21
nov/2017

Egy kis tervezéssel egészségesebb lehet a buszmegálló

Legyen szó busz- vagy villamosmegállóról, általában közös jellemzőjük, hogy közel telepítik őket a kereszteződéshez. A forgalomtervezők szerint ennek egyik oka, hogy így kevesebbet kell gyalogolni a keresztirányú forgalomhoz való átszálláshoz, a zebrához, aluljáróhoz.

Igen ám, de a kereszteződésben a legszennyezettebb a levegő, hiszen az induló járművek gyorsítanak, eközben extra mennyiségű kipufogógáz kerül a levegőbe, a lassító járművek pedig fékeznek, ami azzal jár, hogy a gumiabroncsok, illetve a féktárcsa súrlódik, emiatt veszélyes vegyületek ultrafinom pora hullik az útra, és onnan a légmozgással felkavarodik --  a kereszteződéshez közeli megállóban akár negyedórát is várakozó emberek tehát az átlagosnál sokkal nagyobb koncentrációjú szennyezett levegőt lélegeznek be. 

légszennyezés környezetszennyezés tömegközlekedés Budapest járműforgalom PM10 PM2.5 nitrogén-dioxid

KÉP

Ebben a témában végzett kutatást Suzanne Paulson légkörkutató vezetésével az amerikai UCLA Egyetem kutatócsoportja. "Méréseink igazolták, hogy a forgalomból eredő légszennyező anyagok szintje a kereszteződésekben a legnagyobb, és attól távolodva meredeken csökken", mondta Paulson. Ennek megfelelően a tömegközlekedési eszközre váró utazóközönség sokkal kisebb veszélynek lenne kitéve, ha a kereszteződéstől távolabb alakítanák ki a megállót: elég akár 36 méter is a mérhető minőségi különbséghez! Ez a távolság nagyjából 2 csuklós autóbusz hossza.

Az amerikai kutatók egy zéró kibocsátású járművet olyan berendezésekkel szereltek fel, amelyek a PM2,5-nél kisebb, ultrafinom méretű szemcséjű és az egyéb légszennyező anyagokat mérték, mint a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid. Autójukkal 19 napon ide-oda hajtottak 10 Los Angeles-i kereszteződésben, miközben összesen 1744 alkalommal rögzítették a szennyezőanyagok összetételét és mértékét.

Paulson és kollégái a begyűjtött adatok alapján kiszámolták, milyen mértékű légszennyezésnek volnának kitéve az utasok, ha a kereszteződéstől távolabb várakoznának a járművekre. "A minimális forgalmú kereszteződéseket leszámítva mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a kereszteződéstől távolabb jobb a levegő minősége", mondta Paulsen. Kiemelte, hogy a teherautók és más nagy járművek gyorsítás és fékezés közben a személygépkocsiknál sokkal több károsanyagot juttatnak a levegőbe.

A forgalomtervező mérnökök általában arra törekednek, hogy a megálló a kereszteződés után legyen telepítve, mert így kevésbé lassítja le a forgalom tempóját. Az amerikai kutatók azt javasolják, hogy az eddigihez képest érdemes még egy kicsit arrébb tenni a megállót, hogy a várakozó utasok ne a kereszteződés szmogfelhőjében álldogáljanak.

Budapesten minden felnőtt napi 3 cigaretta füstjének megfelelő szennyező anyagot szív be a levegővel. A magyar fővárosban az átmenő teherforgalom az egyik legnagyobb szennyező. A népsűrűség és a forgalmi adatok alapján a főváros lakosságának 20 százaléka jelentős mértékű, 60 százaléka mérsékelt és 20 százaléka kisebb mértékben szennyezett környezetben él. Nem tudni, hogy az ingázás miatt a fővárosiak közlekedés közben milyen légszennyezésnek vannak kitéve.


0
Tovább
28
ápr/2016

#nedőljbe! Tényleg olyan zöld lesz a liget, amilyennek mondják?!

Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

 


0
Tovább
29
szept/2015

Hulladékenergia térkőbe konvertálva, dupla haszon

A Smart City Lab Budapest idei díjazottjainak térköve, a FUTI játszóterek, szabadidőparkok, outdoor sportok, útburkolatok hasznos építőeleme lehet.

Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre egyetemi hallgatók a Smart City Lab Budapest pályázatán olyan találmánnyal rukkoltak elő, amely újrahasznosítja a felesleges műanyagot és az emberi járásból, kerékpározásból, gördeszkázásból származó hulladékenergiákat és a napenergiát.

 A FUTI térkőrendszer alapja az újrahasznosított műanyagból készített térkő, amibe piezokristálylapokat helyeztek el. A kristálylapok a piezoelektromosságot, azaz az összenyomás hatására keletkezett feszültségből keletkezett energiát hasznosítják, például a közvilágítás biztosításához.

A műanyag útburkolat nem ismeretlen a fejlesztési berkekben. Az Origo nem rég írt a hollandok újrahasznosított műanyagból épülő úttervéről. De az nem képes energiát termelni.

 A FUTI viszont igen, bár a jelenlegi ára 100 000 forint lenne négyzetméterenként. 

Fotók: szerkesztő


0
Tovább
15
ápr/2014

Majdnem a felére csökkentette a hőszigetelés egy átlagos családi ház gázszámláját

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.


0
Tovább
19
ápr/2013

Utolsó nagy felvonulására készül a budapesti Critical Mass

"Április 20-án, 15:55-kor indulunk a XIII. Szent István park alatti alsó rakpartról, és lezárt utakon, 16 km megtételét követően jutunk el a Városligetbe, ahol ha mindenki beért, bringaemeléssel ünneplünk" - ezzel harangozták be az utolsó nagy rendezvényt a CM szervezői. A felvonulások kilenc éves időszakának vége, következik a megerősített szakmai munka a Magyar Kerékpárosklub kereteiben.

A szombati demonstráció ideje alatt több út egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lesz járható és keresztezhető. A  felvonulás során 350 önkéntes rendező biztosítja a tömegközlekedési eszközök gyors áthaladását, elsősorban a villamosokét, melyek várhatóan zavartalanul járhatnak.

Lezárják az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat, az Attila utat és a Fő utcát, továbbá az alsó rakpartokat illetve a Petőfi hidat budai irányban. Nagy torlódás várható a Kis- és a Nagykörúton, valamint a Dózsa György úton. A demonstráció útvonala, plusz a kapcsolódó rendezvények:

Kilenc éve kezdődött a város közlekedését biciklis felvonulásaival és azok hatásával forradalmasító Critical Mass demonstrációk időszaka. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt. A biciklis közlekedők száma megtízszereződött, az egy bringásra jutó baleseti kockázat tizedére esett, ami Európában egyedülálló ütem. Csak a Gellért téren már napi húszezer biciklista halad át egy-egy melegebb napon.

A biciklisfutárok által indított tüntetések idővel kinőttek a szubkultúrából, a felvonulásokon és az utcaképen is elmosódtak a társadalmi csoportok határai. Öltönyös, farmeres, munkásruhás, szoknyás, gyereküléses biciklisták hajtanak naponta az irodaházakba, iskolákba, hivatalokba, műhelyekbe. A kritikus tömeget elért hétköznapi közlekedők már olyan példát mutatnak, ami mellett nincs szükség a létezésük bizonyítására, a biciklizés terjedése önerősítő folyamattá vált.

Critical Mass Magyar Kerékpárosklub Budapest kerékpár városi életmód

Ennyien tekertek az Erzsébet-hídon a 2011-es CM-en (Bajomi Bálint felvétele)

A forradalmi időszak végéhez közeledik. Budapesten Amszterdamhoz, Koppenhágához és más kerékpárossá vált nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy tüntetések után a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ez az összefogás, szerveződés, a Kerékpárosklub megerősítése, és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre és helyi célokra.

A Critical Mass mozgalomnak már 2005-ben szakmai szervezetre volt szüksége, hogy utcai jelenlétének erejét konkrét közlekedési változásokra váltsa. Az ekkor életre kelt, már 1700 fősre növekedett Magyar Kerékpárosklub mérnökei és szakértői napi szintű munkával képviselik a kerékpárral közlekedők érdekeit, sorra adnak javaslatokat és terveket az úthálózat átalakításához. Ennek nyomán már olyan munka zajlik a fővárosban, ami több száz utcán biztosítja majd a kerékpározás feltételeit.

Budapest lassan követte a közlekedési módok közti váratlan átrendeződést, és csak az utóbbi években váltott a kerékpáros közlekedés drága és látszatbiztonságot adó elkülönítéséről az útfelületek szinte ingyenes, modern megosztására. A megnyitott buszsávok, a kiskörúti, Andrássy úti, Alkotmány utcai és külvárosi kerékpársávok már e szemléletben létesültek, ám továbbra is folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy a régi berögződéseket felváltsa a tapasztalatokra alapozott modern szemléletmód.

A mozgalom utcai mozgósító erejét ezentúl csak konkrét ügyek érdekében kívánja bevetni, ha elakadnának, vagy vállalhatatlanul valósulnának meg a most beinduló úthálózati fejlesztések. Talán még a havi rendszerességű kisebb, nemzetközi minta szerinti igazi Critical Mass is meghonosodik a városban.


0
Tovább
21
szept/2012

Jól áll a magyar szolárház Madridban

A közönség szavazatai alapján a harmadik, a zsűri eddigi minősítése szerint a nyolcadik helyen áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata a Solar Decathlon Europe nemzetközi versenyen Madridban. A csapat Odoo nevű házát tíz szempont alapján értékeli a szakmai zsűri. Eddig a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg és építészet alapján pontozták a házakat. Ezek alapján a nyolcadik helyen áll a projekt. (Az épületet bemutató képriportunkat itt találja, a verseny állását itt lehet nyomon követni.)

A következő napokban épületszerkezeti, energiahatékonysági, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, az iparosíthatóság, az innováció, valamint a fenntarthatóság szempontjából vizsgálják a házat. A felhasznált energia dupláját megtermelő napház 100 millió forintba került, de a teljes projekt - beleértve a Madridba szállítást - 200 millió forint értékű. Ennek negyedét fizette a főszponzor Siemens, a költségek negyedrészét az Új Széchenyi Tervből fedezik.


0
Tovább
17
szept/2012

Közlekedési verseny és gyalogos programok a mobilitási héten

Az európai mobilitási hét programsorozata vasárnap kezdődött az ország több városában. Az utolsó napon, szeptember 22-én tartják az autómentes napot a budapesti Andrássy úton.

A fővárosban vasárnap a kelenföldi villamosremíz nyílt napjával kezdődött a programsorozat. Hétfőn tartják a közösségi közlekedés napját; ekkor a résztvevők a tömegközlekedést használva közlekedési és városismereti vetélkedőn vesznek részt. Kedden szakmai konferenciát tartanak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által koordinált Futár forgalomirányítási projektről, szerdán pedig a hajózás napja alkalmából a BKK új hajójáratait népszerűsítik.

Csütörtökön a "Mozdulj!" nap alkalmából kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben, a Közlekedési Múzeumnál. Pénteken a gyalogosoké lesz a város, a mobilitási hét résztvevői Budapest egy-egy pontját keresik fel. A rendezvénysorozat záró programja a szombati autómentes nap az Andrássy úton, amelyet pénteken 20 órától a vasárnap hajnali BKV-üzemkezdetig lezárnak. A részletes program itt olvasható.


0
Tovább
23
aug/2012

Félti a mélygarázstól a József nádor téri fákat és pincéket a Levegő Munkacsoport

Környezeti károkat okozna az a mélygarázs, amelyet a József nádor térre terveznek Budapest belvárosában. Ezért nyújtott be keresetet be a Fővárosi Törvényszékhez ötven lakástulajdonos a téren levő társasházakból és a Levegő Munkacsoport. A mélygarázs 2011 februárjában kapott építési engedélyt. Az építési engedélyt másodfokon is megkapta a projekt – ez ellen fellebbeztek most ismét a tiltakozók.

Az 525 férőhelyes mélygarázs tervének négy olyan fő veszélye van, amelyeket az engedélyezési dokumentáció nem kezelt megfelelően a Levegő Munkacsoport szerint. Nem vizsgálták meg az épületeket statikai és hidrogeológiai szempontból, mielőtt eldöntötték volna, hogy néhány méter távolságban egyáltalán megvalósítható-e biztonsággal az építkezés.


View Larger Map

A környezetvédelmi eljárásban szereplő javaslat ellenére a dokumentáció nem ír elő műszaki eszközöket arra, hogy ellensúlyozzák a talajvíz visszaduzzasztását, amely a 14-15 méterig lemélyítendő résfal okoz. A terv azt állítja, hogy a környező épületek pinceszintjét a mélygarázs által felduzzasztott talajvíz nem fogja veszélyeztetni.

A mélygarázs szellőzését a tér 8. számú házának udvarán, a liftakna mellé épített, tetőszint fölé nyúló kürtőn keresztül tervezik kivezetni. Nem tisztázott a kürtőn kivezetett levegő összetétele és a kürtő helyfoglalása a ház udvarára nyíló lakásablakok szempontjából.

Értelmetlen pazarlás lenne letarolni a tér faállományát, ha az előzetes statikai és hidrogeológiai vizsgálatok eredménye kétségessé tenné a tervezett mélygarázs megvalósíthatóságát. A József nádor tér fáinak növényegészségügyi állapota hasonló a főváros sok száz idős közterületi fájának állapotához. A legutóbbi műszeres vizsgálat alapján a tér balesetveszélyes egyedein idén májusban ifjító csonkolást hajtottak végre.

A József nádor tér műemléki környezet. A munkacsoport véleménye szerint nem szabad ilyen nagyszabású, fölösleges mélyépítéssel kockáztatni ezt a szépen tervezett homlokzatú házakból álló, harmonikus arányú kis teret, amely a Belváros egyik ékköve lehetne – közölte a munkacsoport.


0
Tovább
08
feb/2012

Ingyen tápanyag a komposzt

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.


0
Tovább
20
okt/2011

"Árnyas zöld" lenne a budapesti Moszkva tér a nyertes ötlet szerint

Bemutatta az Építészfórum.hu szakmai portál azt az elképzelést, amely nyertes lett Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Moszkva/Széll Kálmán tér rendezésére kiírt ötletpályázaton. A terveket a FŐMTERV készítette Finta József építészeti stúdiójával és a környezetrendezéssel foglalkozó Garten Stúdióval együttműködve. A tervezők „levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos térként” képzelik el a Moszkvát, ami jelenleg méretei ellenére túlzsúfolt a megítélésük szerint.

A látványterv-sorozat egyik eleme (tervező: FŐMTERV, Finta Stúdió, Garten Stúdió)

„A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park – Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza” – indokolják elképzelésüket. A többi látványterv itt elérhető az Építészfórum oldalán.


0
Tovább
«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.