19
nov/2016

Ezekre érdemes ügyelni a téli madáretetés során

Szerencsés esetben akár 50 féle, de átlagosan is legalább tucatnyi madárfaj egyedeit pillanthatjuk meg, ha a következő hat hónap során elkötelezzük magunkat a madáretetés iránt. Az elkötelezettség azért alapfeltétel, mert ha sikerül elnyernünk a madarak bizalmát, és oda-szoknak a kertünkbe, ablakunkba, akkor rendszeresen meg kell töltenünk az etetőt. A madarak számára ugyanis az üres etetőhöz megtett, hiábavaló út azt jelenti, hogy értékes energiát égettek el, amire esetleg a fagyos éjszaka átvészeléséhez lett volna szükségük. Egy pár grammos madárnak ez végzetes lehet.

madáretetés környezetvédelem városi állatok

A süvöltő rendkívül ritka fészkelő faj Magyarországon, áttelelését mag-keverékkel segíthetjük (Fotó: Orbán Zoltán MME)

"Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz", olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében. Honlapjukon részletes információkkal, fotókkal, videókkal segítik a téli madáretetés iránt érdeklődőket. Mobiltelefonra letölthető madárhatározó alkalmazásuk 157 faj határo-zásához nyújt segítséget.  

madáretetés környezetvédelem városi állatok

A téli madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók. Legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma (a héját mindig bontsuk meg egy-két helyen). Nélkülöz-hetetlen az ivó- és fürdővíz is. Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul, és eközben erjedésnek indul, ami gyomor- és bélgyulladást okozhat a madaraknak. Azonnali fogyasztásra azonban adható például vadkacsáknak.

Az etetőkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelbe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

madáretetés környezetvédelem városi állatok

A meggyvágó az egyik legtermetesebb hazai pintyfajunk

A jó etető ismérve a változatosan felkínált, sokféle eleség, amit több faj is látogat, táplálkozás közben asztalközösséget alkotva akaratlanul is segítve egymást. A legjelentősebb eleségcsoportot a napraforgó és az apró magvak keveréke alkotja, amit többféleképpen fogyasztanak a madarak:
hántolják (verebek, meggyvágó, zöldike, pintyek),
kopácsolva feltörik (cinegék, csuszka, harkályok),
egészben lenyelik (napraforgót: balkáni gerle, fekete rigó; apró szemű magokat: cinegék, vörösbegy, ökörszem, erdei szürkebegy, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, házi rozsdafarkú).

madáretetés környezetvédelem városi állatok

A csuszka nyáron rovarokat és hernyókat eszik, télen szívesen
felkeresi az etetőket, és a kirakott napraforgóból csemegézik

A hántoláshoz (a mag "megpucolásához") a veréb-, pinty- és sármányfélék erős, kúpos, erre a célra specializálódott csőrére van szükség. A maghántoló fajok tipikus viselkedése, hogy csapatosan betelepednek az etető közepébe, és ott már-már ipari hatékonysággal táplálkoznak, miközben csőrükből a maghéj mellett apró magbéldarabkák is hullanak. Éppen az teszi alapvető fontosságúvá az etetők „beülős” magevő csapatait (így a verebeket is), hogy ezek a könnyedén felcsipegethető élelemforgácsok nélkülözhetetlenek a maghántolásra, magtörésre alkalmatlan csőrű, kistestű rovarevő fajok számára.

madáretetés környezetvédelem városi állatok

A csilpcsalpfüzike általában a Földközi-tenger partvidékére vonul telelni, de az enyhe telek miatt egyre gyakrabban marad nálunk

A cinegék és harkályok rovarfogó csőre maghántolásra nem alkalmas, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy az ujjaikkal egy ághoz szorított napraforgómag héját kopácsolva feltörjék. Eközben ismét csak rengeteg magbéldarab hullik le (hasonló a jelenség játszódik le a cinkegolyók csipegetésekor is), és mivel a cinegéknek kedvenc ágülőik vannak, ezek alatt újabb táplálékbázis képződik a talajról szedegető fajok számára.  

Arra viszont ügyeljünk, hogy a talajetető környékén ne legyen macska: még a leglustább házicicus is szempillantás alatt vérengző ragadozóvá válhat, és zsákmányul ejtheti a táplálkozásba belemerült madarat.

07
okt/2016

Tengerparti ködvitorla nyerte a 2016-os LAGI-díjat

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

környezetvédelem megújuló energiatermelés napenergia ködvitorla aeroponikus farm szélhárfa LAGI-díj fenntartható építészet

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

04
nov/2015

Nincs B terv, mert nincs B bolygó! 

Ma kezdődik, és a hónap végéig tart a Francia Intézet 13. környezetvédelmi hónapja Nincs B terv, mert nincs B bolygó! címmel.

Idén a közel egy hónapos rendezvény fő témája a klímaváltozás és annak hatásai. Az eseménysorozat egyik legérdekesebb részének ígérkezik a Tara Océans kiállítás. 

A 12 éve tevékenykedő Tara expedíció mintegy 300 ezer kilométernyi hajóutat megtéve kutatta az óceánok ökoszisztémáját. Az Agnés B francia divattervező finanszírozta expedíció célja az volt, hogy megfigyeljék az éghajlatváltozás óceánra gyakorolt hatását. Három fő tématerületet vizsgáltak: az óceán és az emberiség, az óceán és a biodiverzitás és az óceán és a klíma kapcsolatát. A kutatások 2009 és 2013 között zajlottak. A kutatás eredményeként az expedíció eddig nem látott oldaláról ismerteti meg a világot az óceánok parányi élőlényeivel, a planktonokkal. Az expedíció munkájának eredménye, hogy 35 ezer baktériumot, 5000 vírust és 150 000 egysejtű növényt és állatot fedeztek fel, amelyek többsége nem volt ismert eddig az emberiség számára. A kutatásról és az eredményekről az expedíció egyik résztvevője november 26-án tart beszámolót. 

A környezetvédelmi hónapban a kiállítás mellett a klímaváltozással kapcsolatos fontos előadásokat tartanak. Georges Calas, a Collège de France professzora, Rékási Márk és Uzinger Nikolett, a MTA Agrártudományi Kutatóközpontja, Talajtani és Agrokémiai Intézete kutatói a talajok védelmével és revitalizálásával kapcsolatos jó gyakorlatokat mutatnak be.

A geotermiában használt legfejlettebb technológiákat és azok környezeti hatásait egy konferencia keretében ismerhetjük meg francia és magyar szakértők tolmácsolásában.

A környezetvédelmi hónap egy hét filmből és dokumentumfilmből álló sorozattal zárul. A természetüknél fogva című vetítéssorozat keretében megnézhetjük Luc Jacquet Jég és ég között című premier előtti filmjét. Az Essential Killing című film az ember viszontagságos küzdelmét mutatja be a jégbe fagyott természettel. Az Óceán című filmben fantasztikus felvételekkel merülhetünk a víz alatti világba. A La belle vie édesanyjuktól elkerült, illegalitásban élő vadóc gyermekekről szól. A vetítéssorozat egyik legmegrendítőbb filmje kétségkívül Michale Boganim "La terre outrage" című filmje lesz, amelyben egy fiatal pár esküvője napján robban fel a pár kilométerre található csernobili erőmű. A film hűen mutatja be a tíz évvel későbbi szellemvárost, Pripjatyot.

16
okt/2015

A PET-kalózok egyedülálló régészeti lelete, a tiszai szemétfal

Javában zajlik az Ökoindustria kiállítás, ahol a tiszai PET-kalózok tökéletesen szembesítik az embereket a folyóba sodródott, elhagyott tárgyaikkal. 

Az Ökoindustria szakkiállításon innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására van lehetőség. Többek között környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, ökoépítészettel és megújuló energiával foglalkozó szervezetek, vállalkozások számára teremt bemutatkozási lehetőséget. 

PET-kalózok, akik nyaranta önkéntesen gyűjtik a Tiszába került PET-palackokat, az idei szakkiállításra hulladékrégészeti expedícióval érkeztek. Az évek alatt a földbe rétegződött szemétfalat Zsurk község közelében találták.

Ennek a szemétfalnak egy részletét és más a folyóban talált tárgyakat – cipőket, babákat és egyéb használati tárgyakat – lehet megnézni a PET-kalózok által összeállított remek kiállításon. 

13
aug/2013

Famentes papír gyártásába kezdett Woody Harrelson színész

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.


Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

20
ápr/2013

Húsmentes hétfőt javasol a Föld Napja Alapítvány

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.

27
júl/2012

Föld csak egy van: ökopolitikai nyári egyetem Bodajkon

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.

15
júl/2012

Búvárdrón takaríthatja el az óceáni szemétszigetet

A világóceánokban becslések szerint százmillió tonna hulladék lebeg, amelynek begyűjtésében segédkezhet a fiatal francia formatervezők által tervezett szűrőrobot.

Nemcsak a működtetése környezetbarát, hiszen villanymotorok hajtják, hanem a tengeri élővilágra is tekintettel van a Marine Drone, amely infrahang kibocsátásával riasztja el a halrajokat és vízi emlősöket. A nagy távolságra terjedő, rendkívül alacsony frekvenciájú, 16-20 hertzes hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, de több kísérlet kimutatta, hogy menekülési reakciót váltanak ki az állatokból (állítólag az emberekre is hatnak, szorongást okoznak).

Marine Drone

Képek forrása: Elie Ahovi Industrial Design

A Veolia környezetgazdálkodási vállalat felhívására tervezett távirányítású robot egy feltöltéssel két hétig gyűjtheti a szemetet. A hulladéklerakóként szolgáló teherhajóval szonár segítségével tartja a kapcsolatot, de ezzel egyeztetheti a vizet pásztázó többi robottal a föllelt hulladék mennyiségét. Van mit eltakarítani: a világóceánokban sodródó hulladék tömege becslések szerint legalább százmillió tonna, és a lebegő szemétszigetek összesített kiterjedése kétszer akkora, mint Franciaország. 

Marine Drone Recovery

Nemcsak az óceánokban tapasztalható szennyezettség. Az arab térségben máig élő gyakorlat, hogy a szennyvizet és az ipari hulladékot a tengerbe eresztik, de nagy veszélyt jelentenek a part mentén kialakított hulladéklerakók is, amelyekből a vízbe sodorja a szemetet egy nagyobb áradás. A Mediterráneumban sem jobb a helyzet: a Cousteau Társaság 2011-ben publikált vizsgálata szerint a Földközi-tenger vizében helyenként hatszor annyi műanyag hulladékszemcse van, mint plankton. 

Marine Drone Planning

28
jún/2012

Petíció a Dunáért

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten

15
jún/2012

Innovatív kisváros is lehet Európa zöld fővárosa

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.

«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.