28
jún/2012

Petíció a Dunáért

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten


0
Tovább
27
jún/2012

Így készül a barkács-légkondi

A jéghűtés elvén alapul az a saját kezűleg összeszerelhető légkondicionáló, amelyhez elegendő egy vödör, egy kisventilátor, némi alumíniumcső és -lemez, legfőképpen pedig sok jég. A letölthető képes útmutató alapján bárki megépítheti mintegy tízezer forintból.

Már az indiai kormány pénzügyi támogatását is elnyerte az a nyugalmazott újságíró, aki bármiféle mérnöki előképzettség nélkül ötletes légkondicionáló készüléket szerkesztett, amely a rekkenő indiai hőségben is 8-10 Celsius-fokkal mérsékli az adott helyiség hőmérsékletét. Már kínai gyártó is érdeklődik a találmány iránt, de a 82 éves M. B. Lal (az alábbi fotón) nem kíván nyerészkedni ezzel, és nem kér rá szabadalmi oltalmat.

légkondicionáló barkácsolás jéghűtés találmány energiatakarékosság fenntarthatóság

Az átlagos 2,6 kW teljesítményű légkondicionáló készülékhez képest a jégklíma óránként 15 wattot fogyaszt, valamint 1,5-3 kilogramm jeget. A nappal elolvadó hűtővizet éjszaka újra lefagyaszthatjuk, ami lényegében nulla pluszköltséget jelent, hiszen a hűtő-fagyasztó amúgy is üzemel. A többi hozzávaló olcsón beszerezhető, mint az a letölhető dokumentációból is látszik.  

A szükséges alkatrészek

  • 1 db. 40-60 cm magas, 30 cm átmérőjű fedeles műanyag vödör (kb. 2000 Ft)
  • 2 db. 3,5 m hosszú, 20 mm átmérőjű alumínium cső  (kb. 3000 Ft)
  • 1 db. 30 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 500 Ft)
  • 1 db. 35-38 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 600 Ft)
  • 1,2 m hosszú 60 cm széles hidegen hengerelt vékony alumínium lemez (bontásból)
  • 1,2 m hosszú 30 cm széles polikarbonát lap (bontásból)
  • 10 cm átmérőjű elszívó ventilátor (15W, kb. 2700 Ft)
  • Maradék kábel, sziloplaszt, szigetelőanyag (kb. 1000 Ft)


Így készül

  1. 20 cm-re a vödör aljától vágjunk egy 2,5 x 5 cm-s légbeömlő nyílást. Az ellentétes oldalon is vágjuk egy lyukat, és szereljük be a ventilátort.
  2. 5 cm-re a vödör aljától szigetelve illesszünk be egy leengedő csapot. Állítsuk a vödröt egy sámlira, hogy a csap alá odaférjen egy vízgyűjtő edény.
  3. Illesszünk a vödör falához körbe egy 30 cm széles, 90 cm hosszú alulemezt: ez továbbítja az olvadékvíz hidegét a felső légkeringető részbe. A lemez felfelé kilóg a vödörből.
  4. A kilógó alulemez körül hajlítsuk körbe, henger alakúra a polikarbonát lapot, amely összefogja és szigeteli is az alulemezt. 
  5. Fúrjunk lyukat a kisebbik alutálcába, és helyezzük a vödörbe. Ez két részre osztja a belső teret, az alsó rész lesz a vízgyűjtő, ahová a lyukon keresztül lecsöpög az olvadékvíz (ebbe beleér az előbbi lemez).
  6. Vágjuk rövid szakaszokra az egyik alucsövet, és helyezzük a darabokat a tálcára úgy, hogy a csövek egyik vége a légbeömlő nyílás, a másik vége pedig a ventilátor nyílása felé nézzen.
  7. Alakítsunk ki távtartókat a vödör belső falán, hogy a második alulemez ne érintkezzen a vödörrel. 
  8. A csövekre merőlegesen helyezzük be a másik csőből vágott darabokat, és köröttük alakítsunk henger formára egy 30 cm széles alulemezt, amely a csövek végéhez irányítja a levegőt. Igazítsuk úgy el, hogy a ventilátor által beszívott levegő ne a vödör fala mentén egyenesen a légbeömlő nyílástól érkezzen, hanem haladjon át az alucsöveken.
  9. Töltsük fel a vödröt jéggel.
  10. Tegyük rá a nagyobbik tálcát, amely a henger formára hajlított polikarbonát lap mentén lezárja az alulemezzel kiegészített vödör tetejét, így a ventilátor nem kap onnan levegőt. Az egész tetejére tegyük fel a vödör saját tetejét a még biztosabb lezárás érdekében.
  11. A ventilátor kimenetére rögzítsünk egy 20 cm hosszú PVC-csövet, amely a hideg levegőt irányítja.


Kapcsoljuk be a készüléket. Ha jól működik, rögzítsük az alumíniumlemezeket és -tálcákat sziloplaszttal, majd 24 óra száradás után máris üzemképes a jégklíma. A jeget a higiénia kedvéért rendszeresen cserélni és a berendezést tisztítani szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
26
jún/2012

Ne dobja ki, ingyen megjavítjuk! Forradalmi javító mozgalom Hollandiából

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van.

Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

Hollandiában két és fél esztendővel ezelőtt pattant ki a Repair Café, azaz Javító Kávézó mozgalom ötlete Martine Postma újságíró fejéből, aki második gyermeke születése után kezdett érdeklődni a fenntartható életstílus iránt – nemcsak írni akart róla, hanem tenni is valamit érte. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Café üzemel, heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban, ahol felállítható egy nagyobb munkaasztal, és van hely akár egy mosógép szétszereléséhez is.

Az elromlott tárgyak tulajdonosai választhatnak, hogy a rendelkezésre álló felszerelésekkel maguk javítják ki a hibát, vagy az önkéntes szakember segítségét kérik. Ilyenkor segédkezhetnek a javításban, hogy legközelebb önállóan végezhessék. De ha csak üres óráikat szeretnék elütni kellemes társaságban egy csésze tea vagy kávé mellett, arra is van lehetőség.

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

„Önkéntes szakembereink többsége negyven éven felüli – mondta Martine Postma az [origo]-nak. – Van köztük nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek”. Ők azok, teszi hozzá Postma, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. „Számára a foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de itt hatalmas erkölcsi elismerést kapnak érte.”

A látogatók számára szintén hasznot hoz a Repair Café, és nem csupán anyagi értelemben. „Megindító történetek keringenek olyanokról, akik régóta vártak arra, hogy a szívüknek kedves, például a szüleiktől örökölt csecsebecsét valaki végre rendbe hozza” – mondja Postma. Mivel a látogatók zömmel környékbeliek, vagy az adott városrész lakosai, az önkéntes szakemberek új kapcsolati hálót építhetnek ki általuk.

Az alapítvány működéséhez eddig 123 millió forintnyi adomány érkezett magánszemélyektől, szervezetektől, de még a holland kormánytól is. A mozgalom tovább terebélyesedik, a Repair Café honlapján mindenkinek támogatást nyújtanak saját klub indításához. Az ötletet átvették az Egyesült Államoktól kezdve már Franciaországon, Németországon, Belgiumon, Lengyelországon és Ukrajnán át egészen Dél-Afrikáig és Ausztráliáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
jún/2012

Villanybusz jár a BKV vonalain

Hat hetes próbaüzemre Magyarországra érkezett egy kínai gyártású elektromos busz (eBUS-12). A jármű Budapesten és környékén, valamint Szegeden és Székesfehérváron fog közlekedni. Július 2-ától kezdve utasok is igénybe vehetik majd a BKV különböző vonalain.

A villanymeghajtású autóbuszok a troliktól eltérően menet közben akkumulátorokból kapják az áramot. Ilyen buszokat ma sorozatban csak a kínai BYD cég gyárt. A kilencmillió lakosú Sencsen városában már ötszáz közlekedik belőlük, és további 1500-at rendeltek meg 2012–2013. évi szállításra. A BYD nyerte meg ez év júniusában az első, tisztán villamos hajtásra kiírt EU-s közbeszerzést, és így hamarosan hat eBUS-12 típusú járműve fog közlekedni a hollandiai Schiermonnikoog-szigeten.

A jármű tizenkét méter hosszú, tehát nagyjából akkora, mint egy Ikarus szólóbusz. Hatótávolsága az akkumulátorok egyszeri feltöltésével 250 kilométer, legnagyobb sebessége óránként 70 kilométer. Ülőhelyeinek száma 25, az állóhelyeké 55. A legkorszerűbb típusú, lítium-vasfoszfát akkumulátorait négy óra alatt lehet feltölteni. Hatékony energiafelhasználását áram-visszatápláló fékrendszer is segíti. A jármű félannyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló méretű dízel busz.

Évente mintegy 16 ezer ember idő előtti halálát okozzák a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek következtében a levegőbe kerülő apró részecskék Magyarországon. A légszennyezés áldozatai élete átlagosan több mint tíz évvel csökken. A veszélyes részecskék egyik legnagyobb kibocsátói a dízelmotorok. Számos bevált módszerrel csökkenthető e szennyezés: ilyen a dízelmotorok felszerelése részecskeszűrőkkel vagy az úgynevezett nulla emissziós járművek forgalomba állítása. Ez utóbbiak közé tartozik az e-busz is. A BYD próbaüzeme a Törökbálinti Önkormányzat anyagi, technikai támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével valósul meg.


0
Tovább
20
jún/2012

Kutyafagylalt a sláger Rómában

Kutyafagylaltot árusítanak a júniusi, 36 Celsius-fokos hőhullám idején Olaszországban. A különleges kutyatáp sem tejet, sem cukrot, sem tojást nem tartalmaz, hogy ne károsítsa az ebek egészségét. A római kánikulában a kutyákat egy külvárosi állateledel bolt látja el a fagylalttal. A készítmény "egyszerűen fantasztikus" Anna Bordoni kutyatulajdonos szerint, aki maga is kipróbálta.

Marialivia Palmieri római állatorvos nem látta veszélyét a különleges hűsítő eledelnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy melegben a víz a legfontosabb a háziállatok számára. A kutyafagylaltot vanília, rizs és joghurt ízben árulják két euróért - tudósít az Associated Press.


0
Tovább
18
jún/2012

Mi a környezetbarátabb, a fagylalt vagy a jégkrém?

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Mivel hűtik majd a japán jégkrémet?
Japánban a következő hónapokban jégkrém-válság várható. Az egyébként is temérdek elektromos energiát fogyasztó országban az atomerőművek lekapcsolásával az ország áramtermelő kapacitása 30 százalékkal csökkent. Az általános áramkorlátozás jegyében korlátozzák a légkondicionáló berendezések használatát is, ami viszont fokozhatja a hűtött édességek iránti keresletet – holott azokat is csak fokozott energiaigénnyel lehet előállítani. Egyelőre az iparági szakértők sem tudják megjósolni, hogy mit hoz ez a furcsa helyzet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
jún/2012

Innovatív kisváros is lehet Európa zöld fővárosa

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.


0
Tovább
12
jún/2012

Spórol a betonnal a focilabdás födém

Takarékos az anyaggal és az energiával, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint nagy fesztávolságot képes áthidalni az a könnyített vasbeton födémszerkezet, amely a tartógerendák közötti hézagokat nem tömör betonnal, hanem újrahasznosított műanyagból készült labdákkal tölti ki.

A szendvicsszerkezetű síklemez födém köztes rétege műanyag labdákból áll. Ezeknek az átmérője födémvastagságtól függően 18-36 centiméter. Az újrahasznosított, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült gömbök lehetnek üresek, illetve poliuretán habbal töltve is beválnak. A labdákat alulról és felülről vasháló rögzíti. A dán BubbleDeck (BD) innovációjával olyan betonlapot lehet gyártani, amelyek a vele megegyező vastagságú monolit vasbeton födémnél 35 százalékkal kisebb tömegű, mégis ugyanolyan szilárd.

Egy köbméter beton előállításakor közel 300 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe, és ezt a mennyiséget tetézi az alapanyagok kibányászásakor, szállításakor kibocsátott üvegházhatású gázmennyiség is. Mivel a BD-födémhez kevesebb beton kell, kisebb az energiafelhasználás, a CO2-kibocsátás csökkenése elérheti a négyzetméterenként 40 kilogrammot, tehát környezetbarát építési technológiáról van szó.

Óriási terek, támoszlopok nélkül

A labdafödém áthidaló képessége mindkét irányban a födémvastagság negyvenszerese, azaz a három méter széles panelek hosszúsága 9-14 méter is lehet. Ezért a BD tágas közösségi tereket igénylő épületekhez, például oktatási, egészségügyi vagy sportlétesítmények céljára ajánlja az új technológiát. Az elemek szabálytalan vagy íves alakzatúak, és akár 40 négyzetméter területűek is lehetnek, amihez kevesebb támasztóoszlop is elegendő.

Az izlandi Harpa hangversenyterem építése

Ha ennyire kedvező mutatókkal bír a technológia, miért nem terjed gyorsabban világszerte, kérdezte az [origo] a BD-technológiát feltaláló Jørgen Breuning dán mérnök fiát, a cég üzletpolitikai igazgatóját, Kim Breuninget. „Egyenként kell az országokat meghódítanunk. Hiába látják másutt, hogy sikerrel alkalmazható a labdafödém, nehéz rábírni őket a váltásra – megszokták a hagyományos építési gyakorlatot.”

Pedig az új technológia költségtakarékos: az előregyártással rövidül az építési idő, kevesebb munkaerő szükséges, aminek eredményeként az épület teljes építési költsége akár három százalékkal csökkenthető, tette hozzá Breuning. Ezért nyert el a BD Hollandiától Kanadán át Ausztráliáig több neves innovációs díjat. Már épül az első labdafödémes épület az Egyesült Államokban is: a kaliforniai Harvey Mudd Főiskola kampusza, ahol a diákok között kiváltsággá vált a labdák szignálása.

Energiatakarékos hűtőtestté válik a mennyezet

Az előregyártás további előnye, hogy akár termoaktív födém is kialakítható, amely az úgynevezett betonmag-aktiválás révén az épület szerkezetét is bevonja a fűtési-hűtési műveletbe. Magyarán: a labdákat rögzítő alsó és felső acélhálóra műanyag csőrendszer lefektetése is lehetséges, amelyben télen melegített, nyáron hűtött víz keringethető. Ennek révén az egész födémfelület részt vesz a helyiségek temperálásában (felfelé melegít, lefelé hűt). Az egyenletes sugárzásnak köszönhetően 2-3 Celsius-fokkal csökkenthető a fűtési hőmérséklet, ami 10-15 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé.

Műanyaglabdás födém a dániai közszolgálati tévé és rádió épületénél

Az új típusú betonozással az is megvalósítható, hogy a legfelső födémszint lapostetőként fűtő- és használati vízmelegítő gyanánt is működjön, mint egy napkollektor, ám a nagyobb alapterület miatt annál lényegesen jobb hatékonysággal. Az éjszakai olcsóbb árammal előállított hűtött víz pedig a mennyezetben keringetve nappal légkondicionálásra használható. Ebben az esetben a felület nagysága kedvezően ellensúlyozza a vízhűtési igényt, ami szintén mérsékli az energiafelhasználást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
11
jún/2012

Háztartási expedíciókra invitálnak környezeti tanácsadók

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata június elejétől az ország kilenc nagyvárosában invitálja standjaihoz a lakosokat azért, hogy a tanácsadók segítségével felfedezhessék a környezettudatosabb életmódhoz szükséges megoldásokat, technológiákat és eljárásokat.

Az Expedíciózz a háztartásban című rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az fogyasztás csökkentésének szükségességére és növelje a megújuló energiák használatára vonatkozó ismereteket. Így például az ökoépítészeti megoldásokról, a megújuló erőforrások alkalmazási lehetőségeiről, a megelőzést és víz takarékosságot szolgáló technikákról a hulladékminimalizálásról adnak tanácsokat, bemutatják a környezet és emberi egészséget kímélő szereket, vegyi anyagokat, melyeket érdemes a jövőben a tisztítás, tisztálkodás, barkácsolás során a háztartásunkban alkalmaznunk. Aki a rendezvényen kiszámítja az ökolábnyomát, ajándékot nyerhet.

A felnőtteknek és gyermekeknek szóló rendezvények helyszínei és időpontjai:

  • Június 12. Székesfehérvár (kedd), 11-17 óra között: Székesfehérvár, Piac tér, Alba Pláza előtti terület (Gaja Környezetvédő Egyesület)
  • Június 13. Pécs (szerda), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Pécsi Zöld Kör)
  • Június 14. Szeged (csütörtök), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)

0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.