28
márc/2014

Tavaszi lakásfelújítás minimális hulladékkal

Bármilyen felújítási munkáról legyen szó, óhatatlan, hogy építési hulladék keletkezzen. Nem elég, hogy a közterületen (a házunk előtti járdán) elhelyezett konténerhez az önkormányzattól kell fizetős engedélyt kérnünk, a konténer elszállítása Budapesten egyre drágább is, mert megteltek a városhoz közeli lerakóhelyek. Érdemes tehát minél szélesebb körben újrahasznosítani a bontott anyagokat, ehhez gyűjtöttünk pár jópofa tippet.

Bontott téglából készülhet:

Az udvar burkolata, de egy vizesedésre hajlamos pince aljzatát is kirakhatjuk vele kötőanyag nélkül is, remekül felszívja a nedvességet. 


A pihenősarok
burkolata 


Az ágyásszegély
, de vigyázzunk, a tégla hajlamos néhány év alatt belesüllyedni a talajba, tehát akkor újra kell rakni. 


Szellőző térelválasztó 


Szabadtéri kemence 


Fa- vagy vaskerítés tartóoszlopa 


Kerti grillsütő 


Mobil tűzrakóhely (na jó, kell a mobilitáshoz egy kis izomzat, de tényleg nincs rögzítve), alá kilenc darab kültéri beton járdalap 


Épített fűszerkert - ez esetben azért jó a téglafal, mert magába szívja a Nap hevét, és éjjel is melegebb mikroklímát biztosít, ami fontos a mediterrán eredetű illóolajos fűszernövények számára 


Emelt ágyás
aljába szórjunk téglatörmeléket, hogy megakadályozzuk a víz pangását, ugyanezért finomra tört tégladarabkákból egy maráknyit szórjunk a szobanövények cserepének aljára, de lehet a téglazúzalékkal a kerti sétányt is felszórni, sőt, az őrölt téglaport télen síkosságmentesítésre használni. 


Ablakcsere esetén a fakeretes öreg ablakokat se dobjuk ki, mert készülhet belőlük:

Kerti üvegház palántáknak vagy érzékeny cserepes növényeknek (érdemes a linkre kattintani, számtalan mintát mutat) 


Mini növényházikó 


Déli fal mellé palántázóágyás, érdemes az oldalát feketére festeni, hogy még több napsugarat nyeljen el, aká pedig mehet egy-két öreg raklap a fagymentesítés érdekében 


Kerti pihenősarok vagy játszóház, utóbbi esetben megfontolandó az üveget vékony fóliával bevonni a balesetveszély megelőzése érdekében (a legolcsóbb öntapadós fólia a tankönyvek bevonására ajánlott 50 centi széles tekercses fólia, amely szupermarketekben is párszáz forintért kapható) 


Különleges asztallap 


Rusztikus fali fényképkeret 


Egy szintén "reciklált" hokedlivel megemelve vitrin (és igen, az egészet le lehet festeni, hogy egységesebb hatása legyen készen).


Természetesen az öreg ajtókat is újrahasznosíthatjuk:

Fali üzenőtáblaként, ha a kazettás részeket fekete táblafestékkel átkenjük 

Asztallapként is remek, csavarozzunk alá négy esztergált fa korlátoszlopot, és patinázzuk a festést 

Ágyfejként 


Paravánként
(öreg háromtagú garázsajtóból is készülhet) 


Álló tükörként vagy fésülködőasztalként 

- kerti szerszámok kis kamrájaként 


A leszerelt öreg bádogereszeket se dobjuk el, pláne, ha szeretjük az epret...

Magasított fakeretre szerelve emelt ágyást alakíthatunk ki belőlük, így mindenhol éri az eperpalántákat a napfény, garantáltan nem lesz földes a zamatos termény!

Lehet emeletesen is kialakítani:


Maradék csempéből vagy járólapból ízléses mozaikot állíthatunk össze.

Amennyiben a csempedarabok vagy formavilágban (pl. mind négyszögletű), vagy felületben (pl. mind matt), vagy színben (pl. mind kékes) hasonlóak, akkor nem lesz csiri-csáré a végeredmény.


A csempemozaik kerti asztalhoz ideális, de ügyeljünk arra, hogy fagyálló csemperagasztót és fugázót használjunk hozzá.


A központi fűtés kiépítése után maradt pár méter a tekercselt többrétegű műanyag vízcsőből? Daraboljuk félkörívekre, szúrjuk le őket fél méterenként a földbe, terítsünk rájuk egy UV-álló fóliát, és máris kész a mini melegház!

Ha van hasonló újrahasznosítási ötlete építési hulladékra, küldje el nekünk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

26
márc/2014

Ha új szaga van valaminek, tekintse figyelmeztetésnek!

Ha valaminek szaga van, akkor párolog, vagyis illékony molekulái a levegőbe kerülnek – és onnan belélegezve a tüdőnkbe. Lakásfelújítás közben különösen ki vagyunk téve ennek, ráadásul a párolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen megy végbe. 

VOC – az angol betűszó jelentése Volatile Organic Compound, azaz illékony szerves vegyület. A VOC-ok nagy része ipari vagy közlekedési eredetű, másik jelentős forrásuk a szerves oldószerek párolgása. Beltéren a VOC-ok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet; hosszú távon a máj és az idegrendszer károsodását okozhatják. Az Európai Bizottság megbízásából végzett vizsgálatok szerint a VOC-ok koncentrációja az iskolákban és óvodákban helyenként a kültéri mérték duplája; a nemrég rákkeltőnek minősített formaldehidből és egyéb aldehidekből pedig olykor hét-nyolcszor nagyobb mennyiség volt bent, mint kint. A legtöbb VOC koncentrációja a hidegebb hónapokban magasabb, formaldehid viszont elsősorban a nyári hónapokban halmozódik fel.

A lakásban a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban és a mosóporban is. Néhány vegyi anyagról tudjuk, hogy mérgező, de a többségükről csak igen kevés adattal rendelkezünk. 

(Fotó: HomeFamilyHeart)

Gyermeket váró szülőkre jellemző, hogy a baba születése előtt kifestik a szobát, új bútorokat, szőnyegeket vásárolnak. Pedig adott esetben ezzel többet árthatnak, mint használnak. A veszélyes kipárolgások elkerülése érdekében vagy hónapokkal korábban végezzék el a festést, vagy hagyják ki. A gyerekszobába való bútorokat, szőnyegeket és játékokat pedig érdemes volna használtan venniük, mert azokból már elillantak a veszélyes vegyületek.

Kerülni kéne a műgyantákat

A furnér, illetve a rétegelt lemez fából készül, ám a rétegeket műgyantával, szintetikus ragasztóval erősítik össze, ebben pedig rákkeltő formaldehid is lehet. A natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze. A szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használt farostlemez fahulladékból ragasztással készül, nagyon gyakran tartalmaz formaldehidet. Az MDF lapban a farosthoz 8–12 százaléknyi műgyantát adnak, majd hőpréseléssel nyomják a kívánt formára. Az MDF lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek, olvasható Simon Gergely Belső tereink szennyezettsége című tanulmányában. 

A bútorokban sok műanyag kiegészítő is található. A PVC lágyítószerei, a ftalátok károsak az egészségre. Az uniós szabályozás (ökocímke) korlátozza egyes ftalátok használatát. Szintén sok fatermék tartalmaz faanyagvédő szereket, azaz biocidokat, sok esetben mérgező rovarirtó szereket. Ha több heti szellőztetés után még mindig oldószer szagot érzünk, jogunk van visszavinni a terméket az üzletbe. Aki műgyantamentes bútort szeretne, válasszon tömörfából készültet.

(Fotó: Dilmaghani)

A laminált padló formaldehides ragasztót tartalmazhat, a PVC padló nagy mennyiségben egészségkárosító ftalát lágyítószereket, a szintetikus lakkok illékony szénhidrogént, a szőnyegpadlók ragasztója VOC-okat, maga a szőnyeg és a bútorkárpit pedig a hormonrendszert károsító brómozott égésgátlókat. A szőnyegalátétekben, ha újrahasznosított alapanyagokból készülnek, akár évek óta betiltott égésgátló anyagok is lehetnek. Aki költ a természetes alapanyagból készült szőnyegekre, a tisztításukra is figyeljen oda: a vegyszeres tisztítás helyett próbálkozzon a hagyományos hideg vizes öblítéssel (nyáron slaggal a kertben).

Emberbarát felületek

Nagyon jó lenne, ha legalább a gyerekszobában tömörfa padló lenne, amit vagy oldószermentes, vizesbázisú lakkal, vagy természetes olajokkal kezelnek (akárcsak a tömörfa bútorokat). Ilyen például a len-, a gyanta- vagy a narancshéjolaj - nem olcsók, igaz, de természetes anyagok, és nem károsak az egészségünkre. A narancshéjolajat olyan lakásba is ajánlják, ahol dohányoznak, mert egy bizonyos mértékig képes semlegesíteni a füstszagot.

A lakásfelújítás fontos kelléke a falfesték. Vásárláskor ne az legyen a fő szempont, hogy melyik szárad a leggyorsabban, melyikből elég egy réteget felkenni, melyik vízálló, ezek ugyanis valószínűleg több kockázatos vegyi anyagot tartalmaznak. A különböző oldószerek, segédanyagok aztán hosszasan, akár hónapokig is párolognak a levegőbe

(Fotó: Scottsdale Paintings)

A diszperziós festékekbe a tartósítószerekkel kerülhet formaldehid. A gyártás során felhasznált káros anyagokról a címke is tájékoztat, de legjobb, ha az eladótól kikérjük a termék úgynevezett biztonsági adatlapját. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint évek óta probléma, hogy a festékek és lakkok címkéi az esetek felében nem felelnek meg az előírásoknak. 

Festékből létezik enyves alapú, kazeines (tejfehérje adalékkal), vega (növényi fehérjéből), meszes (plafonra ideális), továbbá vályoggal kevert. A kerámia festék VOC-kibocsátása 0,000 gramm literenként, kiválóan véd a penész ellen is. A festékben lisztszemcse méretű kerámiagyöngyök feszítik ki a pigmentet. A kerámia beltéri falfesték dörzsállóságának köszönhetően könnyebben tisztítható, továbbá – hőkamerás mérések alapján – hozzájárul a helyiségben az egyenletes hőeloszláshoz.

24
márc/2014

Amit tudni érdemes a panelfelújítási programról

2014 februárra ígérték, nem tudni, mikor indul újra, de akkor villámgyorsan kell pályázni - így foglalható össze a panelprogram folytatása, amelyen a megpályázható összeg harmada uniós forrás lesz.

Balra szigetelt, jobbra szigeteletlen panelépület, jól látszik a különbség
a hőkamerás felvételen (Forrás: Házfórum.hu)

Előre kell tervezni, és javasolt akár a teljes dokumentációt idejekorán összeállítani ahhoz, hogy nagyobb eséllyel induljon egy társasház, amikor és amennyiben újra elindul a panelfelújítási program. A társasházi képviselő felelőssége, hogy tájékoztassa lakókat a pályázati lehetőségekről, mondta el korábban az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Érdemes már most egy társasházi közgyűlést összehívni, s mihamarabb dönteni, hiszen a pályázati pénzek végesek, így a gyorsaság elsőrendű tényező. A legjobb megoldás, ha minden lakó kap egy írásos tájékoztatást a pályázati lehetőségről. A közgyűlésen azt is el kell dönteni, hogy a ház képviseletében ki fogja menedzselni a projektet, mert hírek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szeretné, hogy a társasházak a piacon működő pályázatíró cégeket vonjanak be, mondván, ne azok fölözzék le a hasznot.

Ebben az esetben azonban egy közös képviselő külön tiszteletdíjra tarthat igényt, amit előre tisztázni kell. Hogy a tulajdonosok mekkora arányú egyetértése szükséges a pályázáshoz, arra maga a pályázat is tartalmazni szokott kitételt, ám ha hitelről van szó, akkor a bank is beleszólhat – mondta Kaplonyi. A pályázatkiírás figyeléséhez az emi.hu és a kormany.hu oldalakat ajánlott figyelni.

A Panel III. program részletes feltételei még nem ismeretesek, de valószínűleg csakis átfogó felújítási munkálatokra lehet támogatást kapni. Tehát az ablakcsere és a falak hőszigetelése mellett gépészeti felújításra is sort kell keríteni, valamint lehetőség szerint megújuló energiaforrások kiépítésére (például napelem a tetőre). A felújítás költségének egyharmada saját erő (ehhez bankhitelt lehet felvenni), harmada vissza nem térítendő pályázati forrás lesz, maradék harmada pedig önkormányzati támogatásként érkezhet. Ha elindul, a program összértéke 500 milliárd forint is lehet.

Gondoljon a repülő szomszédokra is!

Engedély kell a fecskék és denevérek lakóüregeinek megszüntetéséhez - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Több törvényi szabályozás is előírja, hogy amennyiben a felújítások védett állatokat, ez esetben a falakon és annak hasadékaiban fészkelő fecskéket és denevéreket érintenek, a munkálatokhoz előzetesen engedélyt kell kérni a zöldhatóságoktól.

A füstifecske műfészek alá szerelt falap a fecskepelenka:
megvéd a potyogó áldástól (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez sok esetben nem történt meg a korábbi panelprogramokban, így fordulhattak elő korábban olyan tragikus esetek, hogy élő állatokat falaztak be a munkálatok során. Aki felújítást tervez, annak a szaporodási időszak, tehát március-április előtt kell eltávolítania a védett állatokat. Nyáron már késő, hiszen akkor védett madarak sora pusztulhat el.

Amúgy is erősen csökken a fecskék létszáma, ha így folytatódik, húsz év múlva már nem lesz fecske Magyarországon, mondta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője. Gondolni kell a denevérekre is, amelyek a fecskékhez hasonlóan remek szúnyogirtók, tehát nagy hasznot hajtanak a városokban is. A fecskefészkeket a költési időszak kezdetéig, március 31-ig lehet leverni, a denevéreket pedig április 1. és 31. között lehet eltávolítani az üregekből.

Magyarországon harmincféle denevérfaj honos, ez a hegyesorrú denevér
(Fotó: Forrásy Csaba/Hunbat.hu)

Fecskefészkek esetében ehhez nem kell különösebb szakértelem, a denevérek eltávolítása azonban bonyolultabb. Ezért azt javasolja a szóvivő, hogy az érintettek forduljanak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához, illetve a zöldhatósághoz. "A fecskék, denevérek engedéllyel történő eltávolítása ugyanakkor még csak a dolog egyik fele: a másik az, hogy biztosítani kell az állatok tartós túlélését. Nagyon fontos, hogy mesterséges fecskefészkeket, denevérodúkat tegyenek ki azokon a helyeken, ahol az épületfelújítás miatt megszűntek az állatok szaporodására alkalmas helyek" - hangsúlyozta Orbán Zoltán. Kérte, a házukat felújítók tegyék lehetővé, hogy az elűzött állatok megmaradhassanak a területen.

21
márc/2014

Szuper alternatív anyagok hőszigetelésre

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.



(Fotó: Catalyst

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor

19
márc/2014

Megéri napkollektort telepíteni rezsicsökkentés után?

A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Ekkora felületet igényel egy 3 kilowattos rendszer (Fotó: SolarWindApplications)

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája - igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

"Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret", olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy "a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak".

A terv úgy becsüli, hogy a magyarországi napenergia-hasznosítás a 2010-es 1 százalékról 2020-ra elérheti a 4 százalékot is, azaz évi 2 GWh-ról 81 GWh-ra nő. Ez azért is örvendetes volna, mert "hosszú távon a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok), tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók), továbbá bizonyos alkatrészek (pl. turbinalapátok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal".

Internetes fogyasztói fórumok azt tanácsolják, hogy nem szabad nagyobb rendszert építeni, mint amennyi a család szükséglete, mert annak a megtérülése bizonytalan. Jelenleg az éves szaldó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy ha többet termelünk (tavasztól őszig), mint amennyit elhasználunk, akkkor a felesleget visszatáplálhatjuk a hálózatba. Évente egyszer elszámolunk a szolgáltatóval, és ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor azt a szolgáltató számla ellenében visszafizeti. Akinek elektromos autója van, az gyakorlatilag az energiatárolás kérdését is megoldja, hiszen az autó akkumulátorát a napelemmel töltheti. 

Mások szerint az évek előrahaladtával a hatásfok romlása miatt óvatosabban kell számolni egy rendszer megtérülését, amelyet jelenleg a rezsicsökkentés is ront. Ha valaki állampapírt vásárol a napelemre szánt kétmillió forintból, és azt tartós befektetési számlán helyezi el, 5 százalék hozamot generálhat, tehát évente százezer forintot kamatadó mentesen. Tíz év alatt elérheti az egymillió forintot - csak az a nagy kérdés, hogy tíz év múlva milyen lesz a villamos energia árszínvonala és az ezzel kapcsolatos stratégia.

17
márc/2014

Életet mentenek a városi parkok

A fával beültetett területek évente 1-8 életet mentenek meg minden városban egyebek közt azzal, hogy csökkentik a legveszélyesebb, 2,5 mikronnál kisebb szállópor mennyiségét. Milyen fát ültessünk?

A légszennyezettség világszerte évente 2,5 millió évetet követel, ebből 2,1 milliót a szállópor-szennyezés. A városban élő fák képesek kiszűrni a levegőből a szállópor (korom, füst, por, kosz) legkisebb szemcséit is, amelyek máskülönben bejutnak a tüdőbe, és egészségügyi panaszokat, kritikus esetben halált okoznak.

A közelmúltban elvégzett amerikai tudományos vizsgálatban tíz település légszennyezettségi mutatóit elemezték, és kiderült, hogy Atlantában a parkok évente akár 71 tonna finomport is képesek megkötni. Öszehasonlításul: Atlanta lakossága negyede Budapestének, a népsűrűség 1416 fő négyzetkilométerenként, míg területe 65 százaléka a magyar fővárosénak, amelynek népsűrűsége 3305 fő négyzetkilométerenként. Atlantában épp annak köszönhetően kiemelkedően hatékonyak a parkok, mert jelentős a városban a zöldterületek aránya.

A kutatás csak a fák szállópor-megkötő képességét vizsgálta, tehát az egyéb légszennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok vagy kén-dioxid csökkenő arányát nem. A vizsgálat szerint a parkok a PM10-nek nevezett, 10 mikron körüli szemcseméretű szállóporból lényegesen többet kötöttek meg, mint a 2,5 mikronos finomporból, ám utóbbi harmincszor, de akár ötvenszer veszélyesebb az egészségre, mert mélyebben képes lejutni a tüdőbe.

Egy korábbi brit kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban szereplő alanyok kevesebbet stresszeltek és elégedettebbek voltak az életükkel, amikor park mellett vagy más zöldterület szomszédságában laktak. A zöldövezet a házassághoz képest harmadannyival, a teljes munkaidős foglalkoztatottsághoz képest tizedannyival növeli az egyén jóllétét.

Minden városi fa hozzájárul ahhoz, hogy lakókörnyezetünk levegője tisztább és egészségesebb legyen, egyúttal az árnyékolással csökkentik a légkondicionálási igényt nyáron, továbbá élőhelyet teremtenek a városlakó állatfajoknak, rovaroknak, madaraknak, kisemlősöknek. Ami a fák összességében mért kedvező hatását illeti, Amerikában kiszámolták, hogy minden dollárhoz képest, amit faültetésre fordítanak egy településen, a nagy fák 1,92 dollárt, a közepesek 1,36 dollárt, a kis fák 1,00 dollárt térítenek meg "environmental benefits", azaz környezeti haszon formájában. (Ebbe például az is beleszámít, hogy a fával beültetett utcákban az ingatlanok 3-7 százalékkal többet érnek, mint a hasonló ingatlanok fasor nélkül.)

Az ablak elé ültetett fa lombja nyáron a napsugarak 70-90 százalékát nem engedi tovább az ablakhoz, ez az árnyékoló hatás 10-30 százalékkal csökkenti a lakás hűtésére fordított energiaigényt, áll a Colorado Egyetem összefoglalójában. Mivel a burkolt (aszfaltozott, térkövezett) járda elnyeli a napsugarak 50 százalékát, és visszaveri a sugarak 40 százalékát, jelentős hősugárzó hatása van. Amennyiben a fával nem az ablakot, hanem a járdát árnyékoljuk, úgy is jelentősen csökkentjük a ház fölmelegedését. Azt is lehet, hogy a fát a járda és a ház közé ültetjük, így a lombozat elnyeli a burkolt felület hőkisugárzását. A fával beültetett utcák akár 4 Celsius-fokkal is hűvösebbek lehetnek, mint a fasor nélküliek. Érzékletes példája ennek a világ legszebb utcájaként emlegetett Rua Gonçalo de Carvalho a brazíliai Porto Alegrében. Az utcának saját honlapja is van. 

A világ legszebb utcája felülről (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

A világ legszebb utcája alulról (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

Faültetés előtt tegyük fel magunknak ezt a tíz kérdést, hogy a megfelelő fajtát válasszuk:

1. Milyen célt kell a fának szolgálnia: árnyékolás, légszűrés, zajcsökkentés, dekoráció, termés, talajkötés?
2. Kifejlett állapotában a lombja beleér-e a villanyvezetékbe, a gyökere szétveti-e a pince oldalfalazását vagy a csatornát?
3. Hogy fog kinézni kifejlett állapotában? Arányban lesz a szomszédos épületekkel?
4. Hány évbe telik, amígy eléri ezt az állapotot? A gyorsabban fejlődő fák hajlamosabbak a betegségekre, gyorsabban is pusztulnak el, gyakrabban kell cserélni őket.
5. Milyen fizikai jellemzői vannak az adott fajtának? Mekkorára nő? Lombhullató vagy örökzöld, milyen és mennyi termése van, illetve azok mennyire szemetelnek (például szentjánoskenyérfa, szeder)?
6. Elviseli a vidékünk éghajlati feltételeit?
7. Elég távol van a szomszéd telkétől, az úttól vagy a háztól?
8. Kifejlett állapotában mennyire vet árnyékot a házra?
9. Hogyan illeszkedik a kertbe? Hullat-e leveleket a medencébe vagy kerti tóba, beárnyékolja-e a konyhakertet vagy a virágágyást? Hogyan változtatja meg a talaj kémhatását a lehulló lonb?
10. Milyen különleges gondozást igényel?

14
márc/2014

Mire jó és milyen a jó hőkamerázás?

A családi házunk fűtésére fordított energia akár 40 százalékát is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a szigetelés és a nyílászáró-rendszer. Hőkamerával bonyolult számítások nélkül, pár termofelvétellel kiderül, hol szökik a meleg, mitől penészedik a plafon sarka télen. Érdemes megismételtetni a műveletet szigetelés után, és úgy szerződni a kivitelezővel, hogy a fizetés csak azután következik, ha láthatóan javult a helyzet.

Egy szigetelés nélküli ház minden részén szökik a meleg (Kép: GreenTEA)

Először is tisztázzuk: a hőkamerás vizsgálat nem egyenlő az energetikai tanúsítással (ingatlan zöldkártya). A hőkamerás vizsgálat hőmérséklet-különbség alapján végezhető mérési folyamat, amelyhez minimum 10-15 Celsius-fok hőmérsékletkülönbség szükséges a külső és belső terek között. Emiatt a mérés csak korlátozottan végezhető, és a legjobban télen. A tanúsítás a kormányrendelet alapján számításos eljárással készül, értelemszerűen bármely évszakban elkészíthető. 

A mesterségesen színezett hőképeken legtöbb esetben a világos színek jelzik a mért objektum melegebb részeit, a sötétek a hidegebbet. Vagyis minél világosabb egy bizonyos terület, azon a részen annál rosszabb a szigetelés. Egy hőkamerás (hőtérképes) vizsgálat segítségével megismerhetjük otthonunk hőszigetelésének gyenge pontjait, pontos képet kapunk az épület olyan részeiről, amelyen át elillan a meleg. A hőkamerás vizsgálat gyorsan elvégezhető, és a kapott hőtérkép alapján kiderül, hogy hol kell lakásunk szigetelésén javítanunk.

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)

A vizsgálatot végző személynek rendelkeznie kell a megfelelő ismeretekkel, továbbá nem árt tudnunk, hogy bizonyos alapfeltételek ismeretének hiánya vagy figyelembe nem vétele pontatlan és teljesen félrevezető mérési eredményt produkálhat. Ilyen alapfeltétel például a fizikai hozzáférhetőség (a vizsgálandó felület nem lehet el- vagy letakarva), a megfelelő rálátási szög (a kamerát merőlegesen kell tartani a vizsgálandó felületre), a minimális hőmérsékletkülönbség a vizsgálandó tárgy és környezete között, és a megfelelő időjárási feltételek (ne érje napsugárzás vagy csapadék a vizsgálandó objektumot, ne legyen erős légmozgás stb.). 

Milyen építészeti problémák esetén használható eredményesen a hőkamera?

  • Szigetelési hiányosságok és hibák
  • Páralecsapódás, penészesedés okának felderítése (építészeti vagy gépészeti ok?)
  • A fal nedvesedésének, a beázás okának felderítése (kapilláris felszívódás vagy beázás?)
  • Hőhidak feltérképezése (pl. áthidalók, falsarok, lábazat, erkélylemezek vizsgálata)
  • Tömítetlen szerkezetek, elégtelen légzárás felderítése (pl. nyílászárók vagy tetőtéri szerkezetek esetén)
  • Panelszerkezetek fugáinak és hőszigetelésének ellenőrzése

Erre a homlokzatra elkelne egy legalább tízcentis szigetelés (Kép: YHMP.org)

Elszökhet a meleg, ha például szigeteltük ugyan a házunk falát, de az erkélylemez oldalát nem, amely valósággal kiszívja a meleget a szobából. Ha a termoképen a szigetelt épületlábazat melletti járda melegebbnek látszik, az arra utal, hogy a lábazati szigetelést csak a talajszintig csinálták meg, ekkor érdemes a szigetelést utólagosan folytatni a talajban a hőhíd megszüntetése érdekében.

A szobafalak belső vizsgálatánál a felső betonkoszorúról szokott kiderülni, hogy nincs szigetelve, és viszi a hőt. A falsarokban kialakuló hőhídat (és emiatti penészesedést) a könnyűszerkezetes tetőtéri szerkezet elégtelen légzárása okozza. A nem megfelelően beépített tetőtéri ablak is hőhíd kialakulásához vezet, amely a sarokban erősödik fel a leginkább. 

Jól látszik az ablakcsere hatékonysága (Kép: Anglian Home)

Milyen a megbízható hőkamera?
Hőszigetelési hibák keresése során egy 30 mK termikus felbontású hőkamera már értékelhető hőképeket készít, ha alig 10 fok a különbség a beltér és a kültér hőmérséklete között. Beázás és páralecsapódás esetén létrejövő felületi lehűlések pedig 50 mK-nél rosszabb (nagyobb) termikus felbontású hőkamerákkal gyakorlatilag nem ismerhetők föl. (Termikus felbontás: minél kisebb a hőérzékenység értéke, annál jobb minőségű hőképet kapunk.)

Korszerű hőszigeteléssel rendelkező épületek ellenőrzéséhez csak olyan képességű hőkamerák alkalmazhatók, amelyek akár az olyan felületről is képesek hőképeket készíteni, amelyek mínusz 40 fokra hűltek el. 

12
márc/2014

Lehet öko az első tavaszi permetezés

Itt az ideje az év első permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az időjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.

A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.

A permetezés előtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – erről tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelő szerrel kell bekenni.

Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fő szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az előrejelzések szerint a következő öt-hat órában nem ered el az eső. Rügyfakadás előtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelő fedést adjon a növény ágain és törzsén is.

Olajok, tea, szappanos víz és egyéb trükkök

Viszonylag sok szer elfogadott az ökológiai gazdálkodásban. Ilyenek például az olajos lemosók, amelyek ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakjain, és egyszerűen megfojtják őket. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.

A régebbi ásványi eredetű olajokat idővel felváltották a növényiek. Manapság egyre divatosabb a narancshéjolajos szer, mert ez kíméli a leginkább a növényeket. Nem zárja le a gázcserenyílásokat, így nem lassítja a növény életfolyamatait. A narancsolaj fellazítja a kis méretű, puha kitinburokkal rendelkező kártevők (levéltetű, liszteske, tripsz) kitinvázát, az átengedi a rovat testnedveit, így a rovar kiszárad.

Ez a kiszárító hatás nem érvényesül a nagyobb testű, kemény kitinpáncélos rovarok, – tehát a kertésznek hasznos segítők – esetében: ilyenek a katicabogarak, a fürkészdarazsak, a méhek és a páncélos ragadozóatkák. A narancsolaj fellazítja a szintén kitint tartalmazó gombafonalakat, gomba csíratömlőket is, így a szer egyes gombabetegségek megelőzésében is segíthet. Lehet használni mész-, kén- és rézalapú szereket is, akár az olajokkal is kombinálva, a lényeg az, hogy ne szintetikus, felszívódó vegyülettel védjük a gyömölcsfáinkat.

Az igazán bio ökokertészek ázalékolt teákkal permeteznek. Ebben az esetben a „tea” szó szép eufemizmus a rothasztott kotyvalékra. Fő összetevői: csalán, káposzta, hagyma, kakukkfű, tárkony, sarkantyúka. Gombabetegség esetén hagymából lehet ázalékot készíteni, tetűre a csalán jó. Gyengeségre a zsurlót és a káposztát ajánlják, bolhák ellen feketeüröm és bodza vethető be, kártevő rovarok ellen az erőspaprikás lemosás alkalmazható, amely őket is kétszer csípi. Az ázalék készítés érzékletes leírása itt olvasható.) Nem muszáj egy hónapig rohasztani, 3-4 nap után is már használható.

Tetvek ellen bevethető még a szappanos vizes lemosás, gombásodás ellen a szódabikarbónás (1 liter vízhez 2 evőkanál kell) lemosás, illetve kisebb, drága növényeken a mentolos szájvíz is, bár ez kicsit drága megoldás. Ennél sokkal tudományosabb kutatások indultak nemrég azt megállapítandó, hogy az aszkorbinsav (magyarul C-vitamin) állítólag képes a zöld őszibarack levéltetű és a gyapottok bagolylepke hímjeit terméketlenné tenni. Házilag ki lehet próbálni patikában vásárolt por alakú szakorbinsavval, de arról tudni kell, hogy késhegynyi egyenlő körülbelül 1000 milligrammal – szóval csak csínján adagoljuk.

A permetezés azonban nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát 'csak' lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében.

Hogy előzi meg a kártevők megjelenését Alwin Seifert, a biogazdálkodás egyik megalapítója, a Kertészkedés mérgek nélkül szerzője? A német szakember tél végén komposzttal teríti be a fák alját, hogy a hólé mélyre bemossa a tápanyagokat, nyaranta pedig lekaszált füvet szórt a fák alá, amelyet a talajlakó élőlények gyorsan eltakarítottak a felszínről. Mindkét módszerrel nő a fa tápanyagellátása, erősödik a növény, és javul a kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége, így több és jobb minőségű termést hoz. A komposztos módszerrel a levéltetvek ellen is hatásosan lehet védekezni, mondja Seifert.

Hogy csinálják mindezt az Egyesült Királyságban, ahol nagy hagyománya van az organikus kertészkedésnek? Lisztharmat ellen például a „házi sárga” permetlevet ajánlják, amely a következőképpen készül: 3,5 liter forró vízben alaposan keverjünk el fél liter emberi vizeletet, 8 dekagramm mosószódát és 3 dekagramm lereszelt szappant. Kihűlés után használhatjuk. És ha ezt is túléli az adott kártevő, tanuljunk meg vele együtt élni. Kiérdemelte.

El kell fogadnunk, hogy a gyümölcsösben nem játszhatunk zéró összegű játékot, mert azzal csak egymás kárára lennénk. Régen a vad vagy őshonos gyümölcsfajtáknak nagyobb volt az ellenállóképessége, a manapság közkedvelt nagyhozamú vagy más okból különleges fajták olykor gyengébbek lehetnek. Azt se feledjük el, hogy csak azért, mert nekünk tetszik valami, még nem biztos, hogy képes „szervülni” a kertünkbe: ha egy gyümölcsfa sokat betegeskedik, talán ezzel az erőszakos betelepítést jelzi, pontosabban, hogy nem odavaló.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

10
márc/2014

A legtutibb guruló sporteszközök városi közlekedéshez

Egytől a hatkerekűig számtalan ötletes ökoújdonsággal álltak elő a fejlesztők az utóbbi időben, hogy mi környezetbarát módon juthassunk el A-ból B-be. Az pedig dupla haszon, ha egyben jó móka és testedzés is az új eszközöket használni.

Kerékpár, roller és görkori egyben? Ez a müncheni Aemotics cég AeYo nevű sporteszköze, amely alkalmas lehet arra, hogy áthidaljuk vele az úgynevezett "utolsó mérföldet": vagyis azt a távolságot, ami a P+R parkoló és a munkahelyünk között van. Egy kerékpár túl nagy és nehéz ahhoz, hogy a tetőcsomagtartón hurcoljuk, egy roller komolytalan, a görkorcsolyával könnyen el lehet esni. Az AeYo viszont befér az autó csomagtartójába, és utcai ruhában is fel lehet rá pattanni.

A szerkezet két egysoros görkorcsolyából áll, amelyek afféle póklábakkal kapcsolódnak a kormányos vezetőkerékhez. A görkorcsolyákat tépőzáras pántokkal kell felcsatolni, vagyis az AeYo utcai cipővel is használható. A rollerrel ellentétben itt mind a két láb dolgozik, ami sokkal egészségesebb. A kormányos vezetőkerék azért szerencsés, mert stabilizálja a szerkezetet, és ami a legfontosabb, a markolathoz csatlakoznak a kézifékek, amelyekkel külön-külön fékezhetők a görkorcsolyák. Az AeYóval még az is tud görkorcsolyázni, aki nem tud görkorcsolyázni. 


Az elektromos SoloWheel voltaképpen egy mini-Segway, amellyel akár a villamosra is felszállhatunk, hiszen a fogójánál megemelhetjük, mintha aktatáska lenne. A giroszkópos egykerekű hihetetlenül leegyszerűsíti a közlekedést: mindegy neki az út minősége, nem akad el sem fűben, sem kavicsösvényen, sem hóban.

Maximális sebessége 16 km/óra, tömege 11 kilogramm, a töltési ideje egy óra, de ezzel 8-11 kilométer megtételére is alkalmas (a használó testtömegétől függően), ráadásul akár 30 fokos emelkedőn is képes felhajtani. Nem csak lustáknak való: az egyensúlyozás állítólag komolyan edzi a törzs izomzatát.

Az Olaf Urban nevű 4in1 szállítószerkentyű lényegében hátizsák-gördeszka-roller-gurulós bőrönd az egyben.

Korábban is születtek már efféle multifunkciós hordárok, amelyek egy kis lenyitható platformmal ötvözték a gurulós bőröndöt. Az Olaf abban új, hogy a hátizsák lecsatolható, a rollerkormány pedig lehajtható a kerekeket magában foglaló hídhoz, így máris kész a háromkerekű gördeszka.

Jó, nem lehet vele lépcsőn ugratni, de azért elgurul a pályaudvartól a buszmegállóig vagy az iskoláig. Előreláthatólag májustól rendelhető.

A Gauswheel Spirit Stage3 nevű alternatív jármű prémium minőségű anyagokból készül és különleges megjelenésű – ígéri a promószöveg. A név a két magyar feltaláló, Göczey András építész-formatervező és Ungár Soma ipari formatervező nevének kezdőbetűiből ered. Göczey az első prototípust még a '80-as évek elején készítette, 2001-ben Ungár segítségével folytatta a fejlesztést.

Körülbelül 20-30 prototípust készítettek, mire a végleges forma kialakult. A piaci tesztelés Hollandiában kezdődött 2010-ben. A leginkább roller és gördeszka ötvözetére hasonlító sporteszköz váza szálerősítésű polietilénből készült. Elöl egy 28 colos, küllős biciklikerék, hátul pedig  kis átmérőjű kerék található, az utóbbi szabadon forog egy csapos felfüggesztésen.

A fékkart a vázba lehet rögzíteni, de ki is húzható belőle, ekkor a vázhoz történő csatlakozást egy rugalmas hidraulikus cső biztosítja. A modellen egy pár elülső térdtámasz is van, amelyeknek akkor vesszük hasznát, amikor a féket erősen meghúzzuk. A kétkerekű járművet minimum 140 centiméter magas, maximum 120 kilogramm tömegű személy használhatja.



Hatszorosan túljegyezték a Kickstarter közösségi adománygyűjtő weboldalon a OneWheel egykerekű önegyensúlyozó elektromos gördeszkát januárban. Alkotói szerint ez áll a legközelebb Marty McFly repülő Hoverboardjához, amelyet a Vissza a jövőbe II című filmben csodált meg a világ.

A mozgásértékelő algoritmus folyamatosan vízszintesen tartja a deszkát. Amennyiben a jármű elejét lenyomjuk, akkor elindul, ha a végét nyomjuk le, akkor megáll. A kerékbe épített 500 wattos elektromotor egy órás töltéssel nagyjából 10 kilométer megtételére képes, legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel.

Még hátravan egy kis fejlesztés, például a LED-es világítás beépítése, de már rendelhető, és novembertől szállítják.



Számos négykerekű elektromos gördeszka kapható világszerte, az ausztrál Evolve a legmenőbbek közé tartozik. Tervezői szerint mindenesetre ez a világ legkönnyebb és a leggyorsabb e-boardja: a mindössze 8 kilogrammos eszköz akár 36 kilométer/órás sebességre képes.

A kézi távirányítóval szabályozható, bambusz vagy szénszálas felépítményű jármű  vígan gurul egy gépkocsi energiafogyasztásának huszadával, hiszen az autó 10 kilométeréhez képest ugyanannyi energiával az Evolve 140 kilométert tehet meg. A nagykerekű hosszított változat ráadásul minden terepen elboldogul, hatótávolsága körülbelül 30 kilométer.



Az OrbitWheel a gördeszka és a görkorcsolya ötvözete, ám azoknál egyszerűbb szerkezet: hiszen két lábhoz két kerék kell. A lábtartókat a mozgó gyűrűk foglalatába rögzítették, rájuk állva rengeteg manőver mutatható be. A gördeszkához képest nagy átmérőjű kerék nem akad el a göröngyösebb felületen sem.

A gördeszkával ellentétben a guruló papucsot nem lökésekkel hajtja az ember, hanem a testsúlyt helyezi ide-oda, amitől lényegében magától előremozdul a szerkezet. Nem kell hevederekkel rögzíteni a lábhoz, és használat után simán befér a hátizsákba. A hozzá kapható rúddal a két kerék összekapcsolható, ami tovább növeli a lehetséges trükkök számát. 


Az elektromos velocipéd azok számára lehet megoldás, akik ülve szeretnek gurulni, minimális erőkifejtéssel. A hannoveri DING3000 formatervező stúdió elképzelte, hogy milyen lett volna az első drótszamár, ha a mai anyagok álltak volna a hajdani tervezők rendelkezésére. A BASF különleges műanyagaira alapozva készült a Concept 1865 - Rethinking Materials nevű kétkerekű, amelyben lényegében csak a fék, a tengely és a motor van fémből, minden más pehelysúlyú műanyag.

Az 1865-ös szám arra utal, hogy Karl Drais abban az évben szerelte föl pedálokkal fa velocipédjét. A modern változatba persze már egy elektromotor is került, de továbbra is megőrizte jellegzetes formáját: az első óriáskeréknek köszönhetően váltó sem kell rá. Az első és hátsó világítást a vázba integrálták, az ülés maga az akkumulátor. Esetleg lehetne még összecsukható változat is...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

07
márc/2014

Ha van kertje, miért ne legyen veteményese is?

A házi kiskert a legjobb módja annak, hogy kedvező áron jusson garantáltan bio termesztésű zöldségekhez. Használja ki az enyhe időjárást, és készítse elő az ágyásokat! Adunk néhány tippet, hogy mit és hogyan ültessen.

Lehet kizárólag salátáskertet is kialakítani (Fotó: Laura K. Gibb a Flickr-en)

Hogy miért legyen konyhakertje? Mert jó a testnek és léleknek. Ne izguljon, ha még sosem csinálta: a növények hihetetlenül életképesek, és ha rendszeresen öntözi és gyomlálja őket, biztosan életben maradnak. Ha pedig élnek, akkor termést is fognak hozni. Lehet, hogy eleinte csak keveset, amíg el nem sajátítja a hozamnövelő fortélyokat. De az a kevés is több a semminél, ráadásul két dologban lehet biztos: ha organikusan termesztette, akkor vegyszermentes, és mivel a Nap érlelte, finomabb is, mint a táppal hatalmasra turbózott üvegházi. Jó, lehet benne pár kukac és féreg, de ez is csak az előbbi két állítást igazolja.

A konyhakert tervezésekor lényegében két vezérfonal között kell választania: különlegességeket akar-e termelni, avagy a család által rendszeresen fogyasztott zöldségeket. Előbbinek az az előnye, hogy így olyan finomságok is az asztalra kerülhetnek, amelyek máskülönben vagy beszerezhetetlenek, vagy megfizethetetlenek, mint a tarlórépa vagy az afrikai okra. Utóbbi esetében sem biztos, hogy a család egész évi szükségletét sikerül megtermelni, de néhány hétre-hónapra valót lehet azért olyan köznapi zöldségekből, mint a hagyma, fokhagyma, paradicsom, saláta- és káposztafélék, uborka, burgonya. (Azért nem biztos, mert az időjárás akármikor beleszólhat.)

A kiszemelt területtel kapcsolatban három fő szempontot érdemes mérlegelni. Először is, a zöldségnövények többségének naponta legalább hat óra direkt napsütésre van szükségük. A második a jó minőségű talaj. Ennek kialakításához gyorsan fogjon hozzá, ha még nem tette: terítsen szét 2-3 ujjnyi vastagságban komposztot a talajon, és egy villával forgassa bele a földbe. Ezzel egyidőben a nagyobb rögöket is törje apróra, amivel elősegíti a nemsokára vetett vagy palántaként kiültetett növények gyökérképződését. A területet gereblyézze egyenletesre.

Érdemes elgondolkodni 30-50 centiméterrel megemelt ágyások kialakításában. Ezek jobban megfogják a vizet, a tápanyagokat is takarékosabban porciózhatjuk, és kényelmesebb gondozni őket. A növényeknek laza szerkezetű talaj kell, ha már fáradságos munkával felkapáltuk, akkor taposással ne tömörítsük vissza. Ezért a nem emelt ágyások se legyenek egy méternél szélesebbek, hogy ne kelljen belépni a megművelt területre.

A harmadik tényező a szomszédos vagy környékbeli veteményesek tulajdonosainak vagy gazdáinak kikérdezése: mi terem jól errefelé, mivel nem érdemes kísérletezni, mi az, amivel sok a macera. Ezt összevetve az álmokkal és családi kedvencekkel máris megvan az az ideális vetőmaglista, amivel elindulhat a gazdaboltba.

Nagyjából 130 négyzetméternyi területen már lehet annyi zöldséget termelni, amennyi elég egy négytagú családnak. A trükk a növénytársításban rejlik. Ez lehetővé teszi a veteményeságyások megosztását, azaz megfelelő társításban a növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják, védik és serkentik egymást.

A társítások egyik legismertebb példája a három nővér ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek tökélyre. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet.

A snidling például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a burgonyát károsító kolorádóbogár. A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt.

A paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus permetlé is készíthető belőle. A társítás nem csak a kártevők ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé.

A zöldségtermesztés alapjainak elsajátításában remek segítség a Zöldségtermesztők kézikönyve, amely részletesen elmagyarázza a szükséges teendőket, illetve Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító kiskert című könyve. És még egy tipp: a szaküzletekben vagy áruházakban kapható vetőmag zacskónként kétszáz magot is tartalmazhat, fajtától függően. Érdemes tehát három-négy családnak összefognia, és leosztani, ki milyen vetőmagot szerez be, majd utána szétporciózni.

Letölthető kerttervezési rajzot és növénytársítási táblázatot pedig itt talál.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

05
márc/2014

Kartonpapírból készül a legjobb bútor gyerekszobába vagy irodába

Kezdjük a legfontosabbal: nem kell aggódni amiatt, hogy egy papírszék összerogy alattunk, mert akár 150-200 kilogramm is lehet a teherbírása. De van olyan összehajtható kartonpuff, a magyar ChairFlip, amely 300 kilót is elbír. 

Amióta 1856-ban Amerikában szabadalmaztatták a kartonpapírt, azóta születtek különféle ötletek arra, hogy a csomagoláson túl mire lehetne még használni a különleges alapanyagot. Bútorként a kanadai Frank Gehry építész-formatervező kezdte alkalmazni, 1972-es Easy Edges sorozatában szerepelt a Wiggle Side Chair elnevezésű szék, amely szinte minden modern művészeti múzeumban helyet kapott. A hatvan réteg kartonpapírból, rejtett csavarozással összeállított széket a Vitra cég máig gyártja és forgalmazza, igaz, csillagászati áron, 1140 dollárért:


Az elmúlt évtizedekben a kartonpapír bútor nemcsak a múzeumokban, hanem a hétköznapokban is teret nyert, ahogy fontosabbá vált a fenntarthatóság és újrahasznosítás. A kartonpapír bútor főleg két területen terjed: a gyerekszobában és az irodában.

Ami az előbbit illeti, itt a kis tömeg jelent előnyt, valamint az eldobhatóság (mármint a szelektív gyűjtőbe), hiszen ha úgyis pár hónap alatt kinövi a gyerek, ésszerűtlen túl drága bútorokba beruházni. Az ausztrál Belkiz cég összehajtható etetőszéket gyárt, amely 20 kilogrammot bír ki. A biztonsági övvel is ellátott szék gyorsan összehajtható, tehát utazás vagy nyaralás során is remekül használható, csupán a kiömlő folyadékokkal kell vigyázni. Ha pedig kinövi a gyerek, mehet a hulladékba. A cég európai üzleti kapcsolatokat is keres a terjeszkedéshez. 


A svájci Nicola Enrico Stäubli építész ingyenesen letölthető bútortervrajzokat kínál Foldschool nevű oldalán. A zsámolyt, kisszéket és hintaszéket odahaza bárki kiszabhatja kartonpapírból, és az útmutató alapján összehajtogathatja. A papírbútor filctollal vagy krétával dekorálható is, utóbbi esetben érdemes a rajzot hajlakkal fixálni (többször fújjunk finom réteget, hogy ne áztassuk el a papírt). Egy hűtőszekrény csomagolásából legalább kettő-három kijön, gyerekzsúrba ideális! 


Az amerikai SmartDeco háromrészes bútorszettje íróasztalból és két polcos elemből áll, és összesen csupán 180 dollárba (körülbelül 40 ezer forint) kerül. Az újrahasznosított kartonpapír berendezés egy tiniszobába vagy kollégiumi szobába is illik, ráadásul az sem tragédia, ha valami baleset éri, könnyen és olcsón kicserélhető. 


A holland Nuy van Noort stúdió már 2009-ben elnyerte a neves Thonet Mart Stam díjat VouwWow fantázianevű összehajtható székével, amely minden szempontból megfelel a fenntarthatósági, funkcionalitási és kényelmi szempontoknak. Ideális irodákba és várókba vendégszéknek, az ára 125 euró (38 ezer forint). 


A tajvani FlexibleLove harmonikaszerűen nyitható-csukható ülőbútor, 8 vagy 16 személyes változatban lehet megrendelni. Előbbi tömege 13 kilogramm és 983 kilogramm tömeget is elbír, utóbbi értékei 25kg/1920kg.

Ideális várótermekbe, kollégiumokba, vagy garzonlakásokba, ahol olyan ülőgarnitúrára volna szükség, amelynek méretét a vendégek számától függően szabadon növelhetjük vagy csökkenthetjük.  


A harmonikaelvet követi a kanadai Molo Design stúdió, amely térelválasztótól a lámpaernyőn keresztül a fotelig mindenféle formát képes kialakítani az alapanyagból (a honlapjukon jópofa videókon mutatják be a tárgyaik variálhtóságát).

A 170 eurótól (53 ezer forint) kezdődő papírbútor barna és fehér színben is kapható, ötletesen variálható, minden térben kihasználhatjuk vele a rendelkezésre álló helyet. 


Irodai felhasználásra főleg lapra szerelve, utólagos hajtogatással kapható a kartonpapír bútor. A natúr hullámkarton alapanyag miatt utólag lehet festeni, mintázni az összeállított berendezési tárgyat. A bútorok polconként 15 kilogrammig terhelhetők, és variálni lehet őket. A polcmagasság úgy lett kialakítva, hogy ráférjen a négyfiókos irattartó, valamint a szokványos méretű irattartó papucsok. 


A síklapokból hajtogatott, funkcionális papírbútorok mellett Terbe János formatervező egyedi, kézzel hajtogatott lakberendezési tárgyakat is tervez. Törökbálinti Karton Design cége lakás-, iroda- és üzletberendezésre, kiállítási standokhoz ajánlja a kartonpapír bútorokat, amelyekről úgy véli, „új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat”. 

A könnyű és olcsó, de megfelelően használva ellenálló és tartós karton építészeti célokra is alkalmas lehet. A japán Ban Shigeru a kartonpapír épületek tervezésésének úttörője. Legutóbb a földrengés sújtotta új-zélandi Christchurch városába tervezett kartonpapír katedrálist a megrongálódott és bontásra ítélt régi épület pótlására. Az épület szavatossági ideje 50 év:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

03
márc/2014

Nem gondolta volna, hogy ennyi mindenre jó a PET-palack – mókás és komoly újrahasznosítási ötletek

A legtöbb PET-palack olyan vékony, hogy a benne lévő italt is alig lehet kitölteni, erre-arra horpad a műanyag. Ennek dacára döbbenetesen tartós: lebomlási ideje a természetben minimum 300 év. Körülnéztünk a neten, milyen tippeket találunk a hétköznapi újrafelhasználására.

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagy keletje volt egyes strapabíró műanyagoknak, például a csíkokra szabdalt tejeszacskóból horgolt lábtörlőnek. Mára ez csak megmosolyogtató emlék, de a csíkokra felvágott PET-palackból összeállított lombseprű hasznos lehet. Sokkal jobban elkapja a leveleket, mint egy hagyományos műanyag partvis, mert könnyedén érinti csak a talaj felszínét. Három-négy palackot érdemes egymásba húzni a sörtesűrűség fokozása érdekében, részletes útmutató a képeken. 

Óvodában, odahaza remek szolgálatot tesz a falapra fölszegelt, félbevágott palackból kialakított ceruzatartó. Természetesen más apró tárgyak tárolására is alkalmas, például egy műhelyben is remekül hasznosítható. 

 

Ha rendszert viszünk a dolgokba, mindjárt másképp látjuk őket: hiába legyintenek egyesek a PET-palackból kialakított függő kaspókra, mivel pontosan egyformák, és szépen vannak elrendezve, kellemes látványt nyújtanak. Arról nem is beszélve, hogy egy futómuskátli pillanatok alatt benövi a palackot, és onnantól kezdve már csak a virágdzsungel látszik. Érdemes a palack aljára pár apró lyukat fúrni, hogy a fölösleges víz ki tudjon csepegni, ne pangjon a tartóban.

Az esti fürdés közben vidám játékra teremt lehetőséget a vízen úszó PET-teknőc, amelyet úgy készítünk, hogy a palack levágott alját hozzáöltjük egy mosogatókendőből kivágott aljhoz.

Akinek nincs külön falicsapja a felmosóvödör megtöltéséhez, egy levágott aljú palackkal ügyesen továbbíthatja a mosdóból a vizet a vödörbe.

Kínában a pekingi metró 10-es vonalán tesztelik a PET-visszaváltó automatákat, amelyek közlekedési jegyre beváltható kreditpontokat adnak a bedobott használt palackokért.

 

Kényes növények permeteztető locsolásához eddig drága pénzért vettük a slagfejet. Eddig. De most fogunk egy erősebb félliteres palackot, felforrósított szeggel apró lyukakat fúrunk bele, és máris csatlakoztathatjuk az öntözőcsőhöz.

Szintén az apró tárgyak jópofa tárolója lehet a két palackaljból és egy cipzárból összeállított műanyag gömb, amelyet nem túl bonyolult elkészíteni a részletes leírás alapján.

Vágjuk le egy palack tetejét (például a seprűkészítésnél), és használjuk zacskózárnak: áthúzzuk rajta a zacskót, kihajtjuk a peremén, és a kupakkal rögzítjük. Esélyt sem adunk a molyoknak, hogy belejussanak!

Télen madáretetőt is csinálhatunk PET-palackból, de érdemes hozzákötni egy fatörzshöz vagy ereszcsatornához, mert megtöltve is túl könnyű, himbálja a szél, és attól félnek a madarak.

Ötliteres palackokból gondolát kialakítva télen is vígan nevelhetünk salátát az előszobában vagy a konyha sarkában.

Macskaetetőt is elég egyszerű fabrikálni két PET-palack összeillesztésével. Kutyaetetőnek valószínűleg nem alkalmas, mert a kutyák más elv alapján táplálkoznak: nem feltétlenül csak annyit, amennyire éhesek, hanem amennyi ételt maguk előtt látnak.

A svájci Recycline nevű vállalkozás számtalan használati tárgyat készít műanyag palackokból, így például újság- és gyertyatartót, homokórát, virágvázát – és nem is mutatnak rosszul!

Ezen az oldalon még számtalan ötlet található angol nyelven, de a neten is érdemes rákeresni.

A szibériai Olga Kosztyina rönkháza dekorálásához nagyjából harmincezer kupakot használt föl, amelyeket egyneként szögelt fel a falra.

Elképzelhető, hogy a kupakok alá szorult levegőbuborékok némi szigetelő hatást is adnak, de az biztos, hogy Olga háza látványossággá vált Kamarcsagában.

A brit Michelle Brand térelválasztót, dekorfüggyönyt is készít levágott PET-palack aljakból. Ha utánoznánk, arra érdemes egy kis plusz energiát fordítani, hogy egy ráspollyal vagy smirglivel megcsiszolgassuk a műanyagvirág vágott élét, nehogy megkarmoljon a függöny. 

Erős fémdrótból vázat is eszkábálhatunk a PET-palackoknak, így filléres hulladéktároló edényt alakíthatunk ki.

Korábban már bemutattuk azt a parkoló autók fölé készített lugast, amely árnyékoló hatása mellett egyfajta esztétikai élményt is nyújt.

 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com