17
máj/2017

Légszennyezésből is előállíthatunk tiszta energiát 

Létezik már olyan vegyes üzemű elektromotor, amely nappal napelemes meghajtású, éjszaka pedig vízzel megy. Ezt az úgynevezett fotoelektro-kémiai (FEK) cella teszi lehetővé: az elektromos kapcsok lezárásától füg-gően szolgáltat napenergiából származó elektromos energiát vagy pedig vízbontásból nyert hidrogént, amely tüzelőanyag-cellában elégetve ugyancsak elektromos energiához vezet.  

napenergia hidrogén tüzelőanyag cella fotoelektrokémiai cella megújuló energia nanotechnológia hidrogén meghajtás

ILLUSZTRÁCIÓ

Belgiumban viszont az Antwerpeni és a Leuveni egyetem kutatói a FEK-cella működési elvére alapozva készítettek egy olyan prototípust, amely nem vízből, hanem szennyezett városi levegőből állít elő a napenergiával elektromosságot, illetve hidrogént.

A légszennyezés nemcsak télen, hanem nyáron is fenyegető kockázati tényező, világszerte a negyedik vezető halálozási ok. Az Európai Környezet-védelmi Ügynökség szerint Magyarországon évente 12 800 ember hal meg légszennyezés következtében kialakuló betegségben. A törvényi szabályo-zás szerint megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson évente akár 100 napon is eléri a légszennyezettség az egészségügyi határértéket. Az Egészségügy Világszervezet (WHO) szerint a városlakók 80 százaléka él az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben.  

napenergia hidrogén tüzelőanyag cella fotoelektrokémiai cella megújuló energia nanotechnológia hidrogén meghajtás

KÉP

A légszennyezés enyhítésére világszerte rengeteg tervvel rukkoltak elő már a fejlesztők, többségük sajnos nem több jópofa ötletnél, mint a városi szmogporszívó-torony, a levegő koromtartalmából előállított tinta, esetleg a légtisztító óriásplakát -- és mi is írtunk a légtisztító kerékpárról.  

A belga kutatók készüléke azonban több lehet ezeknél. A készülék ráné-zésre két "dobozból" áll: az egyikben zajlik a légtisztítás, a másikban a hidrogén előállítása a maradványanyagok egy részéből. Ezt a hidrogént tárolni lehet, és a későbbiekben szabadon felhasználható, mondta Sammy Verbruggen kutatásvezető. 

napenergia hidrogén tüzelőanyag cella fotoelektrokémiai cella megújuló energia nanotechnológia hidrogén meghajtás

KÉP

A napelemmel működtetett fotoelektrokémiai cella membránjához fel-használt nanoanyagok ráadásul nemcsak ugyanolyanok, mint amelyekkel vízből lehet hidrogént előállítani, de még jobb is a hatásfokuk szennyezett levegővel működtetve, tette hozzá a belga biomérnök professzor.

A csapat következő feladata a néhány centiméteres készüléket olyan méretűre nagyítani, ami ipari hasznosítást tesz lehetővé. Onnantól kezdve pedig már "csak" az szükséges, hogy valaki nagy tételben megrendelje az új elektromotort, mert akkor talán még megfizethetővé is válna.

A kutatási beszámoló elérhető a ChemSusChem online tudományos folyó-irat oldalán.

06
máj/2017

Baromfitrágyából is készülhet biogáz és biodízel

Sokak szerint vétek olyan alapanyagokból készíteni a bioüzemanyagot, amelyek élelmiszerként használhatók (napraforgó, cukornád, repce stb.), illetve erdőket pusztítanak el az agrárültetvények telepítéséhez. Ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy alternatívákat keressenek, például a haszonállatok ürülékét alakítsák biodízellé vagy biogázzá.

A baromfihús világszerte kedvelt, olcsó fehérjeforrás, ám a milliós létszámú állattenyésztés mellékterméke nagyon veszélyes a környezetre. Lehet benne antibiotikum-maradvány vagy nehézfém-szennyeződés is, amelyek szennyezik a talajvizet. Az állati trágyák közül a baromfiénak a legmagasabb a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma, frissen és hígítat-lanul alkalmazva kiégeti a növényt, ezért csak keverve szabad talaj-javítónak használni. Viszont éppen az összetételének köszönhetően kiválóan alkalmas biogáz-fejlesztésre.

megújuló energia alternatív üzemanyag újrahasznosítás

KÉP

Ha a baromfitrágyát oxigéntől elzártan erjeszteni kezdik, a benne lévő baktériumok a szervesanyag bomlása közben biogázt termelnek: ennek jellemző összetétele 50-70 százalék metán, 30-40 százalék szén-dioxid, valamint kén-hidrogén és vízgőz. Önmagában a bomlási folyamat nem zajlik túl kedvezően, ezért a szakemberek azzal kísérleteznek, hogy különféle szálasanyaggal keverjék a trágyát, és hogy más módon is segítsék a gázképződést.

A nigériai Landmark Egyetem kutatói rájöttek, hogy hozzáadott szálas-anyagként náluk remekül használható az Afrikába dísznövényként betele-pített, mára szinte kiirthatatlan özönnövénnyé vált mexikói őszirózsa (Tithonia diversifola). Ez az invazív faj nemcsak elfoglalja a haszon-növények területét, hanem olyan kémiai anyagok vannak benne, amelyek gátolják más növények fejlődését.

A nigériai kutatók a baromfitrágyás-őszirózsás keveréket hevítéssel és lúgosítással előkezelték (ez módszerük másik egyedi jellemzője), utána pedig rábízták a munkát az anaerob baktériumokra. Eredmény: 8 kilo-gramm trágya-növény keverékből több mint 3 kilogramm biogáz készült. Ez nemcsak az előkezelési-erjesztési folyamat fenntartásához elegendő (nullszaldó), hanem kellő mennyiség marad egy áramtermelő generátor meghajtásához. További kezeléssel biodízel is készíthető belőle. A folya-mat maradványaként képződő szilárd anyag pedig kiválóan alkalmas talajjavításra vagy növénytrágyázásra.

Egyébként Európa első, kizárólag baromfitrágyát égető erőműve most épül Észak-Írországban. A 3 MW tervezett kapacitású Ballymena erőműben évente 40 ezer tonna trágyát fognak feldolgozni, amely a legnagyobb brit baromfitenyésztőtől, a Moy Parktól származik: telepeiken évente 250 millió baromfit nevelnek.

megújuló energia alternatív üzemanyag újrahasznosítás

KÉP

A világon eddig csupán két kizárólagos baromfitrágya-erőmű üzemel, az egyik Kínában, a másik Minnesotában. Ukrajnában is épült 2013-ban egy hasonló, (holland tervek alapján), de itt szarvasmarha-trágyát is felhasználnak. Az erőműben 1 tonna trágyából 200 köbméter biogázt, és abból 5 MWh energiát állítanak elő, amellyel 15 ezer lakás elektromosenergia igényét, illetve 5 ezer lakás fűtését oldják meg. Szálasanyagként cirokot kevernek a trágyához, ez a növény a helyi meterológiai adottságok mellett jól termeszthető.   

07
okt/2016

Tengerparti ködvitorla nyerte a 2016-os LAGI-díjat

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

05
szept/2016

Tükörkert közepén épül a világ legmagasabb naphőerőműve

Az izraeli Negev sivatagba tervezett és már épülő 240 méteres Ashalim-torony ugyan alacsony építmény a világ legmagasabb tornyai mellett, a maga műfajában viszont, mint naphőerőmű a legmagasabbnak ígérkezik. Legalábbis egy darabig, hisz az építészetben a magassági rekorderek általában csak pár évig őrizhetik címeiket.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A négyszögletű rozsdamentes acélborítású torony felé 55000 darab, közel 1 millió négyzetméter felületű tükröt állítottak fel. Még mielőtt a homok elnyelné a napfényt, a tükrök a torony teteje felé irányítják a fényt. 

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A tükrök képesek követni a nap mozgását, a toronnyal pedig wifi segítségével kommunikálnak. A tetőtérben található fűtőrendszer 600 Celsius- fokig melegszik fel, és gőzt termel. A gőzt az egyébként hőtárolásra is alkalmas torony aljába vezetik, ahol turbinák segítségével elektromos árammá alakítják át.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

A 800 millió euróból felépülő erőmű 121 megawattos kapacitással bír, körülbelül 110 000 háztartás ellátására lesz alkalmas.

naphőerőmű megújuló energia Izrael

Az izraeli kormány nem idegenkedik a megújuló energiától, jól demonstrálja ezt az is, hogy a parlament tetejét is napelemekkel szerelték fel, hogy legalább az épület energiaszükségletének egy részét így tudják fedezni. A jövőre nézve pedig azt tervezik, hogy az ország energiaellátásának 10%-át megújuló energiával fogják biztosítani.

26
feb/2016

A norvégok megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét

A Statkraft norvég áramtermelő vállalat és partnercégei, a turbinákat szállító dán Vestas, a Tronderenergi helyi energetikai vállalat és a Nordic Wind Power svájci konzorcium megállapodást kötöttek, hogy megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

Az 1,1 milliárdos beruházás szépsége, hogy az erőmű kapacitása körülbelül a tervezett paksi atomerőmű kapacitásával egyezik meg, de megépítése feleannyiba kerül, mint amazé, és szél kell hozzá, nem urán, valamint veszélyes hulladékot sem hagy maga után.

szélerőmű szélenergia megújuló energia

A szélerőművet a közép-norvég kisváros, Trondheim közelében építik. A beruházások tavasszal kezdődnek, és 2020-ra tervezik a beindítását. Az új erőművel 170 ezer háztartás energiaellátását (fűtés és elektromos áram) tudják biztosítani megújuló energiaforrásból.

 

28
júl/2015

Új-Zélandon megújuló energiával működő kórházat építettek

Amíg Magyarországon egyes kórházakban még a vécépapírt is a betegek viszik magukkal, addig Új-Zélandon megépítették az ország legnagyobb napelemes kórházát.

A háromemeletes Kathleen Kilgour Központ építészei szakítottak az építészeti hagyományokkal az ország legnagyobb rákbetegeket gyógyító klinikájának megtervezésénél, és a tervezés során a betegek kellemes közérzetének biztosítását és a környezetvédelmet vették alapul.

A Tauranga Kórházhoz kapcsolódó, Kaimai hegységre néző, akár 600 rákos beteg ellátására is alkalmas központ a lehető legnagyobb felületen engedi be a természetes fényt. Ezt a 3000 négyzetméteres épület tetején kialakított fűrészfogas tető(tér)kiképzés teszi lehetővé, így optimalizálva a 450 négyzetméter felületű napelemek maximális hatékonyságát és a természetes fény bejutását az épületbe. A természetes anyagok felhasználásával megépített kórház belső tereit a nagy belmagasság jellemzi, és egy hatalmas zöld fal hozza a betegek közelébe a természeti környezetet.

Az épület földszintjén kialakított három sugárterápiás szobát 120 cm vastag betonfalakból építették, a falakat a műszerek működésére jól reagáló, 45 centiméteres acéllemezzel vonták be. A második emeleten alakították ki a betegparkolót. Erről a szintről lehet a legkönnyebben a betegkezelőkbe és betegszobákba jutni.

A központ környezettudatos energiaellátását az ország egyik legnagyobb hőtárolója, a 450 négyzetméter nagyságú fotovoltaikus tömb, a napkollektorok segítségével előállított meleg víz, az energiatakarékos világítási rendszer és az esővíz összegyűjtésével valósítják meg.

Fotók: © Simon Devitt

08
jún/2015

A napenergiával működő bordeaux-i stadion

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Fotó: © philippe caumes

A még építés alatt álló stadion és környezete
Fotó © philippe caumes

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x

02
ápr/2015

Zöldtárhely és karbonsemlegesítés

Ma már a vállalkozások, sőt a magánszemélyek többsége is rendelkezik legalább egy-egy weboldallal. Sokan nem is gondolják végig azt, hogy "ártatlan" weboldaluk milyen mértékben terheli a környezetet. Pedig terheli. És még mielőtt bárki kibújna a felelősség alól azzal, hogy ő csak közösségi weboldalakat, például Facebookot, Tumblr-t, Instagramot használ, egy pillanatra érdemes végiggondolnia azt, hogy az a tartalom, amit kedvelt közösségi oldalaira pakol, vajon hol van eltárolva. A jól ismert informatikai cégek, mint az Apple, Microsoft, Google, Yahoo!, olyan mértékben változtatják meg a kommunikációnkat, szórakozási lehetőségeinket, hogy észre sem vesszük, hogy a digitális információkat tároló "felhő" milyen mértékben növekszik.

A Greenpeace 2012-es "Maszatos adatok" jelentése szerint a becslések alapján a digitális információk mennyisége 2020-ra a jelenlegi ötvenszeresére növekszik. A nagy cégek közül sokan figyelembe sem veszik azt az energiaigényt, amit a gyors terjeszkedésükhöz felhasználnak, egyre nagyobb mértékben terhelve a környezetet. A kisfogyasztók, webtulajdonosok többségének pedig a látóterébe sem kerül a zöld működési lehetőség. Az informatikai szektor egy széles körben elismert 2008-as SMART tanulmánya szerint a szektor a világszerte kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) 2%-áért felelős. 

Kicsiben gondolkodva Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatásában azt állítja, hogy egy átlagos Google-keresés is 7 gramm szén-dioxidot termel, ami abból fakad, hogy az információ a világ számos pontjából kezd el áramolni a kérdező felé, ami értelemszerűen rengeteg energiát emészt fel.
A napi átlagos 200 millió keresésből keletkező áramfogyasztás, és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás mértéke nagyjából azonos egy légitársaság fogyasztásával, amit a szén-dioxid-kibocsátás 2%-ára taksálnak. Így minden internetfogyasztó, domaintulajdonos, közösségi portálokat használó felhasználó masszívan terheli a környezetét, legalábbis azok, akik nem élnek a már adott lehetőségekkel. A felhasználók leginkább a szerver- és tárhelyhasználat energiafogyasztásával járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez és ezáltal a környezetszennyezéshez.

Persze mindenkinek adott a lehetőség arra, hogy épp ellenkezőleg működjön, csökkentse az környezetterhelés mértékét. Ezt két formában teheti, egyrészt úgynevezett zöldtárhelyen tárolhatja a saját weboldalának tartalmát, ami azt jelenti, hogy a tárhelyszolgáltató megújuló energiaforrás hasznosításával biztosítja a működtetéshez szükséges energiaszükségletet. Magyarországon is működő környezetbarát tárhelyek közé tartoznak például a Greenlite és a Greenhosting szolgáltatók.



A másik lehetőség a weboldal karbonellentételezése. Ami azt jelenti, hogy, a felhasznált elektromos áram előállításából keletkező szén-dioxid-mennyiséget megújuló energiát termelő zöld projekteken keresztül vagy azok támogatásával valamilyen formában ellentételezi a weboldal üzemeltetője. Mivel egy weboldal üzemeltetése során keletkezett szén-dioxid-kibocsátás mennyisége mérhető, mértéke kiszámítható, meg lehet határozni az üzemeltetéssel járó karbonlábnyomot.


Egy weboldal karbonlábnyomának értéke a Website CarbonOffset magyar szolgáltató szerint három forrásadat összegéből adódik össze, a weboldalt tároló szervernek, a látogatók számítógépeinek és a használt hálózati áramfogyasztásnak az értékeiből. 

A meghatározott összeg ismeretében az üzemeltetőknek lehetőségük van a honlapjuk karbonsemlegesítésére, avagy a weboldal üzemeltetése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás mértékében zöld beruházásokat támogatni. Ezek a zöld beruházások már létező zöld vállalkozások, akik úgy állítanak elő bármilyen terméket vagy szolgáltatnak, hogy a legminimálisabb mértékben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot vagy más üvegházhatást fokozó gázokat.

Fotók: anitea ; Wunderism; 11eyes.wikia.com ; greenelite.hu

30
szept/2013

Már napelemet is árul az IKEA, de csak a briteknek

Kínai napelemekkel bővíti kínálatát nagy-britanniai áruházaiban az IKEA. A pekingi Hanergy cég Németországban gyártott moduljait kínálják, közölte a bútor-kiskereskedelmi vállalat.

Egy átlagos méretű családi házra való, 3,36 kilowatt teljesítményű, 18 cellából álló napelemrendszer ára 5700 font (2 millió forint). Ebben benne foglaltatik a tanácsadás, a beszerelés és a karbantartás díja is.

A cég számításai szerint így egy délre néző tetővel rendelkező háztartás összesen évi 770 fontot (275 ezer forint) takaríthat meg, mert a megújuló energia használata miatt állami támogatást kap és a villanyszámlája is alacsonyabb lesz. Így számolva a megtérülés körülbelül hét év.

Hétfőn a dél-angliai southamptoni üzletben kezdődött meg a napelemek teljes körű árusítása. A tervek szerint a napelemeket 2014 július végén már mind a tizenhét nagy-britanniai IKEA-áruházban árusítják. A mostani bejelentés egy kísérleti projekt eredménye: a forgalmazást a Lakeside áruházban, Kelet-Londonban próbálták ki, ahol szinte minden nap eladnak egy napelemrendszert.

A brit napelempiac elég kicsi a némethez vagy a spanyolhoz képest, de ígéretes ütemben fejlődik. Évente egynegyedével nő a beépített napelemek száma az előző évhez képest, a kapacitás idén szeptemberre elérte a 1,7 gigawattot.

Arról, hogy más országokban is bevezeti-e a napelemek árusítását, a nagy-britanniai tapasztalatok alapján dönt az IKEA. A cég tervei szerint 2015-ben energiafogyasztásának 70 százalékát akarja szél- és napenergiából fedezni, és 2020-ra teljes átállást tervez.

11
jún/2012

Háztartási expedíciókra invitálnak környezeti tanácsadók

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata június elejétől az ország kilenc nagyvárosában invitálja standjaihoz a lakosokat azért, hogy a tanácsadók segítségével felfedezhessék a környezettudatosabb életmódhoz szükséges megoldásokat, technológiákat és eljárásokat.

Az Expedíciózz a háztartásban című rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az fogyasztás csökkentésének szükségességére és növelje a megújuló energiák használatára vonatkozó ismereteket. Így például az ökoépítészeti megoldásokról, a megújuló erőforrások alkalmazási lehetőségeiről, a megelőzést és víz takarékosságot szolgáló technikákról a hulladékminimalizálásról adnak tanácsokat, bemutatják a környezet és emberi egészséget kímélő szereket, vegyi anyagokat, melyeket érdemes a jövőben a tisztítás, tisztálkodás, barkácsolás során a háztartásunkban alkalmaznunk. Aki a rendezvényen kiszámítja az ökolábnyomát, ajándékot nyerhet.

A felnőtteknek és gyermekeknek szóló rendezvények helyszínei és időpontjai:

  • Június 12. Székesfehérvár (kedd), 11-17 óra között: Székesfehérvár, Piac tér, Alba Pláza előtti terület (Gaja Környezetvédő Egyesület)
  • Június 13. Pécs (szerda), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Pécsi Zöld Kör)
  • Június 14. Szeged (csütörtök), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)
«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.