Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
09
júl/2018

Mobilappon a hűs helyek és ingyenes ivókutak Párizsban

Most jó turistának lenni a francia fővárosban: csak letölti az ember az EXTREMA Paris nevű valósidejű okostelefonos alkalmazást (iOS/Android), és máris láthatja, a közelében hol van ingyenes vagy fizetős hűsölési lehetőség. Az ingyenesek közé tartoznak az árnyas parkok, templomok, bevásárlóközpontok, a fizetősek közé pedig az uszodák, légkondicionált múzeumok stb.

A párizsi önkormányzat az állami egészségügyi szervezettel és a meteorológiai tévécsatornával karöltve 822 nappal elérhető és 152 éjjel elérhető hűvös helyet listázott, de az alkalmazás puszta felsorolásnál többet tud. Egyrészt hőmérséklet szerint is különbséget tesz a hűsölésre ajánlott kültéri helyek között: az a területet mutatja a legsötétebb zölddel, ahol legalább 50 százalék a fák és bokrok aránya. Tehát eszerint például a Rue des Écoles és a Rue Monge kereszteződése mentén álló Paul Langevin tér hűvösebb hely, mint a közelben elterülő, méretre sokszor nagyobb Luxemburg-kert. 

Az alkalmazás mutat 565 szabadtéri helyet, 36 uszodát, 25 párakaput (brumisateur) és 196 múzeumot, könyvtárat, templomot. Az ingyenes ivókutakat kék cseppek jelzik, az ingyenes pancsolási helyeket (baignade gratuite) világoskék úszó piktogram, az uszodákat és strandokat (piscine) sötétkék úszó piktogram, az árnyékos szabadtéri helyeket, például szezonális pergolákat (ombrière fraîche) napernyő, a múzeumokat és könyvtárakat (musée, bibliothèque) lila négyzetes, a templomokat (lieu de culte) narancs színű kör alakú szimbólum jelzi. 

A La Pétillante-nak nevezett, pink színre matricázott ingyenes ivókutakból szénsavas víz csapolható. Egyelőre csak 8 van a városban, de lesz minden kerületben. A párizsi önkormányzat a rengeteg ingyenes kúttal szeretné több vízivásra ösztönözni a helyieket, egyúttal csökkenteni a mindent elárasztó műanyag palackok mennyiségét.

SBS

Sok téren áll hagyományos Wallace-ivókút, legfeljebb az arra járók nem tudják, hogy nem csak szobor, hanem friss ivóvíz is jön belőle.

Paradise Found Around

Érdemes kipróbálni a legújabb hűsítő helyet, a Gare de Lyon előtt épített 10 személyes fedett padot, amelyet a Szajnából idevezetett vízzel hűtenek: az ülés és háttámla mögötti csövekben cirkuláló víz kellemes érzetet kelt. 

Nemcsak emiatt vezetik ide a Szajna vizét: a városban 70 kilométeres csatornahálózatot üzemeltetnek abból a célból, hogy a bizonyos középületeket (például a Louvre múzeumot) és irodákat környezetbarát módon hűtsenek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

 


0
Tovább
16
ápr/2017

Az új szupermolekula levadássza a vízben lévő gyógyszermaradványokat

"Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza", Karinthynak tulajdonítják a régi bökverset, amely 1946-ban született, és eredetileg az egyik híres bu-dapesti fürdő neve szerepelt benne. Bizonyos szempontból ma már sokkal jobb a helyzet, hiszen a víztisztító technológia rengeteget fejlődött az el-múlt évtizedekben. Máig nem tud azonban teljes körűen elbánni egyes molekuláris szennyezőkkel, mint például a vizelettel a vízbe jutó fogam-zásgátló-, gyógyszer- és kábítószermaradványok, illetve a talajból bemosódott mezőgazdasági vegyszerek, ásványi eredetű anyagok vagy toxikus fémek (pl. arzén). 

A világméretű problémára az angliai Surrey Egyetem kutatói ajánlanak hatékony és környezetbarát megoldást: kimutatták, hogy az új típusú kalix[4]arén szupermolekula azonosítja és megköti a vízben lévő szennyezőanyagokat. (A kalixarének olyan kehely alakú molekulák, amelyek gazdaként képesek vendégmolekulákat elfogadni.)

ivóvíz környezetszennyezés

KÉP

A kutatást vezető Danil de Namor professzor szerint az újfajta receptormolekula működésének azonosításával megnyílt az út, hogy szelektíven eltávolítsák az ivóvízből a szennyezőanyagokat. "Végre megtudhatjuk, pontosan mi is van a vízben, és mindenki számára elérhetővé válik a tiszta ivóvíz", mondta de Namor az egyetem közleményében.

A kutatás azt is lehetővé teszi, hogy a molekulára alapozva kifejlesszenek egy hordozható készüléket, amellyel a helyszínen lehet elemezni a vízmintát, nem kell azt laboratóriumba szállítani. Az eredmény iránt máris akkora az érdeklődés, hogy az egyetemi tanulmány április 10-i megjelenése után azonnal két nemzetközi gyógyszervegyészeti konferenciára is meghívták a kutatókat előadni.

ivóvíz környezetszennyezés

KÉP: University of Surrey

Ami a magyarországi, pontosabban a budapesti helyzetet illeti, a Fővárosi Vízművek (szerző és dátum nélküli) közleménye szerint megnyugtató, hogy nem találtak kimutatható mennyiségű gyógyszermaradványt az ivóvízben. A publikáció ugyanakkor számos kérdéssel nem foglalkozik (új típusú molekulák azonosításának és semlegesítésének lehetősége, többféle molekula hatásának összeadódása, hosszú távú kockázatok stb.)

Az Élet és Tudomány folyóirat weboldalán megjelent, Gyógyszer-maradványok a Dunában című, Záray Gyulával készült interjúban az olvasható, hogy a mai szennyvíztisztítási technológia nem képes teljes mértékben kiszűrni az ivóvízből a veszélyes molekulákat.

2004-es és 2005-ös európai vizsgálatok szerint egyébként a fogamzás-gátló-maradványoknál sokkal több fájdalomcsillapító és gyulladásgátló, illetve antiepileptikum komponens és zsíranyagcsere-szabályzó-, illetve kontrasztanyag van a vízben.

Itt olvasható a Magyar Hidrológiai Társaság 2015-ös vándorgyűlésének egyik előadása Várszegi Csaba tollából, amelynek fontos gondolata, hogy a gyógyszergyártóknak már a fejlesztés során figyelembe kéne venniük, hogy a termékük hulladékként ne okozzon később problémát, illetve hogy a lakosság ne a csatornába öntse a feleslegessé váló gyógyszert – évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába.


0
Tovább
30
júl/2014

Csábos, vicces, kattintékony: vírusvideók a víztakarékosságról

„Nincs is szánalomra méltóbb a fiatal cinikusnál, mert eleinte semmit sem tudott, most meg semmiben sem hisz.” Maya Angelou (amerikai író, színésznő, énekes) fenti aforizmájával akarja humanitárius és környezetvédelmi ügyekben felrázni a tizennyolc-huszonöt év közöttieket az amerikai Envolve Project.

A cél olyan videókat és képeket gyártani, amelyeket ez a korosztály szívesen megoszt Facebookon, Instagramon, Twitteren, YouTube-on és egyéb közösségi helyeken. A projektben részt vevő képzőművészek, designerek, filmesek és reklámszakemberek benyomása szerint az 1990 után születettek kevésbé jótékonykodnak, legyen szó önkéntes munkáról vagy pénzadományról, mint az 1950-es, 60-as és 70-es években születettek (az Egyesült Államokról van szó). Az Envolve közvetíteni akar a jótékonysági szervezetek és a huszonévesek között. A lenti videók elkészítését a nemes célokon túl az is indokolja, hogy többek között két, ivóvízhiánnyal foglalkozó szervezet munkáját karolták fel; további telitalálatok itt láthatók.


0
Tovább
10
szept/2012

Csapvízre szoktatják vissza az olaszokat

Csapvizet és szénsavas vizet kínálnak az egész Olaszországban gombamód szaporodó, úgynevezett vízházak. Az utcai kutak a környezetszennyező műanyag palackokról akarják leszoktatni az olaszokat.

 A Casa dell'acqua (Vízház) elnevezésű hálózatnak rendkívüli a sikere az olasz sajtó szerint. Az utcákon, tereken álló fedett kutakról van szó, melyek elzárható csapból szolgáltatnak ingyen csapvizet és literenkénti 10 centért szénsavast is. Nyáron a Vízházak csapjaiból hűtött víz folyik. A kúthálózat az állami vízszolgáltatók támogatásával bővül és a palackban árult víz ellen kampányol   – tudósít az MTI.

A 2010-ben indított Vízházakból idén szeptemberig már 411 létesült egész Olaszországban. Ezekből 244-et az északi Lombardia önkormányzatai üzemeltetnek, amelyek az év végéig további huszonnyolcat kívánnak építeni. Tavaly a lombardiai kutakból több mint tizenhat millió liter víz fogyott, amivel 350 tonna PET-palackot takarítottak meg.

Tavaly az olaszok több mint 32 millió palack vizet fogyasztottak. Fejenként évi 196 literrel az olaszok isszák a legtöbb palackos vizet a világban Szaúd-Arábia és Mexikó lakosai mögött. Minden harmadik olasz bizalmatlan a csapból folyó víz minőségével szemben, amit a vízszolgáltatók teljesen alaptalannak tartanak. Rómában egyébként számos, évszázadok óta működő, jó minőségű és hideg vizet szolgáltató ivókút található, amelyeknek különösen nyáron tudnak örülni a turisták.


1
Tovább
03
júl/2012

Izzadással hűti magát a vizespalack

A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital.

A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani.

Barkács-tipp:
Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.


0
Tovább
08
dec/2011

Magyar döntős kisfilm a durbani klímakonferencián

Egyedüli magyar alkotásként szerepel Vadócz Péter Clear Water (Tiszta víz) című egyperces szpotja az ENSZ dél-afrikai klímakonferenciájának környezetvédelmi témájú filmjei között. A tíz döntős filmet a világ minden tájáról érkező több száz film közül választotta ki a zsűri.

 Az alkotások a következő két hónapban versenyeznek is egymással; a legnézettebb, legnépszerűbb filmet hirdetik ki győztesként. A brit Televíziózás a Környezetért Alap (TVE) versenyére a víz, az energia, az erdők, óceánok és a természettel harmóniában élő emberek kategóriában lehetett benevezni az alkotásokat. Minden egyes kategória győztese 1500 dolláros jutalomban részesül. A filmek terjesztésének célja felhívni a nézők figyelmét arra, mit tehetnek ők a mindennapjaikban saját környezetük védelméért.


0
Tovább
20
júl/2011

Galambok kopogtatnak az ablakon - környezetbarát házhozszállítás idomított állatokkal

Az új cipőmárkát megalkotó kis brüsszeli cégnél hamar felismerték, hogy ha vásárlóikat el akarják érni, ma már internetes rendelési lehetőségre is szükségük van. A szállítási költségek viszont általában olyan drágák, hogy a legtöbb webáruházból egész egyszerűen nem éri meg kisebb dolgokat, mint például egyetlen pár 80 eurós (nagyjából húszezer forintos) cipőt rendelni. A fiatal tervezők ráadásul maguk is környezetvédők, ezért nem csak az volt fontos szempont, hogy ne fizessenek rá, de az is, hogy közben minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Addig törték a fejüket olcsó és környezetbarát megoldáson, míg végül az egyik legősibb módszerhez jutottak el: a postagalambokhoz.

Bár nagyjából a világháborúk óta nem számít különösebben hatékony módszernek, a Jojo cipőmárka tulajdonosai állítólag mégis megoldották, hogy házhozszállításra használhassák az idomított galambokat. Olcsók, nem szennyezik a környezetet és a cég szerint teljesen megbízhatók, igaz, először fel kellett őket kicsit hízlalniuk ahhoz, hogy elbírják a cipősdobozok súlyát. 

A tájékozódással viszont állítólag egyáltalán nincsenek gondok. A galambok idomára szerint ezek az állatok rendkívül jól megjegyzik a formákat, hiszen így tájékozódnak általában is. A vevőket ezért arra kérik, küldjenek képeket a környékükről, a házukról, esetleg saját magukról is, a galambok pedig a digitális képek után a valóságban is felismerik, hová kell menniük. 

A videón elégedett vásárlók számolnak be a galambok látogatásáról (angol és francia nyelven).

A természetes pamutból készülő, könnyű és kényelmesnek tűnő cipők minden vásárlója választhat, hogy a cég által segített két környezetvédő, illetve humanitárius program közül melyiket akarja támogatni. Az afrikai Nigerben a Jojo a Tree-Nation nevű projekt keretein belül fákat ültet a kivágottak helyére, a Water Project nevű alapítvánnyal együttműködve pedig tiszta, biztonságos ivóvizet adó szivattyúkat építenek és javítanak a szintén afrikai Sierra Leone elmaradott körülmények között élő közösségei számára. 

A cég ígéretei szerint minden egyes pár cipő megvásárlása egy új fa ültetését fedezi Nigerben, vagy egy ember egy évre elegendő ivóvízellátását Sierra Leonéban.


0
Tovább
19
máj/2011

Borostával védi az ivóvízkészleteket a Budweiser

A közelgő, június 5-i Környezetvédelmi Világnap alkalmából a Budweiser szakáll- és bajusznövesztésre bíztatja a férfiakat, és ezzel több millió liter vizet szeretne megspórolni. 

Tavaly a cég ezerkétszáz alkalmazottja vállalta, hogy nem borotválkozik egy hétig, és ezzel állításuk szerint nagyjából 160 ezer liter ivóvizet spóroltak meg akkor. Idén a programot igyekeztek kiterjeszteni a partnereikre, beszállítóikra, sőt, most a vásárlóikra is. Úgy számolnak, hogy egyetlen borotválkozás alkalmával 10-30 liter víz folyik a lefolyóba, ezt a mennyiséget tudja megspórolni mindenki, aki csatlakozik.


Fotó: FlickR

A Budweiser Facebook oldalán lehet bevállalni a bajusz-, illetve szakállnövesztést, amivel most a felhívók szerint a férfiak szó szerint arcukon viselhetik a jelét annak, milyen elkötelezetten óvják egyik legértékesebb természeti kincsünket. A szőrnövesztési esküt a 21. életévüket betöltöttek tehetik le, a női sörrajongókat pedig arra kérik, hívják fel férfi ismerőseik figyelmét a "Grow One, Save a Million" nevet kapott akcióra. A Facebookon folyamatosan nyomon lehet követni, hogy naponta mennyi vizet spórolnak meg, a cél pedig az, hogy a következő néhány hétben elérjék az egy millió gallont, vagyis több mint három és fél millió litert is.

A Budweiser gyártója nem csak ezzel az akcióval hívja fel magára a figyelmet idén június 5-én: sajtóközleményük szerint az utóbbi három évben sörfőzdéikben 34 százalékkal sikerült visszavenniük a vízhasználatból, a River Network nevű, folyóvédelemmel foglalkozó szervezetnek pedig egy 150 ezer dolláros csekket adományoznak a világnap alkalmából. 

A Környezetvédelmi Világnapot egyébként 1972-ben indította útjára az ENSZ. Ennek a jegyében a világ egyre több pontján szerveznek különféle akciókat - nem csak június 5-én, de egész évben -, és ösztönöznek erre cégeket, intézményeket és magánszemélyeket is. 


0
Tovább
22
márc/2011

Árt az ivóvíztartaléknak a nagyvárosi élet

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.

Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

Afrika szubszaharai régiójában 1990 és 2008 között hétszeresére nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez, és ez a probléma ma már a kontinens lakosságának közel negyedét érinti. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést.

Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.

Forrás: William Briscoe

A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.

„Az egységnyi vízfogyasztás minden termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható” - mutat rá Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója. „Egy csésze kávé előállítása 140 liter, egy hamburger elkészítése 2400 liter vizet igényel, ennek árát viszont nem fizetjük meg” – hangsúlyozza a szakember. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást, vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és a megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie” – érvel az igazgató. „Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat.”


0
Tovább
20
márc/2011

Banánhéjjal tisztítanák a szennyezett ivóvizet Brazíliában

Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum