06
júl/2017

A legismertebb mobilkütyük a legkevésbé zöldek

Egy termék valódi árába az is beleszámít, amennyit a következőért fizetünk – vagyis minél tovább tudunk használni egy okostelefont, laptopot vagy tabletet, annál gazdaságosabbnak tekinthető. És nemcsak gazdaságos, hanem környezetkímélő is, hiszen a hosszú használat azt is jelenti, hogy a termék könnyen javítható. 

Éppen ez volt a fő szempont az iFixit* és a Greenpeace** közös felmérése esetében. A világon első alkalommal került sor arra, hogy 17 gyártótól 44 népszerű mobileszközt választva azokat javíthatósági szempontból rang-sorolják. Megvizsgálták, hogy ezeket a 2015 és 2017 között gyártott termé-keket mennyire egyszerű szétszerelni, van-e hozzájuk pótalkatrész és netes javítási útmutató.

környezetvédelem energiatakarékosság iFixit Greenpeace mobiltelefon tablet laptop

KÉP: Greenpeace

Hogy ez miért fontos? Ha a kétéves telefonunknak bekrepál az akksija vagy megreped a kijelzője, akkor ideális esetben csak azt cseréltetjük ki, és nem veszünk új telefont. De ennek egyik feltétele, hogy az akkumulátor és a kijelző cserélhető legyen, nem pedig egybeépített a készülékkel. A javíthatóság tehát jó nekünk, és jó a Természetnek. 

De azért is fontos, mert bár a készülékek egyre könnyebbek és vékonyab-bak, mégis rengeteg különleges, drága, nehezen hozzáférhető alapanyag szükséges a gyártásukhoz. A javíthatóságnak köszönhetően viszont a ter-mészeti erőforrásokat is kíméljük. Egy átlagos mobiltelefonban 1700-1800 alkatrész van, a periódusos rendszerben felsorolt fémek közül 62 félét használnak fel a gyártáshoz, a 17 ismert ritkaföldfém közül 16-ot. Utóbbi-akhoz tartoznak például a neodímium, terbium és diszprózium nevű ásvá-nyok, amelyek a  rezgő üzemmód létrehozásához kellenek. A javíthatatlan készülékekből gyakrabban lesz e-hulladék, ami szennyezi a környezetet és pazarlás a drága nyersanyagokkal.

Visszatérve a javíthatósági rangsorhoz, az iFixit a javíthatóságokat 1-10-ig osztályozta, a legjobb (legnagyobb) pontszámot olyan termékek kaphat-ták, amelyeket viszonylag olcsó megjavítani, mert könnyen szétszerelhetők és a neten elérhető a javítási útmutatójuk. Ugyancsak növelte a pont-számot, ha egy termék upgrade-elhető, ha hétköznapi műszerész szer-számokkal is javítható, illetve az alkatrészeik csereszabatosak. A Green-peace külön nézte, hogy az adott kütyüből mennyire egyszerűen lehet kivenni az akkumulátort és a kijelzőt (ezeket és más alkatrészeket is sok gyártó ragasztóval rögzíti a tokhoz).

környezetvédelem energiatakarékosság iFixit Greenpeace mobiltelefon tablet laptop

FORRÁS: Greenpeace, iFixit

Általában a legkönnyebben javítható mobileszközök a laptopok, de az iFixit szerint úgy fest, a Microsoft és az Apple még nem hallott erről. Az Apple, a Google és a Samsung egyes termékei javíthatók, mások nem, tehát még a maguk alkalmankénti jó példáját sem követik. A vizsgált készülékek 70 százalékában bonyolult az akkumulátor cseréje, és csak 7 százalékot ter-veztek meg úgy, hogy ezt a cserét a felhasználó maga is elvégezhesse. A cserélhetetlen akksi azt is jelenti, hogy idővel a készüléket állandóan tölte-ni kell, ami drága és környezetterhelő.

Az iFixit elemzése szerint elenyésző azon elektronikai gyártók száma, akik részletes információkkal látják el vásárlóikat arról, hogyan javítsák meg a készüléküket. Vizsgálatuk úgy találta, hogy mindössze három márka, a Fairphone, a Dell és a HP biztosít folyamatosan frissített kézikönyvet és cserealkatrészt.

* Az iFixit.com egy olyan internetes közösség, amelynek tagjai mindenkinek segítenek javítási tanácsokkal, útmutatókkal. Küldetésük, hogy az eldobhatósággal szemben a tartósságot népszerűsítsék. Nevüket "kütyü-bontós" projektjeik tették híressé. A közösség blogja az ifixit.org címen elérhető, ők adták a szakmai hátteret a Greenpeace felméréséhez.
** A Greenpeace a világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete.

28
jún/2017

Hűt, árnyékol és fillérekből kész az öko klímaspaletta

Tedd a szád elég a tenyeredet, és a szokásos módon, kerekített szájjal lehelj rá: melegnek érzed a levegőt a bőrödön. Utána ajkaidat csücsörítve fújj a tenyeredre – most már hűvös a légáramlat, ugye? A térfogat csök-kentése miatt ugyanis lehűl a levegő. Ez az egyszerű fizikai jelenség volt az ihletője Ashis Paul bangladesi feltalálónak, amikor megalkotta a háztartási hulladékból is elkészíthető, áram nélkül is működő levegőhűtő panelt, az Eco Coolert.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

KÉP

Kell hozzá egy erősebb karton-, műanyag- vagy vékony MDF-lap, amelybe megfelelő távolságokra lyukakat fúrunk, hogy a félbevágott ásványvizes vagy kóláspalackokat bele tudjunk csavarni. A kupakok végét levágjuk, de a csavaros menetet meghagyjuk, hogy a lyukon átdugott palacknyakra rátekerhessük és így rögzíthessük a palackot. 

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

Ezután ezt a panelt az ablaknyílásba tesszük és kereszthuzatot csinálunk.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

A szűkítőként működő PET-palackok nyakánál lehűl a beáramló levegő: a mérések szerint 30 Celsius-fokost legkevesebb 25 Celsius-fokra hűt. 

Elég csak az egyik ablaktábla helyén kialakítani a klímaspalettát, a másik oldalt befüggyönyözzük. Vagy lehet a kertre nyíló ajtóra egy vakkeretet szerelni, és zsanérokkal ahhoz csavarozni a szúnyoghálóval is kiegé-szíthető "hűtőajtót". Esztétikusabb a szerkezet, ha a palackokat lefestjük.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

A módszerrel mini légkondivá alakíthatjuk a meglévő ventilátort is, igaz, ebben az esetben már áram kell a barkácsklíma működtetéséhez. 

A félbevágott PET-palackokat beragasztjuk egy akkora műanyag-korongba, amelynek átmérője egyezik a ventilátoréval. A korongot rögzítsük a lapátokat védő rácsra. A lapátok által áramoltatott levegő a palack nyakában lehűlve jut ki a szobába. Maximum egy óra alatt kész, és máris hűvösebbé teszi a környezetünket!

21
jún/2017

Melyik lámpa vonzza a legtöbb rovart?

Itt a nyár, jó kiülni az erkélyre, teraszra – egészen addig, amíg a mellettünk lévő lámpa fényére el nem kezdenek özönleni a különféle repülő rovarok, köztük a vérszívók. A problémát vizsgáló tudományos kutatások zömmel az utcai világítótestekre koncentrálnak, de sikerült olyat találnom, amely a háztartásokban használatos fényforrásokat elemezte. 

A lényeg: kiderült, hogy az energiatakarékos LED-fényforrások vonzzák a legkevesebb rovart, de az eltérő színű LED-ek, illetve a lámpák által vonzott rovarok között azért vannak különbségek, mint az mindjárt kiderül.

fényszennyezés energiatakarékosság LED

KÉP

Az egyik kutatásban hatféle fényforrást tesztelt az amerikai Michael Justice ökológus és kutatótársai: volframszálas izzót, kompakt fénycsövet, halogén izzót, hideg fényű LED-et, sárga ("szúnyogriasztó") kompakt fénycsövet és meleg fényű LED-et. Ezeket a kiskereskedelmi forgalomban kapható fényforrásokat felváltva tették be egy világítós rovarcsapdába. 

A teszthónapok során összesen 8887 rovart és pókot ejtettek csapdába. A legtöbb, óránként átlagosan 8 rovart a hagyományos izzó vonzotta, utána a fenti sorrendben csökkent a rovarszám: a sárga kompakt fénycső és a meleg fényű LED egyaránt óránként átlag 4,5 rovart vonzott be

Ami a különféle rovarfajok megoszlását illeti, a különféle fényforrások nagyjából hasonló arányban vonzották/riasztották a rovarokat, kivéve a sárga kompakt fénycsövet, amely minden más fényforrásnál több fülbe-mászót és poloskát vonzott be.

fényszennyezés energiatakarékosság LED

Különféle fényforrások fényének spektruma FORRÁS

Egy német vizsgálat azt állapította meg, hogy mivel az UV-fényt használják tájékozódásra többek között a szúnyogok és csípőlegyek, ezért a széles spektrumú "fehér" LED-ek által kibocsátott kék-zöld hullámhossz, illetve az általuk keltett erős fény-árnyék kontraszt vonzó a vérszívók számára. Viszont az UV-fényt alig sugárzó, meleg fényű LED-lámpa használatával kevésbé hívjuk életterünkbe ezeket a rovarokat.

fényszennyezés energiatakarékosság LED

A rovarok látása eltér az emberétől FORRÁS

Ökológiai szempontból tehát a LED-eknek csak előnyeik vannak, hiszen a rovarsemleges tényező mellett például az is fontos szempont, hogy a kibocsátott fénynyalábjuk pontosabban irányítható, mint például a hagyományos izzóé, tehát kisebb fényszennyezést okoz. Továbbá energia-takarékosak, illetve a teljes életciklus alatt kevésbé környezetszennyezőek, mint más fényforrások.

13
jún/2017

Télen fűt, nyáron hűt, évente egyszer elég gondozni: ez a zöldtető

Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett

A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter. 

2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.

A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.

"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét.
 

A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése. 

Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.

“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.

Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék

A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is.  Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben. 

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).

Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.

Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között

Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.

"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését

A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."

Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.

"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet. 

Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.

A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.

zöldtető energiatakarékosság fenntarthatóság környezettudatosság fenntartható építészet

A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.

Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.

Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.

A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani. 

Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható. 

Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.

12
jan/2017

Lábhajtású lift helyettesítené a lépcsőt

Tizedannyi energiát igényel, hogy néhány rugózó mozdulattal fölfelé vagy lefelé haladjunk a Vertikális Séta (Vertical Walking) nevű kísérleti eszköz-zel, mintha ugyanazt a szintkülönbséget hagyományos lépcsőn tennénk meg. A holland Rombout Frieling Lab terve nemcsak az emberi, hanem a mesterséges energiával is takarékos, azt ugyanis egyáltalán nem igényel.

A designerek abból az alapgondolatból indultak ki, hogy a városokban minden négyzetméter helykihasználás számít, hiszen a növekvő népsűrűség (és a korlátozott alapterület) miatt a jövőben egyre gyakoribbá fog válni, hogy függőlegesen, a tetőterek beépítésével bővítik az építményeket. Márpedig a vertikális terjeszkedéshez "harmonikus helyváltoztatási képesség" kell a holland fejlesztők szerint. A liftek működtetése rengeteg energiát emészt fel, a lépcsőn való közlekedés pedig nehéz vagy lehetetlen az egyre idősödő társadalom tagjai számára.

energiatakarékosság zöld építészet innováció emberi hajtóerő

A probléma persze már a jelenben is létezik: míg a négy szintnél magasabb társasházak esetén (villanymotoros meghajtású) liftet építenek be, a családi házakban és többszintes lakásokban ez sem nem kötelező, sem nem megfizethető tartozék. Pedig jó lenne valamilyen egyszerű megoldás, mert a hagyományos lépcsősor kialakítása gyakran túl sok helyet vesz el az értékes alapterületből. Igaz, például tűzvédelmi szempontból szükség van rá, csak kellene még plusz opció.

Egy ilyen lábhajtású lift a mozgássérültek szintek közötti közlekedését is megoldaná. Ezt bizonyítja, hogy a prototípus kipróbálói között volt szklerózis multiplexben szenvedő, korlátozottan mozgásképes személy, aki a Vertical Walking eszközzel önállóan is képes volt a szintkülönbség leküzdésére. A lábhajtású személylift szabadalmát már benyújtotta Rombout Lab, a tömeggyártásra talán nem is kell sokáig várni

06
jan/2017

Átadták a világ első világító zebráját

Egyszerre figyelemfelkeltő és energiatakarékos az az új holland zebra, amely beépített LED-fényforrással világítja meg a gyalogátkelőt és a gyalogosokat. Nemcsak sötétedés után veszik nagy hasznát, hanem rossz időjárás esetén nappal is. Az új zebra észleli, ha egy gyalogos megindul az átkelő felé, felkapcsol, és úgy is marad, amíg a gyalogos át nem ér a másik oldalra. A rendszer képes folyamatos működésre is.

városi közlekedés energiatakarékosság LED-világítás

A hollandiai Eerbeekben 12 hónapos sikeres tesztelés után nemrég hivatalosan is felavatták a világ első LED-es világító zebráját. A fejlesztő a helyi illetőségű Lighted Zebra Crossing (LZC) vállalat volt, amely az ötlet vizsgálatára több holland és belga városban is folytatott kísérleteket LED-es világító gyalogátkelő-szőnyeggel.

Mivel az alulról világító zebra a gyakorlatban sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint a gyalogátkelőket felülről érő világítás, az LZC kifejlesztett egy olyan panelrendszert, amely beépíthető az úttest felületébe. A 200 x 50 centiméteres panelekből kettő kell egy zebracsíkhoz, az energiaellátás érkezhet a meglévő világítási hálózatból vagy napelemből.

városi közlekedés energiatakarékosság LED-világítás

A világító zebrának két változata van, az egyiket macskaköves, a másikat aszfaltozott útfelületre ajánlják. Az előbbinél a 8-10 centiméter vastag világító paneleket egy vasbeton ágyazatra fektetik, míg az utóbbi esetében a 4 centiméter vékony panel közvetlenül az aszfalt felső réte-gébe süllyeszthető.

városi közlekedés energiatakarékosság LED-világítás

Az egy évig tartó tesztelés során a világító zebrát egy közúti fuvarozó cég telephelyének bejáratánál helyezték el, ahol naponta 250 megrakott kamion haladt át rajta. Ez a terhelés megfelel 2,5 millió személyautónak. A LED-es paneleket jól bírták a tűző napsütést, fagyot és az útszóró sót is. 

A fejlesztő szerint a világító zebrának a kockázatos helyeken lenne legnagyobb haszna, mint például iskolák, kórházak előtt vagy olyan környéken, ahol sok időskorú lakik. 

városi közlekedés energiatakarékosság LED-világítás

22
dec/2016

Még most sem késő elvégeztetni a kazán karbantartását! (X)

Október tájékán a meteorológiai előrejelzések enyhe telet ígértek, sokan emiatt is halogatták az éves kazánszervizelés megrendelését. Aztán novemberben beütött a fagy, és azóta néhány nap kihagyással húzós mínuszok vannak, mindenki ezerrel fűt. Budapesten a sokéves átlag szerint évi 190 napból áll a fűtési szezon, ebből eltelt körülbelül 80-85, azaz még több mint 3 hónapig szükségünk lesz fűtésre.

energiatakarékosság fűtés

Magyarországon a háztartások 51 százaléka gáz-, kb. 24 százalék vegyes-tüzelésű kazánnal állítja elő a használati és fűtési melegvizet. Az egyik legkedveltebb a fali gázkazán, másnéven cirkó, amely arról kapta nevét, hogy a gáz elégetésével vizet melegít, amely a kazánhoz kapcsolódó vezetékhálózaton keresztül eljut a radiátorokig, ott leadja a hőt, majd lehűlve visszatér a kazánhoz, abban újra felmelegszik, és így tovább. A kombi készülékek átfolyós rendszerben a fürdéshez, mosogatáshoz szük-séges melegvizet is képesek előállítani.

Az égési folyamat szerint a cirkókazán lehet nyílt égésű, ekkor az égéshez szükséges oxigént annak a helyiségnek a levegőjéből kapja, ahol fel van szerelve, a füst pedig a kéményen keresztül távozik. A zárt égésterű cirkó egy csövön (például a duplacsöves kéményen) keresztül a külvilágból veszi fel az oxigént, ami sokkal biztonságosabb az előbbinél: amennyiben ugyanis a nyílt égésű kazán nem képes elég oxigént felvenni a környe-zetéből, tökéletlen lesz az égés, és mérgező szén-monoxid keletkezhet. 

energiatakarékosság fűtés

Akár gázos, akár vegyestüzelésű a kazán, a zimankó beköszönte egyenlő a csúcsterheléssel. Még ha a szobatermosztáton takarékosan 20-21 Cel-sius-fokot is állítottunk be elvárt hőmérsékletnek, ha odakint fagy van, a kazánnak akár óránként be kell kapcsolnia, felfűtenie a rendszerben keringő vizet, amely a rendszerben 22-23 Celsius-fokosra is leeshet fűtés nélkül. Amennyiben pedig meghibásodik a kazán, a lakásunk vagy házunk hőmérséklete rövid idő alatt lezuhanhat akár 14-16 Celsius fokig.

energiatakarékosság fűtés

A kazán karbantartásakor elsődleges a tisztítás, amely alapesetben a beszívott levegővel érkező por eltávolítását jelenti a hőcserélő egységből: a kiérkező szakember leveszi a kazán külső borítását, aztán egy porszívóval kitakarítja az eltömődött egységet. Emellett ellenőrzi az elektronikát, az égőket, a vízmelegítés hőmérsékleteket, a víznyomást. Az éves szerviz díja általában 10 ezer Ft, de utána azonnal érezhető a jobb hatásfok, az üzemeltetési költségek csökkenése.

A rendszerben keringő víz tisztítása hasonlóan fontos elem. Az átmosásnak nevezett művelet során leengedik a rendszerben régóta keringő vizet, majd egy speciális berendezés segítségével nagy nyomáson 2-3 óráig egy savas oldatot keringetnek a rendszerben. Ennek során leoldódnak a csövek és radiátorok belső felületén lévő koszszemcsék, rozsdás vízkőpelyhek, és a géppel eltávolíthatók a rendszerből. Egy átmosás költsége 50 ezer Ft, amiből a vegyszer (mosó és fenntartó) ára 20 ezer Ft.

Sok kazángyártó már a beüzemeléskor elrendel ilyen átmosatást, ehhez (és az évenkénti tisztításhoz) is köti a garanciát: az új radiátorok belse-jében ugyanis rengeteg "szmötyi" lehet a gyártás, tárolás maradékaként. Később a csövek, radiátorok korrodálásával keletkezhet olyan szennye-ződés, amely a kazánba jutva eltömíti annak hőcserélőjét, ami miatt el-kezd ki-be kapcsolni a kazán, és dugulási hibakódot kiírva leáll. Az alábbi fotón látható, milyen fekete víz jön ki az iszapleválasztóból. 

energiatakarékosság fűtés

Ennek megelőzésére legjobb egy úgynevezett mágneses iszapleválasztót felszereltetni a kazánba visszatérő (már kihűlt) vízvezetékre, amely a rendszerből a kazán irányába áramló vízből folyamatosan kiszűri a dugulást okozó szennyeződéseket. A mágneses iszapleválasztót havonta egyszer megnyitva kieresztjük a mágnes által összegyűjtött koszt, az eltávozott vizet pedig a kazán feltöltőcsapján keresztül pótoljuk, amíg a kijelzőn el nem érjük a megfelelő víznyomást. A legolcsóbb iszapleválasztó 20 ezer Ft, az utólagos beszerelése is kb. ennyi.  De az iszaplevásztónak köszönhetően ritkábban kell elvégeztetni a rendszerátmosást. 

A rendszeres karbantartással hatékonyabban működik a kazán, nem eről-ködik, ami nemcsak az élettartamát hosszabbítja meg, hanem a fűtési és fenntartási költségeket is csökkenti. 

További információk elérhetők itt.

(X)

11
nov/2016

A beltéri napelem a lámpafényt is hasznosítja

Vajon mennyi lenne a világ energiaszámlája, ha a lakások, irodák falai és ablakai olyan tapétával és függönnyel lennének dekorálva, amely napelemként nemcsak a természetes, hanem a mesterséges fényből is képes lenne energiát kinyerni? Ezzel megoldódna a fény újrahasznosítása!

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem éppen ezen dolgozik. Újdon-ságuk, a beltéren is használható napelem olyanok számára is érdekes lehet, akik eddig azért nem törődtek a napenergia hasznosításával, mert nincs olyan területük (tető, kert), ahová kihelyezhetnének egy hagyo-mányos napelempanelt.

A táblás napelemtől egyébként is kezd elmozdulni az érdeklődés, mind többen foglalkoznak hajlékony filmre nyomtatott, matricaszerűen bárhová felragasztható napelemek kifejlesztésével és tömeggyártásba állításával.

beltéri napelem flexibilis napelem napelemfilm Virginia Tech energiatakarékosság városi életmód napelem napenergia

A Virginia Tech kutatói alacsony hőfokon történő nyomtatással titánium-oxid alkalmazásával készítettek fél milliméternél is vékonyabb, ötrétegű napelemmodulokat, amelyek filmszerűen hajlékonyak, ugyanakkor csem-peszerűen összekapcsolva nagyobb felület burkolására is alkalmasak, legyen az fal vagy függöny. 

A legtöbb szilícium-alapú napelem csak a napfényt képes energiává alakítani, de az új napelemfilm  a LED-fényforrás, a kompakt fénycső és a neonlámpa szórt fényét is hasznosítja, mondta az egyetem sajtóközle-ményében Shashank Priya kutatásvezető professzor. Egy tenyérnyi méretű film 75 milliwatt energiát szolgáltat, vagyis egy A4-es méretű feltölt egy átlagos okostelefont (bár arról még nincs hír, mennyi idő alatt).

beltéri napelem flexibilis napelem napelemfilm Virginia Tech energiatakarékosság városi életmód napelem napenergia

Illusztráció

Az új napelemfilm gyártása nem igényel nagy hőmérsékletet vagy bonyolult gyártóeszközöket, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségét, mondta Priya. A csempeszerűen bővíthető rendszernek köszönhetően mindenki annyit szerelhet fel az otthonában, amennyire szüksége van a különféle elektromos eszközei működtetéséhez.

Mivel a filmből napelemes függöny is készülhet, a természetes fény nagyságrendekkel erősebb sugárzása is hasznosul. A kísérletek szerint az új napelemfilm hatásfoka 10 százalék körüli, ami már most versenyképes a hagyományos napelemtáblák 13-15 százalékos hatásfokával.

Priya laboratóriuma az amerikai hadsereg számára végez olyan jellegű kutatásokat, hogy a flexibilis napelemet hogyan lehetne a katonák ruházatába vagy felszerelésébe integrálni, például a sisak vagy hátizsák borításába. Ennek révén a katona menet közben tölthetné a felszerelését, ami logisztikailag  is előny és kisebb súlyt kell cipelnie.

A Virginia Tech kutatási beszámolója itt elérhető.

10
okt/2016

400 liter vizet spórolhatunk meg egy főzési trükkel

És még az étel is finomabb lesz! A trükk pedig a következő: bár a régi receptek azt írják, a tésztát forrásban lévő négyszeres mennyiségű vízben kell megfőzni, a valóságban annyi víz is elég, amennyi éppen ellepi, sőt kevesebb. Csak kevergetni kell, hogy ne ragadjon össze. Egy zacskó (500 gr) tésztához elég lehet 1,5 liter víz és két kiskanál só.

energiatakarékosság tésztafőzés kevés vízben

Kép forrás

A tésztát magában a szószban is meg lehet főzni, így egy edénnyel kevesebbet kell mosogatni. Ez esetben a már rotyogó szószba szórjuk bele a száraztésztát, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és kevergetjük, amíg megfő a tészta. 

A fenti 400 liter azon alapul, hogy becslések szerint egy négyfős amerikai háztartásban évente bő 100 gallon (1 gallon= 3,785 liter) vizet használnak el tésztafőzéshez. Ez ahhoz képest óriási mennyiség, hogy csak egy tételről van szó, és a vizet kiöntik utána a lefolyóba. 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint egy európai naponta átlag 190 liter vizet használ el, egy átlagos négyfős magyar család naponta
600 liter vizet (évente 219 köbmétert). A szub-szaharai Afrikában naponta és fejenként 7,5-19 liter víz az átlagfogyasztás. Kiszámolták, hogy minden egyes nap a dél-afrikai nők és gyerekek összesen annyit gyalogolnak vízért és haza, amennyi a Föld és Hold távolsága 32-szer.

Kell-e forralni a vizet?
Nem! Elegendő 82 Celsius-fok fölé melegíteni, nem kell  bugyognia, tanácsolja
J. Kenji López-Alt séf és szakácskönyvíró, aki tudományos alapon szerkesztett művével (The Food Lab: Better Home Cooking Through Science) 2015-ben elnyerte az Év Szakácskönyve díjat, illetve 2016-ban a gasztronómia Oscar-díjának számító James Beard-díjat.  

Folyamatosan melegítsük-e a vizet?
Ez sem szükséges. Lehet úgy is tésztát főzni, hogy a forró vízbe beledobjuk a tésztát, kevergetjük, amíg újra el nem kezd lobogni a víz, aztán lekapcsoljuk a fazék alatt a tüzet, lefedjük a fazekat, és békén hagyjuk. Néha átkeverjük, hogy ne ragadjon össze a tészta, és 8-10 perc alatt meg is puhul.

Tegyünk-e a vízbe sót?
Sokan azért tesznek sót a főzővízbe, hogy az hamarabb felforrjon, de nincs ilyen összefüggés. Azért kell sót tenni a vízbe, hogy finomabb legyen a tészta. A kész tésztát azonnal keverjük a forró szószhoz. Ha kell, néhány kanál főzővízzel hígíthatjuk a szószt.

Kell-e a vízbe olaj?
Sokan egy-két evőkanálnyi olajat adnak a főzővízhez, hogy ne ragadjon össze a tészta. Valójában az olaj a felszínen úszik, tehát a tésztával nemigen lép interakcióba, ellenben arra jó, hogy megakadályozza a víz habzását, írja López-Alt.

Mit kezdjünk a főzővízzel?
A tésztából kifő bizonyos mennyiségű keményítő, ezzel a vízzel sűríthetjük a szószt. Le lehet fagyasztani a későbbi szósz vagy krémleves készítéséhez, de használhatjuk rizsfőzéshez is. Egy a lényeg: ne öntsük ki, tegyünk egy kísérletet az újrahasznosítására.

Friss tésztát és spagettit is lehet így főzni?
Csak száraz tésztát lehet kevés vízben vagy szószban főzni. A friss tészta túl sok vizet szívna magába, és kulimász lenne a vége. A hosszú spagettit, fetuccinét, makarónit pedig érdemes félbe vagy háromfelé törni, hogy a takarékos módszerrel meg lehessen főzni. Igen, ez szentségtörés egyesek szemében, de most a spórolás a jelszó.

Mennyi energiát spórolunk meg ezzel?
Vegyük a fenti 400 literes mennyiséget, amely átlag 8 Celsius-fokosan jön ki a csapból, tehát 92 fokot kell melegíteni, hogy forrjon. A víz fajhője 4,2 kJ/kg*°C, tehát a számítás: 4,2 * 400 * 92 = 154 560 kJ
1 kWh = 3600 kJ, vagyis 154 560 kJ = 42,9 kWh energiát lehet megtakarítani. 
Ez elég:
egy négytagú család teljes kétheti főzéséhez és négyheti mosásához;
43 mobiltelefon feltöltéséhez;
a hűtőszekrény 3 heti működtetéséhez;
2580 szelet pirítós elkészítéséhez;
129 órán át használni a számítógépet.

21
márc/2014

Szuper alternatív anyagok hőszigetelésre

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.



(Fotó: Catalyst

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor

«
1234

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz.