Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
22
ápr/2012

Öt hétköznapi holmi, amit igazán érdemes újrahasznosítani

A Föld napját idén huszonkettedjére ünnepeljük április 22-én. Az Egyesült Államokból indult a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozó mozgalom, és itt születtek az alábbi tervek, amelyek hétköznapi holmik szokatlan újrahasznosítását javasolják. (A jeles nap történetéről itt olvashat bővebben.)

Zsírkréta
Minden kisgyerek használja, világszerte óriási mennyiségben készül. Csak a Crayola üzemeiből naponta 12 millió rudacska kerül az üzletekbe. Egy coloradói anyuka, LuAnn Foty 1993 óta foglalkozik a félig elhasznált vagy eltört zsírkréták begyűjtésével és feldolgozásával. Ma már Crazy Crayons néven céges formában, de ugyanúgy a Foty család kerti fészerében zajlik a munka: a gyerekektől postán érkező zsírkrétákat az önkéntesek szétválogatják, majd felolvasztják, és mókás formákba öntik. Az ötletgazda szerint azért érdemes a gyerekeket megismertetni a környezettudatosság alapjaival, mert ők utána megtaníthatják a szüleiket is erre.

Teniszlabda
Néhány ütős meccs után a teniszlabdák elveszítik keménységüket, és vagy kutyajátékként, vagy a szemétlerakóban végzik. Az évi háromszázmillió labda 18 750 tonna, biológiai úton nem lebomló hulladékká válik. Az arkansas-i reBounces cég által 2008-ban kifejlesztett Green Tennis Machine nevű készülék magasnyomású tartályába helyezve a labdák 15 perc alatt visszanyerik pattogóképességüket, és további két-három hétig meg is őrzik, ráadásul a művelet többször ismételhető. A cég eddig több mint 1,8 millió labdát juttatott vissza a teniszpályákra.

Farmerruházat
Egy átlagos amerikai évente 32 kilogramm ruhaneműt dob a kukába, holott a pamutszálból szőtt kék farmerek könnyen „zölddé” változtathatók. A Cotton Inc. vállalkozás a visszabontott szálakból környezetbarát szigetelőgyapotot készít: az UltraTouch hőszigetelési értéke az üveggyapotéhoz hasonló mértékű, de a hangszigetelés terén 30 százalékkal jobb a hatásfoka. 2006-os indulása óta a cég több mint félmillió, farmeranyagból készül ruházati terméket gyűjtött be, amiből 140 ezer négyzetméter szigetelőanyagot készített.

Parafadugó
Minden háztartásban fellelhető pár parafadugó. Hogy miért őrizgetjük őket? „Szoros a kapcsolatunk a parafával, jó érzés megérinteni” - mondja Patrick Spencer, a Parafaerdő Természetvédelmi Szövetség (Cork Forest Conservation Alliance) igazgatója. A szervezet 2008 óta rengeteg gyűjtőládát helyezett ki szupermarketekben, szállodákban, éttermekben, borászatokban Amerika-szerte. 2011-ben hatmillió darab, azaz 27 tonnányi dugót gyűjtöttek be. Ezeket újrahasznosító cégeknek továbbítják, amelyek padlóburkoló lemezt, poháralátétet, de akár formára préselt bútort is gyártanak a dugókból.

Edzőcipő
1993-ban indult a Nike sportszergyártó Reuse-A-Shoe cipővisszagyűjtő programja, amelyben eddig 25 millió pár használt edzőcipőnek találtak jobb véget, mint a hulladéklerakó. A cipőket háromfelé bontják, a felsőrészből a textilt, a talpbélésből a műanyaghabot, a talpból a gumit dolgozzák fel új termékekké: a talp gumiőrleményéből például atlétikai futószőnyeg vagy játszótéri burkolat készülhet. A műanyaghab tenisz-, kosárlabda- vagy teremfocipálya borításként nyer új életet, míg a textilből műlovar(gyakorló)pálya-burkolat lehet, vagy rugalmas alátét a kosárlabdapályák parkettaborítása alá.

Biztató hazai helyzet

Magyarország lakosai évente átlagosan 414 kilogramm háztartási hulladékot dobnak a kukába fejenként az európai statisztikai hivatal friss adatai szerint. Ebből a mennyiségből 284 kilogramm (közel 70 százalék) kerül hulladéklerakóba, 41 kilogramm hulladékégetőbe, 74 kilogrammot anyagában újrahasznosítanak, 15 kilogrammot pedig komposztálnak. Ezekkel a számokkal a középmezőnyben vagyunk az európai országok körében, mert például Svájcban sokkal több, 707 kilogramm az éves fejenkénti hulladékmennyiség, de abból semennyi nem kerül hulladéklerakóba, hanem feldolgozzák, illetve elégetik.

A fentiekhez hasonló újrahasznosítási programok Magyarországon is működnek, illetve ilyen termékek elérhetők. Használt járműabroncsokból készülhet játszótéri ütéscsillapító és egyéb csúszásmentes burkolat, textilhulladékból hangszigetelő préselt filclap. A borosüveg dugók újrahasznosítási célú begyűjtésére a tavalyi Budavári Borfesztiválon tettek kísérletet, de a parafaőrlemény akár az épület falhézagaiba öntve, akár gumival keverve lapokká préselve kiváló építési szigetelőanyag lehet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
ápr/2012

Megéri huszonöt évig világító izzót venni?

A Föld napján, április 22-én dobja piacra a holland elektronikai óriáscég, a Philips azt a takarékos LED-égőjét, amivel 2011 augusztusában megnyerte az USA energiaügyi minisztériumának takarékossági versenyét. A "Bright Tomorrow Lighting Prize" (Fényes Jövő Világítástechnikai Díj) rövidítéseként L-díjként emlegetett elismerést és a vele járó tízmillió dollárt az a gyártó kaphatta meg, amely olyan fénykibocsátó diódás (LED) égőt gyárt, amellyel könnyen leválthatók a hagyományos izzók.

A minisztérium elvárása az volt, hogy az új égő üzemideje meghaladja a 25 ezer órát. A Philips állítása szerint az EnduraLED égő 30 ezer óráig működőképes, ami a napi használattól függően húsz-huszonöt évre elég. Az égő 900 lumen fényáramot sugároz, miközben teljesítménye 10 watt. A megszokott foglalatba becsavarható készülék változtatható fényerejű, teljes kapacitáson annyi fényt ad, mint hatvanas volfrámszálas izzó. Borítása nem üveg, tehát tartósabb, mint a hagyományos égőké, fénye minden irányba terjed, 2700 Kelvin-fokos színhőmérséklete pedig a 19. század vége óta megszokott körtékét idézi; ráadásul nem tartalmaz higanyt.

A Philips szerint az Egyesült Államok 3,9 milliárd dollárt takarítana meg évente áramköltségek formájában, ha minden hatvanas izzót az EnduraLED-re cserélnének. Ezen túl az ország 20 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot engedne a légkörbe, ami azzal egyenértékű, mintha négymillió autó tűnne el az utakról.

A fentiek ellenére a fejlesztés nem az újdonsága miatt lett vezető hír az amerikai médiában, hanem azért, mert egy nem amerikai vállalat úgy nyert állami támogatást egy versenyen, hogy az ő terméke volt az egyedüli induló. A technológiai és környezetvédelmi blogok azt is kiemelik, hogy az égő ára eredetileg 60 dollár (13 ezer forint) volt, tehát ha valaki az összes izzót (tíz-tizenöt darabot) ki akarja cserélni a lakásában, 600-900 dolláros befektetésre van szüksége – azzal a kockázattal, hogy a technológia fejlődésével egy-két év múlva valószínűleg olcsóbb lenne a művelet. A holland cég 50 dollárra csökkentette az árat, és kétszáznyolcvan energiaszolgáltatóval szövetkezve további 15-25 dollár árengedményt biztosít.

A díjnyertes égőhöz tehát 25 dollárért (5600 forintért) is hozzá lehet majd jutni, viszont ez még mindig a négyszerese annak, amennyibe egy kompakt fénycső került. Ez utóbbi nem annyira takarékos, üzemideje jóval rövidebb, üvegből készül és van benne egy cseppnyi higany. Viszont a hagyományos 60-as izzóénál kétszer nagyobb fényerejű változatokat is lehet belőle kapni. Ha például a nappali bevilágításáról dönteni, nem mindegy, hogy három-négy EnduraLED kell hozzá teljes áron 34-45 ezer forintnyi dollárért, vagy elég egy-két nagy teljesítményű kompakt fénycső öt-hatezerért.


2
Tovább
18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)


7
Tovább
16
ápr/2012

Szavazzon az év madarára!

Május 15-ig lehet szavazni arra, mi legyen a következő év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette tavaly az egerészölyv esetében is. Voksolni ennek az oldalnak az alján lehet; a három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfaj Magyarországon. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a vegyszerezés, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában tölti. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.


0
Tovább
11
ápr/2012

Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


3
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum