel ezek a szálacskák 5 milliméternél rövidebbek, a szennyvíztisztító telepek nem képesek kiszűrni őket, tehát végül a természetes élővizekbe kerülnek.

A mikroszálacskák 20-szor nagyobb környezetszennyezést jelentenek, mint a mikrogyöngyök, amelyek például a dörzshatású fogkrémekben, testradírokban és folyékony súrolókrémekben vannak. Régebben természetesen lebomló anyagokból, például őrölt sárgabarackmaghéjból készültek a dörzshatású gyöngyök, ma már ilyen terméket elvétve találni, mindent ural a műanyag.

A mikroszálacskákkal az a fő probléma, hogy a természetes vízbe jutva megtapadnak rajtuk a vízben oldott méreganyagok, és így koncentrált formában jutnak a vízi élőlények szervezetébe, amikor megeszik ezeket a tápláléknak látszó műanyagdarabkákat. Másrészt a műanyagban lévő különféle veszélyes vegyületek is kiszabadulnak az egyre apróbbra töredező darabokból, tehát a mikroszálacskák önmaguk is szennyezik a környezetet. A mikroműanyagokkal teli halak és más élőlények végül a mi tányérunkra kerülnek, és onnan a szervezetünkbe.

Dunai halivadék mikroműanyaggal a gyomrában FORRÁS

Az új kaliforniai törvényjavaslat célja felhívni arra a figyelmet, milyen mértékű veszélyt jelentenek a mikroszálacskák. Ezért azt szeretnék elérni a törvénnyel, hogy külön címke figyelmeztessen minden olyan ruhadarabon, amelynek poliésztertartalma meghaladja az 50 százalékot. Az ilyen ruhaneműt ajánlott kézzel mosni, mert úgy kevesebb szálacska válik ki az anyagból. Továbbá 2020. január 1-étől  tilos lesz olyan ruhaneműt árusítani Kaliforniában, amelyben a poliésztertartalom meghaladja az 50 százalékot, hacsak erre nem figyelmeztet külön felirat.

Magyarországon Gubek István (ELTE Humánökológia MA) készített 2016-ban egy tanulmányt, A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének komplex hatása címmel (első része itt, második része itt olvasható). Megkérdezte a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t, hogy a lakossági eredetű műanyag makro- és mikroszennyezés milyen módszerrel és hatásfokkal távolítható el a szennyvízből. "Azt a választ kaptam, hogy a 10 mm-nél nagyobb szennyeződések eltávolítása gépi rácsokkal történik. Az ennél kisebb műanyag-szennyeződések eltávolítására flotációs technológiát alkalmaznak, mely során a kombinált homokfogó műtárgyba, levegőztető turbinával nagyméretű buborékokat vezetnek. A felszínére került szennyeződést gépi kotrókkal távolítják el. A rácsszűrés és a flotációs technológia után megmaradó kisebb méretű műanyag mikroszennyezők feltehetően beépülnek az eleveniszapba, így a fölösiszappal vagy az utóülepítőkön alkalmazott uszadék eltávolító berendezéssel eltávolításra kerülnek a szennyvízből, bár erre vonatkozó méréseket nem végeznek. Ezzel szemben egy amerikai tanulmány is kijelenti, hogy a mikroplasztikumokat minden bizonnyal nem távolítja el a hagyományos szennyvízkezelési eljárás, nagyrészt változatlan formában kerülnek ki a tisztítási folyamatból (Engler 2012)." (A vastagított kiemelés a 365 Zöld ötlet blogtól származik.)

25
feb/2018

Műanyagböjtöt hirdetett az anglikán egyház Húsvétig

A Hamvazószerdától Húsvétig tartó időszak alatt keresztények milliói világszerte böjtöt tartanak. Ezekben a hetekben lemondanak például a csokoládéevésről, hétvégi bulizásról, Facebookozásról. Az Anglikán Egyház magasabbra tette a mércét: Sir David Attenborough szavát követve arra kéri 25 millió hívét, hogy az egyszer használatos műanyagokra mondjanak nemet Húsvétig.

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

A Szent Pál Székesegyház nyugati homlokzata

"David Attenborough mindannyiunk figyelmét ráirányította arra, hogy mai 'szemetelő' társadalmunk milyen mértékben veszélyezteti az óceánokat, ahová végül a hulladékunk kerül. Ezért a mostani Nagyböjt alkalmával adjunk esélyt a tengeri élővilágnak, hogy megszabadulva a szeméttől, megújhodhasson", olvasható a londoni püspökség nyilatkozatában.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot gyártanak, és ennek felét csupán egyetlen alkalommal használják. Nem csoda, hogy percenként 8 tonna műanyag kerül az óceánokba. Attenborough a BBC Kék bolygó II sorozatában emelte föl szavát a mindent elárasztó műanyag-hulladék ellen. Ennek hatására II. Erzsébet királynő is elrendelte, hogy a Buckingham palotában mostantól kerüljék a műanyagtárgyakat.

"A Nagyböjti felhívás ráébreszthet bennünket arra, milyen sok egyszer használatos műanyag vesz körül bennünket, és kihívás számunkra a mennyiségüket csökkenteni. A műanyagböjt illeszkedik ahhoz, hogy keresztényként elhivatottnak kell lennünk abban, hogy vigyázzunk Isten teremtményeire", mondta Ruth Knight, az Egyház környezetvédelmi tanácsosa. 

Az Anglikán Egyház nemcsak a felhívást tette közzé, hanem mindennap egy jó ötlettel segíti is híveit a műanyagböjtben. Például vigyenek magukkal fém evőeszközt, ha olyan helyre mennek, ahol műanyag evőeszközt adnak az ételhez, illetve utazáskor a szállodában is a saját tusfürdőjüket és samponjukat használják, ne a hotel által kínált miniflakonos tisztálkodószereket. A Böjt idejére használjanak újratölthető töltőtollat vagy ceruzát az eldobható műanyagtollak helyett, és ne vásároljanak CD-t, hanem töltsék le a zenéket a netről. 

Sőt, a tippek nemcsak a műanyaghulladék csökkentését érintik, hanem kiterjednek olyanra is, hogy érdemes kitenni egy feliratot a postaládára, miszerint nem kérnek reklámújságokat, vagy hogy vásároljanak second hand ruhákat, amennyiben lehetséges. (A teljes lista angol nyelven itt letölthető.)

Ne dobd ki, hanem használd újra a PET-palackot:

Mókás és komoly ötletek ide kattintva olvashatók:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

Itt pedig még 30 szuper ötlet az újrahasznosításra:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

21
feb/2018

Miben fagyaszd az ételt, ha nem műanyagban?

Egyre több tudományos kutatás vizsgálja, hogy milyen következménye van, ha műanyagban tároljuk, melegítjük, fagyasztjuk az ételt. Mert igen, állítólag fagyasztás közben is átjuthatnak a sérült felületű vagy gyenge minőségű műanyagból molekulák az ételbe, és onnan a szervezetünkbe. Az angol Exeter Egyetem 2018 február 3-án publikálta azt a tanulmányát, amely szerint az általuk megvizsgált kamaszok 86 százalékának vizeletéből ki lehetett mutatni a biszfenol A (BPA) vegyületet.

A BPA hasonlít az ösztrogén női nemi hormonhoz, és ezért köze lehet pajzsmirigy-problémákhoz, mell- és prosztatarákos megbetegedésekhez, illetve az alacsony spermiumszámhoz és az eltorzult spermiumok kialakulásához, ami terméketlenséget okoz férfiaknál. A BPA megtalálható a polikarbonát (jele a PC vagy 7-es szám egy háromszögben) műanyag edényekben, poharakban stb., illetve különféle tárolóedények (például egyes konzervdobozok) belső bevonatában. Az Európai Unió már vizsgálja a BPA felhasználásának korlátozását, de amíg megszületik a rendelet, magunkra kell vigyáznunk.

újrahasznosítás otthon fagyasztás étel BPA ftalát műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

Egyes élelmiszerek csomagolásához olyan műanyagot használnak, amelyet ftalát nevű anyaggal lágyítanak. A ftalátok a férfi nemi hormon, a tesztoszteron hatását csökkenthetik. 

A műanyagokból extrém hőmérséklet hatására, illetve sóval, zsiradékkal vagy savas étellel (például ecet, paradicsom) érintkezve kiválhatnak a veszélyes vegyületek és bekerülhetnek az ételbe. (Ezért nem ajánlják például a műanyagbélelésű zacskóban mikrózható pattogatott kukorica fogyasztását sem.)

Visszatérve a fagyasztásra, a másik probléma ezzel a rengeteg nem lebomló műanyaghulladék keletkezése: a különféle zacskók és fóliák csak egyszer használhatók, ráadásul mivel ételmaradvánnyal szennyezettek, nem szabad őket a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni, mennek a vegyes kommunálisba. Pedig a műanyag kőolajból készül, abból viszont csak korlátozott mennyiség elérhető a világon. A kommunális hulladék egy részét elégetik, még rosszabb, ha hulladéklerakóba kerül, ki a természetbe.

Szóval miben fagyasszunk, ha műanyagban nem ajánlott?

ZSÍRPAPÍRBAN

újrahasznosítás otthon fagyasztás étel BPA ftalát műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

Darabos árut lehet zsírpapírba csomagolva, feltéve, ha az a zsírpapír növényi olajjal, nem pedig tisztított petróleumszármazékkal kezelték a víztaszító képesség kialakításához (ha nem találsz erről infót a csomagoláson vagy az interneten, ne vedd meg). A papír lehetőleg natúr barna legyen, ha viszont fehér, akkor feltétlenül klórmentesen fehérített legyen. Papírban 2-3 hétig lehet a fagyasztott ételt tárolni. Fagyasztáson kívül használhatod szendvics csomagolásához, és a mikrózott ételek tetejére is boríthatsz egy lapot, hogy melegedés közben visszatartsa a párát. Tekercses zsírpapír például a német nevű illatszerboltokban kapható. A papír lebomló hulladék, tehát hosszú távon nem terheli a környezetet.

FÉMBEN

újrahasznosítás otthon fagyasztás étel BPA ftalát műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

Ne használj olyan konzervdobozt, amelynek belső falán epoxi vagy más bevonat látható. Használhatod viszont a rozsdamentes gasztronómai ételtároló dobozokat (érdemes az akciókat megnézni az interneten), de akár a kerámia bevonatos kisebb sütőformákat is, vagy a nem sérült zománcozású bögréket, kislábasokat. Ha nincs tetejük, fedd le őket alufóliával, igaz, ez legfeljebb kétszer használható, de mégsem műanyag. Az alufólia ne érintkezzen az étellel. Azt is megteheted, hogy mondjuk a muffinos formákban kisebb adagokra osztva megfagyasztod az adott ételt, majd a keményre fagyott darabokat a hosszú távú tároláshoz zsírpapírral elválasztva (hogy ne fagyjanak össze) átteszed egy nagyobb edénybe, amiből csak annyit veszel ki, amennyire épp szükséged van. 

ÜVEGBEN

újrahasznosítás otthon fagyasztás étel BPA ftalát műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

Az edzett üveg poharak és tányérok, tálkák, kancsók, a hőálló üvegtálak mind alkalmasak fagyasztáshoz, és ha nincs fedelük, egy kistányérral is le lehet fedni őket, hogy teljesen újrahasznosító legyél. Minél szélesebb és alacsonyabb az üveg alakja, annál jobban bírja a fagyasztást. Ugyancsak használható a legtöbb befőttesüveg is ételtároláshoz a fagyasztóban, nem fog megrepedni, ha betartod az alábbi tippeket.

5 szabály, ha üvegben akarsz fagyasztani

1. Legfeljebb 3/4 mértékig töltsd meg az edzett vagy sima üvegedényt, hogy fagyás közben az ételnek legyen helye tágulnia.
2. Hűtsd le a megtöltött üveget először szobahőmérsékletűre, majd a hűtőben is, és csak utána tedd a fagyasztóba. Kivételkor először hagyd kicsit megmelegedni szobahőmérsékleten, aztán már beleállíthatod meleg vizes edénybe, hogy gyorsabban felengedjen.
3. Széles szájú, egyenes falú befőttesüveget használj, mert abban jobban tud tágulni felfelé az étel fagyás közben, és nem repeszti meg az üveget. 
4. Csak lazán tekerd rá a fedelet, amíg teljesen meg nem fagy, akkor kisebb a kockázata, hogy megreped a befőttesüveg. Ha már megfagyott az étel, rászoríthatod a fedelét.
5. Ne koccanjanak egymáshoz az üvegek a fagyasztó kosarában, mert ettől is elrepedhetnek. Használj elválasztónak kartonpapír lapokat vagy hengereket, még jobb, ha egy tiszta zoknit húzol az üvegre. Kallódó fél párakból úgyis van pár a fiókban...

TIPP: A krumpli és a gomba nem igazán szereti a fagyasztást, akárcsak a sűrű tejtermék, mint a tejszín, tejföl. Ha levest vagy főzeléket tennél el porciózva, ezeket hagyd ki belőle fagyasztás előtt.

Van 25 szuper ötletünk arra, hogyan hasznosíthatod újra a fél pár zoknikat, ezeket ide kattintva olvashatod.

újrahasznosítás otthon fagyasztás étel BPA ftalát műanyag

03
feb/2018

Kiderült, hány játékkal elégedett a gyerek

Egy új tudományos kutatásban arra voltak kíváncsiak, amit minden szülő szeretne tudni: hogy hány játékkal játszik jobban a gyerek. Az amerikai Toledo Egyetem kutatói 36 gyereket engedtek egyesével két alkalommal egy megfigyelőszobába, amelyben fél órát töltöttek a gyerekek. Egyik alkalommal 4 játék volt a szobában, másik alkalommal 16 játék. A kutatók kamerával figyelték a kicsiket, hogy dokumentálják a tevékenységüket.

játék gyerek környezetterhelés műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

A 18-30 hónap közötti életkorú gyerekek számára a kutatók négy kategóriába sorolható játékokat válogattak: volt köztük oktató jellegű (például formákat vagy számokat tanító), utánzó (foglalkozásra utaló), cselekvésre ösztönző (építhető, nyitható stb.) játékok, illetve kerékkel rendelkező, tologatható járművek.

A 4-játékos alkalommal minden kategóriából egy-egy játékot tettek a szobába, majd beengedték az adott gyereket. A 16-játékos alkalommal minden kategóriából 4-4 játék várta a gyereket. Ha az egyik játék nagyon tetszett a gyereknek, következő alkalommal nem került a válogatásba, nehogy az elfogultság félrevigye a vizsgálatot.

A kísérlet tanúsága szerint a gyerekek kevés játékkal tartalmasabban játszottak, mint sokkal. Minél kevesebb volt a játék, annál inkább nyújtottak minőségi időtöltést: a gyerekek elmélyültebben, hosszabban, többféle módon játszottak az adott játékkal. A 4-játékos alkalmak során a kicsik átlagosan 3 játékkal játszottak, a 16-játékos alkalmak során pedig átlagosan 8 játékkal. 

Kiderült, hogy a sok játék, a választék bősége éppenséggel zavaróan hatott a gyerekekre, gyorsabban elterelődött a figyelmük arról, amivel éppen játszottak, és indultak egy másik felé. Minél kevesebb játék volt s szobában, annál jobban fókuszáltak a gyerekek az adott játék minden tulajdonságának felfedezésére és minél kreatívabb kihasználására, azaz a minőségi játékra.

játék gyerek környezetterhelés műanyag

ILLUSZTRÁCIÓ

Az ilyen korú gyerekek összpontosító képessége nem túl fejlett, a környezeti tényezők túlságosan könnyen befolyásolhatják figyelmüket. Márpedig a kutatók szerint az a lényeg, hogy a gyerek minél hosszabban játsszon egy adott játékkal, mert így fejlődik a képzelőereje, amelynek hatása van az önkifejezésre és az érzelmi fejlődésre. Javul továbbá a koordinációja, a finommotoros mozgás összehangolása, így később könnyebben fog megtanulni írni. Ha a gyerek egy játékkal elmélyülten és fantáziadúsan játszhat, akkor azzal a szellemi képességei is fejlődnek, így az alkalmazkodás, az ok-okozat felismerése, a problémamegoldás és a tervek kivitelezése. 

Az Egyesült Államokban egy átlagos lakásban 139 játékot lehet összeszámolni, egy gyerek évente átlagosan 70 játékot kap. Európában az Egyesült Királyságban egy átlagos gyerek 238 játékkal rendelkezik, amiből 12-vel játszik rendszeresen.

A játékok többségének elpakolása jó hatással van a gyerekre. Időnként cserélgetni lehet az elpakolt és a használatban lévő játékokat, hogy ne veszítse el az érdeklődését a kicsi.

A megunt, kidobott játékok gyakran a szemétben végzik, ami növeli a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Az ilyen a hulladékégetőbe vagy hulladéklerakó telepre kerül. A játékok többsége műanyagból, tehát nem megújuló alapanyagból van. A világszerte forgalmazott játékok 75 százaléka Kínában készül, a több ezer kilométeres szállítás óriási környezetterhelést jelent. A játékok csomagolása azonnal kukába kerül, holott az előállításuk költséges. A modern játékok jelentős része elemmel működik, ami szintén nem környezetbarát.

Az eredeti tanulmány ide kattintva olvasható angol nyelven.

Ez is érdekelhet:

játék gyerek környezetterhelés műanyag

A tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony

22
jan/2018

Betiltják Skóciában a műanyag fültisztító pálcikákat

2017 legszomorúbb természetfotója egy tengeri csikóhalról készült, amely egy fültisztító pálcikába kapaszkodik. Ez lehetett az utolsó lökés ahhoz a rendelethez, amellyel az Egyesült Királyságban első országként Skócia betiltja a műanyag pálcikás fültisztítókat. Becslések szerint ezzel az egy döntéssel 50 százalékkal csökkenhet a skót háztartásokból tengerbe jutó hulladék mennyisége.

műanyag környezetszennyezés fültisztító pálcika betiltás Skócia

Fotó: Justin Hofman

Az intézkedésre azért került sor, mert a számtalan figyelemfelhívó kampány dacára a skótok többsége még mindig a vécébe dobja, majd lehúzza a használt pálcikákat. A skóciai szennyvíztisztító létesítmények naponta 945 millió liter szennyvizet kezelnek. Ám a rendszert nem arra tervezték, hogy kiszűrje a pálcikákat, amelyek így kijutnak a természetbe, és apró méretükhöz képest óriási környezetszennyezést okoznak. A műanyag pálcika rendkívül veszélyes az élővilágra, hiszen ha lenyeli egy madár vagy tengeri állat, el is pusztulhat tőle.

Dr. Richard Dixon, a Föld barátai szervezet skóciai csoportjának igazgatója a műanyaghulladék ellen vívott harc fontos döntésének tartja a fültisztító pálcikák betiltását. "A műanyagszatyrokra kivetett díj, illetve az italosüvegek és -dobozok visszaváltási rendszere után ez újabb helyes lépés ahhoz, hogy a társadalom környezettudatosabban használja a forrásait. Várjuk a kormányzat által beígért hasonló rendeletet az egyszer használatos műanyagok esetében is, mint például a kávéspoharak."

A fültisztítópálcika-gyártók bizonyos országokban már csak olyan pálcikákat forgalmaznak, amelyek szára préselt papírból, tehát lebomló anyagból van. Ám ugyanezek a cégek sok helyütt még mindig a műanyagpálcikás fültisztítókat forgalmazzák.

Egyébként a szakorvosok nem is ajánlják a pálcika használatát, mert egyrészt felsértheti a fül belsejét, másrészt csak összetömöríti a fülzsírt. Annak fellazításához sokkal jobb a patikákban is kapható fülolaj-spray vagy a zuhanyozás közbeni meleg vizes átöblítés.

Mint arról blogunk beszámolt, 2017-ben az amerikai Seattle városában hirdettek kampányt a műanyag szívószálak betiltása érdekében.  Csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószál kerül egyetlen használat után a kukába, rosszabb esetben a környezetet szennyezi. Előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz a világtengerekben, mint hal. És 30 év múlva a tengeri madarak emésztőrendszerében is 90 százalék műanyag lesz, és csak 10 százalék táplálék.

02
szept/2017

A grunge rock városában nem szívnak szeptemberben

Nemcsak a lakosok, hanem 100 vendéglátóhely és a helyi cégek is úgy döntöttek, nem szívnak szeptemberben Seattle-ben: nem használnak műanyag szívószálat, ezzel is támogatva a Lonely Whale Foundation (Magányos Bálna Alapítvány) környezetvédelmi tevékenységét. 

környezetvédelem műanyag hulladék

Cetcápák kérték: ne szívjunk!

A szívószálmentesítés Magyarországon is pörgős téma volt idén nyáron, mert a sok kicsi műanyagszál összességében eszméletlen mennyiségű szemetet jelent. Csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószál egyszeri használat után megy a kukába vagy rosszabb esetben a környezetet szennyezi. Mintha az emberek már nem is tudnának a saját szájukkal pohárból vagy üvegből inni.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz a világ-tengerekben, mint hal. És harminc év múlva a tengeri madarak emésztő-rendszerében is 90 százalék műanyag lesz, s csak 10 százalék táplálék.

A seattle-i kampány azért különleges, mert az egész város összefogott, a legmenőbb nevek támogatják a kezdeményezést. A Seattle Seahawks és a Seattle Mariners stadionjától kezdve a helyi óceanáriumon át a reptérig mindenki vállalta, hogy nem használ műanyag szívószálat szeptem-berben, sőt, sokan utána sem (helyette papírszívószálat lehet kérni, ha nagyon muszáj). A non-profit alapítvány célja, hogy egy hónap alatt legalább egynapi szívószálmennyiséget megtakarítson a város.

Műanyag szívószál helyett Magyarországon is lehet vásárolni papír- vagy fémszívószálat, utóbbi ráadásul mosogatógépben is mosható, tehát korlátlan alkalommal higiénikusan felhasználható.

Az amerikai kezdeményezéshez ide kattintva lehet csatlakozni.

«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com