Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
15
máj/2020

Mi lenne, ha újrahasznosítanánk a libegőt?

Kihasználatlanságra hivatkozva megszüntetné a 2020-ban 50 éves Libegőt Tarlós István volt budapesti főpolgármester. 

Pedig lehet, hogy a Libegő jó, csak rossz helyen van. Lássuk be, a mai kiránduló autóval akar eljutni mindenhová, nem buszozik, és ha leparkol a Libegő valamelyik végállomásánál, ki vinné át a kocsit a másik végállomásra, amíg ő libeg? Meg hát azért is kevesen használhatják, mert esetleg a külföldi turisták közül kevesen hallottak róla, nincs igazán reklámozva. Esetleg már nem trendi a libegés. Bármi is legyen az oka a kihasználatlanságnak, érdemes volna elgondolkodni a létesítmény újrahasznosításán, akár áttelepítéssel. Ha a turista nem megy a Libegőhöz, vigyük a Libegőt a turistához!

Libegő újrahasznosítás Budapest

Készítettem is egy montázst arról, hogy nézne ki a Libegő, ha a Batthyány teret kötné össze a Parlamenttel. Vagy felállíthatnánk a Margitszigeten is, akár a sziget hosszában, akár a szigeten keresztben, akkor összekötné a várossal. Vagy a Gellért-hegyi kilátót a Rudas fürdővel. A lehetőségek száma végtelen, de itt most lehet néhányra szavazni!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
nov/2017

Egy kis tervezéssel egészségesebb lehet a buszmegálló

Legyen szó busz- vagy villamosmegállóról, általában közös jellemzőjük, hogy közel telepítik őket a kereszteződéshez. A forgalomtervezők szerint ennek egyik oka, hogy így kevesebbet kell gyalogolni a keresztirányú forgalomhoz való átszálláshoz, a zebrához, aluljáróhoz.

Igen ám, de a kereszteződésben a legszennyezettebb a levegő, hiszen az induló járművek gyorsítanak, eközben extra mennyiségű kipufogógáz kerül a levegőbe, a lassító járművek pedig fékeznek, ami azzal jár, hogy a gumiabroncsok, illetve a féktárcsa súrlódik, emiatt veszélyes vegyületek ultrafinom pora hullik az útra, és onnan a légmozgással felkavarodik --  a kereszteződéshez közeli megállóban akár negyedórát is várakozó emberek tehát az átlagosnál sokkal nagyobb koncentrációjú szennyezett levegőt lélegeznek be. 

légszennyezés környezetszennyezés tömegközlekedés Budapest járműforgalom PM10 PM2.5 nitrogén-dioxid

KÉP

Ebben a témában végzett kutatást Suzanne Paulson légkörkutató vezetésével az amerikai UCLA Egyetem kutatócsoportja. "Méréseink igazolták, hogy a forgalomból eredő légszennyező anyagok szintje a kereszteződésekben a legnagyobb, és attól távolodva meredeken csökken", mondta Paulson. Ennek megfelelően a tömegközlekedési eszközre váró utazóközönség sokkal kisebb veszélynek lenne kitéve, ha a kereszteződéstől távolabb alakítanák ki a megállót: elég akár 36 méter is a mérhető minőségi különbséghez! Ez a távolság nagyjából 2 csuklós autóbusz hossza.

Az amerikai kutatók egy zéró kibocsátású járművet olyan berendezésekkel szereltek fel, amelyek a PM2,5-nél kisebb, ultrafinom méretű szemcséjű és az egyéb légszennyező anyagokat mérték, mint a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid. Autójukkal 19 napon ide-oda hajtottak 10 Los Angeles-i kereszteződésben, miközben összesen 1744 alkalommal rögzítették a szennyezőanyagok összetételét és mértékét.

Paulson és kollégái a begyűjtött adatok alapján kiszámolták, milyen mértékű légszennyezésnek volnának kitéve az utasok, ha a kereszteződéstől távolabb várakoznának a járművekre. "A minimális forgalmú kereszteződéseket leszámítva mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a kereszteződéstől távolabb jobb a levegő minősége", mondta Paulsen. Kiemelte, hogy a teherautók és más nagy járművek gyorsítás és fékezés közben a személygépkocsiknál sokkal több károsanyagot juttatnak a levegőbe.

A forgalomtervező mérnökök általában arra törekednek, hogy a megálló a kereszteződés után legyen telepítve, mert így kevésbé lassítja le a forgalom tempóját. Az amerikai kutatók azt javasolják, hogy az eddigihez képest érdemes még egy kicsit arrébb tenni a megállót, hogy a várakozó utasok ne a kereszteződés szmogfelhőjében álldogáljanak.

Budapesten minden felnőtt napi 3 cigaretta füstjének megfelelő szennyező anyagot szív be a levegővel. A magyar fővárosban az átmenő teherforgalom az egyik legnagyobb szennyező. A népsűrűség és a forgalmi adatok alapján a főváros lakosságának 20 százaléka jelentős mértékű, 60 százaléka mérsékelt és 20 százaléka kisebb mértékben szennyezett környezetben él. Nem tudni, hogy az ingázás miatt a fővárosiak közlekedés közben milyen légszennyezésnek vannak kitéve.


0
Tovább
28
ápr/2016

#nedőljbe! Tényleg olyan zöld lesz a liget, amilyennek mondják?!

Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

 


0
Tovább
29
szept/2015

Hulladékenergia térkőbe konvertálva, dupla haszon

A Smart City Lab Budapest idei díjazottjainak térköve, a FUTI játszóterek, szabadidőparkok, outdoor sportok, útburkolatok hasznos építőeleme lehet.

Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre egyetemi hallgatók a Smart City Lab Budapest pályázatán olyan találmánnyal rukkoltak elő, amely újrahasznosítja a felesleges műanyagot és az emberi járásból, kerékpározásból, gördeszkázásból származó hulladékenergiákat és a napenergiát.

 A FUTI térkőrendszer alapja az újrahasznosított műanyagból készített térkő, amibe piezokristálylapokat helyeztek el. A kristálylapok a piezoelektromosságot, azaz az összenyomás hatására keletkezett feszültségből keletkezett energiát hasznosítják, például a közvilágítás biztosításához.

A műanyag útburkolat nem ismeretlen a fejlesztési berkekben. Az Origo nem rég írt a hollandok újrahasznosított műanyagból épülő úttervéről. De az nem képes energiát termelni.

 A FUTI viszont igen, bár a jelenlegi ára 100 000 forint lenne négyzetméterenként. 

Fotók: szerkesztő


0
Tovább
15
ápr/2014

Majdnem a felére csökkentette a hőszigetelés egy átlagos családi ház gázszámláját

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.


1
Tovább
19
ápr/2013

Utolsó nagy felvonulására készül a budapesti Critical Mass

"Április 20-án, 15:55-kor indulunk a XIII. Szent István park alatti alsó rakpartról, és lezárt utakon, 16 km megtételét követően jutunk el a Városligetbe, ahol ha mindenki beért, bringaemeléssel ünneplünk" - ezzel harangozták be az utolsó nagy rendezvényt a CM szervezői. A felvonulások kilenc éves időszakának vége, következik a megerősített szakmai munka a Magyar Kerékpárosklub kereteiben.

A szombati demonstráció ideje alatt több út egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lesz járható és keresztezhető. A  felvonulás során 350 önkéntes rendező biztosítja a tömegközlekedési eszközök gyors áthaladását, elsősorban a villamosokét, melyek várhatóan zavartalanul járhatnak.

Lezárják az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat, az Attila utat és a Fő utcát, továbbá az alsó rakpartokat illetve a Petőfi hidat budai irányban. Nagy torlódás várható a Kis- és a Nagykörúton, valamint a Dózsa György úton. A demonstráció útvonala, plusz a kapcsolódó rendezvények:

Kilenc éve kezdődött a város közlekedését biciklis felvonulásaival és azok hatásával forradalmasító Critical Mass demonstrációk időszaka. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt. A biciklis közlekedők száma megtízszereződött, az egy bringásra jutó baleseti kockázat tizedére esett, ami Európában egyedülálló ütem. Csak a Gellért téren már napi húszezer biciklista halad át egy-egy melegebb napon.

A biciklisfutárok által indított tüntetések idővel kinőttek a szubkultúrából, a felvonulásokon és az utcaképen is elmosódtak a társadalmi csoportok határai. Öltönyös, farmeres, munkásruhás, szoknyás, gyereküléses biciklisták hajtanak naponta az irodaházakba, iskolákba, hivatalokba, műhelyekbe. A kritikus tömeget elért hétköznapi közlekedők már olyan példát mutatnak, ami mellett nincs szükség a létezésük bizonyítására, a biciklizés terjedése önerősítő folyamattá vált.

Critical Mass Magyar Kerékpárosklub Budapest kerékpár városi életmód

Ennyien tekertek az Erzsébet-hídon a 2011-es CM-en (Bajomi Bálint felvétele)

A forradalmi időszak végéhez közeledik. Budapesten Amszterdamhoz, Koppenhágához és más kerékpárossá vált nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy tüntetések után a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ez az összefogás, szerveződés, a Kerékpárosklub megerősítése, és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre és helyi célokra.

A Critical Mass mozgalomnak már 2005-ben szakmai szervezetre volt szüksége, hogy utcai jelenlétének erejét konkrét közlekedési változásokra váltsa. Az ekkor életre kelt, már 1700 fősre növekedett Magyar Kerékpárosklub mérnökei és szakértői napi szintű munkával képviselik a kerékpárral közlekedők érdekeit, sorra adnak javaslatokat és terveket az úthálózat átalakításához. Ennek nyomán már olyan munka zajlik a fővárosban, ami több száz utcán biztosítja majd a kerékpározás feltételeit.

Budapest lassan követte a közlekedési módok közti váratlan átrendeződést, és csak az utóbbi években váltott a kerékpáros közlekedés drága és látszatbiztonságot adó elkülönítéséről az útfelületek szinte ingyenes, modern megosztására. A megnyitott buszsávok, a kiskörúti, Andrássy úti, Alkotmány utcai és külvárosi kerékpársávok már e szemléletben létesültek, ám továbbra is folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy a régi berögződéseket felváltsa a tapasztalatokra alapozott modern szemléletmód.

A mozgalom utcai mozgósító erejét ezentúl csak konkrét ügyek érdekében kívánja bevetni, ha elakadnának, vagy vállalhatatlanul valósulnának meg a most beinduló úthálózati fejlesztések. Talán még a havi rendszerességű kisebb, nemzetközi minta szerinti igazi Critical Mass is meghonosodik a városban.


6
Tovább
21
szept/2012

Jól áll a magyar szolárház Madridban

A közönség szavazatai alapján a harmadik, a zsűri eddigi minősítése szerint a nyolcadik helyen áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata a Solar Decathlon Europe nemzetközi versenyen Madridban. A csapat Odoo nevű házát tíz szempont alapján értékeli a szakmai zsűri. Eddig a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg és építészet alapján pontozták a házakat. Ezek alapján a nyolcadik helyen áll a projekt. (Az épületet bemutató képriportunkat itt találja, a verseny állását itt lehet nyomon követni.)

A következő napokban épületszerkezeti, energiahatékonysági, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, az iparosíthatóság, az innováció, valamint a fenntarthatóság szempontjából vizsgálják a házat. A felhasznált energia dupláját megtermelő napház 100 millió forintba került, de a teljes projekt - beleértve a Madridba szállítást - 200 millió forint értékű. Ennek negyedét fizette a főszponzor Siemens, a költségek negyedrészét az Új Széchenyi Tervből fedezik.


0
Tovább
17
szept/2012

Közlekedési verseny és gyalogos programok a mobilitási héten

Az európai mobilitási hét programsorozata vasárnap kezdődött az ország több városában. Az utolsó napon, szeptember 22-én tartják az autómentes napot a budapesti Andrássy úton.

A fővárosban vasárnap a kelenföldi villamosremíz nyílt napjával kezdődött a programsorozat. Hétfőn tartják a közösségi közlekedés napját; ekkor a résztvevők a tömegközlekedést használva közlekedési és városismereti vetélkedőn vesznek részt. Kedden szakmai konferenciát tartanak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által koordinált Futár forgalomirányítási projektről, szerdán pedig a hajózás napja alkalmából a BKK új hajójáratait népszerűsítik.

Csütörtökön a "Mozdulj!" nap alkalmából kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben, a Közlekedési Múzeumnál. Pénteken a gyalogosoké lesz a város, a mobilitási hét résztvevői Budapest egy-egy pontját keresik fel. A rendezvénysorozat záró programja a szombati autómentes nap az Andrássy úton, amelyet pénteken 20 órától a vasárnap hajnali BKV-üzemkezdetig lezárnak. A részletes program itt olvasható.


0
Tovább
23
aug/2012

Félti a mélygarázstól a József nádor téri fákat és pincéket a Levegő Munkacsoport

Környezeti károkat okozna az a mélygarázs, amelyet a József nádor térre terveznek Budapest belvárosában. Ezért nyújtott be keresetet be a Fővárosi Törvényszékhez ötven lakástulajdonos a téren levő társasházakból és a Levegő Munkacsoport. A mélygarázs 2011 februárjában kapott építési engedélyt. Az építési engedélyt másodfokon is megkapta a projekt – ez ellen fellebbeztek most ismét a tiltakozók.

Az 525 férőhelyes mélygarázs tervének négy olyan fő veszélye van, amelyeket az engedélyezési dokumentáció nem kezelt megfelelően a Levegő Munkacsoport szerint. Nem vizsgálták meg az épületeket statikai és hidrogeológiai szempontból, mielőtt eldöntötték volna, hogy néhány méter távolságban egyáltalán megvalósítható-e biztonsággal az építkezés.


View Larger Map

A környezetvédelmi eljárásban szereplő javaslat ellenére a dokumentáció nem ír elő műszaki eszközöket arra, hogy ellensúlyozzák a talajvíz visszaduzzasztását, amely a 14-15 méterig lemélyítendő résfal okoz. A terv azt állítja, hogy a környező épületek pinceszintjét a mélygarázs által felduzzasztott talajvíz nem fogja veszélyeztetni.

A mélygarázs szellőzését a tér 8. számú házának udvarán, a liftakna mellé épített, tetőszint fölé nyúló kürtőn keresztül tervezik kivezetni. Nem tisztázott a kürtőn kivezetett levegő összetétele és a kürtő helyfoglalása a ház udvarára nyíló lakásablakok szempontjából.

Értelmetlen pazarlás lenne letarolni a tér faállományát, ha az előzetes statikai és hidrogeológiai vizsgálatok eredménye kétségessé tenné a tervezett mélygarázs megvalósíthatóságát. A József nádor tér fáinak növényegészségügyi állapota hasonló a főváros sok száz idős közterületi fájának állapotához. A legutóbbi műszeres vizsgálat alapján a tér balesetveszélyes egyedein idén májusban ifjító csonkolást hajtottak végre.

A József nádor tér műemléki környezet. A munkacsoport véleménye szerint nem szabad ilyen nagyszabású, fölösleges mélyépítéssel kockáztatni ezt a szépen tervezett homlokzatú házakból álló, harmonikus arányú kis teret, amely a Belváros egyik ékköve lehetne – közölte a munkacsoport.


0
Tovább
08
feb/2012

Ingyen tápanyag a komposzt

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.


0
Tovább
«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum