07
okt/2016

Tengerparti ködvitorla nyerte a 2016-os LAGI-díjat

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

05
szept/2016

Tükörkert közepén épül a világ legmagasabb naphőerőműve

Az izraeli Negev sivatagba tervezett és már épülő 240 méteres Ashalim-torony ugyan alacsony építmény a világ legmagasabb tornyai mellett, a maga műfajában viszont, mint naphőerőmű a legmagasabbnak ígérkezik. Legalábbis egy darabig, hisz az építészetben a magassági rekorderek általában csak pár évig őrizhetik címeiket.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A négyszögletű rozsdamentes acélborítású torony felé 55000 darab, közel 1 millió négyzetméter felületű tükröt állítottak fel. Még mielőtt a homok elnyelné a napfényt, a tükrök a torony teteje felé irányítják a fényt. 

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A tükrök képesek követni a nap mozgását, a toronnyal pedig wifi segítségével kommunikálnak. A tetőtérben található fűtőrendszer 600 Celsius- fokig melegszik fel, és gőzt termel. A gőzt az egyébként hőtárolásra is alkalmas torony aljába vezetik, ahol turbinák segítségével elektromos árammá alakítják át.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A 800 millió euróból felépülő erőmű 121 megawattos kapacitással bír, körülbelül 110 000 háztartás ellátására lesz alkalmas.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

Az izraeli kormány nem idegenkedik a megújuló energiától, jól demonstrálja ezt az is, hogy a parlament tetejét is napelemekkel szerelték fel, hogy legalább az épület energiaszükségletének egy részét így tudják fedezni. A jövőre nézve pedig azt tervezik, hogy az ország energiaellátásának 10%-át megújuló energiával fogják biztosítani.

26
feb/2016

A norvégok megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét

A Statkraft norvég áramtermelő vállalat és partnercégei, a turbinákat szállító dán Vestas, a Tronderenergi helyi energetikai vállalat és a Nordic Wind Power svájci konzorcium megállapodást kötöttek, hogy megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

Az 1,1 milliárdos beruházás szépsége, hogy az erőmű kapacitása körülbelül a tervezett paksi atomerőmű kapacitásával egyezik meg, de megépítése feleannyiba kerül, mint amazé, és szél kell hozzá, nem urán, valamint veszélyes hulladékot sem hagy maga után.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

A szélerőművet a közép-norvég kisváros, Trondheim közelében építik. A beruházások tavasszal kezdődnek, és 2020-ra tervezik a beindítását. Az új erőművel 170 ezer háztartás energiaellátását (fűtés és elektromos áram) tudják biztosítani megújuló energiaforrásból.

 

28
júl/2015

Új-Zélandon megújuló energiával működő kórházat építettek

Amíg Magyarországon egyes kórházakban még a vécépapírt is a betegek viszik magukkal, addig Új-Zélandon megépítették az ország legnagyobb napelemes kórházát.

A háromemeletes Kathleen Kilgour Központ építészei szakítottak az építészeti hagyományokkal az ország legnagyobb rákbetegeket gyógyító klinikájának megtervezésénél, és a tervezés során a betegek kellemes közérzetének biztosítását és a környezetvédelmet vették alapul.

A Tauranga Kórházhoz kapcsolódó, Kaimai hegységre néző, akár 600 rákos beteg ellátására is alkalmas központ a lehető legnagyobb felületen engedi be a természetes fényt. Ezt a 3000 négyzetméteres épület tetején kialakított fűrészfogas tető(tér)kiképzés teszi lehetővé, így optimalizálva a 450 négyzetméter felületű napelemek maximális hatékonyságát és a természetes fény bejutását az épületbe. A természetes anyagok felhasználásával megépített kórház belső tereit a nagy belmagasság jellemzi, és egy hatalmas zöld fal hozza a betegek közelébe a természeti környezetet.

Az épület földszintjén kialakított három sugárterápiás szobát 120 cm vastag betonfalakból építették, a falakat a műszerek működésére jól reagáló, 45 centiméteres acéllemezzel vonták be. A második emeleten alakították ki a betegparkolót. Erről a szintről lehet a legkönnyebben a betegkezelőkbe és betegszobákba jutni.

A központ környezettudatos energiaellátását az ország egyik legnagyobb hőtárolója, a 450 négyzetméter nagyságú fotovoltaikus tömb, a napkollektorok segítségével előállított meleg víz, az energiatakarékos világítási rendszer és az esővíz összegyűjtésével valósítják meg.

Fotók: © Simon Devitt

08
jún/2015

A napenergiával működő bordeaux-i stadion

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Fotó: © philippe caumes

A még építés alatt álló stadion és környezete
Fotó © philippe caumes

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x

02
ápr/2015

Zöldtárhely és karbonsemlegesítés

Ma már a vállalkozások, sőt a magánszemélyek többsége is rendelkezik legalább egy-egy weboldallal. Sokan nem is gondolják végig azt, hogy "ártatlan" weboldaluk milyen mértékben terheli a környezetet. Pedig terheli. És még mielőtt bárki kibújna a felelősség alól azzal, hogy ő csak közösségi weboldalakat, például Facebookot, Tumblr-t, Instagramot használ, egy pillanatra érdemes végiggondolnia azt, hogy az a tartalom, amit kedvelt közösségi oldalaira pakol, vajon hol van eltárolva. A jól ismert informatikai cégek, mint az Apple, Microsoft, Google, Yahoo!, olyan mértékben változtatják meg a kommunikációnkat, szórakozási lehetőségeinket, hogy észre sem vesszük, hogy a digitális információkat tároló "felhő" milyen mértékben növekszik.

A Greenpeace 2012-es "Maszatos adatok" jelentése szerint a becslések alapján a digitális információk mennyisége 2020-ra a jelenlegi ötvenszeresére növekszik. A nagy cégek közül sokan figyelembe sem veszik azt az energiaigényt, amit a gyors terjeszkedésükhöz felhasználnak, egyre nagyobb mértékben terhelve a környezetet. A kisfogyasztók, webtulajdonosok többségének pedig a látóterébe sem kerül a zöld működési lehetőség. Az informatikai szektor egy széles körben elismert 2008-as SMART tanulmánya szerint a szektor a világszerte kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) 2%-áért felelős. 

Kicsiben gondolkodva Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatásában azt állítja, hogy egy átlagos Google-keresés is 7 gramm szén-dioxidot termel, ami abból fakad, hogy az információ a világ számos pontjából kezd el áramolni a kérdező felé, ami értelemszerűen rengeteg energiát emészt fel.
A napi átlagos 200 millió keresésből keletkező áramfogyasztás, és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás mértéke nagyjából azonos egy légitársaság fogyasztásával, amit a szén-dioxid-kibocsátás 2%-ára taksálnak. Így minden internetfogyasztó, domaintulajdonos, közösségi portálokat használó felhasználó masszívan terheli a környezetét, legalábbis azok, akik nem élnek a már adott lehetőségekkel. A felhasználók leginkább a szerver- és tárhelyhasználat energiafogyasztásával járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez és ezáltal a környezetszennyezéshez.

Persze mindenkinek adott a lehetőség arra, hogy épp ellenkezőleg működjön, csökkentse az környezetterhelés mértékét. Ezt két formában teheti, egyrészt úgynevezett zöldtárhelyen tárolhatja a saját weboldalának tartalmát, ami azt jelenti, hogy a tárhelyszolgáltató megújuló energiaforrás hasznosításával biztosítja a működtetéshez szükséges energiaszükségletet. Magyarországon is működő környezetbarát tárhelyek közé tartoznak például a Greenlite és a Greenhosting szolgáltatók.



A másik lehetőség a weboldal karbonellentételezése. Ami azt jelenti, hogy, a felhasznált elektromos áram előállításából keletkező szén-dioxid-mennyiséget megújuló energiát termelő zöld projekteken keresztül vagy azok támogatásával valamilyen formában ellentételezi a weboldal üzemeltetője. Mivel egy weboldal üzemeltetése során keletkezett szén-dioxid-kibocsátás mennyisége mérhető, mértéke kiszámítható, meg lehet határozni az üzemeltetéssel járó karbonlábnyomot.


Egy weboldal karbonlábnyomának értéke a Website CarbonOffset magyar szolgáltató szerint három forrásadat összegéből adódik össze, a weboldalt tároló szervernek, a látogatók számítógépeinek és a használt hálózati áramfogyasztásnak az értékeiből. 

A meghatározott összeg ismeretében az üzemeltetőknek lehetőségük van a honlapjuk karbonsemlegesítésére, avagy a weboldal üzemeltetése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás mértékében zöld beruházásokat támogatni. Ezek a zöld beruházások már létező zöld vállalkozások, akik úgy állítanak elő bármilyen terméket vagy szolgáltatnak, hogy a legminimálisabb mértékben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot vagy más üvegházhatást fokozó gázokat.

Fotók: anitea ; Wunderism; 11eyes.wikia.com ; greenelite.hu

30
szept/2013

Már napelemet is árul az IKEA, de csak a briteknek

Kínai napelemekkel bővíti kínálatát nagy-britanniai áruházaiban az IKEA. A pekingi Hanergy cég Németországban gyártott moduljait kínálják, közölte a bútor-kiskereskedelmi vállalat.

Egy átlagos méretű családi házra való, 3,36 kilowatt teljesítményű, 18 cellából álló napelemrendszer ára 5700 font (2 millió forint). Ebben benne foglaltatik a tanácsadás, a beszerelés és a karbantartás díja is.

A cég számításai szerint így egy délre néző tetővel rendelkező háztartás összesen évi 770 fontot (275 ezer forint) takaríthat meg, mert a megújuló energia használata miatt állami támogatást kap és a villanyszámlája is alacsonyabb lesz. Így számolva a megtérülés körülbelül hét év.

Hétfőn a dél-angliai southamptoni üzletben kezdődött meg a napelemek teljes körű árusítása. A tervek szerint a napelemeket 2014 július végén már mind a tizenhét nagy-britanniai IKEA-áruházban árusítják. A mostani bejelentés egy kísérleti projekt eredménye: a forgalmazást a Lakeside áruházban, Kelet-Londonban próbálták ki, ahol szinte minden nap eladnak egy napelemrendszert.

A brit napelempiac elég kicsi a némethez vagy a spanyolhoz képest, de ígéretes ütemben fejlődik. Évente egynegyedével nő a beépített napelemek száma az előző évhez képest, a kapacitás idén szeptemberre elérte a 1,7 gigawattot.

Arról, hogy más országokban is bevezeti-e a napelemek árusítását, a nagy-britanniai tapasztalatok alapján dönt az IKEA. A cég tervei szerint 2015-ben energiafogyasztásának 70 százalékát akarja szél- és napenergiából fedezni, és 2020-ra teljes átállást tervez.

11
jún/2012

Háztartási expedíciókra invitálnak környezeti tanácsadók

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata június elejétől az ország kilenc nagyvárosában invitálja standjaihoz a lakosokat azért, hogy a tanácsadók segítségével felfedezhessék a környezettudatosabb életmódhoz szükséges megoldásokat, technológiákat és eljárásokat.

Az Expedíciózz a háztartásban című rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az fogyasztás csökkentésének szükségességére és növelje a megújuló energiák használatára vonatkozó ismereteket. Így például az ökoépítészeti megoldásokról, a megújuló erőforrások alkalmazási lehetőségeiről, a megelőzést és víz takarékosságot szolgáló technikákról a hulladékminimalizálásról adnak tanácsokat, bemutatják a környezet és emberi egészséget kímélő szereket, vegyi anyagokat, melyeket érdemes a jövőben a tisztítás, tisztálkodás, barkácsolás során a háztartásunkban alkalmaznunk. Aki a rendezvényen kiszámítja az ökolábnyomát, ajándékot nyerhet.

A felnőtteknek és gyermekeknek szóló rendezvények helyszínei és időpontjai:

  • Június 12. Székesfehérvár (kedd), 11-17 óra között: Székesfehérvár, Piac tér, Alba Pláza előtti terület (Gaja Környezetvédő Egyesület)
  • Június 13. Pécs (szerda), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Pécsi Zöld Kör)
  • Június 14. Szeged (csütörtök), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)
22
nov/2011

Szégyennek tartja a szélparkokat Fülöp herceg

Ezúttal a szélparkok haszontalanságáról fejtette ki véleményét a kendőzetlen kijelentéseiről is ismert Fülöp herceg. "A szélparkok haszontalanok, létezésük szégyen" – fejtette ki II. Erzsébet brit uralkodó férje egy londoni fogadáson egy megújuló energiával foglalkozó vállalkozás képviselőjének.

 "Ön hisz a mesékben?" - kérdezett vissza Fülöp herceg arra az ellenkezésre, hogy a szélenergia igenis gazdaságos. Az esetről Esbjorn Wilmar, az Infinergy nevű cég képviselője mesélt a Sunday Telegraph című lapnak. Fülöp hercegnek javasolták továbbá, hogy az ő birtokán is lehetne szélkerekeket építeni. "Tartsa távol magát a földemtől, fiatalember" - utasította el az ajánlatot a királynő férje.

A herceg szóvivője a Sunday Telegraphnak elmondta, a Buckingham-palota magánvéleményről nem kíván nyilatkozni. Edinburgh kilencvenéves hercege ismert a kevésbé diplomatikus megjegyzéseiről. 1998-ban például gratulált egy Pápua Új-Guineát gyalog átszelő brit egyetemistának ahhoz, hogy útja során "nem falták fel".

11
okt/2011

Elefánttrágyával fűt a müncheni állatkert

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.