31
júl/2013

Ötödével csökkenti a légszennyezést az újfajta térkő

A napsugárzás segítségével bontja le a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-dioxidot a speciális bevonattal ellátott burkolat, amely átlagosan napi 19 százalékkal mérsékli a légszennyezés mértékét.


Forrás: RNW

A városi légszennyezés évente több ezer légzőszervi megbetegedést és idő előtti halálozást okoz, valamint felelős a savas esők kialakulásáért, ezért megfontolásra érdemes minden találmány, amely képes csökkenteni a károsanyagok mennyiségét. Götz Hüsken német feltaláló a holland Eindhoveni Műszaki Egyetemet kereste meg ötletével: az útburkolatot titánium-dioxiddal kellene bevonni, mert az fotokatalitikus reakcióban a napsütés UV-sugarai hatására elbontja a légszennyező nitrogén-dioxidot. 2010-ben kezdődtek a kísérletek, amelyek összegzését nemrég publikálták.

„Különböző évszakokban és eltérő meteorológiai feltételek esetén végeztünk mintavételeket, és megállapítottuk, hogy az újfajta burkolat kedvező esetben akár 45 százalékkal is csökkenti a levegőben lévő károsanyag-szintet”, foglalta össze Jos Brouwers professzor, a Journal  of Hazardouos Materials szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A nitrogén-dioxid bomlása során oxigén keletkezik, valamint viszonylag ártalmatlan nitrátvegyület, amely a csapadékkal a csatornarendszerbe kerül, majd onnan a helyi víztisztítóba. 

A hollandiai Hengelo városában a Castorweg nevű utca százötven méteres szakaszát borították a DeNox burkolattal, a következő százméteres szakasz pedig kontrollként szolgált. A vizsgálati szempontok között szerepelt a forgalom intenzitása, a nitrogénvegyületek és az ózon koncentrációja, hőmérséklet, páratartalom, az UV-sugárzás és a szélsebesség mértékének megállapítása. Ez utóbbi azért fontos, mert a légmozgás hatására száraz időben is folyamatosan tisztul az útburkolat felszíne, tehát a bevonatot nem borítja be a por, megakadályozva a kémiai reakció lezajlását.

A hagyományos térkövek titán-dioxidos kezelése másfélszeresére emeli a burkolat előállítási költségét, de a jelen kísérlethez hasonló, úgynevezett heterogén fotolitikus katalizációnak nevezett új eljárások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szakemberek reményei szerint ugyanis hatásosan lesznek képesek semlegesíteni a különféle szennyezőanyagokat. Továbbá nagy mennyiségben előállítva jelentősen csökkenthető nemcsak a légszennyezés mértéke, hanem az útburkolat ára is.

Kapcsolódó írások:
Néma gyilkossá váltak a szénerőművek Németországban (Origo Környezet rovat)
Légszennyező anyagok (Szegedi Tudományegyetem)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

30
júl/2013

Milliárd dolláros biznisz az e-kerékpár

2020-ra akár évi 38 millió eladott e-bringával 11 milliárd dolláros üzletté válhat az ágazat. Az „állandó hátszeles” kétkerekűek iránt rohamosan nő az érdeklődés Európában is, és nem csak a hegyvidéki országokban.

Forrás: Electric Vehicle Rider

Ha a megtett kilométereket nézzük, Hollandiában az elektromos kerékpár már megelőzte a vonatot, mert immár második helyen áll a személygépkocsik mögött. Az Európai Kerékpáros Szövetség szerint minden eladott autóra két eladott kerékpár jut – de az elektromos kerékpár eladások ennél is sebesebb ütemben, 22 százalékkal bővültek.

Forrás: Magnum Cap

A Forbes üzleti hetilap nem tartja kizártnak, hogy Európában az autóértékesítés csökkenéséhez hozzájárul az e-kerékpárok iránti fokozódó kereslet, ami 2013-ban elérheti az 1,2 millió darabot.
„Mi is látjuk a nyugat-európai felfutást, és reménykedünk, hogy előbb-utóbb Magyarországra is begyűrűzik a trend”, mondta a 365 kérdésére Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója.

Elektromos kétkerekű járművek értékesítési trendje 2016-ig (Ázsián kívül) - Forrás: Pike Research

Egy lábhajtású kerékpáron átlag 6,3 kilométert teszünk meg német statisztikák szerint, az e-kerékpárral már 9,8 kilométert. Az e-kerékpár legnagyobb előnye, hogy jóval hosszabbra nyújtja a kényelmi zónánkat, mert különösebb fáradság nélkül legyűrhetünk vele 15-20 kilométert, akár hegymenetben is. Ha valaki eddig azért nem járt munkába kerékpárral, mert kimerült és leizzadt, mire célba ért, az e-kerékpár egy csapásra megoldja a gondjait. (Az élményről az Origó írt Beépített hátszél címmel.)

A saját tulajdonú autó a ház előtt állva is vagy havi húszezerbe kerül (biztosítás, éves szervizek, gumik, kopó alkatrészek stb.), és a leggyorsabban amortizálódó műszaki eszközök közé tartozik. Ehhez képest a kétszázezer forintból kivitelezhető utólagos meghajtás-segítő felszerelése vagy a szintén 200 ezertől induló gyári e-kerékpár ésszerű befektetésnek látszik. „Az eleve motorral gyártott e-kerékpár iránt azért lehet nagyobb az érdeklődés, mert arról nem lehet csak úgy lelopni a meghajtó-szerkezetet – mondta a 365-nek Kilián Zsolt, a Magyar Kerékpárosklub közlekedésmérnök munkatársa. - Magyarországon ugyanis nem az izzadás, hanem a félelem tart vissza sokakat a kerékpározástól: félnek a járműforgalomtól, és félnek a lopástól. Ezért lenne fontos a kerékpárokat nyilvántartó országos rendőrségi adatbázis.”
 

Így néz ki a Toyota tervezett e-kerékpárja. Forrás: Yankodesign

Egy 250 wattos elektromos kerékpárral óránként 25 kilométeres sebesség érhető el, de nem is kell több, mert a KRESZ szerint a kerékpárúton megengedett maximális sebesség óránként 30 kilométer. Egy közepes elektromos autó 50-80 kilowatt teljesítményre képes, így az újratöltéshez legalább kétszázszor nagyobb az áramigénye, mint az e-kerékpárnak. Ennek száz kilométer megtétele során nagyjából 1 kilowattóra a fogyasztása, ami egyenlő egy menet mosással vagy hét óra tévézéssel.

Napelemes e-kerékpár töltőállomás Olaszországban. Forrás: Self-Energy

Az elektromos kerékpárnak is van szén-dioxid-lábnyoma, attól függően, milyen technológiával állították elő a villamos energiát: 4-14 gramm kilométerenként, de ez lényegesen kevesebb, mint egy átlagos autó 140-180 grammja. Magyarországon a villamos energia mintegy 56 százaléka fosszilis eredetű (szén, gáz), és nem megújuló, ezért áttételesen az elektromos meghajtású járművek is környezetszennyezőek lehetnek – kivéve, ha olyan csekély energiát igényelnek, mint egy elektromos kerékpár.

2012-ben kampány indult a kerékpározás népszerűsítésére Londonban.
Ügynökség: M&C Saatchi, fotó: Jason Hindley

Kínában gyártják és adják el az e-kerékpárok 92 százalékát, ott óriási a kínálat a legkülönfélébb tervezésű és árfekvésű járgányokból, amelyeket városi közlekedésre használnak. Ami a forgalmazói toplistát illeti, a kínai Luyuan és Jiangsu Xinri mögött harmadik a holland Gazelle, aztán az amerikai Currie Tech, ötödik a kínai Shanghai Cranes, utána jön a holland Sparta, a japán Panasonic/Sanyo, a taiwani Giant, az amerikai Trek, végül a japán Yamaha.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

 

24
júl/2013

Nem kell áram a magától világító ösvényhez

Fluoreszkáló műanyag kavicsot keverve a betonhoz olyan autófeljáró vagy kerti ösvény alakítható ki, amelynek világítása a lehető legtakarékosabb az árammal, merthogy semmit sem fogyaszt, hiszen a napsugárzás „zöldenergiáját” aknázza ki.

A hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagoknál tízszer erősebb fényt ad a kanadai Core Glow cég termékcsaládja, amelyet számtalan helyen és módon lehet felhasználni.

Elég napi 10-20 perc napsugárzás vagy mesterséges fény ahhoz, hogy a kavicsok éjjel akár 12 órán át világítsanak. Mivel nem kell hozzájuk áram, ezért meg lehet takarítani a villanyvezeték-hálózat kiépítésének költségét is.

A fénylő kavicsok ellenállnak az időjárásnak, szemben azokkal a főleg távol-keleti importból származó termékekkel, amelyeket fluoreszkáló bevonattal (festékkel) utólagosan tesznek világítóvá. A Core Glow termékek nem radioaktívak, nem mérgezőek és környezetbarátok.

Hasonló tulajdonságokkal bír az amerikai Ambient Glow Technology fluoreszkáló termékcsaládja, amelyben megtalálható a világító homok is, amely különlegessé teszik a kerti játszósarkot. A felhasználók szerint egyúttal távol tartja a nem kívánatos látogatókat, legyenek bár két- vagy négylábúak.

Beltérben a fürdőszobához ajánlják a világító kavicsokat. A préselt betonból kialakított mosdópultba néhány maréknyi kavicsot süllyesztenek, amelyek enyhe fénye éppen elég ahhoz, hogy éjszaka ne kelljen felkapcsolni a világítást.

23
júl/2013

Művészetté váló újrahasznosítás: falikép magnószalagból és floppyból

Azt, hogy valaki idősebb huszonötnél, mi sem jelzi jobban, mint hogy egy dobozban több tucat régi magnó- és videókazettát őrizget, illetve olyan „ezeréves” floppykat, amelyeket már semmivel nem tud beolvasni. Néhány művész megmutatja, hogy miként lehet ezeket a technológiai fosszíliákat újrahasznosítani – analóg kiselejtezés helyett megőrizni a digitális örökkévalóságnak.

Erika Iris Simmons 2008-ban alkotta meg első képét: egy kupac letekert magnószalagról Jimi Hendrix bongyor hajára asszociált, és a gondolatot némi ragasztó segítségével tetté alakította.

Folytonos kísérletezgetés következett, kipróbálta a szupernyolcas filmet is, mint azt az Audrey Hepburn című alkotása is mutatja.

De más klasszikusok is megmozgatták a fantáziáját, így az 1994-es Ponyvaregény - a videószalag vált alapanyaggá.

Nem állt meg, készített már képet bankjegyekből, kártyákból és kottából is.

Jelenleg egy általános iskolai tanároknak szóló kézikönyvön dolgozik, amely az újrahasznosított művészetről (recycling art) szól.

Alyce Santoro a buddhista imazászlóktól nyerte az ihletet: ahogy a szél meglibbenti őket, közvetíti is a kis színes zászlókra írt imádságot az ég felé. Santoro 50 százalék műszálból és 50 százalék magnószalagból szövi „sámánruháit”.

A Sonic Fabric (hangzó kelme) elnevezésű különleges textilt egy magnófejjel végigsimítva a ruha megszólal, a művész szerint „gurgulázós hangon, mintha a víz alatt hallanánk” az eredeti felvételt.

Noha a ruhák a hétköznapi viseletet nem bírnák ki, ezért csak kiállítások tekinthetők meg, Jason Mraz a 2010-es Grammy díjátadón egy magnószalagból szövött Sonic Fabric nyakkendőt viselt. 

Nick Gentry szerint az ő módszere közelebb hozza a művészt, a nézőt és azt, aki az alapanyaggal hozzájárult a műalkotás elkészítéséhez.

Jelesül felajánlotta egy régi floppyját, fotónegatívját vagy röntgenfelvételét ahhoz, hogy Gentry egyik új alkotásának része legyen.

Készített már portrét Sir Ian McKellenről.

David Bowie előtt tisztelegve Nick Gentry egy különleges falidobozt készített, amelynek „képes oldala” a Bowie-ról készült fotók és filmek negatívjaiból áll.

A meglepetés villanyoltás után következik, mivel a dobozt LED-égőkkel ki lehet világítani. Megtekinthető a londoni Opera Gallery kiállításán, amelynek címe The Many Faces of David Bowie, és 2013. augusztus 31-ig látható. 

 

19
júl/2013

Érdemben csökkentik az áramfogyasztást az okosmérők

A fogyasztást és a költséget együtt mutató okosmérők akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik a háztartások villamosenergia-fogyasztását  - közölte az Okos Jövő Innovációs Klaszter csütörtökön az MTI-vel  nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalataira hivatkozva.


A közlemény két külföldi projektre is utal. A 2010-ben indított német kísérlet során 3,7 százalék volt a megtakarítás, de 6,1 százalékos potenciális megtakarítást azonosítottak. Az Egyesült Királyságban elért megtakarítás egyes esetekben elérte a 11 százalékot. 
Az okosmérés lényege, hogy a fogyasztók megfigyelhetik és megtervezhetik a fogyasztásukat. A megtakarítás tehát egyszerű odafigyelésből adódik: az elhalasztható fogyasztást - például a mosást - nem csúcsidőben végzik, hanem akkor, amikor olcsóbb az áram - ismerteti a közlemény. 
Az okosmérőórákkal a fogyasztók nemcsak a villamosenergia-, hanem a földgáz-, a távhő- és a vízfogyasztásukat is nyomon követhetik. 
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter 2013 márciusában alakult. A szervezet célja egyebek mellett az okosmérési és okoshálózati technológiák elterjesztése. A szervezetnek jelenleg 31 tagja van, köztük energiaszolgáltató társaságok, technológiaszállító- és telekommunikációs vállalatok, valamint kutatóintézetek is.

17
júl/2013

Barkácsoljon dezodorból kerékpárlámpát!

Csupán egy kiürült stiftes dezodor és egy napelemes izzókészlet kell az energiatakarékos kerékpárlámpához, amelyet egy óra alatt össze lehet dobni, és mindenkinek hasznos, aki nem fedett helyen tárolja napközben a bringáját.

Forrás: Instructables

Műanyag dezodorosdoboz a legtöbb háztartásban akad, a napelemes izzóhoz elég egyszer megbillenni a talicskával a kerti munka közben, hogy pont félbetörjük az ösvényt szegélyező éjszakai lámpák egyikét.

Az Instructables csináld-magad gyűjtőoldalon a Sudhu Tewari nevű felhasználóval is előfordult a fenti baleset, aki azonnal összekombinálta a felszabadult alapanyagokat. Öt lépésben elmagyarázza a mikéntjét. Meg lehet csinálni fehér dobozból is első lámpának.

1. Vegyük ki a dezodormaradékot a csavarós szerkezettel együtt a műanyag házból. Szereljük ki a napelemes szettet a kerti lámpából, ügyelve arra, hogy kábel és a fényérzékelő szenzor ne sérüljön. A szenzor végzi a ki- és bekapcsolást, általában egy kis kadmiumelem.

2. Akkus csavarhúzóhoz csatlakoztatott miniflexszel vágjunk egy akkora nyílást a dezodorház egyik oldalára, amelyen be tudjuk tenni a dobozba a napelemes szettet. A repedések és szilánkok megelőzése érdekében vágás előtt erős ragasztószalaggal tekerjük körbe a házat.

3. Illesszük a napelemes szett áramkörét és elemét a műanyag házba, rögzítsük ragasztópisztollyal. Az izzókat óvatosan húzzuk a kupak pereménél feljebb, hogy kilátsszanak a dobozból. Ha minden a helyén van, szilikonnal nyomjuk tele a dezodor műanyagházát, és hagyjuk megszilárdulni. Ezzel remélhetőleg vízállóvá tettük a lámpát. Ha belül megszilárdult, a kupak peremére is nyomjunk egy kis szilikont, és tegyük vissza a házra. Elvileg kész a lámpa.

4. Fúrjunk és csavarozzunk egy bilincset a ház hátuljára, ennek segítségével fogatjuk oda a kormányhoz vagy az ülés aljához. De lehet erős gumiszalagot is használni a célra-

5. Próbáljuk ki az új lámpát, és ha munkába indulunk, parkoljuk le a kerékpárt az épület napos oldalán, hogy mire hazaindulnánk, feltöltse a napelemet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
júl/2013

Nyugodtabb az élet az utánfutóra épített miniházban

Az átlagos amerikai otthon 240 négyzetméter alapterületű, a családok a jövedelmük legalább harmadát, de inkább felét költik lakásfenntartásra – azaz munkában töltött éveik során nagyjából 15 évig csakis a rezsi befizetéséért dolgoznak. Ezért mind többen költöznek kisebb lakásokba. Sőt, egyesek a materiális és lelki szabadság elérése érdekében miniházakat szeretnének, nemcsak hétvégi nyaralónak, hanem egész éves tartózkodás céljából. Ők a Tiny House Movement, azaz Kulipintyó-mozgalom tagjai, akik átdimenzionálják életüket a 9-37 négyzetméteres új élettérre. Jelszavuk: Kis lakás, kis stressz! 

Tumbleweed Tiny House

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company 

Csak azért, mert kerekeken is lehet mozgatni, a kulipintyó még nem egyenlő a lakókocsival. A kis házakat tulajdonosaik általában maguk építik, zömmel újrahasznosított alapanyagokból – a kulipintyó tehát sokkal inkább környezetkímélő lakhely, mint egy guruló műanyagdoboz, amelyet egy sor, az egészségre káros anyag (ragasztók, festékek stb.) felhasználásával készítenek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kevesebb és kisebb számla ellenére persze marad még megoldandó feladat: területbérlés, vízvételi hely szervezése, tároló/raktár foglalása azoknak, akik a miniházba való költözéssel nem tudnak, vagy nem akarnak megválni ingóságaik zömétől.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyók kicsik, de kényelmesek és környezetbarátok: sokan építenek be komposztáló vécét és napelemes világítást. A takarítás megvan fél óra alatt, utána a tulajdonosok kiülhetnek a ház elé sziesztázni egyet, vagy kertészkedhetnek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyós élet nem „vándorcirkusz”. A miniházak tulajdonosai általában huzamosabb ideig maradnak egy-egy helyen, de az is igaz, hogy képesek bármikor továbbállni – például ha egy másik megyében találnak munkát maguknak. Amúgy is jellemző rájuk a megfontoltság, és ezzel az életstílussal rengeteg erőforrást (pénzt, időt, energiát) megtakarítanak, amit másra fordíthatnak.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

Az alábbi videóban Dee Williams elmeséli, hogyan építette tízezer dollárból a maga 8 négyzetméter alapterületű kulipintyóját. A palackos gázszámlája alig öt dollár havonta, de a zuhanyozást a munkahelyén kell megoldania, mert a miniházában csak mosakodásra van lehetőség. A kicsivel nagyobb miniházakban persze van fürdőszoba is.


Tumbleweed oldalán letölthető fotók, videók és tervrajzok találhatók

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


12
júl/2013

Kreatív energiával a fogyasztás csökkentéséért

Az ELMŰ-ÉMÁSZ az ARC közreműködésével 550 ezer forint összdíjazású kreatív óriásplakát pályázatot hirdet, amelynek címe: Te hogyan spórolsz az energiával? Beküldési határidő: 2013. augusztus 13.

Engedd el magad, és mutasd meg, hogyan fogod vissza magad az energiafogyasztásban!
Van elég kreatív energiád arra, hogy csökkents az energiaigényeden? Szereted kifejezni magad? Meg is osztanád másokkal? Most nem kell visszatartanod magad!

Közös álmunk, az igazi rezsicsökkentés hatékonyan csak hosszú távon és kreatívan teremthető meg. Neked vannak ötleteid arra, hogy hogyan kellene csökkenteni az energiafelhasználást? Lehetsz okos, vagy lehetsz kritikus. Lehetsz komoly, vagy lehetsz vicces. Lehetsz szakember, vagy lehetsz műkedvelő. Lehetsz műszaki, vagy lehetsz lírai. Döntsd el, találd ki és mutasd meg egy képen nekünk! Küldhetsz fotót, rajzot, szöveget, bármit a kapcsolási rajztól az olajfestményig.

Számít, hogy milyen jövőt teremtünk magunknak, mert abban fogunk élni. Ahhoz, hogy a jövőnket tervezni tudjuk, kell egy brainstorming. Tekintsd ezt annak, hiszen a legelszálltabb ötletek a legnagyobb eséllyel versenyeznek!

Pályázz, és mutasd meg kreatív, ötletes, vicces vagy komoly elképzeléseidet az energiatakarékosság jövőjéről!

A zsűri által legjobbnak ítélt három tervből, valamint a közönség által kiválasztott egy pályaműből Budapesten, Pest megyében és Kelet-Magyarországon 100 példányban készül óriásplakát, amely 2013 októberében lesz köztéren látható.

A részletes pályázati feltételeket megismerheted az ELMŰ-ÉMÁSZ közösségi oldalán. További információ emailen a palyazz@arcmagazin.hu címen vagy telefonon a +36 30/510-8860-as telefonszámon kérhető.

12
júl/2013

Ki mondta, hogy a sátortető nem lehet zöld?

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design


Hiver't-Klokner Zsuzsanna

11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.

02
júl/2013

Felejtse el legalább egy napra a nejlonszatyrokat!

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com