Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
30
márc/2011

Ha hiányzik az etetők nyüzsgése - darázsgarázs és virágláda akár az ablakpárkányon is

Az etetési időszak lezárultával jelentősen visszaesik a kert madárforgalma és különösen azok érzik üresnek a környéket, akik eddig az ablakpárkányon etettek-itattak és hónapokon keresztül nyüzsgő állatseregletet figyelhettek meg. Szerencsére van egy olyan eszköz - a darázsgarázs -, amivel egy kevéssé közismert állatcsoport, a magányos méhek és elsősorban fürkészdarazsak képviselőit tudjuk akár az ablak elé csalogatni.

Forrás: mme.hu


0
Tovább
29
márc/2011

Fa is nőhet a leharcolt tornacipőkből - eljött a komposztálható lábbelik kora

A fenntartható divat egyelőre mondhatni gyerekcipőben jár, legalábbis ami a környezetbarát lábbeliket illeti. Az eddig piacon megjelent modellek esztétikailag talán csak a túrabakancsokkal vehették fel a versenyt, a holland OAT legújabb zöld cipője azonban nem elég, hogy teljesen lebomlik használat után, de még stílusos és trendi is.

Az edzőcipőt a cégtulajdonos Christiaan Maats tervezte, miután megkapta dizájneri diplomáját Hollandiában. Diplomamunkája folytatásaként vágott bele a nem egyszerű feladatba, hogy gyakorlatilag teljesen komposztálható lábbelit hozzon létre. Két évnyi fejlesztés után év elején az amsterdami cég végre bemutatta prototípusait - a Virgin Collection-t - melyek kizárólag kendervászonból, biopamutból, parafából és bizonyítottan lebomló műanyagokból állnak, és már díjat is nyertek.

Használat után ezeket a cipőket szó szerint el lehet ásni a kertben, vagy be lehet dobni a komposzt közé - a gyártók azonban azt ígérik, több szezont is végig lehet nyomni bennük, mielőtt erre sor kerülne. A kendervászon anyag egyébként természetes antibakteriális hatással is rendelkezik, ráadásul taszítja a nedvességet, ettől a csukák még tartósabbak. A sorozatgyártást nemrég Bulgáriában kezdték el, de egyelőre csak a weboldalukról lehet hozzájutni a cipőkhöz, melyeket jelenleg négyféle stílusban, egyenként körülbelül 150 euróért árulnak.


0
Tovább
26
márc/2011

A ferihegyi kifutópálya is elsötétül az ötödik Föld Órájára

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.


Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.


www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.


0
Tovább
22
márc/2011

Árt az ivóvíztartaléknak a nagyvárosi élet

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.

Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

Afrika szubszaharai régiójában 1990 és 2008 között hétszeresére nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez, és ez a probléma ma már a kontinens lakosságának közel negyedét érinti. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést.

Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.

Forrás: William Briscoe

A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.

„Az egységnyi vízfogyasztás minden termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható” - mutat rá Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója. „Egy csésze kávé előállítása 140 liter, egy hamburger elkészítése 2400 liter vizet igényel, ennek árát viszont nem fizetjük meg” – hangsúlyozza a szakember. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást, vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és a megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie” – érvel az igazgató. „Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat.”


0
Tovább
20
márc/2011

Banánhéjjal tisztítanák a szennyezett ivóvizet Brazíliában

Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.


0
Tovább
10
márc/2011

Büdös vajjal dobálták őket - abbahagyják a bálnavadászatot a japánok?

Az agresszív környezetvédők folyamatos zaklatása miatt Japán felfüggesztette a Déli-sark környéki bálnavadászatot, és hazaindította hajóit.  A magát Sea Shepherd-nek, vagyis tengeri pásztornak nevező környezetvédő egyesület hetek óta akadályozza a legkülönfélébb eszközökkel a japán bálnavadászokat a Csendes-óceán déli részén és az Antarktiszhoz közeli vizeken. A zöldek hajóikkal üldözik a japán flottát, megpróbálják útjukat állni, megzavarni, lelassítani őket, és nagyjából bármit hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy elvegyék a kedvüket a bálnaöléstől. A támadások nem okoztak ugyan komoly sérüléseket vagy nagyobb károkat a japán bálnavadász hajókban, de dobálták már a legénységet romlott vajjal teli flakonokkal, sőt olyan is volt, amikor kötelet dobtak az egyik hajócsavarra, hogy ezzel lassítsák le a hajót. Időnként pedig az is előfordult, hogy szánt szándékkal nekiütköztek az éppen akcióban lévő vadászhajónak, hogy a prédának kiszemelt bálna elmenekülhessen.

 

 

A videón egy aktivistákkal teli hajó utólér, és nekimegy egy japán vadászhajónak, miközben az éppen egy bálnát próbál a fedélzetére húzni

 

A kissé agresszív és igen kitartó akció elképzelhető, hogy elérte a célját, a japánok mindenesetre megtorpantak. Az évtizedek óta futó amerikai tévés vetélkedő, a Price is Right híres házigazdája, Bob Barker után nevezték el a Sea Shepherd legnagyobb hajóját, melyet az idős műsorvezető ötmillió dolláros adományából állítottak csatasorba idén. A Bob Barker február 9. óta folyamatosan sakkban tartotta a japán Nisshin Maru-t, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy az végezhesse a dolgát. A Bob Barker kapitánya szerint 88 fős legénysége (akik 23 országból, köztük Japánból is csatlakoztak az akcióhoz) most nagyon boldog, amiért megvédhette a déli tengerek bálnapopulációját, és köszönetet mondanak az ausztrál és új-zélandi lakosoknak, az ausztrál zöld pártnak, a chilei tengerészetnek és a francia kormánynak, amiért azok folyamatosan támogatták őket. A Sea Shepherd másik két hajója, a Steve Irwin és a Gojira a térségben marad, amíg a japán hajókat kikísérik a területről.

 

A kereskedelmi célú bálnavadászat ugyan 1986 óta világszerte tilos, Japán ennek ellenére tudományos, kutatási célokra hivatkozva azóta is minden évben elindítja vadászflottáját az Antarktisz felé. A környezetvédők szerint mindez persze csak álca, semmiféle tudományos kutatásról nincs szó, a bálnák egész egyszerűen továbbra is a japán éttermek asztalain kötnek ki.

 

Az új-zélandi NZ Herald információi szerint rendes éves bálnavadászatukon a japánok idén legalább 945 bálnát terveztek volna leteríteni a szezon márciusi végéig. A tokyoi illetékesek még tervezik, hogy a flotta visszatérjen, de csakis akkor, ha biztonságosnak ítélik a terepet. A Sea Shepherd mindenesetre azt ígéri, a következő szezonban ugyanilyen felkészülten várják majd a japánokat a déli tengereken.


0
Tovább
04
márc/2011

Szemét-kiállítás Stockholmban

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti


0
Tovább
04
márc/2011

Melyik a világ szmogrekorder városa?

Zsinórban ötödik éve a kanadai Vancouver végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorának élén. A pekingi szmog viszont kiakasztotta a mutatókat.

A Kanada nyugati partján, az Egyesült Államok közelében fekvő 578 ezres - elővárosokkal együtt 2,1 milliós - város 2007 óta minden évben a lista élén végez. A rangsort több mint 30 tényező - egyebek közt a biztonság, az egészségügy, a kultúra, a környezet, az oktatás és az infrastruktúra - értékelésével, majd ezek súlyozásával állítják össze a londoni székhelyű Economist-csoporthoz tartozó kutató- és tanácsadócég szakemberei. A tízes élbolyban főleg ausztrál és kanadai városok végeztek: a dobogós helyeket Melbourne és Bécs szerezte meg, a további helyezések sorrendben: Toronto, Calgary, Helsinki, Sydney, Perth, Adelaide és Auckland. A világ 140 városát értékelő lista élén nem sok változás volt az elmúlt évekhez képest.

Vancouver
Vancouver

"A fejlett országok közepes nagyságú, viszonylag alacsony népsűrűségű városai általában jó pontszámokat érnek el, mivel rendelkeznek az összes kulturális és infrastrukturális előnnyel, ugyanakkor kevesebb problémájuk adódik a bűnözésből és a zsúfoltságból" - magyarázta Jon Copestake, a jelentés szerkesztője közleményében. Az EIU szerint az Egyesült Államokban a legélhetőbb város Pittsburgh (29. hely); Los Angeles három helyet lépett előre tavalyhoz képest a 44. helyre, New York változatlanul az 56. lett. London egy helyet javítva 53.-ként végzett, Párizs a 16. lett. A legjobb ázsiai városnak a japán Oszakát választották (12. hely), Tokió a 18., Hongkong a 31., Peking a 72. helyet szerezte meg.

A rangsor végén a zimbabwei Harare, a bangladesi Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby, a nigériai Lagos, az algériai Algír, a pakisztáni Karacsi, a kameruni Douala, Teherán, a szenegáli Dakar és a Srí Lanka-i Colombo végeztek. A sereghajtók között sem volt jelentős változás a tavalyi sorrendhez képest. A regionális rangsorban Nyugat-Európa kissé megelőzte Észak-Amerikát: a 0-tól 100-ig terjedő skálán előbbi 92, utóbbi 91,3 pontot kapott. Kelet-Európa 72,1, Ázsia 71,8, Latin-Amerika 69,4, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 64,1, a szubszaharai Afrika 51,1 pontot ért el, a világátlag 76 pont volt.

A kínai fővárost ellepő sűrű szmog a mérhető határon felül van – közölte az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége. A Pekingi Környezetvédelmi Iroda egyik munkatársa kijelentette, hogy az idősek és a gyerekek számára tanácsos otthon maradni. Az amerikai diplomáciai képviselet mérése szerint a légszennyezettség mértéke rendkívül veszélyes, és a mérési skála legrosszabb értékét is felülmúlja. A Környezetvédelmi Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy ötös szintű a város levegőjének szennyezettsége – ez a legrosszabb a kínai mérési listán.

pekingi szmog
pekingi szmog

A pekingi levegő minőségének romlását nem csak a gépjárművek és az erőművek által a légkörbe juttatott szilárd szennyező anyagok okozzák, hanem a meleg, és a napok óta tartó szélcsend. A meteorológiai szolgálat szerint a szmog miatt alig 200 méterre csökkent a látótávolság Pekingben.

A levegő minősége leghamarabb csütörtökön javulhat számottevően, amikor a feltámadó északi szél az előrejelzés szerint kisöpri a szmogot. A kínai fővárost januárban szinte végig kék ég és jó levegő jellemezte, a tartósan erős szél miatt nem érvényesült a szénerőművek és a 4,8 millió autó légszennyező hatása – írja az AFP.

Forrás: greenfo


0
Tovább
01
márc/2011

Kiöntik a sütőolaj csaknem felét

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI


0
Tovább
01
márc/2011

Egyre kevesebben kapnak akciós újságot

2001 óta az idén volt a legmagasabb azok aránya, akik nem kapnak postai úton szórólapot (30%) - különösen a Közép-Dunántúli régióban volt magas ez az érték (55%) - derült ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011 felmérésének legfrissebb eredményei alapján. Az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik postán érkezett szórólapokból, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Azon megkérdezettek közül, akik kapnak postán szórólapot, 16 százalékuk olvasás nélkül kidobja. 61 százalék azonban rendszeresen átnézi, és közel minden negyedik ember vásárol is a szórólap alapján.

Forrás és további információk: Hulladék Munkaszövetség


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum